Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-24 / 118. szám

SZERDA, IMI- MÁJUS 23. A jugoszláv Tito fasiszta Bukarest. A Scantcda — a Ro­xuan Munkáspárt központi lapja — közli A. Perovics jug-oszláv pó­l'likai emigráns „A jugoszláv if­júság harcol Tito'fasiszta bandája ellen" cimű cikkéi. A jugoszláv ifjúság Jugoszlávia •"-'ész népével egyiilt szenved az an­gol amerikai imperialisták és a Ti. lo.banda gazdasági politikája mi­att A titóista klikk washingtoni gazdái utasítására Jugoszláviát háborús arzenállá változtatja. A városokból és falvakból csaknem ezer fiatalt — legnagyobb részük 14 éven aluli gyermek — hurcoltak kényszermunkára a titőisták. Ezek a fiatalok napi 12-14 órát dolgoz­nak. Müulakat építelnek velük, amelyeken amerikai fegyvereket szállítanak Jugoszlávia belsejébe, A bori, Irepcsai cs más bányákból ó'mot, vörösrezet, vasat és más stratégiai fontosságú nyersanyagot b'nyásznak ki az USA és Anglia h. diiparának. fiatalok ezrei dolgoz­jr'k legelképesztőbb nyomorban. Hz if íista több mint epvncnvede tlitilSathan szenved A borzalmas nyomor és az or­vosi kezelés hiánya miatt a tubei­kolozis r« más betegség igen cl ler. jedt a jugoszláv munkásifjúság kö­rében. A titőisták hivatalos adatai is elismerik, hogy ,a jugoszláv if. júság több mivnt egynegyede tüdö­ba.iban szenved. A rjekai „Torpedó" gyárban például az ifjúmunkások 80 százaléka tüdőbeteg. A Tiio­banda uralma alatt hasonló körül­mények között élnek a tanuló fia­talok is. Egyes iskolák a tanítási ói áltat romos, piszkos és egészség, telen magánházakban tartják. Zág­rábban 7.700 iskolás nem vehetett részt az órákon ruha és cipő hiú. nvában. A belgrádi fasiszta banda azon mesterkedik, hogy a jugoszláv fia. talokat a balkáni agressziós tervek szolgálatába állítsa. Ebből a célból, R belgrádi klikk n fasizmus mérgét, n burzsoá nacionalizmust és a koz­mopolilizmust lerjcezti a fiatalok körében. A titőisták elárasztják a könyv­tárakat cs mozikat amerikai köny­vekkel és filmekkel, amelyek dicsői, lik a gengsztereket, rablókat és az úgynevezett „amerikai életformát''. A Hitier-Iugend mintáidra Az ifjúság militarizálása ís nagymértükben „foglalkoztatja" a Tiló.klikket. A Hitfer-Jugend min tájára a jugoszláv fasiszták úgyne. vezeti katonai előkészítő iskolá­kéi szerveztek. Az egész jugoszláv ifjúság, a tizenegy éven felüli élet­korit fiuk és lányok kötelesek kato­nai előkészítő iskolán részlvenni. A jugoszláv ifjúság fasizálásá­val és militarizálásával egyidejűleg ti belgrádi banda a legborza'ma­safcb és féktelenebb terrort alkal. í íazza azokkal a fiatalokkal szem. ben, akik csatlakoznak a hazafias nenwsti felszabadító harchoz. Az UDB által elfogott fiatalokat bör­ifjúság harcol bandája ellen tönökbe és koncentrációs táborokba hurcolják. A jugoszláv ifjúság mililarizálá­sával párhuzamosan a hallatlan nyomorral, elnyomatással egyidejű­leg fokozódik és egyre szervezetteb­bé válik a jugoszláv fiatalok harca a belgrádi banda ellen. A jugoszláv nén harcol a Titd-banda ellen A falvakban és városokban a ju­goszláv fiatalok a nemzetköziséghez hü kommunisták vezetése alatt bál. ran veszik fel a harcol a Titó.fa­siszlák terrorja ellen. A fialal ha­za f ak rongálják a hadiipari üze­mek felszereléseit, csökkentik a munka termelékenységét, szabotál, ják a stratégiai fontosságú nyer­anyagok kiaknázását, A tanu'ók és diákok is részlvesz. nek a belgrádi banda ellen vívott harcban. A ljubjanai ós karlovaci fiatalok tüntetőleg elhagyták az oktatási órákat, mert ,a titőisták arra akarták rávenni őket, hogy szovjclellcnes rágalmakat terjesz­szenek. A munkás és értelmiségi fiatalok közti egység egyre szoro. rabbá válik. A falvakban Is fokozódik a fia. talok harca a Tito.banda ellen. A paraszlfiatalak e-atlakoznak ahhoz a szabotázs-akcióhoz, amellyel a kulákok kizsákmányolása és az UDB ügynökeinek terrorja alatt nyögő földművesek küzdenek a Tito klikk ellen. A fiatalok elszabotálják a termésbegyűjtést is, hogy minél kevesebb jusson a titóisia hadse. reg szamára, melyet egy agresszi­ós háború érdekében tartanak fenn. Az egyes fa'vakban a paraszlfiata. lok ellenállása olyan,mértéket öltött, hogy a fiatalok felkelő csoportokat alakítottak. „A Tiló-blikk a mi ellentétünk ..." A legerősebb az az ellánálás, amelyet a fialalok a mililarizálás el. len tanúsítanak. 1950-ben a titőis­ták elhatározták, hogy négyszázezer fiatalt mozgósítanak katonai szol. gálalra, végeredményben azonban ennek még tíz százai óit át sem tud­ták összetoborozni. A munkás, pa­raszt és értelmiségi fialalok Titó­ellenes harcához csatlakozlak a ka­tonafialalok i>=. A közelmúltban a mariberi helyőrség fiatal katonái, hogy tiltakozzanak a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen folytatott rágalomhadjárat ellen, a következő­ket írták a kaszárnya falára: „A Tito.klikk a mi ellenségünk. Elvtársak, a fegyver a mi kezünk, ben van és mi sohasem fogjuk azt használni felszabadítónk, a Szov­jetunió ellen." A jugoszláv ifjúrág a nemzetkö­ziséghez hű kommunisták vezetése alatt harcol a Tito-Rankovies rend. szer megdöntéséért, azért, hogy Jugoszlávia újból visszakerüljön a béke. a demokrácia és a szocializ­mus táborába — fejezi be cikkéi S. Perovics a Scanteiában. Jckc ís Szabadság.''. Ez a címe az Országos Békéin náes képes folyóiratának, amely segítséget, útmutatást nyújt a béke megvédéséért folytatott küzdelem­ben. Hogyan folyik a békéimre az egész világon? Ezt mulatja be, er­ről ad számol a ..Béke és Szabad­ság" május tő-| száma is. „A szélcsen nyíló utcák, parkok és fasorok azt az érzést ébresztik, hogy leli tüdővel, szabadon lélek­z;k a hatalmas város. Béke. béke. béke. A béke épül. a békének épiil minden" —, ezl olvashatjuk r béke fővárosáról. Moszkváról szóló le­írásban. Egy másik oldalon a sza­badságukat védő koreai harcosok üzenik, hogy „végsőkig harcolnak nz amerikai Imperialisták el'en". Es a magyar nép önfrlá'dozó sze­retettel fordul Korea felé. a hős koreai nép felé. Minden magyar dolgozó gondolatban megsimogatja n koreai harcosok árván maradi gyermekei I. „Nem térkép s szélességi fok vagy nekünk. Te vérző parlú messzi félsziget" — hanem figyelmeztetés mindenki felé, hogy ki mos! szerszámmal harcol, úgy harcoljon, hogy meg­mutassa valamennyi gyilkosnak a béketábor erejét. Ezt mondja, ezl hirdeti Zelk Zoltán verse a lapban. Ks ennek az akaratnak kell vrze­relnie népünket, hogv a békefrnnl ránkrső Imrei szakaszán, az ötéves terv sikeres teljesítése legyen gvö­zolnii jelenlésünk, és minél több olyan alkotás lásson napvilágot, mini Csepelen a Táncsics Mihálv. u teában épülő háromemeletes, ti­zenhat tantermes gimnázium, ame­lyet tágas, napfényes iminkásházak öveznek A folyóirat lapjai bírt ad­nak a Tito biirföiiországáhan szen­vedő népről a déli határszél dol­gozói, akik azt akarják, hogy min­den magyar ludomást szerezzen róla, milyen borzalmns a jugoszláv nép élete a mi boldog, felszabadni) országunk melleit. Minden békebizottsági titkárnak és tagnak az asztalán olt kell len­nie a ..Béke és Szahadság"-nnk. mert csak így kísérhetik figyelem­mel a világszerte hata'mas erővel folyó békcharcot. I>e olvasnia kell ezl a folyóiratot minden békesze­rető. n békéért szívből harcoló dol­gozónak. hogv még sikeresebben, mié" lobban helvtál'hasson a bé­kérkért és szabadságunkért folyó küzdelemben. „LENNI, VAGY NEM LENNI...?" Az USA úgy erőszakolta rá Dániára és a Benelux.állam okra a lámadó Atlanti-szerződést, hogy Achcson feldűl az amerikai is. mert hazugságok picdesztáljára és közel másfél órán át dicsőítet, te Trumnn „önzetlen" pSlitikáját. Teljes függetlenséget és dollármil­liókat ígért az áldozatul kisze. melt európai kis államoknak. A trumani bűnszövetség váltig han­goztatta. hogy a Marshall-segély olyan nagylelkű amerikai a do. mány, amely csupán a paktumhoz való csatlakozásra kötelezi az egyes államokat. Hogy a hatás teljes legyen, Acheson gengsztermódon megró, galmazta a béke barát Szoviet­ufiiót és a népi demokráciákat. Néhány nappal később maga Truman, a haladó világ elsőszá­mú közellensége csaholt el egy hosszú Wcgzclü „atyai" intelmet a, maga liliomfehér lelkéről, mire, az áruló politikusok Amerika dá. viai ügynökei egyik kezükben a dollárzsákol, a másikban pedig a mondvacsinált háború rémét tartva, feltették a költővel a kér. désl: „Lenni vagy nem lenni...?" Így sikerüli a megvesztegetett, népe/lenes dán kormánynak, a jobboldali szociáldemokratáknak az amerikai hazug jelszavaknak hetekig tartó szajkózásával rá. tenni a. kiszolgáltatott kis nép ke. zére az imperialisták bilincsét. Ezzel Dániát is bélekényszerilet. tik a háborús fasiszta szövetség, be. A~óta éppen olyan sok keserű csalódás érte Dániát is. mini a többi amerikai csatlós orszáaol, amelyek a Wa'l Street iiiaynökei. nek rábeszélésére ..önként" léptek be a tengerentúli léaióba. Az el. eső cscpás voll a Washingtonból diktált öriilt fegyverkezési iram. amely elviselhetetlen terheket ra­kott a nép görnyedő vállára, a második meglepetést a Schuman. lerv hozta, amelynek kézzel fog­ható tragédiája teljes elszegi, nyedés, munkanélküliség, tömeg, nyomor és a háborús hisztéria robbanásszerű kitörésében nyilvá­nult meg. Ezekután csak egy parányi re. ménye maradt még Dániának; a függetlenség látszata. De — mint várható voll, Truman most ettől az utolsó kincsétől is meg. fosztotta a dánokat. Ezúttal az történt, hogy az USA nagykövete megjelent a koppenhágai minisz­tériumban és átadta Acheson id­tiniálumál, amely parancsolóan clöirja a dán kötelező katonai szolgálati időnek kétszeresére va. ló azonnali felemelését, A gyökeres katonai reformnak törvényerőre való emelésére, mindössze egy lielet engedélye. zett a washingtoni ultimátum, amely nem hagy már semmi két. séget arra nézve, liogu Dánia ma­radéktalanul elvesztette az idő. közben amúgyis kétes értékűvé vált függetlenségét. A Berlinske Tidcnde című dán lap nyíltan megírja, hogy az USA szigorú megtorló intézkedéseket helyeseit kilátásba arra az esetre, ha a dán kormány nem tenne eleget a felszólításnak. A lap utal arra, hogy Dánia most az utolsó kin­cse. a'függetlenség vagy Truman atombombája közöli választva új. ra felteheti a kérdést: „Lenni vag" nem lenni...?" Tárgyilagos politikai mcpfi. gyelök szerint a dániai feszült vo. litikai. légkör kiterjedhet a többi paklumországokra is. amelyeknek hasonló sorsot szántak Washing­tonban. (o. j.) Sajtófogadás a prágai árumintavásár magyar pavilionjában Prága (MTI). A Magyar Külke­reskedelmi Kirendeltség az ötven­keltedig prágai nemzetközi áru­mintavásár alkalmából sajtófoga­dást rendezett a magyar kiállítási pavilíonban. A sajtó meg jelent kép­viselőihez Czottner Sándor elvtárs bánya- és energiaügyi miniszter, a Magyar Népköztársaság kormány­küldöttségének vezetője intézett be­szédet. SzímtiU&c xáilulc Fél tizenkettő. A DÉMA .Cipő­gyárban hangos csengőszó jelzi az ebédidőt. Munkások cs munkásnők tódulnak ki az udvarba, hogv ebéd­jüket, a vidámságot, derűt árasztó napsütésben egyék meg. Hangos be­szélgetés tölti be az udvart. Itt a teljesítményről beszélgetnek, ott a teljesítményben lemaradókat biztat­ják, a7. eavik pnd elölt pedig Gombos Józsefné az MNDSZ ügyvezető Heiberger Jánosné nőne­velővel beszélget a koreai gyerme­kek megsegítéséről. — 130 forint körül adtam cl ko­reai bélyeget a ma délelőtt folya­mán — mondja Heiberger clvtárs­nő. — Akkor már több mint 1000 forintot gyűjtöttünk itt az üzemken, — válaszol boldogan Gombos elv­társnő. — Látszik, hogv dolgozóink A szegedi népművelési iskola hallgatói ankétot rendeztek Kékcsdi Gyula szegedi író „Új kemence" cini ii elbeszéléséből, .4 Népművelési Iskolán nemcsak politikai és szakmai elméleti kikép. zéslicn részesülnek a hallgatók, de a kultúráiig munka gyakorlati terű. l-'én is ' aktívan résztvesznek. A kultúragitáció, faliújság cikkeinélc írása, színház, mozilátogatás utáni unJcétok mellett a vezetőség meg. szervezte az irodalmi ankétok tar­tását is. Ezek az ankétok nagyje­lenlőségüek az iskola hallgatói, de az írók szempontjából is, akiket ezekre az ankétokra az iskola veze­tősége meghív. Kiszélesedik a kap. csclat nz író és az olvasó közölt. Az iskola hallgatóinak felszólalásai az író számára nagy élményt je­lentenek. Azok a munkás- és pa. rasztfiatalok, akik a termelésből, a gyárakból, a földekről jöttek az is. kólába, helyes kritikáját adják az író müveinek, wmclyck éppen a ter­melésről, a munkások életéről szól­nak. Az írók éppen ezért szeretet­tel jönnek az iskolára. Sokat tanul, rak. A legalább! anliéton is. mint — általában az előző ankétokon — az író felolvasta novelláját, majd meg. adott szempontok alapján kérte a hjdlgatók véleményét. A hozzászóld. sokban sok érdekes és új szempont érvényesüli, amely az irodalmi mii helyes kritikáját adta. A felszólalók közül többen kifr. jezUÍe, hogy az írónak a müve je­len esetben, ahogy Kékesdi Gyula is megoldotta — » mai kor követel, mínyének megfelelő _ lengén. Mu. lássa be a i, ég meglévő társadalmi ellentéteket; amelyek 'akadályozzák fejlődésünket. Ezeket az ellentéte­ket, az ellenség aknamunkáját úgy ÍRÓK ÉS OLVASOK Á szegődi népművelési iskola irodalmi ankétjának tanulságai rajzolja elénk, ahogy az valóban történi, szervezetten vagy elszige­telten. Általában a mai írásnak a fő jellemzője a valószerűség, az igazság ábrázolása legyen, még ha az a mi hibánk is. Hogy az író ezt az igen szép, de nem könnyű feladatot meg tudja oldani, ahhoz a legfontosabb, hogy az író maga is. merje a termelési, c munkások éle­tét, egyszóval szoros kapcsolatban legyen a dolgozó tömegekkel. Fanio*. hogy az író egy.egy té­máról mindenki számára ért­hetően írjon. Ne legyen az az írásmű nehézkes, szóvirá­gokkal. képekkel, idegen kife. jezésckkel zsúfolt. Egy-egy ese­mény vagy jelenség ábrázolásánál ne siessük cl az írást, vizsgáljrik meg a történteket, alaposan, még ha látszólag a legegyszerűbb dol­gokról — mint ez esetben — akár egy tűz keletkezéséről is van szó. Az írásmű necsak a multat, a je. leni mutassa be úgy, ahogy az va­lóban van. hanem mutasson a. jövő. be is, mert éppen ez az író célja. Az írónalc a mull vagy a jelen hibáit fel kell tárnia és az irodalom esz­közeit fel kell használnia arra. hogy megmutassa a társadalom fejlődését. Ebben áll az író és a társadalom kölcsönhatása. Az író a társadalomból meríti a témát és a társadalom az íróktól kapja az iránymutatást. Hogy melyik az ál­landó hatás? A társadalom hatása cz íróra, mert az író feltétlenül mindig a társadalomból meríti lé. máját, míg a társadalom fejlődé­sének történelében bár jelentős sze­repet játszik az író, mégis: nem egy ember vagy néhány ember, vagy ahogy a narodnyikok vallot­ták „hősök" irányítják a történel­met, hanem az osztályok. Irodalmunknak ezért kell pártos irodalomnak lennie; a Párt, a munkásosztály élcsapatának prob­lémáit és időszerű feladatait oldja meg, illetve támasztja alá. Ez nem jelenti irodal­munk kötöttségét. Mert joggal mondhatjuk, hogy irodalmunk sza­bad. Szabad azért, mert a mi prob• léniáink ma már azok. ami a Párt, a. munkásosztály problémái. A mi feladatunk az, ami a Párt feladata. Meg l;ell mutatnunk, hogy kikből áll az ország, milyenek is azok az emberek, milyen a viselkedésük, az egész jellemük, milyen hibáik van. nak és ki az ellenség? De ne áll­junk meg annál, hogy vannak hí. báink és vannak ellenségeink, mert ez a felfedezés a társadalom javá­ra még nem teljes fejlődés. Az írásmünek vissza kell tükröznie azt a fejlődést, amely az emberek, ben. az ellenség leleplezésében megsemmisítéséig végbemegy, tör­ténik: amíg az ingadozó, vagy fél. relépő megtalálja a helyes útat; amíg a vállalatvezető, akinek a fe­jébe szállt a dicsőség, elismeri és megjavítja hibáit. Mindezeknek a szempontoknak a figyelembevételével az író akkor oldja meg feladatát helycsen. ha műve nem sablonos, nem a séma­szerüség érzik belőle. I íróink közölt még ma is akad. 1 nak olyanok, akik leírják A SOKAT SZENVEDŐ KOREAI GYERMEKEKEF A DÉMA dolgozó asszonyai saját gyarmakük lövőiére qondolnak, am kor a koreai gyermekeket segi'ik megértenék a koreai gyermekek megsegítésének jelentőségét. — Hogyne értettük volna meg­szól a beszélgetésbe a padon iilő Cliilkö Antalné. — Csak a mi gye­rekeinkre kelt gondolnunk, akik boldog, napfénye* életben nőnek fel és mindjárt szívünkbe zárjuk az árván maradt és sokat szenvedő koreai gyermekekel. — Nézzétek meg az én kislányom pufók kis arcát. Még rágondolnom is borzalmas, hogy megkínozva, vérbefagyva lássam valaha — mondja Chilkóné, miközben szerelő kézzel simogatja meg mellette ülő szöszi kislánya haját, aki zavartan bújik anyja mell és igyekszik le­törölni az ebédtől még Zsírosan fénylő kis száját. Chilkó elvlársnö 5 forinttal járult hozzá a koreai gyermekek megsegítéséhez és ezl az 5 forintot szíve minden szereteté­vel adta. így gondolkozik Ádám Mihályné börszélező is, csak hogy ő kisunokája boldog életéért remeg cs — mint ahogy őmaga mondja — úgy szeretne gondos­kodni a koreai gyermekekről, ahogy unokájáról gondoskodhat. — Szeretné, ha végre béke lenne az egész világon. Ezért segíti a koreai gyermekeket, ezért teljesíti napi munkáját 129 százalékra, hogy mig katona fia fegyverrel kezében áll őrt a béke frontján, ö több és jobb munkával harcoljon békén­kért. A DÉMA Cipőgyár dolgozói m nd­nyájan ilyen lelkesedéssel és szere­téllel sietlek a koreai gyermekek segítségére Az iizem MNDSZ-szer­vezete járt elől jó példával, A nőiicvclők munkájának is köszönhető a 21)09 forintos igen szép eredmény, amely ismét tanúsítja dolgozóink önfelál­dozó szeretelét a sokat szenvedő és sokat vérző, de bátran harcoló ko­reai nép iránt. A tibeti kiildötiség veieíő e Pekingben áfnvú tolta a dalai láma ajándékait Peking. (Uj-Kína). Kalon Nga_ po. a dalai láma nevében tibeti ajándékokat nyujlott át a Közpon­ti Népi Kormány helyettes elnökei­nek, valamint a helyettes miniszter, elnököknek. Kalon Ngapo vezeti a tibeti hatósága!; Pekingben tár­gyaló küldöttségéi. A Kínai Népköztársaság kormá­nyának vezetői köszönetüket fejez, ték ki a tibeti ajándékokért. (MTI). valamely iizem dolgozóinak éle­lét s ebben a történetben szerepel egy párttitkár, aki tökéle­tes, minden szava,' tette nyomában új eredmények születnek és ott van az ellenség is, végzi bomlasztó munkáját, míg a párttitkár le nem leplezi stb Az általánoson felüli, valódi élei ábrázolása azonban hiányzik a műből, pedig ebben az ábrázolásban rejlik a művészei. A népművelési iskola ankétján Kékesdi Gyula elismerte, hogy ő is beleesett ebbe a. hibába, sok író­társával együtt. Hibát követelt cl azzal is, hogy összesűrítette az anyagot, amely előbb regénynek készült, s ezért még nem vállik tel­jesen közérthetővé. Mégis clbeszé. lésében igen nagy eredmény, hogy úgy ábrázolta a jelenünket, mint amilyen valóban A mi jelenünk azért szép, mert benne van a jövő. Az ankét lefolyása érdekes és mindkét részről igen hasznos volt. Az író is sokat tanult a hallgatók­tól és hallgatók is az ankét lereze. lésének módszeréből, egy írásmű helyes kiértékeléséről, egymás hoz. zászólásaiból. A népművelési iskola vezetősé­ge tanulmányi tervébe vette, hogy minden tanfolyamon meg. szervezi egii-egy novella kiértéke­lését. Az iskolának ez a terve kul. túrforradalmunk sikerében egy-egy lépcsőfokot jeleni. Ezek az ankétok hozzájárulnak ahhoz is, hogy az író és az olvasó még közelebb ke­rüljenek egymáshoz, az iskola pél­dáján pedig még több ankét meg. szervezésével a társadalom még be­hatóbban alakítsa saját maga, a nép számára a műrészetel, benne az irodalmai is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom