Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-13 / 135. szám

I A mongol nép a Mongol Népi Forradalmi Párt és a pártonkfvUltck tömbjének jelöltjeire szavazott A Jutagyárban És u Ládagyárhan újabb élenjáró dolgozókat tüntettek ki sztahanovista oklevéllel. Leszátlftották a sertéstenyésztési akcióból átvételre kerülő siiklők súlyhatárai. AZ MDP CSONGRADMEGYE TTSAGÁN AK LAPJA VII. ÉVE. 135. SZÁM Teremtsük meg a tömegsport alapját. — erősítsük az MHK-mozgalmat AHA 50 FILLEK SZERDA, 1*1. JUNIUS 13. Csongrád megyében az MHKmozgalom jelentőségét sokan nem értéikelik teljes mérteikben. Az MHK annyit jelent, hogy „Munkára Harcra Kész." Ismeri ezt a jelszót minden dolgozó, de sokan neon gondolkodnak azon, hogy ebben a feszült nemzetközi helyzetben, felemelt ötéves tervünk teljesítésében, milyen nagy szükség van arra, hogy ne elpuhulttan, renyhe izmokkal álljunk a gépek mellé, hanem erős testtel és kemény akarattal. Az üzemekben v és egyéb munkahelyeiken ellenőrzött adatok szerint, azok a dolgoztok sokkal jobb eredményeket érnek el a termelésben, akik sportolással foglalkoznak. A tömegsport tehát munkára, harcra készebb embereket nevel. Az MHK testnevelési rendszer pedig a tömegsport erős alapja. Az MHK-mozgalom kiszélesítése nagy feladatokat ró az üzemi bizottságokra és a tömegszervezetekre. Az MHKmozgalom szélesítése valamenynyi dolgozónak érdeke. A SZOT-, a DISZ-, a DÉFOSZ.szervezeteknek különösen nagy gondot kell fordítaniok ama, hogy munkaterületükön minden dolgozó vegyen részt az MHKmorgalombnn. Különösen faluhelyen mutatkozik nagy lemaradás az MHK testnevelési rendszer fejlesztésében. A gépállomésok, állami gazdaságok és termelőcsoportok sportfelelősei sok helyen nem gondoskodtak még arról, hogy az ott dolgozók bekapcsolódjanak az MHK-mozgalomba. Ugyanolyan felelősség terheli ezeken a munkaterületeken és a falvak elhanyagolt MHK-sportmozgalmában a DISZ- és DEFOSZszervezetek vezetőit is. Legtöbb községben a DISZ és DÉFOSZ vezetői nem végeznek propaganda és szervező munkát. Arra hivatkoznak, hogy „más munkájuk is van". Ez a kijelentés is a.at bizonyítja, hogv községben a DISZ és DEFOSZ szervezetek vezetői lebecsülik az MHK-mozgalmat. Az MHK-mozgalom szervezésénél sok hiányosság található a vállalatoknál is. A vállalatvezetők és ÜB.-titkárok nem foglalkoznak lelkiismeretesen az üzemi MHK-mozgalommal. Az értekezleteken nem beszélnek az MHKTrendszer fontosságáról és sok esetben inkább gátolják a sportfelelős ilyenirányú munkáját, mintsem segítenék. A makói MAV-műhely UB.-titkára például mindent megígér, de tényleges segítséget nem ad az MHK kiszélesítéséhez. A műhelyben nem tudatosítják kellőképpen az MHKtestnevelési rendszer jelentőségét. Ennél is súlyosabb a helyzet a szentesi Tejfeldolgozó üzemben, ahol az MHK.felszerelés a szekrényben hever. Hódmezővásárhelyen a városi tanács sporífelelőse sem törődik az MHK-moz,galomma|. Alig indultaik meg még a nevezések. Hasonló a helyzet kisebb-nagyobb eltéréssel a megye valamennyi tanács szervezeténél. Az MHK-mozgalom fejlődését erősen gátolja, egyes sportszer, vezetéknél az a téves nézet, hogy előbb a minősági sportot kell kiépíteni, majd a minőségi sport vonzza a tömegeket. Ezek a sportvezetők nem tudják azt, hogy éppen a tömegekből nő ki a minőség. A makói Lokomo. tív-nál például egy labdarugó igazolására mozgósítják az egész várost, de még egyszer se mozgósították a dolgozókat az MHK tömeg"ersenyre 'agy az MHK akadálypályák épiteiére. Ennél a sportkörnél v innak egyes „üzletemberek", akik még azt a kapitalista elvet vallják hogy abban a mozgalomban, amely nem biztosít bevételt, nincs „fantázia". Igy laposítják el. gyengítik és sorvasztják az MHK-mozgalmat, a tömegsport alapját. Hasonló a helyzet szentesi Kinizsi sportkörnél is. Elég nagyszámban vannak még olyan elemek a sportkörök vezetőségében, akik nem hogy kiűznék, hanem egyenesen él esz. tik a kapitalista szellemet i sportolókban. Mondanunk sem kell, hogy az ilyen elemekre nincs szükségünk a szocialista sport fejlesztésénél. Erre figyelemmel kell lenniök a sportkörök tagjainak a most folyó sportköri vezetőségválasztás alkalmával. Azokat a becsüle tes dolgozókat kell beválasztani a sportköri vezetőségbe, akik ismerik a szocialista sport fejlődésének a jelentőségét és ennek megfelelően végzik munkájukat. Ezzel elősegítik az MHK testnevelési rendszer nagy fellendülését. Azokon a helyeken, ahol a pártszervezetek az üzemi bizottságokkal összefognak a soort és a testnevelés kifejlesz tésáre, ott jó munka folyik az MHK_mozgálmat illetően. Példa erre a makói igásúti állam5 gazdaság, ahol az MHK-mozga1 ómban résztvevő dolgozókat olyan arányban szervezték hogy 160 százalékkal magasabb létszámmal vesznek részt az MHK -kiképzésben, mint ahogy azt tervezték. Az MHK-mozgalom kiszélesítése, további fejlesztése érdekében a DISZ, és a DEFOSZszervezeteinek sokkal lelkiismeretesebben kell foglalkozniok a tömegsport fejlesztésével Különösen a falun szükséges ez. hogv erős, edzett fiatalságot tudjunk neveim, akik u termelésben is élen tudnak járni A városokban a szakszervezeti szerveknek kell fokozottabban bekapcsolódniok az MHK testnevelési rendszer mun kajába. Többet kell foglalkozni üzemi értekezleteken az MHKrendszerrel, hogy bebizonyosodjék: a sport a kommunista nevelés egyik fontos eszköze A sportköri edzőknek még fokozottabban be kell kapcsolód niok az MHK testnevelési rendszer tudatosításába és a pró'' bákra fel kell készíteniük a dolgozókat. Az edzők mellett nagv szerepe van itt az élsportolóknak, akik tudásukat, tapasztalataikat átadják fiatalságunkrak. Mind °z edzők munkáját. mind az élsportolókét ? jövőben úgy bírálják el: hány dolgozót készített el az MHK-próbákrn. Ha az élsportolók nem próbáznak le az ősz szel, már aktívan nem sportolhatnak. Pártszervezeteinknek is tc.L bet kell foglalkozniok a testneveléssel, mint eddig. Sok pártszervezeti vezetőnk eddig nem tartotta fontosnak a sportmunkát. A jövőben PZ MHK-mozgalom kiszélesítéséné' a Párt irányító szerepének ér segítségének erősebben ki kett domborodnia. Tisztán és világosan kell látni minden dolgozónak, hogy a testneveléssel is fokozni tud ja termelését. Ahhoz, boga' béke frontján megálljuk b? lyünket. a dolgozókat fizika5 lag is fel kell készítenünk. Rendelet a cséplési munkálatok megkezdésérd!, ellenőrzéséről és szabályozásáról Augusztus végéig mindenütt be kell fejezni a gabona cséplését .Az élelmezési miniszter rendeletei adott ki a cséplés szabályozásáról. A rendelet hatálya mindenkire kiterjed, aki az 1951. évben gabonát, vagy egyéb terményt csépel, vagy csépeltei, akár van be. adási kötelezettsége, akár nincs A rendelet egyaránt vonatkozik a gabona (búza, rozs, kétszeres, árjxi. zab), egyéb termény (rizs, köles, borsó, lencse, repce, olajlen, lucerna, vöröshere, biborhere, baltacím, mag) és minden más cséplésre kerülő termény cséplésére, valamint az úgynevezett elöcséplésre, próbacséplésre és kenyércséplésre. Gabonát csépelni csak cséplőgéppel szabad Galbonát csak géppeil és csak az esépeltethet, akinek az 1951—52. évre szóló gabonaíapja van. A gabonalapot a cséplés megkezdése előtt a cséplőgép felelős vezetőjének és a cséplési ellenőrnek meg kell mutatni. Beadásra köteles termelő a gabonalappal együtt beadási könyvét is köteles felmu. tatni. A gabona cséplésénél az osztályozóhenger használata kötelező'. A kicsépelt gabonában 2 százaléknál több ocsú és az ocsúban 2 százaléknál több ép, fejlett gabonaszem nem lehet. Ha a kicsépelt gabona ezt a tisztasági fokot nem éri el, az osztályozóhengert újbó' megfelelően be kell állítani és a nem kellő tisztaságú gabonát és ocsút újból fel kell önteni. A szemtörés 3 százaléknál, a Szemveszteség fél százaléknál több nem lehet. A gabonát nedves állapotban csépelni nem szabad. Ahol a gépállomásnak, vagy a földmüvesszövetkezetnek cséplőgépe van, elöcséplés csak a gép. állomás vagy a földmüvesszövetkezet cséplőgépével végezhető. Rizst, kölest, borsót, lencsét repcét, olajlent, heremagvakat és egyéb terményeket akár cséplőgép pel, akár kézi erővel, vagy nyomtatással (járgánnyal) ki lehet csépelni. A rendeletnek a cséplés bejelentésére és a cséplési könyvek vezetésére vonatkozó rendelkezései géppel történő cséplés esetében a rizs, láiles borsó, lencse, repce, olajlen, heremagvak és egyéb ter_ mények cséplésére is kiterjednek, a gabonacséplés ellenőrzésére vo_ natkozó rendelkezések azonban a rizs. köles, borsó, lencse, repce, olajlen, heremagvak és egyéb termények cséplésére nem terjednek ki. A gabona cséplését az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben és a termelőszövetkezeti csoportokban auguszlus 20-lg. az egyénileg terme, lök gazdaságaiban augusztus 31-ig. z egyéb termények cséplését pe. dig — a rizs és másodtermények kivételével — a mezőgazdasági termelés, egész területén szeptember 30-ig bc kell fejezni A gabonacséplés zavartalanságának biztosítása céljából a koráb. ban érő termények (őszi árpa, rozs. biborhere, repce, korai borsó őszi takarmánykeverékek maghoói) cséplését a közös szérűkön a búza aratásának bevárása nélkül meg kell kezdeni. \ középérésű és késői borsót, továbbá a lencsét learatásuktól szá mított 10 napon belül el kell csépelni. V csépié* kezdetének bejelentése Minden cséplőgép felelős vezetője köteles a lakóhelye szerint il. elékes járási, vagy városi tanács végrehajtóbizottságának elnökénél a cséplés megkezdése előtt, de egkésőbb június 20-ig eskütételre 'elentkezmi. Cséplést csak az vezethet, aki az esküt letette. \ végrehajtóbizottság elnöke az eskü letétele alkalmából a cséplő, gép felelős vezetőjének ellenőrző, apot ad ki. amelyen az eskü letételét igazolja. A tanács végrehaj'óbizottságának elnöke a cséplőgépek felelős vezetőit ellátja a szükséges cséplési könyvekkel: cséplési eredmény lap. tömbbel és cséplési naplóval is. A cséplőgép felelős vezetője köteles a cséplés megkezdését — elöcséplés esetében is — a cséplés helyén a köz. ségi vagy városi végrehajtóbizottságnak előzetesen bejelenteni. Ugyancsak be kell jelentenie a cséplés befejezését is. A cséplési naplóba naponként kell bevezetni az aznap kiállított és lezárt cséplési eredménylapok adatait éa az átvett gépkeresetei. A cséplési naplót a cséplőgép üzembentartója 1956 december 31ig köteles megőrizni. A rendelet a csépeltető felelősségével kapcsolatban előírja, hogy a csépeltető köteles meggyőződni arról, hogy a mázsáló a cséplőgép felelős vezetőjével együtt a kicsépelt gabonát minden esetben pon. tosan lemérte és a mérlegelés eredményét a cséplési eredménylapra, a cséplés befejezésekor pedig az egész terméseredményt a gabonalapra a valóságnak megfe. lelően feljegyezte. Ennek megtörténtét a csépeltető a cséplési eredménylapon aláírásával igazolni köteles. A cséplés ellenőrzése Gabonacséplést csak a hatóságilag megbízott cséplési ellenőr jelenlétében végezhet a cséplőgép. Egyéb termények csépléséhez a cséplési ellenőr jelenléte nem szük. séges. A gabonacséplés hatósági el. lenőrzését a cséplőgépnél dolgozó munkáscsapatnak az a tagja végzi, akit az élelmezési miniszter a cséplőgép nyilvántartási helye sze . rint illetékes községi, vagy városi végrehajtóibizottságnak a Dol. gozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége helyi szervezetével egyetértésben tett javas, lata alapján ezzel megbíz. A gabonacséplés ellenőrzésé, vei megbízott munkást mint halósági megbízottat, a büntető törvények alkalmazása szempontjából közhivatalnoknak kell tekinteni. A gépállomás cséplőgépéhez a cséplési ellenőrt az élelmezési mi. miszter az állami mezőgazdasági gépüzem kijelölése alapján bízza meg. A cséplési ellenőr a gépnél alkalmazott gépész, fűtő, vagy etető lehet Az állami gazdaságokban a gabonacséplésbez az ellenőrt az állami gazdaság vezetője jelöli ki és bízza meg. Ahol megfelelő számú szakképzett mezőgazdasági munkás nem áll rendelkezésre, olt cséplési ellenőrként ipari munkást Is meg lehet bízni. A cséplőgépnél dolgozó munkáscsapat létszáma azonban a csép. lési ellenőr megbízása miatt nem növelhető. A cséplési ellenőr köieles. mint a munkáscsapat tagja, munkavállalási szerződése értelmében pontosan és lelkiismeretesen elvégezni a mázsálást és részt venni a mászálás körüli szokásos munkában. Nem bízható meg olyan munkával. amely gátolná a gabonacsép. lés állandó ellenőrzésében, vagy elvonhatná attól, hogy ellenőrizze a mázsálás eredményének a cséplési eredménylapra való feljegyzését. A cséplési ellenőr hatósági megbízatása értelmében köteles pontosan és lelkiismeretesen ellen őrizni a cséplésre vonatkozó minisztertanácsi határozat és a jelen lását. így különösen a cséplési eredménylapok és cséplési tiap'ó pontos vezetését, a kicsépelt terméseredménynek a csépeltető ga. bonalapjára a kiadott természetbeni járandóságoknak az arató, és cséplőmunkások gabonalapjára való feljegyzését, a gépkereset he. tenkénti beadását, az üzemóránkénti teljesítménynorma betartását, a megszabott szemveszteségi norma betartását, az osztályozóhenger használatát, a kicsépe t gabona tisztaságát. -Köteles elten, őrizni a cséplőgépek teljesítőképességének teljes mértékben való kihasználását és azt, hogy a csép. lés az időjárási viszonyok miatt csak a legszükségesebb esetekben és a legrövidebb időre á Íjon meg A cséplési ellenőr működésének megkezdése előtt a községi vagy városi végrehajtóbizott. ságnál esküt tesz. Ha a cséplési ellenőr szabálytalanságot állapít meg, annak megszüntetésére azonnal intézkedik éj az észlelt szabálytalanságot, valamint a megszüntetésre tett intéz, kedést a községi vagy városi vég. rehajtóbizottság útján távbeszélőn haladéktalanul jelenti a járási végrehajtózizottságnak. A cséplési ellenőr a szerződés szerint őt meg. illető cséplőmunkás.részen felül az ellenőrzési munkálatok elvégzéséért minden métermázsa kicsépelt gabona után liz fillér díjazásban részesül, amelynek kifizetéséről az élelme, zési minisztérium gondoskodik. A munkáscsapat né,kül. úgy, nevezett kalákában végzett gabo. nacséplést a cséplőgép üzemben, tartója köteles legkésőbb júniuj 29-ig, ha pedig ilyen cséplést ké. sőbb vállal, a cséplés megkezdése előtt a megyei bej^rüjtési osztálynak cséplési ellenőr kiküldése végett bejelenteni. A megyei begyűjtési osztály gondoskodik a kalákában végzett gabonacsépléshez cséplési ellenőr ki. küldéséről. A kirendelt cséplési ellenőr kötelességeire nézve ugyan, azok a rendelkezések irányadók, mint a cséplési ellenőrre. A kalákában csépeltetők a cséplési ellenőr részére a kicsépelt gabona félszázalékát kötelesek cséplőnmnkásrészként kiadni, a cséplési ellenőrt ezen felöl az ellenőrzési munkálatok elvégzéséért megilleti a métermázsánként járó tízfilléres díjazás is. A gabonacséplésre és a gabonacséplés ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések megtartását az élelmezési miniszter álla) megbízol! körzeti cséplési ellenőrök vizsgálják felül. Ezenkívül a megyei, járási, városi és községi végrehajló bizottság is köteles a begyűjtési állandó bizottság és a DÉFOSz helyi szervezete közreműködésével a gabonacséplés zavartalanságát és a rséplésre vonatkozó rendelkezések megtorlását ellenőrizni. Különösen ellenőrizni kell azt, hogy gabonacséplés engedély nélkül, kézierővel, vagy nyomtatással ne történjék és hogy a cséplőgépek az előre meghatározott terv szerint minden termelőnek rendelkezésére álljanak. A begyűjtési állandó bizottság feladata, hogy a do'gozók bevonása és mozgósítása révén mindent megtegyenek a cséplés zavartalansága érdekében. A kiadott gabona nyilvántartása A gabonából az arató- és cséplőrész (cséplő munkás rész- és gépkereset) tremészetben kiadható. Az ilyen címen kiadott gabona a beadási kötelezettség teljesítésébe nem számít be. A vízhordók és huzatok részére gabonát kiadni nem szabad. Az arató- és cséplőmunkások részérc természetben kiadott kenyérgabona mennyisége a munkások bizalmija a munkavállaló gabonalapjára a cséplés befejezése ulán összesítve egy tételben köteles feljegyezni és aláírni, a kalákában végzett cséplésnél a cséplési ellenrendelet reindelkezégeLnek megtar. őr részére kiadott munkás-részt