Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

Irán népe tömegtüntetésekkel válaszol az angolok erőszakosságára Vidám kultúrműsorral szórakoztatják ma délután a szegedi üzemek kullúrcsoportjai a dolgozó parasztságot A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma jegyzékben tiltakozott a Utóisták provokációi e'.len AZ MDP C SONGRA D ME GYEI PA iwwk •• VIL ÉVF. 151. SZAM Alt A 511 Fll.l.FII Befejeződött a Grősz-per. Az ország dolgozó népe egy héten keresztül figyelte a munkások, a parasztok boldog élete ellen törő összeesküvők vallomását. A bizonyítékok sziklasúlya alatt meg. törtek népünknek ezek az elvebemült ellenségei. Vallottak, „őszin. tén", mert nem tehettek mást; nem tehettek mást, mert a valóság, a tények beszéltek ellenük. „... Háborút!... háborút!... háborút»... pusztuljamak milliók! öntse el a vér. s a tűz srennyes áradata a világot, teljenek meg a meszesgödrök viaszsárga hullákkal! Asszonyok, anyák, gyermekek halomra pusztuljanak éhen! Füstölgő gyárkémémyek helyét romhalmaz borítsa! Arasson bár a halál százmilliókat, de mi urak legyünk újból a nép fölött." — Grőszék, ezek a banditák, ezek a vérbeborult agyú őrültek vágya, reménysége ez volt: a háború! A háború, melyben milliók elpusztul, nak, de ők... ők, Grösz ér sík úr és csendőrei talán újból birtokosai lehetnek a százezer holdaknak. ,,Pusztuljon az ország, a haza, a függetlenség, éljünk bár szolga, módra, rabkenyéren, amerikai urak talpát nyalogatva, ha kell. kézcsókra járulunk Tito véreskezű hóhéraihoz, de újból mi legyünk az urak ebben az országban" ezt momdlbák lényegében. Ezt akarták Grőszék. Egy héten keresztül figyelte az ország ezeknek a patkányoknak a vallomásait, amikor a nép bírájé. jiak kérdésére cinikus nyíltsággal vallották be elkövetett gyilkosságaikat és mint közönséges, semmit, mondó, természetes és magától ér tetődő dologról beszéltek tervbevett gyilkosságaikról. Undorító cinizmussal beszéltek a nép ítélőszéke előtt arról, hogy elejtették első miniszterelnök-jelöltüket, mert pap volt. Miért ejtették el? Mert nem akarták, hogy azok a terror. .. akciók, azok a gyilkosságok, me_ X^jtjk az ellenforradalomhoz úgy hojíátartoznak, mint betegséghez ^js. fájdalom, egy pap nevéhez fűződjenek. Tervük szerint tehát hát. térben maradtak volna, míg a hó. bérmunkát olyan kipróbált gyilkosokra akarták bízni, mint Friedrich István, Horthy első miniszterelnöke. Tévedés ne essék: ezt az a Grősz érsek akarta, aki azt hirdette, hogy a békéért való harc. mert ez is harc, nem férhet össze egy pap jámbor lelkületével. íme a jámborlélkű főpap, amint gyilkoso. kat rejteget a jámbor és alázatos Fzerzetesek, akik amerikai dolláro. kon kocsmát nyitnak, amelyiket szeretőiknek ajándékoznak; ime az ájtatos, hűs sziklakápolna a Gel. lért-hegyen, melynek odúi iryiikos fegyvereket rejtegetnek. Kívülről jámbor, ősz pap bácsiknak látszanak. akik reszkető kézzel tartják az imakönyvet is. És a tárgyaláson kiderült, hogy lelkükben veszett vadállat lakik és az ártatlan sétapálca orvgyilkos fegyver a kezükben. Orvgyilkos fegyver, acélgolyó, ra töltve s a nép szivére irá nyitva. A rothadt Horthy-társadalom minden szemetjét maguk köré gyűjtötték: Ostenburg tiszti bri. gantijainak alját, hivatásos gyilkosokat, csendőröket, jószágkormányzó urakat, fasiszta ügyvédeket, grófokat és hercegeket, hi. vatásos .kémeket és kéjnőket. Mi volt a tervük Grőszéknek? Mit akart ez a söpredék? Megmondták! A parasztoktól vissza a földel, a munkásoktól vissza a gyárat! A földhezjutott három, miliőt újból földönfutó nincstelen, éhbérért dolgozó cseléddé tenni, hogy egy falás száraz kenyérért alázatosan csókolja meg az érsek úr és a tiszttartó úr mocskos ke. zét. Mit akartak? Azt akarták, hogy újból csendőrök szuronya vigyázza az urak jussát, hogy a Hagyó-Kovácsok állapíthassák meg a cseléd munkabérét, hogy újbó! visszatérten a „régi jóvilág", ahol — Endrédi Vendel szavai szerint — a cseédek évi pénzjöve. delme 40 pengő volt, az előszál. lási birtokukon. Ahol egy.egy szo. bábán 5—6 személy lakott, de ők 800.000 pengőt zsebeitek be a cselédek véréből, verejtékéből és haHARCRA AZ ÁRULÓK ELLEN Iá ából, mert Grősz úr hajdani birtokán nem volt ritka vendég a cselédszobákban a nagy kaszáa. Tüdővész és ezemyifajta népbetegség, a csendőrökkel versenyt irtva pusztította a dolgozó népet. Ezt akarták! Hogyan akarták? Erre is felel, tek. Nem hagynak kétségeit tervükről. Tito fasiszta hadseregét. Oszlányi és Kisbarnaki Farkas nyilas hordáit és természetesen az amerikai hadsereget akarták be. hívni magyar földre. Végtelen al. jassógukon, emberteen gazaágukon kívül e terv még valamit mutat: azt, hogy nyíltan beismerte ez i az összeesküvő banda: a magyar néptől már nem várhat segítséget ellenforradalmi céljaihoz. Nyíltan beismerték, hogy ellenforradalmi terveiket csak külső segítségge, az amerikaiak, meg Titóék segítségével hajthatja végre. Mindezt a szörnyű árulást 296 millió dol. lárért akarták elkövetni. Ennyi volt a júdás-pénz. Ennyit kaptak volna a magyar nép legjavának legyil. ko'ásáért. a nemzet függetlenségé, nek áruba/bocsátásáért. Ugy lát. szik gyilkosoknak is olcsók voltpk. Gyilkosok között is, az utolsók kö. zött is legutolsók. A Habsburg-királyság vissza, állítása — ez volt a vágyálmuk. Egy gúzsbakötött rab ország: ki. rá'yokikal. hercegekkel, grófokkal és Weiss Manfrédokkal, és egy síró, vérző, nyomorgó néppel. Az összeesküvők szavaiban a feudaliz. mus, a kapitalizmus, a fasizmus rémségei ki sírtettek. Horthy. Szá. lasi, Hitler szelleme kelt új életre Grősz, Vezér, Hagyó-Kovács, Pongrácz és társainak szájában. A jogtalanság jogfolytonosságát követelték, a nép kirab'ásámak jog. folytonos-ágát. A Habsburgok uralmának jogfolytonosságát. Miféle jogfolytonosság ez? Folytonos joga lett volna a magyar népnek éhbérért kapálni a grófok földjén; munka nélkül tengődni, tüdővészben tpegha'ni és amerikai parancsra hősi halált halni a Habsburg-király, ért és Grősz érsek úr birtokáért. Vannak, akik azt hiszik, hogy csak a szegényparasztokat súly. tott volna Grőszék terve, meg a munkásokat. Akik ezt hiszik, azok előtt álljon figyelmeztetésül az 1933-as év. A Horthy-uralom ez egyetlen esztendejében 18.000 kö. zépparaszt birtoka felett perdült meg a dob és korült a kulákok kezére, a bankárok kezére. Népi de_ mokráciánk jómódú középparaszíságának a földönfutó sorsát szán ták. És az értelmiség? Talán annak különb életet juttattak volna? Nem! Az értelmiség az ő Magyarországukon újból csak tudós szol. gája lehetett volna az üresfejű, de leí'ierszényű „kocsis-uraknak". örültek, hibbant eszűek, mondja a nép, amikor esztelen terveikről hall. örültek voltak? Igen azok! Grófok, hercegek, bárók, csend, őrök, kulákok, s a mult árnyad volt csak a hadseregük? Ez már nem igaz! Az őrültek őrült tervei mögött az amerikai imperializmus szörnyű vad ósága áll. Nincs erejük, hisz csak néhány. uralmát vesztett földesúr összeesküvése ez! Nincs erejük? Valóban nincs! De mögöttük a Titó-fasiszta hadsereg, az amerikai hadsereg fegyveres ereje áll. És ezért veszedelmes őrültekkel van dolgunk. Mögöttük áll a Vatikán; a Vatikán, amelyről újból bebizonyosodott Ady Endre megállapítása: „Nincs a világnak még egy olyan rohadt börzéje, miint a Vatikán. Üzérkedik rongygyal, pénzzel, bőrrel, nővel, lelkiismerettel. Határidő"^ és határ, idő nélkül, de mindig b'ztos készpénzhaszonra." A Vatikán, meg a Szentlélek Bankja az össeesküvők mögött állt. S a Vatikánt a Ma. gyarországről elmenekült háborús bűnös fasiszta papok irányították. A szovjet katonákat meggyilkoló szerzetesnek, Vezérnek, írásos pá. pai dicséretet küldött. Biztatást: gyilkolj jobban! gyilkolj többel! Ez a „békés" Vatikán! Az elmúlt hét év alatt, attól kezdve, hogy a Vörös Hadisereg fegyverei meghozták a. szabadság fénylő napját, megszoktuk a sza. bad, emberi életet. És most láthatjuk, hogy nagyon is megszoktuk. Elfelejtettük a régit és elfe. ledkeztünk munkánk és harcunk között azokról, akik a régit akarják. Grőszék pere újabb figyelmez, tetés számunkra, hogy az ellenségei csak megvertük, de még nem semmisítettük meg. És ez a meg. vert ellenség, mint a sebzett vadállat, újabb és újabb rohamra indul a nép országa ellen. Mit bánja ő, ha romokba hull Dunapentele, mit bánja ő, ha az újonnan épült házak százezrei a tűz martalékává leszinek. csak újra ő legyen az úr. Csongrád megye földjén, a hajdani Pallavicini, Károlyi grófok földjén kell-e bizonyítani, hogy uralmuk mit jelentett volna számunkra, a nép számára? Nem kell! Ezért lángoft fel engesztelhetetlen gyűlölettel a nép haragja az összese, küvők ellen. Szent gyűlölet kélt a dolgozók szivében a gyilkosok el. len. S e gyűlölet megacélozta a gyárak, a földek dolgozóinak iz. mát. A per bebizonyította: ellenségeink nem tették le a fegyvert, legfeljebb elrejtették, s a nép válasza az, hogy mi sem tesszük le! Nem tesszük le a fegyvert; nemi lankad éberségünk egyetlen percre sem. mert csatlósaik itt bujkálnak közöttünk. Nem tehetjük le az önvédelem harci fegyverét, mert meg. bízójuk, Tito janicsánjai itt ólál. kodnak megyénk határain, s a dú san termő kövér búzatáblák között éjjelente kémeket, gyikosokat, di_ vérzőn sokat dobnak át; nem tieszszük le a fegyvert, mert a züllött horthysta uralkodó osztály maradŰjabb szegedi üzemek csatlakoztak az Alkotmány megünnepléséért indított munka versenyhez Amikor az Alkotmány ünnepére készülünk, — . győzelmeinket ünnepeljük, hiszen alapvető törvényünlcben, az Alkotmányban az elmúlt évek során kivívott nagy eredményeinkel rögzíthettük le. Azt ünnepeljük, hogy a hatalmas Szovjetunió felszabadító győzelme nyomán és Pártunk vezetésével vívott diadalmas küzdelmeink eredményekínt hazánkban végre a dolgozó nép kezébe került minden hatalom. Azt ünnepeljük, hogy ezt a hatalmat keményen megvédtük és rendühlle. nül megvédjiUc továbbra is minden rendű és rangú ellenségeinkkel szemben. Erre tesznek fogadalmat Szeged dolgozói is Alkotmányunkba tett felajánlásaikkal. A Szegedi Kertészet Állami Vállalat dolgozói az Alkotmány ünnepének tiszteletére párosversenyre hívták ki a Miskolci Kertészet Állami Vállalat dolgozóit. A versenyfelhívás feltételei a kövelkezők: 1. A kertészet kezelésében levő terület tisztántartása és gyomtalanítása. 2. Anyagtakarékosság, szerszámkímélés, üveg- és cseréptörés lehető kiküszöbölése. 3. Cserepes virágok és zöld kereskedelmi növények mennyiségi és minőségi előállítása. 4. Parkok, terek, parkírozott utcák rendszeres kezelése a tisztaság és a szépség szempontjából. 5. A Hősi-temetők rendszeres tisztántartása és virágokkal díszítése. 6. Faiskolák gondos keze'ése. Zöldség terméshozamának emelése. 7. Virágüzletekben az előzékeny kiszolgálás betartása, anyagtakarékosság és kirakatok díszítése. 