Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-16 / 190. szám

CSÜTÖRTÖK. 1951. AUGUSZTUS Kl. Népi demokráciánk rendszerének életerejét megcáfolhatatlan tények bizonyítják Szegeden is Dénes elvtárs tanácselnöki beszámolójából Szeged életének nagyarányú fejlődése tükröződött vissza a városi tanács rendes ülésén A Szegedi Városi Tanács kedden délután fnrtotta meg rendes ülését a tanácsháza nagytermében. A tanácsülésem. Dénes Leó elvtárs, a tanács végrehajtóbizottságának elnöke számolt be a legutóbbi rendes Ülés^ óta végzett munkáról, Gallé László tanácstag az iskolaév előké­szítéséről, Iparitz András tanácstag pedig a kisipari termelőszövetke­zetek fejlődéséről. Megtárgyalták ezenkívül a tagosítást rendelet Sze. gedet érintő kérdéseit is, majd pedig a beszámolókhoz hangzott cl igen sok értékes hozzászólás. Ennek során számtalan javaslat és indítvány is vetődött fel amelyekkel a végrehajtóbizottság.. illetve az állandó bi­zottságok a legrövidebb időn belül foglalkoznak majd• A tanácsülés igen nagyjelentőségű Szeged további fejlődése szempontjából, hiszen mind a beszámolók, mind a hozzászólások számtalan területen vitték előre fejlődésünket. Mindezekkel részletesebben — fontosságukra való tekintettel — külön cikkekben, későbbi számainkban foglalkozunk. Ezalkalommal Dénes Leó elvtárs beszámolóját ismertetjük, amely tü­körképét adta Szeged utóbbi időben megtett fejlődésének. Jelentős eredmények minden területen Dénes Leó elvtárs beszámolójá­ban elmondotta, hogy Szegeden a gyáripari termelés globálisan 104 százalékra teljesítette I. félévi ter­vét. A mezőgazdaság határidőre tett eleget idei vetési tervének, a gyapotterület 24 holdra emelke. dett. Előzetes adatok szerint a ga­bonafélék közel 40 százalékkal, a takarmány közel 50 százalékkal többet eredményez a mult évinél. A gyáriparban, s az építő­iparban foglalkoztatott munká­sok száma lényegesen növeke­dett. Jelentős eredményeket értünk el a szocialista kultura minden területén is. A mult tanévben 9282 diák ta. nult az általános iskolákban, az idén pedig 10.266. — Ezek a tények — mondotta — népi demokráciánk rendszeré­kek életerejéről, országunk gazda­ságának óriási lehetőségeiről tesz­nek tanulságot Szegeden is, mert országunk a kapitalista fejlődés törvényszerűségével ellenkező új törvényszerűségek alapján fejlődik. — Tanácsunk munkájának pró­baköve a mindennapi harc, a gya­korlati munkában elért eredmé­nyek. ! ' , | Tanácsunk mosi* vizsgázik ab­ból. hogyan, teljesíti hazafias kötelességét a begyűjtés túltel­jesítésével. fegyelmezett és ta­karékos munkával, a tervért, a Párt. és kormányhatároza­tok végrehajtásáért folytatott bátor harcban. A szegedi tanács tagjainak az első sorokban kell haTcolniok, hogy példájuk követésre lelkesítse Sze­ged dolgozóit. A mezőgazdaság kérdései Dénes elvtárs a soronkövetkező legsürgősebb feladatnak a cséplés befejezését határozta meg a sze­gedi tanács számára, de ezzel együtt a gazdag termés augusztus 20-i begyűjtését is. amely népünk kenyerét ötéves tervünk élelmezési és részben nyersanyag alapját szol­gáltatja. A begyűjtési eredményeink egyébként az augusztus 14.1 kiértékelés szerint a követke­zők voitak: kenyérgabonából 69.3 százalékot, takarmány­gabonából 70.5, szénából 79.5, baromfiból 18.9, tojásból 76.4, tejből 130 százalék. NAGYSZERŰ ÚJÍTÁSOKKAL, FOKOZOTT ANYAGTAKARÉKOSSÁGGAL küzdenek augusztus 20 sikeréért a Szegedi Gőzmalom dolgozói Most már nem hetek, hanem csak papok választanak el bennünket augusztus 20-tóL Alkotmányunk ünnepétől. Pár nap múlva kitudó­dik, melyik üzem dolgozói tettek eleget 100 százalékosan ígéretük­nek. Kik azok, akik munkafelaján­(ásaikat teljesítették, sőt túlteljesí­tették. Az üzemekben egyaránt kü. Jönög lelkesedés tapasztalható. Az Alkotmány ünnepének tiszteletére folyó munkaversenyekben szinte átformálódtak a dolgozók. Napon­ta újabb eredményeket érnek el. Megjavított munkamódszerekkel, újításokkal tették könnyebbé és eredményesebbé munikájukat. A Szegedi Gőzmalom dolgozói alig 3 hete kezdtek hozzá az új gabona őrléséhez. A nyári állási idő után friss erőkkel indult meg a munka. Szükség is van minden dolgos kézre. A többi szegedi üze­mek dolgozói már jelentős ered­ményeket értek el az augusztus 20.ára tett vállalásaik teljesítésé, ben, amikor a Szegedi Gőzmalom dolgozói hozzákezdtek a munkához. Alkotmányunk évfordulójának mél­tó ünnepléséből azonban ők sem akarnak elmaradni. A Pártszerve­zet népnevelőinek segítségével egymás után születnek meg a mun­kafelajánlások, Az üzem valameny. nyi dolgozója brigádonként, sőt egyénenként is párosversenybs lépett. Szénmegtakarítás, selejt­csökkentés, minőségjavítás, ezek voltak a döntő szempontok a fel­ajánlásukban, Eleinte bizony nehe­zen mentek a teljesítések, mert itt is. ott is akadtak hibák. Nagymennyiségű szén érkezett a Szegedi Gőzmalomba. Az elhelye­zése nem okozott senkinek sem kü. Iönösebb gondott. „Ahogy esik úgy puffan" jelszóval széthányták az udvaron. Bárki nyugodtan járkálha­tott a szén tetején, nem törődve azzal hogy így jelentős selejtet ké­peznek. Bozóki János főgépész elv­társ mutatott rá először erre a helytelenségre. Megmagyarázta a dolgozóknak, hogy a vállalt szén­megtakarítás térén így nem érhet­nek el eredményt. A Pártszervezet irányításával Bozóki elvtárs megszervezte a Vorosin-mosgalmat. Az üzem területe azóta ragyogóan tiszta. _ A dolgozók megértették, hogy rendes munkát csak tiszta­munkahelyen végezhetnek. Az erőtelep és az őrlő üzemrész dolgozói is munkaversenybe lép­tek Alkotmányunk tiszteletére. Az erőtelep dolgozói a szén megtaka­rítás terén tettek jelentős vállalást. Augusztus 10-i verseny kiértékelése Szerint a vállait 39 q szén helyett 81 q szenet takarítottak meg a dol­gozók 1198 forint értékben. Hogyan néz ki az őrlő üzemrész dolgozóinak verser.ye? A gabona őrlésnél eddig jelentős selejt mu­tatkozott, A zsákokba eresztett lisztből naponta 18—20 kg. a föld. re került. Ezelőtt a földre hullott lisztet a korpába, a selejtbe öntöz­ték. Most, az anyagtakarékossági versenyben a dolgozók változtattak eddigi munkájukon. A földre hul­lott lisztet gondosan összesöprik es átszitálják. ezáltal a 20 kg. selejtet 2 kg-ra szorítják le. A erőtelep és az őrlő üzemrész dolgozói a tervteljesítés terén fej. fej mellett haladnak. Az erőtelep dolgozóinak legutóbbi teljesítménye 100.9, az őrlő üzemrész dolgozói­nak 100 százalékos volt. A Szegedi Gőzmalom dolgozói újításokkal is harcolnak a maga­sabb teljesítményekért. Temesvári Lajos főmolnár néhány nappal ez­előtt különös munkába fogott. A rozsőrlő gépet átszerelte. Egy dupla henger beállításával, új hasáb szikra elhelyezésével és a síp.szita átalakításával elérte azt. hogy az ó'rlögép óránkénti 6 q-ás teljesítményét 750 kg-ra fokozta! Szép eredményeket értek el tehát a 3 hét óta tartó munkaverseny alatt a Szegedi Gőzmalom dolgozói. A versenyt azonban nem tekintik befejezettnek. A Pártszervezet irá. nyitásával csütörtöktől kezdve 3 napos Béke.műszakot indítanak. A népnevelök már minden dolgozóval tudatosították a Béke-műszak je­lentőségét. Üj győzelmekért in­dulnak harcba a 3 nap alatt. Fo­kozottabb lendülettel, az eddiginél még szebb eredményekkel akarják köszönteni augusztus 20.át, Al­kotmányunk ünnepét. A begyűjtésben jelenleg is mind a gabona, mind a tojás terén a me­gyében elsők vagyunk, országosan pedig a városok közötti begyűj­tési versenyben Szeged a negyedik helyet tartja. Az eredmények mel­lett azonban hiányosságok is mu­tatkoznak, Éppen ezért teljesen fel kell számolnunk a liberalizmust, az elnézést és kemény kézzel kell al­kalmaznunk a begyűjtési törvényt. Tanácstagjainknak állandóan e:ő kell munkájukkal segíteni, hogy dolgozó parasztságunk saját egyéni é®deke miatt Is minden felesleges gabonáját C.vételi jegyre adja be A mezőgazdasági kérdésekről szólva. Dénes elvtárs beszámolt a tarlóhántásról is. Beszámolójából kiviláglott, hogy a kulákok ezen a téren sem nyugszanak. A tarlóhántás elmulasztása miatt 12 kulák eltén indult el. járás. Ugyancsak eljárás indult azok ellen a fuvarosok ellen is — mint Szekszárdi Imre (Katona.u. 4), Ágoston Márton (Apáca-U. 16), Savanya Imre (Pálfi.u. 21), Tö­rök Sándor (Kistísza-u. 6) —, akik inkább fuvarozni jártak, mintsem saját földjüket felszántották volna. A versenymozgalom terén — amint a beszámolóból kliünt — továbbra is a terehalmi rész jár az élen. Itt fejezték be legelsőnek a behor­dást, a tarlóhántásban is a legjob­ban állnak és a másodvetésű növé­nyek is itt a legszebbek, leggondo­zottabbak. Fontos feladatként hangoztatta Dénes elvtárs a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, annál is in­kább, mert most már megmutatkoz­nak a szövetkezeti gazdálkodás nagy eredményei a már betakarított termésben, a közelgő jövedelemel­osztásiban- Sok helyen 30—40 forin­tos munkaegységre számítanak, ami a tavalyinál lényegesen magasabb jövedelmet jelent. • ­Szeged üzemeinek munkája Fejlődésünket tükrözte vissza Sze­ged ipari üzemeinek életéről szóló része is a beszámolónak. A fejlődés alapja abban rejlik, hogy ipari üzemeink mindjob­ban magukévá teszik a Szov­jetunió iparának példáit. Ennek köszönhető, hogy é'.üzem lett a MÁV állomás és a Sertéshízlaló. A szovjet munkások példája nyo­mán születnek olyan 'sztahanovis­ták, mint Káity Margit a városi DISZ bizottság tagja, Korim György művezető az Újszegedi Kenderben, aki a Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatát kapta. Barna József művezető, a Szegedi Kenderfonó­gyárbói, a-ki bronz érmet kapott jó munkájáért. Ezekből a példákból látjuk Pártunk áldozatos harcá­nak, munkájánalt; eredményeit, munkásosztályunk egyre növekvő öntudatát, munka iránti odaadását, hazaszeretetét. Ez az öntudat lelkesít) most a dolgozókat az augusztus 20-i verseny fokozására a mi­nisztertanács zászlajáért folyó versengésre. Ezek az öntudatos dolgozók hatá­rozták el, liogy harcolnak ötéves tervünk végrehajtásáért, népünk jó­létéért, a béke védelméért. Kijavítjuk a hibákat is! Dénes elvtárs az eredmények is. mertetésével együtt felhívta a fi­gyelmét a tanács különböző osztá­lyainak az elkövetett hibákra is. A pénzügyi osztály munkájában a többi között azt hiányolta, hogy a kulákibirság behajtását nem szor­galmazzál; kellő eréllyel. A begyűj­tési osztály a beadási versenyszerző, désekel nem tartotta eléggé kézben, ennek következménye, hogy a C­jegyre történő beadásban a dicséret­reméltó példamutatások ellenére is nagy a lemaradás. Az oktatási osz­tály a népművelési részleget nem tartja jól kézben, a mezőgazdasági osztály pedig egyoldalúan, csak a behordás és cséplés munkájára for­dított gondot, ugyanakkor elhanya­golta a tarlóhántást és a másodvetés szorgalmazását. A bürokrácia meg. szüntetése terén is bőven akad még tennivaló. — A városi tanács tagjai és a közigazgatás dolgozói — hangoz­tatta beszámolója végén Dénes elv­tár — ismerik feladataikat, igye­kezni fognak az eddigi hiányossá­gok kiküszöbölésére és jó munká­jukkal járulnak hozzá feladataink végrehaj tásáhcw, Hogyan Jehet bányásznak jelentkezni? A bánya- es energiaügyi minisz­térium közlése szerint már hétfőn, a felhívást követő órákban egyes megyékben a 300-nt is meghaladta a jelentkezők száma. Igen sokan érdeklődnek a jelentkezés feltéte­leiről és a toborzással kapcsolatos egyéb kérdésekről. Valamennyi községet felkeresik a toborzók. Akik ekkor még nem je­lentkeznek. ezekkel a helyi taná­csok szóban vagy a hirdetmények útján közlik, hol műkődnek a já­rási toborzó bizottságok, ahol je­lentkezni lehet s ahol a továbbia­kat közlik az új segédmunkással, A munkahelyre való utazás alkal­mával az új bányaipari segédmun­kásoknak igazolást kell magukkal vinniök. Aki már előzőleg állásban volt, munkakönyvét vagy más szol­gálati bizonyítványát mutatja fel, ha pedig még nem volt állásban, a bányavállalat állíttat ki számára munkakönyvet. A munkakönyv ki­állításához születési bizonyítvány, vagy házasságlevél kell, vagy ezek hiányában iskolai bizonyítvány. Feltétlenül vigyék magukkal a je­lentkezők bejelentőlapjukat, élelmi­szerjegyüket, vagy ha önellátók, akkor a községi taniács erre vonat­kozó igazolását is. Azok a bányászok, akik a mun­kahely közelében laknak és nem veszik igénybe a legényszállást, jó közlekedéshez jutnak. Autók viszik őket a munka­helyre s haza, Igen mérsékelt szállítási díjért. Akik távolabb­ról mentek a bányába dolgoz­ni, kéthetenként 80 százalékos vasúti kedvezményben része­sülnek. így tehát gyakran meglátogathat, ják családjukat. Valamennyi bányaüzemben, egy­hetes tanfolyamokat tartanak az újonnan belépő segédmunkások szá­mára, hogy megismertessék velük a bányát, a bányamunka alapjait, A rövid Sanfolyani Idején 109 százalékos teljesítménynek meg. felelő bért kapnak az új mun. kások. A rátermett segédmunkások számá­ra a bányák vezetősége lehetővé le­szi, hogv egy év alatt vájártik, szakmunkások lehessenek. Az egyéves szerződés megköté­se után. amikor már munka­könyvvel Is rendelkeznek, 400 forintot kapnak. Ellátják őket munkaruhával (zub­bonnyal, nadrággal), bakanccsal, vagy gumicsizmával s egyes mun­katerületeken fehérneművel is. Nem kétséges, hogy a tatahányai bányászok felhívását megértéssel fogadják a dolgozók és rövidcsen újabb ötezer bányász indul harcba a széntermelés fokozásáért. Szabadrablás! és népvagyon fosztogatás! eredményezett a kapitalizmus visszaállítása Jugoszláviában Az amerikai imperializmus bal­káni száliáscsinátói. a titóisták, to­vább fokozzák a jugoszláviai né­pek kirablását Ez a gonosztevő banda hűségesen teljesíti a Wallstreet parancsát: megyorsítot­la a kapitalizmus restaurációját Jugoszláviában. Ez természetesen csak úgy volt lehetséges, ha a dol­gozók nyakára szabadítják ismét az üzérkedők, harácsolók és tolva­jok sáskahadát. Am apatini boeshorpásárláx tanulságai Megjelenlek ismét a kapitalisták, akik a dolgozó tömegek számlájá­ra egyre hatalmasabb nyeresége­ket vágnak zsebre. A mértéktelen harácsolás és -nyereségi vágy ter­mészetesen rányomja bélyegét az árak alakulására is. így például: amíg Belgrádban 2 ezer dinárt fi­zetnek egy méter gyenge minőségű szövetért, ugyanez' a szövet Novi­szádon már 5 ezer dinárba, Oszi. jeken pedig 4.500 dinárba kerül. A leggyengébb minőségű férfiruha ára Kragujevácon 6 ezer dinár, ugyanezért a ruháért Belgrádban már 13 ezer dinárt kérnek. A nagy különbség Tito népelle­nes politikájának a következmé­nye, A kormány megengedi a ke­reskedőknek és űzéreknek. hogy ott vásároljanak árut, ahol kedvezőbb feltételek mellett és olcsóbban kap ják, de megengedi azt is, hogy fel­srófoljak az árakat. A gyakorlat­ban ez azt jelenti, hogy Titoék szentesítették a kereskedelemben a szabadrablás elvét. Egy Belgrád'i közvetítő a macedóniai nemesfém­ipari igazgatóságtól egész gölön­csérüzemet vásárolt, majd tovább adta azt. Az üzleten 200 ezer di. nárt keresett. A spekulációban és árfelhajtás­ban a hivatalos kereskedelmi szer­vezetek vezetnek. Egyedül Belgrád­ban 354 olyan bejelentett keres­kedelmi ügynökség működik már, amely kizárólag üzérkedéssel fog­lalkozik. Ilyen ügynökség vezetője például egy Makedonec nevű egyén is, aki Apatinban 2.200 dinárért vá­sárolta a bocskorok párját. A bocs­korokat a belgrádi ,.Trigláv"-vál­lalatnak láncolta tovább és -.köz­vetítési díj" fejében már 2800 di­nárt vágott zsebre egy-egy pár bocskor uíán. Egy másik „ügynök­ség" mindenféle árút összevásárolt egymillió dinár értékben és eladta azt Majdanpeken 400 ezer dinár nyereséggel. Munkában a bíróság — harácsolnak ax ügyvédek Az egyes vállalatok között máris valóságos verseny fejlődött ki az üzérkedés és lopás terén. A titoista sajtó szerint például 10 kohászati üzem félmilliárd dinár értékű olyan gépet és anyagot tulajdonított el, amely nem volt az övé. A „Suma­dija"_gyár 15 vagon anyagot lopott a ,„Tasztrebác"-gyártól a „Csele Hula" és a „Moravics"-téglagyá­rak olyan téglaanyagot szállítottak oz „Ozren" vállalatnak, amelynek 70 százalékát nem lehetett építési célokra felhasználni. Ugyancsak az „Ozren" építési vállalat 150 új zá­rat vásárolt és csak később derült kj, hogy a zárakhoz nem kapott kulcsokat, mert a szállító cégek iizérei a kulcsokat nisi magánkcrcs­kedésekuck adták el búsás haszon­nal. A magánkereskedelem visszaállí­tása a fejetetejére állította a keres­kedelmi életet egész Jugoszláviában. Az üzemek, vállalatok szövetkezetek és kapitalista magánvállalkozók ez­rei versenyeznek, hogy megkáro­sítsák és becsapják nemcsak a né­pet, de egymást is. Idén az első évnegyedben a jugoszláv döntőbíró­ságok 8.266 olyan ügyet tárgyallak, amelyben a panaszosok a jogtalanul eltulajdonított, vagy törvényellenc­sen visszatartott javakért összesen egymilliárd dinár kártérítés meg­ítélését követelik. A régi ügyvédek­nek ma már sokkal több munkájuk van, mint volt a háború előtt, egyre hatalmasabb pénzösszegeket keres. nek, mert hiszen a titóisták nekik I is törvényes lehetőségeket nyújtanak a fosztogatáshoz. A rablóbanda Jőnöhe és ax ö egy millió dollárja A népvagyon rablásban „jó pél­dával" járnak elől a titóisták tiszt­viselői. A belgrádi „Makis" vállalat pénztárosa és számvezetőségi fő­nöke például 800 ezer dinárt sik­kasztott. Az „Autó Srbija" vállalat igazgatója nemrégiben hivatalosan Olaszországban járt. Visszatérve, 3 millió 100 ezer líráról szóló költ­ségszámlát nyújtott be. Muszlafa Brkics egy titoista delegáció élén Szmirnában járt. „Reprezentatív költségek" címén pontosan 45 miL llió 709 ezer devizadjnárt sajtolt ki az államkasszából, a dolgozó nép pénzéből. Node — mint a közmondás mondja —- a holló a holtónak nem vájja ki a szemét. Szabadon sik­kaszthatnak, lophatnak, rabolhat, nak, a kis és nagy tolvajok, ezért senki őket felelősségre nem vonja, Ez érthető is- hiszen a hatalom bi­torlói maguk is tolvajok és rablók. A rablóbanda főnöke, Titó, aki nemrégiben megbízta Vásza Sztoja­novicsot, a külkereskedelmi főnököt, helyezze cl egy svájci bankban a jugoszláv dolgozóktól zsákmá­nyolt egymillió dollárt. A Titó-klikk megfosztotta a ju­goszláviai népekét a forradalmi vívmányoktól s mint a gazdasági életben bekövetkezett anarchikus állapotok is bizonyítják: Titóék hívei, a korrupt tisztviselők és az életre galvanizált kapitalisták sza­badon fosztogathatnak, ugyanakkor a dolgozók nagy tömegei' az éhhalál­nak vannak kitéve. Minthogy azon­ban egyre nő azoknak a tábora, akik felismerik és látják, a kiutat a zűrzavaros helyzetből, fokozódik az ellenállás az amerikai gyarma. tosftók és a Titó-banda ellen. A jugoszláv hazafiak következetesen és elszántan harcolnak az amerikai zsoldosok, fasiszta hordája hatal­mának megdöntése, az ország fel­szabadítása érdekében. Céljuk: visz. szavezetni Jugoszlávia) a demokra­tikus tábor országainak testvéri közösségébe, amelynek élén a Szov. jeunió áll, a jugoszláviai népek igaz barátja. Elszánt harcukban az a biz­tos tudat táplálja a dolgozó nép haznfiságáf, hogy a liarr rövidesen győze'emmel végződik és rgyszpr­Smindenkorra kisöprik Jugoszláviá­ból az amerikai zsoldosokat, a nép, ellenes föbűnösökkel együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom