Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-19 / 166. szám

CSÜTÖRTÖK, 1951. JULIUS 19. 3 Kovács János deszki parasztküldött levele a Szovjetunióból: Robog velünk tovább a vonat nagyszerű élmények leié Felejthetetlen napunk marad mindannyiunknak a július 5-e, ami. Jcor elindultunk a, Nyugati-pálya­udvarról a Szovjetunióba, a béke legyőzhetetlen országába. Erdei mi­niszter és Dögei elvtárs beszéde, Budapest dolgozó népe búcsúztatá­sa, a zenelcar indulóinak üteme, a gyönyörűen feldíszített vonatunk látványa ott ég sokáig szivünkben. Ki nem fejezhető érzéssel léptük át a szovjet-magyar határt. Első meglepetésünk a szovjet határállo­máson a sok magyar szó volt. Ma­gyar ösztöndíjas diákok tértek ha­za tanulmányújukról a Szovjet­unióból, tele tapasztalatokkal, tele tudással, amit majd a mi szépülő életünk építésére hasznosítanak. Valamennyien a vonat ablakaiban szorongunk. Érdeklődéssel nézzük a hatalmas, az enyhe szélben ringó, aranysárga búzatáblákat. Nemso. kára zöldelő burgonyatáblák mel­lett gurultunk el. Itt-ott gulyákat, legelésző állatokat láttunk. Fel­tűnt valamenm/iönknek a sok me­zőgazdasági gép, amikkel a nagy lábiákon dolgoznak. — ízelítő ez csak a mezőgazda, ság gépesítéséből — volt az általá­nos vélemény. Helyenként már megkezdték az aratást, a behordást és folyik a szé­nabehordás. Már a legszívesebben itt leszálltunk volna, hogy érdek­lődjünk, tanuljunk a szovjet embe­rektől, de robogott velünk tovább a vonat nagyszerű élményeink felé. A Kárpátok nyúlványon az alföl­di szemnek nyújtottak gyönyörűsé­geket. Az erdők és gyors patakok, a hidak és alagutak váltották egy­mást. Az ittlakók főleg fakiterme­léssel foglalkoznak, de látni lehe­tett a pompás rozs- és burgonyave­téseket, de a kövér és fajtiszta ál­latokat is. Ukrajna sok szenvedést látott földjére értünk. Itt már teljes nagy­szerűségében bontakozott ki a nagy­üzemi gazdálkodás képe. És ami nyomban szembeötlött nekünk, kül­dötteknek: a mezőn alig látni dol­gozókat. Egy nagy, hatalmas, becs­lésünk szerint legalább 200 holdas cukorrépaföld mellett rohantunk el. Mindössze 15-en—20-an dolgoztak benne, de az olyan tiszta és szép volt, hogy irigylésre méltó. Nyitjá­ra nemsokára rájöttünk: gépek dol. goznak mindenütt. Gépek kapál­nak, gépek aratnak, hordanak, stb. Egy másik darab földön 20—25 ka­pát húz a gép egy ember irányítá­sával. Bemunkálatlan területnek híre-hamva sincs. A jó munka nyitja pedig — amint kiértékeljük máris a látottakat — a tervszerű és idejében elvégzett munka. A kap­kodás, a tervszerűtlenség ismeretlen a világ élenjáró mezőgazdaságában, A kép állandóan változik. Most nagy erdőségek mellett robogtunk. Tisztásain burgohyát termelnek. Patyolat-tiszta e tisztás is. Rosztovba érünk. Óriási méretű építkezés folyik mindenhol. Egyik épületen már a szobákat tisztítják. Sok a női munkás. Itt már a nők is a kommunizmus lelkes építői. Az építés felöl érdeklődöm: szálloda lesz. Komszomolisták építik és pár héten belül átadják a forgalomnak. Arra gondolok: Nyugaton fegyvert gyártanak azok az ifjak, akikre véres uralmukat rákényszerítették az imperialisták, a béke hazájában az ifjak életük megszépítésén fára­doznak. Kiev látképe is csakhamar feltű­nik küldöttségünk tagjai előtt. Ha­talmas nagy város, Az építkezés itt is mérhetetlen arányú. Az egész várost villanyvasút hálózata övezi. Az állomás nagy és díszes váróter­mében Lenin és Sztálin szobrai te­kintenek felénk; azoknak szobrai, akik megteremtették a dicsőséges és nagy Szovjetuniót. Vonatunk kigördült a kievi állo. másról. Már sötétedik. Legközelebb folytatom. Szabadság, elvtársak! GAZDAG ARATÁS A BÉKE ORSZÁGAIBAN , i Harc minden sasem gabonáért SZERVEZZE MEG JOBBAN A VERSENYT A 13-AS KÖRZET SEBŐK-BRIGÁDJA Fel-felerősödő búgással nyeli a kévéket a 13-as körzet cséplőgépe Újszegeden. A börtöngazdaság bú­záját csépelik. Tavaly ez a gép volt a gyorcs ép lésért folyó harc győzte, se és elnyerte a Szegedi Pártbizott­ság vándorzászlaját. Az idén azon­ban még csak a nekigyürkőzésnél tartanak, a legmagasabb napi telje­sítményük 107 mázsa. Messze áll ez még az alsóvárosi Gárgyán-bri. gád 154 mázsás teljesítményétől. A kazlak egyre magasodnak, rengeteg a szal­ma szaladnak a szalmahordók, mert messze a kazal. Szabó István, az el­lenőr meg is jegyzi, hogy hiány­zott a tervszerűség, nem megfelelő sorrendiben feazaloztak s most aztán messze kell hordani. Az igyekezet, ben senkinél sincs hiány, hiszen mindenkinek célja, hogy mrnel ke­vesebb időt töltsenek egy helyen. _ Jó a búza fajsúlya, rendszerint 85-ös Tavaly 75 kilogramm fert egy zsákba, most 90 is belefer. _ Es minél súlyosabb a búza. annál jobb a kenvér. A holdanként! átlag mázsán. Volt még 16 mázsás is. Gyönyörű a termés, olyanok a ma­gok, mint „amit a vadgalamb össze­hord" — jegyzik meg az újszege. diek. A gép tetejével egyszintben. áll az asztag. A két kazalos. Bata Gé­za és Tohány Antal villáról-villára adja a kévéket. Csiszár Imréné csak egy pillanatra nyúl hozzá s a csuk­lóra kötött kés máris nyesi a szal­makötelet, Kispéter Mihály engedi a sebesen forgó dobba a kévéket. A gépet megfelelően előkészítették a nagy munkára. A dobban újak a sinek, meg az alsó kosár is új. Se. besen megy hát a munka. Tandari La,ci alig 16 éves, de már felelős munkát végez: segéd­vezető A kis. és nagyszelelő állí­tása á feladata és felelős azért, hogy minél kisebb legyen a szemveszteség. Szabó István oda-odaszól neki: Laci, nagyobb szelet! Laci, hogy áll a rosta? — s Laci készség, gel ellenőrzi a rábízott rostát. Itt dolgozik az apja is: Tandari Ist­is 3°, eddig mind felül volt a 12ván. A brigád tagjai minden munkát felváltva végeznek, csupán Révész EteLka és Csiszár Imréné kévevá­gók végzik állandóan ugyanazt a munkát. A pihenő csoport a fa ár­nyékába húzódva beszéli meg a napi politikát, meg a munkával kapcsolatos kérdéseiket. A brigád­nak még nincs versenytársa. Ad. dig készülődnek, mig őket hívjaki valamelyik közeli brigád. Pedig a munkásokban megvan a versenykészség. Az első napokban még nem volt meleg étel sem biztosítva, mégis zú­golódás nélikül ment a munka. Kazi György, Tanács István, a bizalmi, Papp András. Dobák József, a két rudascsináló, meg a többiek vala­mennyien szorgalmasan dolgoznak. A brigádvezetőknek, Sebők An­talnak biztosítani kell* a versenyzés lehetőségét, hogy a kicsépelt gabo­namennyiség jóval a 107 mázsa fölé emelkedjék. A Szovjetunióban is javában folyik az idei gazdag termés beta­karítása. Képünk a moldáviai kolhozok egyik aulókaravánját ábrá­zolja, mely a frissen learatott búzát viszi a begyűjtőhely felé. VEGYÜK AT EGYMÁS TAPASZTALATAIT A csobokapusziai állami gazdaságban Bredjuk gyorscséplési módszerével 4 óra alait több mint 120 mázsa árpát csépeltek el A Baranyamegyei csoboka­pusztai állami gazdaságban a napokban alkalmazták először Ny. Bredijuknak, a csernyrkov­keriileti gépállomás gépészének gyorscséplési módszerét. A szov­jet módszer alkalmazása már az első órákban kimagasló eredményeket hozott. Fábián Vil­mos többszörös újító irányítása alatt átalakított cséplőgép négy öra alatt több min 120 mázsa őszi árpát csépelt el. Az óránikénti át­lag meghaladta a 30 mázsát, ami azit jelenti, hogy 14 órás cséplés esetén 420 mázsa elcsépelt termény várható. Hogyan érték el ezt az eredményt? A gazdaság már első volt az aratásban is és vállalták a dolgo. zók, hogy elsőbbségüket megtart­ják a cséplésben is. Fábián^ elv. i társ javaslatára alkalmazták a ' 'Bredjuik-féle módszert. Ezért az alábbi eljárás Szerint alakították át MAVAG 1.37Ö-es gépüket: A dobra új vezetőlécet szereltek fel, a dobkosarat _ kigyalulták, hogy a nagymennyiségű gabonát a gép kicserélhesse. A helyes csép'.ő. rés megszerzéséért a kosarat felül 30, középen 20, alul 10 mm-re ál­lították. A kosárlemez változatlan 'maradt. A Bzalmarázónál minden második lécet kiszedték hogy gyor­sabban hullhasson keresztül a tö. rek £ szemmel a rostára, nehogy a Szem lemenjen a szalmával. A tö­rekrostát is átalakították: a dorn_ rosta felé .álló leveleit lehajtottak, ezáltal a rosta nem tömődött el. Ezenkívül 4 gráberrosta van ben­ne. A törekrázót 800 mm.rel meg. hosszabbították a következőképpen: 500 mm-ren 10 mm-es lemezrosté helyeztek elt hogy, ha esetleg nü is maradna betnn szem, sikkor itt még kirázódhasson. A másik 300 mm.ren lefolyó lemezt helyeztek el, a régi 14 nrm.res polyvarosta helyett 16 mm-rest a legfelső ál­lásba szerelték. A szemfogó desz­ka középső állásban van, a nagy. terelöt középállásű tolózárral lát­ták el. A rögrosta rendek árparos­ta. Hogy a felvonő elbírja a hatal­mas mennyiségű szemet, meggyor­sították forgását, vagyis kisebb szíjtárcsát alkalmazva á fordulat, számot kétszeressére emelték, a 90 cm.es kerületi . sebesség helyett 180 cm-est értek el. A legtöbb pro­blémát a toklászoló okozta. Ezt úgy oldották meg, hogy a magnak csak a felét engedik rajta keresz­tül, ezt a mennyiséget a toklászoló kiveri, a másik felét pedig a csa tornán keresztül a tisztítóműbe jottatják. Hogy a második tiszti, tómű győzze a ráhulló mag feldol­gozását, árpacséplésnél a bővebb lyukú zabrostát alkalmazzák. Az oldaldeszkákat meghosszabbították, A szalmát elevátorral továbbítják a kazalhoz. A gépnél négy etetőt alkalmaz­nak. Kettő fenn van a gépen egy­szerre, kétoldalról etetnek, a másik kettő pihen és óránkint váltják egymást. Négy kévevágó szolgálja ki őket, akik egymással szemben állnak és gondoskodnak arróh hogy az etetőnek mindig legyen kibon. tot kévéje. Nyolc asztagos adogat­ja a kévéket, amikor alacsony az asztag, akkor többen, mert más­ként neim győzik az etetőket ellát­ni. Ezenkívül 8 kazlasból, 5 pely­vástörekesből, 5 zsákosból és 2 traktorosból, tehát 34—36 főből ál! a brigád. Egy tonna csépelt gabona — 09 munkanap Aki azt gondolná, hogy ezzel n létszámmal pem kifizető a cséplés' — téved. Az új munkamódszerrel elért eredmények alapján egy ton­na kicsépelt gabonára — 69 mun kanap esik. a régi módszerrel azonban 4 óra alatt 66 mázsa lett voln az eredmény, míg egy tonna kicsépléséhez 1.2 munkanapra lelt volna szükség. Bredjuk módszeré­nek alkalmazása 33 százalékos többtermést jelent. Ugyanakkor a traktor alig fogyaszt el több üzem­anyagot 120 mázsa elcséplésénél, - • .. />— z _a—en A romániai Dorna.Vatra.i „Bernát Andrei" kollektív gazdaság (termelőszövetkezeti csoport) szovjet aratógépek segítségével már be­takarította az idei bőséges termését, A ,fiernát Andrei" kollektív két fiatal tagja mosolyogva öleli magához a dús kalászokat, —— Minden erőt mozgósítsunk a behordás gyors befejezésére A Megyei Operatív Bizott­ság szerdai ülése megállapí­totta, hogy Csongrád megye területén nem halad olyan ütemben a behordás, aho­gyan kenyércsatánk előreha­ladott szakasza azt megkí­vánja. Ha ennek okát keressük —, hamar megtaláljuk. A dol­gozó parasztság körében az aratás befejezése után bizo­nyos fokú megnyugvás, ké­nyelmesség tapasztalható. Különösen a szentesi járás­ban terjesztették el a kulákpk azt a káros, pató-pálos han­gulatot, hogy „ráérünk arra még, hiszen nem szóródik már a szem." Arra még a tapasztalt dologzó parasztok sem gondoltak, hogy a tar. lón hagyott, keresztbe össze­rakott gabona ezerféle ve­szélynek van kitéve: szét­hányhatja a vihar, az esőtől kicsírázhat, a kulákok fel­gyújthatják vagy ha 'késle­kedünk a behordassál, a ma­darak „csépelik" el. Minden kárbaveszett búza. szem népgazdaságunk fejlő­dését, mindannyiónk kenye­rét veszélyezteti, s ugyanak­kor a kárörvendő kulákok háborús terveit Segíti elő. Nem lehet ez közömbös egyet­len becsületes, hazáját sze­rető dolgozó paraszt szá­mára sem, mert ötéves ter. vünkről, jövő évi kenyerünk­ről van szó. Ilyenkor már, minden ke­resztbetett gabonának jól ösa­sierakott asstagokban van a helye, hogy a cséplőgép bál-melyik percben mellcáll­hasson. Ha dolgozó paraszt­ságunk még nem értette meg eléggé a gabonabehordás döntő jelentőségét —, ebben pártszervezeteink, tanácsaink és tömegszervszeteink a hi­básak. Tévesen azt hitték, hogy a bő termés már eleve kizárja annak lehetőségét, hogy kenyérharcunk bárme. lyik szakaszában zökkenő álljon be. Ezért maradtunk le alaposan a behordással. Az a tény, hogv július dere­kán gabonavetésterüíetüuknek alig 10 százalékáról, 28.000 holdról tudtunk behordani, azt mutatía. hogy mennyire nem törődtünk a dolgozó parasztok felvilágosításával. elvtársak eléggé, hogy a be, hordás nem választható kü­lön az aratástól vagy csép­léstől. hanem szerves része a „Minden szem gabonáért" folytatott küzdelmünknek; nem adtak szakmai segítsé­get sem a dolgozó parasz­toknak, s ezzel is nagyban hátráltatták ennek a fontos harci feladatnak végrehajtá, sát. Csongrádon például megen­gedték, hogy a fuvarosok 6—12 forintot is elkérjenek egy kereszt behordásáért, ami a fogattal nem rendelkező kisparasztok valóságos ki­uzsorázása volt. A Pártbizott­ság nem tudatosította, hogy a fuvarért csak a miniszteri rendeletben megszabott díjat kell fizetni. Előfordultak egyes ter­melőcsoportokban olyan ese. tek is, hogy a könnyebbik vé_ gét akarták megfogni a do­lognak: a Teherfuvar-ra] akartak hordani és napokai vártak a gépkocsira, ahe. lyett, hogy a ráérő igaere. jükkel haladéktalanul hozzá, kezdtek volna. A csongrádi járás dolgozt parasztjai megértették a; összefüggést a 'behordás éi a feszült nemzetközi helyze között. Nem tétlenkedtek hanem kinyilvánították el szánt békeakaratukat, amikot a kommunisták példáját kö vetve gyors ütemben meg kezdték a behordást. Nem véletlen tehát, hogy a cson­grádi járásban már alig látni kereszteket a búzafölde­ken. Minden erőt mozgósítani kel, hogy a gabonabehordást a leggyorsabban befejezzük. Az elmaradt községek köves­sék a sövényháziak példá­ját. ahol váltott szekerekkel biztosították a munka folya­matosságát; amikor egy ra­Lottszekér megérkezett ' az osztag mellé, azonnal egy üreg kocsiba fogták át a lovakat. Csak úgy tudjuk meghálál­ni a munkásosztály áldozatos segítségét, csak úgy tudjuk saját államunkkal szembeni begyűjtési kötelezettségünket túlteljesíteni, ha elgördítünk minden akadályt a cséplés elől és egy-két nap alatt asztarok­ká rakjuk Csongrád megyéhen ÍAVŐ Ávt! 1rn« nlr *r«J I A—.

Next

/
Oldalképek
Tartalom