Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

2 VASÁRNAP. 1951. JUUUS í. A sztálini légierők napja A sztálini légierők napja hagyoinúnyos ünnep a Szovjetunióban. A szoyjct emberek büszkék arra, hogy a Szovjetunió a repüléstechnika és repüléstudomány legkiválóbb felfedezéseinek és találmányainak hazája. Nemcsalk a Szovjetunióban, hanem az egész világon közismertek az olyan nevek, mint Mozsajszkij, az első repülőgép megépítőjének neve, továbbá Zsukovszkij és Ciolkovszkij tudósok, Jcfimov. Nyeszterov újitópilöták és a szovjet repülés sok más kiválóságának neve. A repülés azonban csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ulán indult virágzásnak. Sztálin elvtárs Leninnel együtt ott állt a fiatal szovjpt légiflotta bölcsőjénél. Ez a légiflotta eredménycsen harcolt az intervenciósok, ellen. A polgárháború ulán országszerte megalakították a tudományos és oktató repülőközpontokat. A szovjet repülés igazi virágkorát azonban a történelmi jelentőségű sztálini ötéves tervek éveiben érte el, amikor a Szovjetunió tekintélyes ipari és kolhozhatalom lett. A Kommunista Párt, a nagy Sztálin nevelte a rettenhetetlen és kiválóan képzett repülők tízezreit, akiket a nép méltán nevez sztálini sólymoknak. Soraikból került ki korunk egyik legnagyobb repülője, Cskalov, aki számos repülőúton vett részt, a többi között Moszkvából kiindulva átrepülte az Északi Sarkot. A szovjet léghajók 1937 májusában elsőnek szálltak le az Északi Sarkon egy tudományos sarki expedícióval. A szovjet sportrepülök nagy kitartással harcoltak, hogy minél magasabbra, messzebbre és gyorsabban repüljenek s már abban az időben több mint hatvan nemzetközi repülőrekordot döntötték meg. A szovjet repülők a Nagy Honvédő Háborúban megsemmisítő csapást mértek a hitleristákra és a japán imperialistákra. Mindenkor szorosan együttműködve a szovjet hadsereg szárazföldi csapataival és « szovjet haditengerészeti erőkkel. Ennek a szoros együttműködésnek eredményeképpen egymásután mérték a csapásokat az ellenségre szárazföldön a tengeren és levegőben egyaránt. T-Tzt bizonyítja az a tény, hogy AJ a hitleri repülőgépipar állal gyártott 80 ezer repülőgépből 75 ezer a szovjet-német fronton pusztult cl. A hitleri légierő állományának 90 százalékát a szovjet lepülőkkel vívott harcokban vesztelte ei. A szovjet tervező mérnökök, élükön Jakovlev, Iljusin, Lavocskin és Tupoljev mérnökökkel, a kifogástalan légifegyverekkel felszerelt repülőgépeik ezreit bocsátották a légierő rendelkezésére. A szovjet repülőgépipar a háború három utolsó évében átlagban 40—45 ezer repülőgépet adott a frontnak. Míg 1941 őszén a moszkvai csatában, ahol a szovjet harcosok I. V. Sztálin vezetésével először zúzták szét a hitleri seregek ..legyőzhctetlenségéről" szóló mithoszt. mintegy ezer szovjet repülőgép vett részt, addig a Honvédő Háború Berlin alatt lozajlott záróütközetében a szovjet csapatok hadműveleteit 8400 repülőgépből álló légiegységek támogatták. Legendás hőstetteikkel a rettenthetetlen pilóták, élükön Pokriskin és Iíozsedub, a Szovjetunió háromszoros hőseivel, továbbá Gasfello, Talalihin, Polbin és Lavrinyenkov pilótákkal örökre beírlák nevüket a történelembe. A Nagy Honvédő Háború után a szovjet nép ismét visszatért a békés építőmunkához. A háború utáni' első ötéves terv éveiben a szovjet repüléstudomány ragyogóan oldotta meg a repülés fejlődésének űj szakaszával, a nagy sebességű és rakélarepüléssel kapcsolatos legfontosabb problémákat. A szovjet tervezőmérnökök csodálatos és korszerű gépeket építettek, amelyek minden tekintetben vezető helyen állnak világviszonylatban A szabadságszerető népek nem hiába nevezik a béke szárnyainak a sztálini légierőiket. A Szovjetunió légiflottája azzal, hogy kiveszi részét a szovjet emberek alkotómunkájából, ismét bizonyságot tesz békés rendeltetéséről. A légierők napján a szovjet repülök valamennyi szovjet ember őszinte szeretetét és háláját fejezik ki, amikor gyorsröplű, vöröscsillagos re, pülögépeikkel ezeket a szívből jövő szavakat írják a végtelenbe nyúló moszkvai égre- „Dicsőség Sztálinnak!" V. Gycniszov ezredes A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijeleniése Phenjan (TASzSz). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága közli, hogy a koreai néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai önkéntesekkel, helyi jelen_ löségű harcokat vívnak az amerikai-angol beavatkozók és a iiszin. maná hadsereg csapatai ellen. Június 28.án éjtszka a néphadSereg éjtszakai bombázó légierejének több raja bombázta és lőtte az ellenségnek Incsonban, Jondinpho. ban, Enszanban és Munszan környékén lévő katonai berendezéseit, ennek következtében az ellenség nagy károkat szenvedett. Június 28-án a partvédelmi egységek elsüllyesztettek egy ellenséges őrhajót. Június 29-én a légvédelmi tüzérség és a repülőgépekre vadászó lövészek osztagai lelőttek több el. lenséges repülőgépet. ' Hogyan értelmezik 'lápén az éberséget? Az éberség fokozása és ál. landó gyakorlása fontos harci feladat a béke megvédésében. Persze csak akkor válik ez fegy. vérré, ha azt vatóban úgy és ott alkalmazzuk. Illetve gyakoroljuk, ahol kell A tápéi tanács elnöke és a tápéi pártszervezet titkára úgy látszik nincs egészen tisztában az éberség elvi kérdéseivel, amit bizonyít a következő eset: A napokban a Csongrádme. gyei Pártbizottság lapjának, a Délmagyarországnak egyik munkatársa Tápén járt. hogy meg. nézze: ml az oka annak, hogy Tápé község dolgozó paraszt, sága a baromfi- és tojásbefiyüi tés terén eddig csak 30 százaié kot ért' el. A párttitkár és a tanácselnök elvtársnál a Délmagyarország munkatársa szabályszerű újságírói igazolvánnyal igazolta magát, amelyben világosan fel van tüntetve: „Érvé. nyes a visszavonásig". A személyi adatok alatt az igazolvány hitelességét Jegyinák János elvtárs, a MDP Megyebizottságának, Zombori János elv. társ, a szegedi Városi Pártbizottság első titkárának és szerkesztőbizottság vezetőjének alá. írása igazolta. Ugyanakkor aláírások alatt ott volt a Megyebizottság. a Városi Pártbi zottság c3 a Délmagyarország szerkesztőségének bélyegzője. Mind a párttitkár, mind pedig a tanácselnök elvtárs az „éber. ségre" hivatkozva nem elégedett meg az igazolvánnyal, hanem még kiilöt megbízólevelet" Is követelt és nem akartak fetvllá. gosítást adni. az újságírónak. Csak hosszú vita után sikerült a kiküldött elvtársnak meggyőznie az elvtársakat arról, hogy ez az igazolvány „körülbelül ér annyit, mint egy megbízólevél'' — és elérni azt, hogy az elvtársak felvilágosítást adjanak a to. jás- és baromflbegyüjtés állása, ról. A párttitkár elvtárs és a ta. nácsclnök elvtárs helytelenül ér. telmezlk az éberséget. Az ellenség kezét nem a szabályszerűen kiállított ujságíróigazolvány mögött kell keresni, hanem például ott: Mi az oka annak, hogy Tápé község dolgozó paraszlsága a 15 helyen áll járási viszonylatban a begyűjtés terén. Az a véleményünk. hogy a párttitkárnak és a tanácselnök elvtársnak ott keil gyakorolnia az éberséget, mert egyetlen becsületes magyar dcl gozónak sem közömbös, hogy a tápéi dolgozó, parasztság meny. nylben tesz eleget a begyűjtési kötelezettségének... 1 21 hónap a títóísta fasiszta börtönökben Kél évvel ezelőtt Merszin Melaja belgrádi albán követség tagját, Rankovics hóhérai minden megokolás és bűn nélkül letartóztatták és bezárták. Az albán kormány minden tiltakozása ellenére sem bocsájtolták szabadon. Végre az év ele. jén szabadlábra helyezték és így módjában volt visszatérni hazájába. Az alábbiakban közöljük feljegyzéseit, amelyeket a börtönben végzett és a ,,Zeri i Populit" című lapban jelenlek meg. Aki nem látta saját szemével, annak nehéz elképzelni, hogy milyen borzalmas a Tito-rendszer és hogy milyen állapotok uralkodnak Titóék börtöneiben. Teljes joggal nevezte el a nép a börtönöket „ha'.álfészeknek". Aki egyszer oda bekerül, soha többé élve nem jut ki. Ezeknek a börtönök, neik a száma nap mint nap növekszik. 1948 óta minden épülete*, amelyet át lehetett alakítani kínzó kamrákra — raktárakat, pincéket, műhelyeket, amelyeknek vastag fa. lai voltak, de még az iskolák nagy részét is Rankovics hóhérainak a kezébe adták át. Mindezek a „ha. lálfészkek" egy hatalmas börtön kazamatái, amelyre Jugoszláviát alakították át. Mint a gombák, úgy szaporodnak új és új kínzó épületek. A közelmúltban csak Belgrádban egész sor börtönt létesítettek, mint például a dedinyei börtönöket, Obilityev Vénácon és a Zimonyban épülő börtönöket. A hazafiak, a kommunisták ezrei, akik hűek maradtak népükhöz, a proletár-internacionalizmushoz, a Szovjetunióhoz és Sztálin elvtárs, hoz, azok sínylődnek ezekben a „ha. iálfészkek"-ben. Nincs olyan itap, hogy Rankovics janicsárjai ne vinnének be a börtönökbe új áldozatokat, A titóista terror elhomályosítja a hitlerista rémuralmat is. Az UDB autói éjjel.nappal száguldoznak Jugoszlávia városaiban, A lakosság kétségbeesve nézi a zárt autókat, amelyeken minden éjjel szállítják a hírhedt „Glavnyacsába" az áldozatokat. Ezt a börtönt még a törökök építették, de a titóisák alaposan kibővítették. A nép „Rankovics poklának" nevezte el. • Ebben a börtönben töltöttem 19 szörnyű hónapot. Ezután a 19 hónap után áttettek Szremszka Mit. rovicára, ahol további két hónapig voltam. A Szremszka Milrovica.i börlön egy egész várost tesz ki hatalmas, négyemeletes belonépülelekkel. Jugoszlávia e legnagyobb börtönében ezrével sínylődnek a foglyok. Soha nem fogom elfelejteni azt, amit láttam és hallottam ezekben a bortönökben. Az őrök, felügyelők és tisztek tetszésük szerint kínoz, hatják, sőt, megölhetik a foglyokat. A börtönökben állandóan üzemben vannak a különböző kínzóeszközük. A 21 hónap alatt, amelyet a Glavnyacsában és Szremszka Mitrovica börtönében töltöttem, minden éjszaka hallgattam az emberek jajveszékelését, éjszakánként vallattak és kínoztak Az agyonkínzott Július S.án érkeztem a Szófia melletti Bogjevei faluba. Meg akar. tam nézni, hogy fölírnak az új tszes alakításának előkészületei. Az ég felhős vol1, a Balkán-hegység felöl enyhe szél fújt. A kis háztetők fölött füst kanyargott felfelé. A jel arra mutatott, hogy a háziasszonyok korábban értek haza a kapálásból, hogy vacsorát készítsenek a szántóföldi munkából hazatérő embereknek, ellátják a házkörüli teen. dőket és állatokat. A falu terén a néptanács székházának építését készítették elő. A Balkán-hegység kopár lábához csöppent kis falucskában is látszik, hogy a dimilrovi első ötéves terv teljesítése áthatja. ,4z iskola felé kanyarodtam. Az iskola széles falai mellett egy másik J építkezés előkészületei látszanak, tcglarakások és hatalmas, friss oltott mésszel teli gödör. Emlékszem, hogy itt volt a partizán Szpíró sírja, akit a szófiai egyetemről, mint egyetemi hallgatót ismertem, örömmel láttam, hogy a bogjeveiak vem felejtkeztek meg Szpiró sírjáról és cementből és téglából szép kerítéssel vették körül. Emlékszem a halála elő1 ti utosó szavaira: DIMITROV ÉL IRTA: KRUM GRIGOROV — Elvtársak, én meghalok, de Ti folytassátok a harcot!. Dimit. rovval előre!... Igen. Itt és mindenhol a bolgár földön nem egy hős halt meg a szeretett Dimitrov nevével az ajkán! Itt a gabonatábla, előttem reng alacsony szárakon az apró kalászos gabona fehéren. A tavaszi száraztág úgy látszik, elég kárt okozott. Arrébb tavaszi orosz búza látszik. Megálltam és megsimogattam egy kalászt. — Mit simogatod? — hallottam rvglepve egy nöi hangol és zavartan néztem körül. Néhány nőt láttam, akik kapával a vállukon, mezítláb, térdig sá. rosun jöttek a kapálásból. Feléjük fordultam, kezet fogtunk és beszélgetésbe kezdtünk. Beszélgettünk a kapálásról és arról, hogy mikor kezdődik az aratás. Lassan ránksötétedett, a szentjános bogarak mint kis lámpások villantak meg hol itt, hol ott a búzatáblák között és a tücskök hangosan ciripeltek. Galabovó felöl megerősödött a szél és a búzatáblák a hegyipatakhoz hasonlóan suhogni kezdtek. Egyszerre csak tompa harangszó hallatszott Bezden falu felől. — Óh, jaj •— mondta Kalja néni és megigazította fejkendőjét — ha. lottpak harangoznak . .. Elváltunk és én betértem a házigazdám portájára, ahol meghálok, A 80 éves Lozó apóval leültünk a kocsi mellé, rágyújtottunk és beszélgetésbe kezdtünk. Megkérdezte, hogy mi hír Szófiában. A harangszó mind erösebben és tisztábban hallatszott. Az öreg a földre szórva hamuját, kérdezte: — Vájjon ki halhatott meg most, amikor a legjobban kell a munkaerő a termék begyűjtéséhez. Egyszerre csak Blago — az unoka, fut oda és fuladozva mondja: — Dimitrov, Gcorgi Dimitrov meghalt. .. — Kicsoda? — kérdi torokhan. gon Lozó — ne tréfálj! — Nem tréfálok, a rádió mond. ta... Azért verik félre a harangokat.,, Az emberek a községháza elölt gyülekeznek . .. Induljunk mi is... Megremegtem. Lozó apó össze-' gyűrte cigarettáját, megingott és a kocsi rúdja felé hajolt.,. — Ne tréfálj, fiam — hördült fel az öreg. — Nézz rám, én öregebb vagyok és ... Ö pedig ... Dimitrov ... — és gödrös szemeiből a könnycseppek, mint gyöngyszemek peregtek alá. — Ki lesz a mi vezetőnk, Fiam... Kiindultunk a niplanács felé A girbe.görbe utcácskákból emberek tartottak a falu központja felé. Nem tudtam elhinni. Nem hü le él Lozó apó sem és a falu lakossá, ga sem, hogy Dimitrov meghalt. Hiszen együtt építjük vele a szo. cializmusl ... A valóság azonban kegyetlenebb, mint a kívánság .., A községháza alacsony épülete elé gyűlt a falu népe. Egyre többen jöttek. Bekecses öregek, nyitott mellű, napégettc férfiak, feltűrt ujjú asszonyok, ifjak és gyer. mekek... Egyre sötétebb lett. A kis ablakban világ gyúlt és a lépcsőn Boris Pencsev, a Bolgár Kommunista Párt járási bizottságának titkára jelent meg. Arca halvány, majdnem vértelen. A nagy csendben még a légy zümmögését is meg lehetett volna hallani. Még a csecsemők is hallgattak, mintha megértettek vol. na a tragilcus pillanatot. — Elvtársak — mondta Boris elcsukló hangon — szereteti tanítónk és vezetőnk, Georgi Dimitrov elvtárs meghalt .., A tömegben felzokogtak. A partizán Szpiró édesanyja felsírt, meg. ingott. Valaki felkarolta. — Ö is elkötözöll... — kiáltotta. A férfiak repedezett markukkal törölgették kicsorduló könnyeiket. Síri csend következelt, majd egy fia'alember megszólalt: — Nem, Dimitrov él, örökké élni fog közöttünk.., — Igen, Elvtársak. Dimitrov meghalt — mondta Boris Pencsev —, azonban ittmaradt kötünk, mert továbbra is élni fog szívünkben . .. Ne keseredjünk el... Dimitrovot szeretni annyit jelent, hogy foly. talni fogjuk Dimitrov munkáját. Ha felépítjük a néptanács épületét, Szpiró emlékművét és megalakítjuk a tszcs-t, mind azt jelenti, hogy legszebben áldozunk Dimitrov emlékének ... Ezután egy komoly tekintetű fiatal ember a parasztok nevében es. küvel fogadta, hogy keményen és tántorít hatatlanul haladnak tovább, ra Dimitrov ál'al kijelölt úton Bog. jevei szocializmusának felépítésében. — Most, jobban, mint bármikor a munkás-dolgozó parasztszövetség megerősítésére van szükség — mondotta a fiatalember. Az emberek csendesen és las. san oszlottak. Megeredt az eső, mintha az is Dimitrovot siratná . ., Reggelre a községházán gyászés vörös lobogók lenglek. A bejárat elé asztalt helyeztek Dimitrov arcképével, melyet feke'e kerettel vet. lek körül és virággal szórlálc tele. Két oldalt, mozdulatlanul állt őrt egy fiú és egy leány, mellettük állt a falu népe, Ez a nép fogja Dimi'rov munkáját és tanításait megva. lósitani. emberek nem tudtak sem éjjel, sémi nappal aludni. Mindenki állandó fé. leiemben volt, hogy mikor jönnek érte, ami újabb középkori kínzáso. kat jelentett. Számtalan áldozata van Rankovics hóhérainak. Az egyik áldozat Brankő Polya-< nec, a népfelszabadító harc tábornoka volt. őt már régen letartóztatták és a Glavnyacsa 6. számú zár. kájában külön felügyelet alatt volt. 1950 július lő.töl augusztus l.ig minden nap vasrúdra kötöEék ki. Csak éjszakára szedték le, de ekkor is csak azért, hogy más, újabb kínzásoknak vessék alá. Ez alatt az idő alatt úgyszólván semmi élelmet és vizet nem adtak neki. Milos Banyacot, a népfelszabadító harc volt századosát, aki régi kommunista volt, miután letartóztatták és a Glavnyacsába szállították, hónapokon keresztül éjjel-nappal állandóan verték. Majd láncok, kai összekötözve akasztották fel a mennyezetre és i't folytatták a kínzásokat. Minden éjjel forró tűkkel szurkáltak a körmei alá. A hóhérok, akik ezeket a szörnyű kínzásokat végzik, emberbőrbe bujtatott vadállatok. Buzgalmukat nagyon kitűnnek Dubajics és Lepogla. vics, akiknek a keze alatt nagyon sok jugosztáv hazafi halt meg. Zsarkó Popara fogoly 1950-ben megőrült a kínzásoktól. Három nap és éjjel volt hangos jajgatásától a Glavnyacsa. A bebörlönözöllek között nagyon sok olyan fogoly is van. akiket teljesen elszigelelve tartanak a töb. biektől már évek óta és még soha sem hallgatták ki őket. Ügyükben ítélet sem volt. A 8. számú cellában egy orvosnő van, aki a népfelszabadító harc ideién őrnagy volt. Már 1948 óla sínylődik a börtönben, <le még egye'len tárgyalása sem volt. Mind a Glavnyacsába, mind pedig Szremszka Mitrovicán a fqglyok borzalmas körülmények között élnek. Kicsi, penészes cellák tömve vannak emberekkel. Úgyszólván semmi levegő és világosság nincsen bennük. Minden beszélgetés és sut. togás tiltva van. E rendelet legese, kélyebb megsértéséárt az őrök azon. nal bezárják azt a csepp ablakot is, amelyen keresztül egy kis levegő szűrődik be a cellába. Ilyenkor fuldokoltunk és nagyon sokan az eszméletüket elvesztették. A foglyok többsége a sok kínzás és éhezés következtében tüdőbaj t kapo't. Sem ezek, sem mások nem kapnak semmiféle orvosi segélyt. A régi kommunisták, akik még Péter király és a fasiszta megszállás idején is voltak börtönben, azt mondják, hogy ilyen barbár kínzásokat és bánásmódot a legme. részebb álmaikban sem tudlak elképzelni. De semmiféle kínzás nem tudja meg'örni a jugoszláv kommunisták hitét, akik hűek népükhöz és hazá. jukhoz. A Glavnyacsa falain, amelyeken' ott száradt az agyonkínzolt kommunisták vére, jelszavak olvashatók, amelyet megkínzott emberek vés'ek a falakba. Többek között a következőt is o'.vastam: ..Elvtársak, ne törjetek le! A mi ügyünk igaz ügy, a nép velünk van és a nép győzni fog!" Nem tudom elfelejteni az alábbi esetet sem. A Glavnyacsa 5. számú magánzárkájában egy régi ju. goszláv kommunista volt. .Egyik alkalommal, amikor a zárkájából elővezették kihallgatásra, a börtön udvarából felkiáltott hozzánk: ..Elvtársak. bátran tartsátok magatok a végsőkig! Tud rólunk Moszkva és Sztálin!" Huszonegy hónapot töl'öltem Rankovics börtöneiben. Nagyon ne. héz szavakkal kifejezni azt a ter. rort, amely ott uralkodik. De még kevésbbé tudom kifejezni azt a hő. siességet és önfeláldozást, ahogyan a jugoszláv kommunisták és hazafiak viselkednek. A hóhérok nem tudják megtörni és térdrekényszeríteni őket. A bátor hazafiak meg vannak győződve arról, hogv a szabadság napja felvirad hazájuk felett. mert az igazságot nem lehet bebörtönözni és megölni. Börtönbe zárják az US 4 Kommunista Pártja 11 elítélt vezetőjét New York (TASzSz). A Dady Worker közli: Saypol szövetségi főügyész utasítást adott, hogy az USA Kommunista Pártja 11 el. ítélt vezetőjét július 2-án zárják börtönlbe. A rádió politikai iskolájának programmja Alapfokú politikai i?ko!a: üzemi 1951 július 5, Kossuth-rádión 16.25—17.00-ig Rákosi Mátyás kongresszusi beszédének feldolgozása. IV. rész.' Feladatok. (MTI)