Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-26 / 198. szám

4 VASÁRNAP, 1951. AUGUSZTUS 20. A SZOVJET BÁNYÁSZOK ÜNNEPE I. Rosszocsinszkij, a Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió Szénipari Szakszervezete Központi Bizottságának elnöke 'A Szovjet nép minden év augusz­tus utolsó vasárnapján ünnepli a Bányászok Napját. A bányaipari dolgozók ezen az ünnepen állítják fel a szocialista haza dicsőségére végzett munkájuk mérlegét. Sztálin elvtárs 1946 február 10­én Moszkva Sztálini választókerüle­tének választói gyűlésén azt mon­dotta, hogy az ország évi szénki­termelését 500 millió tonnára kell emelni. A tervgazdálkodás, a szov. jet társadalmi és állami rend elő. nyei lehetővé teszik, hogy a szov­jet bányászok eleget tegyenek en­nek a hatalmas feladatnak. Erre mutatnak a Szovjetunió rohamo­san fejlődő szénbányászatának számadatai is. A második világhá­ború küszöbén, 1040 második fe­lében. öt és félszer annyi szenet termeltek a Szovjetunióban, mint 1913-ban a cári Oroszországban. 1050-ben pedig a háborúelőttihez képest 57 százalékkal növekedett a szénkitermelés. A háborúban részben vagy egé­szében tönkretett Donyec-vidéki és moszkvai szénmedencék azóta tel­jesen újjászülettek. A Donyec-me. dence, az ország legnagyobb és legjobban gépesített szénbánynvidé­ke több szenet ad, mint a háború előtt. A Kommunista Párt és a szovjet kormány segítségével a há­borúutáni ötéves terv idején erő­sen kifejlődött a szénbányászat gé­pesítése. A szovjet bányák gépest, tésének nincs párja a világon. Tel­jesen gépesítették az olyan munka­igényes folyamatokat, mint a kő­szén aiáréselése, a földalatti szállí­tás és a szén vasúti kocsikba való berakása. A rakodási munkák gé­pesítése 1949-hez viszonyítva két és félszeresére emelkedett. Egyre tö­kéletesedik a tárnák felducolása is. Az ötéves terv végére az eddig használt fapillérek helyett már csaknem minden bányában fémpil­lérckkel ducolják fel a rézsútos fekvésű szénpadokat. Jelenleg kö­rülbelül 850 km-nyi bányateret tá­masztanak ki fémmel és betonnal. Az új dúcolási módok biztonságo­sabbá teszik a földalatti munkát és elősegítik a termelékenység nö­vekedését. A termelékenység foko­zását szolgálja az önműködő be­rendezések beállítása és a gépek távolsági irányításának alkalmazá­sa is. A háború utáni ötéves terv végére mintegy 1000 szállítószalag­vonalat, közel 900 bányakombájnt és réselőgépet, 3500 csörlőt és szá­mos más bányagépet állítottak be. Több mint 1000 vízszivattyút tet­tek önműködővé, számos bányában bevezették a földalatti szállítás forgalmi irányításét « megszervez­ték a forgalmi és vontatási szolgá­latot. A bányák modern technikai fel­szereléssel való ellátását a termes­lés megszervezésének javítása, a termelékenység fokozódása és a munkások bérének növekedése kö­vette. 1945—1950 végéig 34.6 szá­zalékkal nőtt a bányaipari dolgo­zók munkájának termelékenysége, A korszerű bányatechnika leg­jobb elsajátításáért, a szén gyors kitermeléséért folyó szakmai ver­seny, a sztahánovists.mozgalom és újítóverseny újabb fejlődéséhez ve­zettek. Vaszilij Kucser 23 éves bá­nyakombájn-gépész például a mun­ka észszerű megszervezése és a gép kitűnő ismerete révén havonta 13 —15 ezer tonna antracitot fejt ki. Pavcl Trafelov kombájn-gépész pe. dig, aki túlszárnyalta az összes ed­digi rekordokat, egy hónap alatt 20.050 tonna szenet termelt ki. Je. lenleg több mint 52 ezer bányász Rendelet a fizikai dolgozók és fiatalkorúak kenyérleiadagiának felemeléséről és a kenyér szabadkereskedelmi forgalmáról Ax MTI jelenti: Dolgozó parasztságunk jó munkája, a szövetkezeti nagy­üzemi gazdálkodás kiszélese. dése és a kedvező időjárás kö­vetkeztében jó termést takarí­tottunk be. Eiz lehetővé teszi a dolgozók kenyérellátásának felemelését és a kenyér szabad­kereskedelmi forgalmának en­gedélyezését. A minisztertanács ezért el­rendelte, hogy a hatásági ke­nyérellátásra jogosultak közüL 1951. szeptember 1-től: a fel­szín alatt dolgozó bányászok az eddigi napi 550 gramim ke­nyérfejadaK helyett további száz grammal növelt, összesen 650 gramm, a neihéztesti munkások és külszíni bányászok az eddigi, tett kenyér forgalombabozata­nnpi 450 gramm kenyérfejadaf Iának módját és árát a belke. helyett további 100 grammal ' reskedelmi miniszter szabályoz­növelt, összesen 550 gramm, I za. II termelésben élenjáró bányászok szalonnaellátásának és a csecsemők vajellátásának újabb szabályozása a fizikai dolgozók az eddigi napi 350 gramm kenyérfejadag helyett további 50 grammal nö­velt, összesen 400 gramm, a 12—18 éves ellátatlan fo­gyasztók az eddigi napi 350 gramim kenyérfejadag helyett további 50 grammal növelt, összesen 400 gramm hatósági kenyérellátásban részesülnek. A minisztertanács rendelete értelmében Budapestfen, a ki. emelt városokban, bányavidé­keken és a fontos építkezéseken a jegyre biztosított mennyiség mellett jegy nélkül, kereske­delmi áron, tetszésszerinti mennyiségben vásárolható ke­nyér kerül forgalomba. A kereskedelmi áron árusí­Az MTI közli: A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a nehéz erőki­fejtést és önfeláldozást kívánó földalatti bányamunkát végző dolgozók élelmezésének további megjavítására a következő ren-' deletet adta ki: A hatósági szalomnaellátásra ogosultak közül 1951 sraeptem­1-től azok a felszín alatt d-Jgozó bányászok, akik az "iző hónapban termelési mű­Tkot nem mulasztottak, az 'digi havi háromszáz gramm :]anna fejadagon felül továb­i 400 gramm pótadagban, teljesít kétszeres vagy annál is nagyobb normát. A szovjet állam és a szovjet nép nagy megbecsülésben részesiti a bányászok dicső munkáját. Az ál­lam, a Párt és Sztálin elvtárs kí­vánságára 1949—1950-ben 332 ezer négyzetméternyi területen épített kényelmesen berendezett bányász­lakásokat és tízezreknek adott köl­csönt házépítésre. Egyidejűleg 130 klubot és 31 filmszínházat építet­tek és rendeztek be bányavidékc­Fokozott nevelő munkára készít elő A SZEGEDI ISKOLAHET összesen hétszáz gramm szalon. nafejadaghan részesülnek. Azok a bányászok, akik az előző hónapban termelési mű­szakot nem mulasztottak és nor­májukat 100 százalékra telje­sítették, az eddigi havi 300 gramm szalonnafejadagon felül további 700 gramm pótadag­ban. összesen ezer gramm aza­lonuafejadagban részesülnek. A minisztertanács rendelete értelmében az egy-két éves korú gyermekek 1951. október l-től az eddigi havi száz gramm fej­adagon felül további száz gramm vajpótfejadagban ré­szesülnek. A mai napon a bős szovjet bá­nyászok állnak az érdeklődés köz­pontjában, akik kiváló teljesítmé­nyeikkel segítik a kommunizmus nagy építkezéseit. Képiinkön a rut. cscnkovoj bányatechnikum bánya­géplaboratóriumát mutatja, ahol Ivan Galkin tanár a centrifugális szivattyúberendezést ismerteti. ken. A bányászszakszervezet 190 állandó és vándorvetítő készüléket küldött a bányáknak, a bánya­könyvtárak száma pedig 450-ről 840-re szaporodott, a könyvállo­mány 256 ezerről 640 ezer kötetre nőtt. A könyvtárakat kétszerannyi bányász veszi igénybe, mint ez­előtt. A „Bányász" sportegyesületnek több mint 100 ezer tagja van s az ország bányáiban 1600 sportkör működök. Az elmúlt két évben 27 sport-stadiont, 2500 sportpályát és 40 sftetepet építettek a bányász­sportolók részére. A szovjet kormány sok kedvez­ményt juttat a bányászoknak, tár­sadalombiztosítás, lakás, gyermek­nevelés, közép- és felsőfokú bá­r.yatechnikai képzés terén. Számos bányászt tüntetnek ki rendjelekkel, érdemrendekkel és pénzjutalmak­kal. Az elmúlt három évben 2,mil­liárd rubel pénzjutalmat osztottak szét a bányászok között és 95.089 bányászt tüntettek ki. Eddig a bá­nyaipar 150 legjobb dolgozója kap. ta meg a Szocialista Munka Hőse megtisztelő címét. A bányászok egyre újabb mun­kasikerekkel válaszolnak a Párt és a kormány nagyarányú gondosko­dására Sztálin elvtársnak írt le­veleikben kifejezésre juttatják for. ró hazaszeretetüket, a Bolsevik Párt és a szovjet nép vezére és ta. nítója, Sztálin elvtárs iránti szere­tetüket. A bányászlevelek százez. rei fejezik ki a szovjet bányászok szénkitermelés további fellendítésé­ben megnyilvánuló törhetetlen bé. keakaratát. BÉKEKÖLCSÖN KÉSZPÉNZ­JEGYZŐK FIGYELEM! Azok a Békekölcsön kész­pénzjegyzők, akik az általuk jegyzett összeget teljes egészé­ben kifizették, de a kötvénye­ket neon kapták meg, saját ér­dekükben haladéktalanul for­duljanak a városi tanács pénz­ügyi osztályához. Szeged, Ta­nácsháza földszint 8. Felszabadulásunk óta hatalmas arányú változások mentek végbe országunk gazdasági, társadalmi és kulturális életében. Lépésről-lé­pésre váltotta fel az építő munka eredménye nyomán, az új a régit. Soha nem látott eredmények születnek népünk szorgos munkája nyomán. S a lázas építő tevékeny­ség minden területén újabb és újabb feladatok, elgondolások szü­letnek. A tervek végrehajtására jól képzett emberekre van szükség. Minél nagyobbak a feladatok, annál képzettebb emberek kellenek. Itt vár nagy feladat iskoláinkra, ne­velőinkre. Olyan embereket kell adni a nagy építő munkához, akik valóban meg is állják a helyüket. Vájjon képesek-e erre iskoláink. Iskoláink oktatási és nevelői mun­kájában állandó fejlődési irányzatot látunk. Ez a fejlődés azóta feltű­nően szembetűnő, mióta Pártunk határozatai elhangzottak. Az ered­mény a most lezárult 1950/51. tan­évben egészen kézzelfogható. Lé­nyegesen javult nevetőink viszonya az iskolához, a nevelő, oktató munkához. Lényeges javulás mutat­kozott nevelésügyünk legbizonytala­nabb pontján, a fegyelem területén. Lényegesen javult a hiányzások, késések, de főleg a lemorzsolódás aránya. Tanulóink nagy többsége belátta a tanulás nagy társadalmi jelentőségét. Néhány nap és itt az új tanév, az 1951/52. tanév. Ahogyan ipari és mezőgazdasági téren megnőttek fel­adataink, úgy nőttek iskolai vona­lon is. Ebben a tanévben, harminc­háromezer tanulóval több kerül is­kolába, mint az előző esztendőben. Tovább növekszik általános iskolai, középiskolai és technikumi háló­zatunk- De nemcsak mennyiségi, hanem minőségi vonalon is kell fejlődni. S ez rajtunk nevelőkön múlik. Kormányzatunk itt is segít­ségünkre sietett. Nevelők ezrei vet­tek részt a különböző továbbképző szaktanfolyamokon. Jelentős ősz­szegekkel emelkednek az iskolákra, tanulóotthonokra, ösztöndíjra fordí­tott költségvetési tételek. Mindez olyan segítség, ame'yről a burzsoá államok nevelői, diákjai nem is álmodhatnak. Ezekben az államok­ban egyszerű szürke esemény az iskolai év indulása. Nekünk ün­nep! Ünnep tanulóifjúságunknak, nevelőknek, szülőknek, az egész or­szágnak. Erre a napra 'az iskolák tisztán, kicsinosítva várják új la­kóikat: az előző évinél jóval foko. zottabb munkára. Nevelőink tisztában vannak «z új tanév feladataival. Pártunk vi­lágosan meghatározta: A béke har­cos katonáit kelt kinevelnünk, akik tudják kötelességeiket hazájuk né­pük iránit, akik alkotó munkájukkal nagyban hozzájárulnak szocialista hazánk felépítéséhez, de bármely pillanatban készek munkájuk ered­ményét meg is védeni. Uj országunk építésében, a béke védelmében tehát hatalmas fegyver az iskola. Ezekkel a szempontokkal, feladatokkal nemcsak a nevelöknek kell tisztában lenniök. Szükséges, hogy dolgozó népünk tisztán lássa az iskolában folyó munka jelentő­ségét, s teljes odaadással forduljon feléje s segítse annak munkáját. Nem maradhat kulturális fejlődé­sünk gazdasági és politikai fejlő­désünk mögött. Tudatosan kell dolgozó népünkben élnie annak a nagy ténynek, hogy az iskola nem a kiváltságosaké, hanem a saját tulajdona, tehát használja is feL Ezt a célkitűzést kívánja elmé­lyíteni a ma kezdődő Szegedi Is­kolahét, melyet a Városi Tanács Végrehajtóbizottságának Oktatási Osztálya, az Állandó Oktatási Bi­zottság és a Pedagógusok Szak­szervezete rendez a város, de tá­volabbról az egész ország dolgozó népe számára. A tudmányos isme­retterjesztés szerepének tudatosítá­sán, a nevelő és a társadalom vi­szonyának megtárgyalásán, a fegye­lem kérdésének újra felvetésén, az ifjúsági szervezet feladatainak kör­vonalazásán, a család és az iskola megbonthataian egységének meg­erősítésén keresztül kívánja az fc­kolahét a mi iskoláinkat, a benne folyó nevelő-oktató munkát olyan ismertté és megbecsültté tenni, mint amilyen aj a Szovjetunióban. A Szovjet iskola a legnagyobb meg­becsülésnek, szeretenck örvend, mert a nép valóban a magáénak tartja. Ezért támogatja, segíti munkájában. Ezért fejlődnek oly nagyokká a szovjet nevelők, mint Kalinin, Makarenkó, vagy Krup­szkaja. ők is a népé, s a nép a Párt munkájukban segíti, támogat­ja őket, hisz egvet éptteneJc: a Szovjetuniót, a Kommunizmust. Legyen előttünk ez a példa most mikor megkezdjük az iskolahetert. Lebegjen dolgozóink szeme előtt, hogy az oktatás, nevelés kérdése nemcsak nevelők és diákok ügye, hanem mindannyiunk, valamennyi, ünk ügye. Ha a Szegedi Iskolahétnek si­kerül ezt tudatosítania, jó munkát végez. Nyugodtan indulhatunk az új tanévnek, mert nevelőink mellett ott fog állani a Párt vezetésével egész dolgozó népünk. A cél ná­lunk is az, ami a Szovjetunióban: a szocializmus sikeres felépítése, békénk biztosítása. "'őkészftő bizottság nevében: Toldy István Kossuth-díjas ált. iskolai igazgató Minden eddiginél nagyobb méretekben rendezik meg az idén Szegeden is a könyvnapokat Felhívás a szérűskert) gazdákhoz! Felkérjük a rókusi, alsóvá­rosi, cseperessorl és felsővá­rosi szérűskertek parcella, bérlő gazdáit, hogy a parcel­la bérleti díjakat a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat, Sze­ged, Vőriismarty-u. 7. alatti törvényszékkel szembeni iro. dójában haladéktalanul fi­zessék be. Szeged, Bajcsy. ZSILINSZKY-U. 19. IBUSZ KÜLÖNVONAT MIS. KOLC—LILLAFÜREDRE, PÉCS—MECSEKRE IX. 1—2- I án. Jelentkezni lehet VIII. • 29-lg az IBUSZ-nál. Alig néhány nap és megjelennek szerte az országban a színes művé­szi plakátok, amelyekről két mo. solygós munkás hívja fel a figyel, műnket: közeleg kulturális életünk nagy ünnepe, az 1951. évi könyv­nap. Majd a budapesti könyvnapok után. szeptember 8—9—10-én a vi déki városokban, falvakban és ta­nyákon is szépen dekorált sátrak állanak előttünk amelyeknek ajszta laj, polcai megtelnek a szocializ­must építő magyar nép életéhez egyre inkább hozzátartozó köny­vekkel. A sátrak száma, a plakátok, bár csak külsőségek, mégis megmutat, ják az ezévi könyvnapok méreteit és Pártunik politikájának megfe.e­lően éppen a vidéki könyvnapok méretei azok, amelyek minden ed­digi fölé emelik az idei könyvna. pokat: Szegeden és a környék köz­ségeiben, géppállomásaín a Szege­di Állami Könyvterjesztő Vállalat rendezésében 69 könyvsátort állí­tanak fel. Ebből 14-et állítanak fel a városban, nyolcat a Széchenyi-té. ren és hatot a külváros részeiben. Könyvsátrakat, illetve könyveláru­sító helyeket álfltanak fel ezenkívül az üzemekben, a városi tanácsnál, az egyetemen és iskolákban a hon­védségnél, a rendörségnél, az ál­• lamvédelmi hatóságnál, a színház­inál és a baktói „Felszabadulás" i tszcs.nél. A Szegedi Állami Könyv, terjesztő Vállalat állít fel könyv­sátrakat Kistelek. Mórahatom. Al­győ és Tápé községekben, vala­mint a sándorfalvi, dorozsmai, mórahalmi, pusztámérgesi. röszkei és deszki gépállomásokon is. A i környékbeli tszcsk-nél éppúgy, jmint a megyében és az országban (mindenütt, a SzövOSz rendezi meg Ezek a számok, adatok arról be. Szélnek, hogy Pártunk következe­tesen, keményen és eredményesen harcol dolgoző népünk kulturális felemelkedéséért. Az idei könyvna­| pok már teljesen elveszítik könyv. I vásár jellegüket. Ma már széles­körű felvilágosító munkával, a dol gozók széles tömegeinek figyelmét a kultúra, a könyv jelentőségére hívjuk fel s a könyvolvasók sok. százezres táborát milliós táborrá növeljük. így lesz az idei könyvnap Szegeden is a dolgozó nép kezében az éles fegyverré vált könyv ben­sőséges ünnepe, így lesz méltó dol. gozó népünk szocializmust építő erőfeszítéseihez. Éne-tc a jÁ&zafuAÚM* Ligeti Vilma kisregénye Az MDP Központi Vezetősége Agit.-prop. Osztálya kiadásában megjelenő „Népnevelők Kiskönyv­tára" sorozatban megjelent kisre­gény színe;, fordulatos eseménye­ken keresztül elénk tárja Nagykö­rű község Petőfi-termelőszövetkeze­ti csoportjának mozgalmas életét. A kisregény Petőné életén és mun­káján keresztül megmutatja, • hogy milyennek kell lennie a jó népCN velőnek- Petőné minden tudásával igyekszik elősegíteni a termelőszö­vetkezeti csoport fejlődését, de ugyanakkor kérlelhetetlenül harcol az ellenséges elemek, a kulákok ellen. A jó munkának meg lett az eredménye, Nagykörűbe i® győ­zött a Párt, a-z egyénileg gazdál­kodók előtt is világossá vált, hogy a Jobb és boldogabb élet útja a közös út, a szövetkezés útja. A kisregény kapható: Pártszerveze­teknél és Állami Könyvesboltok­ban. Ara: 1.20 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom