Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-23 / 144. szám

WOMBAT, f«5l- JUNIUS 28. 3 KASZA UTAN JÁRJON AZ EKE Aratnak — utána nyomban felszántják a tarlót9 vetik a másodnövényt a tápéi parasztok Víg nóta szól a tápéi határban, ara'ják az árpát, már több mint a feléinéi tartanak. De a kaszával együtt magukkal hozzák az ekét is a tápéi parasztok. Márta József 6 holdas dolgozó paraszt délelőtt befejezte az árpa aratását, délután már hozzá is látott a tarlóbuktatás, hoz. Kárba vész a talajnedvesség, ha nem hántjuk fel a tarlót — Tavaly is felszántottam a tar. tómat röglön az aratás után — mondja. — Most is úgy csinálom. Miért? A szovjet tapasztalatok alap. ján tárolom az esőt. Most még bő ntdvesség van a talajban, de, ha nem hántjuk fel, augusztusra ki. szikkad. Az eső lefolyik róla, a ta. lajfelcserepesedik — így a nedves, ség megmarad. A nedvességet tárolni kell —- helyesen mondja Márta József. Ez ér. leli a tápanyagot, ami majd a terméseredményben hozza meg a hasz. nát. De az sem mindegy, hogy mikor végzik el a tarlóbuktatást Pászti István úgy gondolkozik: ha már ekét fog, nogy „lenyolcaz. za'' a kereszteket (védekezés ez a tűzveszély ellen), akkor mér fel is szántja az egészet. — Minél előbb, annál jobb — ezt Terhes Mihály példája bizonyítja. Tavaly a nyár végére hagyta a tar. lóbukatatást, későbben is kelt ki a talajba vetett mag. Most idejében kiküszöböli tavalyi hibáját. Tsl, vaj, túró lesz a másodnövenyböl A határban puszta tarlót alig lehet látni. Márta János 8 holdas kö. zépparaszl már a másodnövényt; a silókukoricát veti a megművelt tar. lóba. A tejbegyüjtésben az elsők között jár, mert a télen jószágait silótakarmánnyal etet'e, amit má. sodnövényként termelt. Voltak olyanok a községben ele. inte, akik azt beszélték: — A másodnövény csak kihasz. nálja a talajt, Márta János ezeknek megmagya. rázta: — Semilyen növény sem élhet csak pusztán a levegőből, a másod, növény sem. De azt a kis tápérté. ket, amit felél, bőven megfizeti, És, ha még silózzuk is — mondjuk a csalamádét —, akkor a leggazdagabb tápértékű takarmányt tudjuk adni a jószágnak olyankor, amikor az egyébként csak száraz szénát, leveles csutkát rághatná. Tej, vaj, túró, meg hús lesz a másodtermésü növényből — saját magunkat gaz. dagítjuk vele, Akinek van annak ad, akinek nincs Tarlót hántani, másodnövényt termeszteni tehát mindenféleképpen előnyös. Több dolgozó paraszt már az ősszel beszerezte a kölest (8 mázsa kölese volt a földművesszövetkezetnek, amit kiosztottak). Nem mindenkinek van kölese, de kukoricája igencsak akad mindenkinek — ezt vetik el mislingnek. Csikós Illésék egy jó het múlva már a búzát aratják. A búza helyére csalamádét vetnek. — Az se baj, ha most az aprójószág elől vonom el a kukorica egy részét — érvel Csikósné. — A le. gelön még talál füvet a jószág. Job. ban járok, ha nem etetem fel mind a kukoricát, hanem inkább elvetem. Ilia György 6 holdas dolgozó paraszt már elvetette a csalamádét. Még az ősszel gondoskodott, hogy maradjon kukorica másodvetésre. Számosan gondolkoztak így a községben. de vannak olyanok is, akik. nek még ezután is marad fölöslegük. Ilia György, meg Márta János is szívesen odaadják megmaradt magvaikat azoknak, akiknek nincs, hogy a lehető legtöbb másodnövényt tudjanak vetni a községben. Alkalmazzuk a jó módszert Annak ellenére, hogy Tápé köz. ségben minden dolgozó paraszt fel. hántja a tarlót és a legtöbb dolgozó paraszt szívesen veti a másodnövényt, mégis hallatszik olyan hang, hÓ'gy kevés a községben a vetőmag, nem tudják majd úgy teljesíteni az előirányzatot, ahogyan szeretnék. Többen a földművesszövetkezethez fordulnak vetőimagért. A földmű, veeszövetkezet pedig a központtól akar igényelni vetőmagvakat. A másodnövény termesztéshez szükséges ve'őmagvakat mindenütt helyileg kell előteremteni. A tápéi tanácsnak és a helyi pártszervezet, nek alaposan meg kell vizsgálnia, hogy hol lehet találni a községben még valamilyen vetőmagvat. Követésre méltó példa ezen a téren a csongrádi városi pártbizottság mun. kája. A csongrádi városi pártbizott. ság úgy teremti elő a szükséges ve. tömagot, hogy felkeresi azokat a dolgozó parasztokat, akik már ta. valy J'S termeltek másodvetésű nő. vényt és meggyőzi őket arról, hogy felesleges magvaikat adják át a többi dolgozó parasztnak. Tápén a dolgozó parasztok már kezdeményezték, hogy Csongrádhoz hasonlóan szerezzék be a vetőmagvakat. De, hogy a községben felkutassák a készleteket és elosszák a dolgozó parasztok között csere, vagy más. fajta térítés alapján, ahhoz a tanács és a pártszervezet fokozottabb segítsége szükséges. A legszigorúbb büntetés kiszabását kérik a szegedi dolgozók Grősz Józsefre ós összeesküvő társaira A minisztertanács határozata az Alkotmány ünnepének tiszteletére kezdeményezett munkaverseny jutalmazásáról A Magyar Távirati Iroda jelenti: A minisztertanács Dobi István elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott. Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese javaslatára a következő határozatot hozta a minisztertanács az Alkotmány Ünnepének tiszteletére kezdeményezett munkaverseny jutalmazásáról: A minisztertanács üdvözli a Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak elhatározását, hogy Alkotmányunk ünnepének tiszteletére fokozzák munkájuk lendületét 1951. tévi tervünk haláridő előtti teljesítése, a termelékenység, az anyagtakarékosság és a minőség megjavítása, az üzemek közötti jobb termelési együttműködés érdekében. A Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak példáját követték a bányák, nehézipari és könnyűipari üzemek, építkezések és közlekedési vállalatok dolgozót. Egyre szélesebb méretekben kibontakozó versenymozgalmunk bebizonyította, hogy dolgozóink a vállalt szocialista kötelezettségek teljesítésével kívánjnk tovább erősitenl mindazokat a vívmányokat. amelyeket Alkotmányunk biztosit a magyar dolgozó nép számára. Munkafelajánlásaik méltó kifejezői népünk hűségének a Népköztársaság és annak Alkotmánya, hazánk szocialista építésének és a béke megvédésének nagy Ugye Iránt. A minisztertanács az Alkotmány ünnepének tiszteletére indított munkaverseny győztes üzeme részére négy vándorzászlót alapit, egyet-egyet a nehézipari és bányászati, építőipari és épftőanyagiparl, könnyűipari és élelmezésipari, valamint a közlekedési vállalatok részére. A vándorzászlót minden év augusztus 20-án azoknak az üzemeknek dolgozói nyerik el, akik a legjobb eredményeket érik cl folyó év augusztns 20-ig szóló tervük teljesítésében, illetve túlteljesítésében, az anyagüakarókosságban. a minőségi termelés megjavításában, az üzemek közötti együttműködés kiépítésében. A minisztertanács a győztes üzemek dolgozóit — a vállalat létszámától függően — 50 ezer forinttól 150 ezer forintig terjedő pénzjutalomban részesíti. Az összeg feléből a vállalati Igazgató a munkaversenyben kitűnt legjobb munkásokat, mérnököket, technikusokat, művezetőket és adminisztratív dolgozóit jutalmazza — a másik felét a dolgozók javaslata alapján az üzem kulturális és szociális céljaira kell fordítani. A vándorzászló odaítélésére az illetékes miniszterek a szakszervezeti főtitkárokkal egyetértésben terjesszenek javaslatot a minisztertanács elé. Fegyverkezésre és a titóista kényurak „személyi szükségleteire" megy a jugoszláv dolgozó parasztoktól kicsikart adó A jugoszláv forradalmi emigránsok rádiója jelenti: A dolgozó parasztok milliói — akik ma Jugoszláviában az egyenes adók lenagyobb részét fizetik — nem egyszer teszik fel a kérdést: mi lesz azzal a rengeteg pénzzel, amit adóba befizetnek? Tito Jugoszláviájában 1949-hen a katonai kiadások 33 százatéíkót tették ki az állami költségvetésnek. KŐSZÍV Ez o színes német film Wilhelm Hauff meséje nyomán készült, Wil. helm Hauff a XIX. század első fe. lének jelen'ös irodalmi alakja volt. A polgári kritikusok és irodalomtörténészek azonban elhallgatták műveit az azokban megnyilvánuló haladó törekvések miatt. Wilhelm Hauff végtelenül szerelte szülőföldjét, Sehwarzwatd vidékét. .4 hatalmas hegyek és erdők kősót1 élő nép meséi ösztönözték legszebb müvei megírására. Ezek közül való a „Kőszív" is, amelyet most a dcmokra'ikus német filmgyártás színes filmre dolgozott fel, A film központjában a Fekete, erdő lakói állanak. Egyszerű, dol. gozó emberek, akik az óriási cr. (lökben élnek. Az erdő ad nekik munkál és kenyeret, elválaszthatatlanul hozzátartoznak a hatalmas fák világához. Igy nem csodálatos, hogy meséikben újra és újra meg. jelennek az erdei szellemek, mint gonosz óriás és jóságos üvegember, ke, A füm azonban még sem olyan mese, amely csak gyermekekhez szól. Nem olyan, mint valami amerikai történet, amelyben a szegény leány végül valamelyik gazdag és jószívű tőkés felesége lesz. Sokkal inkább hozzánk, felnőttekhez szól ez a film. Két hatalom küzd egymással. Középpontjában az ember áll, aki egyaránt fordulhat a jóhoz, vagy a rosszhoz és akinél végül győz a nép egészséges ereje. Péter, a füm hőse a jó és rossz között hánykolódva keres utat és végül meg is találja ezt a jóban — a még jobb.ban. A ,jobb", amely az em. bert állandóan tovább viszi: a ha. ladás. Mindezek az emberi tulajdonságok nem idegenek számunkra És bizonyos, hogy nem a képzelet vilá. gának a szülö'Hei. A film — amelyet ma. szómba, ton mutat be a Szabadság.filmszínház és egy hétig tart műsorán — megmutatja nekünk, hogy csak a becsületes, a közösségért végzet' munka eredménye a megérdemelt jólét és boldogság. 1950.ben 50 százalékát, 1951-ben pedig Titóék már az állami kiadá. sok több mint 70 százatékát irá. nyozták elő katonai kiadásokra. Tehát a dolgozó parasztok nehéz verejtékkel megkeresett pénzéből gyárak, kórházaik, iskolák, kultúrotthonok, gépállomások helyett repülőterekeit. hadiutakat. határmentj erődítményeket építtetnek Titóék. Mérhetetlen összegeket emészt fel a több mint 700 ezer főnyi hadsereg fenntartása. Jugoszlávia mai hárembasái közül Rankovics 1949-ben az adó. 7ók pénzébd, kizárólag saját sze. mélyi kiadásaira 1,928.000 dinári költött el. Peko DapcseviCs „tá_ bornoik" 920.000 dinárt, Kardelj már valamivel szerényebb volt ő „csak" 631 ezer dinárt költött el a fizetésén felül. Vannak olyan kiadások is. ame_ 'veiket a titkos alap kiadási oldalán sem lehetne megtalálni. Azokat az összegeiket, amelyeket Titóék szép csendesen az adófizetők pénzéből dollár és egyéb külföldi valutákban helyertek az amerikai, svájci, argentin bankokban. Röviden szólva: a dolgozó parasztok a befizetett adókból nem látnak semmit, ami az ő jólétükéi szolgálná, mert Titóék elköltik háborús előkészület® ikre, a titóista vezetők személyes kiadásaira, ezenkívül minden eshetőségre számítva elhelyezik külföldi bankokban. A levelek halmaza érkezik szerkesztőségünkbe néhány nap óta. A ieveleket a szegedi dolgozók írják, hogy az újság lapjain is kifejezzék gyűlöletüket az aljas, összeesküvő Grősz és társai iránt, akik a régi, rothadt, munkásnyúzó rendet akarták visszaállítani és újabb háborúba akarták sodorni a dolgozók millióit. Grőszék, hogy céljukat elérjék, semmiféle aljas és véres eszköztől sem riadtak vissza. Tegnap kezdődött meg az összeesküvők ügyében a tárgyalás. Grősz József a tárgyaláson gyáván összetörve, egymásután ismerte be bűnös, a nép elten irányuló cselekedeteit. Uj kormányt akartak, olyan gyilkosokból, akik ellenforradalom alkalmával halomra gyilkolták az igaz ügyért harcoló munkásokat Ezeket a gyilkosokat ikarták Grőszék és imperialista gazdáik újból visszahozni, hogy a szocializmus utján haladó boldog, felszabadult népünket ismét a fasizmus igájába hajtsák. De tervük nem sikerült. Pártunk és kormányunk,, amely éberen őrködik szabad életünk felett, lefogta az imperialista béren cek kezeit. Most az egész magyar nép ítélkezik felettük. A halálbüntetést tartják a dolgozók Grőszék cselekedeteire a legméltóbbnak, ahogy a Magyar Szabadságharcos Szövetség szegedi politikai megbízott tanfolyam hallgatói is írják levelükben. „Mi, a politikai megbízó11 tanfolyam hallgatói hatalmas felháborodással értesültünk népi demokráciánk, dolgozó népünk ellen szer. veze't aljas összeesküvésről. Grősz József és gyilkos társai aljas me. rényletükkel újból a kizsákmányolás rabigájába. a nyomor posványá. ba akarták dönteni a magyar dol. gozókat. Újabb háborúba akarták sodorni a magyar népet, amelyre a dicső Szovjetunió jóvoltából fel. ragyogott a szabadság boldog nap. sugara. Grőszék ismét milliárdoka' akartak keresni, millió és millió dolgozó halálán. De hála Pártunk ée szeretett ve. zérünk éberségének, tervük mm sikerült és az összeesküvők kezét idejében lefogtuk. Mi. a tanfolyam hallgatói egységesen követeljük és akarjuk, hogy Grősz József és al. jas társai a dolgozó nép jóléte el. len elkövetett összeesküvésükért halállal lakoljanak. Mi, a politikai megbízott tanfolyam hallgatói meg. fogadjuk hogy Grőszék összeesküvésére még jobb munkával, fo. kozo'tabb tanulással válaszolunk és még erösebben helytállunk a dolgozók millióinak egységes békeharcában". A Szegedi Bútorgyár dolgozói ig kifejezik felháborodásukat és gyű. löletüket az összeesküvők iránt, amikor így írnak: . „Mi. a Szegedi Bútorgyár dol. gozói megdöbbenve értesültünk Grősz József és társainak alja® összeesküvéséről, akik imperialista fejbujtóik érdekében ismét orvul meg akarták támadni a békég munkával szocialista jövőnket építő dolgozó népünket. De Pártunk és dolgozó népünk éberen vigyáz békénkre, szabadságunkra és a Párt ébersége ismét tefogta a gyilkos, a régi rendet visszaállítani akaró kezeket. Most a tárgyalás alkalmávaí egységesen követeljük az aljas bi. tangók legszigorúbb megbüntető, sét, Nem kímélhetünk meg egyet sem közülük, mintahogy ők sem kímélnének egyetlen munkásé'ctet sem. Ezentúl még szilárdabban, még erősebben tartjuk kezünkben a béke ügyét, hogy megmutassuk az aljasul összeesküvőknek: úgyis az lesz, amit a dolgozók milliói akarnak. Még lelkesebben végezzük ez., után munkánkat és felajánljuk, hogy június havi operatív tervünket 108 Százalékra teljesítjük. Hadd lássák meg az imperialista vérszopók és bérenceik: egy per. cig sem akadályozhatják békés termelő munkánkat és a sok mii. liónyi munkásököl keményen lesúlyt mindazokra, akik a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen törnek. Huszita Mihály, a Bútorgyár dolgozója egyénileg is kifejezést ad az aljas orvtámadók iránt érzett gyűlöletének. Huszta Mihály többek között így ír: „A klerikális reakció ismét ko. moly ellenséges előkészületeket tett népi demokráciánk megsemmisítésére ... Ezek a minden emberi érzésből kivetkőzött gonosztevőkmásodik Koreát akartak csinálni hazánkból. Az aljas gyilkosoknak fáj, hogy mi békében, jólétben élhetünk és újból szolgaságba akartak sodorni bennünket, ismét örök szellemi sötétségre szerették volna kárhoztatni a dolgozók millióit., rtk nem sajnálták volna lángbabo. ritani házainkat, gyönyörű gyárainkat, nem sajnálták volna ha. lomra gyilkolni dolgozóinkat gyér. mekelnket. Ml sem sajnáljuk őkel és nem sajnálunk egyetlen hozzájuk hasonló bitangot sem. Ezért a legszigorúbb megtorlást követeljük ellenük." A nevelők napján jutalmazzák meg a legjobb szegedi nevelőket A Pedagógus Szakszervezet szegedi csoportja és a városi tanács oktatási osztálya vasárnap, június 24-én nevelők napját tart. Ez alkalommal délelőtt 9 órakor a tanácsháza közgyűlési termében ünnepélyes gyűlést tartanak a nevelök. Á gyűlésen megjutalmazzák az e tanévben jó nevelőmunkát végzett pedagógusokat és a munkájukban legkiválóbb tanszemélyzeti fizikai dolgozókat. Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata a Szovjetunió elleni orvtámadás tizedik évfordulója alkalmából Berlin (TASzSz) A Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata azzal kapcsolatban. hogy a hitleri Németország most tíz éve indított hitszegő támadást a Szovjetunió el. len, hangsúlyozza, hogy a Szov. jet Hadsereg felszabadította Euró. pa népeit és a német népet is a fasizmus bilincseitől. A Szovjetunió — hangzik a nyilatkozatban — mindenre kiterjedő ós sokoldalú támogatásban részesítette és részesíti a német népet a békeszerető és demokratikus Németország felépítésében. A nyilatkozat a Szovjetunió békepolitikájával szembeállítja a nyugati megszálló hatalmaknak a német militarizmus feitámacztáeára irányuló politikáját és felhív minden németet, hogy mégjobban fokozza harcát az imperialisták bűnös tervei ellen, a békéért, a Szovjetunió és az egységes, béke. szerető, demokratikus Németország népei közötti barátságért. Hasonló tartalmú nyilatkozatot adtak ki a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának Országos Tanácsa és a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája elnöksége is. A malomipar felkészülten várja az űj gabonát A malomipar felkészült már az új gabona őrlésére, harminckét malmot korszerűsítettek, valameny. nyi malom raktárát gondosan kitisztították. Vagonkirakó gépekkel és „miglyázó gépek" alkalmazásával is megkönnyítik és meggyorsítják a dolgozók munkáját. Ezeknek segít, ségével nem vállon rakják ki a dol. gozók a gabonát, vagy lisztes zsákokat. hanem gép rakja, nyolc-tíz zsáknyi magasságba. A kocsiforduló meggyorsítására vagonkirakó brigádokat szerveztek, amelyek három műszakban, éjjelnappal fognak dolgozni. Nazim Hikmet Romániába érkezett Bukarest (Agerpress) Nazim Hikmet, a nemzetközi békedíjjal kitüntetett nagy török költő a Román Népköztársaságba érkezett Nazim Hilcmet-et, akinek sike. rült kiszabadulni a török népeile. nes reakció hóhérjainak kezéből, a Román Népköztársaságban meleg szeretettet fogadták.