Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-16 / 216. szám

ÜNNEPÉLYESEN FELAVATTÁK A MISKOLCI EGYETEMI VÁROS ELSŐ HATALMAS ÉPÜLETSZÁRNYÁT CSONGRÁD MEGYE A HARMADIK AZ ORSZÁGOS TEJBEGYCJTÉSI VERSENYBEN TTS Á G A N A K VASAKNAP. 1951 SZEPTEMBER 16 VII. ÉVE. 216. SZÁM. ELSÖPRŐ EREJŰ MOZGALOM Történelmi távlatokhoz viszonyít­va egy hónap nem nagy idő, mégis mennyi mindent lehet elvégezni egy hónap alatt. Körülibejül egy hó­nappal ezelgtt hallottak az ország dolgozói Gazda Géza elvtára neré. ról és ez alatt az egy hónap alaít az ország valamennyi üzemében megismerkedtek a dolgozók az ál­tala elindított kezdeményezéssel, sőt minden üzembein nem egy igen eredményes követője akadt. Igen! Egy hónap alatt viharsebesen és megállíthatatlanul elterjedt Magyar­országon a Gazda-mozgalom. Nyilvánvalóan fölösleges magya­rázgatni, mi einnek a mozgalomnak a lényege, hiszen aligha akadna üzemeinkben olyan dolgozó, aki ne tudná, hogy Gazda elvtárs kezde­ményezése a hulladékanyagoik ész­Szerű felhasználását célozza. Érde­kesebb inkább azt megnézni, ho­gyan fogadták a csongrádmegyei üzemekben ezt a mozgalmat? Leg­inkább az újítókait érte meglepe­tésként. Nem egy ilyen vélemény hangzott el: „Hogy én erre eddig nem jöttem rá! Pedig olyan egy­szerű...." Igen! Éppein ebben a* egyszerűségben rejlik a mozgalom sikere, ezért tudott olyan gyorsan elterjedni és ezért lehet a termelés­nek úgyszólván minden területén alkalmazni. Egyszerű dolgozók, akiknek eddig eszébe sem jutott újítani, szinte gondolkozás nélkill vetették fel azokat az ötleteket, melyeknek segítségével hasznosítani lehet az tizemükben mutatkozó hul­ladékanyagot. A Jutafonógyárban például eddig nem nagyon jutott eszébe senkinek, hogy használt bá­lavasakat alkalmazzanak. Most az üzem egyik dolgozójának, Győri elvtársnak eszébejutott, hogy fölös­leges kifizetni az új bálavas kiló­jáért 5 forint 20 fillért, amikor s használt bátavas is megteszi ugyan­azt a szolgálatot, kilója viszont csak 1 forint 50 fillér. Sok forint és sok fillér: sokra megy, s kiala. kul belőle az évi 14.000 forintos megtakarítás. A Gazda-mozgalom tehát azérl terjedt el a mi megyénkben is ilyen villámgyorsan, mert egysze­rűsége minden dolgozót gondolko­dásra késztet. De vájjon csak ez az oka a gyors és meggátolhatai­lan elterjedésnek? Nem! Nemcsak ez az oka! A Gazda-mozgalom el­söprő sikerének okát elsősorban a mult és a i&.cn közötti felmérhetett len különbségben kell keresni. In­dulhatott vo'na-e a múltban ilyen mozgalom? Nem! A kizsákmányolt bérrabszolga nem azon töri a fejét, hogyan lehetne a hulladékanyagot észszerűen felhasználni, hanem azon, hogyan teremtse elő éhező családjának a mindennapi betevő falatot. Márpedig a múltban a dolgozók kizsákmányolt bérrabszol. gák voltak, akiknek a munkaerejét a tőkés éppen úgy megvásárolta, mint a termelő gépeket. Mi a helyzet most? Az egykori bérrabszolgák az üzemek gazdái, a termelőeszközök teljesjogú birtoko­sai lettek. Ez és csak ez az elő­feltétele annak, hogy a Gaaia • mozgalomhoz hasonló kezdeménye­zések kibontakozzanak. A dolgo­zók tudják, hogy minden gramm megtakarítással, minden deka több­termeléssel saját magukat erősi­tik, a terv miné! előbb való teljesí. tésével közelctíbhorzák a boldog jövőt, melyért érdeimes küzdeni és minden áldozatot meghozni: a szo­cializmust. Ezért fogadták a cson­grádmegyei üzemek do'gozól is lel­kesen Gazda elvtárs kezdeménye­zését, csatlakoztak hozzá és dolgoz­tak azon, hogy a mi szűkebb ha­zánkban, Csongrád megyében, s miné! szélesebb méretekben kite­rebélyesedjen ez a mozgalom. Meg­tették volna-e a Gyufagyárban az­előtt a Csányi Jőzrefek, Fehér Má. nák, Temesvári Ilonák és többiek, hogv a lehámozott lemezeket újra átválogassák? Nem! Most ők tet­tek javaslatot arra, hogy ezt a hul­ladékot" mi mindenre lehetne fel­használni. Miért tették ezt? Mert teljesíteni akarják a tervet, épí­teni akarják a jövőt! Elegendő lett volna-e a Gazda­mozgalom sikeréhez az a megvál­tozott életkörülmény, amiben a dolgozók élnek a felszabadulás óta? Egymagában nem! A Gazda-moz­galom talán még hosszú ideig utópia lenne, ha nem volna Pár­tunk, mely mozgósítja a dolgozó­kat az előttünk álló feladatok meg. oldására, mely felkarolja az egész­séges kezdeményezéseket s harca! azoknak megvalósításáért. A párt­szervezeteknek mindenütt igen nagy szerepe volt a Gazda-mozgalom elterjedésében. Maga Gazda Géza is saját gyárának pártbizottságától kapta az első segítséget, majd pe dig a Budapesti Pártbizottság hívta fej az üzemeket, hogy kö­vessék a helyes példát. Csongrád megyében például a Szegedi Fa lemezgyár csatlakozott elsőnek e Gazda-mozgalomhoz, mert ebben az üzemben ismerte fel elsőnek a gyári pártszervezet a mozgalom hatalmas jelentőségét. Az ered­mény az lett, hogy már augusztus 20-ra 20.000 forint értéket takarí­tottak meg a Gazda-mozgalom se­gítségével népgazdaságunknak. Va­lamennyi üzemben a pártszerveze. tek lettek szervezői ennek a kezde. ményezéstnek, s nem is maradtak el az eredmények. A kommunisták aaonban nemcsak a Gazda-mozga­lom szervezésében jártak élen, ha nem a gyakorlati megvalósításá­ban is. Jobb példát talán fel se lehetne hozni, mint Klein Sándor elvtársét, a Textilkombinát párt. bizottságának titkáráét. Klein elv­társnak feltűnt, hogy a Szovjet­unióból érkező báláik abroncsvasa!* hulladékként kezelik. Ugyanakkor arról is tudott, hogy az üzemben a kártoló-kanina hiány szűk kereszt­metszetet jelent. Javasolta tehát, hogy a bálák abroncsvasait ezután ne dobják el, hanem készítsenek belőle kártolókannát. Igy egyszerre két probléma oldódik meg: nem kiell hulladékba dobni értékes anya­got — megszűnik a szűk kereszt­metszet, emelkedik a termelés. Amikor a Gazda-mozgaiom 'sike­réről beszélünk, természetesen ním hallgathatjuk el azt sem, hogy hiá. nyosságok is megmutatkoztak n mozgalom .fejlesztése területén. Egyes üzemekben a vezetők büro­kratikusán kezelték ezt a kérdést és alaposan elmaradtak a dolgozók új után való törekvése mögött, másutt nem tudatosították a dolgozókkal megfelelően, mi is a Gazda-mozga­lom lényege és elszigetelték a moz­galom fejlődését a szocialista ver­seny fejlesztésének és a terv telje­sítésének áliaiános feladataitól. A cél az, hogy a Gazda-mozgalmat ? verseny állandó részéré tegyük, céltudatosan a termelés legfonto­sabb feladatainak szolgálatába ál­lítsuk. Nem számíthatunk tehát a jövő­ben sem arra, hogy a Gazda-moz. galom majd „önmagától" fejlődik tovább. A vállalatok vezetőinek, ? műszakiaknak, pártszervezeteknek arra kell törekedni, hogy a dolgo. zók figyelmét tudatosan irányít­sák, milyen megtakarításokra te­gyenek javaslatot. Hangsúlyozd kejl: minden hulla,tlékfelhasználási javaslat hasznos, de leghasznosab­bak azok a javaslatok, melyek az alapanyagok és a külföldről beho­zott