Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-26 / 198. szám

TASÁRNAP, 1051. AUGUSZTUS Hfc 3 Növénytermelésünk színvonala ÉX ötéves terv első két évében je­lentősen emelkedett. A miniszter­tanácsnak a növénytermelés két­éves fejlesztési tervében meghatá­rozott feladatait a terméseredmé. Byek tekintetében sikerült teljesí­teni, sőt több növénynél túlteljesí­teni. A terméseredmények emelke­dése a kedvező időjárás mellett el_ Eősorban a termelési módszerek megjavításának és az alapvető ta. lajmunkák jobb végrehajtásának, valamint a fokozott gépesítésnek köszönhető. Az eredmények eléré­séhez döntően hozzájárult a Szov­jetunió . élenjáró mezőgazdasága termelési tapasztalatainak haszno­sítása, melyek segítségévei a ter­méshozamok — különösen a nagy. üzemi gazdálkodást folytató terme, löszövetkezetekben és állami gaz­daságokban — gyorsan emelkedtek. Az eredmények mellett azonban jelentős hiányosságok is vannak a növénytermelés területén és igen sok lehetőség még kihaszná atlanul hever. Ezért a következő évben — elsősorban a termelőszövetkezetek­ben és állami gazdaságokban, de (iz egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságaiban is — je­lentős lépéssel kell előrehaladni a fejlett agrotechnikai módszerek al_ kalmazása, a gépek fokozott ki­használása, új növények meghono­sítása, valamint „ növénytermelési munkák megfelelő időben és mó­don való végrehajtása tekinteté­ben. nj A növénytermelés évi tervét az fdábbiak szerint kell megállapítani: "I A kenyérgabona (búza. rozs) vetésterületét országosan 35 Százalékban kell előirányozni, melynek teljesítése a termelőszö­vetkezetek és egyéni termelők szá­mára kötelező. A búza termésátla­gát kat. holdanként országosan 9 mázsában, a termelőszövetkezeteik­ben 9.7 mázsában, az állami gaz. daságokban 11.4 mázsában, a rozs termésátlagát országosan 8.7 má­zsában, a termelőszövetkezetekben 8.9 mázsában, az állami gazdasá­gokban 9.6 mázsában kell előirá­nyozni. O Állattenyésztésünk Kzinvona. * Iának emelése érdekében a Szálastakarmányok vetésterületét az 1951. évihez képest 16 százalék kai kel) növelni. Biztosítani kell, hogy a terme, lőszövetkezetek és állami gazdasá­gok teljes egészében megtermeljék az állatállományuk ellátására szük­séges szálas, valamint gyökér, és gumós takarmányokat és kötele, zően eiö kell írni az ország kü­lönböző területeinek megfelelően a lucerna, lóhere és baltacím terme­lését. ') Fejlődő iparunk ipari nyers­anyagokkal való ellátása cél­jából tovább kel] fejleszteni az ipari növények termelését. Ezért a gyapot vetésterületét az 1951. évi. hez képest kétszeresére, a ricinus vetésterületét két és félszeresére, a szójabab vetésterületét tízszeresére kell emelni és jelentős területen be kell vezetni a kok-Szagiz és ke_ naf termelését. A A többi növényeik termelését * az ötéves terv előirányzatá­nak megfelelően kell megtervezni és különleges gondot kell fordí­tani a minőségi vetőmagvak meg. termelésére. Az 1952. évben hétszázezer kat, hold búza, kétszázhetvenezer kat. hold rozs. nyolcvanötezer kat. hold őszi árpa, kétszázezer kat. hold tavaszi árpa, egymillió kat hold kukorica, harmincezer kat. hold burgonya, százkiiencvenötezer kat. hold cukorrépa, százkilancvenezer kat. hold takarmányrépa, ötszáz­ezer kat. hold napraforgó elveté­séhez szükséges minőségi vetőma­got kell megtermelni. C Az 1951. év jó tapasztalatai alapján jelentős lépéssel ke l továbbfejleszteni a másodnövények termelését és 1952. évben 400.000 kat. hold őszi keveréktakarmányt és 1.100.000 kat. hold tariővetést kell előirányozni. Ezen "belül külö­nösen fokozni kell a rövidtenyész. idejű kukorica termelését. , L Az ország jelenlegi szántó, földi területének növelése érdekében 1951. év őszén 110.000 itat. hold legelő, rét és berek terü­letet szántóföldi müvelésbe kell be­vonni. 