8. Munkafegyelem megszilárdítása. 9. Az újító mozgalom kiszélesítése. 10. A DISZ fiatalok vállalják, hogy a fenti pontok teljesítésében előljárnak. A Csongrádmegyei Téglagyár 2. sz, te.epének dolgozói a következő pontokban foglalják össze felajánlásaikat: 1. Vállaljuk, hogy június, juilus és augusztusban tervünkön felül CG (ICO darab tég'át gyártunk. Ez a mennyiség két családi ház felépítését teszi lehetővé. 2. Ezévi tervünket a kedvezőtlen időjárás nttatt csak 71.2 százalékban teljesítettük. Vállaljuk, hogy augusztus 20-ra az addig esedékes részlettervünket 100 százalékra teljesítjük. 3. Anyagtakarékosság terén vállaljuk, hogy 1000 darab tégla kiége. tésébez az eddig felhasznált 350 kg. szenet 320 kilogrammra csökkentjük. Ez forint értékben, 1 millió tégla kiégetésénél 3600 forint megtakarítást jelent. 4. Vállaljuk, hogy az eddig felhasznált 160 kilogramm olajat 140 kilogrammra csökkentjük. Ez forintértékben 97.80 "orlntoi Jelent. 5. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében az eddig előfordult 8 százalékos Igazolatlan mu'nsztások számát teljesen fe'számoljuk. 6. Az eddigi 90 százalékos mnnkaidőklhasználást 100 százalékra emeljük. 7. Az eddigi 6.5 százalékos nyers és égetett splej'ct 2 százalékra csökkentjük. 8. VáValjuk, hogy augusztus 2(!-ig 2 tisztasági napol rendezünk. A Szegedi Ju'agyér dolgozói augusztus 20-ára a következőket vállaljuk: 1. Tervünke' augusztus SO.ig 100 százalékosan befejezzük, ezenkívül vállaljuk, hogy az I. és II. negyedévi tervlemaradásunból 15 tonnát behozunk, 2, A fonódaj. hulladékot az eddigi 26.3 százalékról 25 százalékra, a szövődéi hulladékot pedig 0,71 százalékról 0.6 százalékra csökkentjük. Eddigi kifonásunkat 65.9 százalékról 67 százalékra emeljük. S. A minőségi termelés te. rén vállaljuk, hogy augusztus 50.ra olyan árut gyáriunk, amelyért rek. lamáeiót nem k", unk. U. Vállaljuk, hogy a 100 forintra eső termelési értéket 3 százalékkal emeljük, 5. Augusztus 20-ra a következő úji'á. sokat vezetjük be: Transzportör a tő. rögéphez. Határidő július 1, Állít, haló felvető borda az írezőgéphez, határidő július 25. Fúró gépállvány felszerelése, határidő július 10. Gőz. elzáró szelep bevezetése augusztus l.ig. Rekuperátorok felszerelése a kardagépekhez auguss'us 20-ig. 6. Üzemünk valamennyi olyan dolgozóját, akinek munkája mérhető és kiértékelhető, beszervezzük a munkaversenybe. A Szegedi Be fö di Szállítmányozási Vállalat dolgozol a következő felajánlásokat tették. - A vállalat globális felajánlásában párosversenyre hívja ki a Pécsi , Belsped'' vállalatot és ebben vállalja tonnatervénck 5 százalékos túlteljestését. A fizikai dolgozók hosszúlejáratú verseny szerződéseik 10 százalékos túlteljesítését vállalják. A szellemi dolgozók hibamentes betanítással fokozott mértékű niunkamódszerátadást vállalnak. A forgalmi szolgálat dolgozói vállalják, hogy a kocsiállás pénzeket teljesen kiküszöbölik és támogatják a MÁV dolgozóit teljes mértékben a kocsiforduló meggyorsításában. A mozgó fuvarozó részleg versenyre hívja ki a szegedi fuvarosokat munkafegyelem és minőségi munka végzésére. E vállalások teljesítésének biztosítására az üzemi bizottság és a vállalatvezetőség a legmesszebbmenő segítséget nyújtja a vállalat dolgozóinak. VASÁRNAP, 1351. JUIJUS 1 vár.yai, s a kulákok még itt élnek közöttünk és új háború poklával fenyegetik családunkat, gyermekeinket. Az osztálygyűlölet lángoló dühe erősíti meg izmainkat, amikor a munka fegyvereit, a szerszámokat ragadjuk kezünkbe. A per azt is bebizonyította: vagy mi dolgo. zunk jobban saját gyárainkban, sa_ ját állami gazdaságainkban, saját termelőszövetkezeteinkben, vagy visszatér a régi nyomorúság; vagy izmunk minden megfezzítéséve. harcolunk a bőséges termésért a mi földeinken, vagy elveszik tőlünk és nekik arathatunk robotba. Vagy-vagy! Ezt a kérdést veti fel a Grősz-per. Vagy elszánt harc a belső bitangok ellen, vagy ez úri banditák áldozataivá leszünk; vagy kíméletlenség a nép ellenségeivel szemben, vagy kíméletlenség a néppel szemben. Az összeesküvés így teszi fel a kérdést, „Oroszlánokkal vívtunk hajdanában, s most e tetvek egyenek-e meg? — Petőfi lángoló szavai fi. gyelmeztetnek bennünket arra. hogy az oroszlánokat legyőző hőst is megehetik a tetvek, ha nem vi_ gyáz. Élősdi tetvek ezek a nemzet eleven testén. A mult sötét tudatlansága segitj őket. Barátjuk, fegy. vertársuk a tudatlanság, barátjuk, fegyvertársuk a munkahalogatás, tehát harcolunk ellene. Aratómunkások, cséplőmunkások, dús terméseteket betakarító dolgozó parasztok! A ti vagyonotok, a ti életetek ellen tör e sisere had. És a még le nem leplezett banditáik itt élnek és harcolnak közöttünk ellenetek. Leplezzétek le őket! Védjétek meg magatokat, a nép hatalmát, a békét ez árulóktól. Védjétek hazánkat. Erősítsétek népi államunkat az aratás győzelmes befejezésével, az állami begyűjtési terv teljesítésével. Az árulók, a kulákok, Grőszék TitóéSc ügynökei késleltetni akarják az aratási, azt akarják, hogy a nép vagyona. az életet adó búza elperegjen a földeken. Az ellenség célja ez. Az ellenük való- harc tehát egyben harc minden szem gabonáért. A dolgozó parasztság gyűlölete az czerholdas nagybirtokokat visszaállítani szándékozó Grőszék ellen most az aratás határidő előt-, ti győzelmes végrehajtásában nyilvánul meg. Csorváról Dóczi István elvtárs írja: ,Csórva község dolgozói azzal válaszoltak az összeesküvőknek, hogy Péter-Pálra befejezték az árpa, búza és rozs aratását. Csórva község dolgozó parasztsága nevében köszönöm Pártunknak és nagy tanítónknak, Rákosi elvtársnak, hogy megakadályozták az öszszeeslküvők aljas terveinek megvalósítását." Borbás Istvánné átokházi parasztasszony asszonytársai nevében fejezi ki háláját a Párt. az állam iránt, hogy leleplezték ezeket a gonosztevőket. Levelében az ellenük való harc módját is feltárja: „Mi, akik annyit szervedtünk, látástól-vakulásig dolgoztunk a felszabadulás előtt, mérhetetlen hálával gondolunk Pártunkra és Rákosi elvtársra, amiért leleplezték a gonosztevőket, akik a mérhctetlenü sok szenvedéssel telt multat akartak visszahozni. Jobb munkával, a begyűjtés sikeres teljesítésével köszönjük meg az ítéletet és ezentúl még fokozottabban őrködünk a béke frontján.;' Igen! A begyűjtés teljesítése, ez is az összeesküvők elleni harc. Mert mit is akartak az összeesküvőit? Éhségre akarták kárhoztatni a népet, kufárok kezére adni földjeink termését. Mit akarunk mi? Jólétet, — jólétet, melyben a dolgozó parasztok által termelt gabona nem a Grőszöket hizlalja kövérre, hanem eljut a dolgozó parasztokkal szövetséges munkásokhoz, akik a gépek, traktorok, modern mezőgazdasági felszeretések ezreit juttatják a grófok hajdani cselédjeinek hogy életüket szebbé tegyék. A begyűjtésnek ez az igazi értelme; ez a harci jellege. A dolgozó parasztok, mint ahogy Borbás Istvánné átokházi parasztasszony mondja: .Ma jobb munkával, a begyűjtés sikeres teljesítésével'' harcolhatnak régi elnyomóik, a földesurak, meg a kulákok ellen. Harcra tehát a muníoa s az éberség frontján, fiistö'gő gyárainkért, virágzó földjeinkért, zúgó traktorainkért, boldog, szabad, új életünkért! Harcra az árulók elleni