nyersanyagok megtakarítását segítik eJő. A kommunisták járja nak továbbra is élen a Gazda-moz­galom szervezésében és gyakorlati megvalósításában, de a pártszerve­zetek ellenőrizzék fokozottabban mi a sorsa azoknak a javaslatok­nak. melyeket a dolgozók benyúj­tottak. A szakszervezetek feladata az, hogy a Gazda-mozgalom me­nete felett • társada'mi ellenőrzést szemezzenek meg, de a mozgalom legóberebb ellenőreinek a pártszer­vezeteknek kell lennie. A mozga lom menetében mutatkozó hiányos, sáyok gyors felismerése és kikü­szöbölése a termelés pártelienőrzé séhez tartozik. Az elmúlt egy hónap alatt a mi megyénkben ls erőteljesen fejlődölt a Gazda-mozgalom, üzemeink gyö­nyörű eredményeket értek el ennek a kezdeményezéseik a segítségé vei, de ne álljunk meg ezeknél az eredményeknél, fejlesszük továbh tegyük Csongrád megyében is a terv teljesítésének még fontosabb emelőjévé a Gazda-mozgalmat, Békés a megyék begyűjtési versenyének élén Csongrád megye továbbra is a hatodik helyen van A megyék begyűjtési versenyében Békés megye került az első helyre. Első helyet csak úgy tudja meg­tartani, ha „(/'-begyűjtésében az elmaradást behozza és különösen a takarmánygabona feleslegek be­gyűjtésében nagyobb erőfeszítéseket tesz. Békésnek ezeket a feladato­kat annál gyorsabban keresztül kell vinn'e, mert Hajdú-Bihar, amely a negyedik helyről most a második helyre tört előre, közvet­lenül a sarkában van- Békés elő­nye mindössze 0.5 száza'ék. Biz­tosra vehecő, hogy az elkövetkező napokban Békés és Hajdú között igen heves küzdelem indul meg a tervek maradéktalan teljesítéséért és az elő helyért. Baranya megye, amely az el mult héten a második helyre ju­tóit, helyét nem tudta megtartani, visszacsúszott a negyedik helyre. Pest és Bács-K;skun megye nem tarlott lépést a feltörekvő megyék begyűjtési ütemével, ezért vissza­esett a harmadik, illetve ötödik helyre. Csongrád, Tolna, Ssolnok, He­ves, Zala, Fejér, Vas megye a* elmúlt napokban nem emelték begyűjtési ütemüket, így helyűk a ranglistán nem változott. Borsod a 16. helyről a 13-ra jött fel. újból megjavított munkájának redményeként. Ugyanakkor a fo­kozatosan visszaeső Szabolcs a 13, helyről a 15. helyre került. Győr is ismét két hellyel lejjebb csú­szott a ranglistán. Szabolcs Szatmár megyének, amely az él megyék közül a hátul kullogók közé esett vissza, alaposan hozzá kell látnia begyűjtési munkájának megjavításához, hogy a begvüjtési törvény maradéktalan teljesítésének rvényt szerezzen. A begyűjtési versenyben az utol­só helyet váliozatlanul Somogy megye tartja. Napi begyűjtése pél­dául szeptember 13-án mindössze 13 vagon volt­A szeptember 13 i állapot sze­rint a megyék begyűjtési versenyé­nek rangsora a következőképpen alakult: 1. Békés 2. Hajdú 3. Pest 4. Baranya 5. Bács-Kiskun 6. Csongrád 7. Tolna 8- Szolnok 1). Heves 10. Zala 11. Fejér 12. Vas 13. Borsod 14. Nógrád 15. Szabolcs 10- Győr 17. Komárom 18. Veszprém lt>. Somogy A járások versenyében tovább­ra is a budai járás vezet és telje­sítését megközelítették a gyomai, mezökövesdi és a szeghalmi járó. sok. A járások között az elmúlt napokban a dabasi járá» Is na­gyobb emelkedést ért el. A pest­megyei járások között nemrégiben még az utolsó helyen volt, de az elmúlt napok szívós munkájával ma már nem sokkal marad el az élenjáró járások mögött. A községek versenyében válto­zattanul Murony, Kelrbta éa Saegha'om jár az é'en, bár egyre több azoknak a közsé­geknek a száma, amelyek eredmé­nyeiket megközelítik és így élenjá­ró helyüket veszélyeztetik­A termelőszövetkezeti csoportok versenyében a nagybörzsönyi Kos­suth, a felsöszentiváni Vörös Csil­lag ég a nyirbogáti Kossulh-tszcs halad az élen. Szeptember 13-ig 92.380 dol gozó paraszt teljesítette 200 százalékon felül krnyérgabona. és takarmánybeadási kötelezett­ségéi. A begyűjtési versenyt a gabona­begyűjtés továbbvitele mellett ki kell terjeszteni az ősziek begyűjté­sére is. Tanácsaink ügyeljenek, ne. hogy az ide: gazdag kukorica- és burgonyatermés következtében el­bizakodottság 'épjen fel a begyűj­tésben- Különösen azok a községi tanácsok ügyeljenek az ősziek be­gyűjtésének helyes megszervezésé­re, ahol komoly lemaradás van a gabonabogyüjtésnél. Vigyázzanak arra, hogy ne ismételjék meg a múltban elkövelett hibákat: a be. gvüjtési rendelet pontos és szigorú végrehajtásának elmulasztását, mind a jól teljesítőknek biztosított ked­vezmények betartásánál, mind a nem teljesítő hanvag termelőkkel szembeni büntetések alkalmazásá­nál Ugy szervezzék meg a begyűj­tés munkáját, hogy az egy nap­pal sem maradjon el a törési éa betakarítási munkálatoktól. Tanácsaink előtt most az a fel­adat áll, hogv az ellenség akna­munkájának leleplezésével, a poli­tikai felvilágosító munka fokozásá­val és a pabonabeadásí hátralékok maradéktalan begyűjtésével, szívóg munkával lássanak hozzá az ősziek begyűjtéséhez éa biztosítsák a ga­bonnbegvü jrési tervek mellett a ku­korica, burgonya és napraforgó be­gyűjtési tervek határidőre va'ó maradéktalan teljesítését. AZ ÖSZI MUNKÁK JÓ ELVÉGZÉSÉVEL ALAPOZZUK MEG A JÖVÖ ÉVI BÖ TERMÉST A minisztertanács felhívása a mezőgazdaság dolgozóihoz A bőséges gabonatermés betaka­rítása után a mezőgazdaság dolgo, zóinak, a termelőszövetkezeteknek, az állami gardaságoknak, a gépál­lomásoknak és az egész dolgozó parasztságnak a következő napok­ban és hetekben új nagy feladatot kell sikeresen végrehajtaniok: az őszi betakarítási és szántás-vetési munkák elvégzését. Ez a feladat az előző éveikhez képest sokkal több és jobb munkát követel. Ezen az őszön a multévl­nél sokkal nagyobb termést taka­rítunk be és a jövő évi bő termést az őszi munkák minél korábbi és minél jobb elvégzésével kell meg­alapoznunk. Ezért a minisztertanács felhívja az egész dolgozó parasztságot, a termelőszövetkezetek tagjait, az ál­lami gazdaságok és gépállomások dolgozóit, hogy a terménybeadás maradéktalan teljesítése mellett, tekintsék legfőbb kötelességüknek az őszi mezőgazdasági munkák gyorsabb és jóminőségú végrehaj. tását a minisztertanácsnak & nö­vénytermelés 1951/52. évi tervéről hozott határozatában előírt módon. 1 Minden munkaerő és igaerő • felhasználásával, a gépek tel­jes kihasználásával, a munka jó megszervezésével gyorsítsák meg a betakarítás munkáját. Érjék el, hogy a kukorica törését, a kukorica és a napraforgó szárának betaka­rítását minél előbb, lehetőleg szep­tember 30-ig elvégezzék, hason­lóan érjék el, hogy a gyorsan be. érő gyapot folysmatos szedését és beadását, a cukorrépának az elő. ;rt terv szerint való kiszedését és beszállítását, valamint a rizs vesz­teségmentes gyors learatását és °lcsét>!ését mindenütt időben elvé­gezzék. Az őszi vetést jóminőségű tisztított és csávázott vető­maggal jól elökérzílett talajba, mi­nél előbb végezzék el. Különösen gondoskodjanak arról, hogy az előírt arányban minden gazdaság­ban teljesítsék. 9 A vetés mellett kezdjék meg as már most őszi mély. szántást, elsősorban azokon a te. riileteken, ahol a Jövő évben gya­potot és más ipari növényeket ter­melnek. El kell érni, hogy a jövő évi gyapotföldeket október köze­péig, amellett a többi, a tavaszi vetés alá kerülő területeket ls mi­nél korábban felszántsák. A, A termelőszövmkezetek, a gépállomások, az állami gaz­daságok vezetői és dolgozói Szer. vezzék meg úgy a munkát, hogy mind a behordás, mind a szántás és vetés munkájában példát mutas­sanak. Érjék ej, hogy az őszi me­zőgazdasági munkák során minél nagyobb területen alkalmazzák a fejlett agrotechnikai módszereket és minden rendelkezésre álló mun­kaerejük, igaerejük, gépeik felhasz­nálásával és a munkaidő teljea ki­használásával az őszi munkákat minél korábban befejezzék. A gép­állomások tartsák leigfőbb köteles­ségüknek, hogy a temeiőszövetke­zetek munkáját minden gépi ere­jükkel és a munkaszervezés fej­lesztésévet segítsék. P A mezőgazdaság minden dol­gozója az őszi munkák jó el­végzése mrtiett tartsa szem előtt, hogy az állammai Bzemben fenn­álló beadási kötelezettségének ma­radéktalan és időben való teljesí­tése törvény és hogy a kötelezőn felüli beadás bazafias kötelesség s egyben saját érdeke is. Ezért az őszi betakarítás meggyorsításával együtt fokozni kell a beadás üte­mét s különösen biztosítani kell a kukorica gyors beadását. (L A megyei, járási, városi, köz. ségi tanácsok, mint a őszi mezőgazdasági munkák végrehajtó, sáért felelős helyi szervek, javítsák meg a munka irányítását, szerve­zését és fokozzák az ellenőrzést. Az őszi munkák nagy és nehéz fel. alatainak régrehajtása során je­lentkező nehézségeket, lemaradást és hiányosságokat elsősorbanban közrvetlen gyakorlati segítségükkel és a helyi erők mozgósításával küzdjék le. A minisztertanács felhívja a me. zőgazdaság minden dolgozóját, a termelőszövetkezetek tagjait, a gép­állomások és az állami gazdaságok dolgozóit, a községek, a járások és a megyék tanácsait, továbbá a tár­sadalmi szervezeteket, hogy széle­sítsék ki az őszi mezőgazdasági munkák elvégzéséért megindult versenymozgalmakat és keljenek versenyre a betakarítás, a szántás és a vetés mielőbbi befejezéséért. A falu minden dolgozóját töltse e: az a tudat, hogy az őszi munkák jó elvégzésével az ötéves terv sike­res megvalósítását és békénk meg­erősítését segíti elő. 45 tagú ko'hozparasztküldoífsfg érkezik a Szovjetunióból Az MTI jelenti: Népköztársaságunk minisztertaná­csának meghívására szeptember 18­án, kedden este 45 'tagú kolhozpa­roszt-küldöttség érkezik a Szovjet­őszi árpa és az őszi takarmányke- j unióból. yerák vetésterületét a tervnek meg. A küldöttség vezetője K. K- Szug­felelő aranyban, mindenütt növel. V8dM> g Síovjotuni6J roeiagarfB,4£j jék meg. A kenyérgabona vetését, minisztériuma kollégiumának tag­mint a tervtörvényban meghatáro- Ja. a küldöttség tagjai élenjáró zott kötelességet, a községenként kolhozparasztok és " parasztasszo­nyok, közöttük 15-em a „szociális, ta munka hősei". A küldöttség tagjai közül többen kárpátukxaj­naíak. A küldöttség rövid buda­pesti tartózkodás után az ország különböző vidékeire u:azik és köz­ségeket, termelőszövetkezeteket, gépállomásokat, állami gazdaságo­kat, valamint tudományos tntéze. leket látogat meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom