Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-29 / 149. szám

SZEGED DOLGOZÓI NAGY ÉRDEKLŐDÉSSEL VARJAK A FEGYVERES TESTÜLETEK NAGYSZABÁSÚ HANGVERSENYÉT 'A PÉCSI BŐRGYÁR VEGYESKARA SZEREPEL VASARNAP SZEGEDEN VII. ÉVF. 149. SZÁM DP CS0NGRADMEGYE1 PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, IOŐI. JÚNIUS 29. Elhangzott az ítélet az összeesküvő Grősz-banda bűnperében Vezér-Vizet* Ferencet halálra, a több! vádlottat börtönbüntetésre ítélték A budapesti megyei bíróság Olti Vilmos elnökletével összeült büntetőtanácsa csütörtökön délben hirdetett ítéletet Grősz József és tárfiai összeesküvési bűnperében. A tárgyalás megnyitása után Olti Vilmos az alábbiakban hirdette ki a piegyei bíróság ítéletét: A budapesti megyei bíróság ítélete: A NÉPKÖZTÁRSASÁG j NEVÉBEN! A budapesti megyei bíróság a demokratikus államrend megdönté. pére irányuló szervezkedés vezetésének bűn'ette és más bűncselekmények miatt Grősz József és tárfiai ellen indított bűnügyben megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ÍTÉLETET. Az előzetes le'artózlatásban lévő I. r. Grősz József Vádlott bűnös 1. az 1946:VII. tv. 1. §-ánah (1) bek.-ben meghatározott, a demokra. tikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntettében, 2. az 1950:30. trv. 57. §. a. és b. pontjaiban meghatározott és az 58. § 3, bek..e szerint minősülő valutaüzérkedés bűntettében, továbbá 3. az 1948 XLVIII. tv. 48. §.ának 4. bek.-ben meghatározott külföldre szöktetés bűntettében, valamint 4. az 1945:VII, tv. 1. §.ávaltörvényerőre emelt 1440/1945. M. E. sz. rendelet 12. g-ának 6. pontjában meghatározott bűnpártolással elkövetett népellenes bűntettben. II. r. dr. Bozsik Pál vádlott bűnös az 1946:VII. tv. 1. 2. bek.-ben meghatározott, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettében. III. r. dr. Farkas Endre vádlott bűnös az 1946 :VII. tv. 1. g. 2. bek..ben meghatározott s a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettében. VI. r. Endrédy Vendel vádlott bűnös 1. az 1946: VII. tv. 1. (2) bek..ben meghatározott, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésbefi való tevékeny részvétel bűntettében, továbbá 2 1 rb folytatólagosan elkövetett." az 1930:111. tv. 60. g-ának harmadik pontjában meghatározott és a 61. §. (1) bek-e szerint minősülő kémkedés bűntettében, továbbá , 3. az 1950:30. tvr. 57. a. és b. pontjaiban meghatározott és 58. g. 3. bek-e szerint minősülő valutaüzérkedés bűntettében és végül 4. az 1948:XLVIII. tv. 48, 4. bek.-ben meghatározott külföldre 6zök'etés bűntettében. VII. r. Hagyó-Kovács Gyula Vádlott bűnös 1 rb. folytatólagosan elkövetett, ez 1945 :VII. tv 1. §-ával törvényerőre emelt 1440/1945. M. E. $z. rendelet 10. g-ának 6. pontjában meghatározott népelleties bűntelt. ben, továbbá 2. az 1946. VII. ív. 1. §-ának '(2) bek.-ben meghatározott, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettében, továbbá 3. az 1950:30. tvr. 57. a. és b. pontjaiban meghatározott és az 58. g. 3. bek. szerint minősülő_ valutaüzérkedés' bűntettében és végül 4. a 8800/1946. M. E. sz. rendelet 1 §-ának 3. pontjában meghatározott és a 9. 8. 2. bek._ 2. és 3. pontja 'szerint minősülő árdrágító üzérkedés bűntettében. VIII. r. Csellár István vádlott bűnös 1 az 1945:VII. ív. 1. 