Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-28 / 252. szám

VASÁRNAP, 1951. OKTÓBER 21. u Csongrád megye megtartotta eddigi helyezését a megyék begyűjtési versenyében Az Októberi Forradalom évfordulójának tiszteletére legtöbb közeégünk ünnepélyes vállalást tett begyűjtési tervének 100 6zázaléko6 teljesítésére, sót túlteljesítésére. Dolgozó parasztságunk tízezrei vállalták, hogy beadási kötelezettségük maradéktalan teljesítésén túlmenően kukoricafeleslegükből is adnak be a „C" vételi jegyre, vagy kötnek le szállítási szerződésre. A gabonabeqyűjtési versenyben a hét során az alábbi rangsor alakult ki: 1. Békés, 2. Szolnok, 3. Csongrád, 4 Hajdú-Bihar. 5. Pest, 6. BácsKiskun, 7. Baranya, 8. Heves, 9. Borsód, 10. Tolna, 11. Nógrád, 12. Zala, 13. Fejér. 14. Vas, 15. Szabolcs-Szatmár, 16. Győr-Sopron, 17. Komárom, 18. Veszprém, 19. Somogy. Á kukoricabegyűjtési verseny állása a megyék között — az október 25-i állapotnak megfelelően — a következő: Évi Heti terv teljesítés: emelkedés: 1. Békés 79.8% 12.5% 2. Pest 72.4 9.6 3. Hajdú-Bihar 69.8 13.3 4. Csongrád 69.2 10.3 5. Vas 69.2 14. 6. Baranya 62.8 22.8 Baranya megye lendületes munkával 22.8 százalékos heti emelkedéssel a rangsorban a 6. helyre küzdötte fel magát, Somogy 17.1 százalékos heti növekedéssel a 7. helyre. Visszaesett a begyűjtési munka lendülete Heves és Szolnok megyében, amelyek a multheti 7.. illetve a 8. helyről a 12., illetve a 13. helyre hanyatlottak vissza. Fejér megye mivel a kezdeti időkben késedelmesen fogott a begyűjtéshez, még mindig az utolsó helyen áll a kukoricabegyűjtési versenyben. A járások gabona, és kukorlcabcgyüj'ési versenyében továbbra is az orosházi járás vezet. A megyei tanácsok az émult héten is egész sor közságbei oldották fel a forgalmi korlátozást a kukorica értékesítése terén. Az újonnan felszabadított községek közölt van Nagymágocs, Nagymajlát, Csanádalberti. A burgonycbegyüjtésben elmaradás mutatkozik éppen a főbb burgonyatermő vidékeken. 33 ÉVES A LENINI KOMSZOMOL Ketten a jó munkáért járó kitüntetés várományosai kösiil "h M terníéshelakarítás után megindult a begyűjtés, majd az őszi mezőgazdasági munkaiatok elvégzésese. Dolgozó parasztjaink egymásután szállították be gabonájukat, kukoricájukat a raktárakba, Teljesítették tojás., baromfi- burgonyabeadási kötelezettségüket- A begyűjtési kötelezettség túlteljesítése, az őszi munkák időben való elvégzése lehetőséget nyújt dolgozó parasztjaink számára ahhoz, hogy jó munkájukért jutalomban részesüljenek. De a mi dolgozó parasztságunk világosan látja azt, hogy a szép, boldogabb élet, magasabb keresel csak akkor lehetséges, ha magukévá teszik a szövetkezés, az állammai szembeni kötelességteljesítés maradéktalan végrehajtását. Éppen ezért igen helyesen járt el, a szíve szerint dolgozott és cselekedett Aradi Péter alsóvárosi dolgozó paraszt. Egy év szorgos munkája van mögötte. Ennek a munkának eredményeképpen teljesítette túl begyűjtési kötelezettségét. Tojásból is jóval többet adott be, mmt amennyi kötelezettsége volt, baromfiból pedig több mint 200 százalékos eredményt ért el. Mi tette lehetővé Aradi Péter számára a jó hazafias helytállást? Az. hogy Aradi Péter ma már magának dolgozik. Nem kuláknak, nem földbirtokosnak szánt, vet és aratja le a gaboná'u Nincs annak kitéve, hogy esetleg nem tud megélni. nem tudja családját eltartani pár hold földjének terméséből, mmt ahogy a múltban számtalanszor előfordult. Ilyenkor a kulákok kihasználták az alkalmat- Tudták, hogy a kisparasztoknak nincsen betevő falatjuk s éhbérért, fillérekért dolgoztatták velük az embertelen munkát. Ezt 'tudva, a felismert helyes úl és fejlődés érdekében mit csinált Aradi Péter? Földjét többször meg. ekekapázta. A jó trágyázás mellett elsőrendű szempontként tartotta állandóan szem előtt a föld jó megművelését, a gaz irtását, a növények gondozását. Az ő földjében, erősen növekedtek a kukoricaszáraik és hozták meg azokat a szemeket, melynek ezrei és 'tfzezrei, mázsái és tonnái adják azt a készlelet, amiből neveljük és hizlaljuk sertésállományunkat. Sokat gondolkozott azon Aradi Péter, hogy több tojást adjon-e be, mint amennyi az előirányzat. Elsősorban számadást csinált. Kiszámí. tolta, hogy a gabonabeadás^or, a kukoricabegyüjtés idején a kü" lönböző kedvezmények útján ruhát, cipőt és egyéb közszükségleti cikket vehetett olcsón, szinte mond. ha'mi „potom áron". Erre az időre emlékezett vissza a tojás- és baromfibegyüjtés idején. Éppen ezért elhatározta, mint ahogyan ő maga is mondotta: — Több tojást adok. Több bar romfit viszek be, túlteljesítem begyűjtési köl'elcze'Itségem, mert nem járok rosszul, nem marad el a jutalom. Megkapom az ellenértékét!, nem is szólva arról, hogy megbecsülést szerzek magamnak. Kinyilvánítom, hogy harcolok hazánk megerősítéséért. Munkából tért haza Csimangó Dezső Pásztor-utcai dolgozó paraszt. Keményen dolgozott egész nap, a föld megművelése nem tűr halasztást. Felesége este mindig meleg vacsorával várja. Vacsora után jól esik az újságolvasás, a pihenés. Azért dolgozik ő is ilyen szorgalmasan, mert világosan látja, hogy az őszt vetésterv nem valami íróasztal mellett elképzelt előirányzat, hanem azt a célt szolgálja, hogy több, jobb termés legyen. — A magam hasznára, hazánk javára dolgozok — mondotta Csa. mangó Dezső. Azért akarok többet termelni, mert akkor több lesz a jövedelmem és több terményt tudok adni népgazdaságunknak. Igaza van Csamangó Dezsőnek is. A mi kormányzatunk, araikor felhívja dolgozó parasztságunk figyelmét a mezőgazdasági munkák idejében való elvégzésére, akkor a ti tartja szem előtt: legyen jó termés, magasabb jövedelem a dolgozó parasztok számára és biztosítsa dolgozó népünk ellátását, az életszínvonal emelkedését. A műszaki előfeltételek biztosítása segíti a Jutagyár dolgozóinak harcát A Délmagyarország pár nappal ezelőtti számában cikket írtunk ar. ról, hogyan harcolnak a Szegedi Jutagyár dolgozói a 100 százalékon aluli teljesítések megszüntetéséért, hogyan küzdenek a lemaradás behozásáért. Ebben az üzemben ugyanis a termelés zökkenőmentes menetét akadályozó legnagyobb probléma az. hogy igen sok az olyan fiatat dolgozó, aki még most tanulja a mesterséget, aki még gyakorlatlansága miatt nem tud 100 százalékos normateljesítésrt; elérni. Cikkünkben arról számoltunk be, hogy az üzem vezetői, az élenjáró dolgozók, szláhánovisták hogyan igyekeznek tanítani ezeket a fiatal dolgozókat, hogyan igyekeznek munkamódszerátadással jobbá. ered. ményesebbé tenni a munkájukat. A kártoló nem szűk keresztmetszet többé A tervteljesítés egyik akadálya, az üzem szűk keresztmetszete a Jutagyárban már régóla a kár. taió üzemrész volt. Itt kellett tehát először alapos fordulatot teremteni ahhoz, hogy az üziem terv. teljesítése megjavuljon, hogy biztosíthassák a gyakorlatin, kezdő munkások számára a műszaki előfeltételeket. A dolgozók panaszkodtak — különösen a fonodában —, hogy rosszminőségű anyagot kapnak, amivel nem tudnak megfelelő teljesítményt elérni. A Jutagyár műszaki vezetői megállapították. hogy a rossz minőség oka elsősorban a kártolóban keresendő. Az okot meg is találták és azonnal hozzáfogtak a kiküszöböléséhez. Kaukál Károly fonódaművezető és Nimis Antal műszaki vezető javaslata alapján átszerelték. * kár. tológépeket. A kártológépek előtt lévő ágyazó asztalt egy méterrel meghosszabbították. Az etetőhengerek tűborítását 75 százalékká növelték. Uj fogaskerekek beszerelésével megváltoztatták a gép belső szerkezetét. A munkahengernek a fődobtól való távolságát növelték s ilyen módon elérték azt, hogy a rostok nincsenek úgy összetörve, mint régen: az anyag minősége jelentősen megjavult. Évente 850.000 forint megtakarítás A kártolóból kikerülő anyag minőségének javításán túl a takarékossági szempontokat is szolgálja a két újító munkája Eddig az anyagot először az előkártolón, majd a finomkártolón engedték át. Az átalakított gép most feleslegessé teszi a finomkártológép használatát. A régi öt kártológéppel szemben most két átalakított gép — amelyek termelése 50 százalékkal nagyobb, mint a régieké —elegendő anyagot gyárt. Az újítás segítségével jelentős mennyiségű kenőanyagot, energiát, munkaerőt takarítanak meg. A megtakarítás Srtéke évente több mint 850.000 forint. A megtakarításának megfe. lelően a két újító közel 30.000 forintos jutalomban részesült234 fonna fonál többtermelés A megtakarítás mellett természetesen az újítás döntő eredménye az. hogy a továbbgyártásra ke. rülő anyag minősége megjavult s most már tudják biztosítani a Jutagyárban a műszaki előfeltételeket ahhoz, hogy a dolgozók teljesíthessék, illetve, túlteljesítsék novem. ber 7-i felajánlásaikat. Jobb anyag kerül a fonógépekre, ami lehetővé tette, hogy 14 százalékkal emeljék a fonógépek fordulatszámát. Ez évente 234 tonna fonal többtenne, lést- eredményez. Akik már teljesítették felajánlásaikat A számszerű adatokon túlmenően a dolgozóknál személy szerint is mutatkoznak eredményei az újításnak. Az átalakított kártológépek munkábaállítása óta 20.8" százalékkai emelkedett a szövő, 6.5 százalé,likai a fonó üzemrész átlagtermelése. A dolgozók most már biza. kedva tekintenek felajánlásaik tel. jesítése elé. mert egyre több azoknak a száma, akik éppen a műszaki előfeltételek biztosítása következtében máris túlteljesítették felajánlásaikat, ökrös Istvánné szövőnő azt vállalta, hogy november 7.re befejezi ezévi tervet ts ma már tervének teljesítésében december vége faé tart. Szatmári Józsefné termelése hetenként 5267 Kg fonál volt. Ma már heti termelése több mint 8000 kg. Festi Jánosné szövőnő már befejezte ezévi tervét és jelenleg 80—100 méterrel termel többet, mint régen. Lehetne még több nevet is sorolni a Jutagyárból annak alátámasztására, milyen lényeges kér. I dést oldottak meg a műszaki vezetők, a tervteljesítés milyen hatalmas akadályát küszöbölték ki újításukká!. A dolgozók és műszáléi vezetők közös munkája, erőfeszítése eredményeképpen nyilvánvaló, an teljesíteni tudja az üzem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára tett felajánlását s a dolgozók büszkén mondhatják el november 7. után: beváltották adott szavukat! A dolgozó ifjúság mindenkor te vékenyen -vet; részt a forradalmi megmozd'i.ásokbar. Az •ifjúság a Párt irányításúval hősiesen küzdött a nép ellenségei ellen a Nagy Októberi Sz'Ciaiista Fo vadalomban s az intervenciósok ^s fehérek ellen vívott háborúbanAz Október, Forradalom győzelme gyökeresen megváltoztatta z munkásifjúság helyzetét 1918 október 29-én, a munkás- és paraszt, ifjúsági szövetségek I. országos kongresszusán megalakult a forradalmi ifjúság első egységes szervezete. az Oroszországi Kommu nista Ifjúsági Szövetség. A 22.109 tagot kép"ise!o küldöttek határozatba hozták, hogy a Komszomo! mindenben követi a Párt irányvonalát, legfőbb feladatának tekinti a kommunizmus eszméinek terjesztését. a munkás- és parasztifjúság bevonását az új szocialista állam megvédelmezésébe. megszilárdításába és felépítésébe. Lenin, a forradalom nagy vezére minden erkölcsi és anyagi támogatást megadott a Komszomolnak amely most minden erejét az ellenforradalom szétzúzására és a forradalom hatalmas vívmányainak megvédésére összpontosította. A$ 1919-ben megtartott II. kongresszus az elenforradalmdrok leverésére mozgósította a Komszomol tagjait, kötelezővé tette az ifjú kommunisták kaionai kiképzését és elhatározta, hogy megteremti a világ proletárifjúságának Kommunista Ifjúsági InternacioHáléját. Amikor a Párt a dolgozók és az ifjúság tömegeire támaszkodva szétzúzta az ellenforradalmat, új feladatok vártak a Komszomolra. Ezeket a feladatokat Lenin foglalta össze sz Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség 1920 októberében tartott III- kongresszusán. A kongresszus napirendre tűzte a* ifjúság kommunista nevelését, a gazdasági élet helyreállításába való bekapcsolását, valamint a Szövetség belépését a Kommunista Ifjúsági Internacionáléba. Az újjáépítés időszakában, az 1921-ben megtartott IV. kongreszszus minden Komszomol-tag kötelességévé tette, hogy példamutató munkával vegyen részt a békés építésben, az ipar, a mezőgazdaság helyreállításában és megerősítésében. Az V. kongresszus (1922-ben) határozatot hozott az utlörőszerve. zet létrehozásáról és elvállalta a Haditengerészeti Flotta patronálá. sát Lenin halála után a trockisták arra törekedtek, hogy a párttagokat és ai ifjúságot szembeállítsák a Párttal. Törekvéseik azonban kudarcba fulladtak. Az ifjúság Sztálin elvtárs és a Bolsevik Párt köré tömörülve tántoríthatatlanul ha. I«dt tovább a lenini úton. A Komszomol 1924-ben, a VI. kongreszszuson felvette az Oroszországi Leninista Kommunista Ifjúsági Szövetség nevet és megfogadta Sztálin elvtárs tanácsát, fokozott gondot fordított a 700.000 tagot számláló Komszomo'proletár magjának erősítésére, s a Komszomol-ifjúságnak a falvakban, városokban és a hadseregben végzendő gyakorlati mun. kajára. 1925-ben megjelent a Lenini Komszomo! 'apja a Komszomolszkaja Pravda mely a proletár nemzetköziség szellemében a Póri iránti hűségre nevelte az ifjúságot. A Komszomol VII. Kongresszusa mely 1926-ban a szocialista iparosításért vívott harc időszakában ült öss^e, felhfvta a dolgozó fiatalokat, hogy még tevékenyebben vegyenek részt a szocialista építés, bed, fokozzák elméleti tudásukat és járuljanak hozzá a Szovjetunió védelmi erejének megszilárdításához A VIII. kongresszuson (1928-ban) hangzott é, Sztálin elvtárs történelmi beszéde, mely célul tűzte a Lenini Komszomol elé az osz'ályetlenség és a bürokrácia elleni har. cot, a tudományok elsajátítását és szakmailag kiiűnően képzett bolse. vik káderek képzését. A kongresz-szus konkrét harci programmja arra buzdította a Komszomol-szer. vezeteket. hogy küzdjenek az első ötéves terv teljesítésért és meghatározta a kommunista fiatatok feladatát az iparosítás meggyorsítása, s a mezőgazdaság szocialista átépítése terén. A Komszomo! 1929-ben a „fordulat évében" rohamra indult a munka termelékenységének emelé. séért. a minőségi termelésért, a mezőgazdaság kollektivizálásáért és az ötéves terv sikeres végrehajtásáért. A Komszomol IX. kongresszusa 1931-ben a mezőgazdaság kollekt,. vizálásáért és az ötéves terv négy év alatt való teljesítéséért indított harc idején ült össze. Az ifjú kommunisták Sztálin elvtárs bölcs útmutatásai alapján az új techtékáért vívott harcra, a technikai tudás elsajátítására mozgósította az ifjúságot. A X. kongresszus (1936), mely mintegy 4 millió tagot képviselt, új programmot és szervezet-, szabályzatot fogadott el, melynek kidolgozásában Sztálin elvtárs közvetlenül is résztvett. A Komszomol X. kongresszusa óta a Komszomol-szervezetek, híven követve a Pár. iránymutatását, szocialista hazafiságra és önfeláldozó munkára nevelték a szovjet fiatalságot és segítettek megszilárdítani a Szovjet Hadsereg erejét. 1941-ben. m'kor a Hitler-fasisztátc orvul megtámadták a Szovjetuniói, minden kommunista ifjú és leány csatasorba állt. hogy ki a termelésben, ki fegyverrel a kezében biz. tosítsa mindazt, ami az ellenség legyőzéséhez szükséges. A háborút követő esztendőkben a lenini Komszomol fiataljai élenjártak az újjáépítésben, az ötéves terv sikeres végrehajtásában és hervadhatatlan dicsőséget szerezte:? a kommunizmus hatalmas építkezé. sein. A szovjet ifjúság a Bolsevik Párt. a nagy Sztálin és a Komszomol ve,! zetésével egységesen küzd a szovjet nép jólétéért, a népek barátsá. gáért, a világ békéjéért és a kommunizmus mielőbbi felépítéséért, példát muiatva a népi demokráciák, de az egész világ dolgozó ifjúságának. A DISZ Központi Vezetőségének távirata a Komszomol Központi Bizottságához Holnap ünnepli az egész világ " - — „„ egesz »„<iö haladó ifjúsága a Bolsevik Párt hű támasza, a lenini-sztálini Komszomol fennállásának 33. évfordulóját. Ebből az alkalomból a DISZ Központi Vezetősége meleghangú táviratot küldött a magyar fiatalok nevében a Komszomol Központi Bizottságához, amelybon — a többi fiatalok, hogy nem elégednek meg egy pillanatig sem az eredményekkel, hanem újabb nagyobb sikerekre törnek a béke megőrzéséért, a szocializmus mielőbbi felépítéséért. Igy akar a magyar ifjúság a Kom. szomolhoz hasonlóan a Párt legjobb segítőjévé válni, amelyre biztosan lehet számítani napsütéses és vi.. ... " --" 'wici o^iiiiittiu napsui kozott — megfogadjak a magyar baros időben egyaránt. A Szovjetunió építészei nagyra értékelik a magyar építőművészek munkáját — mondotta Csernisov elvtárs az építőművészek kongresszusának második tanácskozásán Az Építőművészek Kongresszusának második napján megjelent a tanácskozáson Horváth Márton elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja és Prieszol József elvtárs, a közlekedésügyi miniszter első helyet lese. Az elnöklő Gárdos Lajos, a Köz épülettervező Iroda igazgatója bevezetőben üdvözölte a bolgár építőművészeknek a kongreszusra érkezett képviselőit, Stefan Manev építőművészt, a Bolgár Építészeti Igazgatóság vezetőjét, valamint Peter Tasev építőművézt, a bulgáriai Dimitrovgrád tervező mérnökéi. Dr. Tóth Kálmán, Károlyi Antal, utána pedig Sz. J. Csernisov elvtár®, Sztálin-díjas építőművész, a Szovjet Építószeii Akadémia alelnöke, az Építész Szövetség főtitkára szólalt fel. Tolmácsolta a szovjet építészek forró üdvözletét. — Mi, szovjet építészek — folytatta a továbbiakban —, tevékenységünk legmagasabb értelmét a nép célja;„ak és Igényeinek szolgálatában látjuk. Befejezésül elmondotta, hogy a Szovjetunió Építészeinek Szö ve.'sége milyen nagyra értékeli a magyar építőművészek munkáját. új törekvéseit. A lelkes tapssal fogadott beszéd uján több felszólalás hangzott el.