Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-07 / 130. szám

CSÜTÖRTÖK, 1951. JTNIÜS 7. A titóista tavaszi vetési tervek teljes csődje Jugoszláviában az utóbbi három év alatt évről-évre emelkedik a parlagon hagyott és a meg nem művelt földlcrülelek százaléka. Eb­bon az óvboii azonban már teljesen csődbe jutoll a tavaszi vetésterv. Az ország legtermékenyebb vidé­kein. mint például a Vajdaságban, az előirányzott vetésterületből mind. össze 21.3 százalékot vetettek be, bár a terv szerint már március végén a tavaszi összvetésierület 80 százalékát be kellett volna vetni. Koszmetán április végéig az elő­irányzóit területnek mindössze 11.7 százalékát vetették be. Ilyen a hely­zet az ország többi részcin is. sőt rosszabb, meri vannak olyan he­lyek. ahol a vetési területnek csu­pán 5—10 százalékát velették be, annak ellenére, hogy az időjárás igen kedvezett a munkálatoknak. Ml az oki ennek a ka.asztrMális he izeinek ? A titőisták háborús készülődése, n dolgozó parasztság tömegeinek teljes cs könyörtelen kifosztása a parasztságot koldúsbolra juttatta. A dolgozó parasztságnak nincs ve. lömag.ja, nincsenek szerszámai, ígá sállá lai. sőt végső fokon ninos, aki a földeket megművelje. A mult évben a titőisták a szó szoros értelmében „kitakarították" a magiérakat. A termés nagyobb részét kiszállították külföldre, a többi I pedig kalonai magtárakban raktározták el. A mult évben csak Belgiumban 2 ezer vagon elsőrendű minőségű vetőmagnak megfelelő tengerit szállttoltak, amivel 1 mil­lió 400.000 hold földet leheléit volna bcvclni, vagyis a lavaszi ve­tésterületnek több mint egyharma­déi. Ez az egyik ok. A másik, hogy a titőisták már é\ek óla fosztogatják az állatállo­mányi. Ma már a parasztság ál. latálloinánya a három év előttinek a felére csökkeni. Varinak vidékek, mint például a begai járás, ahol száz hoktár szántóföldre mindösz. sr.c 3—4 pár igásállal jul. Érthető, hogy ennyi igásállallal lehetetlen a tavaszi munkálatokat és a velést végrehajtani Ez a másik ok. Kaüiiermelés Jugoszlávia gyárai teljesen át­fértek a haditermelésre, még az a néhány gyár is, amely eddig me­zőgazdasági felszereléseket gyár­tott. Traktorokról a jugoszláv pa. rar-tság nem is álmodhat, sőt a mezőgazdasági szerszámok terén lévő hihetetlen hiány arra kény­szeríti, hogy visszatérjen az ős­kori fat'kéhez. Ez a harmadik ok. Kénys ormunlia A negyedik, hogy Titóék több lírint 1 millió dolgozó parasztot hív­tak bc katonának. Többszázezer dolgozó parasztot kényszermunká­vá harcoltak el a bányákba, erdő­irtásokhoz ás katonai építkezések, hez. Csak a Ranja Luíva-Doboj út­vonal építéséihez több mint 50 ezer falusi ifjúi ás leányt hurcollak el. Odahaza sok faluban csak az asz­szonyok, gyermekek és öregek ma­radlak. akiket már amúgy is igen meggyötört aiz éhezés és emiatt seiqi tudják pqtolni az elhurcolt fér. fimsinkaerőt. A'^ titőisták, hogy valami módon eltussolják, illetve megmagyaráz, zák a tavaszi vetés csődjét, azt igyekeznek elhitetni a néppel, hogy a sok ezőzés miatt nem tudták tel­jesíteni a tervet. Ugyanígy igye­keztek tavaly az aszályos időjá­rással takaródzni. Azonban a ju­goszláv parasztság nagyon is jól tudja, hogy mi a csőd oka és na­gyon jól tudja ezt az egész jogu­szláv nép is. Jugoszláv csetnikek és usztasák pusztulnak ei Koreában Róma, (TASZSZD. Az Avanti cimű lap belgrádi jelentése sze­rint az amerikaiak által nyugat­németorsztági és auEztriai táborok­ban élő jujgogzláv csetnikek és usz­tasák hozzátartozói értesítést kap­lak a Vöröskereszttől, hogy hozzá, tartozójuk Koreában — ahová ál. lítóíag „önkéntesként" szállították — elpusztult. A leguté)bbi hetek­ben kül önösen gyakran érkeztek ilyen értesítések. A valóságban — irja a lap — a nyugptnémelországi és ausztriai hatóságok már régóta toborzást folytatnak ezek között az úgyneve­zett „elhurcolt személyeik" között. Azt ígérik nekik, hogy a koreai háború után visszaszállítják őket hazájukba, ahol kegyelemben ré­szesülnek. Ezt az Ígéretet a Tito. klikk is szavatolja. A koreai! néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága június 5_cn közölte, hogy a koreai néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kinai önkénte­sekkel, valamennyi arcvonalon visszaverik az amerikai-angol bc. avatkozók csapatainak eí'lentáma. dásait miközben emberben és ha dianyagban súlyos veszteségeket okoznak az ellenségnek. Június 5-én lelőttek öt ellensé­ges repülőgépet. Az amerikai légibanditák a koreai városokra robbanó gyermekjátékokat dobálnak I'lienjan (TASzSz), Koreai sajtó­jelcntések szerint az amerikai re­pülőgépekről a koncai néphadsereg mögöttes területeire különböző rob­banó tárgyakat, sajátságos apró ak­nákat dobálnak lc. Ezek tőként gyermekjátékok, töltőtollak, stb., amelyeket azzal a szándékkal do­hálnak lc, hogy gyermekek vegyék fel. A néphadsereg tűzszerészei meg­állapították, hogy ezeket a „löltő­tollakat" és „játékokat" robbanó­anyaggal töltötték meg és hogy azok érintésre vagy csavarásra fel­robbannak. Hyen robbanó ..gyer­megjátékokat" dobáltak le ameri­kai repülőgépekről Phenjanban, a Moranbon-hegy térségében, továb­bá Hicson, Szimiijcsu, Jonbcn cs Venszan városokban. Amerikai gyilkosok kezétől a koreai gyerme­kek ezrei pusztultak el, vagy vál­lak nyomorékká. Athénben államcsínyt terveztek Szófia, (BTA).' V szabad görög rádió jelentése szfcrinl május 31­re virradó éjiszaka államcsínyt kí­sérellek Athénben. A kudarcbafuí­ladt államcsíny a királyi udvarhoz közelálló Papagosz-vczette katonai klikk szervezte. Az amerikaiak, hogy Papagoszt ütőkártyaként tartsák meg balkáni agresszív im­perialista terveik megvalósítására és hogy e tervek álcázására meg­őrizzék Venizelosz álparlamcntariz­musát is, idejekorán közbeléplek és gondoskodtak az ügy eltussoló­sáról. A felelősséget a görög had­sereg hét-nyolc magasrangú tiszt­jére hárították, akiket a hatóságok már le is tartóztattak. Belgiumban letartóztattak több béke hat cost Párizs, (MTI). A belga rendőr­ség Méninben letartóztatta Boulier abbéi és több francia békcliareost, akik egy helyi békegyülésre utaz­lak. A letartóztatottakat azután kitoloncolták Belgiumból. ifyty fiatot tudót ajándéka a kisteleki általános iskolának ÁsY'ánygyűjtcményt kaptak a kisteleki úttörők (Tudósítónktól.) Pár nappal ez­ezelött egy meglehetősen súlyos csomagot hozott a posta a kiste­leki általános iskolába. Budapest­ről, Kriván Pál geológus tanárse­gédtől érkezett a csomag, amely ásványgyüjleményt tartalmazott. A csomaghoz mellékelt levglben a feladó meg is magyarázta a kül­dött ásványgyü jiemény jelentősé­get. ..Anyagi bemulató cz, az anyag végtelen sokféleségének kis együt­tese. Kívánom, hogv népünk fiai­nak jó hasznára váljék és akkor én is segítettem egy téglával ha­zánk építését" — mondja a kísé­rő levél. Nem vételien, hogy Kriván Pál a nép fiaira gondol. Babjak Béla. az iskola igazgatója a következőket mondja róla: — Kriván Pált személyesen isme­rem. Az elmúlt nyáron több mint két hónapon át talajkutaló mun­kálatokat végzett Kisteleken. Hód­mezővásárhelyi parasztszülők gyer­meke. akit tudásvágya és kitartó szorgalma emelt fel az egyetemi tanársegédi állásig. De ott sem fe« ledkezik meg osztályáról és min­den erejével a nép felemelésén fá­radozik. Az igazgató szavai után Csűri Sándor, az iskola kémia és ás­ványtanszakos tanára megumatja a gyönyörű ásványgyüjleményt, amely több mint 165 darab kü­lönféle ásványt tartalmaz. A hoz­zá mellékelt leltárból megtudhat­juk. hogy az ásványgyü jteményt hazánk és a szomszédos népi de­mokráciák területéről gyűjtötték össze, Söt az egyik vasérc, r. ,.he­matit" mellett ez olvasható: Kri­voj-Rog; cz az ásványdarab tehát a Szovjetunió földjéről származik. Kriván Pál példája nem egye­dülálló ebben az országban. Tudó­saink nagvrésze már ugyanilyen, gondolkodású. Egyre növekszik azoknak a magyar tudósoknak a száma, akik minden tudásukkal a nép érdekeit szolgálják. Munkájuk hozzásegít bennünket ahhoz, hogy mielőbb felcpilsiik hazánkban a szocializmust. Fülek! János Szegedi kultúresoportok is szerepelnek a budapesti hét műsorán Az Országos Kultúrverseny üze­mi-városi szakaszában legjobb színvonalat elért színjátszó-, énck­tánccsoporlok június 11 —17-e kö­zött a fővárosban, a bubdapesti kultúrhéten szerepelnek. A csopor­tok június 11—15-ig a Magyar Színházban, június 16-án a Városi Színházban, június 17-én a mar­gitrzigoli szabadtéri színpadon lép­nek fel. A szereplő csoportok kö­zött van a Szegedi Kenderfonó színjátszó gárdája és a Szegedi Vasútas férfi énekkar. A kuRúrhéten résztvevő csopor­tok minden tagja emléklapot kap­fiz osztrák nép megelégelte Amerika terveit Bécs. Az osztrák katolikusok egy csoportja levelet intézett a salz­burgi érsekhez, amelyben közlik, hogv az amerikaiak Salzburg köz­vetlen közelében nagy katonai tá­bort építtetnek, ahol a nyugati ha­talmak megszálló csapatait akarják elhelyezni. A levélírók kérik a salzburgi ér­sekei: Vesse latba minden tekinté­lyét, hogy felhívja az osztrák kor­mány figyelmét arra a veszélyre, amelyet az amerikai terv megvaló­sítása jelent nemcsak Salzburg, ha­nem egész Ausztria szempontjából. Jól felkészülUk a uizsq/tkra fi SZEOl OROSZ INTÉZET HALLGATÓI A Szegedi Orosz Intézetben 94 fiatal tanul. A hallgatók álta'ában üzemből és szakérettségi tanfolya. mokról kerültek az intézetbe. Nyolcvan százalékuk diákszállóban lakik. Legnag.vobbrészük 300—500 forintos ösztöndíjban részesül. Laczik Imre, aki a mult év őszén üzemből jött tanulni, családos em­ber. Több, mint ötszáz forint ösz. töndíjat kap. A vizsgákra — amelyek folya­A Jalu-folyó pariján dolgozom., mint a vasúti állomás mii­hely főnöke. Egyszer elindultam megvizsgálni egy útközben elakadt mozdonyt, melyet az amerikai re. pülögépek összelőttek. Még szem­ügyre sem vettrrn a felfordult moz­donykazánt, cmikor látom: jön Kim Ton Hi. a feleségem. Mi hozta öt ide? Nővérével a közeli vasúti kór. házban dolgozik; tudom, hogy nap. közben mindig sok a dolga és onnan Vem egykönnyen távozhat, — Hál hogy van a sebesült? — kérdeztem, amikor közelebb éri; Ugyanis két nappal előbb kórházba vittük rgyik társunkat, aki súlyo­san megsebesült, amikor az ameri­kai repülök az állomást támadták. Válaszul csak fejét rázta és egy sülét gyapjúmellényt nyújtóit át; fül', hegy megfázom az őszi szél. ben. — fírnszonból levél jött az hnyám'ól — mondta, miközben a megrongált, mozdonyt nézegette. — Art irja. hogy az amerikai repülő­gépek csaknem szüntelenül bombáz­zák a várost. Ton Hi folyékonyabban beszél kínaiul, mint én koreai nyelven. E: érthető is. Ö a Jalu.folyó part­ján született, de ezen a felén, a kí­nai parton nőtt fel. Hogy tudtál ma ilyen korán szabadulni? — kérdeztem. Az asz­szony eltűnődre tapogatta a moz­dony sebeit. Valami szomorú., szó. rokozott mosollyal tekintett rám és nem válaszolt a kérdésemre. '— Hazamegyek és otthon várlak. Beszélnem kell veled... — és elin­dult haza, a talpfák mellett botor­kálva. , Mikorra hazaértem — besötéte­dett. Ton Hi a lámpa mellett ült cs fiunk vattakabátba iát javítgatta. • — Milyen gondolatok járnak a fejedben? — kérdeztem, t .4z utóbbi időben sok minden­re gondolok... — mondotta Ton Ui valami titkolt nyugtalansággal. BOLDOGSÁG írta: JAO-CIN — Azt akarom neked mondani... — egy pillahatra megállt és azután egész testével előrehajolva ki. mondta: — Én ... vissza akarok menni a hazámba! Ránéztem, annyi erőm sem volt, hogy egyetlen szót is szóljak. Ton Hi, az én feleségem, itt akar hagy. ni engem és a gyereket, hogy visz. szamenjen a hazájába? — Ezt komolyan elhatároztad? — kérdeztem komoran. Igenlően bólintott, — Én ... éri... pedig nem egye­zem bele! — szakadt ki belőlem aka­ratom ellenére. Ton Hi tágranyilt szemekkel me­redt rám, melyekből fájdalom és belső harc látszott. Csak most vei. tem észre, hogy ezekben a napok­ban mennyire lesoványodott, az álla mennyire megnyúlt, milyen fáj. dalmas ráncok jelentek meg szája­szögletében. — Hogy? Te vem egyezel bele? — isméielte keserűen. — Nem! Az lehetetlen... Ezek nem a te sza­vaid. Tudom, te nem akarod, hogy elhagyjuk egymást... De hál így... csak nem lehetünk együtt... Ilyen időben... Felindultan, némán keltem fel nz asztal mellől. Csakugyan: az utóbbi napokban hallottam, hogy sok koreai tért vissza hazájába, hogy résztvegyen a háborúban. Nekem azonban eszembe sem jutott, hogy az én fe­leségem is így cselekedhet. Tekin­tetem a fiam kabátkáján akadt meg. — De mi lesz a fiunkkal? — tört ki belőlem. Ton Hi lehajtotta a fejét és ide­gesen húzogatta a kendője szélét. Egy szót sem szólt. Némán ültem és szinte fájó éles. seggel és világossággal villantak fel emlékezetemben azok az idők, amelyeket együtt töltöttünk. * Az ellenséggel vivőit kegyellen harcok idején ismerkedtünk meg. Emlékszem Janszon városára 1942 tavaszán. Kcsö éjjel tértem haza egy kis koreai kifőzésböl, ahol tit­kos megbízatást kaptam. Amint észrevették, hogy ablakom kivilágo­sodik. három, vagy négy fegyveres tört be a szobába Pisztolyaik csö­vét rámirányították és lefoglak. Három nap cs három éjjel egyfoly­tában tartott a kihallgatásom. De egyetlen szót sem tudlak kiszedni belőlem. — Beszélsz végre? — kiáltott a tolmács, egy jgpánosan nyírt baju­szú kínai és olyan erővel vágóit az arcomba, hogy szemem elhomályo­sult. De én makacsul hallgattam. — Hívjátok be a tanút! — kiál­totta ingerülten a japán nyom.ozó. A szobába egy asszonyt löklek be. Arcát eltakarták hosszú hajának összekúszáll fürtjei. Amint kiegye­nesedett s büszkén kapta fel a fe. jél, megismertem Ton Hit, Akkor nővérével a városi kórházban dol­gozott és nyilván az én ügyemmel kapcsolatban tartóztatták le öl is. — Megismered? — kérdezte gú­nyosan a tolmács. — Mond meg neki, hogy beszéljen el mindent, ak­kor téged szabadon engedünk. Ton Hi hirtelen lendülettel olyan erővel ütött az áruló arcába, hogy az megnémult a fájdalomtól, — Ez már igen! — nevette cl magát később a japán ördög és vésztjóslónn mondta: — Jól van! A férjed nem válaszol, léged kénysze­rítünk a megszólalásra. Ton Hi hideg tekintettel nézett felé. Micsoda megsemmisítő megve tés volt ebben a tekintetben! É3 mi. csoda melegséggel tekintett cn reám! Az idő mintha megállt volna. Nem volt módom Ton Hin segíteni. Összeszorítottam fogamat, lehány­tam szememet. A szobában csak a korbács süvílése hagzott. Ton Hi torkából sem sóhaj, sem zokogás nem. tört fel. Micsoda ember ez a koreai asz. szony, Ton Hi, az én feleségem. • Most hirtelen arra gondoltam, milyen rongy és semmiházi ember­nek tűnök fel előtte ebben a perc­ben. Szégyellem magam. Ton Hi so. káig némán nézett rám s mintegy kitalálva a gondolataimat, ennyit mondott: — Hát lehet n mi időnkben ilyen könnyen és gondtalanul élni? Nekem persze már előbb meg kel­lett volna értenem az ő érzéseiKo. rea a. hazája, ott vannak a honfi­társai, ott él az anyja. Az ország nagyrészén már örömteli, boldog életet építettek fel. Most pedig amerikai repülőgépek köröznek Ko­rea felett és eltörlik a föld szivéről n városokat és falvakat, amerikai katonák garázdálkodnak, az anyja számára vedig, aki. már végipszen. vedte a japán ördögök rémségeit, újabb szörnyű napok következtek... Igen, a. harcnak még nincs vége. Szerelmünk a gyűlölet tüzében szü­letett; kemény háború, a közös el. lenséggel vívott harc edzette m-g. Együtt voltunk a japán haramiák­kal szemben, most eljött az ideje, hogy együtt szálljunk szembe a másik ellenséggel: az amerikai rab­lókkal. Nem szóltam semmit. De Ton Hi szó nélkül is mindent megértett. Mosolyogva nézett rám és aznap először láttam: szemében újból bal. dogság ragyog. matban vannak — a hallgatók jól felkészültek. A DISZ 14 tanulúcsocorlol szervezett. Minden egyes csopor­ton belül szaktárgyanként felelőst állítottak, aki figyelemmel kíséri a csoport előrehaladását és segíti az elmaradókat. Berkes István csoportja minden egyes tagjával sokat foglalkozott. Ennek eredmé­nyeként a 29-én megtartott első kollokviumok alkalmából csoport i 4,2-re javította a félévi 3.as át­lagot. A szaktanárok hetente 2—3­szor, a kollokviumok előtt pedig imár minden nap konzultációt tar. tottak. Ezeken nemcsak a hoz. zájuk intézett kérdéseket válaszol­ták meg, hanem alaposan megbe. szólék a legfontosabb vizsgakér­déseket is. Áz előadók közül kü:ö­nösen Pete István. Szarka János és Nagy Imre érdemel dicséretet, akik felkeresték a gyengébb tanulókat és segítséget nyújtottak tanulmá. nyi lemaradásuk behozására. Gyu­ris Margit elsőéves, a Szegedi Le­mezgyárból középiskolai képzett, ség nélkül került az egyetemre. Saját szorgalmával és tanulópárja Engi Piroska segítségével most az első tantárgyból négyesre kollok. vált. A kollokviumok első napjait fi­gyelembevéve megállapítható, hogy az intézet hallgatói a félévi 2.2S.as átlagot 4.35-re emelték. A DISZ-fiatalok faliújságon pellengérezték ki, aki gáto'ja a vizsgákra va:ó felkészülést, lirde. kes. rajzos cikkben mutattak rá, hogy Szabó Zoltán elsőéves — bár délelőtt futballozott — délután „fájt a feje" eljönni a konzultáció, ra. Kern feledkBzncli meg a jövő évi beiskolázás szükséges­ségéről sem. Az előadók és hall. gatók brigádjai számos környező iskolát felkerestek. Eddig hatvan­hat fiatalt győzlek meg. akik el­határozták, hogy a jövő évben a Szeged; Orosz Intézetben tanulnak. A brigádok tagjai a tanulmányi év megkezdéséig állandóan leve­leznek azokkal a fiatalokkal, akik ősszel kerülnek majd az egyetemre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom