Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-24 / 145. szám

TASARNAP, mí. JUNITJS 24 3 Cinikusan vallanak rémtetteikről a Grasx-handa tagjai • Szombaton folytatták az összeesküvők' bűnperét A tárgyalás második napján el­lőnek dr. Pongrác* Alajos vádlot­tat hallgatta ki a bíróság. Pon­grácz kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát. Elmondotta, hogy ere­deti foglalkozása tanár. 1939-ben azonban hírszerző tiszt lett a hor­thysta vezérkari főnökségen és „odaadó" szolgálataiért dicséretben részesült. A felszabadulás után fasiszta múltja miatt b-listázták. B-listá­zása után Lewls Revcy, a buda­pesti amerikai követség sajtó és kulturális attaséja kérésére az ame­rikai követség sajtó- és kulturális osztályán alkalmazta. — 1946-tól 1949 tavaszáig Re­vey sajtó- és kulturális attusé volt közvetlen főnököm — vall tovább Pongrácz. ö főképpen kulturális vonatkozású, később azonban mind bizalmasabb és bizalmasabb termé­szetű adatok beszerzésével bízott meg. 1949 elejétől Tőn, majd ké­sőbb Pclrow követségi titkároknak főképpen a magyar katolikus egy­házra vonatkozó kormányintézke­désekrőt szolgáltattam adatokat. '1919 nvnrán összeköttetésbe ke­rüitem Grlffln légügyi attaséval, akinek adatolkat szolgáltattam a magyarországi repülőterekre vo­natkozóan, Griffin akkor utasított engem további ilyentermészetű ada­tok beszerzésére. Pongrácz ezután a Grősz-féle összeesküvésről szólva elmondotta, hogy az amerikaiak 1919 júniusá­ban utasították az illegális szervez­kedést, hogy Grősz érsek adjan írásbeli nyilatkozatot. A nyilatko­zat fogalmazványát Gyomlai be­vitte a követségre és megkérte Pongráczoí, hogy gépelje le. Ezt a fogalmazványt 1950 július 5-i ke­lettel a követség papírján, két pél­dányban legépelte. — Gyomjaival együtt felmen­tünk Shérer amerikai követségi ta­nácsos hivatali helyiségébe — foly­tatja Pongrácz —, ahol én tolmá­csoltam Gyomlai szavait, aki ki­jelentette. hogy „Grősz érsek a ka­pott utasításoknak megfelelően alá­írta az államfői nyilatkozatot és ezt ezennel átnyújtom." Oltl: Mit mondott Shérer a nyi­latkozat átvételekor? Pongrácz: Shérer megelégedését fejezle ki, hogy az érsek a nyilatkozatot atáfrta s kijelen­tette, hogy azt felettesének, Da­vis budapesti amerikai követ-" nek fogja átnyújtani. Oltl: Tud ön arról, hogy Grősz kormányt is kinevezett? Pongrácz: Igen, tudok-1 Aas összeesküvők fegeyveres különítményének vezetője s csendőrezredes Oltl: Kérem, szóljon most arról, milyen utasításokat, óhajokat jut­tattak az amerikaiak az összeeskü­vés számára. Pongrácz: Gyomlai egyik találko­zónkon, 1950 nyarán egy Banlfc-ut­cai eszpresszóban közöite velem, hogy az amerikaiak kívánatosnak tartanának egy személyes találko­zást Grősz érsek és az amerikai követség egyik beosztottja kőzött. Tudomásom van arról, hogy az összeesküvés egy fegyveres csopor­tot is szervezett. Gyomiaitól hal­lottam, hogy van ilyen utasítás. Oltl: És mit mondott Gyomlai miben jelölték meg az amerikaiak e fegyveres csoportoknak a cél­Ját? Pongrácn A hatalomnak erő­szakos eszközökkel való átvé­tele: ez volt a cél. Ezek után egy távolabbi cél természetesen a régi rendszer visszaállítása, a földbirfofcreform visszacsinálá­sa, a gyáraknak a tőkéseknek való visszajuttatása lett volna. Olti tanácselnök ezután a ne­gyedrendű vádlott, Héveyhez Inté­zett kérdéseket, az összeesküvés fegyveres csoportjának szervezésé­vel kapcsolatban. A válaszokból kiderült, hogy Mé­száros Iván csendőrezredes, az ösz­szeesküvők fegyveres különítmé­nyének vezetője azt ígérte: „191S módszere szerint fognak eljárni." Oítj: Szóval önök erőszakkal, véres terrorral akarták megsze­rezni a hatalmat s így akartak eljárni a munkásokkal és parasz­tokkal szemben. Hévey: Igen. Pongrácz ezután beismerte, hogy a kémkedésen kívül egyéb bűn. cselekményt is elkövetett, őrizet­bevételéig valutaüzérkedést folyta, tott ebből tett szert iliegálig jö. ved elem re. Szünet után az államügyész kér­déseire válaszolva Pongrácz kije. lentette, hogy úgy képzelték el a hatalom átvételét, hogy egyidőben nz ország különböző részein egyszerre robbantanak ki fel­kelést, megtámadnák a középü­leteket. az AVH központjait. Számítottak arra, hogy az amerikalaktól ehhez támoga­tást kapnak. Alapy: Szóval külföldi erőktől. Pongrácz: Igen. Endrédy meg volt elégedve a ciszterci nagybirtok cselédségének borzalmas életkörülményeivel 40 pengfi volt. Egy-egy szobá. ban 5—6 személy lakott. Kul­túrához. tanuláshoz nem jut­Ezután megkezdték * Endrédy Vendel vádlott kihallgatását, aki kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát. Elmondotta, hogy 1939-ben lett a ciszterci rend tartományfőnöke. A Horthy-rendszer alatt számos világi tisztséget viselt. A tanácselnök kérdésére elmon­dotta. hogy a felszabadulás előtt a ciszterciek 46 ezer hold földdé rendelkeztek és évi jövedelmük a hálború alatt 3 millió aranypengő volt. ö maga baráti kapcsolatban volt számos bankárral ég földbir­tokossal, gyárossal. Olti: És az egész vagyonnak, az Iparba, nagyiparba fektetett rész. vénytőikének és földbirtoknak az értéke összesen mennyi volt? Endrédy: Ez az érték a háború alatt elérte a 40 millió aranypen­gőt. Ennek körülbelül háromnegyed része volt a földbirtok és negyed­része volt egyéb, ipari érdekelt, ség Ölti: Dn, mint zirci apát, kik­kel állott üzleti és baráti kapcso. latban az ipari nagytőkések közül? Endrédy: Üzleti, de ugyanakkor baráti viszonyban is voltam pél­dául UUmann Györggyel, Pétery Istvánnal. Chorin Ferenccel, báró Kornfeld' Móriccal és másokkal. Rajtuk keresztül rendünk vagyonát spekulációs vállalkozások révén irányítottuk. Olti: Mondja meg kérein, mi­lyen viszonyok között élt a cse. lédség a Hagyó-Kovács Gyula á.­tal vezetett 30 ezer holdas cisz. terei nagybirtokon? Endrédy: Elismerem. hogy előszállás! uradalmunkban, ame­lyet körülbelül húsz éven ke. resztül Hagyó-Kovács Gyula jószágkormányzó vezetett, a cselédség Igen rossz viszonyok között élt. Évi pénzjövedehnük hattak. Ugyanakkor az elő. szállási birtok évi ' átlagban 800 ezer pengőt adott be a rend kiadásainak fedezésére. Olti: Ki ellenőrizte ennek az előszállási uradalomnak a viszo­nyait a rend részérő.? Endrédy: A birtokot én ellenőriz, tem. Évenként egyszer végigjártam és Hagyó Kovács Gyula munkájá­val mindig teljes mértékben meg voltam elégedve. Endrédy ezután arról vallott, hogy 1948 elején Mateovics Ferenc és Zoltán Pál barankovicspárti kép­viselőket megbízta egy legitimista párt előkészítésével. A tanácselnök ezután római uta­zásáról kérdezte Endrédyt. Endrédy: 1948 őszén római uta­zásom előtt Mindszenty megbízott, hogy tárgyaljak a Vatikánnal. A továbbiakban elmondotta, hogy Ró­mában Angello Rótta érseket szán­dékosan kedvezőtlenül tájékoztatta a magyar belpolitikai viszonyokról. Olti tanácselnök kérdéseire vála. szólva Endrédy elmondotta, hogy 1947-től kezdve folytatólagosan, egészen letartóztatásáig rendszeres illegális kapcsolatban állt Rómá­val. Olti: Amerikai követség vona­lán is adott jelentéseket, hír. és adatközléseket? Endrédy: Adtam. Aa illegális Keresxtény Néppárt programmja Endrédy ezután a Papp Ervin­féle szervezkedéssel való kapcsola­táról vallott. Papp Ervin a Keresz. tény Néppárt nevű illegális szer. vezkedést vezette. Tudta, hogy Papp Ervin szervezkedésének célja a de­mokratikus rendszer megdöntése és ezért támogatta azt. Amikor Endrédy ehhez a részéhez ért, Olti tanács, elnök felmutatta a tárgyi bizonyí tékok közül azt ,a jegyzőkönyvet, melynek tartalmát Endrédy is­mert®. Ez a jegyzőkönyv tartat, mazza az illegális Keresztény Nép. párt alapítására és szervezésére vonatkozó adatokat. OUti tanácselnök — egyebek kö. zött — következő részletet idézte a jegyzőkönyvből: „Bizonyos esetekben jogunk van mások életét is elvenni, tehát terrort, erőszakot alkal­mazni." Endrédy ezután elmondotta, hogy Papp Ervin rendszeresen be­mutatta az illegális sajtóterméke, ket, amelyek terjesztésére az ő csoportja vállalkozott, A saersetesek titkos fáidalatti szervezete — 1950 október havában _' folytatta Endrédy — a szerzetes, rendeket feloszlató törvényrende­let megjelenése után háromoldalag latinnyelvű körlevelet intéztem rendem tagjaihoz, amelyben meg. határoztam az ő feloszlatásuk utáni tevékenységűiket. Olti: Ez volt az a körlevél? (Átnyújtja.) Endrédy: Igen. Ennek a körle.. vélnek a megírásában felhasznál­tam Grősz József kaloegai érsek­nek 1949 szeptemberében kiadott bizalmas körlevelét, amelyben ő az apácarendltik f&nöknőit utasította arra, hogy az apácák vonuljanak illegalitásba, illetve adott esetben rejtőzzenek el a hatóságok elől. Ez a körlevél hozzájárult ahhoz, hogy későhlb az apácák jelentős szám­ban illegalitásba vonuljanak. Olti: Hasonló módon járta/k el a többi szerzetesrendek vezetői is mint ön? Endrédy: Igen. Emlékszem, hogy Csávosí páter, Jezsuita rend. főnök mindenben egyetértett ve. lem. A vádlott ezután bevallotta, hogy a ciszterciek Illegális együttartása érdekében rend­szeresen szöktette külföldre a rend tagjait. Olti: Milyen utasítást adott ön a szerzeteseknek sejtszerű illegá. lis továbbműködésükre ? Endrédy: Az volt a szándékom, hogy négy.öt szerzetest, akiket területileg egymáshoz közelfekvő helyeken helyezünk el. egy-egy te­rületi főnök tartson össze. 'Ez egy sejtszerű kapcsolat leltt volna. Olti: Tehát az egész titkos föld­alatti szervezet. Endrédy: Igen. Ezután spekulációs üzelmeiről vallott. Többek között inzulinnal is üzérkedett. Ezután a védő, majd Grősz vé­dője tettek fel kérdéseket Endrédy. nek. Ezután Hagyó-Kovács Gyula ki­hallgatására került Sor. Kijelen, tette, hogy bűnösnek érzi magát. Ismertette múltbeli politikai és közéleti tevékenységét: többek kö­zött a horthysta parlament felső­házának s más reakciós Szervnek és Szervezetnek volt tagja. Újabb adatok a ciszterci uradalom dolgoaóinah borzalmas életéről A tanácselnök kérdésére Hagyó­Kovács elmondotta, hogy a felsza. bodulás után ő volt a ciszterci rend központi vagyonkezelője, s Endrédy megbízásából spekuiiá ciós üzleteket bonyolított le. El. ismerte, hogy közvetlen kapcsolat­ban állott a tőzsdével, a fekete, piaccal és a pénzintézetekbe, is. Ezután előszállási működésérő; kérdezi a tanácselnök a vádlottat. Hagyó-Kovács: 1924-ben vettem át az uradalom önálló vezetését. A cselédséget kemény kézben tar. tottuk. A birtokon az egészségügyi vi. szonyok rosszak voltak, TBC meg. betegedések gyakran fordult elő. Az 1942-es úgynevezett tüdőszűrő­vizsgálaton a gyermekek túlnyomó többsége TBC-fertőzést mutatott. Baj volt a csecsemőhalandóság te­rén is. Olti: Ugyanakkor milliókat fek. tettek banktőkébe, bankrészvé­nyekbe és ipari részvényeiket vet­tek. "Hagyó-Kovács: 1940-től kezdve ez így volt. Olti: Hogy bántak Önök a be­osztottjaikkal ? Hagyó-Kovács: Magam ls meg. pofoztam egy cselédet. Gazda­tisztjeim Is durván, gorombán bántak velük. Én erről tudtam és helybenhagytam ezt. Olti: A munkaidő mennyi ideig tartott? Hagyó-Kovács: Látástól-vaku­lásig. Ez annyit jelent, hogy nyá. ron hajnali 3 órától este 9—10 óráig. A továbbiakban bevallja, hogy a harmincezer holdas nagy­birtoknak egyetlen szülőotthona és könyvtára nem volt. Hagyó-Kovács ezután elmon­dotta. hogy vezetője volt a szer. zetesrendek feloszlatásával kap­csolatban a püspöki kar részéről megalakult szociális bizottságnak, amely a kormány által kiküldött bizottsággal tárgyalt. Olti: A püspökök közül is volt, aki résztvett ezeken az értekezle­teken ? Hagyó-Kovács: Hamvas Csanádi püspök két alkalommal, Grősz ka. locsai érsek egy alkalommal vett részt. Brutális gyermekgyilkosság A tanácselnök ezután felszólí­totta Hagyó-Kovácsot, hogy is. mertesse annak a gyermekgyilkos, ságnak történetét, amelyet előszál­lási jószágkormányzó korábam kö­vetett el. Hagyó-Kovács: 1935 május vé gén dr. Zajai Kálmán intéző kö­zölte, hogy a Retyege-tó nevű ha. lastóban éjjel halásztak. Utasí­tottam: akadályozza meg a tóba való bejárást, ő pár nap mujv« telefonált és közölte, hogy négy darb rövid nyélre szegezett törött vasvillát veretett a tó fenekére ott, ahol be lehetett járni. A .it azzal vett«m tudomásul, hogy Jő ötlet volt. Pünkösd délután jelentette ne­kem ugyancsák Zalai intéző, hogy mégis csak fürödtek a gyerekek a tóhan és egyik aratómunkás 12 éves gyermekének hasába fúródott a villa, átment a hasfalon és a belet is megsértette. Megmondottam, hogy rögtön be­szélek a csendőrökkel és rajta le. szek, hogy az ügynek ne legyen súlyosabb következménye. Elnök: Nem indult bűnvádi «!_ járás ? Hagyó-Kovác9: Nem indult, úgy intéztem el. Elnök: Ilyen szoros volt a nexus ? Hagyó-Kovács: Bizonyos ked_. vezményeket kaptak az uradalom­tól. Kérésünket feltétlenül telje, sítették. Ezután Cseiiár István vádlott kihallgatása következett, aki ki. jelentette, hogy bűnösnek érzi magát. Csel! ár a magyarországi Pálos­rendnek volt a tartományfőnöke. A rendben. mint Csellár mon­dotta, üzemtulajdonotok, föld­birtokosok. horthysta közéleti előkelőségek. így többek kö. zött a lűrhedt nyilas állam­titkár. Endre László birtak befolyással. Politikai tüntetések a gellérthegyi sziklakápolnában Csellár: A gellérthegyi sziklaká- | igazságszolgáltatása elöl a Gellért pálmában rendszeresen tartottunk Ottó-miséket, a nyilas éra alatt pedig SzálaBÍ.miséket, amelyekre egyenruhás nyilas csoportok is jártak. A rendnek volt egy „Fe­hér barát" című lapja. Géresi Ágoston, a szerkesztő, kapcsolatot tartott a Gestapóval. A rend fel­használta a vallásos hívek hiszé. kemységét politikai tüntetésekre és az ájtatosságokat anyagi haszon, szerzésre, üzlet biztosítására is. Á Norma-fánál kápolna építés ürü­gye alatt gyűjtést rendeztünk, de a kápolnát nem építettük fel, ha­nem borüzjtetet bonyolítottunk le. Olti: Milyen üzletet? Cseltár: Borüzletet bonyolítói, tunk le az így összegyűjtött pénzből (derültség a teremben). Csellár ezután azokról a szikla­kápolnában megrendezett ájtatossá­gokról vallott, amelyeket 1947 má. jusától kezdődően tartottak Mind­szenty József hercegprímás jóvá. hagyásával. Ezek az ájtatosságok politikai tüntetésekké váltak. Mind _ szenty bíboros elismeréssel nyilatkozott a Pálos-rend mű­ködéséről. A rendnek kocsmája volt a Ha­vas.utcában, itt Budapesten — foly­tává Csellár. — Ezt a kocsmát a Pálos.rend volt vezetője: Zsembr­zusky Mihály egyik barátnőjének: Zács Erzsébetnek ajándékozta sze­relme viszonzásaként. Olti: A rend kocsmáját? Csellár: A rend kocsmáját. Zembrzuskyt a magyar kormány 1948 júliusában kémkedésért kiuta­sította az országból. Ekkor Rómá­ba költözött ahol a Vatikánban fon­tos hivatal vezetését bízták rá. Olti: Miért került fel Ön Pécsről Budapestté? Csellár: Pécsről engem 1946 feb­ruárjában egv női szerelmem mi­att, amely már akkor közismertté kezdett válni, a sziklakolostorba he­lyeztek át. Olti: Itt milyen beosztást kapott? Csellár: Helyettes házfőnök let­tem. Olti: Szőval önt az áthelyezés kapcsán tulajdonképpen elő is lép­tették. Csellár: Nagyobb, szélesebbkörű pozíciót nyertem a rendben. Az is­mert nővel való viszonyomat még egyideig továbbra is fenntartottam, sőt az ő részére a sziklakápolna perselyéből havonta több összegben mintegy háromezerhatszáz forint pénzsegély adományt is juttattam. Csellár ezután azoknak a népel­lenes bűnözőknek a neveit sorolta fel, akiket ő a népi demokrácia hegyi sziklakolos torban elbujtatott. Ezek között volt Szíjártó Hen­rik körözött népcllenes bűnös, Karácsonyi Guido. akit ugyan­csak köröztek, Bessenyei bajai bankigazgató, volt horthysta hírszerző tisztek és Sul­kovszky Henrik herceg A gyilkosság miatt körözött ku­lák kocsmáros, Tóth Illés is a sziklakolostorban talált me­nedéket. Olti: őt is hamis bejelentőlappal bujtatták? Ez voll a hamis beje. lent-lapja? (Átnyújtja.) Csellár: (Megnézi) Igen, ez volt az. A Vatikánból utasítást kap'am Endrédy Vendelen keresztül a gyil­kosságai miatt bujkáló Vezér Fe­renc Pálos-rendtag kiszöktetésére az országból. Olti: Ki küldte ezt az utasítást? Csellár: Ezt az utasítást a Va. •tikánból Zembrzusky Mihály küld­te. Az üzenetet Endrédy Vendel adta át. Olti: Zembrzusky tudta, hogy Vezér gyilkos? Csellár: Zembrzusky tudta. A következőkben a rend illegális működésére vonatkozó kérdésekre derült fény. Olti: Most arról tessék szólni, hogy a Gellér-hegyi sziklakápolná­ban rejtegettek-e fegyvert? Csellár: A gellérthegyi szikla­kápolnában rejtegettünk fegy­vereket. Pálosszentkúti tar­tózkodása idején Vezér Ferenc is rendelkezett fegyverrel. Olti: Mit tud Ön az ő gyilkossá­gairól? Csellár: Vezér kapcsolatot tartott főurakkal, így gróf Pallavichinivel, nyilas elemekkel, így a nyilas ál­lamtitkárral, Endre Lászlóval is kapcsolatba került. 1944 végén pol­gárőrséget szervezett. Ez a polgár, őrség a szenlkűti tanyákon több szovjet katonát meggyilkolt. Vezér is személyesen résztveit ezekben. Egy alkalommal ö maga gyilkolt meg a kolostorban egy szovjet ka­tonát. Olti: ön honnan tud erről? Cseltár: 1945 nyarán pécsi házunkban, ahol akkor huj­dosott, Vezér maga mondta el ezeket nekem. Azt mondta: ,,A pá'osszentkútl tanvákon több szovjet katonát elintéz­tem." Olti: Van kérem Önnek tudomá­sa arról, hogy kik segítették közel hat éven át tartó bujkálásában Ve­zért? Csellár: Segítették a rend veze­tői és a rendtagok. Én magam is segítettem. Szovjet katonákat gyilkolt a pálosszentkúti terrorküfönítinény Szünet ulán az ügyész kérdésére Csellár kénytelen volt beismerni, hogy az úgynevezett faiimai cso­dánál becsapták a hívőket. Ismer, tette Vezér Ferenc részére kiállí­tott hamis igazlovány magyar szö­vegét: „A jelen igazolvánnyal bi­zonyítjuk, hogy Vezér Selaziánus Ferenc pálosrendi pap semmiféle egyházi büntetés alatt, semmiféle egyházi cenzúra . alatt, sem rossz hírben nem áll, söt, tehát szabadon lehet a miséhez bocsátani". Ügyész: Azt vallotta: hogy barát­nőjét a perselypénzböl még Buda­pesttől is támogatta, tehát ezt a viszonyt ön tovább folytatta. A rendtársai is tudlak erről? Csellár: Rendtársaim tudilak er­ről. Ügyész: Nem kifogásolták? Csellár: Nem kifogásolták. Ügyész: Miért nem? Csellár: Mert ők maguk is ilyen bűnösök voltak. Ezután Vezér-Wiesel Ferenc vád­lott kihallgatását kezdték meg. Bűnösnek érzi magát 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom