Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-28 / 252. szám

2 VASÁRNAP, 1951. OKTÓBER tő. PÁRTÉLET Vezetőségválasztó taggyűlés a Móraváros I. pártszervezetnél A Móraváros I. alapszervezete pénteken tartotta meg vezetőségválasztó taggyűlését szépen feldíszített pár (helyiségében. A taggyűlés eiőlt Varga Katalin elvtársnö elszavalta Majakovszkij: A Párt című költeményét, majd a móravárosrészi úttörők küldöttsége üdvözölte a vezetőségválasztó taggyűlést. A titkári beiaámolót Szabados István elvtárs tartotta meg. A beszámoló első része, amely a kül- és belpolitikai helyzetet ismertette, hibátlan vol't. Hű képét adta a nemzetiközi helyzetnek, a békéért folyó harcnak, kiemelte a Szovjetunió békcpolitikájának sikereit. Megcmlékezétt Sztálin elvtárs az atombombával kapcsolatos nyi. íatkocatá&ál. A beszámolónak ez a része foffizin a tagságban a békéért való harc jelentőségének tudar tát és cimélyttette bennük a Szovjetunió iránti szeretet és megbecsülés érzését. Az ötéves terv eredményeinek Ismertetésénél megemlékezett a be. számoló a helyi eredményekről s kiemelte a móravárosrészi csatornarendezés jelentőségét, amely megszünteti azokat az árvtzveszcdelme. ket, amelyeket esőzések ala'tt hoszszú éveken át el keltett szenvednie Móraváros dolgozóinak. A beszámolónak a pártszervezet belső éleiéről szóló része részletes. mindenre kiterjedő alapossággal tárta fel egy év munkáját, eredményeivel és hibáival. Megemlítette a népnevelői munkát, amely nagy fejldőést mutat. Beszélt a beszámoló arról is, hogyan küzdött meg a pártszervezet az ellenséges elemekkel- Általában a beszámoló második része felöleli a pártépilés, a kádernevelés kérdései'!, a tömegszervezetdk munkáit, az oktatás kérdéseit. Egy hibája van azonban a beszámoló második részének, az, hogv kissé rapszodikus, egy.egy kérdéshez többször visszatér. ami zavarja a hallgatóság figyelmét, a hallgatók nem képesek az egyes kérdéseket így, a magúik egészében áttekinteni. Pozitívuma a beszámoló második részének, hogy nem használja sabiónszerően a bírálatot és öi'bírálalot. A bírálalbam és önbfrá!a"ban tárgyilagos, kiemeli az eredményeket, akik eredményes munkái végeztek, nevűiket megenr. lfii. csak ott él bírálattal és önbíráiatlal, nlinl konkrétul ki is mutálja a hibák okait és kiküszöbölésének módjait. A béttebizottság munkájánál kimutatja például a beszámoló, liogy 4R4 kisgyűlés! rendezett, amelyen 13.800-an jelentek meg és 2300 hozzászólás hangzóit el, A békekölcsön jegyzés eredményét bizonyítja a titkári beszámolónak az a része, amely kimutnlja, hoüv míg az első békolkölrvimieevzésnél 17 000 forintot jegv. zct'r Móraváros és lakossága, addig n második békekölcsön jegyzésnél a ii gvzés eredménye 53.000 forint. Az önbírálat hangján jelenti a beszá. móló, hogy az év folyamán csak egy dolgozó parasztot vettek fel a tagjelöltek sorába. A titkári beszámolót • élénk vita követte, amelyben HK-in vetlek részt. A vitában jól alkalmazta a tagság a bírálatot és önbíráláiot. A bírálat azonban mindenkor építő jellegű volt, színié barátiasan olvasták egymás szemébe a hibákat, bírálták a vezetőséget, annak egyes tagjait, bírálatot gyakorolt a tagság egvmás felett is. Kovács János vezetőségi iag bírálta magát a vezetőséget az oktatás hiányosságai mia.lt és elfléllo Otott elvtársnak és Kulcsár elvtársnak a magatartását, nk'lk elmaradtak a propnganda-kép7,'i Iianfolyamrót. Csordás elvtárs sróvátettc, hogy a népnevelő munka irányításában többször mutatkozott szervezetlenség. Többször előfordult, hogv a népnevelők kimentek oivan dolgozó paraszthoz is, aki már teljesítette kötelezettségét. Gál Márton elvtárs megem• líteile, hoffv a pártszervezet alantokéi politikai iskolájántTt hallgatói még egvszer sem jelentek meg a noIriik-i iskolai foglalkozáson. Pásztor F.temérné a marxtémuvteniniznms ismeretének fontosságára hívta fel a figyelme? és említést tett 0 is nz ngiiáetós munkában többször megnyilvánuló ^ervezetlensésről. Ku'-sár Istvánná s-riát férje felett e-aVoro't szigorú kriffát. Kulcsár István, a pártszervezet ng'tác'ós felelős-' nem mind'.g végezte le'kiisWeretesen munkáját s a proo-icnndisla iskoláról is lemorzsolódott. Bírálta Ktécsárné a vezetőséget is, hogy nem gyakorolt mindig kellő ellenőrzést. Szabados István elvtárs válaszolt a felszólalásolkira s válaszának volt «?y igen gyenge pontja. társ javaslatára még egy ponttal kiegészítették a határozati javaslatot. Az új, hetedik pont kimondja, hogy a pártszervezet új vezetőségének gondoskodnia kell arról, hogy Nem adott megnyugtató válasxt rövid ldön beiül határozták el. Kovács János elv. arra a felszólalásra, amely szóvátette azt, hogy az alapfokú politikai iskolára a hallgatók nem járnak. Annyit mondott csupán, hogy ez jellemző az illető elvtársak öntudatára, akik pontos tudomást szereztek beosztásukról és meghívót is kaplak az első foglalkozási órára. Szabados eivlársnak beszélnie kellett volna arról is, hogy milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az alapfokú politikai iskolában végre meginduljon nz oktatás. A határozati javaslat 6 pontból állott, amelyeik foglalkoznak a pártépítésscl, agitációs munkával, mezőgazdasági feladatokkal, okta. tással. a tömegszervezetek munkájával és a békeharc feladataival. Az utolsó pont kimondja, hogy a 14 békebizottság mellé még 4 új békebizottságot állítanak fel. A határozati javastathoz többen szőltnik hozzá és Péterfmé módosító javaslatára a négy új békebizottság helyett 6 új békebizottság felállítását új helyiséget kapjon a partsxervexet. A mai helyiség ugyanis nem elegendő a pártszervezet és a tömegszervezetek számára. A jelölőbizottság javaslatához tizenhármán szóltalk hozzá. A vita igen élénk, tárgyilagos, de mégis barátságos légkörben folyt le. Az egyes vezetőségi tagokat figyelmez, tették hibáikra s rámutattak arra, hogy mennyire szükséges az, hogy ezektől a hibáktól megszabaduljanak. A vezetőségválasztó taggyűlést felkereste a móravárosi islkoia tan. testületének, a szülői munkaközösségnek, a békebizottságnak, a háztömbbizalmiaknak és az egyénileg dolgozó parasztságnak a küidötlsé. ge. A küldöttségek üdvözölték a vezetőségválasztó taggyűlést, szeretetükről biztosították a Pártot s jó munkát kívántak az új vezetőségnek. A tanulóköri értekezleteken való részvétel a marxista-leninista elmélet elsajátításának lényeges kérdése Az vj oktatási év október első felében Szegeden is megkezdődött. Az oktatási munka a különböző oktatási formákban és egyes alap. szervezetekben általában jól indult meg, vannak azonban alapszervezetek. ahol a hiányos előkészítés következtében kisebb-nagyobb za. varok állottak elő. Ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetése részben megtörtént, részben folyamatban van. A Szegedi Pártbizottság oktatási osztályának ellenőrzése során megállapították azt is, hogy a közép, káder tanfolyamokon is mutatkoznak bizonyos hiányosságok. A tanulóköri összejöveteleket » hallgatók tekintélyes része nem látogatja. Ez olyan jelenség, amely a későbbi lemorzsolódás előjelének tekinthető. A pártszervezeti vezetőségek feladata, hogy ezeket a hiányosságokat megszüntesse s az oktatás az egész vonalon rendszeresen folytatódjék. A hiányosságok arra mutatnak, hogy Pártunkban még mindig sokan lebecsülik az oktatás jelentőségét. Elfeledkeznek •arról, hogy a Politikai Bizottság május 17-i ha. ELMÉLETI TANÁCSADÓ ——————————— i^ Van-e osztályharc a Szovjetunióban? A Szegedi Kenderfonógyár. a Kenvérgyár középfokú politikai "iskoláján, valamint mao politikai iskolákon és propagandista szemináriumokon fel. vetödött ez a kérdés s hosz. szasan vitáztak róla. V

éleményünk szerint a kérdést nem kielégítő mádon tisztázták önkényesen leegyszerűsitet. lék — ezért a vitához röviden hozzászólunk. • Az első kérdés, amely itt tisztázásra vár: milyen osztályok vannak a Szovjetunióban. s mi a viszonyuk egymáshoz? A Szovjetunió osztály viszonyairól Sztálin elvtárs 1939-ben az SZK(blP XVIII. kongresszusán megállapította" „ebben a társadalomban nincsenek többé szembenálló ellenséges osztályok, a kizsákmányoló osztályokat felszámoltuk, a munkások, parasztok, értelmiségiek pedig, akik a szovjet társadalmat alkotják, a baráti együttműködés szellemében élnek ős dolgoznak." A Szovjetunióban ma két osztály van: a munkásosztály és a kolhozparasztság. E két osztály között még van különbség. A gyárak, ipari üzemek termelőeszközei szocialista állami tulajdonban vannak, mig a kolhozok legfőbb termelőeszközeinek jelentós része szocialista szövetkezett tulajdonban van. A munkások a társadalmi össztermékből teljesítményük 6zerint bért kapnak, mig a kolhozparasztok a kolhoz termékeiből (jövedelméből) részesednek végzett munkájuk alapján. De a munkások és parasztok egyaránt megszabadullak minden kizsákmányolástól, mindkét osztály szocialista gazdasági formák (állam' üzem és kolhoz) alapján áll és alapvető érdekeik a kommunizmus építésében, a Szovjetunió erősítésében, a béke védelmében teljesen azonosak. E két osztály tehál nem áll szemben egymással, hanem szövetségben, baráti viszonyban halad együtt a közös célok felé. Mi következik ebből? Az, hogy a szovjet társadalomban rra nincs és teljesen elképzelhetetlen az a harc. amelyet egyik osztály vív a másik ellen a hatalom megtartásáért, illetve megszerzéséért, a kizsákmányolás fenntartásáért, illetve megdöntéséért. Azt jelenti-e ez, hogy a szovjet társadalomban nincs semmiféle harc? Nem jelenti azt. A szovjet társadalmon botul — bár a meglévő osztályok barát' szocialista osztályok — mégis megtalálhatók az osztályharc bizonyos formái. Az osztályharc egyik tormája az emberek tudatában meglévő kapita. lista csökevények ellent harc, amely ma is folyik az elmaradottabb emberek fejlődésének elősegítéséért, munkaarkölcsük, szocialista tulajdonhoz való viszonyuk fejlesztőiéért: a burzsoá ideológia itt-ott érvényesülő befolyásának felszámolásáért. Mi a magyarázata annak, hogy az emberek tudatában a szocializmus győzelme ulán is élnek bizonyo* kapitalista maradványok? Először is az. hogy az embereik tudatának átalakulása lassabban megy végbe mint a gazdaság, a társadalom szocialista átalakulása. A kapitalizmus évszázados, nemzedékiül nemzedékre öröklött erkölcséi, gondolkozásmódját, szokásait csak hosszú nevelés eredményeképpen lehet levetkőzni. Másodszor az az oka, hogy a Szovjelunió kapitalista környezetben építi a Kommunizmust és a külső ellenséges erők élesztik és támogatják az egyes emberek tudatában lévő kapitalista csökevényeket. Malenkov elvtárs mondotta a Tájékoztató Iroda 1947. ben tartott értekezletén: „A kizsákmányoló osztályok szétzúzása és likvidálása után hazánkbm a nemzetközi burzsoázia minden támaszát elvesztette a Szovjetunión belül, a szovjet állam ellen folytatott harcában, Megkísérli azon. ban felhasználni céljai stárnára a kapitalizmus csökevényeit a szovjet emberek tudatában — a magántulajdon lélektani maradványát, a burzsoá erkölcsiség csökevényeit, egyesek megalázkodását a nyugati burzsoá kultúra előtt. a nacionalizmus jelenségét..." Az osztályharc másik, ma is meglévő tormája az imperialisták szolgálatában álló kémek, ügynökök elleni harc, akikről Sztálin elvtár* 1937-ben ezt mondotta: „ ... sohasem szabad ellelejtenünk, hogy mindaddia, amíg van kapitalista környezet, lesznek kártevők, diverzánsok, kémek é$ terroristák is, akiket az idegen államok kémszerevezetel küldenek a Szovjetunió hálába." Ezek az elemek az egyes emberek tudatéban még meglévő kapitalista csökevényeket igyekeznek felhasználni- 3 szocialista elvekkel, a szovjet erkölccsel 6zembelkeirülőiCet próbálják megkörnyékezni. H

elyes-e az emberek gondolkodásában lévő kapitalista maradványok elleni narcot az osztályharc egy formájának minősíteni? Helyes-e az imperialista kémek, ügynökök aleni küzdelmet az osztályharc sajátos formájának tekinteni? Kétségkívül helyes. A burzsoá ideológia, továbbá a burzsoázia ügynökei elleni harc az osztályharc egv formáia ott is, ahol a burzsoáziát, a klzsákmányolókat. mint osztályt má' régen felszámolták. És osztályharcrólKell beszó'nünk a szó nemzetközi értelmében i,s, hiszen a burzsoá ideológia (például a kozmopolitizmus) és az imperialisták kémei ellen folytatott küzdelem egyszersmind osztályharc az Imperialis. ták, a nemzetközi burzsoáih ellen» amely megpróbálja felhasználni a szovjet emberek tudatában még meglévő kapitalista csökevényeket és amely igyekszik kémeket, kárlevöket küldeni „a Szovjetunió hátába." A Szovjelunió baráti, szocialista osztályai a legteljesebb egységben vívják ezt a harcukat az imperialisták ellen. £s az egész 6zovjet társadalom, a munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek teljes politikai és erkölcsi egységben dolgoznak az elmaradottabb elemek átneveléséérf, , az egész társádalom szocialista, kommunista tudatának fejlesztéséért és erősítéséért. Uarry Polliit elvtárs nyilatkozata a választások eredményéről London. Harry Pollitt, az Angol Kommunista Párt főtitkára pénteken este a következő nyilatkozatot tette a választások eredményéről, amelyben a többi közólt ezeket mondotta: A választás eredménye azl bizonyítja, hogy a munkásosztály nem bízhatja ennek a harcnak vezetését a jobboldali vezetőire. A jobboldali vezetők politikája valamennyi fontos kérdésben azonos a Toryk politikájával. A Munkás, párt tagjainak követelniök kell, hogy a munkáspárti képviselők a parlamentben valódi harcot vívjanak a konzervatívok ellen, a konzervatívok háborúi és ínséget előkészítő tervei ellen A siker kulcsa a % akcie egységben van Kommunista és munkáspárti munkások a választáson együtt harcoltak a konzervatívok ellen. Ezt az egységet most. meg se'.l ezilárdítaniok a konzervatív kormány elleni harcra. A Kommunista Párt és hívei büszkék lehetnek arra a harcra, amelyet a választásokon vívtak. A tíz kommunista jelölt harca és a Kommunista Pártnak az összes többi választókerületben végzett munkája a békét lette a választások központi kérdésévé, olyan módon leplezte le a Torykat és bucolt ellenük, ahogyan arra a munkáspárti vezetők képtelenek voltak. A Kommunista Párt harca nélkül a konzervatívok még jobban előretörtek volna. Az angol választási rendszer mellett politikánk támogatása nem tükröződött vissza a szavazatokban. A Toryk ellen harcoló ée leverésükre elszánt munkások még ott is a Munkáspártra szavazlak, ahol egyeiértettek a ni politikánkkal, meri úgy érezték, hogy ez a biztosabb mód a Toryk győzelmének megakadályozására. Az a lény, hogy nincsenek kommunista képviselők ebben a parlamentben — mint ahogyan nem voltak az előzőben 6em — súlyos veszteség a munkásosztályra nézve és az események mindjobban meg. mutatják majd, mennyire lényeges Nagybritannia érdekel szempontjából, hogy legyenek kommunisták a parlamentben. Százezrek hallgattak elsőizhen a Kommunista Pártra. A Daily Worjker ragvogó harcot vívott a béké| ért és Nagy-Britannia valódi ér; dekeiért. A lap sok új olvasói 'szerzett. Uj tagok léptek be a ' Kommunista Pártba és még soha ! annyi pártbrossura nem kelt el, mint rncsl. M'ndez arra ösztökélte a munkások ezreit, hogy harcba szálljanak az új po'itikáért. Soha még ilyen szükség nem volt arra, hogy megerősítsük a Kommunista Pártot és új híveket szerezzünk a Dailv Wi*v.arnek. tározata az oktatási helyezi pártmunkánk homlokterébe. A marxizmus.leninizmus ismerele ma már minden kommu. nista számára nélkülözhetetlen, A termelésben és a tudományban nem elegendő már a tisztán szakmai képzettség ahhoz, hogy va.óban eredményes munkát végezhessünk. A tisztán szakmai ismeret egyoldalúvá, szűklátókörűvé, a meglévőhöz, a hagyományokhoz ra. ga szkod óvá teszi az embert. Nem ismerjük így meg mindennapi munkánk elvi tartalmát, távolabbi céljait. Az eszmei tartalmát, mun. kánk történelmi jelentőségét csak a marxizmus-leninizmus elmélete világíthatja meg számunkra. A szocializmus építésében a műszaki értelmiség, de még a tudós és művész sem állhatja meg helyét, ha nem vértezi fel magát a marxizmus-leninizmus elméletének isme. relével. Enélkül régi, elavult tudományos megállapításra hivatkozik és minden újításra azt mondja, hogy „lehetetlen", így volt ez a Szovjetunióban Is kezdetben. A proletárdiktatúra kezdeti szakaszában a szovjet értelmiség Is lebecsülte a marxi-lenini elmélet" jelentőségét. De miután tanulmányozta a dialek. tikus materializmust, csodálatos eredményeket ért el szakmai munkájában is. Ma már — mint tudjuk — komoly segítséget nyújt a szovjet munkásságnak az újítások, ban s nagyszerű eredményeket ér el a természetátalakításokban. Ezt a fejlődési folyamatot láthatjuk a mi értelmiségünkön is. A Szegedi Pártbizottság oktatási osztálya komoly segítséget nyújt az alapszervezeteknek az oktatási mumkában mutatkozó hiányosságok leküzdésében. A napokban a Pártoktatás Házában értekezletre hívta a Középkáder Tanfolyam Sztálin elvtárs életrajzát tanulmányozó hallgatói közül azokat, akik a tanfolyam edd'gi két tanulóköri öszsze jőve teléről hiányozlak. Az értekezleten Szabó Sándor elvtárs, a pártbizottság oktatási osztá.yának politikai munkatársa beszélte meg velük a hiányzások okait és ezek megszüntetésének feltételejt. A megjelentek sorra elmondották a tanulókörről való távolmaradó, suk okait és körülményeit. Voltak, akik kellőképpen indokolni tudták távolmaradásukat, de akadt, aki beismerte, hogy egyszerűen azért nem jelent meg a tanulóköri összejőve, ielen, mert nem készült el az anyagból. Balogh István elvtárs, a Szegedi Kenderfonógyár mestere például ezt nyíltan bevallotta. Akadtak olyan hallgatók is, akik az értekezleten — bár arra megI hívót kaptak — meg sem jelentek, 1 nem jelent meg az értekezleten Csúrl József, a Szegedi Városi Tanács végrehajtó bizottságának osztályvezetője, Keres Jó. zsef szintén a városi tanács dolgozója, Engi János, aki a Paprikabeváttóban tölt be vezető állást. Zákány Flórián, n Vil'amosvasut szakszervezeti titkára. Pécsi József, a MÁV Igazgatóság főtisztviselője. Ezek az elvtársak azzal, hogy nem látogatják a tanulóköri összejőve, teleket, lebecsülik az oktatás jelentőségét, de azzal, hogy a pártbizottság meghívását semmibevéve, az értekezleten sem jelentek meg, pártszerűtlen magatartásukról tet. tek bizonyságot. A nép tiz kéDviselő'e nem ie'enhefett meg a qöröq parlament megnyitó ülésén Athén (TASZSZ). Athénban csütörtökön tartották a szeptemberben megválasztott görög parlament megnyitó ülését. A nép tíz képviselője nem volt jelen a parlament ülésén. Ezeket a küldöttéket továbbra is fogva tartják. MuR'aiönvvekkel kancsola'os sz?bá vtaaira-oKat cnveieu e a szegedi erőmű vezérigazgatója A munkakönyvekkel kapcsolatos szabálytalanságok miatt vonta felelősségre a bánya. é« energiaügyi miniszier Kardos Imrét, a Szegedi Erőmű igazgatóját. Vétkességet megállapították és ezért Kardos igazgatót kél száz forint pénzbirsáceaJ svútóliák.