7 Az 1962. évben legalább 50 * ezer kat. holddal kell növelni az öntözött területet. 'Á növénytermelési terv teljesítése érdekében a következő intézkedése­ket kall tenni: 1 A növénytermelési terv fel­bontásánál fokozottan kell ér­vényesíteni az ország különböző je­A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a növénytermelés 1951—52, évi tervéről rülefeinek talaj, éghajlati és közle­kedési adottságait. Ezért a földmű­velésügyi miniszter határozza meg a legfontosabb növények termelési körzeteit és az országos termelési terv felbontását ennek megfelelően hajtsák végre. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezeleknél meg kell szüntetni a földek szétaprózását sok növényféleség között és töre­kedni kell arra, hogy a sok mun­kát igénylő ipari növényekből egy­egy állami gazdaságban vagv ter­melőszövetkezetben általában 1 g fel­jebb két-három növényt termelje­nek. O Az 1952. évi növénytermelési _ terv végrehajtásának bizto­sítása érdekében a tervelőirányzat­nak és a kialakítandó termelési kör­zetnek megfelelően elő kell írni a kenyérgabonán és a hereféléken kí­vül a burgonya, a napraforgó, a hagyma, a fűszerpaprika, a dohány, április 30: burgonya, csicsóka, marhakáposzta, szójabab és kuko­rica (Alföldön), május 5: rizs, gyapof, rostken­der, kukorica (az északi és dunán­túli megyékben), ricinus, bab, ké­sői vetésű napraforgó. b) A tenyészteriilet egyenletesebb kihasználása, a jobb fényelosztás és a megdőlési veszély csökkentése érdekében, 225 ezer kat. holdon al­kalmazni kell a keresztben-hosszá­ban való vetést Ahol a keresztben­hosszában való vetést alkalmazni nem l'ehet — lejtők kivételével — lehetőleg észak déli irányú vetést alkalmazzanak. c) A tavaszi kalászosoknál a ko­rai beérés és a termelőképesség fo­kozása érdekében 1952. évben 30 ezer kat. hold tavaszi búzánál és 120 ezer kat. hold tavaszi árpánál jarovizált vetőmagot kell elvetni. d) A kukorica, napraforgó és a fűszerpaprika termelésénél a ter a rostkender és a rostlen kötelező melőszüvetkezetek és az állami termelését, figyelembe véve egyéb növények termelési körzeteit. Q A termelési szerződéseket a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok területén egymillió kétszáz­harmineezer kat. holdra kell kiter­jeszteni és a szerződéssel termelt növényeket a termelési körzeteknek megfelelően kell előirányozni. A termelési szerződéseket 1951. évi november hó 30. napjáig meg kell kötni. J/f. A terméshozamoknak a növény­termelési tervben előirányzott je­lentős emelését elsősorban fejlett, tudományosan megalapozott terme, lési módszerek széleskörű bevezeté­sével kell elérni. A földművelés­ügyi miniszter, valamint a megyei, járási és községi tanácsok az élen­járó szovjet és hazai tapasztala­tok alapján gondoskodjanak a kö­vetkező agrotechnikai eljárások al­kalmazásáról. "1 a talajmunkák terén: •a) az őszi növények (őszi búza, árpa, rozs, keveréktakarmány stb.) vetése előtt a földet az eddi­ginél mélyebben, legalább 20 centi­méteres, de lehetőleg 22—25 cm mélyen szántsák meg. b) Az őszi mélyszántást az eddi­ginél korábban, már augusztus vé­gén el kelt kezdeni. A tavasszal ve­tés alá kerülő szántóterületeken, az ipari növények alá igaerővel leg­alább 20—22, traktorral 25—27 cm mélyen, október hó 31. napjáig, a többi tavaszi vetés alá kerülő terü­leten pedig igaerővel legalább ' 20 cm, traktorral pedig 20—25 cm mé­lyen legkésőbb november hó 30. napjáig végezzék el az őszi mély­szántást. Azokon a területeken, ahol a mult évben végzett mélyszántás nem érte el ezt a mélységet, a mult évben végzett szántásnál három cen­timéterrel mélyebben kell az őszi mélyszántást elvégezni. c) A vetés előtti és az őszi mély­szántásból — az istállótrágya le­szántásának kivételével — az álla­mi gépállomások és az állami gazda­ságok teljesen használják ki az elő­hántós ekéket és az ipari növények alá végzett szántásnál elsősorban ezeket használják. d) A tavaszi vetések előtt talaj­művelésre elsősorban kultivátort, esetleg tárcsát használjanak és ta­vasszal csak az ősszel szántatla­nul maradt futóhomokos és szikes területeken szántsanak. 2 Á. trágyázás terén: • a) A rendelkezésre álló is­tállótrágyát — elsősorban a kapás­és ipari növények alá (cukorrépa, burgonya, gyapot, kukorica) — mindenütt, legkésőbb az őszi szán­tással a talajba kell bemunkálni. b) A téli időszakban legalább 300 állami gazdaságban és ezer ter­melőszövetkezetben be kell vezetni az istállótrágya szarvasokban való veszteségmentes érlelését és leg­alább 50 állami gazdaságban és száz termelőszövetkezetben a nyers, foszfát műtrágyás trágyaérlelést. c) Széles körben el kell terjesz­teni a fej trágyázást, a gabonafé. léknél és kapásnövényeknél műtrá­gyái; és hullad'éktrágyák (baromfi­trágya, hamu) alkalmazását. Q A vetés terén í a) A korai vetés termésfofco­zó hatásának biztosítása érdekében az egyes szántóföldi növényeket or­szágosan az alábbi határidőkig kell elvetni: szeptember 15: őszi repce, biborbere, őszi árpa, keveréktakar­mányok, szeptember 30: rozs, október 30: őszi búza, március 10: rostlen, olajlen, len­cse, mák, hagyma, tavaszi búza, bükköny, borsó, füvesherések, április 10: tavaszi árpa, zab, lu­cerna, vöröshere, baltacím, napra­forgó, csillagfürt, cukorrépa, ta­karmányrépa, cirok, gazdaságok vetésterületének leg. alább 30 százalékán négyzetes ve­tést, illetőleg ültetést alkalmazza­nak, e) A kukorica termelésénél foko­zottabb mértékben rá kell térni a hibridkukorica termelésére és leg­alább tízezer kat, holdon meg kál szervezni a hibridkukorica vetőmag termelését. A burgonya vetőgumó­termelés megjavítása érdekében 50 ezer kat. holdon nyári burgonya­termelést kell bevezetni. A A rozs, lucerna, kukorica és napraforgó termelésénél nagymértékben kell alkalmazni a mesterséges pólbeporzást. A terme­lőszövetkezetei; és az állami gazda­ságok vetésterületüknek legalább tíz százaiélrán végezzenek pólbe­porzást. -L Az öntözéses területek íerve­zésénél és építésénél meg kel'l kezdeni az ideiglenes öntözőcsator­nahálózat segítségével történő ön­tözési rendszer bevezetését. Az ál­lami gazdaságok és a termelőszö vetkezetek térjenek át — minde­nütt, ahol erre lehetőség van — a régi kerti és a szántóföldi kapás öntözéseknél is a Szovjetunió nagy­üzemeiben bevált barázdás — áz­tató öntözési módszerre. A gabonafélék, valamint a • burgonya következő évi vető­magvait, illetve vetőgumóit szelek­ció útján kell kiválogatni a leg­egészségesebb és a legmagasabb ter­mést adó földteriiletekről. A vető­magvak és vefőgubók termelésére már tavasszal ki kell jelölni a leg­jobb minőségű földparcellákat és azokat jobb művelésben kell része­síteni. H A növénytermelési terv tel­• jesítése érdekében fokozott gondot kell fordítani a növényvé­delem fejlesztésére. Ezért a föld­művelésügyi miniszter gondoskod­jék a növényi kártevők elleni harc széleskörű megszervezéséről és a növényvédelmi szolgálatot ellátó szervek megerősítéséről. IV. A korszerű agrotechnikai eljárá­sok _ végrehajtásának biztosítása ér. dekében a földművelésügyi minisz­ter gondoskodjék a mezőgazdaság gépesítésének további fokozásáról. Biztosítani kell, hogy az ál­• lami gazdaságokban és a gépállomásokon a gépek kihaszná­lási fokát, az 1951. évihez képest legalább 15 százalékkal felemeljék. A gépi munka minőségének és a gépek telj esi 1 menyének fokozása ér­dekében a gépállomásokon minden brigád számára körzeteket kell ki­jelölni, továbbá a brigádok számá­ra minden gépet egyéves időtar­tamra felelősen kiadni. A brigádok élén függetlenített brigádvezelő álljon. Az állami gazdaságokban is ki kell jelölni az egyes gépek ál­landó földterületét. 2 Áz állami gépállomásokat kö. * telezni kell arra, hogy a mi­nisztertanácsi határozat agrotechni­kai előírását mindenütt érvényesít­sék és a határozatban előírt agro­technikai módszerek alapján kös­sék szerződéseiket és végezzék a munkákat. A végrehajtott munkák minőségének fokozott ellenőrzése érdekében a termelőszövetkezetek­nél a brigádvezető igazolja a mun­ka megfelelő elvégzését. Amennyi­ben a gépállomás által végzett munka nem megfelelő minőségű, ezt újra el kell végezni, illetve a kárt meg kell téríteni. A helyi tanácsok mezőgazda*. sági osztályai, a termelőszö­vetkezetek agronómusai, a gépállo­mások agronómusai és a traktor­vezetők között szorosabb együtt­működést kell létesíteni és a gép­állomásokat felelőssé kell tenni te­rületük termelőszövetkezeteinek tervteljesítéséért. Ezért állandó traktorbrigádokat kell szervezni és a termelőszövetkezetek növényter­melő brigádjaival összekapcsolva ugyanarra a területre főbb évi idő­tartamra kell állandósítani. UJ A belügyminiszter és a földmű­velésügyi miniszter a növényter­melési feladatok végrehajtásának biztosítása, valamint a dolgozó pa­rasztok és különösen a termelő­szövetkezetek termelési munkájának fokozott segítése érdekében gon­doskodjék az agronómusok munká­jának megjavításáról. "I A megyei és járási tanácsok végrehajtó bizottsága mező­gazdiasági osztályának főagronómu­sát a végrehajtó bizottság elnöke és a mezőgazdasági osztály veze­tője mellett tegye felelőssé a me­gye, illetve a járás területén a nö­vénytermelési terv és a miniszter­tanácsi határozat előírásainak maradéktalan végrehajtásáért. A já­rási főagronómusok alá kell ren­delni az agrotechnikai kérdések szempontjából a gépállomási fő­agrouómusokat és agronómusokait­O A főagronómusok és agronó­* musok számára a növényter. zetekbeo való végrehajtásától, il­letve túlteljesítésétől függően pre mizálási rendszert kell bevezetni és a legjobb eredményeket elérő agro­nómusokat kitüntetésre kell feMer. jeszteni. A mezőgazdasági dolgozókat * növénytermelés fejlesztése terén végzett kiváló munkájuk elismeré­séül kitüntetésben kell részesíteni, Kitüntetésben kell részesíteni • az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek', a gépállomások, a mezőgazdasági tudomány és a mezőgazdasági igazgatás azon dol gozóit és vezetőit, valamint azokat a dolgozó parasztokat, akik az át­lagosnál magasabb és minőségileg is kiemelkedő terméseredmények elérésével, vagy a magasabb ter. nések elérése érdekében kifejtett kiváló tudományos, szervező és irányító munkájukkal hozzájárul­nak a növénytermelés színvonalú, nak emeléséhez. 2 Kitüntetésre a kővetkező ter. melési eredmények elérés® alapján készítsen a földművelés. melés tervének a termelőszövetke- ügyi miniszter felterjesztést: megyei vez. geálb áll. g. tsz tsz tsz dolgozó búzából 11 rozsból 10 őszi árpából 14 tav. árpából 11 zabból 10 kukoricából (csöves) 25 cukorrépából .- 130 napraforgóból 8 lucerna és vöriis­hcremagbál 2 rostlcnből 18 rostkcndcrből 34 rizsből 24 gyapotból 4.5 étkezési bársonyá­ból 60 Ipnrl bnrgonyá. ból 70 dohányból 7 dohány (lcapa) 11 dohány hevesi zöld 20 fűszerpaprika 10 Kitüntesére azokat a dolgozókat lehet felterjeszteni, akik a rájuk bízott, illetve általuk művelt terü­leten a kitüntetésre jogosító magas terméseredményt az illető növény egész vetésterületén elérték és az alábbi követelményeknek megfelel­nek; a) Az állammal szemben fennálló kötelezettségüknek példásan eleget tettek (adó, beszolgáltatás, gépállo­mási díj, stb-) b) Legalább egy termelési idő­szakban ugyanazon a munkahelyen dolgoznak. c) A többi termelési ágakban is teljesítették általában a termelési terv előirányzatát. A földművelésügyi miniszter ki­tüntetésre terjesztheti fel azokat a mezőgazdasági dolgozókat,- akiknek a vetőmagnemesítés, új fajták ki­tenyésztése, meghonosítása, új ter­melési és munkaszervezési mód­szerel; és eljárások kidolgozása, il­letve meghonosítása terén kifejtett munkássága az állami gazdaságok­ban és termelőszövetkezetekben je­lentősen elősegítette a magasabb terméshozamok elérését. vez. vez. vez., eln. brig. mcs par. d átlagtermese vez. 13 15 19 18 20 22 20 12 14 18 17 19 21 19 15 16 20 19 21 23 21 12 13 17 16 18 19 18 11 12 16 15 17 .18 17 30 40 45 45 50 55 50 135 140 160 180 180 200 180 9 10 12 13 14 16 14 2.2 2.5 2.8 2.8 3 3.5 3 29 25 27 27 30 32 30 37 40 48 48 55 60 55 26 28 30 30 37 40 35 4.8 5 5.5 5.5 6 6.5 5.5 70 85 90 90 115 120 115 90 120 130 130 150 160 150 8 11 12 12 13 14 13 12 15 16 16 17 18 17 25 30 36 36 42 45 42 15 20 26 28 32 35 32 VII. "I A minisztertanács felhívja az állami szervek, elsősorban a földművelésügyi minisztérium, a helyi tanácsok, valamint az állami gazdaságok vezetőit, hogy a mi­nisztertanácsi határozat végrehajtó, sánál adjanak meg minden támo­gatást a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak, valamint a dolgozó parasztságnak, hogv a ha­tározat előírásait maradéktalanul tel telíthessék. 2 A minisztertanács felhívja a megyei, járási és községi (városi) tanácsokat, termelőszövet­kezetek tagjait, az állami gezdasá­gok és gépállomások dolgozóit, va­lamint az egész dolgozó parasztsá­got, hogv fokozottabb éberséget ta­núsítsanak dolgozó népünk és a dolgozó parasztság ádáz ellenségei, a kulákok kártevő munkájának megakadályozására. O A termelőszövetkezetek tag. jai, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói, valamint a dolgozó parasztok indítsanak szé. leskörű versenyt a növénytermelés egész területén a termelés növelé. séért és a termelékenység fokozá­sáért. Használják fel a Szovjetunió élenjáró növénytermelési dolgozói­nak a munkaszervezés terén elért tapasztalatait és ezzel mozdítsák elő növénytermelésünk színvonalá­nak emelését. A A jó eredmények biztosítása érdekében a minisztertanács felhívja a mezőgazdaság területén dolgozp tudományos kutatókat, hogy tegyék szorosabbá kapcsola­tukat a termelőszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal. Nyújtsa­nak nekik közvetlen segítséget és a tudományos kutatás, valamint a gyakorlat együttműködésének ered. ményeképpen a szovjet növényter­melési tudomány példáját követve, segítsék növénytermelési tervük tel. JC-OÉSÉL. f7 A minisztertanács felkéri a tömegszervezeteket. e'sősor­bnn a DISz-t, a DÉFOSz-t és az MNDSz.t, hogy felvilágosító mun­kájukkal és a termelési verseny negszervezésével tegyék a növény­termelési dolgozók tömegmozgal­mává a minisztertanácsi határozat előírásainak végrehajtását. Gondos­kodjanak arról, hogy a dolgozók megismerjék a Szovjetunió élenjá­ró növénytermelési dolgozóinak, a kolhozok, gépállomások és szovho­zok sztahánovistáinak tapasztala­tai} és segítsék elő ezeknek a ta­pasztalatoknak a felhasználását. A minisztertanács felhívja a dol­gozó parasztságot, a termelőszö­vetkezetek tagjait, az állami gaz­daságok és a gépállomások dolgo­zóit, hogy a növénytermelés fej­lesztésével segítsék elő az ötéves terv végrehajtását és ezen keresz­tül a szocialista Magyarország épí­tését. DOBI ISTVÁN s. k. a minisztertanács elnöke Megnyílt as Ausztráliai Kommunista Párt XPI, országos kongresszusa Sydney, (TASzSz.) Augusztus 23. án Sydneyben megnyll} az Ausztrá­liai Kommunista Párt XV'I. kon­gresszusa­Dixon, az Auszlráiiai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának elnöke bevezető beszédében rövi­den beszámolt Ausztrália belpoliti­kai helyzetéről és a nemzetközi helyzetről a XV. kongresszus óla eltelt három évben. Az Ausztráliai Kommunista Párt programmiervezetérő! Shnrkey, az Auszlráiiai Kommunista Párt fő­titkára tartott beszámolót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom