Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-24 / 145. szám

VASÁRNAP, 1951. JUNIUS 24. — Azért vagyok bűnös — mondotta —, mert 1944 őszén, amikor 9 szovjet hadsereg bevonult Pájosszentkűtra, én egy úgynevezett polgárőrséget szerveztem és vezetfetn. Ez a polgárőrség az én utasításomra megölt körülbelül harminc szovjet katonát. Egy szovjet katonát én magam öltem meg. Azt, hogy Ilyen sokáig tudtam bujdosni, annak köszönhetem, hogy Mindszenty József hercegprímás és Grösz József kalocsai érsek, akik ismerték Pálosszentkúíon elkövetett bűneimet, felkaroltuk és segítettek engem. Vezér-Wiesel ezután elmondotta, pogy a bencéseknél nevelkedett, majd belépett a Pálosrendbe. A szovjet hadsereg bevonulása után Pálosszenlkúton ,poIgárőríég" címén 25—30 tagból álló terrorkülöi nftményt Szervezett azzal a eélIsl, hogy minél több szovjet katonát megöljenek. Állandóan erre utasítottam őket és megparancsoltara, hogy ezekről a gyilkosságokról számoljanak be nekem — mondotta. Mint pap is igyekeztem felhasználni erre a célra a templomot. A szószéken kifejtettem, hogy a szovjet katonát megölni nem bűn. tehát aki megöl szovjet katonát, bátran jöjjön hoziám és fel fogom oldani bűnétől. Jöttek is, meggyóntak és én fel is oldottam őket. Olti: Hány gyilkosságot követett el ez a terrorcsapal? Vezér-Wiesel: Körülbelül 30 szovjet katonái öltek meg. Olti: Adott ön utasítást konkrét gyilkosságok elkövetésére is? Vezér-Wiesel: Adtam. Ez 1944 december 31-én történt. Feltűnt a pálosszentkúti tanyavilágban egy szovjet katona, akit a nép köznyelven csak Miskának nevezett. Utasítottam Hajagos Tóth Mátyást és Kiss Szabó Jánost, menjenek útónná. öljék meg. A továbbiakban arról számolt be Vezér-Wiesel, hogy a legembertelenebb módon gyilkolták meg az emberei a magánosan talált szovjet katonákat. „Orosz vadászatnak" neveztem én ezt az akcióit — mondja, — mikor fegyveres emberlemmel éjszakánkint a tanyavilágot jártuk., hogy szovjet katonák után kutassunk. Nagyon sokszor én is részit vettem ilyen akcióban. Töhbször lövöldöztem én is a szovjet katonákra. Amikor a sok gyilkosság nyomán kezdtek nyomozni az e!tiint katonák után, állandóan figyelmeztettem emberelmet, hogy jól rejtsék el a holttesteket és minden bűnjelet tűntessenek el." A pálosszentkúti rendház főnökévé nevezték ki a gyilkos Vezér-Wieselt Olti: Mondja et, hogyan volt az, •mikor sajátkezüleg is gyilkolt? Vezér-Wiesel: 1944 december közepén történt, az egyik napon, ügy 11 óra körül körül becsengettek a kolostorba, ahol ketten tartózkodtunk. Könyves Lajos testvérrel, kimentünk a folyosóra, az ajtón egy középtermetű szovjet katona lépett be. Én rátámadtam a katonára. ütlegelni kezdtem őt, majd a pénztárszobánál kezét hátracsavartam és jobb öklömmel óriásit ütöttem a nyakszirtjére. A katona elájult. Testemmel nekinyomtam a falnak, elraboltam tőle pisztolyát és fejbelőttem. A katona a lövéstől lezuhant a földre. A gyilkosság után, mint VezérWiesel elmondta, igyekezett kimosni fehér reveTen díját, amely véres lett. Azután megebédelt, majd Könyvessel együtt a kertben elásta a holttestet Itt maradt a holttest 1945 április 11-ig, Vezér-Wiesel letartóztatásáig. A kiskunfélegy. házi rendőrség Vezér-Wieselt állandó uszításaiért a népi demakrácia ellen — letartóztatta. Ékkor módot talált arra, hogy Tóth Illést megkérje, páter Bojos Ákossal együtt vigyék ál a holttestet a kistemetöbe. ez megtörtént. Olti tanácselnök megállapította, hogy a vádlott előadását megerősíti a nyomozás, a helyszíni szemlén felvett fényképek. Ezután Vezér-Wiesel a tanácselnök kérdésére elmondta bujkálásának történetét. Páter Bcsnyő Gyula Budapesten azzal biztatta, hogy „ne féljen, két hét múlva itt tesznek az angolok" és vidékre küldte bujkálni. Ez 1945 júniusában volt. Olti: A Pálos-rend vezetői tudtak az ön gyilkosságairól? Vezér-Wiesel: A Pálos-rend vezetőinek én rendszertat beszámoltam gyilkosságaimról. Olti: Ezt úgy terjesztették, mint pálosrendi dicsőséget? Vezér-Wiesel: Igen. Vezér-Wiesel még hozzáfűzte: 1946—47 telén az esztergomi Szent József-otthon apácazárdájában rejtőzködött. majd a kőbányai lengyel szalézicknél volt. később pedig, 194EFben Törökbálinton a keresztes-nővérek zárdájában bujt el, amire Shvoy Lajos székesfehérvári püspök adott jurisdictiot neki. A vádlott elmondta, hogy a Pálos-rend generálisa, Páter Markiewies Péter szintén tudott a pálosszentkúti gyilkosságról. ö is megdicsért engem és azt mondta: „Pálos-munkát végeztem" — mondotta. Olti: ön tagja volt a rend tanácsának is? Vezér-Wlescl: Igen. Amikor a generális megtudta, hogy Pálosszcntkúton mit cselekedtem, 1945 Januárjában kinevezett n rend tartományi tnnárs tagjává és a pálosszentkúti ház főnökévé is. Olti: Milyen más támogatásban részesült még többéves bujkálása alatt? Vezér-Wiesel: A Pálos-rend verstől rendszeresen ellátlak pénzzel. Ezt a pénzt a perselypénzből vették. abból, amit a hívek vallási célból adtak a rendnek. Vezér-Wiesel erután elmondotta, hogy Karácsonyi Guido plébános a szegedi egyházmegye terüle. tére is megszerezte számomra u gyóntatási engedélyt. Olti: Kitől? Vezér-Wiesel: Hrmvas End'o csanádi püspök úrtól. Karácsonyi megkiért engem, hogy menjek fel a püspökhöz s kérjem meg, hogy helyezze valahová egyházi beosztásba, ahol dolgozhatna is, de rejtve ma. radna a hatóság szeme elől. Én el. mentem a csanádi püspök úrhoz, Hamvashoz. Olti: Személyesen? Vezér-Wiesel: Személyesen. Olti: Hol kereste fel? Vezér-Wiesel: A püspöki palotában, Szegeden. Akkor elmondtam — folytatja —, hogy én bizony nehéz helyzetben vagyok, mert 1945 telén polgárőreimmel több szovjet katonát megöl, tünk Pálosszentkú'on A püspök úr akkor azt ajánlotta, hoyy menekül, jek el. Olti: Pétery József ia aogítette önt? Vezér-Wiesel: Igen, Pétery Jó. zsef is tudoH az én pálosszentkúti bűneimről és segített, Vezér-Wiesel a következőkben ar_ ről vallott, hogy Pétery József engedélyével löbbízben is tartott úgy. nevezett népmissziót a váci egyházmo.gye községeiben. Elnök: Az egyházi személyeken kívül Világi személyek segftettek.e Önnek bujkálásban? • Vezér-Wiesel: Igen, az egyházi személyeken kívül rejtegettek engem a szeretőim is. Elnök: Szeretői? Vezér-Wiesel: Igen. Én, mint pap, nagyon bűnös és erkölcstelen életet éltem. Olti: És ezt tűrték a rend tagjai? Vezér-Wiesel: A rend tagjai tűr. ték, mert ők is hasonló életmódot folytattak. 1948 tavaszán, egy budapesti leánnyal szekssuális kapcsolatot 'artottam fenn. Olti: Nem tudta magáról, hogy pap? Vezér-Wiesel: Tudta. Én azt mondtam, hogy ki fogok lépni a rendből és elveszem feleségül. Mivel másáil&potba került s én illegalitásban voltam, rávettem arra, hogy más férfihez menjen nőül, nőül is ment és megszülte gyermekét. Olti: Elég, erről már nem beszélünk többet, ön 1950 januárjában még bujkált? 4 pápa „különleges áldással" julalmaxta a gyilkosokat érdemeikért Vezér-Wiesel: Igen. Olti: Kapott ön ezidőben valami okmányt? Vezér-Wiesel: 1950_ben kaptam a pápától egy külön áldást. Olti: Erről okiratot szoktak kiállítani? Vezér.Wiesel: Igen. A pápai áldás az én nevemre szólt, páter Vezér Ferenc nevére. Olti: Csellár, tessék kérem kijönni, igaz ez? Csellár: Igen. 1950 januárjában Veaér, Bolyost és én kantunk Rómából, a Vatikántól „különleges pápai áldással" címmel okiratot. Olti: Különleges pápai áldás volt? Csellár: Igen. Egy distes okirat volt ez. Körbe díszítve s a díszítésbe rendi, pálos motívumokat is iktattak be. Olti: Ezt az okmányt Zembrzusky Mihály küldte önnek és ön továb. bílotta"? Csellár: Igen. Soltvadkertre küldtem, ott bujkált Vezér. Olti: Ez gyakori áldás, vagy rendkívüli kitüntetés? Csellár: Rendkívüli kitüntetés. • Ezután a védő intézett kérdést Vezér-Wiesel Ferenchez. Az elnök ezután berekesztette a tárgyalás* Folytatását hétfőn raggel fél kilenc órára tűzte ki. (MTI) Versenyben szépítik a várost, termelik a gyümölcsöt, zöldséget 3 ^88léSZgf ftOÍflOZÓi Illatozó rózsák, tarka virágok fogadják a belépőt az ujszegedi álla. mi kertészeiben. Nincs a közelben senki, csak a portás. A dolgozók nagyrésze a baktói "gyümölcsösben dolgozik. szedik a cseresznyét, földi, epret. Akik itt maradtak a kertészetben virágokat palántálnak, gyomtalanítanak. Pontosan, tervszerűen végzik a kertészet dolgozói a munkát. Igyekszenek minden talpalatnyi földet jól kihasználni. Azokba a földekbe, me_ lyekről már leszedték a karalábotés karfiolt, krizantémpalántákat ültet, nek. A melegágyakból is rég kifo. gyott a melegágy! karaláb és ubor. ka. Most fiafal ciklámenok nőnek a náddal befedett üveglapok alatt. Nagy gondal nevelik » kertészet dolgozói, még a forró napsugártól is védik. Fontos is, mert ez a virág nieim szereti a meleg napot. A ciklámen novemberben és decemberben virágzik s ólénkszinű virágaival ta. vaszt varázsol a télbe. A téli hóna. pókra eső névnapok egyik legked. vesebb ajándéka ez, hiszen kinek nem okozna örömet egy cserép élénkvirágu ciklámen. A másik melegágyakban horten. ziák nőnek. Ez a virág is hosszú, gondos nevelést kíván. Egyévi gon_ dos munkának eredménye az, ami. kor teljes pompájában megjelenik a virágüzletek csillogó kirakataiban. A gyönyörködő!; nem is gondolnak arra, hogy milyen fáradságos mun. kának a gyümölcse áll előttük, mi. kor szinte akaratlanul megállnak a kirakatok előtt. A melegházak falánál négyszög, letes ládákban sokszínű leveleikkel kiosi virágpalánták várnak kiülte, tésre. Rengeteg virágpalániát nevel, ték az idén a kertészet dolgozói. Azt akarták, hogy olyan szép virágosak legyenek Szeged parkjai és utcái, mint még soha. Harcot indítottak a virágos Szegedért. Jő munkájuknak meg is látszik az eredménye. Parkjaink százszínű vi. rágdíszbea pompáznak. Teljesen be. fejeződlek már a kiül tetézek. A kül. városi utcák járdái mellett is sok ,ház előtt kicsi virágoskerteket készítettek az ott lakó dolgozók. A kertészet ingyen adott virágpalán. tákat, hogy minél szebbé varázsolják lakásuk környákét a dolgozók. Több, mint 40.000 palántát adtak ki teljesen díjtalanul Az így kiadott palántál; értéke 4*000 forint A virágpalántákkal a dolgozók otthonát tették széppé. A rengeteg olcsó karalábbal, karfiollal, cseresznyével, borsóval és illatos földieperrel a dolgozók konyhájára juttattak friss zöldfőzeléket és gyümölcsöt a kertészet dolgozói. Boldogan uj. ságolják, hogy a termelőcsojjortokkal együtt mennyivel olcsóbban tud. ják adni az árut a szegedi dolgozók. nak, mint az "egyéni termelők. A cseresznyét, földiepret forint ötven, két forinttal Is olosóbban adták, mint az egyénileg dolgozók. Jó munkájuk eredménye, hogy hamarosan nagymennyiségű zöldbabot és paradicsomot tudnak majd a piacon a dolgozók rendelkezésére bocsátani A kertészet dolgozói eddig elért eredményeik továbbfokozásával ké. szülnek Alkotmányunk megünnep. lésére. Ez alkalomból versenyre hívják ki a miskolci állami kerté, szet dolgozóit. Azok a dolgozók, akik még nincsenek versenyben most Alkotmányunk tiszteletére hosszúlejáratú versenyszerződéseket kötnek. A tavaszi munkában jó kához. munkájukkal élenjártak Vízhányó János, Pataki András, Haska Lajosné és Kiss István. A munkában, azonban a fiatalok sem maradtak le az öregek mögött. Az ifik közül a három legjobb Batki József, Pesti János és Szűcs János. A kertészet dolgozói igyekeznek munkájukat mi. nél jobban elvégezni, hogy munká. juk eredményeképpen több zöldség, félét, gyümölcsöt és virágot ad. hassanak Szeged dolgozóinak. A kertészet dolgozói ebédidő alatt mind összejönnek a kert különböző részeiből, bekapcsolják a gramofont és víg zeneszó mellett fogyasztják el az ebédet. Közben megbeszélik a napi munkát, majd dúdolják az is. mert dallamokat: megpihennek. Ebéd után újúlt erővel jókedvűen fognak hozzá a félbehagyott munA Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Végrehajtó Bizottságának ülése Szófia (TASzSz), A Nemzetközi Demkoratikus Nőszövetség végrehajtó bizottságának június 21.i ülésén folytatták a vitát Nora Ro. de,' az amerikai-angol beavatkozók és a liszinmani csapatok Koreában elkövetett gaztettednek kivizsgálására alakult nőszövetségi bizottság elnökének beszámolójával kapcsolatban. Pak Den Aj a koreai nők és az egész koreai nép köszönetet fejezte ki a Nemzetközi Demokratikus Nőjzövetségnek, hogy bizottságot küldött az amerikai agresszorok gaztetteinek kivizsgálására és beszámolt a koreai nép „Mindent a frontért, mindent m győzelemért!" hatalmast hazafias mozgalmának sikereiről. Zinaida Gagarina, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának elnökhelyettese, a NDNSZ végrehajtő bizottsági tagja javasolta, hogy hagyják jóvá a koreai agresszorok gaztetteinek kivizsgálására alakult bizottság ténykedéséről szólő jelentést és a Nőszövetség titkárságának ezzel kapcsolatos intézkedéseit. Az indiai küldöti javaslatára a végrehajtó bizottság határozatot hozott a Koreában járt nőszövetségi bizottság munkájának eredményével kapcsolatban. A végrehajtó bizottság az olasz küldöttség javaslatára levélbon for. dul az ENSZ közgyűlése és a Biztonsági Tanács elnökéhez, valamint az ENSZ titkárságához, amelyben követeli a több mint 91 millió taggal rendelkező Nemzetközi Demo. kratikus Nőszövetség nevében, hogy haladéktalanul szüntessék meg a koreai háborút. ,Minden nő, minden anya nevében azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, Elnök úr, hogy terjessze eze. ket az okmányokat az ENSZ köz. gyűlése elé. Reméljük, hogy a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség küldöttségének megengedik, hogy riszt vegyen az ENSZ köz. gyűlésének est a kérdést megtár. gyalS ülésén. Azt is közöljük önnel, hogy ezeket at okmányokat oly fontosnak, ax ENSZ eljárását, pedig oly köte. lexőnek tartjuk, hogy szükségesnek véljük a nőszövetségi bizottság je. J lentését é$ okmányait, valamint ennek a levélnek szövegét megküldeni a kormányoknak, a Béke V Mg tanácsnak, minden nemzetközi demokratikus szervezetnek, minden saj. ti.szervnek és minden olyan személynek, akinek szívügye az emberi jogok védelme és a béke- meg. őrzése" — fejeződik be a V. B. levele. " , Hatalmas sikerrel mutatta be szombaton délután az „Úttörő Színház' Szergej Mihalkov ,Vörös nyakkendő' című színművét Szombat délután a Szegedi 'Nemzeti Színházban tartotta meg bemutató előadását a Budapesti Úttörő Színház művészegyüttese, amely Szergej Mihalkov a „Vörös nyakkendő" című ifjúsági színdarabját mutatta be. A szegfűi úttörők az előadásból megismerhették a szovjet pionírok és a szovjet dolgozók napfényes életét. Az úttörők az előadást mindvégig feszült érdeklődéssel figyelték és tapsviharral köszönték meg a művészek játékát. Az előadás után a gyermekek kifejezték kí. vánságukat: bárcsak többször jönn« az Úttörő Színház Szegedre. Ma két előadást tart az Uttöró Szín. ház, défcüőtt fél 11 és délután 4 órakor. SÁRGULÓ LAPOK — faíxataMák A Városi Levéltár régi iratai között találták meg azt a levetet, amelyben a nyomozó a „polgármester úrnak" jelenti, hogy Martonosi Ferencet feleségével és két gyermekével együtt kilakoltatták házából, s a földön lévő terméssel együtt lefoglalták n házat. Martonosi Ferenc kikerült az utcára, mert nem tudta megfizetni azt a hatalmas adót melyet kis házára és földjére kiróttak. Ez 1937-ben történt. A szegényparasztság körében a féktelen nvomor uralkodott ebben az Időben. Pár holdnyi földjük és egyszobás házuk ntán behajtott adóból a városi urak, a polgármester úr, meg a főispán úr jártak autóval, dorbézoltak, amig a dolgozó parasztok véres verejtékkel, éhezve, rongyosan dolgoztak, hogy ki tudják fizetni adójukat. Martonosi Ferenc két fiának sem volt lehetősége arra. hogy legalább a hat osztályt végigjárják. József már tíz éves korában knlákeseléd volt. Ktleneven-százlioldas gazdánál szolgált éhbérért. Az Istállóban lakott. Délben odalöktek elé egy tányér levest s nem törődtek azzal, hogy elég-e, vagy sem. Az Istállóban, ahol aludt, éjjel befagyott a vödörben a víz tél Idején. A gyerek egy pokrócba takarózva — nz Is a sajátja volt — aludt télen, azaz aludt volna, ha a hideg nem járta voln át minden porclkáiát. Pedig volt a kóláknak nem egy használatlan takarója, s hiába kérte, könyörgött Martonosi Józsrf, hogv megfagy egy takaróval: mindig „nem" voll a válasz. A kulák mulatozni járt be a városi korsmákba. A béresnek akár tél volt, akár nyár. az Istálló sarkánál állva ke'lett megvárni, hogy kifogja a lovakat s részeg gazdáját ágyba fektesse. Egyszer n nehéz napi munka után elaludt. Amikor a kuták hazaért agyon akarta verni. — Még a melegvizet Is sajnálták tőlem — mondja Martonosi József. — A " "ra csontig sebes volt n fagytól és arra sem volta; tévesek. hogy egv kis melegvizet adtának, amiben p>- 'mosakodhattam volna. Nváron meg akármilyen dőli volt a here, naponta egy holdat le kel'ett vágni belőle. U«rv szerették volna, hogv még a bőrét «e vigye el tőlük az emberfia... Talán senki sem gyűlölt őket annyira mint ín ... ' A visszaemlékezés már nem fáj Martonosi Józsefnek. Mosolyog az arca. amint elmeséli, hogy miket csinált a kulák. A vásárhelyi „embervásáron" megvette a fiatal béreseket, kötelezte őket arra, hogy egy évig nála maradjanak. Azután úgy bánt a béresekkel, hogy legfeljebb egy hónapig bírták nála, azután megszöktek. Persze a kulák Ilyenkor nem' fizelett semmit. Egy év alatt 12 béres szökött meg tőle. • Mint minden szegényparaszt, Martonosi József éleiében l» döntő fordulópontot jelentett a felszabadulás. Hét hold juttatott földet kapott. Ezt azzal hálálja meg, hogy minden évben példamutatóan műveli meg földjét. Az tdén Is már háromszor kapátta meg a kukoricát, s tányérteái már hányják a fejüket. Mtndrn nap figyeli a búzakalászokat, nézi fejlődésüket. Ugy gondolja, hogy a jövő héten már viaszérésben iesz a búza s akkor megkezdi az aratást. — Tizennégy-tizenöt mázsás holdanként! átlagtermésre számítok — mondja és kezével végigsimogatja a súlyos búzakalászokat. — Utána száznapos kukoricát vetek, legyen minél több abrak a lovaimnak. Édesapja ncm érte meg azt, hogy ne kelljen rettegni a végrehajtótól és ne kel'jcn a „polgármester úrbos" könyörgö levelekel írni azért, hogy ne tegyék ki őket az utcára minden nélkül. De gyerekel megérték s egyikük mint egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, a másta pedig mint termelőszövetkezeti csoporttag harcol azért, hogy ezt a boldog életet senki el ne vegye tó'tik. Az unokákból pedig tanító, tanár, vagv orvos lesz. Ok is paraSztgyerokeket tanítanak majd, de nem úgy, mint ahogy édesapjukat tanították: nádpálcával, meg vonalzóval. A levéltárban a levél lassan megsárgul s az egykor utcára kidobott Martonosi család házában pedig napról-napra szebb és gazdagabb élet virul. (Vince)