Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-15 / 266. szám

CSÜTÖRTÖK, 1951. NOVEMBER 15 PÁRTÉLET A makói járásra is vonatkozik Pártunk Politikai Bizottságának Pártunk II. kongresszusa nagy feladatokat állított párttagságunk és az egész dolgozó nép elé. Felemelt ötéves tervünk végrehajtása megyénkben — mint nagyobbrészt mezőgazdasági jellegű területen — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítását, a kulturforradalom sikeres továbbfejlesztő, scl követeli. Mindezek végrehajtásához azonban a marxista-leninista elméletben jár un, művelt dolgozóknak tíz- és százezreire van szükség, akik nemcsak ismerik az elméielet, hanem megfelelően alkalmazni is tudják azt Pártunk politikájának gyakorlati megvalósí. tára érdekében, a mindennapi apró munkában. Kemény harcok árán elért gazdasági eredményeink, az éieiszinvonal emelkedése következtében, amely falun — elsősorban a tszcsben, de az egyénileg gazdálkodó parasztok körében is — nagymértékben érezteti hatását, törvényszerűen magával hozta a dolgozók megnövekedett igényét a tudományos szocializmus elsajátítása iránt. Ezt bizonyítja az is, hogy megyénkben, n makói járásban a párttagok, de pártonkívüli dolgozó parasztok Is többen maguk keresték fel a pártszervezeteket. hogy szerve/eit, rendszeres pártoklalásban résztvehessenek. Az első esti iskolákon többhelyen kellemesen csalódtak pártszervezeteink, mint például Kövegyen, ahel a pártszervezet 16 hallgatót irányzott elő politikai iskolára, s az első foglalkozáson 21-en jelentek meg. vagy Marosleién a Koasuth-tszcs. ben, Csanádfelsőn a középfokú politikai iskolán, vagy Királyhegye, sc-n. ahol pontossn megjelentek a hallgatók a középfokú esti iskolán és mór az első foglalkozáson négy érdeklődést tanúsítottak a tanulás iránt. De hogyan készüllek fel a makói járásban a pártszervezetek és propagandisták a dolgozók tanulási vágyának kielégítésőre, a pártoktatás zavartalan megindítására, a járási pártbizottság pedig a propagandisták segítésére? Hiszen a járásban több új propagandistát állítottak be. akiknek különösen az oktatás kezdeten, de egész évben folyamatosan megfelelő segítséget kell adni- elsősorban a propagandista szemináriumokon keresztül. A propagand'st® szomlnáriu. mnn kell elősegíteni azt. hogy a hallgatók megismerkedjenek klasszikusaink számos müvével, kicseréljék módszertani tapasztalataikat. elmélyítsék ismereteikéi az elmélet egyes kérdéseiben. Itt keli tisztázni fejlelt vitavezető segítségével a tanulmányozott kérdéseket, annál is inkább, mert azok ennek alapján jutnak le az egész járásba, valamennyi alapfokú, vagy középfokú iskolába, vagy éppen az alapismeretek politikai körére. A propagandista szeminárium kérdéseinek alapján kell összeállítani az esti iskola vezetőinek az általuk tartandó előadásokat, vagy a vitavezetéshez szükséges foglalkozási tervet, megfelelően alátámasztva a helyi konkrét példákkal, számadatokkal. A propagandista szemináriumvezetőnek minden foglalkozáson arra kell törekednie, hogy a hallgatók megértsék azt, amit ő kifejt, tisztázzák jelentőségéi, po. htikai, állami feladataink megoldása szempontjából lássák a feladatokat, de ugyanakkor a végre, haít&s módját is. Ezen főbb szempontok érvényesítése záloga annak, hogy az esti is. kola vezetői módszerben és tartalmilag segítséget kapjanak és felismerjék azt, hogy n'ncs szebb megbízatás, mint a bolsevizmus propagandistájának Ionul, de ez ugyanakkor felelősséget is von maga után. A propagandista szeminárium az alapfokú oktatás sikerének a kulcsa. és ahhoz, hogy a járás területén a legutóbbi oktatási napon t'vpaszla't 40—45 százalékos hiányzást felszámoljuk, elsősorban a pro. pagandista szemináriumok pontos kezdésével, azok vezetőinek "elkiis. meretes felkészülésével. ,,A megyebizottságtól olyan segítsége- ké. rünk, hogy olyan előadó tartsa a propagandista szemináriumot akiiéi kapunk- valamit" —* mondják- as május 17-i határozata alapfokú propagrrndista szeminárium hallgatói. Hangzik a kritika a propagandista szeminárium ve. zetői felé teljesen jogosa®, hiszen a járási pórtbizoltság tűri, hogy a propaganda szeminárium vezetők „beugrásszerűen" tartják az előadást. ami azzal jár, hogy még az „Útmutatót" sem tudják átnézni, nem is beszélve arról, hogy a megadott kötelező és javasolt irodalmat az „Anyag- és adatszolgálta. tás"-nak az anyaghoz kapcsolódó cikkeit nem tudják feldolgozni. A propagandista szeminár.umok alacsony színvonalához még hozzájárul a szervezetlenség és pontatlanság is, „hiszen 8 óra helyett fél 10 órakor kezdik a propagandista szemináriumot, mert a hallgatók késve érkeznek a szemináriumra, de ők is megszokták ezt, hiszen csaknem az első foglalkozástól kezdve hasonló a helyzet. De fél 12 órakor mór tűkön ülnek, a vonat nem vár senkit és 12 óra 5 perc. kor indul. Érthető, hogy ilyenkor már nem az anyag, hanem a vonatindulás köti le a hallgatók figyelmét." Mindennek halasa természetesen a hétfő esti iskolákon mutatkozik elsősorban. És mindjárt világossá válik, hogy mi az oka, hogy C3anádpaIotán a hallgatók fél 8 órakor a pártszervezetben világosságot sem találtak, vagy, hogy a Lenin Vörös Októbere-tszcsben a hallgatók összejöttek, de a vezető elutazott vidékre. Vagy például Kövegyen, ahol Lantos elvtárs nem készült fel a foglalkozásra megfelelően. de maguk a hallgatók sem tudtak felkészülni, mert az anyagkiosztásról megfeledkeztek. Vagy Ferencszálláson az Uftörö-tszcsben. ahol a hallgatók mindkét foglalkozásra összejöttek, de az anyagot még eddig sem kapták meg, pedig ezt a járási pártbizottságnak már előzőleg felvetettékEzek a példák arról tanúskodnak. hogy a pártszervezetek az oktatás előkészítését befejezettnek tekintik, ahelyett, hogy óira ée újra foglalkoznának az oktatást nap előkészítésével a propagandistákkal és a hallgatókkal való személyes foglalkozáson keresztül. A járási pártbizottság pedig a propagandista szemináriumok megtartásával tudatosítsa azt is. hogy egy propagandistának a tanfolyam szervezési feladataival is kell foglalkozni, az alapszervezet vezetőségével együttműködve. A pártbizottságok és az alapszervezetek feladata nem merülhet k1 a politikai iskolák adminisztratív összeállításában — ezek rendszeres ellenőrzése is elengedhetetlenül szükséges mind Szervezetileg, mind tartalmilag. Nem szabad, hogy az ellenőrzés kimerüljön egyszerű számszerű ellenőrzésben, hanem ezen túlmenő'eg az esti iskolák vezetőinek a felkészülésére Is ter. jedjen kl, melyben a járás Instruktorai adjanak segítséget az iskolavezetőknek, ami azonban csak úgy lehetséges, ha az ellenőrzés előtt a járási pártbizottságtól megkapják a különböző fokú esti iskolák foglalkozásának kérdéseit is. A propagandista szemináriumok és esti iskolák hallgatói is többet várnak a propagandistától, hiszen tudják, hogy a propagandista eszmei irányítójuk és nevelőjük. Ennek a feladatnak a betöltéséhez azonban meg kell javítani a járási instruktorok munkáját is és a járás egész propaganda apparátus munkájának egységes megjavulása fog fordulatot hozni az eddigi hi. bák' kijavításában, ami az egész pártbizottság feladata. Ehhez megvan az alap a makói járásban is, hiszen a járás dolgozói akarnak tanulni, de olyan példamutatást várnak a propagandistától, hogy azok lankadatlanul növeljék saját eszmei és elméleti tudásukat, szé. tesítsék látókölüket, tökéletesítsék a foglalkozások megtartásához módszertani ismereteiket, jártasságukat, hiszen enélkül képtelenné válnak arra. hogy jó nevelök legyenek, hogy a hallgatókat megfelelően ellássák az otthoni foglalkozáshoz módszertani útmutatásokkal. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításához nagy segítséget ad a Bolsevik Párt propagandistái tapasztalatainak megismerése, elsajátítása. Ezek segítségével tudják propagandistáink megértetni a Szovjetunió társadalmi rendjének fölényét, a Bolsevik Párt s nagy tanítónk útmutatását. Csak így tudják propagandistáink megérteni a szocialista kultura fölényét a romlott burzsoá kultura felett. Csak a propaganda munka megjavulásával várhatnak nagyobb és újabb eredményeket a párl szerve, zetek a makói járás területén is a pártmunka, a szocializmus építésének valamennyi területén, a szo. cialista hazafiság elmélyítésében. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében pedig úgy, hogy elsősorban a termelőszövetkezetekben és a ma még egyéni parcellákon dolgozó parasztok nevelésére az eddiginél nagyobb gondot fordítanak. Pártszervezeteink vezetőségei s a propagandisták az eddiginél következetesebben és a felelősségük teljes tudatában harcoljanak Pártunk Politikai Bizottsága május 17-i határozatának megvalósításáért, amely kimondja, hogy: ,,Az 1951—52.es oktatási évadban pártoktatásunk alapvető feladata a marxizmus-leninizmus tanításainak elsajátítása íteapián, az MDP II. kongresszusa határozatainak bevitele a párttagság széles tömegeibe. Tudatosítani kell egész párttaggá gunkban a szervezeti szabályzat azon ki'é'elét, amely a párttagság kötelességévé teszi, hogy „szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emetje művel'ségl színvonalát, Igyekezzen elsajátítani a marxlz. mus.lenintzmus tanításait." Biztosítani kell. hogy elsősorban funkcionáriusaink, a vezetőségi tagok, a pártbizalmiak és a nénnevelők klvétel nélkül résztvegyenek az oktatásban." Forgó László MDP Megyebizottság A nyugdijrendelet messzemenően biztosítja az üzemi baleset következtében csökkent munkaképességű dolgozók hathatós támogatását oktatási felelőse Mao Ce Tung elvtárs távirata Ráltesi elvtárshoz Rákosi Mátyás Elvtársnak, Magyar Dolgozók Pártja Budapest Szívből köszönöm önnek a Kinai Népköztársaság alapításának második évfordulója a;kalmából Párlunknak küldölt üdvözleteit. Mao Ce Tung Biztosítani kell minden elnyomott gyarmati nép szabadságát Az Angol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának nyilatkozata London, (MTI). Az Angol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amely a többi között meigállapitja, küzdeni kell: 1. békés rendezésért Koreában, valamennyi idegen csapat kivonásáért, nemzetközi megegyezésért, a fegyverzet csökkentésére, ölhalalmi békeegyezményeit, 2. a csapatok kivonásáért Malájföldről és Egyipnmból, szabadságért és függetlenségért minden gyarmati nép számára, Angüa függetlenségéért, az amerikai uralomtól, 3. a gépipari munkások és bá" nyászok követeléseinek teljesítéséért valamint az acélipar államosítását kimondó törvény hatalylalanílása ellen, 4. közös ellenál'ás a toryk-tervezte élelmiszer- és nyersanyagbehozatal csökkentésével szemben, a kereskedelem növeléséért a Szovjetunióval, a népi demokráciákkal és a Kinai Népköztársasággal, 5. az őrült fegyverkezési programra megvalósítóidnak beszüntetéséért, a lakás, iskola és kóiházépítkezés növeléséért, jj A nép állama — amint azt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról megjelent 1951. évi 30. számú rendelete is mutalja — messzemenően gondoskodik azokról a dolgozókról, akiket munka közben baleset ér, vagy munkaképességük foglalkozási be tegség következtében csökken. Kiket illet baleseti járadék A rendelet szerint baleseti járadék illeli meg azt a dolgozói, aki. nek munkaképessége üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség köve;keztében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkeni. Ilyen esetben nem számít, hogy mennyi a dolgozó szolgálati ideje. A munkaképesség 25 százalékot meg nc-m haladó csökkenése alapján a baleseti járadék legfeljebb két évig jár. Ebbe a kélévi időtartamba azonban nem lehet beszámítani azl jz időt, amely alatt a dolgozó azért nem kapott baleseti járadékot, mert munkaképességének csökkenése a 15 százalékot nem haladta meg. — Vagyis, ha valakit baleset cr és ebből kifolyólag olyan sérülést szenvedeti, amelynek eredményeképpen az orvosi vizsgálat mondjuk 20 százalékos munkaképességesökkenésl állapított meg, akkor az illető dolgozónak két évig járna baleseti járadék. Tegyük fel, hogy a baleset nyomán kelelkezelt sérüjés egy éven belül olyan mértékbe® javul, hogy egy év lelelte ulán isiméi teljesértékű munkaképességgel állhat munkába, de — mondjuk — három hónap múlva kiújul a korábbi balesetből eredő sérülése ós munkaképessége emialt ismét 20 százalékkal csökken. Ebbe® az esetben folytatólag kapja a baleseti járadékot és az a három hónap, mely alatt nem kapla, nem számít bo a két évbe. Ha a két év ellelle után a dolgozó állapota annyira rosszabbodik, hogy munkaképességének csökkenő se három egymást közvetlenül kövelö hónapban 25 százaléknál na. gyobb, a baleseti járadékra jogosultsága feléled. Ebben az esetben a baleseti járadék az áilapot rosszán, bodásának orvosilag megállapított időpontjától, de legkorábban a járadékigény bejelentését kövelő hö nap első napjától kezdve jár. Ha a munkaképesség csökkenése ismét 25 százalék alá .szilit, a 15 százaié kot azonban meghaladja, a baleseti járadék legfeljebb két éven át újból jár. Előfordulhat azonban, hogy a baleset, vagy foglalkozási betegség kövelkeziében 25 százalékot meghaladó mértékben csökken a munka, képesség. Ezért a rendelet a baleseti járadékjogosultság szempontjából a sérülteiket hal fokozatba sorolja. Az első fokozatba tartozik a már említett 15 százalékos, vagy annál kisebb, de 15 százalékon felüli munkaképssságcsökkenés. A második fokozatba a 26—35 százalékos, a harmadikba a 36—49 százalékos, a negyedikbe az 50—66 százalékos, az ötödikbe a 67—89 százaiákos, végül a halódik fokozatba azok tartoznak, akiknek 90— 100 százalókig csökkent a munkáké, pességük a baleset kövelkeziében. Az első fokozat kivételével a rendelet nem állapítja meg a baleseti járadék folyósítása idejének felső határát, csupán azt írja elő, hogy az üzemi baleset, vagy foglalkozási baleset alapján történő táppénzsegélyezés befejezésétől mindaddig, amig a sérült állapota tartósan kialakul, ideiglenes járadék jár. Igen gyakori ugyanis, hogy egy komoly baleset után csak jóval később lehet megállapítani véglegese®, hány százalékos a balesel következtében előállott állandó munkaképességcsökkenés. Amig az állandó munka, képességcsökkenés mértékét nem tudják pontosan megállapítani, ideiglenes járadékot kell folyósítani a megfelelő állandó balesete járadékkal azonos összegben. Attól az időtől kezdve, amikor már véglege. sen me/giállapílható, hogy a balese-l, vagy foglalkozási betegség milyen százalékos állandó munkaképességcsökkenést okozott, végleges járandóságot kell megállapítani, mégpedig ha a munikaképességcsökkenés eléri a 67 százalékot, vagy azl meghaladja, okkor rokkantsági nyugdíjat, ha pedig a 67 százalékot nem éri el, balesete járadékot. Mennyi a baleseti Járadék f Az Elnöki Tanács rendeletével kapcsolatos minisztertanácsi rende. lei hal fokozalban határozza meg a baleseti járadék összegéi: az első fokozatba tartozók a sérülés előtl! 12 hónapban kapott állagmunkabér 8 százalékát kapják baleseti járadék címén. A második fokozat, ban a munkabér 10 százaléka, a harmadik fokozatban 15 százaléka, a negyedik fokozalban pedig a munkabér 30 százaléka a baleseti járadék. Az ötödik fokozatban, amikor a sérült munkaképessége 67 százaléknál nagyobb arányban csökkent, a munkabér 42 százaléka az ideiglenes járadék. Ez azért ideiglenes, mert amennyiben az ilyen arányú munikaképességcsökkenés állandósul, akkor már nem balesete járadékot, hanem rokkantsági nyugdí. jat kap a dolgozó, ami szintén az átlag munkabér 42 százalékával egyenlő. A halódik fokozalban a munkabér 60 százaléka az ideiglenes baleseti járadék. Ha a balesetből, vagy foglalkozási betegségből eredő munkaképcsségcsökkenés később i® állandósul, akkor az ideigIEIIK-S balesete járadék helyett a ha. todik fokozalba tartozó sérült dolgozó is rokkantsági nyugdíjat kap, ami a korábbi ál'agf'fcelés 75 szálékával egyenlő. Vagyis ezer forinl átlagkeresetet alapul véve, havonta 750 forint rokkantsági nyugdíjat kap, akinek balesetből, vagy foglalkozási betegségből kifolyólag 90—100 százalékkal csökkent a munkaképessége. A rendelet azonban kimondja, hogy a baleseti járadék, illetőleg az ideiglenes jára. dék összege havi ezer forintnál több nem lehet. Mit tekintünk üxemt balesetnek P A rendelet azokra hivatkozik, akiket üzemi baleset ért. A baleset akikor minősül üzemi balesetnek, ha akár az üzemben, akár az üzemen kivül az üzem érdekében végzett munka közben, vagy a munkaviszonnyal összefüggésben történt. Tehát üzemi baleselnek kell tekinteni azt a balesetet is, amely a dolgozót munkába menet, vagy onnan lakására, szállására jövet éri. A rendelet azokra is vonatkozik, akiknek foglalkozási betegség következtében csökkent munkaképességük. Foglalkozasd betegség az a betegség, amely az üzemben, vagy az üzem érdekében végzett munka következtében a dolgozó foglalkozó, sának különös veszélyessége folytán KELETKÉZÜL;. A foglalkoxási betegségek jegyzékét a minisztertanács álll. tolla össze. Eszerint rokkantsági nyugdíjra, illetőleg baleseti járadékra jogosítanak a következő fog. lalkozási betegségek: Ólom, higany, foszfor, arzén vegyületei, vagy összetételei okozta mérgezés közvetlen következményeivel együtt a benzol, vagy homológja, valamint ezek nitro és amlno származékai által okozott mérgezés, a mérgezés közvetlen követ kezmé. nyeivel együtt, zsinsorozat szén híd. rogénjeinek halogén vegyületei által okozott mérgezés. Jogosít továbbá a tüdőgümőkórral járó, vagy anélküli szilikózis, amennyiben az a halálnak, vagy a munkaképtelenségnek döntő oka, a műtrágya és növényvédőszerek állal okozott mérgezések és károsodások, a bőr egyszerű rákos megbetegedései és mindazok a károsodások, amelyeket kemény inoizátó sugárzások (pl. a rádium és a rádióaktiv anyagok, a röntgensugarak, stb.) okoznak. Végül rokkantsági nyugdíjra, illetve baleseti járadékra jogosít a lépfene, a takonykór, a ragadós száj. és körömfájás, a veszettség, a serlésorbánc, a tehénhimlő, a rü. hösség, a hullámzó (másnéven bang) kór, a tclanuszbacillus által okozott merevgörcs, a tarlósömör, másnéven gombás azőrlüszőgyulladús, amennyiben a fertőzés a rend. sze^s foglalkozás gyakorlása, fertőzött állatokkal való foglalkozás, állati hulladékok kezelése, fertőzött áruk berakása, kirakása, vagy szállítása közben történt. A bodzásparli dolgozók köszöneie A sajtón keresztül mondok köszönetet a Pártnak hogy kérésünkre a vásárhelyi 3odzásparton november elsején megnyílt a tejgyüjtö és a dolgozo parasztság sok fáradságot és időt takarít meg ezáltal. Köszönjük az illetékeseknek, hogy megjavíttatták a bodzésparti kutat is, amely most már bőven adja a vizet* , A Somogyi Béla-termelőszövetkezetnek is megköszönjük, hogy a tejnek a tejcsarnokba való szállítását elvállalta. Ezek az intézkedések azt mutatják, hogy figyelemmel kíséri Pártunk a dolgozó parasztság érdekeit. Ménesi Györgyné .lócluiezó vásárhely. i