Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-24 / 118. szám

TÖBB BUDAPESTI VÁLLALAT KERES SZAK. ÉS SEGÉDMUNKASOKAT AZMDP CSONGRÁD MEGYE VIII. ÉVF. 118. SZAM. Alt A 50 FII.LF.lt GAZDAG ANYAGGAL NYILT MEG SZEGEDEN a „GORKIJ"-KÍÁLLITÁS KÖZÖLJÜK AZ UJ, NYÁRI MENETRENDET BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA CSÜTÖRTÖK, 19B1. ALAÁLS Z4. Szélesítsük tömegmozgalommá a növényápolást és a szénabetakarítást Két fontos feladata van dolgozó parasztságunknak az ötéves terv esztendeiben. Az egyik: a növény­termesztési terv maradéktalan vég­rehajtása, a termésátlag növelése; a másik: az állattenyésztési terv végrehajása és ezzel kapcsolatban a takarmáytermesztés fejlesztése. Mindkét feladat végrehajtásában dolgozó parasztságunk eddig is jó munkát végzett. Jói fejlődnek a vetések Csongrád megyében. Dús füvű legelőinkről gazdag tápértékü takarmány kerül le állataink ré szére. De az eddigi erenmények a növényápolásban, a takarmányter. mesztésben még nem biztosítják tervünk maradéktalan végrehajtá­sát. A földművelésügyi miniszter dol. gozó parasztságunkhoz fordult cs felhívta figyelmét a növényápolási munkálatok meggyorsítására. a Szénabctakaritás sürgős elvégzésé­re, hogy ezáltal biztosítsuk növé­nyeink további erőteljes fejlődésé­hez a kedvező előfeltételeket, biz­tosítsuk állataink számára a jó takarmányt. Miért fontos, hogy maradékta. lanul eleget tegyünk a földmüve lésügyi miniszter felhívásának? Azért, mert a felhívás olyan tenni­valókat jelöl meg számunkra, amit — ha elmulasztunk — sohasem tudunk bepótolni; sohasem tudjuk pótolni, ha elhanyagoljuk a tavaszi növények első kapálását első gyomirtási munkálatait. Beigazoló­dott már: minél előbb és minél többször kapáljuk növényeinket, an­nál nagyobb többlettermést érünk el. A szentesi járási dolgoző pa­rasztok az elmúlt hét'ig " mirvtecv 8500 katasztrális holdon végezték el a kukorica első kapálását, azt jelenti, hogy 8500 katasztrális holdon biztosították legalább a holdankéiiti két mázsás többlettcr­mést. A kapálás időbeni elvégzésé, vei mintegy 17.000 mázsa kukor cával többet termelnek. Ez a több­let körülbelül 4500 darab disznó kihiz'alásához elegendő. Növeli a termésátlagot a többi nővén yekn'i is az ideiében végzett gondos nö_ vényánolási munka. A jó termést pazaroljuk, az ál­lattenyésztési terv végrehajtását hiusitjuk meg, ha nem gond* >' dunk — a földművelésügyi minisz­ter felhívásának megfelelően — a sürgős szénabetakaritásról. A bő esőzések következtében legelőink dúsak. Nőtt a fű a dülőutaikon, mesgyéken. árokpartokon is. A ta. karmányfélék olyannyira fejlettek hogy minden erővel végezni kell a takarmányfélék első kaszá'ésimun kálatait. mert ha késünk, növé­nyeink elmagyasodnak; elvénülnek: csökken a tápértékük és az állat sem eszi szívesen, A felhívás nyo­mán az elkövetkező napokban ha­ladéktalanul gondoskodni kell a szénabetakaritásról. Jól oldotta meg ezt a feladatot a megyében a mártélyi és a mindszenti tanács karöltve a legeltetési bizottságok­kal, ahol az árokpartok és az utak bő fütermését egy szálig lekaszál­jak, ezzel is biztosítva állatáltomá. n.vurck részére a megfe'elő mennyi ségi és minőségi' takarmányt. A földművelésügyi miniszter fel­hívása mind a növényápolás, mind a szénaibetakaritás helyes elvégzé­sére ad fontos szempontokat. Első helyen említi meg a felhívás a termelőszövetkezeti csoportok és az állami gazdaságok példamutatását. A szocialista szektorok példamuta­tása nemcsak azért fontos, mert nagymennyiségű gabonát és egyéb mezőgazdasági terméket bocsáta­nak a betakarításkor a népgazda­ság rendelkezésére, hanem azért is. mert már jó szokássá vált a községekben, hogy az egyéni pa, raszt-ok figyelik a termelőcsopor. tokát és akkor kezdenek valami­lyen munkához, amikor a termelő­csoport már azt végzi. A szatymazt Szabadség-termelőcsoporthan már másodszorra kapálják a burgonyái. Nagy és lelkes munkára van szükség mind a termelöcsonortok. mind az egyénileg dolgozó na. rasztok részéről, hogy a felhívás­nak megféelöen meggyorsítsuk a növényápolást és a takarmányba­takarítást. Ezért a községi taná­csoknak figyelmüket a felhívásra kell összpontosútaniok. A helyi vi­szonyoknak megfelelően a leg­messzebbmenőkig segíteniük kell a dolgozó parasztokat hala déktalanul dolgozzák ki a munkák végrehajtásának tervét; ellenőriz­zék a kiadott intézkedések régre hajtását" — utasítja a felhívás a mezőgazdasági munkálatok irányi, tására hivatott szerveket. Ezen a téren a megyében még sok hiányosság van. Sok helyen tervszerűtlenül végzik munkájukat a helyi tanácsok és nem gondos, kodnak arról, hogy maguk mellett széles aktivahálózattat rendelkező állandó bizottság működjék. Ha e felhívásnak eleget akarunk tenni akkor az első tennivaló; a taná­csok gondoskodjanak az állandó bizottságok megerősítéséről s azok helyes működéséről. A növényápo­lási és a takarmánybetakaritási munkákat, mint soronlévő felada­tokat elsősorban a tanácsok szer­vezzék és ellenőrizzék és ebben a munkájukban legfőbb segítőjük :• mezőgazdasági állandó bizottságok legyeinek. Az állandó bizottsági ta. gok osszák fel maguk között a fal adatokat. Vonják be a munkába s helyi tömegszervezeteket, a DISZ-t az MNDSZ-t, a DÉFOSZ-t és o földművesszövetkezeteket. A tö­megszervezetek aktívái végezzenek állandó felvilágosító munkát, se­gítsék elö az első növényápolás munkálatok és takarmánybetakari tás sikerét. A tömegszervezetek jónéhány helyen eddig is jól működtek közre a mezőgazdasági feladatok végre­hajtáséiban. De legtöbb helyen csak elhatározták a tömegszervezete!­segiségének igénybevételét és a ha tározatok végrehajtására nem kp. ritettek sort. A DÉFOSZ-szerve­zetek a községekbon eddig még nem tudták betölteni hivatásukat, nem tudtak a községekben a ver­seny gazdájává válni. Ófö'deákor például a DÉFOSZ-szervezet nem. hogy elősegítené a versenyt, hanem akadályozza. A vezetőségi tagok úgy vélekednek, hogy náluk nem lehet versenyezni. Ahol a DÉFOSZ. mint a verseny gazdája, ilyen ál lásponton van, ott ne is várjanak jó eredményt a munkák során. A verseny szervezése továbbra is e'sőrendű kérdés. Szervezése é? kiértékeü'ése nemcsak a tanács fel adata, hanem főképpen a DÉFOSZ feladata. A községi versenybizott­ságok a DÉFOSZ segítségével ér­tékeljók ki hétről-hétre az elér' eredményeket és tegyék azokai nyilvánossá. Igy lendül csak fel verseny az egyéni parasztok, a diilő, a körzetek között. A növényápolási munka sürget de folytatni kelt mindenütt a szé­nafélék kaszálását is. Több helyrí)1 érkezett be már panasz, hogy ke. vés a munkaerő. A községi taná­get, a gépierők fokozottabb bevo násával. Nézzék meg, milyen me. csiok hidalják át ezt a nehézsé. zőgazdasági gépek találhatók a községben, írják összie azokat és osszák szét a községben. Nem csökken a gépállomások, az állami gazdaságok feladata sem. / gépállomások dolgozói továbbra ü állandó felvilágosító munkát vé­gezzenek a dolgozó parasztok kö­zött, A gépállomások agronómusa pedig szaktanácsokkal siessenek r dolgozó parasztok segítségére. A. megye állami gazdaságai elsősor­ban példamutatásukkal lendítsék fel a mezőgazdasági munkálato. kat a megyében. Lendüljön fel a verseny a me­gyében a földmüvelésügyi minisz. ter felhívása nyomán. Szélesítsük tömegmozgalommá a növényáoo. lást és a takarmánybetakaritást Vezessék ezt a mozgalmat a falun a helyi pártszervezetek, nyomába zárkózzanak fel jó szervező mun­kájukkal a helyi tanácsok, állandó bizottságok és tömegszervezetek Ne legyen egyetlen olyan doigozó paraszt sem a megyében, aki ne törekedték jobb munkára a föld­müvelésügyi miniszter feihjviss nyomán, A szegedi üzemek és a szegedkörnyéki falvak fiataljai szép eredményeket érnek el a fémgyűjtésben A szegedi üzemekben a dolgozók nagy lelkesdéssel veszik ki részű, ket a fémgyűjtésből. A műszak be­fejezése után brigádot alaHtva gyűjtik az üzemben található hul­ladékfémet, hogy ezzel is hozzá­járulhassanak módosílotl ötéves tervünk mielőbbi befejezéséhez. Az alábbi eredményeket tudósító elvtársaink küldték be hozzánk és ezek az adatok bizonyítják, hogy az üzemek dolgozói szorgalmasan végzik a gyűjtési "munkákat, hogy minél több traktor, gép, rádió és számos más érték készülhessen a a dolgozó népnek. A Szegedi Konzervgyárban a fizikai és szellemi dolgozók kö­zösen brigádot alakítottak és a munkaidő letelte ulán nagy szor. Malommal kezdtek hozzá a gyárte­lepen fellelhető és az üzem céljai­ra nem használható hulladékanya­gok felkutatásához. Ennek a lelkes és odaadó munkának eredménye­ként eddig 55 és fél mázsa lcmcz­hulladékot, 54 mázsa kovácsolt va­sat, 52 és fél mázsa önlött vasat, 1 mázsa bádogliulladékot, 24 má­zsa papirt és 40 kilogram alumi­niumhiilladékot adtak át a Hullar dékgyiijtö Vállalatnak. A Szegedi Késárugyárban a fémgyűjtésből különösen az ifjú­munkások vették ki részüké;. Szor­galmas munkájuk eredményeként 88 métermázsa vas- és acélhulladé­kot gyűjtöttek össze. Ebben a mun­kában különösen kitűnt Bóka La­jos, Sziráki Júlia és Csamangó Ist­ván ifjúmunkás, akik egymaguk löbb métermázsa hulladékot gyűj­tőitek össze. A Szegedi Kenderíonógváröan a hulladékgyűjtésben ugyancsak az ifjúmunkások járnak nz élen. A fémgyüjlési hét megkezdésekor nagy lendületlel kezdtek munkához és a DISZ vezetősége faliújságon és hangoshíradón lelkesítene a fiata­lokat. Ugy tudatosították a gyűj­tés jelentőségét, hogy kiszámílol­ták: „Egv 875-ös típusú mozdony gyártásához 42 tonna vas szüksé­ges. Ha csekély kis mennyiséggel is. de segítjük országunk gépipará­nak fejlődését 300 darab néprádió alkatrészeihez körülbelül 100 kilo­gram réz szükséges." A gyűjtésnek meg is volt az ered­ménye, mert már az első hélen 1720 kilogram vasat, 2380 kilogram bádog- és fémforgácshulladékot és 1740 kilogram színesféme; gyűjtöt­tek össze az ifjúmunkások. A ftck-szalámigyárban a dolgozók a műszak befejezése ulán szinte valamennyien résztvei­tek a gyűjtésben. Az udvar sarká­tól a padlásig minden helyet meg­néztek és rövid idő alatt négy te­herautó vitte el az összegyűjtött vas- és fémhulladékot. A Tiszamenü Fűrészek szegedi telepén a dolgozók feb­ruár hónapban 28 tonna vasat és 30 métermázsa vörösrezet adtak el a dolgozó nép államának. A fém­gyüjtési hét azonban újra fellelke­sítette őket és rövid idő alatt is­mét 1000 kilogram vasat, 100 kilo­gram sárgarezei és 1 métermázsa pupirt gyűjtöttek össze. A szegedi üzemekkel egvidöben a' falvak dolgozói. DISZ-tialaljai és úttörői is lelkesen végzik a fém­gyűjtési. Nagymajlálon eddig 11 mázsa vasat, 219 kilogram fémet és 310 kilogram papír; gyűjtöttek össze. Ambrózfulván 21 mázsa vas és 15 kilogram fém a gyűjtés ered­ménye. Óföldeák fiataljai 40 mázsa vasat és 16 kilogram fémet adtak ál a dolgozó nép államának. Szaiy­mazon eddig 4500 kilogram vasat és 30 kilogram lémet vett ál a föld­müvesszövelkczet. Nagylakon 25 mázsa vas és ugyancsak 20 kilo­gram színesfémet gyűjtöttek össze a DISZ-fiatalok és úttörők. Arpád­lialom községben 134 métermázsa vas és 143 kilogram színesfém vár elszállításra a gyülőhelyen. Ferenc­szálláson 20 mázsa vas, 20 kilo­gram szinesfém, Klárafalván 13 métermázsa vas. 40 kilogram szí­nesfém, Mórahalmon 81 métermá. zsa vas, 70 kilogram fém és Sán­dorfalván 60 métermázsa vas és 623 kilogram szinesfém a gyűjtés eredménye. A fémgyűjtés még nem ért vé­get. Az üzemek és a falsak fiatal­jai továbbra Ls szorgalmasan vég­zik ezt a munkát, hogy minél tiihb értékes vas- és fémhulladékot ad. jaiiak a dolgozó nép államának, hozzájáruljanak ötéves tervünk si­keres befejezéséhez. A nyugati hatalmak félnek azoktól a tényektől, amelyeket a szovjet kormány az atlanti egyezménnyel kapcsolatban felsorol A KÜLÜGYMINISZTERHELYETTESEK ÜLÉSE Párizs, (TASZSZ). Május 22_én a négy hatalom külügyminiszter­helyetteseinek 58. ülésén Davies, Nagybritannia képviselője elnö költ A nyugati hatalmak képviselői­nek felszólalásaiból kiderült, hogy továbbra is makacsul szembehe­lyezkednek azzal a szovjet javas­lattal, hogy az atlanti egyezmény és az amerikai katonai támaszpon­tok kérdését megegyezéssel meg nem állapított napirendi pontként a miniszterek tanácsa elé terjeisz­szék. Ezzel kapcsolatban Gromiko elvtárs, a Szovjetunió képviselője felszólalásában válaszolt Daviesnek arra a kijelentésére, hogy a kérdés napirendre tűzése ellen a három hatalom képviselői „elvileg" tilta. koznak, mert az atlanti egyez­mény a résztvevők „védelmi énje kein" alapul. Hangsúlyozta: a szovjet kormány jegyzékei­ben és a tanácskozások során is többször rámutatott, hogy az atlanti egyezménynek és az északatlanti csoportnak semmi köze a ,,védelmi érdekekhez." — A szovjet kormány ezeket a következtetéseket olyan tények alapján vonj;, lt, amelyek világo­san bizonyítják, hogy az atlanti­egyezmény a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irá­nyul és hogy az északatlanti cso­port olyan agresszív célokat kö_ vet, amelyeknek semmi közük a béles fenntartásának érdekeihez. Ezt bizonyítja az. hogy amig a kiilügyminiszterhelyettesek érte­keznek, aiddig Párizsban- London­ban, Bonnban, párhuzamosan kü­lönféle tanácskozások folynak, ame. yeleen az atlanti egyezmény alap­ján gyakorlati katonai intézkedé­seket tárgyalnak meg. A revánsra éhes bonni „kor­mány" képviselőivel egyetér. tésben Nyugat-Németországot is be akarjak kapcsolni hábo­rús előkészületeikbe, hogy német fegyveres erőket hoz. zanak létre. „Ez a potsdami szer­ződés durva megszegését jelenti" — állapította meg Gromiko c. társ, Csak a vakok nem láthatják azt — mondotta a továbbiakban —, hogy az atlanti csoport létesí­tésével a kapcsolatok megromlot­tak egyrészt a Szovjetunió, más­részt az USA, Nagybritannia, va­lamint Franciaország között, Ez azt jelenti, hogy a szovjet kor­mánynak minden alapja megvan, hogy követelje ennek a kérdésnek megtárgyalását a külügyminíszte. rek tanácsa ülésén. Lehetséges, a három hatalom képviselői azt tartják, hogy az atlanti csoport lé­tesítésével a négy hatalom kö­ti kapcsolatok megjavulnak, de ha így vélekednek, ám kíséreljék bi. myitani ezt. A három hatalom képviselői­nek állásfosia'ása teljesen el. lentmondó és hamis abban a kérdésben, hogy megtárgyal­ják az európai nemzetközi fe­szültség okait és következ. menyeit és a négy hatalom közötti kapcsolat megjavításának kér­dését. ,,Semmitmondó ny i)at_ kozatokhoz és kijelentésekhez kí­vánnak talán folyamodni a külügy­miniszterek tanácsa ülésén, ahe­lyett, hogy konkrét intézkedéseket terjesszenek elő az európai nem­zetközi feszültség elhárítására és a négy hata'om közötti kapcsola­tok megjavítására ? — tette fel a kérdést Gromiko elvtárs. Ha az USA. Nagybritannia és Franciaország kormányai — mondotta — azt tartják hogy az atlanti egvezmény célia a béke megszilárdítása. akkor miért félnek attp', hogy ert a kérdést megtárgyalják a kül­ügyminiszterek tanácsának ülé­sén?" Nyilvánvaló, hogy félnek azoktól a tényektől, amelyeket a szovjet kormány képviselője ezzel kapcso. latban majd felsorol. — Nem kételkedünk abban — folytatta Gromiko elvtárs —.hogv az okok, amelyeknek alapján i három hatalom képviselői ellenzk a szovjet javaslatot, tisztán poli­tikai jel'egűek. Befejezésül leszögezte, hogy a napirend elejére kell helyezni és valóban meg kell tárgyalni azokai álproblémákat, amelyek összefüg­gésben vannak az európai nemzet, közi feszültséggel és a négy hata­lom közötti kapcsolatok megjavítá­sával. E kérdések egyike az atlanti egye mónyről és az amerikai ka­tonai támaszpontokról azóló kér. •lés. Gromiko elvtárs után Jessup szólalt fel, de egyetlen érvet sem tudott felhozni a három hata'om álláspontjának védelmében. Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialisfa Köztársaság 1951. első negyedévi tervjeíentése Moszkva, (TASzSz). Közzétették az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság Statisztikai Hivatalának jelentését a Köztársa­ság népgazdaságának fejlesztésé, re irányuló 1951. évi első negyed­évi tervteljesítéséről. Az OSzSzSzK köztársasági fis he­lyi ipara 100.1 százalékra teljesí­tette az első negyldévi ipari ösiz­termelési tervét. Az OSzSzSzK köztársasági és helyi iparának össztermelése 1951. első negyedében a mult év első ne. gyedéhez képest 15 százalékkal emelkedett. A jelentés a továbbiakban rámu­tat, hogy az OSzSzSzK kolhozaiban és szovhozaiban a tavaszi vetési munkálatokat ez évben rövidebb idő alatt hajtják végre, mint a mult évben. 1951, május lO.ig 15 száza­lékkal több tavaszi mezőgazdasági növényt vetettek, mini a mult év azonos időszakában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom