Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-13 / 135. szám
csépeltelök megbízottja köteles a eséplési ellenőr gabonalapjára feljegyezni. A gépkereset felhasználásáról a rendelet kimondja, hogy a cséplőgép üzembentartója a gépkeresetböl csak a gépész és segédgépész természetbeni járandóságának kiadásához szükséges gabonamennyiséget, a háztartáshoz tartozó személyek őstermelői fejadagjának biztosításához szükséges mennyiségű búzát, rozsot, vagy kétszerest és a háztartáshoz tartozó minden személy után sertéshízlalás céljára egy mázsa árpát tarthat meg. Fejadag cinién búzát, rozsot, vagy kétszerest a gépkeresetből megtartani esak akkor szabad, ha a cséplőgép üzembentartójának háztartásához tartoző személyek őstermelői fejadagja másképpra nincs biztosítva. Ha a cséplőgép üzembentartója kenyérgabonával rendelkezik, csak annyi búzát, rozsot, vagy kétszerest tarthat még, amennyi meglévő készletét a háztartáshoz tartozú személyek őstermelői fejadagjára kiegészíti. Ha a cséplőgép több személy tulajdona, a társtulajdonosok a gépkeresetböl együttesen legfeljebb nyolc személy őstermelői fejadagját és nyolc métermázsa árpái larthatnak meg. A cséplőgép üzembentartója köteles a gépkeresetnek a fejadag és sertéshízlalás céljára megtartható mennyiségen felüli részét a földmüvesszüvetkezrtnrk „ÍV jelű vételi jegyre belenként folyamatosan beadni. A eséplési sorrend tnrgAllapHása A szerződéssel termelt gabona és egyéb termények cséplését illetően a rendelet akként intézkedik, hogy a cséplésnél elsősorban a szerződéssel termelt gabonát és egyéb terményt kell elcsépelni és annak elcsépléséhcz a legjobb cséplőgépel kell biztosítani. A szerződéssel termelt gabonáról külön eséplési crcdménylnpot kell kiállftnni és azon a „szerződéses" szót fel kell tüntetni A cséplőgép felelős vezetője a cséplés eredményét a eséplési könyveken felül köteles a termelő birtokában lévő minősítési lapra is feljegyezni, kitlön-kfllön feltüntetve az első és másodosztályú gabonamennyiséget. A szerződéssel termelt gabonából a cséplőrészl természetben kiadni nem szabad. Az aralöcséplőgéppel való cséplés esetében is alkalmazni kell a rendeletnek a cséplőgépre vonat, kozó rendelkezéseit. Nem magánjáró aratócséplőgépnél a munkagép vezetőjét kell a cséplőgép felelős vezetőjének tekinteni. Mellette raktárnokot is ki kell je. lülni. aki a géptől a raktárba beszállított gabonát leméri és átveszi A raktárnok az aratóesépIftgép felelős vezetőjével együtt június 20_ig köteles esküt tenni a járási vagy városi tanács végrehajtóbizottságának elnökénél. Az aratócséplőgépnél az aratás és cséplés megkezdésének és befeje. zésének bejelentésére a gép felelős vezetője, a kicsépelt gabona lemérése. a cséplés! könyvek, eséplési eredménylap, cséplém napió vezetésére és a terméseredménynek a csépet tető gabomalapjára való feljegyzésére a raktárnok köleles. Az aratócséplőgéppel való cséplésnél minden szállító jármű mellé külön eséplési ellenőrt kell kijelölni. Gabonát kézierövel. vagy nyom. tatássa, csépelni csak a község: vagy városi végrehajtóbizottságnak a gabonalapra vezetett enge. délyévet szabad. A községi vagy városi végrehajlóbizottság erre csak akkor adhat engedélyt, ha a termelő a megyei tennényforgalmi vállalattal, vagy valamely háziipari szövetkezettel szalma szállításra szerződést kötött, vagy ha kévekötő és ztopszalma előállítása céljából a rozsnak kézierővel való cséplése elkerülhetetlenül szükséges. végül azokon a helyeken, aho' cséplőgép hiányában kézierövel vagy nyomtatással való gabonacséplést a megyei begyűjtési osz. tály engedélyezte. A kéz leró ve, vagy nyomtatással való gaíbonacgépiesnél eséplési naplót vezetni nem kell. A caéplésd eredménylap kiállításáról és a kicsépelt gabo námak a termelő gabonalapjára való feljegyzéséről, továbbá a csép, lés ellenőrzéséről a községi vagy városi végrehajióblzottság gondoskodik Eezkre a eséplési eredmény, lapokra fel kell jegyezni a .kézicséplés" szót. 4 rendelet kijátszana népellenes cselekmény A rendelet végül a büntető rendelkezéseket tartalmazza. Amennyiben a cselekmény súlyosabb bünte. tő rendelkezés — különösen a gaz. dasági rend büntetőjogi védelméről, vagy a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló tör. vényerejü i-endelet rendelkezései alá nem esik, kihágást követ el és egyhónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki ga. bonál kézierővel, nyomtatással csé. pel halósági engedély nélkül, aki a cséplésénél osztályozó hengert nem használ, aki nedves gabonái csépel, vagy csépeltet, aki az elő. cséplést nem a gépállomásnak vagy a földművesszövetkezeinek cséplőgépével végezteti, aki gabonáját augusztus 31-ig nem csépelteli el, aki a borsói, lencséi U-aratásuktól számított tíz napon belül nem csépelleti el, aki eskü letétele nélkül cséplést vezet, aki a cséplés megkezdését és befejezéséi a végrehajló bizottságnak nem jelenti, aki a hivatalos eséplési könyveket nem vezeti, vagy ezeket nem adja át illetékes halóságoknak, vagy nem őrzi meg, aki a eséplési ellenőr jelenléte nélkül gabonát csépel vagy esépeltet, aki a kalákában történő gabonacséplésl a megyei begyűjtési osz. tályhoz nem jelenti be, aki az ara. tó. és cséplőmunkások gabonalapjára a termeszeiben kiadott kenyérgabonampiMiyiségel nem jegy. zi fel, aki a kalákában végzett cséplésnél a eséplési ellenőr ré. szére kiadott kenyérgabonát a eséplési ellenőr gabonalapjára nem jegyzi fel, aki a vízhordók és huzalok részére gabonát kiad, aki a gépkeresetből a megengedettnél több gabonát lart meg, vagy a gépkereset fennmaradó részéi a földmű vesszövetkezetnek hetenként folyamatosan nem adja be, vagy a gépkereset felhasználásáról a megyei begyűjtési osztálynak nem szá. mol el, végül, aki a rendelkezések ellenére cséplőgépéi nem tartja üzemben. PEDAGÓGUS-ANKÉT SZEGEDEN II. Tegnapi .számunkban beszámoltunk a vasárnapi pedagógus-ankóton elhangzott előadásról. Mai számunkbnn ismertetjük a hozzászólásokat. Tettiiinanli Béla elvtárs, a bölcsészeti kar dékánja korreferátumában beszámolt azokról a tudományos munkálkodásokról, amelyek a bölcsészeti kar történelmi, irodalmi, néprajzi Intézeteiben folynak az iskolai oktatásban felhasználható halndó hngyományok gyűjtése terén. Javaslatot tett arranézve, hogy hazánk többi egyetemén és főiskoláin is kezdjék cl a helyi hagyományok feldolgozását az oktatás céljára. Ágoston György elvlárs, a Szegedi Pedagógiai Főiskola igazgatója korreferátumában bőséges példákat idézve rámutatott arra, hogy a Horthy-ldők „nemzeti-keresztény" pedagógiája és a klerlkalizmits iskola- és tankönyvpolitikája hogyan uszított faji gyűlöletre, hogyan rombolta tervszerűen haladé), hazafias hagyományainkat. Felhívta a figyelmet arra az ellenséges és veszélyes hangra, amely Szegeden is jelentkezett s amely a magyar népi demokrácia további fejlődésének útját valamiféle egyéni úton. nemzet 1 alapon, a Szovjetunió példája nélkül képzeli el. „Ezek a hangok veszélyeztetik nevelő munkánkat! A magyar nevelőknek és a szegedi pedagógusoknak is az a feladatuk. hogy leplezzék le a klerikális reakció nemzeti-keresztény jelszavait s a proletár internacionalizmus útján, a Szovjetunió példáját követve neveljék fiataljainkat" — fejezte be felszólalását Ágoston György elvlárs. I-ázár György elvlárs, a pesti egyetem Neveléstudományi Intézetének tanszékvezetője felszólalásában a haza-fogalom szocialista, kommunista megfogalmazásáról beszél. Az igazi hazafias nevelés a nép szeretetére és a nép ellenségeinek gyűlöletére nevel. Felszólalásában jó példával világította meg, hogyan kell felszámolni a tanulók életében jelentkező, káros múltbeli, gyökerű tetteket, szokásokat. Berkv Imre elvtárs, gimnáziumi igazgató kifejtette, hogy a magyar nevelők köréhen a haladó hagyományokat múzeális ereklyeként kezetik s nem használják fel eléggé a n-velésben. előadásban is ismertetett tzoviet példák mutatják meg százsunkra — mondotta —, hogyan kell felhasznúinunk helyesen haladió hagyományainkat Igy érjük el, hogy helyi, szegcdi viszonylatban is meg tudjuk valósítani a proletárinlernacionalizmus szellemét." Uencsúth Aladárné osztályfőnöki munkájának tapasztalatai alapún szólt hozzá a hazafias nevelés kérdéséhez, Hazslinszki Bcrtalanné az úttörő-mozgalomban szerzett tapasztalatairól beszélt. Bus András, a Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolájának igazgatója kifejtette, hogy a pedagógusok örömmel hallgatják az akadémiai nevelésügyi előadásokat, mert gyakorlati nevelő munkájukat csak akkor tudják eredményesen végezni, ha ahhoz elméleti, ideológiai útmutatást kapnak. A pedagógus-ankéthoz kapcsolódolt az a sok elvi szempontot tisztázó, további feladatot kijelölő megbeszélés, amelyet a bölcsészeti kar tanácstermében rendeztek. Az Akadémia, a közoktatásügyi minisztérium, a Pedagógus Szakszervezet vezetői és képviselői, a szegedi pártbizottság az egyetem és főiskola képviselői, továbbá szegedi iskolaigazgatók és nevelök ültek össze s megvitatták a hazafias neveléssel kapcsolatos további kérdéseket és nevelésügyünk további tennivalóit. El kell mélyíteni a hazafias nevelést, emel ni kell a r»_ velők ideológiai képzettségének szintjét, rendezni kell az egyetemen folyó középiskolai tanárképzést! — mondotta ki az értekezlet. A szegcdi pedagógus-ankét jelentős eseménye volt a magyar köznevelési életnek. Az ankéton résztvett nevelők mélyítsék el magukban az előadás, a megbeszélések szempontjait s a szocialista hazafiság kialakítását állítsák nevelő munkájuk középpontjába, Az alkalmazott módszerekről, eredményekről való beszámolókkal, tapasztalatcserékkel segítsék elő a hazafias nevelés kibontakozását és neveljék ifjúságunkat felszabadult népünk, szocialista hazánk és győzelmes Pártunk szeretetére! JHeqkezdődött a budapesti kidtúrhét Hétfőn este kezdődött a Budapesti Kultúrhét a Magyar Színházban. Az első bemutalón megjelent Szabó Piroska elvtársnő, az Elnöki Tanács titkára, Apró Antal elvtárs. a SzOT főtitkára, Harustyák József elvtárs, a SzOT elnöke, dr. Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese, Erdei Sándor, népművelési miniszterhelyettes, Gosztonvi János. Várhegyi György, Kádas István elvtárs, a DISz Központi Vezetőségének titkára, Majláth Jolán, a kullúrknpcsolatok intézetének főtitkára. A nézőteret zsúfolásig megtöltötte a közönség. Dr Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettesének bevezető beszédével kezdődött az első bemutató. I mongol nép a Mongol Népi Forradalmi Párt és a pártonkívüliek tömbjének jelöltjeire szavazott Ulan.Balor (TASzSz). A Mon. gol Központi Választási Bizottsághoz a június 10-én országszerte tar. tott választások eredményeiről 70 szavazókörzetből érkeztek adatok Ezek arról tanúskodnak, hogy a választók támogatták a Mongol Népi Forradalmi Párt tagjait és a párlonkivüliek tömbjének küldötteit. Ulan.Balor 26 választási ke. rületében a 48.790 választó közül 48.776 választó vett részt a szava, zásban. A Népi FobVadalmi Párt és a pártonkivüliek tömbjének jelölt, jeire 48.762 szavazatot adtak. A választók Csojbalszan marsallra, a mongol nép vezésére é* Cedenbalra, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkárára szavazlak, akik a főváros csojbalszani és szongini választókerületének jelöltjei. A többi választókerületekből ér. kezett jelentések is azt mutatják, hogy a választók tevékenyen kivet, ték részüket a szavazásból és hogy a szavazatok abszolút többségével megválasztották a Mongol Népi Forradalmi Párt és a párlonkivü. liek tömbjének iffiltMÜt-j Előre ifjúság! Tanulmányi munkánk eredm nyeí és hiányosságai a középiskolákban L özépiskoláinkban javában folynak az összefoglalók, vizsgázások. Fiataljaink számot adnak a végzett munkáról, befejezik az évmunkáját, előreláthatólag jó ered_ ményekkel. A felszabadulás óta az első év, amikor reális osztályzatok mellett elértük a normális színvonalat nemcsak a tanulás, hanem az iskolai fegyelem megszilárdítása terén is. Komoly segítséget jelentett az iskolák munkájában elsősorban a Párt segítő keze, iránymutatása. Révai elvtárs kiértékelése szinte vérátömlesztésként halott az i«*o_ Iák éleiére. Ezt követte a helyi pártbizottság, pártszervezetek kiértékelése, amely megadta a helyes irányt a köznevelés munkájának megjavítása érdekében. Szegedi Vi. •z-onyíatban a munka megjavítása a tanácsok létrejöttével kezdődött A tanács oktatási osztálya meg. szüntette nagyrészben a pedagógusok vándorlását, megszilárdítot. la az iskolai fegyelmei és biztosi, totta az egyenes vonalú fejlődést. Komoly segítséget jelen-tett a párt_ bizottság segítsége, amiely megin. ditotta a pártbizottság részéről az iskolák felülvizsgálatával kapcsolatos pedagógus érték-e,/leteket. Ezek az értekezletek megtárgyalták az eredményeket és utat mutattak pedagógusainknak a hibák kijavításához. Az igazgatók nap. ról-napra komolyabb mértékben váltaik gazdóivá az iskoláknak. Pedagógus közösségeink gyors ütem. ben kovácsolták a szoros kapcsolatot a fiatalok közösségével, hogy kialakuljon az iskola egységes, egészséges közössége. Ennek eredményéként jöhetett létre a DISZ megerősödése közép, iskolai vonalon. Az év megkezdése után komoly hiányosságok mutatkoztak elsősorban alapszervi vezetőink részéről. Az alapszervezet vezetői nem találták meg helyükei az iskolád DISZ munkájának veze. téaében és sokszor fiatalos túlbuzgóságtól áthatva nem kérték az igazgató és a tanári kar segítségéit. hanem a pedagógus munka, közösséget megkerülve igyekeztek a fiatalokat mozgósítaná céljaink elérésére. A másik helytelen irány, zat abban mutatkozott, hogy még a vezetöségválasztások után is akadtak szervezetek, ahol a fiatalok nem váltak valóban vezetőivé a DlSZ-szervezetnek, hanem a fiatalok szószólójává válva, uszály, politikába esve az igazgató és a tanéri kar munkáját egészségtele. nül kriitizálgatták. Erre példa a Kertészeti Technikum. A DISZ központi vezetőségének határozata mutatott útat a munka helyes megszervezésére. A vezeiöségváía'&ztá&ok átformál. Iák nagyrészben az alapszervezetek munkáját. Uj vezetőségeink össze, kapcsolva a DISZ munkáját szoro. san az iskola munkájával, jó kapcsolatot épített ki az iskola vezetőségével. az iskolai munka segítőivé váltak. Felvették fiataljaink a har. colt a lemorzsolódás, késések, hiány, zások, súgások ellen. Az Ifjú Gárda tagjai naponta magyarázták meg a fiataloknak az iskolai fegyelem fontosságát és mozgósították a fiatalokat a szakkörök, korrepetálások, tanul ópárok munkájában való részt vételre, az éwégi vizs_ gák sikere érdekében. Ezen a téren a közgazdasági gimnázium és a fémipari gimnázium kezdeményezése hozott sok javulást, amikor a legjobb tanulók, ból brigádokat alakítottak a fialalok meglátogatására, segítésiére a korrepetálásokra való mozgósításban. Az iskolai fegye'-em reális alapokra fektette az ifikola munká iát, de korántsem mondhatjuk, hogy nincsenek hiányosságok. Az épí. tőipari gimnázium hallgatói nem sóikkal a vizsgák előtl, még úgy ér. telmezték az iskotai fegyelmet, hogv kiültek az ablakba és le'é gáttá,k a lábukat. A Móra-gimnáziumban a fiatalok tanári felügye. let nélkül rohangállak tizpercben a folyosókon. Itt korrepetálásra alig jártak a fiatalok. Persze az isk-ola vezetősége ntun is szervezte meg a korrepetálást olyan mértékben, ahogyan azt az iskola tanulmányi fegyelme megkövetelte vo na. A vegyipari gimnáziumban nictn hozta meg az iskolai fegyelem kialakítása a várt eredményi. Emick oka az, hogy a tanárok, igazgatók erőfeszítését nem támogatta a DÍSZ-titkár. Persze nem is lámo. gathafta, hiszen titkári értekezleten hetek óta nem volt. fitt, ahol a DISz-szervczet jó " vezetőkkel rendelkezett, oll a tanulmányi és iskolai fegyelem megszilárdult és a fiatalok örömmel. felkészülten indullak neki a vizsgának. Erre példa a Leánylamítóképző. Tömörkény-gimnázium, fémipari gimnázium, ahol a DISZ. szervezet vezetősége mozgósította a tagságot már jóval a vizsgák elölt arra, hogy a júniusban lemaradt munkás- paraszlfiatalokat segítsék, hogy idejében, mindenki jól levizsgázzék. Tanévünk komoly hiányosságaként állapíthatjuk meg a kollégiumok elég gyenge munkáját tanulmányi téren. Kollégiumaink nem minden esetben szolgáltak pcl^ d? képül a kint lakó fiataloknak. Kollégistáink eredménye nem érte el a kívánt szinvonalat. A Radnóti-gimnáziumban tanuló kollégisták a vizsgák előtt, sorozatosan feleltek egyesekre. Akkor, amikor dolgozó népünk biztosítja gondtalan ellátásukat, segélyekben, ösztöndíjakban részesíti a kollégisták nagy részét, dolgozó népünk joggal elvárja példamutatásukat a tanulásban, iskolai fegyelemben egyaránt. Sok helyen, nem kísérte megfelelő éberség az iskola vezetősége és a DISz munkáját. Nem számollak azzal, hogy a fokozódó osztályharcban a klerikális reakció igyekszik bomlasztó munkáját az iskolában kifejteni. Ezérl történhettek meg olyan estek, hogy a klerikális reakció karmaiban levő fiatalok agitállak a továbbtanulás ellen és az iskolában folyó bomlasztó munkára. Az is megtörtént, hogy a klerikális reakció ügynökei „házhoz szállva" agitálták a fiatalokat az iskolai fegyelem megbontására, a DlSz-munka bomlasztására. Nem egy kulákfialal lepleződött le a tanulmányi év során, akik kártevő munkájukkal igyekeztek gáncsod vélni az egészséges fejlődésnek. A hibák mellett azo-nban meg kell áílapítanuk- hogy az eredmények, melyeket az egészévi komoly munka hozotd, szépek. Sok iskolában az iskol®, leküzdve a pedagógiai és szervezel! gyermekbetegségeket, létrehozta az iskola olyan közösségél, ahol vannak ugyan még hiányosságok, de biztos alapként szolgáinak a jövő tanév még komolyabb munkájára. A jó munka gyümölcse úgy lesz maradandó, ha közvetlenül az iskolai év befejezése után hozzáfognak az iskola pedagógusai és DISzvezetöi az évvégi munkák illán váró feladatok végrehajtására. Elsősorban el kell érni, hogy minden fiatal idejében beiratkozzék. Itt komoly munka vár az Ifjú Gárdistákra, akik itthonmaradva, segítséget nyújtanak az iskola ezirányú munkájában. Fiataljaink egészévi szellemi munkájuk illán, szinte tömegesen jelentkeznek a termelő munka frontszakaszára. Aliig tesz a nyáron olyan fiatal, aki ne érezné a felelősséget hazájával szemben, a termelésben való résztvételben. Várja fiataljainkat népi demokratikus államunk büszkesége, a Dunai Vnsinü, a pécsi, tatai bányák, állami gazdaságok, traktorállomások. A jólmcnő vizsgázások biztatás és ígéret dolgozó népünk felé. hogy fiataljaink a szellemi mimika után a termelő munkában folvtatiák a békéért, jobb, szebb életünkért való harcot. Minden kézre szükség van ma, különösen fiataljaink tenniakarására. A nyári munka legyen annak kifejezőié, hogy ifjú aeélszívek dolgoznak azon. hogy békénk, ltaldogságunk hizlosílva legvon. Czlnkc Ferenc, DISz középisk, oszt, vez. Szaktanfolyamokon tanulnak a tszcsk és állami gazdaságok dolgozói A tszcsk tagjai állandó politikai é= szakmai oktatásban részesülnek. A makói járásban rendszeresen megtartott számoláslanfolyamo-kon kívül a Iszcskben és állami gazdaságban mezőgazdasági és állatte. nyésztési szakköröket is szerveztek az oUdolgozók részére. Igy a föl. deák; „Dózsá"-nál, a kiszombori „Petőfi"-nél és a magyarcsanádi „Üttörő"_lszcsben alakultak szakkö. lök. A számolást tanfolyam leg. jobban halad a földeáki ..Dózsa". lermelőszövetkezetbcn, ahol már minden tag kiszámítja az elvégzett munka után járó munka egységet.