Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-13 / 135. szám

csépeltelök megbízottja köteles a eséplési ellenőr gabonalapjára fel­jegyezni. A gépkereset felhasználásáról a rendelet kimondja, hogy a cséplő­gép üzembentartója a gépkeresetböl csak a gépész és segédgépész ter­mészetbeni járandóságának kiadá­sához szükséges gabonamennyisé­get, a háztartáshoz tartozó sze­mélyek őstermelői fejadagjának biztosításához szükséges mennyisé­gű búzát, rozsot, vagy kétszerest és a háztartáshoz tartozó minden sze­mély után sertéshízlalás céljára egy mázsa árpát tarthat meg. Fejadag cinién búzát, rozsot, vagy kétszerest a gépkeresetből megtartani esak akkor szabad, ha a cséplőgép üzembentartó­jának háztartásához tartoző személyek őstermelői fejadag­ja másképpra nincs biztosítva. Ha a cséplőgép üzembentartója kenyérgabonával rendelkezik, csak annyi búzát, rozsot, vagy kétsze­rest tarthat még, amennyi meglévő készletét a háztartáshoz tartozú személyek őstermelői fejadagjára kiegészíti. Ha a cséplőgép több sze­mély tulajdona, a társtulajdonosok a gépkeresetböl együttesen legfeljebb nyolc személy őstermelői fejadag­ját és nyolc métermázsa árpái lart­hatnak meg. A cséplőgép üzemben­tartója köteles a gépkeresetnek a fejadag és sertéshízlalás céljára megtartható mennyiségen felü­li részét a földmüvesszüvetke­zrtnrk „ÍV jelű vételi jegyre belenként folyamatosan bead­ni. A eséplési sorrend tnrgAllapHása A szerződéssel termelt gabona és egyéb termények cséplését illetően a rendelet akként intézkedik, hogy a cséplésnél elsősorban a szerző­déssel termelt gabonát és egyéb terményt kell elcsépelni és annak elcsépléséhcz a legjobb cséplőgépel kell biz­tosítani. A szerződéssel termelt gabonáról külön eséplési crcdménylnpot kell kiállftnni és azon a „szerződéses" szót fel kell tüntetni A cséplőgép felelős vezetője a cséplés eredmé­nyét a eséplési könyveken felül kö­teles a termelő birtokában lévő minősítési lapra is feljegyezni, kit­lön-kfllön feltüntetve az első és másodosztályú gabonamennyiséget. A szerződéssel termelt gabonából a cséplőrészl természetben kiadni nem szabad. Az aralöcséplőgéppel való csép­lés esetében is alkalmazni kell a rendeletnek a cséplőgépre vonat, kozó rendelkezéseit. Nem magán­járó aratócséplőgépnél a munkagép vezetőjét kell a cséplőgép felelős vezetőjének tekinteni. Mellette raktárnokot is ki kell je. lülni. aki a géptől a raktárba be­szállított gabonát leméri és át­veszi A raktárnok az aratóesép­Iftgép felelős vezetőjével együtt jú­nius 20_ig köteles esküt tenni a járási vagy városi tanács végre­hajtóbizottságának elnökénél. Az aratócséplőgépnél az aratás és cséplés megkezdésének és befeje. zésének bejelentésére a gép fele­lős vezetője, a kicsépelt gabona le­mérése. a cséplés! könyvek, esép­lési eredménylap, cséplém napió vezetésére és a terméseredménynek a csépet tető gabomalapjára való feljegyzésére a raktárnok köleles. Az aratócséplőgéppel való csép­lésnél minden szállító jármű mellé külön eséplési ellenőrt kell kijelölni. Gabonát kézierövel. vagy nyom. tatássa, csépelni csak a község: vagy városi végrehajtóbizottság­nak a gabonalapra vezetett enge. délyévet szabad. A községi vagy városi végrehajlóbizottság erre csak akkor adhat engedélyt, ha a termelő a megyei tennényforgalmi vállalattal, vagy valamely házi­ipari szövetkezettel szalma szállí­tásra szerződést kötött, vagy ha kévekötő és ztopszalma előállítása céljából a rozsnak kézierővel való cséplése elkerülhetetlenül szüksé­ges. végül azokon a helyeken, aho' cséplőgép hiányában kézierövel vagy nyomtatással való gabona­cséplést a megyei begyűjtési osz. tály engedélyezte. A kéz leró ve, vagy nyomtatással való gaíbona­cgépiesnél eséplési naplót vezetni nem kell. A caéplésd eredménylap kiállításáról és a kicsépelt gabo námak a termelő gabonalapjára való feljegyzéséről, továbbá a csép, lés ellenőrzéséről a községi vagy városi végrehajióblzottság gondos­kodik Eezkre a eséplési eredmény, lapokra fel kell jegyezni a .kézi­cséplés" szót. 4 rendelet kijátszana népellenes cselekmény A rendelet végül a büntető ren­delkezéseket tartalmazza. Amennyi­ben a cselekmény súlyosabb bünte. tő rendelkezés — különösen a gaz. dasági rend büntetőjogi védelmé­ről, vagy a tervgazdálkodás bünte­tőjogi védelméről szóló tör. vényerejü i-endelet rendelkezé­sei alá nem esik, kihágást követ el és egyhónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki ga. bonál kézierővel, nyomtatással csé. pel halósági engedély nélkül, aki a cséplésénél osztályozó hengert nem használ, aki nedves gabonái csépel, vagy csépeltet, aki az elő. cséplést nem a gépállomásnak vagy a földművesszövetkezeinek cséplő­gépével végezteti, aki gabonáját augusztus 31-ig nem csépelteli el, aki a borsói, lencséi U-aratásuktól számított tíz napon belül nem csé­pelleti el, aki eskü letétele nélkül cséplést vezet, aki a cséplés meg­kezdését és befejezéséi a végre­hajló bizottságnak nem jelenti, aki a hivatalos eséplési könyveket nem vezeti, vagy ezeket nem adja át illetékes halóságoknak, vagy nem őrzi meg, aki a eséplési ellenőr jelenléte nélkül gabonát csépel vagy esépeltet, aki a kalákában történő gabona­cséplésl a megyei begyűjtési osz. tályhoz nem jelenti be, aki az ara. tó. és cséplőmunkások gabonalap­jára a termeszeiben kiadott ke­nyérgabonampiMiyiségel nem jegy. zi fel, aki a kalákában végzett cséplésnél a eséplési ellenőr ré. szére kiadott kenyérgabonát a esép­lési ellenőr gabonalapjára nem jegyzi fel, aki a vízhordók és huza­lok részére gabonát kiad, aki a gépkeresetből a megengedettnél több gabonát lart meg, vagy a gép­kereset fennmaradó részéi a föld­mű vesszövetkezetnek hetenként fo­lyamatosan nem adja be, vagy a gépkereset felhasználásáról a me­gyei begyűjtési osztálynak nem szá. mol el, végül, aki a rendelkezések ellenére cséplőgépéi nem tartja üzemben. PEDAGÓGUS-ANKÉT SZEGEDEN II. Tegnapi .számunkban beszámol­tunk a vasárnapi pedagógus-ankó­ton elhangzott előadásról. Mai szá­munkbnn ismertetjük a hozzászó­lásokat. Tettiiinanli Béla elvtárs, a böl­csészeti kar dékánja korreferátu­mában beszámolt azokról a tudo­mányos munkálkodásokról, ame­lyek a bölcsészeti kar történelmi, irodalmi, néprajzi Intézeteiben folynak az iskolai oktatásban fel­használható halndó hngyományok gyűjtése terén. Javaslatot tett ar­ranézve, hogy hazánk többi egye­temén és főiskoláin is kezdjék cl a helyi hagyományok feldolgozását az oktatás céljára. Ágoston György elvlárs, a Szege­di Pedagógiai Főiskola igazgatója korreferátumában bőséges példákat idézve rámutatott arra, hogy a Horthy-ldők „nemzeti-keresztény" pedagógiája és a klerlkalizmits is­kola- és tankönyvpolitikája hogyan uszított faji gyűlöletre, hogyan rombolta tervszerűen haladé), haza­fias hagyományainkat. Felhívta a figyelmet arra az ellenséges és ve­szélyes hangra, amely Szegeden is jelentkezett s amely a magyar né­pi demokrácia további fejlődésének útját valamiféle egyéni úton. nem­zet 1 alapon, a Szovjetunió példája nélkül képzeli el. „Ezek a hangok veszélyeztetik nevelő munkánkat! A magyar nevelőknek és a szege­di pedagógusoknak is az a felada­tuk. hogy leplezzék le a klerikális reakció nemzeti-keresztény jelsza­vait s a proletár internacionaliz­mus útján, a Szovjetunió példáját követve neveljék fiataljainkat" — fejezte be felszólalását Ágoston György elvlárs. I-ázár György elvlárs, a pesti egyetem Neveléstudományi Intéze­tének tanszékvezetője felszólalásá­ban a haza-fogalom szocialista, kommunista megfogalmazásáról be­szél. Az igazi hazafias nevelés a nép szeretetére és a nép ellensé­geinek gyűlöletére nevel. Felszóla­lásában jó példával világította meg, hogyan kell felszámolni a tanulók életében jelentkező, káros múltbe­li, gyökerű tetteket, szokásokat. Berkv Imre elvtárs, gimnáziumi igazgató kifejtette, hogy a magyar nevelők köréhen a haladó hagyo­mányokat múzeális ereklyeként ke­zetik s nem használják fel eléggé a n-velésben. előadásban is ismertetett tzoviet példák mutatják meg szá­zsunkra — mondotta —, hogyan kell felhasznúinunk helyesen ha­ladió hagyományainkat Igy érjük el, hogy helyi, szegcdi viszonylat­ban is meg tudjuk valósítani a proletárinlernacionalizmus szelle­mét." Uencsúth Aladárné osztályfőnöki munkájának tapasztalatai alapún szólt hozzá a hazafias nevelés kér­déséhez, Hazslinszki Bcrtalanné az úttörő-mozgalomban szerzett ta­pasztalatairól beszélt. Bus András, a Pedagógiai Főiskola gyakorló is­kolájának igazgatója kifejtette, hogy a pedagógusok örömmel hall­gatják az akadémiai nevelésügyi előadásokat, mert gyakorlati neve­lő munkájukat csak akkor tudják eredményesen végezni, ha ahhoz elméleti, ideológiai útmutatást kap­nak. A pedagógus-ankéthoz kapcsoló­dolt az a sok elvi szempontot tisz­tázó, további feladatot kijelölő megbeszélés, amelyet a bölcsészeti kar tanácstermében rendeztek. Az Akadémia, a közoktatásügyi mi­nisztérium, a Pedagógus Szakszer­vezet vezetői és képviselői, a sze­gedi pártbizottság az egyetem és főiskola képviselői, továbbá szege­di iskolaigazgatók és nevelök ültek össze s megvitatták a hazafias ne­veléssel kapcsolatos további kér­déseket és nevelésügyünk további tennivalóit. El kell mélyíteni a ha­zafias nevelést, emel ni kell a r»_ velők ideológiai képzettségének szintjét, rendezni kell az egyete­men folyó középiskolai tanárkép­zést! — mondotta ki az értekezlet. A szegcdi pedagógus-ankét jelen­tős eseménye volt a magyar köz­nevelési életnek. Az ankéton részt­vett nevelők mélyítsék el maguk­ban az előadás, a megbeszélések szempontjait s a szocialista haza­fiság kialakítását állítsák nevelő munkájuk középpontjába, Az al­kalmazott módszerekről, eredmé­nyekről való beszámolókkal, ta­pasztalatcserékkel segítsék elő a hazafias nevelés kibontakozását és neveljék ifjúságunkat felszabadult népünk, szocialista hazánk és győ­zelmes Pártunk szeretetére! JHeqkezdődött a budapesti kidtúrhét Hétfőn este kezdődött a Buda­pesti Kultúrhét a Magyar Színház­ban. Az első bemutalón megjelent Szabó Piroska elvtársnő, az Elnö­ki Tanács titkára, Apró Antal elv­társ. a SzOT főtitkára, Harustyák József elvtárs, a SzOT elnöke, dr. Jánosi Ferenc, a népművelési mi­niszter első helyettese, Erdei Sán­dor, népművelési miniszterhelyet­tes, Gosztonvi János. Várhegyi György, Kádas István elvtárs, a DISz Központi Vezetőségének tit­kára, Majláth Jolán, a kullúrknp­csolatok intézetének főtitkára. A nézőteret zsúfolásig megtöltötte a közönség. Dr Jánosi Ferenc, a népműve­lési miniszter első helyettesének bevezető beszédével kezdődött az első bemutató. I mongol nép a Mongol Népi Forradalmi Párt és a pártonkívüliek tömbjének jelöltjeire szavazott Ulan.Balor (TASzSz). A Mon. gol Központi Választási Bizottság­hoz a június 10-én országszerte tar. tott választások eredményeiről 70 szavazókörzetből érkeztek adatok Ezek arról tanúskodnak, hogy a választók támogatták a Mongol Népi Forradalmi Párt tagjait és a párlonkivüliek tömbjének küldöt­teit. Ulan.Balor 26 választási ke. rületében a 48.790 választó közül 48.776 választó vett részt a szava, zásban. A Népi FobVadalmi Párt és a pártonkivüliek tömbjének jelölt, jeire 48.762 szavazatot adtak. A választók Csojbalszan marsallra, a mongol nép vezésére é* Cedenbalra, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkárá­ra szavazlak, akik a főváros csoj­balszani és szongini választókerü­letének jelöltjei. A többi választókerületekből ér. kezett jelentések is azt mutatják, hogy a választók tevékenyen kivet, ték részüket a szavazásból és hogy a szavazatok abszolút többségével megválasztották a Mongol Népi Forradalmi Párt és a párlonkivü. liek tömbjének iffiltMÜt-j Előre ifjúság! Tanulmányi munkánk eredm nyeí és hiányosságai a középiskolákban L özépiskoláinkban javában foly­nak az összefoglalók, vizsgá­zások. Fiataljaink számot adnak a végzett munkáról, befejezik az év­munkáját, előreláthatólag jó ered_ ményekkel. A felszabadulás óta az első év, amikor reális osztályzatok mellett elértük a normális színvo­nalat nemcsak a tanulás, hanem az iskolai fegyelem megszilárdítása terén is. Komoly segítséget jelentett az iskolák munkájában elsősorban a Párt segítő keze, iránymutatása. Révai elvtárs kiértékelése szinte vérátömlesztésként halott az i«*o_ Iák éleiére. Ezt követte a helyi pártbizottság, pártszervezetek ki­értékelése, amely megadta a helyes irányt a köznevelés munkájának megjavítása érdekében. Szegedi Vi. •z-onyíatban a munka megjavítása a tanácsok létrejöttével kezdődött A tanács oktatási osztálya meg. szüntette nagyrészben a pedagó­gusok vándorlását, megszilárdítot. la az iskolai fegyelmei és biztosi, totta az egyenes vonalú fejlődést. Komoly segítséget jelen-tett a párt_ bizottság segítsége, amiely megin. ditotta a pártbizottság részéről az iskolák felülvizsgálatával kapcso­latos pedagógus érték-e,/leteket. Ezek az értekezletek megtárgyal­ták az eredményeket és utat mu­tattak pedagógusainknak a hibák kijavításához. Az igazgatók nap. ról-napra komolyabb mértékben váltaik gazdóivá az iskoláknak. Pe­dagógus közösségeink gyors ütem. ben kovácsolták a szoros kapcsola­tot a fiatalok közösségével, hogy kialakuljon az iskola egységes, egészséges közössége. Ennek eredményéként jöhetett létre a DISZ megerősödése közép, iskolai vonalon. Az év megkezdése után komoly hiányosságok mutat­koztak elsősorban alapszervi ve­zetőink részéről. Az alapszervezet vezetői nem találták meg helyükei az iskolád DISZ munkájának veze. téaében és sokszor fiatalos túlbuz­góságtól áthatva nem kérték az igazgató és a tanári kar segítsé­géit. hanem a pedagógus munka, közösséget megkerülve igyekeztek a fiatalokat mozgósítaná céljaink elérésére. A másik helytelen irány, zat abban mutatkozott, hogy még a vezetöségválasztások után is akadtak szervezetek, ahol a fiata­lok nem váltak valóban vezetőivé a DlSZ-szervezetnek, hanem a fia­talok szószólójává válva, uszály, politikába esve az igazgató és a tanéri kar munkáját egészségtele. nül kriitizálgatták. Erre példa a Kertészeti Technikum. A DISZ központi vezetőségé­nek határozata mutatott útat a munka helyes megszervezésére. A vezeiöségváía'&ztá&ok átformál. Iák nagyrészben az alapszervezetek munkáját. Uj vezetőségeink össze, kapcsolva a DISZ munkáját szoro. san az iskola munkájával, jó kap­csolatot épített ki az iskola vezető­ségével. az iskolai munka segítőivé váltak. Felvették fiataljaink a har. colt a lemorzsolódás, késések, hiány, zások, súgások ellen. Az Ifjú Gárda tagjai naponta magyarázták meg a fiataloknak az iskolai fegyelem fontosságát és mozgósították a fiatalokat a szakkörök, korrepetá­lások, tanul ópárok munkájában való részt vételre, az éwégi vizs_ gák sikere érdekében. Ezen a téren a közgazdasági gimnázium és a fémipari gimná­zium kezdeményezése hozott sok javulást, amikor a legjobb tanulók, ból brigádokat alakítottak a fia­lalok meglátogatására, segítésiére a korrepetálásokra való mozgósí­tásban. Az iskolai fegye'-em reális alapokra fektette az ifikola munká iát, de korántsem mondhatjuk, hogy nincsenek hiányosságok. Az épí. tőipari gimnázium hallgatói nem sóikkal a vizsgák előtl, még úgy ér. telmezték az iskotai fegyelmet, hogv kiültek az ablakba és le'é gáttá,k a lábukat. A Móra-gimná­ziumban a fiatalok tanári felügye. let nélkül rohangállak tizpercben a folyosókon. Itt korrepetálásra alig jártak a fiatalok. Persze az isk-ola vezetősége ntun is szervezte meg a korrepetálást olyan mérték­ben, ahogyan azt az iskola tanul­mányi fegyelme megkövetelte vo na. A vegyipari gimnáziumban nictn hozta meg az iskolai fegyelem ki­alakítása a várt eredményi. Emick oka az, hogy a tanárok, igazgatók erőfeszítését nem támogatta a DÍSZ-titkár. Persze nem is lámo. gathafta, hiszen titkári értekezle­ten hetek óta nem volt. fitt, ahol a DISz-szervczet jó " vezetőkkel rendelkezett, oll a tanulmányi és iskolai fegyelem megszilárdult és a fiatalok öröm­mel. felkészülten indullak neki a vizsgának. Erre példa a Leányla­mítóképző. Tömörkény-gimnázium, fémipari gimnázium, ahol a DISZ. szervezet vezetősége mozgósította a tagságot már jóval a vizsgák elölt arra, hogy a júniusban lemaradt munkás- paraszlfiatalokat segítsék, hogy idejében, mindenki jól levizs­gázzék. Tanévünk komoly hiányossága­ként állapíthatjuk meg a kollé­giumok elég gyenge munkáját ta­nulmányi téren. Kollégiumaink nem minden esetben szolgáltak pcl^ d? képül a kint lakó fiataloknak. Kollégistáink eredménye nem érte el a kívánt szinvonalat. A Radnó­ti-gimnáziumban tanuló kollégisták a vizsgák előtt, sorozatosan felel­tek egyesekre. Akkor, amikor dol­gozó népünk biztosítja gondtalan ellátásukat, segélyekben, ösztöndí­jakban részesíti a kollégisták nagy részét, dolgozó népünk joggal el­várja példamutatásukat a tanulás­ban, iskolai fegyelemben egyaránt. Sok helyen, nem kísérte megfelelő éberség az iskola vezetősége és a DISz munkáját. Nem számollak az­zal, hogy a fokozódó osztályharc­ban a klerikális reakció igyekszik bomlasztó munkáját az iskolában kifejteni. Ezérl történhettek meg olyan estek, hogy a klerikális reakció karmaiban levő fiatalok agitállak a továbbtanulás ellen és az iskolában folyó bomlasztó mun­kára. Az is megtörtént, hogy a klerikális reakció ügynökei „ház­hoz szállva" agitálták a fiatalokat az iskolai fegyelem megbontására, a DlSz-munka bomlasztására. Nem egy kulákfialal lepleződött le a tanulmányi év során, akik kártevő munkájukkal igyekeztek gáncsod vélni az egészséges fejlődésnek. A hibák mellett azo-nban meg kell áílapítanuk- hogy az eredmények, melyeket az egészévi komoly munka hozotd, szépek. Sok iskolában az iskol®, leküzdve a pe­dagógiai és szervezel! gyermekbe­tegségeket, létrehozta az iskola olyan közösségél, ahol vannak ugyan még hiányosságok, de biz­tos alapként szolgáinak a jövő tanév még komolyabb munkájára. A jó munka gyümölcse úgy lesz maradandó, ha közvetlenül az is­kolai év befejezése után hozzáfog­nak az iskola pedagógusai és DISz­vezetöi az évvégi munkák illán vá­ró feladatok végrehajtására. Elsősorban el kell érni, hogy minden fiatal idejében beiratkoz­zék. Itt komoly munka vár az Ifjú Gárdistákra, akik itthonmaradva, segítséget nyújtanak az iskola ez­irányú munkájában. Fiataljaink egészévi szellemi munkájuk illán, szinte tömegesen jelentkeznek a termelő munka front­szakaszára. Aliig tesz a nyáron olyan fiatal, aki ne érezné a fe­lelősséget hazájával szemben, a termelésben való résztvételben. Várja fiataljainkat népi demokra­tikus államunk büszkesége, a Du­nai Vnsinü, a pécsi, tatai bányák, állami gazdaságok, traktorállomá­sok. A jólmcnő vizsgázások biztatás és ígéret dolgozó népünk felé. hogy fiataljaink a szellemi mimika után a termelő munkában folvtat­iák a békéért, jobb, szebb életünk­ért való harcot. Minden kézre szükség van ma, különösen fiataljaink tenniakará­sára. A nyári munka legyen annak kifejezőié, hogy ifjú aeélszívek dolgoznak azon. hogy békénk, ltal­dogságunk hizlosílva legvon. Czlnkc Ferenc, DISz középisk, oszt, vez. Szaktanfolyamokon tanulnak a tszcsk és állami gazdaságok dolgozói A tszcsk tagjai állandó politikai é= szakmai oktatásban részesülnek. A makói járásban rendszeresen megtartott számoláslanfolyamo-kon kívül a Iszcskben és állami gaz­daságban mezőgazdasági és állatte. nyésztési szakköröket is szerveztek az oUdolgozók részére. Igy a föl. deák; „Dózsá"-nál, a kiszombori „Petőfi"-nél és a magyarcsanádi „Üttörő"_lszcsben alakultak szakkö. lök. A számolást tanfolyam leg. jobban halad a földeáki ..Dózsa". lermelőszövetkezetbcn, ahol már minden tag kiszámítja az elvégzett munka után járó munka egységet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom