Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-07 / 260. szám

2 SZERDA, 1951. NOVEMBER 7. PÁRTÉLET A Szegedi Kenderfonógyár pártszervezeteinek és Oktatási Bizottságának harca a lemorzsolódás ellen pártunk Politikai Bizottságának A 1951. május 17-i határozata felhívta figyelmünket arra, hogy a párttagság marxista-leninista kép. zését méginkább a pártmunka elő­terébe keil állítani és tudatosítani kell az egész párttagsággal a Szervezeti Szabályzat azon útmu. tatását, amely kimondja, a párttag kötelessége, hogy ..szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi színvonalát igyekezzen elsajátítani a marxizmus-ieniniz. mus tanítását". E határozat s7em előtt tartá. 6£val igyekeztünk előkészíteni az idei oktatási munkát. Igyekez. tünk körültekintéssel elvégezni a Szervezési és a politikai előkészí­tést. így sikerült elérnünk, hogy Bzegedi viszonylatban jé eredmé­nyeket értünk el a pártoktatás elő. készítése szempontjából. Ez ,s arra kötelez bennünket, hogy a jövőben még jobb munkát végezzünk és harcoljunk mindenek előtt a lemor­zsolódás ellen. Tudjuk, hogy mint Szeged egyik legnagyobb üzemé­nek, sok értékes kádert kel' ad­nunk párt, és gazdasági funkciók­ba, az államigazgatásba. Üzemi pártszervezetünk arra törekszik hogy a jó politikai oktatási mun. kával is elősegítse ennek a célki­tűzésnek megvalósítását. Meg kell azonban mondani, hogy bár igyekeztünk az oktatást ala­posan és lelkiismeretesen előkészí. teni, mégis történtek hibák, ame­lyek következményei csak most mu­tatkoztak meg. Hiányosság volt, hogy a marxista-leninista elmélet tanulmányozásának fontosságát nem tudató sí'ottuk eléggé a párt­tagok között s így a párttagság egyrésze sokszor minden elfogad­ható indok nélkül távolmarad a po. litikai iskolákról. Hiba. hogy párt­tagjaink közül többen még ma sem tették magukévá a Szervezeti Sza. bályzatban foglalt kötelességeket és nem igyekeznek kommunista példamutatással élenjárni. Amikor elbeszélgetünk ezekkel az elvtár­sakkal olyan kifogásokat hoznak fel, amelyek nem méltóak az ön­tudatos dolgozólehoz. Otiroba Antalné elvtársnő pél­dául, aki üzemi bizottsági tag, sértve érzi magát, meri nem kapott hosszúlejáratú előleget s kijelentette, hogy nem tanul. Hosz. szasan elbeszélgettünk az eivlárs­nő vei, rámutattunk magatartása helytelenségére. Megígérte, hogy ezután ponlosan résztvesz az okta­táson, szavát azonban nem tarja be. Csiszár Jánosné elvtársnő mél. tat tannak tartja, hogy középfokú politikai iskolára osztották be, mert mint mondja, 5 már maga­sabb oktatásban is résztvett. Csí. szár Jánosné elviársriő megfeled­kezik arról, hogy eddig még min­den évben lemorzsolódott az okta­tásról, két évvel ezelőtt kimaradt az egyéves esti iskoláról,- az elmúlt évben pedig egyáltalán nem volt hajlandó ta-nulni. Vannak még má. . sok is, akik helytelenül gondolkod­I nak, s ahelyett, hogy elismernék ' hibáikat, nem javítják ki azt. Vata Rókusné sztahánovista és Barna Mihályné elvtársnő, akik többszörösen jutalmat kaptak jó munkájukért, ugyancsak távolma­radtaik az oktatásról. A taggyű­lés kritikát gyakorolt felettük, meg­ígérték, hogy hibájukat kijavítják s a jövőben nemcsakhogy megje­lennek az oktatáson, hanem a® is­kolájukról távolmaradó elvtársak körében is jó felvilágosító munkát végeznek. Politikai iskoláink előadóinak egyrésze nem volt tisztában azzal, hogy a lemorzsolódás elleni harc éppen úgy az ő feladatuk ís. mint az oktatási bizottságé és ag alap­szervezet vezetőségéé. E hiba ki­küszöbölése érdekében megbeszé­lésre hívtuk össze propagandistá­inkat éa útmutatásokat adtunk számukra. Az eredmény nem ma­radt el. Az alapfokú politikai is­kola, melyet Pördi Júlia eivtársnö vezet, elvállalta, hogy felkeresi az oktatásról távolmaradókat, e-mond­ják már eddig is milyen sok újat és hasznosat tanultak. Ugyanakkor rámutatnak arra, hogy mennyire helytelen, hogy távolmaradtak az oktatásról- Juszt József elviára a középfokú politikai iskola előadója, sztahánovista művezető elmondotta, hogy személyesen felkeresi azokat, akik távolmaradnak a foglalkozá­sokról és soha nem megy el egy­egy hallgatója melleit anélkül, hogy néhány szóban ne beszélne a tanulás fontosságáról. A lemorzso­lódás ellen harcolunk azáltal is, hogy minden oktatási nap után a távolmaradók névsorát átadjuk az illető alapszervezet vezetőségének, amely foglalkozik a hiányzókkal. Párttagságunk így látja, hegy az alapszervezet vezetősége és az ok­tatási bizottság figyelemmel kiséri munkáját és fejlődését.. ^ lemorzsolódás és a hiányzá­sok elleni harc szempontjából remikívül fontos, hogy a propa­gandista elvtárs az e.őadáson pon. I tosan megjelenjék és a fogtalko­• zást időben megkezdje- Ott, ahol a propagandista későbben kezdte meg a tanítást, a hallgatók türe! metlenkedtek és legközelebb maguk is késve érkeztek meg. E hibára külön felhívtuk a po.itikai iskolák előadóinak figyelmét. Az oktatási bizottság tagjai állandó ellenőrzés­sel igyekezzenek megszüntetni ezt a hiányosságot. A lemorzsolódás elleni harcban igen fontos az is hogy a propagandista jól felkészül­jön az előadásra a igyekezzen az elméleti kérdéseket gyakorlati pél­dákkal is megvilágítani. Czakó Já­nos elvlárs például lelkiismeretesen felkészül a foglalkozásra és hall­gatói közül, akik hiányoznak, azok is igazoltan vannak távol. A lemorzsolódás megakadályo­zásban igen nagy segítséget nyúj­tanak az egyes üzemrészek vezetői. Velük is megbeszéljük az oktatási munkával kapcsolatos feladatokat. Balog István és Suszter János elv­társak egyénenként foglalkoznak azokká], akik nem jelenek meg a foglalkozáson. Pártbizottságunk egy Sztálin.szobrot tűzött ki jutal­mul annak a művezetőnek, aki ® legnagyobb segítséget nyújtja az oktatási munkában. Értékes könyv, vei jutalmazzuk meg azt a propa­gandistát és szemináriumi bizalmit, akinek szemináriumán a hal gatók legpontosabban megjelennek. Az egyes politikai iskolák közöit meg­induló verseny szervezése is folya. maiban van. A versenypontok kö­zött e'ső helyen szerepel a pontos megjelenés, JA középfokú káderképző tanfo­lyam egyéni tanulásban résztvevő elvtársak bevonásává patronázs rendszert valósítunk meg A középfokú káderképző tanfo­lyamon résztvevő elvtársak segíte­nek a propagandistáknak az elő­adás anyagának elkészítésében, a kérdések kidolgozásáhan és ma­guk is foglalkoznak a hiányzókkal. Az üzemben több helyen jól lát­ható plakátokat függesztünk ki minőén hétfőn, hogy, ezzel is fel­hívjuk a figyelmet az oluatási nap­ra. Feliratot teszünk azoknak a dolgozóknak gépeire, akik ponto­san részt vesznek a politikai okta­tásban. Agitációs munkánkban a meggyőzésen, a türelmes foglal­kozáson, a neve'őmunkán van a hangsúly. Reméljük, hogy párttag­ságunk és a pártonkívüli do'gozók is komoly segítséget nyújtanak ah. hoz, hogy üzemünk élenjárjon az oktatási, a politikai nevelőmunká­ban. Gross Vera ktatási felelős Gh. Gheorghiu-Dej elvlárs 50 éves 50 évvel ezelőtt. 1901 novem­ber 8.án szüléiéit Bartadnn sze­gény munkáscsaládból Gh. Gheor­ghiu-Dej elvtárs, a Román Mun. káspárt fóti lkára, a román dol­gozók vezetője. A szakszervezett mozgalomba bekapcsolódva, hamarosan kiis­merte a jobboldali szocláidemo. krata vezetőket és a szakszerve­zeteken belül erős harcol folyta­tolt elieniik. 1921-ben megalakult a Kom­munlsiák Romániai Pártja. A párt fokozta a munkásosztály harcát a kizsákmányolók ellen és ebben a harcban Gheorghiu-Dej elvtárs is egyre fontosabb szerepei töl. tölt be. A reakció ekkor már felfigyelt Gheorghiu-Dej komoly forradalmi munkájára. Elbocsájiják munka, helyéről, de a fiatal forradalmár nem törik meg, hanem harcol tovább. A munkások megérzik, hogy Gheorghiu-Dej más ember, mint a szakszervezetek ismert vezetői, akik kompromisszumok­kal akarják lehetővé tenni a munkásosztály harcát. 1933 február 14-én Ghenrghlu. Dejt letartóztatták és 12 évi kényszermunkára ítéllek. Az íté­let nemcsak Romániában, hanem a munkások közöt) világszerte mérhetetlen felháborodást kel­lett. Később Gheorghiu-Dej elvtáre megjárta a karánsebesi börtönio majd 1943-ban a targujlul gyűj­tőtáborba került, A gyűjtőtábor­ba zárt pártvezetők elhatározták, hogy fegyveres harci csoportokat alakítanak. Megteremtették a kap. esotófot a szabadlábon lévő párt­hű káderekkel. 1944 augusztusá­ban Gheorghiu-Dei elvtára meg­szökött a gyüjtőtáborból és át­vette a felszabadító harc veze­tését. 1945 októberében lartofla meg a Román Kommunista Part or­szágos konferenciáját. E konfe­rencia után a Központi Bizottság plenáris ülése Gheorghiu-Dej elv­társat a párt Központi Bizoltsá. gának főtitkárává választotta. E funkcióját Gheorghiu-Dej elvtárs, azóta is betölti ég így közvetle­nül az ő nevéhez fűződnek azok a történelmi győzelmek amelyei a Román Kommunista Párt majd 1948 februárjától a munkásosz­tály egységes pártja, a Román Munkáspárt politikai, gazdasági és lyilturálls téren Románia fel­virágoztatására és a szocializmus alapjainak lerakása tekintetében elért. 50-ik születésenapján a magyar dolgozók Is szeretettel köszöntik a román nép veze'őjét, Gh. Gheorgbiu.Dei elvtársat. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának kitüntetései a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulója alkalmából Az MTI jelenti: A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 34. év­fordulója, november 1 alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársasági Ér­demrend III. fokozatát adomá­nyozta Erdey.Gruz Tibornak, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkárának és Gombás Pál akadé­mikusnak; a Magyar Népköztársasági Ér­demrend IV. fokozatát adomá­nyozta: Sátor János (MDP), Csergő Já­nosnak, a kohó- és gépipari mi. niszter első helyettesének, Földi Lászlónak, a könnyűipari minisz­ter helyettesének, Márczis Antal­nak, a földművelésügyi miniszter helyettesének. Szabó Jánosnak, a belügyminiszter helyetlegének. Pon. grácz Kálmánnak, a budanesti vá­rosi tanács végrehajló bizottsági elnökének, Sebes Istvánnak, az Ál. lami Ellenőrző Központ elnökhe. lyeitesónek. Varga Jánosnak, az Országos Munkabér Bizottság el­nökhelyettesének, Fogarasi Béta akadémikusnak, Rényl Alfréd aka­démikusnak, Dömötör Ferenc hel­sinki magyar követitek, Tásztor Káro'y koreai magyar követnek, Rázsó Imre egyetemi tanár, dékán­nak. dr. Alapy Gyulának, a buda­pesti államügyészség elnökének. Tóth Károlynak, a Népgazdasági Tanács titkársága munkatársának. Fiecher Annié zongoraművésznek, Szilágyi János rendöralezre.lesmek Nagy Zoltán rendőrőrnagynak; a Magyar Munka Érdemrend aranyfokozatát és az ezzel járó egyenként 5000 forint pénzjutalmat adományozta: Pelsőczy Sándor gyalusnak (Vegyipari Gép, és Radiátorgyár), Ktöczl Vilmoj, vasöntő segédnek (Vasöntöde és Gépgyár), Kázmér Miklós művezetőnek (Egyesült Izzó), Hámor Mihály igazgatónak (Kohóipari Tervező Iroda), Hu­szár János csoportvezetőnek (Ganz Hajógyár), Gazda Géza igazgató­helyettesnek (R. M, Acélhenger­mű). Csikkon Antal főleohásznak (Ajkai Alumínium Kohó), Jámbor Miklós vállaiatvezctőhelyettesnek (Peiőfi bánya), dr. Csillag József vállal aí veretőhelyett esnek (Kisté­rén yei Szénbányák), Pánovits Lászlóné sztahánovista fonónak (Kispesti Textilgyár). Bojtár Pál főmérnöknek (Lőrinci Fonó), Csala Gábor főmérnöknek (23/4. Építőipari Vállalat), Udvarhelyi Is Iván MAV főfelügyelő állomásfő­nöknek. A Népköztársaság E.nöki Taná­csa kivá'ó párt- és tömegszerveze­li munkájuk elismeréséül: Apró Antalné, Kovacsik János, Kovács István, Kálmán Endre, Nagy Antal, Gyárfás János, Marián István, Ambrus Jenő és Molnár Er­nő pártfunkcionáriusoknak. A Magyar Népköztársasági Ér­demrend V. fokozatát Szakáit József. Becz Imre, Oláh György, Putnoki Gyula. Lcstyán ván, Keserű Jánosné, Bíró György, Kiss János. Koczor Lajos, Fieszl Ferencnó Bánki Miklósné, Bálint Mária, Pölt József. Fehér Istvánné, Pohánka József, Kakukk András, Barta Róbert, Toriák Vilmos. Rrieh István, Kőhalmi Sándor. Tebeti Mi­hály, Pcvtvondi Imre, Horváth Ottó, Németh József, Dorozsmai László, Pukánczk* Ferenc, MáTrácz Árpád, 'Bogdán Mt'klős, Uzsoki István, Ko­vács Sándor, Szabó József, Mutter Lajos, K. Nagy István, Párkány János, Laszti Pál, Nagy Lajos, Sza­bó István, Bérces Jenő, Bisztrán János, Poldauf Béta, Bodnár Fe. renc, Marhoffer László, Lövő Fe­renc, Fabula János, Hodos János, Szarvas Imre. Ambrus István, Nagy József, Óvári Miklós. Kurucz Imre, Futász Dezső és Nótári Sándor pár'rfunkcionáriusoknnk. Szabó Ká­roly, Filip Magda, Somogyi Sándor, Kovács György, Szirmai Győrgvné, Gábor Márton, Dajka Ferenc. Mádi Lajos. Barta Anna, Lacsán Mihály­né, ifj, Oroyz Sándor, Kövi Béta, Bokor József. Kocsis Sándor, Ptisz. fai Mihály. Szász Márton. Papp Jánosmé és Zsúpos Margit tömeg­szervezeti funkcionáriusoknak, Fe­kete Sándor, Darvas Szilárd, Hor­váth Mihálv, Zsurnkovszki Mihály és Fürjes János úisátríróknnk. a .Magyar Népköztársasági Ér. elemérem nrnnvfokozatát. Révai Frnöné, Sasvári Laiosmé. La.pusnyik Lajos. Rózsik József Frey Andorné. Tóth Ferenc, Ko­hári János, Zsigovics Ts'rván. Duga József, Ferenci Vendel, Sme.sek Lajos, Szik'aj Jud:t Besir Mik'ós, Virrasztó Márta. Funlke'ius La'os­né. Dnrkó József. Rá lkai Tibor, Kő. vári Imre. O^ódi Irma, Prtö Sán­dor, Duna) Sándor. Rica Istvánné, Rranovrs Gvn'a és Szarka Sándor oárlfunke'oriá Húsoknak. Boedán József, Bnl'a Balázs, Gergetv Már­ta. Ferenc Ernő, Szabics Istvánné Simon Kálmán. Kovács Viktor, Nagv Arnád Gunvhó .Tózsefné. Val. da Józ«ef, Sznkasits Gyn'a, Gi'le An'ral, Buzi Jánosné, Simon Ká* rolz és S:k!ósi Laios fömegszerve­zeti funkcionáriusoknak. Nagy Sán­TlZ ÉVES AZ ALBÁN MUNKAPÁRT A z albán dolgozó nép most ün. " neplí az Albán Munkapárt fennállásának 10-ik évfordulóját. Ennek a Pártnak vezetésével építi az albán nép országában a szocia­lizmust. Erre az ünnepnapra he­lyezik üzembe a Sztálin elvtárs ne­vét viselő kombinátot, a cukorgyá­rat és a Lenin-vtzierőművet, ugyan, akkor Tiranában megnyitnak két főiskolát. Az Albán Munkapárt erejét az ország fejlődésében mérhetjük leg. jobban le. Albánia a iriultban el­maradott agrárállam volt csaknem minden ipar nélkül. Mindjárt a felszabadulás után or­szágszerte hatalmas lendülettel in­dult meg az épitő munka. Vasuta­kat, utakat- gyárakat, iskolákat, kórházakat, ön'iözöcsatornákat épí­tettek, mocsarakat szárítottak ki. traktorállomásokat létesítettek. Az ország dolgozó) a Párt vezetésével bátor, biztos léptekkel indullak el a szocializmus útján. Békés építő munkájuk közepette lépten-nyomon tapasztalták a Szovjetunió önzetlen baráti támogatását. A Szovjetunió nemcsak korszerű gépeket és ki­váló szakembereket küldött A'bá. nlába. hanem az albán dolgozók rendelkezésére bocsátotta a kom­munizmus épftőtnek felmérhetetlen értékű tapasztalatait is. „A Szov. jetunió és Sztálin elvtárs rendkí­vül nagy segítsége né'kül lehetet­len volna a szocializmust éptten' akár hazánkban, akár a többi népi demokráciákban" — mondotta En­ver Hodzsa elvtárs egyik beszédé, ben. Tlyen kedvező feltételek mellett 1 "a kétéves terv (1949—19501 je­lentős fcj'ődést biztosított az albán népgazdaság számára. A háború­előtti helyzethez viszonyítva a bá­nyák Termelése 374 4. az ipar ter. melése pedis 301.1 százalékra nö­vekedett 1950 végérc: a ga. bcnával beültetett teriilet 127 szá­zalékra, az ipari nővénvekkel beüt. «c?ett Terü'et pedig 1009.2 száza, '.ékra emelkedett. Ezek a ragyogó sikerek lehetővé tették egv még naevnhbszab&SÚ Terv. az ö'éves terv beindítását. Szeptember 2fi-án Fierben üzen' be helyezték az első gya.nn?hánioln gvárat, ma üzembe helyezik nz üz­beristi Sztálin-textilkombinátot, a sze.itai Lenin-vízierőművet és a málityl cukorkombinátot. Ezek az első albán ötéves terv alapkövei. |k/t iként az eddigi országépítő munkának, úgy az ölévcs tervnek w az egyik legfontosabb biztosítéka a Szovjetunió messze, menő támogatása. Durresz és Vloia kikötőjébe egymásután érkeznek a szovjet hajók, amelyek modern gé­peket, műszereket hoznak az épü­lő új üzemek számára. Az ország dolgozói Tisztában vannak ennek a segítségnek a hatalmas jelenfősé­gével és határtalan hálával visel­tetnek a Szovjelunió, a nagy Sztá­lin iránt. — A múltban még álmomban sem hittem volna, hogy hazánkban ityen hatalmas kombinálok épülje. nek — mondotta Ümer Musztafa, a Sztálin-kombinát építkezésének él. munkása. Minden valóra vált, amit n Párt és Enver elvtárs megígért.. , Kimondhatatlanul há'ás vagyok • Pártnak, a nagy Sztálinnak és Enver elvtársnak, akiktől ezeket • gépőriásokat kapjuk. ) — Mellettünk állnak a szovjet emberek — mondotta Aferdita Sze. lenica, a Tiranai cinőgyár munkás­nője- A Kreml ötágú csillaga nem­csak a szocializmus út iá? világít ja be előttünk, hanem állandó segít­séget nyuit nekünk ahhoz, hogy biztosan haladhassunk előre ezen az úton. A Szovjetunióból érkező újaibb éj újabb gépszállftmánvok egyre na­gyobb lendületet adnak a szocia­lista munkaversenvnek és eltéphe­tetlen baráti szálakkal fűzik az n'bán dolgozókat a Szovjetuntóhoz. A z albán dolgozók jól tud iák, ** hogv nrkénT az Albán Nép­köztársaság léte és felvirágoztatása, úgy az ötéves terv sikeres teltesf. tése is elválaszthatatlanul összefügg a PírlTal, nz a'bán-szovje? barát­sággal, a Szovjetunió önzetlen se. gtlségével. Az albán nénet nz Albán Munka­párt fennállásának 10. évfordulója még nagvobb lelkesedésre késztette n békés éoftö munka terén, és a Párt a biztosítéka továbbra is a jő. vöt énftö nagyszerű tervek vnlósításának. Fezárult az ENSZ ötödik ülésszaka Párizs (MTI). Hétfőn délután zá. rult be a párizsi CnaiUot-palotá­bsn az ENSZ ötödik ülésszaka, amely 1950. szeptemberében kez­dődött meg. Malik elvtárs Ismét felhívta a közgyűlést, hogy Kína fe'vételé­nek kérdését tűzze ki az ENSZ ha_ todik ülésszakának napirendjére. Katz-Suchy lengyel és Tauber csehszlovák delegátus részletesen indokolva álláspontjukat, támogat­ták Malik javaslalát. A szavazás során a lönbség 20 szavazattal 11 ellenében és 11 tar. tózkodá-sal elvetette a szovjet ja­vaslatot. A szavazástól Tartózkodó álla­mok között volt Nagy-Britannia és Franciaország. A többi közöli Egyiptom, India és Svédország ls a szovjet javaslat mellett szava­zott, az USA ellen. Malik elvtárs szov|et delegátus hangsúlyozta, hogy a kérdést útra felveti majd az ENSZ hatodik ülésszakán, mert ezt a problémái nem lehet megoldatlanai hagyni. dor és Sárközi Andor újságíróknak, j vács János, Ifkovics József, Szabó a Magyar Népköztársasági Érdem- ! Piroska, D- Nagy Imre, Váraljai érem ezüstfokozatát. ' Józsefné és Lázár Gáspárné tömeg­Nagy Józsefné, Pálinkás Antal, szervezeti funkcionáriusoknak Bölkényi Sándor. Beke Vince, Né-1 ,, ... mclh József és Borcsár István párt- I a Ma^ar Népköztársaság, Ér. funkcionáriusoknak, Pethő Béta, demérem bronzfokozatát adomá. Tóth Józsefné, Duka Gyula, Ko. nyozta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom