Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

Irán népe tömegtüntetésekkel válaszol az angolok erőszakosságára Vidám kultúrműsorral szórakoztatják ma délután a szegedi üzemek kullúrcsoportjai a dolgozó parasztságot A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma jegyzékben tiltakozott a Utóisták provokációi e'.len AZ MDP C SONGRA D ME GYEI PA iwwk •• VIL ÉVF. 151. SZAM Alt A 511 Fll.l.FII Befejeződött a Grősz-per. Az ország dolgozó népe egy héten ke­resztül figyelte a munkások, a pa­rasztok boldog élete ellen törő összeesküvők vallomását. A bizo­nyítékok sziklasúlya alatt meg. törtek népünknek ezek az elvebe­mült ellenségei. Vallottak, „őszin. tén", mert nem tehettek mást; nem tehettek mást, mert a valóság, a tények beszéltek ellenük. „... Háborút!... háborút!... háborút»... pusztuljamak milliók! öntse el a vér. s a tűz srennyes áradata a világot, teljenek meg a meszesgödrök viaszsárga hullák­kal! Asszonyok, anyák, gyermekek halomra pusztuljanak éhen! Füs­tölgő gyárkémémyek helyét rom­halmaz borítsa! Arasson bár a ha­lál százmilliókat, de mi urak le­gyünk újból a nép fölött." — Grőszék, ezek a banditák, ezek a vérbeborult agyú őrültek vágya, reménysége ez volt: a háború! A háború, melyben milliók elpusztul, nak, de ők... ők, Grösz ér sík úr és csendőrei talán újból birtokosai lehetnek a százezer holdaknak. ,,Pusztuljon az ország, a haza, a függetlenség, éljünk bár szolga, módra, rabkenyéren, amerikai urak talpát nyalogatva, ha kell. kézcsók­ra járulunk Tito véreskezű hóhé­raihoz, de újból mi legyünk az urak ebben az országban" ezt momdlbák lényegében. Ezt akarták Grőszék. Egy héten keresztül figyelte az ország ezeknek a patkányoknak a vallomásait, amikor a nép bírájé. jiak kérdésére cinikus nyíltsággal vallották be elkövetett gyilkossá­gaikat és mint közönséges, semmit, mondó, természetes és magától ér tetődő dologról beszéltek tervbe­vett gyilkosságaikról. Undorító cinizmussal beszéltek a nép ítélő­széke előtt arról, hogy elejtették első miniszterelnök-jelöltüket, mert pap volt. Miért ejtették el? Mert nem akarták, hogy azok a terror. .. akciók, azok a gyilkosságok, me_ X^jtjk az ellenforradalomhoz úgy hojíátartoznak, mint betegséghez ^js. fájdalom, egy pap nevéhez fű­ződjenek. Tervük szerint tehát hát. térben maradtak volna, míg a hó. bérmunkát olyan kipróbált gyilko­sokra akarták bízni, mint Fried­rich István, Horthy első minisz­terelnöke. Tévedés ne essék: ezt az a Grősz érsek akarta, aki azt hir­dette, hogy a békéért való harc. mert ez is harc, nem férhet össze egy pap jámbor lelkületével. íme a jámborlélkű főpap, amint gyilkoso. kat rejteget a jámbor és alázatos Fzerzetesek, akik amerikai dolláro. kon kocsmát nyitnak, amelyiket szeretőiknek ajándékoznak; ime az ájtatos, hűs sziklakápolna a Gel. lért-hegyen, melynek odúi iryiikos fegyvereket rejtegetnek. Kívülről jámbor, ősz pap bácsiknak látsza­nak. akik reszkető kézzel tartják az imakönyvet is. És a tárgyaláson kiderült, hogy lelkükben veszett vadállat lakik és az ártatlan séta­pálca orvgyilkos fegyver a kezük­ben. Orvgyilkos fegyver, acélgolyó, ra töltve s a nép szivére irá nyitva. A rothadt Horthy-társadalom minden szemetjét maguk köré gyűjtötték: Ostenburg tiszti bri. gantijainak alját, hivatásos gyil­kosokat, csendőröket, jószágkor­mányzó urakat, fasiszta ügyvéde­ket, grófokat és hercegeket, hi. vatásos .kémeket és kéjnőket. Mi volt a tervük Grőszéknek? Mit akart ez a söpredék? Meg­mondták! A parasztoktól vissza a földel, a munkásoktól vissza a gyárat! A földhezjutott három, miliőt újból földönfutó nincstelen, éhbérért dolgozó cseléddé tenni, hogy egy falás száraz kenyérért alázatosan csókolja meg az érsek úr és a tiszttartó úr mocskos ke. zét. Mit akartak? Azt akarták, hogy újból csendőrök szuronya vi­gyázza az urak jussát, hogy a Hagyó-Kovácsok állapíthassák meg a cseléd munkabérét, hogy újbó! visszatérten a „régi jóvilág", ahol — Endrédi Vendel szavai sze­rint — a cseédek évi pénzjöve. delme 40 pengő volt, az előszál. lási birtokukon. Ahol egy.egy szo. bábán 5—6 személy lakott, de ők 800.000 pengőt zsebeitek be a cse­lédek véréből, verejtékéből és ha­HARCRA AZ ÁRULÓK ELLEN Iá ából, mert Grősz úr hajdani birtokán nem volt ritka vendég a cselédszobákban a nagy kaszáa. Tüdővész és ezemyifajta népbe­tegség, a csendőrökkel versenyt irtva pusztította a dolgozó népet. Ezt akarták! Hogyan akarták? Erre is felel, tek. Nem hagynak kétségeit ter­vükről. Tito fasiszta hadseregét. Oszlányi és Kisbarnaki Farkas nyilas hordáit és természetesen az amerikai hadsereget akarták be. hívni magyar földre. Végtelen al. jassógukon, emberteen gazaágu­kon kívül e terv még valamit mu­tat: azt, hogy nyíltan beismerte ez i az összeesküvő banda: a magyar néptől már nem várhat segítséget ellenforradalmi céljaihoz. Nyíltan beismerték, hogy ellenforradalmi terveiket csak külső segítségge, az amerikaiak, meg Titóék segít­ségével hajthatja végre. Mindezt a szörnyű árulást 296 millió dol. lárért akarták elkövetni. Ennyi volt a júdás-pénz. Ennyit kaptak volna a magyar nép legjavának legyil. ko'ásáért. a nemzet függetlenségé, nek áruba/bocsátásáért. Ugy lát. szik gyilkosoknak is olcsók voltpk. Gyilkosok között is, az utolsók kö. zött is legutolsók. A Habsburg-királyság vissza, állítása — ez volt a vágyálmuk. Egy gúzsbakötött rab ország: ki. rá'yokikal. hercegekkel, grófokkal és Weiss Manfrédokkal, és egy síró, vérző, nyomorgó néppel. Az összeesküvők szavaiban a feudaliz. mus, a kapitalizmus, a fasizmus rémségei ki sírtettek. Horthy. Szá. lasi, Hitler szelleme kelt új életre Grősz, Vezér, Hagyó-Kovács, Pongrácz és társainak szájában. A jogtalanság jogfolytonosságát kö­vetelték, a nép kirab'ásámak jog. folytonos-ágát. A Habsburgok uralmának jogfolytonosságát. Mi­féle jogfolytonosság ez? Folytonos joga lett volna a magyar népnek éhbérért kapálni a grófok földjén; munka nélkül tengődni, tüdővészben tpegha'ni és amerikai parancsra hősi halált halni a Habsburg-király, ért és Grősz érsek úr birtokáért. Vannak, akik azt hiszik, hogy csak a szegényparasztokat súly. tott volna Grőszék terve, meg a munkásokat. Akik ezt hiszik, azok előtt álljon figyelmeztetésül az 1933-as év. A Horthy-uralom ez egyetlen esztendejében 18.000 kö. zépparaszt birtoka felett perdült meg a dob és korült a kulákok ke­zére, a bankárok kezére. Népi de_ mokráciánk jómódú középparaszí­ságának a földönfutó sorsát szán ták. És az értelmiség? Talán an­nak különb életet juttattak volna? Nem! Az értelmiség az ő Magyar­országukon újból csak tudós szol. gája lehetett volna az üresfejű, de leí'ierszényű „kocsis-uraknak". örültek, hibbant eszűek, mondja a nép, amikor esztelen terveikről hall. örültek voltak? Igen azok! Grófok, hercegek, bárók, csend, őrök, kulákok, s a mult árnyad volt csak a hadseregük? Ez már nem igaz! Az őrültek őrült tervei mögött az amerikai imperializmus szörnyű vad ósága áll. Nincs erejük, hisz csak néhány. uralmát vesz­tett földesúr összeesküvése ez! Nincs erejük? Valóban nincs! De mögöttük a Titó-fasiszta hadsereg, az amerikai hadsereg fegyveres ereje áll. És ezért veszedelmes őrültekkel van dolgunk. Mögöttük áll a Vatikán; a Vatikán, amelyről újból bebizonyosodott Ady Endre megállapítása: „Nincs a világnak még egy olyan rohadt börzéje, miint a Vatikán. Üzérkedik rongy­gyal, pénzzel, bőrrel, nővel, lelki­ismerettel. Határidő"^ és határ, idő nélkül, de mindig b'ztos kész­pénzhaszonra." A Vatikán, meg a Szentlélek Bankja az össeesküvők mögött állt. S a Vatikánt a Ma. gyarországről elmenekült háborús bűnös fasiszta papok irányították. A szovjet katonákat meggyilkoló szerzetesnek, Vezérnek, írásos pá. pai dicséretet küldött. Biztatást: gyilkolj jobban! gyilkolj többel! Ez a „békés" Vatikán! Az elmúlt hét év alatt, attól kezdve, hogy a Vörös Hadisereg fegyverei meghozták a. szabadság fénylő napját, megszoktuk a sza. bad, emberi életet. És most lát­hatjuk, hogy nagyon is megszok­tuk. Elfelejtettük a régit és elfe. ledkeztünk munkánk és harcunk között azokról, akik a régit akar­ják. Grőszék pere újabb figyelmez, tetés számunkra, hogy az ellensé­gei csak megvertük, de még nem semmisítettük meg. És ez a meg. vert ellenség, mint a sebzett vad­állat, újabb és újabb rohamra in­dul a nép országa ellen. Mit bánja ő, ha romokba hull Dunapentele, mit bánja ő, ha az újonnan épült házak százezrei a tűz martalékává leszinek. csak újra ő legyen az úr. Csongrád megye földjén, a hajdani Pallavicini, Károlyi grófok földjén kell-e bizonyítani, hogy uralmuk mit jelentett volna számunkra, a nép számára? Nem kell! Ezért lángoft fel engesztelhetetlen gyű­lölettel a nép haragja az összese, küvők ellen. Szent gyűlölet kélt a dolgozók szivében a gyilkosok el. len. S e gyűlölet megacélozta a gyárak, a földek dolgozóinak iz. mát. A per bebizonyította: ellen­ségeink nem tették le a fegyvert, legfeljebb elrejtették, s a nép vá­lasza az, hogy mi sem tesszük le! Nem tesszük le a fegyvert; nemi lankad éberségünk egyetlen percre sem. mert csatlósaik itt bujkálnak közöttünk. Nem tehetjük le az ön­védelem harci fegyverét, mert meg. bízójuk, Tito janicsánjai itt ólál. kodnak megyénk határain, s a dú san termő kövér búzatáblák között éjjelente kémeket, gyikosokat, di_ vérzőn sokat dobnak át; nem tiesz­szük le a fegyvert, mert a züllött horthysta uralkodó osztály marad­Űjabb szegedi üzemek csatlakoztak az Alkotmány megünnepléséért indított munka versenyhez Amikor az Alkotmány ünnepére készülünk, — . győzelmeinket ünnepeljük, hiszen alapvető törvényünlcben, az Alkotmányban az elmúlt évek során kivívott nagy eredményeinkel rögzíthettük le. Azt ünne­peljük, hogy a hatalmas Szovjetunió felszabadító győzelme nyomán és Pártunk vezetésével vívott diadalmas küzdelmeink eredményekínt hazánkban végre a dolgozó nép kezébe került minden hatalom. Azt ünnepeljük, hogy ezt a hatalmat keményen megvédtük és rendühlle. nül megvédjiUc továbbra is minden rendű és rangú ellenségeinkkel szemben. Erre tesznek fogadalmat Szeged dolgozói is Alkotmányunkba tett felajánlásaikkal. A Szegedi Kertészet Állami Vállalat dolgozói az Alkotmány ünnepének tisztele­tére párosversenyre hívták ki a Miskolci Kertészet Állami Vállalat dolgozóit. A versenyfelhívás felté­telei a kövelkezők: 1. A kertészet kezelésében levő terület tisztántartása és gyomtala­nítása. 2. Anyagtakarékosság, szer­számkímélés, üveg- és cseréptörés lehető kiküszöbölése. 3. Cserepes virágok és zöld kereskedelmi növé­nyek mennyiségi és minőségi előál­lítása. 4. Parkok, terek, parkírozott utcák rendszeres kezelése a tiszta­ság és a szépség szempontjából. 5. A Hősi-temetők rendszeres tisztán­tartása és virágokkal díszítése. 6. Faiskolák gondos keze'ése. Zöldség terméshozamának emelése. 7. Vi­rágüzletekben az előzékeny kiszol­gálás betartása, anyagtakarékosság és kirakatok díszítése. 8. Munkafe­gyelem megszilárdítása. 9. Az újító mozgalom kiszélesítése. 10. A DISZ fiatalok vállalják, hogy a fenti pon­tok teljesítésében előljárnak. A Csongrádmegyei Téglagyár 2. sz, te.epének dolgozói a következő pontokban foglalják össze felajánlásaikat: 1. Vállaljuk, hogy június, juilus és augusztusban tervünkön felül CG (ICO darab tég'át gyártunk. Ez a mennyiség két családi ház fel­építését teszi lehetővé. 2. Ezévi tervünket a kedvezőtlen időjárás nttatt csak 71.2 százalékban telje­sítettük. Vállaljuk, hogy augusztus 20-ra az addig esedékes részletter­vünket 100 százalékra teljesítjük. 3. Anyagtakarékosság terén vállal­juk, hogy 1000 darab tégla kiége. tésébez az eddig felhasznált 350 kg. szenet 320 kilogrammra csök­kentjük. Ez forint értékben, 1 mil­lió tégla kiégetésénél 3600 forint megtakarítást jelent. 4. Vállaljuk, hogy az eddig felhasznált 160 kilo­gramm olajat 140 kilogrammra csök­kentjük. Ez forintértékben 97.80 "orlntoi Jelent. 5. A munkafegye­lem megszilárdítása érdekében az eddig előfordult 8 százalékos Iga­zolatlan mu'nsztások számát telje­sen fe'számoljuk. 6. Az eddigi 90 százalékos mnnkaidőklhasználást 100 százalékra emeljük. 7. Az ed­digi 6.5 százalékos nyers és ége­tett splej'ct 2 százalékra csökkent­jük. 8. VáValjuk, hogy augusztus 2(!-ig 2 tisztasági napol rendezünk. A Szegedi Ju'agyér dolgozói augusztus 20-ára a következőket vállaljuk: 1. Tervünke' augusztus SO.ig 100 százalékosan befejezzük, ezenkívül vállaljuk, hogy az I. és II. negyed­évi tervlemaradásunból 15 tonnát behozunk, 2, A fonódaj. hulladékot az eddigi 26.3 százalékról 25 száza­lékra, a szövődéi hulladékot pedig 0,71 százalékról 0.6 százalékra csökkentjük. Eddigi kifonásunkat 65.9 százalékról 67 százalékra emel­jük. S. A minőségi termelés te. rén vállaljuk, hogy augusztus 50.ra olyan árut gyáriunk, amelyért rek. lamáeiót nem k", unk. U. Vállaljuk, hogy a 100 forintra eső termelési értéket 3 százalékkal emeljük, 5. Augusztus 20-ra a következő úji'á. sokat vezetjük be: Transzportör a tő. rögéphez. Határidő július 1, Állít, haló felvető borda az írezőgéphez, határidő július 25. Fúró gépállvány felszerelése, határidő július 10. Gőz. elzáró szelep bevezetése augusztus l.ig. Rekuperátorok felszerelése a kardagépekhez auguss'us 20-ig. 6. Üzemünk valamennyi olyan dolgo­zóját, akinek munkája mérhető és kiértékelhető, beszervezzük a mun­kaversenybe. A Szegedi Be fö di Szállítmányozási Vállalat dolgozol a következő felajánlásokat tették. - A vállalat globális felajánlásá­ban párosversenyre hívja ki a Pé­csi , Belsped'' vállalatot és ebben vállalja tonnatervénck 5 százalékos túlteljestését. A fizikai dolgozók hosszúlejáratú verseny szerződéseik 10 százalékos túlteljesítését vállal­ják. A szellemi dolgozók hibamen­tes betanítással fokozott mértékű niunkamódszerátadást vállalnak. A forgalmi szolgálat dolgozói vállalják, hogy a kocsiállás pénze­ket teljesen kiküszöbölik és támo­gatják a MÁV dolgozóit teljes mér­tékben a kocsiforduló meggyorsítá­sában. A mozgó fuvarozó részleg versenyre hívja ki a szegedi fuva­rosokat munkafegyelem és minő­ségi munka végzésére. E vállalások teljesítésének biz­tosítására az üzemi bizottság és a vállalatvezetőség a legmesszebb­menő segítséget nyújtja a vállalat dolgozóinak. VASÁRNAP, 1351. JUIJUS 1 vár.yai, s a kulákok még itt élnek közöttünk és új háború poklával fenyegetik családunkat, gyermeke­inket. Az osztálygyűlölet lángoló dühe erősíti meg izmainkat, amikor a munka fegyvereit, a szerszámo­kat ragadjuk kezünkbe. A per azt is bebizonyította: vagy mi dolgo. zunk jobban saját gyárainkban, sa_ ját állami gazdaságainkban, saját termelőszövetkezeteinkben, vagy visszatér a régi nyomorúság; vagy izmunk minden megfezzítéséve. harcolunk a bőséges termésért a mi földeinken, vagy elveszik tőlünk és nekik arathatunk robotba. Vagy-vagy! Ezt a kérdést veti fel a Grősz-per. Vagy elszánt harc a belső bitangok ellen, vagy ez úri banditák áldozataivá leszünk; vagy kíméletlenség a nép ellenségeivel szemben, vagy kíméletlenség a néppel szemben. Az összeesküvés így teszi fel a kérdést, „Oroszlánokkal vívtunk hajda­nában, s most e tetvek egyenek-e meg? — Petőfi lángoló szavai fi. gyelmeztetnek bennünket arra. hogy az oroszlánokat legyőző hőst is megehetik a tetvek, ha nem vi_ gyáz. Élősdi tetvek ezek a nemzet eleven testén. A mult sötét tudat­lansága segitj őket. Barátjuk, fegy. vertársuk a tudatlanság, barátjuk, fegyvertársuk a munkahalogatás, tehát harcolunk ellene. Aratómunkások, cséplőmunkások, dús terméseteket betakarító dolgozó parasztok! A ti vagyonotok, a ti életetek ellen tör e sisere had. És a még le nem leplezett banditáik itt élnek és harcolnak közöttünk ellenetek. Leplezzétek le őket! Védjétek meg magatokat, a nép ha­talmát, a békét ez árulóktól. Véd­jétek hazánkat. Erősítsétek népi államunkat az aratás győzelmes be­fejezésével, az állami begyűjtési terv teljesítésével. Az árulók, a kulákok, Grőszék TitóéSc ügynökei késleltetni akarják az aratási, azt akarják, hogy a nép vagyona. az életet adó búza elperegjen a földeken. Az ellenség célja ez. Az ellenük való- harc te­hát egyben harc minden szem ga­bonáért. A dolgozó parasztság gyű­lölete az czerholdas nagybirtokokat visszaállítani szándékozó Grőszék ellen most az aratás határidő előt-, ti győzelmes végrehajtásában nyil­vánul meg. Csorváról Dóczi István elvtárs írja: ,Csórva község dolgozói azzal válaszoltak az összeesküvőknek, hogy Péter-Pálra befejezték az árpa, búza és rozs aratását. Csór­va község dolgozó parasztsága ne­vében köszönöm Pártunknak és nagy tanítónknak, Rákosi elvtárs­nak, hogy megakadályozták az ösz­szeeslküvők aljas terveinek meg­valósítását." Borbás Istvánné átokházi pa­rasztasszony asszonytársai nevében fejezi ki háláját a Párt. az állam iránt, hogy leleplezték ezeket a gonosztevőket. Levelében az elle­nük való harc módját is feltárja: „Mi, akik annyit szervedtünk, látástól-vakulásig dolgoztunk a fel­szabadulás előtt, mérhetetlen hálá­val gondolunk Pártunkra és Rákosi elvtársra, amiért leleplezték a go­nosztevőket, akik a mérhctetlenü sok szenvedéssel telt multat akar­tak visszahozni. Jobb munkával, a begyűjtés sikeres teljesítésével kö­szönjük meg az ítéletet és ezentúl még fokozottabban őrködünk a bé­ke frontján.;' Igen! A begyűjtés teljesítése, ez is az összeesküvők elleni harc. Mert mit is akartak az összeeskü­vőit? Éhségre akarták kárhoztatni a népet, kufárok kezére adni föld­jeink termését. Mit akarunk mi? Jólétet, — jólétet, melyben a dol­gozó parasztok által termelt gabo­na nem a Grőszöket hizlalja kö­vérre, hanem eljut a dolgozó pa­rasztokkal szövetséges munkások­hoz, akik a gépek, traktorok, mo­dern mezőgazdasági felszeretések ezreit juttatják a grófok hajdani cselédjeinek hogy életüket szebbé tegyék. A begyűjtésnek ez az iga­zi értelme; ez a harci jellege. A dolgozó parasztok, mint ahogy Borbás Istvánné átokházi paraszt­asszony mondja: .Ma jobb mun­kával, a begyűjtés sikeres teljesíté­sével'' harcolhatnak régi elnyo­móik, a földesurak, meg a kulákok ellen. Harcra tehát a muníoa s az éberség frontján, fiistö'gő gyá­rainkért, virágzó földjeinkért, zú­gó traktorainkért, boldog, szabad, új életünkért! Harcra az árulók elleni

Next

/
Oldalképek
Tartalom