Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-23 / 144. szám

2 ííOHBW, IflSt. JtlNlUS Grősz: Mindenben egyetértettem vele és azt támogattam. Határoza­ti javaslatot tettem, hogy a püspö­ki kar dokumentálja egységét és szolidaritását Mindszentyvel. Olti: Ugyebár ez az a jegyző­könyv? (felmutatja a püspöki kon­ferencia jegyzőkönyvét, amely Grősz határozati javaslatát tartal­mazza). Grősz: Ez ax. A pápa további ellenállásra buzdít az állani és egyház közötti megegyezés megakadályozásában Olti: Mondja meg, miért akadá­lyozta ö|i következetesen az állam és az egyház megegyezését? Grősz: Ezt én tényleg következe­tesen elleneztem. Ebben a Vatikán álláspontjára is támaszkodhattam. 1049 január 7-én Péterfi Gedeon, a magyar egyházmegyék egy részének római ügyvivője táviratot küldött nekünk, amelyben a vatikáni ál­lamtitkárság álláspontjára hivat­kozva óvott bennünket a kormány­nyal való tárgyalásoktól. Olti: ön tehát akkor már eleve csalárd szándékkal bocsátkooztt a kormány küldői kekkel tanácskozás ba? Grősz: Igy van, csalárd és nem őszinte szándékkal bocsátkoztam tanácskozásba, hiszen akkor már vezetője voltam a Népköztársaság megdöntésére irányuló összeeskü­vésnek. Olti (felmutatja a levelet): Ké­rem, ez a levél? Grősz: Igen, ez az. Olti: Ebben a pápa további el­lenállásra buzdit? Grősz: Igen. A továbbiakban kiderül, hogy Grősz ezt a levelet a szervezkedés többi okmányaihoz hasonlóan egy bőrkcrcvetben elrejtve tartotta. Megkárosították a magyar államot Grősz vallomásából ezután az összeesküvők valutaüzelmeire de­rült fény, majd a nemzeti — tör­ténelmi értékeket jelentő kalocsai kódex külföldre csempészésére for­dult a szó. Grősz bevallotta, hogy' 375 eaer forintért adták el a kódexet és az érte kapott össze­get a bécsi pazmaneuraban de­ponáltatiák valutában. Külföldre csempésztek tfz dar»b nemzetközileg nyilvántartott ős­nyomtatványt is. Grősz ezután a Vatikántól a disz­szidált Zágon kanonok közvetítésé­vel kapott összegekről beszélt, majd elmondotta, hogyan károsí­tották meg a magyar államot ha­mis kongruá-kimutatások készítésé­vel. Grősz: Mondjuk egy betöltetlen kongruá-áltásra beírtak egy nevet, valakinek R nevét, aki ezt az állást nem töltötte be. Ilyenfokú csalá­lásokat követtek el. Olti: Önök azoktól a papoktól, akik részére a hamis kimutatás alapján magasabb kongruát folyó­sított az állam, visszakérték a többletet? Grősz: A hamis adatok alapján felvett összeget az iroda egysze­rűen visszatartotta. Olti: Akkor Önök tulajdonképen megkárosították magukat az egyes papokat is, mert a részükre folyó­sított teljes összeget nem továb­bították. Grösz: Ami megillette őket. az: megkapták. Olti: Amit az állam részükre, ne­vükre folyósított, azt nem továbbí­tották, hanem jogtalan levonásokat eszközöltek Belőle. Grősz: Igen. Olti tanácselnök ezután félbesza­kította a tárgyalást és 15 perces szünetet rendelt el. Amerikai fegy Terek isegítségéTel akarták megdönteni Népköztársaságunkat Szünet után Alapy Gyula állam­ügyész kérdésére Grösz elmondja hogy az ö véleménye szerint a disz­stidált Zágon a Vatikán révén ka­pott összegeket továbbította Olasz­országból. Arra a kérdésre, hogy mi a Valikán álláspontja a magyar püspöki kar és a kormány közli megegyezéssel kapcsolatban Grősz ki jelentette: a Vatikán álláspontja a megegyezéssel kapcsolatban elítélő. Ha jól emlékszem, mult öv decem­ber második felében kaptam a pá­pai vatikáni államtitkárságtól a subsocrettrius másodtitkár a áfrá­sáva! egy terjedelmes Írást, amely­élesen elitéli, hogy ml mrgnlln­pndást kötöttünk. Az ügyész ezután megkérdezte, hogy mit értett vallomásában ez alatt: Vissza akarták hozni a ré­gi rendel. Grősz: Az 194ö. előtti formát és államberendezést... A továbbiakban elmondta, hogy céljuk volt a nagybirtok, az álla­mosított vállalatok visszaadása, a csendőrség visszaállítása, a mun­kások, dolgozó párásítók é« a nők jogainak elvétele. Alapy ügyész megkérdezi: — Milyen módon állították vol­na vissza uralmukat? Grősz: Természetesen a Népköztársaság megdönté. sévcl. idegen, elsősorban ame­rikai fegyverek segítségével. Ezután védője intézett kérdése­ket Grősz Józsefhez. Ar. Farkat Endre kihallgatása Grősz József kihallgatása után bevezették dr. Farkas Endre vád. lottat. A tanácselnök megkérdezte: Bűnösnek érzi-e magát? Farkas: Bűnösnek érzem a vád. Irat szerint magamat. Farkas ezután ismertette múlt­beli politikai tevékenységét és el­möndolta, hogy tagja volt a leg­különbözőbb fasiszta egyesületek­nek. 1948-ban Nemzetvédelmi Ke. resatet kapott. 1947-ben ess*lakó. zo*t Rózsikhoz, ald a Katolikus Népszövetség fedőszerve alatt Mlndszenty utasítására orszá­gos legitimista szervezkedést Indított. Olti: Az önök szervezkedésének mi volt a célja? Farkas: Az volt, hogy a Habs­burg dinasztiát visszaéllítsa Ma gyarországon. Az amerikaiak se­gítségével, külföldről jövő csapa tokkal, valamint a Nyugaton tar­tózkodó magyar csapatokkal és az általunk itt szervezendő belföldi fegyveres csoportokkal együtt ki. vántuk megdönteni a népi Köztársasá­got. átvenni a hatalmat és ezután Habsburg Ottót trón­ra illtetni. Olti: önök érintkezésbe léptek az amerikaiakkal? Farkas: Igen. A mi össze eskü. vésőnkhöz kapcsolódott Gyomlaj László, akinek már előzőleg is voltak kapcsolatai az USA követ­séggel s rajta keresztül eleinte Pctrow titkárral érintkeztünk. Grősz vállalta aa összeesküvés vezetését „Azután Gyomlain keresztül Petrow követségi titkár utasított bennünket — folytatta Farkas vallomását —. hogy keressük fel Grőszt." As utasításnak 1949 őszén tettek eleget. Megkérdezték Grősiz. tői, hogy az USA követségének kívánságára vállalja-e az össze, esküvés vezetését és az ideiglenes államfőnek, a homo regiusnaik sze. repét, Grfjsi azt válaszolta — vallja Farkas —. hogy „igenis, válla­lom, az egyház érdekében lé­vőnek tartom ezt a szerepet." Olti: Tudomásul vette, hogy az amerikaiak támogatásával? Farkas: Jelentettem neki, hogy az amerikaiak kívánságára és uta­sítására tesszük. Olti: Kfvántak.e az amerikaiak írásbeli nyilatkozatot is Grösztől, amelyben elvállalja, hogy részt vesz a szervezkedésben ? Farkas: Petrow Gyomlain keresz­tül azl az utasítást adta nekünk, hogy necsak szóval — mert a -za. vak elröppennek —, hanem írásban ia nyilatkozzék a kalocsai érsek, hogy vállalja az összeesküvés veze. tését és a homo negius szerepét. Ez a nyilatkozat, amelyet 1950 július 5.én vittek el Gröszhöz, így hangzik: ..A magyar jogszokás és al­kotmányjogi szokás szerint a király távollétében és Mind szenty hercegprímás akadályoz, tatása folytán, mint második fő. pap. vállalom a homo regius, az ideiglenes államfő szerepének betöltését az ideiglenes kormány kinevezéséig." Magyarországot amerikai gyarmatnak szánták „Ezután — folytatta Farkas — érdekes passzus volt, amelyet az amerikai követség vezeteti a nyi­latkozat végére. Ez az volt, bogy a hatalom átvétele esetén Magyaror­szág csatlakozik a nyugati államok fitóvoteégéhaz. Ezt is aláírta. Farkas ezután arról vallott hogy az USA követség kívánságára meg. beszélték a kormányuk névsorát is, s ismertette, hogy kiket javasollak a kormányba. A jelöltek listáját an­nakidején Grösszel is megbeszélték, aki jóváhagyta, d« nem irta alá. mivel veszélyesnek tartotta azt. A listát eljuttatták Sherer titkár­nak, aki közölte, hogy nem tartják célszerűnek, hogy papi ember le. gyen a miniszterelnök, mivel a dolgozók ellenállásának le­törésére erélyesebb és erősza­kosabb eszközökhöz kell nyúl­ni. Grősz ezután Frledrlch Istvánt javasolta Olti tanácselnök megkérdezte, hogy mivel indokolta javaslatát Grösz. Farkas: Azzal, hogy ismerik a szerepét, az előző világháború után erélyes és gyakorlati ember volt. Olti: Amerika ígért.e önöknek anyagi támogatást? Farkas: Igen, amikor Gyomlai jelentette, hogy a kormány szóban megalakult, akkor közölték, hogy a kormány részére 290 millió dollárt költségként folyósítanak. Farkas ezután bevallotta, hogy Petrow, az USA követségi titkára utasította őket: szervezzük meg a volt rendőrtiszteket és csendőrtisz­teket. Farkas a rendőrtisztek. Gyom­lál pedig a csendőrtisztek állalkozott. Farkas az ügyész kérdésére kL jelentette: információink szerint Nyugatról kisbarnaki Farkas Fa. renc vezetése alatt álló magyar csapatok bevonulását tervezték. Azonban összeesküvésünk során elhangzott beszélgetéseikből tudtam, hogy Titoéktól is vártak csapatokat. Ezzel kaosolatt>an arra számítot­tunk, hogy a külföldről jövő fegy­veres osapatokJcal együtt megszer­vezzük bent is a fegyveres csapa­tokat a Népköztársaság megdönté. sére. Alapy: összefoglalva tehát: önök kirobbantják az összeeskü­vést és Titóék támogatják önöket. Erről volt szó? Farkas: Igen. Ezután dr. Hévey László vádlott kihallgatására került sor. Olti: Bűnösnek érzi magát? Hévey: Bűnösnek érzem magam. Hévey elmondotta, hogy 1925. tői a horthysta vezérkari főnökség hírszerző szervének szolgálatában állt és érdemel elismeréséül külföldre küldték ki besúgói feladattal. megszervezesere v Kulákok. csendőrök, horthysta-tisztek: az összeeskÜTŐk belső erői Hévey vallomásából a továb­biakban kiderült, hogy a Grősz vezette szervezkedő összeesküvők megbízásából Farkas Endre ügy. véd kereste fel, aki közös isme­rősükre. Czettler Jenő egyetemi tanárra hivatkozott. Olti: Miről tárgyallak akkor? Hévey: Bozsik közölte velem, hogy belső és külső segítségre számítanak céljaik megvalósításá­hoz. Otti: Milyen belső erőkre kí_ váratak támaszkodni elsősorban? Hévey: A kulákokra, csendőrökre, csendőrtisztekre, volt rendőr­tisztekre és katonatisztekre. Olti: Felmerült.e ott fegyveres csoportok alakításénak a terve? Hévey: Igen, felmerült. Olti: Kapott-e ön megbízatást ezzel kapcsolatban ? Hévey: Igen. Olti: Szóval önt bízta meg el. sősorban fegyveres csoportok szer. verésével és irányításával. Hévey: Igen, engem. Én keres­tem a kapcsolatot Mészáros Iván esendő rezredessei. Olti: Ki volt ez a Mészáros Iván? Hévey: Az Osrtenburg-különít­mény vezetője volt. Olti: Volt csendőröket is széle, setoto körben kívántak bevonni? Hévey: Igen, tudok erről. Olti: Tessék megmondani, hogy milyen külső fegyveres erőket kí­vántak igénybevenni? Hévey: Mint külső ^k meg­beszél éa és számítás tárgyát ké. pezték a Jugoszláviában lévft fegy­veres fasiszta magyar csapa­tok. amelyeiknek vezetőjéül Oszlányi ve­zérezredest említettük, továbbá a nyugaton tartózkodó fegyveres magyar csapatok, amelyek Kis. barnaki Farkas Ferenc, altábor nagynak n vezetése alatt állottak. Olti: Rendelkeztek önök fegy. verekkel. lőszerrel? Hévey: Igen, rendelkeztünk. Przibislawsky Ferenc közölte, hogy neki birtokában vannak fegyverek. Olti: Amikor ön tárgyalt Bo_ zsikkai, Bozsik a fegyveres cso­portok részére milyen konkrét cé­lokat jelölt meg? Hévey: A szabotázsakciók elvég, zését. Megbeszéltük, hogy különö sen Budapesten, továbbá Budapest, környékén szabotázsakciókat kell végrehajtani az ipar. közlekedés és közélelmezés területén és még az állam vezetői elleni merényletről is szó volt. Olti: Robbantásokról volt sző? Hévey: Igen és terrorcselekmé­nyeikről. Olti tanácselnök ezulán Grösszel szembesítette Héveyt. A szembesítés bebizonyította, hogy Grősz tudo't a fegyveres csoportok szervezéséről. Néhány perces szünet után Alany Gyula államügyész intézett kérdé. seket a "ádlottakhoz. Megkérdezte, hogy milyen tervük volt az összees­küvőknek a terrorcsoportok felhasz. nálásáról? Hévey: Mészáros Iván készíteti terveket a szabó tázoc.s elekm ényék végrehajtására, a minisztériumok, középületek, a rádió, posta és a te. lefonlcözpontok megszállására, to­vábbá utasításomra elkészítette a c.scndőrkerülelek felállításának ter­vét is. Alapy: Tehát lényegében arról Hévey: Igen, erről volt szó. Dr. Bovsik Pál kihallgatása A tanácselnök ezután dr. Bozsik Pál vádlottat vezetteti elő, aki kije. len tette, hogy bűnösnek érzi magáti A vádlott elmondotta, hogy évtí. zedek óta királypárti. Olti: Mikor került ön szorosabb kapcsolatba Mindszentyvel és ki ajánlotta önt Mindszentynek? Bozsik: Püspököm: Shvoy Lajos ajánlott engem Mindszenty figyel-, mébe. Olti: Erről • megbízásról tájé. koztatta ön egyházi felettesé^ Shvoy püspököt? Bozsik: Tájékoztattam a titkár* útján. Később, 1949 februárjában Shvoy audiencián atyailag figyel­meztetett. hogy legyek óvatos, ne. hogy a felfedezés veszélyének te. gyem ki magam. Olti: Hogyan kezdte meg ön aa összeesküvés szervezését? Bozsik: Farkas Endre ügyvéddel és Gyomlai László tanárral keres­tem az érintkezést. Ezután Bozsik röviden ismertette az összeesküvés programmját. Elmondotta még, hogy több meg­bízást kaptak az amerikai követ­ségtől. A kormány kinevezésére az utasítást már Petrow megkezdte és állandóan sürgető üzeneteket ho­zott Gyomlai is. 1950 nyarán azt az utasítást kaptuk, hogy egy álne­vcs listát készítsünk és zárt borí­tékban legyen mellékelve: kiket jelentenek az álnevek. Ez az álne­ves listn és a mellé zárt boríték a fényképekkel el is készült Farkas jelenlétében. Farkas elvitte a listát a kalocsai érsekhez, aki szóban jóváhagyta. Olti tanácselnök felmutatja az eredeti kormánylistát Olti (Gröszhöz): Tessék felállni. (A tanácselnök felmutat egy frást). Ez az a kormánylista, amelyet ön jóváhagyott? Grősz: Igen. Bozsik ezután felsorolja a listán szereplő neveket. Elmondja, hogy egy alkalommal a jogfolytonosság­ról szóló dolgozat rövid kivonatát latin nyelven az amerikai követség közvetítésével elküldte a Vatikán­ba Montini államtitkárhoz, továb­bá az amftrikai követséghez két példányt, A tanácselnök felmutatta Bozsik bizalmas naplóját. Olti: ön ebben a reakciós. de­mokráciaellenes elveket szögez le. Shvoy püspök 1948 májuséban egy bérmálás alkalmával bevezetést (rt a naplóba. Megdicsérte önt. Bozsik: Igen, megdicsért. A tanácselnök kérdésére két más szervezkedő csoportról beszélt Bo­zsik. Ezeket Pap Ervin és Romvá­ri vezették. Olti: Mi volt az Önök szervezke­désének célja? Bozsik: A hercegprímástól ka­pott megbízás alapján a kalocsai érsek legfelsőbb irányítása alatt álló összeesküvésnek én voltam az egyik vezetője. Célunkul tűztük ki. hogy külső hatalmak, főleg az USA beavatkozása, va­lamint belső fegyveres erők megszervezése által felkészülünk a jelenlegi demokratikus rend­szer megdöntésére és a Habsburg királyság resturá­lására. Ezután Alapy ügyész intézett kér­dést a vádlotthoz, aki elmondta, hogy 1948 augusztus végén Shvoy püspök titkárának teljes részletes­séggel beszámolt a Mindszentyvel való három találkozásról és a meg­bízatásról. Kérte a titkárt. hogy minderről referáljon a püspök úr­nak. Végül Szabadi Gyula védő tett fel kérdéseket. Ezután Olti tanács­elnök a tárgyalás folytatását szom*> hat reggel fél 9 órára tűzte ki. 361 fizetik az aratási munkát az állomi gazdaságok *A cséplésnél jól dolgozó munkacsoportok a fejadagon felfii kenyérgabona jutalmat kapnak Dolgozó népünk érdeke, hogy a* idei aratást és cséplést kellő idő ten, a legtervszerűbben elvégez, zük és ezáltal biztosítsuk a jövő évi kenyeret. Különösen az állami gazdaságaink kenyérgabonájának a learatá&a fontos feladat, mert a jövő évi készletek jelentős része a minőségi vetőmagok révén ép­pen az állami gazdaságokból ke­rülnek majd ki. A helyi tanácsoknak, DÉFOSZ­szervezeteknek éppen ezért felada­tuk, hogy a tervszerű munkaerő, toborzással biztosítani tudják az állami gazdaságok aratási és cséplési munkálataihoz szükséges munkaerőt. Ismertetniük kell a toborzást végző szerveknek, hogy az a mezőgazdasági dolgozó, aki le­szerződik ezekre a munkákra valamelyik állami gazdaság­hoz. fontos országénftő mun. kát végez, szocialista hazánk építését segíti elő, de emellett megfelelő keresethez Is jut. Az állami gazdaságok kenyér­gabona aratásánál egy katasztrá­lis hold álló gabona learatásácrt 122 forint 24 fillért fizetnek. A megállapított norma szerint a ka. szás keresete 39 forint 60 fillér, a marokszedőjé 33 forint 58 fillér, a kötözésért viszont 19 forint 75 fii. lér, a kötélterítésért 15 forint 1 fillér, a kévék összehordásáért és összerakásáért 14 forint 40 fillér jár. Egy hold dült gabona aratásé, ért állami gazdaságaink 145 fo. rint 44 fillért fizetnek. A kaszás keresete 48 forint, a marokszedőjé volt szó. hogy az 1919.es Osten- i 40 forint 80 fillér. A fennmaradó burg.különitmény, terrorkülönít ménv megismételte volna tetteit akkori összeget a kötözésért, kötélterítés_ ért. valamint a kévék összehordá. sáért és összerakásáért kapják. A kúszált gabona holdanként! kaszálási dija 58 forint*66 fillér. A marokszedő keresete 49 forint 86 fillér. A kötözésért 29 forint 33 fillér, a kötélterit ésért 22 fo­rint 29 fillér, a kévék összehordá­sáért és összerakásáért pedig 14 forint 40 fillér jár. Tehát egy hold kuszált gabona learatásáért állami gazdasá­gaink a helyi norma szerint 174 forint 54 fillért fizetnek. Az állami gazdaságok cséplési munkálatainak gyors befejezésa érdekében ugyanakkor a földmű, veiésügyi miniszter elrendelte, hogy az állami gazdaságok cséplési munkálatainál dolgozó mun. knesoportnk tagjai, akik meg. felelő gabonamennyiséget csé­peltek el a cséplés kezdetétől számított 14 napon belől, fej­adagjárandóságuknn kívül sze. mélyenként 50 kiló kenyérgn­bona jutalomban részesülnek. Ha a dolgozók legalább 90 szá. zalékban búzát csépeltek, a jutal­mat búzában kapják meg. ha pe­dig az elcsépelt kenyérgabona több mint 10 Százaléka rozs. akkor 30 kiló búzát és 20 kiló rozsot vásá­rolhatnak. Az 50 kiló kenyérgabonára a jutalomban részesült dolgozók külön vámőrlési engedélyt is kapnak. A jutalom elnyeréséhez 800 milli­méter dóbszélességű cséplőgépen 14 munkanap atatt legalább 1300 mázsa gabonát kell elcsépelni, míg 1700 milliméter dobszélességű gé­pen 14 nap alatt a legkisebb el. csépiendő mennyiség 2900 mázsa gabona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom