Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-07 / 130. szám

V I AZ IDEI ÉV ELSŐ ÉRETTSÉGIJE) Igen szép eredményeket hozott a szegedi Radnóti Miklós-gimnázium reális tagozatának érettségi vizsgálata CSÜTÖRTÖK, 1951. JUN1US T. Az idei iskolai év végén a szegedi állami Radnóti Miklós.grimnázjm «eális tagozatának növendékei állottak elsőnek rnzor. sságban érettségi vizsgák elé. A vizsgálaton elért eredményekből kitűnt, hogy nemcsak időpontban, hanem tudásban is megelőzték az ország többi középiskolájában érettségiző jelölteket. Huszonegy komolyan felkészült fiatal tett bizonyságot fejlettségéről, politikai érettségéről és tudásáról ezen a vizsgálaton. A jelöltek közül 3 munkás, 7 dol. goróparaszt és 11 egyéb származású. Hárman párttagok közülük, ketten pedig tagjelöltek s egyik parasztszánmazású taniuló a községi tanács tagja. Köztük van az iskola volt DlSz.tjtkára és a városi DISz-szervezet diák. yeretője is. ,j A legelső felelők közt volt Csoma Gyula elvtárs, az iskolai DISz-a|apszervezet volt titkára. Nevelői pályára készül. Jókairól majd a szocialista-realizmusról felelt. Mindkát tétel valóban neki való. Behatóan, alapos felkészültséggel ismertette Jókai munkásságát, rámutatott a Jókai-értékelés nehézségeire, ismertette Hegedűs Géza előadását és az azt követő vitát. A szocialista-realizmusról Zsdánov és Fagye.ipy elvtársak értelmezésében szólt, mondanivalóit az élenjáró szovjet irodalom remekműveivel és azokkal a hazai szépirodalmi termékekkel támasztotta alá, amelyek a szovjet művek alapján születtek. A következő felelő Bodó Fe. renc. Munkásgyerek, vegyésznek készül. Vörösmartyról, utána pedig Majakovszkijról beszélt: Kiváló szavaló s így a • Zalán futása"" és a Cserhátam Vasárnap a színházban szerepelnek legjobb szegedi kultúr csoportjaink Kulitúrc.soportjaink a tavaszi városi kultúrverseny elmultával is tovább folytatják a harcot kultúrforradalmumk mielőbbi sikeres végrehajtásáért. E harc jegyében lelkes és kitartó munkával fejlesztik tovább művészeti tudásukat, hogy valóban kialakuljon nálunk az igazi népi művészet. Most vasárnap ismét számot adnak dolgozóinknak, hogy mit fejlődtek a kultúrversenyek óta. Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a szegcdi Nemzeti Színházban mindazok a kultúresoportok, amelyek résztveftek a városi tavaszi kulfúrversenyen, hangulatos, gazdag műsorban bemutatják, amit a kultúrverseny óta tanultak, fejlődtek. A szovjet föld nagy újjáalakítója írta i JV. Cicin ahadémihua Milyen lehetőségek állnak a tanulni vágyó dolgozók előtt? A Magyar Népköztársaság biz. tosítja a dolgozóknak a művelődéihez való jogát" — mondja ki as Alkotmány 48, §-a. Nemcsak azok számára biztosítja, akik ma tanulóikorban vannak, hanem azok számára is, akiket a népelnyomó rendszer elütött a tanulás lehetőségétől, vagy csak most ismerték fel a tanulás jelentőségét. Mit tanulhat egy felnőtt dolgozó? Mindent! Az általános iskolától az egyetemig az összes iskolafajták nyitva állnak elölte, az állam komoly támogatást biztosít számára. Minden 16 éves dolgozó, aki négy elemit vagy általános iskolát vég. zett, jelentkezhet a Dolgozók Isko. Iájába. Ha 25 jelentkező van, az ország bármelyik általános iskolájában meg lehel szervezni a Dolgozók Iskolája úgynevezett „A" tagozatát, amelyben öt hónap alatt sajátíthatják cl az általános iskola V.—VI. osztályának tananyagát A ..B" és ,.C" tagozatot, ahol a VII., illetve VIII. osztály anyagát tanulják, már 15 jelentkező esetén megszervezik. A Dolgozók Iskolája általános iskolai' tagozatára az általános iskolák igazgatóinál lehet jelentkezni. A tanulás heti 4 estén folyik 5—8_ig. Az egyes ölhúnapos szakaszok után s résztvevők vizsgát tesznek. Az iskola teljesen díjmentes. Elvégzése magasabb képzettséget ad, mmt a régi . polgári iskola" és a végzett tanulók bármelyik középiskolába beiratkozhatnak. T\"lgozóink Középiskoláiba 17 — U i5 éves dolgozók jelentkez. Kelnek annak a — lakásukhoz vagy munkahelyükhöz legközelebb eső — iskolafajtának az ignzgatójánal, amelybe íárni akarnak. A felvételhez szükséges, hogy a jelentkező az általános iskola VIII. (polgári iríkola. gimnázium IV.) osztályénak elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezzék. A Dolgozók Ipán Technikumaiba való felvételéhez segédlevél vagy kétéves munkakönyvvel igazolt szakmai gyakor. lat szükséges és ebben az esetben elegendő az általános iskola V. (polgári iskola, gimnázium I.) osztályának elvégzéséről szóló bizonyítvány is. Az Ipari Technikum, ba jelentkezett dolgozók hathetes előkészítő tanfolyamon vesznek részt ennek elvégzése után vizsgál tesznek és a sikerrel vizsgázók iratkozhatnak be az Ipari Technikumba A technikum elvégzése ncgy évig tart. hetenként négyszer o— 8 óráig tanulnak. Ez az iskola is teljesen ingyenes és elvégzése után a hallgtók egyetemre mehetnek. - A dolgozók általános 1 gjjrmáziu. toai általános irányú * műveltséget adnak és az egyetemekre történő felvételre képesítenek. Reális és humánus tagozatuk van, a szorgalmi idő négy év, L özigazgalási középiskoláink szintén négyévesek. A közgazdasági középiskolát elvégzett dolgozók népgazdaságunk vállalataiban, üzemeiben nyernek akalmazást, mint üzemgazdászok, tervezők, statisztikusok, bérelszámolók, adminisztrátorok, 6tb. A dolgozók óvónőképzőjébe, — amely 2 és fél évig tart — azok ve. hetők fel, akik az általános felvé. teleken kívül jó zenei hallással, jó színérzékkel rendelkeznek és nincs beszédhibájuk vagy testi fogyatékosságuk. A szakérettségi tanfolyamok lehetővé teszik, hogy a 18—30 éves munkás- és dolgozó páraszlszülők. től származó, üzemiekben, tszcskiben, gépállomásokon dolgozó fiatalok 11 hónap alatt elkészüljenek az érettségire és elsajátítsák annak a szaknak az alapismereteit amelyet az egyetemen tanulni akarnak. A szakérettségi tanfolyamokra a pártszervezeteknél történik a jelentkezés: a jelentkezés nincs meghatározott iskolai végzettséghez kötve. Aki a tanfolyamra jelentkezett, az kötelezi magát négyévi egyetemi vagy kétévi főiskolai tanulmány folytatására. A szakérettségis hallgatók a tanfolyam ideje alatt diákotthonokban laknak, ahol teljes el, látást, tanszert, tankönyvet kapnak díjtalanul, eőt ezenfelül' havonta rendszeres ösztöndíjban is részesülnek, amelyek nagysága családi ál. lapotuktól függ. Szakérettségis tanfolyamok ma már 14 városban működnek. Az esti Műszaki Egyetemre azok a lüemclkedö képességű munkások jelentkezhetnek, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy a ter. meló munkál esztendőkre megszakítsák Itt munkájuk folytatása közben képezik magukat mérnökké. Az esti Műszaki Egyetemre csak olyanok jelentkezhetnek, akik a tagozatnak megfelelő gyártási ágban öt. éves (ha érettségizlek 2 éves) üze. mi gyakorlattal rendelkeznek. Az egyetem elvégzése öt évig tart: egyéves előkészítő (ez alól azokat, akik érettségiztek felmentik, de az előkészítő anyagából nekik is le kell lenniök a vizsgát) felvételi vizsga után négy év. Az esti Műszaki Egyetem hallgatói munkahelyükön naponta csak hat órát dolgoznak. Jelentkezni az üzemekben lehet. Az esti Műszaki Egyetemnek 20 tagozata működik Budapesten, Diósgyőrben, Ózdon és Győrben. című eposzok könyvnélküi megtanult részeit komoly előadó, művészettel szavalta s átélése csak fokozódott, amikor Majakovszkijról bessélt. Mikszáth, Petőfi. Puskin, majd a XIX. század többi nagyjai kerültek sorra s meglátszott, hogy valóban tudnak az érettségizők. Különös élményt nyújtott Székely Sándor elvtárs felelete. Mrglátiizott a feleleiekből, hoigy ebben az osztályban döntő kérdés volt a magyar nyelv és irodalom tanítása, mert nemcsak irodalmi, hanem nyelvtani készségük is igen jó. Ilyenirányú készségüket Lenin, Sztálin, Rákosi és Révai elvtársak beszédeitől vett mondatok elemzésével bizonyították. Olyan mondatok ezek, amelyek a szocializmus építésének és a béke megvédésének vágyát öntik beléjük. Ilyen mondatokat elemezni felemelő feladat s tartalmukat megőrizni valóban becsület és dicsőség dolga. A magyar után a történelmi feleletek következtek. A Rákosi, perről, a munkás-paraszt szövetségről, a Tanácsköztársaságról, a II. Internacionáléró), a munkásmozgalom kezdeteiről, a sztálini tervezésről, a szocialista államról kellett a tanulóknak beszómolniok. Jó felkészültséggel, kiemelkedő ideológiai tájékozottsággal, politikai öntudattai feleltek s kiemelkedett a munkás-paraszt tanulók jó tudása és őszinte átélése. Különösen a legújabb tör. ténelmi anyagban járatosak. A munkásmozgalmak és forradalmak megítélésében, a társadalmi háttér megfestésében és nz események valódi rugóinak megkeresésében biztosak. A természettudományi tárgyaknál hasonló volt a heiyzef. Igy a fizikánál és a matematikánál. A természettudományos tárgyakat évek óta sikerült kísérleti és gyakorlati alapon úgy tanulniok, hogy a felelők mindegyikében kialakulhatott a természettudományos világnézet. A dialektikus materializmus szemszögéből tár. gyalta az egyik jelölt naprendszerünk mozgástörvényeit s ezzel kapcsolatban a haladó és reakciós világszemlélet évszázados küzdelmeit. Lelkesen beszélt Csorna Gyula a Szovjetunió villamos erőmüveiről, a gigantikus sztálini alkotásokról, majd ismertette Népköztársaságunk erőforrásait. Még a hajdan oly elvont és rettegett számtanpéldák is életszerüekké váltak: brigádok munkaversenj érő! és traktorok teljesítményéről, a moszkvai Metrózó', és a szegedi Rákosi-hídról 3>.ti a jelöltek. Érdekes volt megfigyelni azokat a paraszt dolgozók-gimnáziumából felkerült dolgozó parasztszármaziású tanulókat, akik anyagiak miatt a mult rendszerben teljesen kirekedtek a tanú. lás lehetőségeiből. Tudom ányszomjasan és páratlan szorgalommal küzdötte fel magát sz élre Aszta] os Jowsef parasztdolgozó és nem sokkal maradt mögötte Csanádi János, aki munkája mellett tanácstagsága és falujában végzett pártfunkciója mellett éppoly szép eredményt ért el, mint azok a társai. akiknek megvolt a lehetőségük ahhoz, hogy tanulmányaikat rendes időben, a mindennaoi iskolai munkáiban nyilvános tarulólként végezzék. A végeredmény a következő lett: kitűnően érett 5 tanuló, vagyis 23.8 százalék, jelesen érett 4 tanuló, 18 százalék, jól érett 2 tanuló, 9.5 százalék, közepesen érett 10 tanuló, 47.6 százalek. elégségesen érett jelölt pedig nem volt. A? eredmény is azt mutatja, hogy ez az érettségi vizsgálat valóban az első volt az országban. Tizenhat évvel ezclüit, június 7én halt meg lvan Micsurin, a természet nagy átalakítója. A lermészelátalakitás azóta a szovjet emberek millióinak hivatása lett Micsurin egész életét gyümölcsök és virágok között töltve számos olyan jelenséget ismert meg, mclylyel eddig nein foglalkozott a tudomány. Ezeknek a jelenségeknek megvilágítására törekedett és amint maga írta: „Ezen a téren segítségünkre kell jönnie a materialista dialektikának, mint a következetes materializmus egyetlen helyes filozófiájának". Micsurin a marxizmus-leninizmus tudományos világnézetének segítségével kutatta fel és ismerte meg az élő természet jelenségeit. A micsurini biológia igen értékes tudomány a szovjet nép számára. Micsurin, akit a Bolsevik Párt és a kormány állandó gondoskodása, Lenin és Sztálin nagyrabecsülése övezett, meglátta, hogy a kolhozrendszer magában hordja a mezőgazdaság meg u jbódásának határtalan lehetőségeit. Micsurin tudta, hogy a kolhozokban és szovhozokban nagy jövő vár a természettudományokra. „A koihózparasz/t személyében a földművesnek minden nép és minden kor földművesétől eltérő, egészen új alakja fejlődött ki, aki csodálatos technikai felszerelésekkel felfegyverkezve lép az elemekkel való küzdelembe és átalakítja a természetet", — írta Micsurin, a kolhózmunkások II. kongresszusához intézett levelében. fvan Micsurin alkotóereje a szovjet hatalom idején bontakozott ki a maga teljességében. „Az élet mássá lett — irta —, megtölti a létezés értelme, érdekes, örömteli. A növényeknek és állatoknak is termelékenyebbeknek, ellenállóbbaknak kell lenniök, hogy jobban megfeleljenek az új élet követelményeinek". A nagy növénynemesítő és újító több mint 350 ellenálló, hasznos, eredeti növényfajtát hozott létre. Ezek az új, az emberi szükségletek számára leghasznosabb fajták a szocialista átalakítás komoly alapjául szolgálnak. A micsurini örökségnek azonban más jelentősége is van. Micsurin, azáltal, hogy felfedezte a növényi szervezet biológiai törvényszerűségeit, a változás irányításának módját, s meghatározta az illető szervezet környezetének jelentőségét, továbbfejlesztette Dokucsajev, Koszticsev és Tyimirjazev haladó orosz tudósok tanításait és forradalmi változást idézett elő a növényi szervezet biológiájában. Bebizonyította, hogy új környezetben csak fiatal növényt lehet eredménycsen átalakítani. Kidolgozta és elmélyítette a távoli hibridizálás elméletét, az addig nem keresztezett növények keresztezésének módszerét, alkalmazta az előzetes vegetatív közelítés, a mentorközvetítés, a virágporkeverékkel végzett beporzás módszerét. Számos törvényszerűséget állapított meg a korai fejlődési időszakban a gazdaságilag értékes jegyek és a jövendő fajta műve! he tőségének felismerésére Ilyen módon nemesítette Micsurin a híres bclflór. kitajka, pepin és sáfrány almafajtákat, a téli berekürtét és az ideál meggyfa ilát. Micsurin a hibridizátást a nemesítés hatalmas eszközének tartotta, ami a növénynemesitö munkájának első szakasza, mclv a hibridnövények célszerű nevelésére, kiválogatására, edzésére, az újonnan kialakult gazdaságilag értékes tulajdonságok megszilárdítására és fokozására irányul. A Micsurin halála óta eltelt tizenhat év alatt nagy fejlődésen ment keresztül a micsurini taníttás. Mezőgazdasági intézetek, kísérleti állomások, telepek és kolhózlaboratóriumok százai, Micsurinszkban és o Szovjetunió legkülönbözőbb területein számos új növényfajtát termeszteltek. A hatvannál több Micsurin által termesztett gyümölcsfa mellett már több mint 150 olyan gyümölcsfajta került a rendes termesztett növények közé, melyeket Micsurin követői nemesítettek. A Szovjetunióban több mint másfélmillió micsurini gyümölcsfajta virágzik és hoz termést. Szibériában, az Uraiban és Távol-Keleten, ahol azelőtt nyoma sem volt a jövedelmező gyümölcsgazdálkodásnak, most sok tízezer ipari gyümölcsös található és több mint 2Ó0 új, ellenálló alma, körte, szilva és ribizkefajtát termesztettek ki. Olyan vidékeken, ahol gyakori az 50 "fokos hideg, bőséges gyümölcstermést szüretelnek. Micsurin arról álmodott, hogy a Szovjetuniót a világ legszebb és leggazdagabb gyümölcsöskertjévé tegye. Alma beteljesült, A szovjet kormány határozata értelmében 15 — 20 százalék gyümölcsfát vettek fel 'a mezővédő erdöültefések tervébe, ami az ország jelenlegi gyümölcstermő területének felét, azaz 650.000 hektárt tesz ki. A szovjet nép mélységesen tiszteli Micsurin emlékét és a szovjet biológia büszkén folytatja a hazai föld nagy megújítójának. Iván Micsurinnak halhatatlan müvét. Adót nem fizetnek, terményeiket elrejtik a henyélő röszkei kulákok Röszke község földje majd öszszeroppan a dús termés, a jövőévi kenyérnek kövér kalászai, a zöldelő paprika, a gyors fejlődésnek indult kukoricatáblák és a rendekben száradó illatos szénatakarók cúlya alatt. Nappal kihalt a község. Bezárt ajtók, unalmasan vakkantó kutyák és altató csend mutatja a dolgozó nép szorgalmát. Minden épkéz-láb ember kint van a határban, mert érzi, hogy ott a helye, mert vállalták és teljesíteni - akarják a felemelt ötéves tervnek a községre háruló feladatát. Csak a 44 nyilvántartott kulák közül látni lézengőket az utcákon. Andalognak, várják a naplementét, amikor nem olyan feltűnő a semmitevés és kevésbbé kell pirulni, ha ujjal mulatnak rájuk, mint közismert feketézőikre, a szabotálókra, a kártékony ellenségre szokás, Hivatalos elfoglaltságot keresnek, beállítanak a tanácsházára, liogy színes mesékkel egész emberöltőre terjedő halasztást eszközöljenek ki súlyos ezrekre felszaporodott köztartozásaik .rendezésére". Ez a kulák! llven Börcsök Miklós, Sánta Imre, özv. Széli Imréné, aki gondoskodott róla. hogy ne találjanak fedezetet a 21 ezer forintos tartozásaira, Ábrahám Forus György, aki mellesleg kocsmáros is. Tóth Péter, aki kukoricatermését reitette el, hogy e'feketézhesse. Széli Imréné, Hegyesi Kálmán, aki gventéglával elplanírozott gödörben rejtette el krumpliját, hogy zugforgalomban értékesítse. Haska Ferenc, a volt csendőr és figwédféleséíekből álló Oltványi-örökösök, akiknél feketevágásból eredő marhabőrre és eltagadott gabonára bukkantak rá a dolgozó parasztok, Szűcs Balázs és a többi zsíros paraszt, a község szégyenfoltjai. Ilyen súlyos örökség maradt a mult rendszerből Röszke dolgozó parasztjaira, akik ennek ellenére is becsülettel, eredményesen végzik szocialista, építömunkájukat. mert segíti őket a Párt és a Szovjetunió tapasztalatai. Ennek a segítségnek az eredménye, hogy az ..Uj Élet" Irrma'.oszövetfkezel földjén olyan termés mutatkozik, amilyenre a múltban gondolni sem lehetett. Röszke község szorgalmas népe tervszerűen halad előre a fejlett szocialista mezőgazdaság, a nagyüzemi gazdálkodás felé, épili a nemzetközi békefronfnak rá eső szakaszát, hogy példát mutasson az alig néhány lépésnyire levő dollárbéren tartott Titóéknak, akik kulákjáromban tartják a népet. A határon áttekintve csak gazlepte fejletlen vetéseket látni, ittott valaki hajladozik, hogy megbirkózzon a sűrű gyommal. A néptelen jugoszláv földek felől nem zsong fel a munka melódiája, ott a fegyverek csörlefése járja. Nyolchónaoi börtönbüntetés a toborzó) szerződés megszegéséért Lengyel Mihály 42 éves alkalmi munkás, szekszárdi lakost, a miskolci járásbíróság jogerősen 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, mert mint toborzott munkás, a Bányavidéki Építkezési Vállalattól felvett 200 forintot és munkaviszonyát önkényesen megszakította.