8-ával törvényerőre emelet 1440/1945. M. E. sz rendelet 12. g-ának 6. pontjában meghatározott bűnpártolással elkövetett népellenes bűntettben, to. .vábbá valutaüzérkedésben, külföldre azöktetésben és okírathamisítás bűntettében. IX. r. Vezér Ferene vádlott bűnös 1. mint tettes egy rb. a BTK 278. g-ában meghatározott gyilkosság bűntettében, valamint 2. mint felbujtó több rb. a BTK 278. g-ában meghatározott gyilkos, ság bűntettében, továbbá 3. az 1945 :VII. tv. 1. g.ával törvényerőre emelt 1440/1945. M. E. sz. rendelet 8. 2, bekezdésében meghatározott, a népek háború utáni békés együttműködésének megbontására irányuló bűntettben. Ezért a megyei bíróság: az 1946: VII. tv. 10. g. 1 bek., illetve a 10. §. 2. bekezdése —, az 1950:XXX. tvr 58 g. 3. bekezdése —, az 1948: XLVIII. §. 4. bekezdése —, az 1945 VII. tv. i. g,. illetve az 1440/1945. M. E. sz. rendelet 11. b. pontja, valamint 13, §.a —, az 1930:111. tv. 61. § 1. bekezdése • —, a 8800/1946. M. E. rendelet 9. g. 2. bekezdése, a 7150/1946 M. E. rendelet 2. 1. bekezdése alapján —, az 1950:'II. tv. 51. g. 2. bek. a. pontja felhívásával I. r. Grősz József vádlottat összbüntetésül 15 évi börtönre, II. r. dr. Bozsik Pál vádlottat 10 évi börtönre, III. r. dr. Farkas Endre vádlottat 8 évi börtönre, VI. r. Endrédy Vendel vádlottat összbüntetésül 14 évi börtönre, VII r, Hagyó-Kovács Gvnla vádlottat összbüntetésül 13 évi börtönre. Vni. r. Csellár István vádlottat összbüntetésül 10 évi börtönre és végül IX. r. Vezér Ferenc vádlottat összbüntetésül halálra, mint főbüntetésre ítélt. Valamennyi vádlottat mellékbüntetésül az 1950: II. tv. 38., 39. 8-ai alapján a közügyektől tíz-tíz évre eltiltja és teljes vagyonukat elkobozni rendeli. A vádlottak által rendőrhatósága* őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban eltöltött időt a szabadságvesztés büntetésben az 1950- II. tv. 51. 5-a alapján teljes egészében beszámítja. A vádlottaktól lefoglalt,, s bűnjelként kezelt lőfegyvereket és lőszert, valamint az aranytárgyakat és különféle valutákat az 1950: If. tv. 37. §-a alapján elkobozza. |m.| Ellenben a megyei bíróság a bp. 21. §-a alapján V. r. dr. Pongrácz Alajos vádlott ügyében hatáskörét leszállítja s ügyét Illetékes elbírálás végeit a budapesti katonai törvényszékhez átteszi. Végül: IV. r. dr. Hévey László vádlott ügyét a jelen eljárástól elkülöníteni rendeli. Indokolás i Á megyei bíróság vádlottaknak a nyilvános tárgyaláson tett nyilatkozatai, továbbá a tárgyaláson kihallgatott tanúk, fegyverszakértő szakvéleménye, az iratokhoz csatolt okiratok és bűnjelek alapján a következő — ezúttal a szóbeli indokolásban csupán röviden és lényegében, írásba foglalandó ítéletben részletesen is kifejtendő — tényállást fogadta el valónak és vette ítélkezése alapjául. Mindszenty József még 1948. évben megbízta dr, Bozsik Pál II. r. vádlottat, bizalmas politikai tanácsadóját, hogy a demokratikus államrend megdöntésére szervezkedést építsen ki és annak gyakorlati programmját dolgozza ki. Ezt követően Mindszenty — miután letartóztatásától tartott — 1948 november 3-án a budai Uri-utcai príraási palotában, majd 1948 december 1-én Esztergomban megbízta Grősz József I. r. vádlottat, hogy őrizetbevétele esetén vegye át az általa irányított szervezkedés vezetését. Ez utóbbi megbeszélés alkalmával kifejtette Mindszenty, hogy Grös- Józsefben látja politikai irányvonala töretlen továbbfolytatásának biztositékát. Mindszenty őrizetbevétele után Grősz József Mindszenty népellenes politikáját továbbvitte. Dr. B-ozsik Pál a Mindszentytől kapott megbízás alapján megkezdte a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kiépítését és gyakorlati programmjának kidolgozását. Beszervezte dr. Farkas Endre III. r. vádlottat, akivel együtt kidolgozta szervezkedésük elméleti alapját, az úgyneveztt „jogfolytonssági elv"-et, mely szerint Mindszenty akadályoztatása miatt a király távollétében Grősz József kalocsai érsek mint homo régius az ideiglenes államfő. A szervezkedés szoros kapcsolatot létesített az Egyesült Államok budapesti követségével. A szervezkedés tényleges vezetését Grősz József 1949 augusztusában vette kezébe, amikor régi barátja és iskolatársa, dr. Farkas Endre vádlott felkereste őt. részletcsen beszámolt a szervezkedés előrehaladásáról, az USA-követséggel létesített kapcsolatokról s felhívta, hogy vállalja el az ideiglenes államfői tisztet és a szervezkedés legfelsőbb irányítását. -Grősz József közölte vele, hogy a szervezkedésről már közvetlenül Mindszentytől értesült és vezetését elvállalta. Ez időtől Farkas Grősz Józsefet sűrűn felkereste s a szervezkedés konkrét kérdéseiről neki rendszeresen jelentéseket tett. 1950 tavaszán az USA-követség „virágnyelven" írt nyilatkozatot kért Grősztőli mely szerint ő tényleg résztvett a királypárti szervezkedésben. Grősz az előre megállapított szövegű nyilatkozatot megadta s Farkas azt a követséghez továbbította. 1950 július elején az USA-követség Grősz Józseftől újabb Írásbeli nyilatkozatot kért. Grősz az USAkövetségen legépelt nyilatkozat két példányát aláírta. A nyilatkozatban elvállalta az államfői tisztség betöltését és átmeneti kormány kinevezését. Egyben kötelezettséget vállalt, hogy Magyarország a rendszerváltozás után csatlakozni fog a nyugati államok szövetségéhez. 1950 nyarán az amerikaiak a szervezkedés részére egyre több utasítást adtak. Az államfői nyilatkozat átvétele után a kormány kinevezését kívánták. Dr. Bozsik és dr. Farkas össze is állították az összeesküvés kormányát, amelyet Grősz József jóváhagyott. További amerikai utasításra megkezdték a kormány me'lé az úgynevezett tanácskozó testület szervezését, az államapparátus kulcsállásainak betöltésére alkalmas személyek kiválogatását és régi fasiszta katonatisztekből, csendőrökből karhatalom szervezését. 1950 nyarán a szervezkedés már jelentős fegyveres terrorcsoportokkal is rendelkezett, amelyek szervezését dr. Hévy László irányította. A fegyveres csoportokat volt csendőrökből, horthysta katona- és rendőrtisztekből, ostenburgista különítményesekből. volt legitimista egyesületek és bajtársi szövetségek tagjaiból és egyéb népellenes elemekből szervezték. A fegyveres akciók konkrét előkészítését és vezetését az ostenburgisták vezetője. Mészáros Iván csendőrezredes vállalta. A rendelkezésükre álló több mint ötven lőfegyverrel és száz csomag lőszerrel előbb fegyverraktárak megrohanását, majd középületek, minisztériumok, a rádió, posta. stb. megtámadását tervezték. A terrorcsoportok szervezéséről Farkas Grősz Józsefnek rendszeresen jelentést fett. A~szervezkedés az előbbi fegyveres csoportokon kívül más föld alatt szervezkedő csoportokkal is felvette a kapcsolatot, fgv az Endrédy Vendel által irányított Pap Ervin-féle demokráciaellenes szervezkedéssel, valamint a R-SzKRTnál szervezkedő Romvári és a MÁV-nál romboló tevékenységet folytató Balázsi illegális csoportjával. 1950 októberben elhatározták, hogy Héveyt kiküldik Franciaországba, hogy ott Habsburg Ottóval személyes kapcsolatot létesítsen. A szervezkedés a népi demokratikus államrendet fegyveres erőszakkal, robbantásokkal, gyilkos merényletekkel, az 1919-ből jólismert véres terrorral akarta megdönteni s a királyságot. élén Habsburg Ottóval visszaállítani. Célkitűzéseik megvalósításánál egyrészt a Tito Jugoszláviájában és a Nyugaton állomásozó felfegyverzett fasiszta magyar csapatokra, másrészt az amerikaiak és Tito fegyveres segítségére számítottak. Grősz József, Endrédy Vendel és Csellár István Jenő vádlottak, hogy a rendszerváltozás esetére kellő személyi tartalékkal rendelkezzenek, a rendelkezésre álló egyházi intézmények kihasználásával szökésben levő körözött bűntetteseket és más népellenes elemeket rendszercsen rejtegettek és támogattak, másokat külföldre szöktettek. Megszervezték a feloszlatott szerzetesrendek további illegális szervezett együtt-tarfását, hogy ezzel is kellő számú reakciós tartalékot biztosítsanak a hatalomátvétel idejére. A szerteágazó akciók pénzügyi fedezetét a külföldről becsempészett jelentős valutaösszegek zúgforgalomban való értékesítéséből, külföldre csempészett nagy nemzeti értékű kódex. stb. kiárusításából, kongruacsalásból. inzulinnal és szesszel való üzérkedésből és sok egyéb bűnös és erkölcstelen ügyletből biztosították. Szervezkedésük során nem válogattak az eszközökben. Igy például Vezér Ferenc vádlottról tudták, hogy mint a szentkúti Pálos-kolostor házfőnöke, kulákokból és más népellenes elemekből felfegyverzett terrorbandát szervezett s azt szovjet katonák meggyilkolására uszította és utasította. A gyilkosokat nyilvánosan megdicsérte és megjutalmazta. Egy szovjet katonát 1944 december közepén sajátkezüleg meggyilkolt s a rendház udvarán elhantolt. Mindezt rendtársai, valamint Grősz József és más püspökök is tudták róla, ezért több mint félév-tizedes bujkálása során mindenben támogatták. liíl! Vádlottak" a tárgyalison beismerték a terhükre rótt cselekményeket. Bűnösségüket is elismerték. Valamennyien hangoztatták őszinte megbánásukat. Mentségükre felhozták hosszú, több évtizedes reakciós szellemig neveltetésüket és az ezáltal kialakított szembenállásukat a népi demokratikus fejlődéssel. Felhozták továbbá a Vatikánból s egyházi feletteseiktől kapott útmutatásoknak szándékukat formáló erejét és az egyházi felsőbbség iránt beléjük nevelt feltétlen tekintélytiszteletüket. A bíróság vádlottak tényelőadását és cselekményeik alanyi bűnösségi fokát messzemenően enyhítő védekezését lényegében elfogad'a, mert a tárgyalás egész anyaga egybehangzóan és minden kétséget kizáróan bizonyítja az Ítéleti tényállást. A megyei bíróság azonban dr, Hévey László IV. r. vádlottnak a szervezkedésen belüli tevékenységét a bizonyító eszközök leggondosabb mérlegelésével sem tudta aggály nélkül megállapítani. Nevezetesen ennek a vádlottnak a tevékenysége olyannyira összefügg a szervezkedés fegyveres csoportjainak résztevékenységével, hogy csupán azokkal együttes elbírálás során tisztázható megnyugtatóan, hogy vájjon ennek a vádlottnak a tevékenysége vezetőiellegű-e (t. 1 §. 1. bek.), vagy pedig tevékeny résztvevő-e '(5. 1. 5. 2. bek.). Ezért a bíróság dr. Hévey LászJó ügyéi clkülönftette. Dr. Pongrácz Alajos V. r. vádlott ügyét a bíróság azért rendeli© a budapesti katonai törvényszékhez áttenni, mert a vádlott a terhér© rótt kémkedési bűncselekményeket katonai titok tekintetében követte el. E bűntett elbírálása pedig kizárólag a katonai törvényszék, ha* táskörébe tartozik. < A bíróság súlyosbító körülmény* ként értékelte a bűnhalmazatot és a folytatólagosságot. Viszont enyhítő körülménynek! tekintette: . Grősz József vádlott esetében. 1. hogy bár a dolgozó hivők é# az alsópapság óhajának engedve megkísérelte, hogy rálépjen a népi demokrácia és a katolikus egyház megegyezésének útjára, ebben azonban a Vatikánból Írásban és szóban érkezett, a megegyezést tiltó utasítások megakadályozták. Amikor pedig az állam ás a római katolikus egyház között a megegyezés mégis létrejött, ezért a Vatikán neki ro$zszalását fejezte ki, 2. töredelmes beismerését és felderítő vallomását, 3. büntetlen előéletét, 4. előrehaladott korát. Dr. Bozsik Pál vádlott esetében 1. előrehaladott korát, 2. törődött, évek óta beteg állapotát. Valamennyi vádlotf esetében a büntetlen előéletet és a töredelmes beismerő vallomást. Továbbá Vezér Ferenc kivételével valamennyi többi vádlott esetében az egyházi felsőbbség feltétlen tiszteletét és a neki alávetettség szellemében történt nevelésüket és életszemléletüket. Úgy Grösz Józsefre, mint a többi vádlottra a Vatikán iránymutatása rendkivül szándékformáló erővel birt. Bár éppen a jelen eljárás so. rán különösképpen megvilágítási nyert, hogy a Vatikánban immár évek óta Magyarországról kiszökött népellenes bűnözök, erkölcstelen pa. pok, politikai kalandorok adják a magyar politikai és egyházi viszonyokról a tájékoztatás^, ők sugalmazzák a Rómából jövő útmutató, sokat, tehát Róma szava lényegébea ezeknek a szava. ' Az ítélet kihirdetése után Alapy Gyula államügyész Grősz József, Hagyó.Kovács Gyula és Csellár István vádlottakkal kapcsola'ban súlyosbításért fellebbezett, Bozsik Pál, Farkas Endre és Endrédy Vendel*vádlottakkal szemben pedig a vádtól eltérő minősítés miatt és a büntetés súlyosbítása végett je. lentett be fellebbezést. Az í életnek Vezér Ferenc, Pongrácz Alajos és Hévey László vádlottakra vonatkozó részét tudomásul vette s indítványozta, hogy a vádlottak előzetes letartóztatását az ügyben hozandó jogerős határozatig hosszabbítsa meg a bíróság. Ezután hét vádlott védője jelen, tótt be fellebbezést. Hévey László védője a bíróság döntését tudomásul vette, Pongrácz Alajos védője pedig három napi gondolkozási időt kért. Ezután a vádlottak közül Grősz József, Bozsik Pál, Farkas Endre, Hagyó-Kovács Gyula és Vezér Ferenc csatlakozott a védője által előterjesztett fellebbezéshez. Hévey László és Pongrácz Alajos tudomásul vette a bíróság határo. zatát, Endrédy Vendel és Csellár István az ítéletben megnyugodtak. A megyei biróság a bejelentett fellebbezéseket elfogadta, a vádlót, tak a jogerős határozatig előzetes letartóztatásban maradnak. Ezután Vezér Ferenc és védője kegyelemért folyamodott. A büntetötanács a kérés elbírálására kegyelmi tanáccsá alakult át, amely, nek határozata titkos. Hamvas Endre csanádi püspök levele Dobi Istvánhoz, a minisztertanács elnökéhez „Dobi István Miniszterelnök Urnák. Budapest. A Grősz_per tárgyalásánál ne. vem töhibízben felmerült. Szükségesnek tartom Miniszterelnök Úrral közölni, hogy a nevemmel kapcsolatos vallomások a valóságnak megfelelnek. Mélységesen sajnálom, amit a kormánnyal szemben elkövettem. Belátom, hogy ezzel a cselekmény., nyel nemcsak a kormányhoz, a kormánnyal való megegyezéshez nem voltam őszinte, hanem az egyháznak is ártottam. Megígérem, hogy a jövőben békésen és lojálisán igyekszem együttműködni és a kormánnyal szemben elkövetett hibákat jóvá. tenni. Kerülni kívánok minden olyan cselekményt, amely az állam ég az egyház viszonyában nem lojális és törekszem az állam és egyház békés együtműködésére. Kérem, legyen meggyőződve ML niszterelmök Ur e szándékom őszinteségéről. Budapest. 1951 június 27. Dr. Hamvas Endro csanádi püspök" ,