Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-15 / 266. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1051. NOVEMBER 15 Népi demokráciánk megnyitotta az érvényesülés útját a vakok számára is Rövidesen megalakul az új/nszervezett Vakok Szövetségének szegedi csoporttá Nemrégen egy gyűlésen voltam, B a gyűlés egyik hozzászólója szavait így fejezte ba: „Nekünk nem lehet hazudni, mi nem vagyunk vakok." Sokszor elgondolkoztam már azóta efölött a kérdés fölött, hogy látó dolgozótársaink valóban nem ismerhetik eléggé azokat az eröfe. szítéseket melyeket államunk segítségével mi vakok teszünk azért, hogy évezredes elnyomást, elmaradottságot, szándékos lezüllesztést leküzdve együtt építsük országunkat, együtt védjük békénket látó dolgozótársainkkal. Ez a gondolat vezetett e cikk megírásához, s célom az, hogy mint mindennapi munkámban a nemlátókat a látókkal úgy most a látókat ls a vakokkal egy lépéssel közelebb hozzam egymáshoz, hogy egymás segítségével lerombolhassuk azokat a válaszfalakat, melyek többnyire a kérdés ncmismeréséböl kifolyólag sok helyen még megvannak. Mint pl. a Szegedi Seprőkötőgyárban, ahol a dolgozók a*t hitték, hogy az odahelyezett csökkentlátó és vak munkások őket, akarják munkahelyükön felváltani, A mult rendszer valóban minden nemlátóból koldust akart nevelni. Kiváló művészeink, tudósaink, mint pt. Ungár Imre Bocskai Imre, Bán Sándor, vagy dr. Vas® Tibor állás és kenyér nélkül sínylődlek- Mintegy 8000 vak koldult szerte az or. ezágban. A teljes gazdasági leziillós, nyomor, éhség mellé a kor képének megfelelő szellemi moslékot adlak vigaszul: „örüljünk, hogy nem látunk ez a jóisten ajándéka". Nyomtatták a könyveket, cikkeket sorozatban, hogy: tekintsük magunkat vándordiákoknak, kiket sziveden létn«k egy estére, adnak enni-inni, a tiszta szobában készítőnek nekik ágyat, mert egy másik világból jöttek érdekes dolgokat tudnak mesélni; de elvárják tőlük, hogy reggel lovábbmenjenek, mert senki sem venné jónéven egy vándortól, ha letelepednie, s ott marad na. Magyarul: Ne akarjunk m; családot alapítani, ne keressünk állandó munkát, hanem az ő kenyérés kulturmorzsáikon. melyekei számunkra alamizsnaként vetnek, legyünk szórakoztató bohócaik. Meglévő intézeteink könyöradományokból fenntartott társadalmi szemétdombok voltak és ha létre is hoz. tak valamilyen közösséget vakokból, mellyel azután kedvük szerint dicsekedhettek, mint pl. a Horné, rosz Énekkart, gyakorlatban ez a vakok egyetlen meglévő kincsének: hangjuknak és tudásuknak elrablását jelentette, hiszen egy nemlátó énekkari tag havonta 2 pengő és 40 fillért kapott. De n«m ennyit Schnital Gusztáv, a Homérosz Énekkar volt karnagya, mondhatjuk ki. rsákményolója. A vakok egyetlen meglévő társadalmi szervezetét pedig, a Vakok Szövetségét, melynek feladata az intézeten kivül élő vakok képzéae, munkábahelyezése, segélyezése lett volna, fasiszták, a vitézi rend tagjai vezették kik még azt a keveset is ellopták a nemlátóktól, ami addig megmaradt. A felszabadulás a vakok ügyébep is gyökeres változást hozott. Az azóta eltelt 7 év megmutatta, hogy szocializmust építő államunk egyenlő lehetőségeket biztosít min. den becsületes embernek. Nagy eredményeink vannak már! A vakügy a 3200-as kormányrendelet értelmében úllamügy lett. Mo. demül felszerelt, nagyi étszámú intézeteinkben. kitűnő ellátás meüett szakmai, politikai képzésben részesülnek nemlátóink. Vannak élmunkásaink. Bztahánovistábik. Külön üzemeink vannak vakok részére, sok üzemben pedig látókkal együtt küzdenek a termelés fokozásáért a nem'átók. A régi legmagasabb iskolai végzetség (4 középiiskoln) helyett megnyíltak előttünk a közép, és főiskolák kapui. Szovjet sorstársaink tanítanak bennünket, kik. kei állandó kapcsolatot tariunk. A Vakok Szövetsége pedig, melynek helyi csoportját mort akarjuk Szegeden megalakítani, új szellemben fogja nevelni, oktaini nemlá. tóinkat. Munkára akarunk nevelni, s azt akarjuk, hogy munkája után minden ncmlátónak olyan é'ete legyen. mint amilyent megérdemel. Mi tudunk és akarunk dolgozni, mégpedig látó dolgozótársainkkal együtt. És azt szeretnénk, ha látó dolgozótársaink nem a mult kőidúsad, „vándorait" látnák bennünk, hanem a szocialista jövő építőit. Jáksó László ARANYSZÜRET Élő vatta-erdők csodálatos tája hullámzik, s amerr a szemünk be/ár'i végtelen lengerét az egész határnak, lángolnak selymet ha vonatot látnak, melyből tüzfolvamkin'. ömlik szét a sereg. Hablehér halukkal milelénk intenek hosszúra nyúlt, gazdag, puha, pamacssorok. rájuk az oszt lény mosolyogva csorog. E tágas szép vidék aranybányát ringat s beszédes szemekben kigyullad a csii'ap. Serény iljak h irdják gyümölcsét az ősznek, s gondolatban máris új ruhákat• szőnek. Ahogy viszem, viszem telt hasát a zsáknak, bennem lg hasonló szép képek cicáznak. Gyönyörű valóság, testetöltő álmok hószín tájaidról, a holnapba látok. Varsányi Péter Társadalombiztosítás a Szovjetunióban Harmincéves a társadalombiztosítási ól szóló lenini dekrétum Negyvenezer francia bányász sztrájkol Párizs (MTI). Negyvenezerre emelkedett kedden Nord- és PasDe-Calals megye sztrájkoló bányászainak azáma. f Fahulladékból repülőmodell A Gazda-mozgalom segítségével tovább fokozódik a hulladók fa. anyagok felhasználása. A Kiskundorozsmai Speciális Fajpari és Repülőmodelikészítő KTSZ is bekapcsolódolt ebbe a mozgalomba és ok i« felhasználják ezentúl a Lemezgyártól kikerülő fahulladékot. Ebből készítik ezentúl a repülömodelleik favázát és ezenkívül női cipősarkokat állítanak elő a hulladékfából. "I 921. november 15-én. tehát ma harminc éve. hogy Lenin e'vtárs aláirta azt a dekrétumot, amely a bérmunkában dolgozók társadalombiztosításáról szólt. ,,A Szovjetunióban a társadalombiztosítás. amely kiterjed a mindennapi élet és a kulturális élei legfontosabb vonatkozásaira mondja az SzKtbjP Központi Bizottságának 1929. szeptember 29-iki határozata — a riunkásoszlálvnak az Októberi Forradalom győzelme révén elért egyik legnagyobb vívmánya. A népgazdaság hatalmas fejlődésének és az ország gyors iparosításának eredményeképpen a társoilalombiztos'.. tás a munkásosztály javuló életfeltételeinek, anyagi és kulturális helyzetének legfontosabb tényezőjévé vált." A Szovjetunióban a társadalombiztositás kiterjed az összes munkásokra és elkalmazottakra. Maguk a dégozók azonban semmiféle járulékot nem fizetnek: az összes költségeket az állam viseli. A társadalombiztosításra folyósított összegek aránya évről-évre nő. Az első ötéves terv időszakában ez a kiadás 10.4 milliárd, a másodi c ötéves terv időszakában 32.5 miUiárl rubelt tett ki. A háboráutánl ötéves terv időszakában ez az összeg meghaladta a 80 milliárdj'. T gaza demokratikus alapon épül fel az á'.tami társadalombiztosítás a Szovjetunióban. Teljes egészében választolt szervek kezében van. A szovjet kormány a biztosítás egész ügyét a szakszervezetekre, a munkásosztály legnagyobb lómegszervezetére bízta. Közvetlenül a szakszervezeti bizottságok mellett megalakultak a társadalombiztosítási tanácsok és műhelyb'zotlsáipk. Ezek a bizottságok végzik a g vakorla ti munkát. Tevékenységükről rendszeresen beszámolnak azok előtt, akik megválasztották őket, vagy:s a szóbanlévő vá'lslat munkásai és tisztviselői előtt. A társadalombiztosításra fordított kiadásokon kf/ül a szovjet állam jelentós összegeket folyósít egészségvédelemre: pl. a kórházi ágyak növelésére. Ezenkívül sok munkást és a'.ka'mazuttat szanatóriumi, py'gyhelyi áoolásra utalnak. A Szovjetunióban minaennémú orvosi segítség Ingyenes. Ugyanilyen gondot fordítanak az anyákra és gyermekekre. N

agy öaizegeket fo'yósítanak az állami társadalombiztosítás költségvetése alapján nyugdijak fizetésére. Az öreg munkások, ha akarnak, dolgozhatnak és ez esetben munkabérükön kivül megkapják a nyugdijat ís. A szov. Jet társadalombiztosítás a leninisztálind elveken alapszik és a szovjet emberek anyagi jo'é'e szüntelen növekedésének egyik forrása. A koreai néphadsereg főparancsnokságának legújabb hadijclentése Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokra'ikus Köztárseság néphadseregének főparancsnoksága közli, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, a kínai népi önkénte® egységekkel szorosan együttműködve, továbbra Ls kemény védelmi harcokat vívnax az ellenség ellen és mind emberben, mted hadianyagban nagy veszteségeke t okoznak neki. A keleti fronton Janggut'ól északra az amerikai 1. és 7. gyalogoshadosztály egységei sok repülőgép, harckocsi és tüzérség támogatásával heves támadásokat indítottak, igyekeztek áttörni a nép. hadsereg védelmi vonalait. A néphadsereg erős tüze következtében az ellenség kénytelen volt visszavonulni. Ebben a harcban az ellenség 9 harckocsilát lőtték ki. A középső ós nyugat' fronton a néphadsereg alakulatai a régebbi vonalakon harcolnak az ellenség ellen. November 13-án a néphadsereg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek lelőtték a Szunjannak, Namphonak, valamint Phenjan környékének körzeteit barbár módon bombázó és géppuskázó ellenség két repülőgépét, egyel pedig megrongáltak. Csúfosan megbukott Van Fleet Seal nffenaivá jónak első és második saakasaa Van Fleet úgynevezett őszi offenziivájának első és második 6zaDUS ÚR, MEG ÖRHALMI ÚR EGYKORI CSELÉDEI... C zeped felől Gyálarélre men^ vs már a város alján kérik a határsáv-igazolványt. Tudni kell, hogy ide már nem messze van a határ: — a Tito halár, Jö ae elővigyázatosság. Sokat tud. nale meséint az idevalósiak: mikor — kiket fogtak el, hogyan jöttek át a haláron..., hogy mi. ért jöttek át1 Erről nem kell lcü. lön beszélni, mindenki tudja a magyarországi Rajk-per óta, hogy Tito a magyar nép legádázabb cl. lensíge ós semilyen eszköztől nem riad vissza... Ami pedig a multat, a Tito akarta világot illeti, azzal meg úgy vannak, hogy igyekeznek még az írmag ját is kiírtam, ne maradjon belőle sem. mi, még csak mutatóban sem. Keserves emlék az-,. Gyálarét község eredetét magya. rázva a történetem a Tisza szabályozásáig nyúl vissza. Liltendngcr nevezetű mérnök, aki Ferenc Jó, Zsef idejében a Tisza szabályozd. «án dolgozott, hilbizományban kapta a mai Gyálarétet. Később rokonai s ezek leszármazottai uralták ezt a földdarabot. Adtak el belőle, Vettek hozzá. Szeged, a nagy város, sajátos módon rányomta bélyegét az itteni földmrgoazlásra és az ebből fakadó állapotokra. A városban letelepedett urak. Horthy, vitézek, akik alázatos szolgálatukért kegycnceknok járó jutalmat kaptak, vagy az akkori törvényhozás furfangjával a dolgozó embe. rek zsírján gazdagodtak — idejöttek, közel a varoshoz, Gyálarélre földbirtokot vásárolni. Nem is alakult kl 3—400 holdnál nagyobb birtok egynek-egynek a kezén. Úgyhevezett úri-birtokosok voltak ezek. Az úri-birtokok még kegyetle. hebb, még embertelenebb élelsorba süllyesztették sz embereket. Dus földbirtokos úr például puskával zavarta a földjén az embereket. Az flri-birtokosoknak az voJt az álmuk, hogy ha nem is akkora, de legalább nem sokkal kevesebb hasznot húzzanak, mint a közeli löbbezer hol: das földbirtokos. S ezt a földjükön dolgozó béresekkel, nincstelenekkel és summásókkal akarták mogkeras. TINI. _ U Közaégol is „alapítoííak" e ide költöztették az embereket. A XXszázad sztaniolpapírjába csomagolva hozták vissza a középkor ismert röghözkötöttségét. Bármilyen keserves vott is az úri.birlokon az élet, az emberek mégsem hagyták ott. Ittmarasztotta őket a maguktapasz, tolta sárviakó és a sajátjuknak mondott 1—2 hold föld. Igy alakult ki az úripolitika célkitűzéseinek eszközeként a mai Gyálarét. Az ötéves terv második esztendejében.,. Mintha játékot űzne az élet a gyálarét iekkel. 1945 elölt tíz-húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, míg valami változott a község életében. Most meg? Papir, feljegyzések nél. kül el sem tudná sorolni az ember, hogy mi minden történt a 7 év alatt. A legfontosabbról: arról, hogy majd két évvel ezelőtt elsőnek leit szövetkezeti község a megyében, regényt lehetne írni. Igen, Gyálarét, mint szövetkezeti község, él, fejlődik. Tanácsháza, orvosa van. Bevezették a villanyt. S mint ahogy a Szovjetunióban olyan kolhozközségeik is vannak, amelyeknek külön kórházuk, közép, iskolájuk s számos üzemük van, eljön Gyálaréten is az az idő, ami. kor mindezeket itj is magukénak vallhatják. — Köszönet érte a Pártnak, Rákosinak, a nagy Sztálinnak! —Hálát, köszönetet olvasunk ki a gyála. rétiek szeméből mindannyiszor, ahányszor osak beszélnek csillogó szemmel, magukbistosan a termelő, szövetkezetről, a termésről, a terveikről. Sztálin elvtárs születésnapjára A Komszomol-termelőszövetkezet földje közvetlen a község szélén húzódik. A község szélső házai mellett találjuk az állattenyésztési brigádot. Már mesziról feltűnnek az újonnan épült piroscserepes ko. tárkák, ólak. A gyálaréti Komszomol-termelő, szövetkezet vállalta, hogy december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára 1 darab 60 tragonos gnrél, 1 darab 200 férőhelyes hizlaldát, 1 darab 50 férőhelyes szarvasmraha. istállót, 1 darab 100 köbmiieres silót és két gépkocsija részére egy 274 négyzetméteres területű garázst épít fel saját erejéből. A kőművesbrigád vezetője, Teleki Sándor szakképzelt kőműves, aki maga is termelőszövetkezeti tag. összekóborolta már a fél országot, mint iparosember. De itt kapott földet 45-ben 6 a szive viaszahúzta Gyálarélre. Nem is megy el innen többef — mint ahogy mondja. A termelőszövetkezetben mindig megtalálja a munkáját. Bár nem dolgozta végig az évet, mégis van 183 munkaegysége. Most készítik a zárszámadást s úgy számolgatják: pénzből 13 forinl jut egy munkaegységre. Ezen felül jön a természetbeni járandóság: munkaegységenként mintegy 4 kiló kukorica, 4 kiló 60 deka búza, 4 kiló burgonya, meg a cukorjárandóság. 50 vagon cukorrá, pájuk lese. Mindezt egybefoglalva: Teleki Sándor úgy látja, hogy „jövőre is tisztességesen megélek". Egyet akartunk — három lesz belőle A legnagyobb gondja most az, el tudják-e végezni a tervbeveit építkezéseket a kitűzött határidőre. A kinti munka is szorít — mert mi tagadás, a szövetkezet egy kicsit elmaradt az őszi munkában, kevesen vannak s amellett »ok volt a gyapot, a konyhakert, a paprika — az építkezéseket ia folytatni kellene. — Igaz. hogy már a gór ét, meg a. 200 férőhelyes hízla'dát, meg építettük — mondja —. De darabban van a silóépllés, amiből ugyan egyet akartunk építeni, de három lesz belőle. A garázs is kéne na gyón, mert úgy számoltunk, hogyha nem. is most, de jövőre még egy autót veszünk a két meglévő mellé. — S mindezeket a saját erőnkből akarjuk felépíteni, a lehető legkisebb hitelt vesszük igénybe az új anyagok beszerzésére. Mert úgy gondoljuk: azt a pénzt, amit saját munkánkkal az építkezéseknél meg. iakaritunk, az állam más termelő. szövetkezeteknek adja oda nagyon fontos dolgokra, vagy majd éppen neleünlc, más fontos célokra. Bárhogy történik is, de az bizonyos, hogy segítünk az államnak, hogy még többet segítsen nekünk. Úgyis felfoghatjuk ezt, hogy törlesetünk az adósságunkból Sztálin elvtárs iránt érzett hálánk alapján. Akár éjtszaka is csinálom ... Bizony, sürgős az építkezés. A tehenek egyedi takarmányozását ed. dig éppen amiatt nem tudják bevezetni, mert szűk a hely a régi Istállóban. Szedésre kerül a cukorrépa is, meg a kukoricaszár behor. dás s cz a cukorrópalevéllel együtt mehet a silóba. A jó, lédús silótakarmány, az egyedi takarmányozás a szép, lágo«, úi istállóban ez állat tenyésztés fejlődését eredményezi. És, ha most itt lenne Barna István gépkocsivezető, az is közbeszólna .,, Barna István még egészen fiatalember. Az úri birtokon dolgozott a többi szegénnyel. Olyan mindenes, féle volt. do mellette kováosságoi is tanult. Alma azonban csak a terme, lőszövclkezelben teljesülhetett: a termelőszövetkezet taniltatta és vizs. gástatla le, mint képzelt gépkocsivesetőt. , „Szutyongatja" hát ő is az „építészeket", hogy „mi lesz az igért garázzsal? Ha anyag fuvarozásról lesz szó, hát csak szóljanak. Még éjiszaka is csinálom". ...És, ha most „Dus úr'' vagy „Őrhalmi százados úr1', az egykori úri-birtokosok meglátnák a boldog tervezgelésbe és építkezés be merült Isz.fagokat, menten gu. taütést kapnának. Ha pedig vala. milyen „véletlen szerencse folytán" elkerülnék a gutaütést, pulykamérgükben úgy elszaladnának, hogy meg sem állnának amerikai gazdájukig. De a gyálaréti tsz. tagok tudják a módját, hogy mii kell lenni ellenük, bárhogy is ágál a szomszédban Tito, kasza csúfos kudarcba fulladt — írják egy kínai népi önkéntes egység tagjai a Kínai Békebúolteághi z és az egész ország népéhez intézett üzenetükben. Megírják, hogy augusztus 24-től október 10-ig 8 t-zer ellenséges katonát teltek | harckéo'i tenné. Ezek közül több min* háromezer amerikai volt. Lelőttek, vagy megrongáltak húsz ellenséges repülőgépet, megsemmisítettek több mint 30 ellenséges harckocsit. Az alakulat tagjai hangsúlyozzák, hogy megjavították harcászati tudásukat és biztosabbak a győzelemben, mint bármikor eze'öft. Amíg az amerikai imperializmus nem lesz le agreszszív célkitűzéseiről, mindig a front legelső vonalában fogunk harcolni, hogy szembeszálljunk az agreszszorokkal éa segítsük Koreát —» fejezik be üzenetüket a kínai népi önkéntcifek. Féláru vasúti igazolványok érvényesítése Az Allamva.sútak vezérigazgatója közli, hogy « közszolgálati alkalmazottak és lgénvjogcsult családtagjaik féláru legy váltására jogosító vasúti arcképes igazolványai!, 1952. évre az Állímvasutak Igazgatósága 1951. év; november 26tól december 31-ig érvényesíti. A közszolgálati nyugdíjasokat kérik, hogy arcképes Igazolványaikat érvényesítés vágott ne személyesen, hanem poa'án küldjék be a lakóhelyük szeriní Illetékes MÁV igazgatóság menelkedve-zmény-cso. portjának. Az érvényesített arcképes igazolvány gyors visszaküldése érdekében feltéllenül szükséges, hogy kérelmükhöz megcímzett borítékot is csatoljanak a MAV Igazgatóságok az A—H betűvel kezdődő -nyugdíjasok arcképes igazolványát december 8-ig, az l—n betűvel kezdődő nyugdíjasokét december 15ig, a töbieket december 22-ig kérik beküldeni. Fenti haláridőn túl érkezett arcképes igazolványokat csak az érvényesítési határidő után tudják a MAv igazgatóságok érvényesíteni. Az igazolvány érvényesítéséhez szükséges nyomtatványt az Ailanil Nyugdíjhivatal külön kérelem nélkül küldi meg. A csak 1952. évre érvényesített arcképes igazolvány csak 1952. január l-nek 0 órájától érvényes utazásra.