Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-20 / 115. szám

JOHNSON AMERIKAI SZENÁTOR SZÁZADUNK SZÉGYENÉNEK MONDJA 'A' KOREAI AGRESSZIÓT MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A FÉMGYÜJTÉSI HETET MA ELŐADÁS SZEGEDEN AZ IDŐSZERŰ NEMZETKÖZI KÉRDÉSEKRŐL R A DMEG YE! PARTBI 2 0 T T SAGAN AK LAPJA VIII. ÉVF. 115. SZÁM. ARA 50 KIELÉR. VASÁRNAP, 1051. MÁJUS 20. További lelkes fémgyűjtéssel népgazdaságunk erősítéséért Már egy hete a csongrádmegyei városok és községek utcáin is min­denféle ócskavasakkal, különböző fémhulladékokkal megrakott ki. sebb-nagyobb kocsikat látunk. Bi­zonyságai ezek a megrakott kocsik annak, hogy dolgozó népünk meg­értette a Népgazdasági Tanács ha­tározatának jelentőségét és öröm­mel kapcsolódott bele a fémhulla­dékg-yüjtési hét minél sikeresebb teljesítésének nagyfontosságú mun­kájába. Megállapíthatjuk, hogy különösen az ifjúság — köztük a kis úttörők — jártak az élen, hogy minél több színesfémet, vagy hulíadékvasat gyűjtsenek össze népgazdaságunk számára. Az if­júság felismerte, hogy minden da­rab padlásról, vagy pincéből ös_z_ pzeszedett, használhatatlannak vélt ócskavas-, vagy fémdarabbal saját boldog jövőjének építéséhez járul hozzá. Ezzel a látszólagos apró munkával segítik elő, hogy még virágzóbb, még szebb legyen a ma­gyar ifjúság jövője, még erősébb legyen a dolgozó nép állama. Nem túlzás ugyanis, ha azt ál­lítjuk, hogy a fémgyüjtő hét, de általában a színesfém és vashulla­dékok rendszeres gyűjtése, ezzel egyeütt a velük való állandó taka­rékosság döntő jelentőségű^ ötéves tervünk eredményes teljesítése, nép­gazdaságunk megerősítése, békénk megvédése szempontjából. Az öt­éves terv végrehajtásához — min­denki tudja — egyre több színes­fémre, elsősorban rézre, továbbá vasra, acélra van szükségünk. A szerszám, és egyéb gépek, trakto­rok, mozdonyok, építkezések mind több és több fémet követelnek meg. ötéves tervünk hatalmas alkotó munkája, a gyors ütmeben épülő Dunapentele, az Inolai Erőmű, a Tiszalöki Vízmű, a budapesti föld­alatti vasút, a gyárak százai, a la­kások tízezerei mind-mind fémet igényelnek. Fém kell emellett_ a háztártási szükségletek kielégíté­séhez, az edényei;, bútorok, vízve­zetékberendezések gyártásához is. Szocializmusunk építői, a béke harcos katonái tehát mindazok, akik becsülettel kiveszik részükei a fémgyűjtés minden do'gozóra fontos feladatot hárító munkájá­ból. Szegeden például az Épület­szerelő Váiiatat fiataljai bebizonyí­tották. hogy csak körül kelt nézni az üzom területén és népgazdasá­gunk számára szinte kincseket érő hulladékoknak bukkanhatunk nyo­mába. Igy gyűjtöttek össze mint­egy 30 mázsa színesfémet és vas­hulladékot, de hasonlóképpen jó: dolgoztak a MÁV szegedi dolgo­zói is, akik közel 8 ezer ki!ó va­sat, másfélezer kiló színesfémet es 15 'kiló aduminiumhulladékot gyűj­töttek össze. Az üzemek dolgozó' mellett a falvak dolgozói is ki. veszik részüket a fémgyűjtésből, mint például a nagymágocsi _ter„ melőcsoport az eddigi 9 mázsa színesfémmel és 100 mázsa vassal A példák hosszú sora igazolhatna még, hogy milyen lelkes igyeke­zettel veszik ki részüket városban és falun egyaránt ebből a közös, nagy munkából. A fiatalok lelkes igyekezete valósággal motorját ad ja a munkának, mert vájjon kit ne lelkesítene például a szegedi Mérey-utcai általános iskola élen­járó Szorgalom-brigádja, vagy Gat. góczi Gizi makói úttörő igyekeze­te, aki nemcsak brigádot alakított pajtásaival, hanem már 547 kiló vasat, fémet és papírt gyűjtött össze s hozzá hasonlóan ifj. Gö­rög András szegedi úttörő, aki 7 mázsa színesfémet, Forgács Anna szegedi úttörő pedig három ko. esi vasat gyűjtött már eddig. A fémgyüjtő hét a DISz kez­deményezésére indult és a dol­gozó. tanuló magyar fiatalság már eddig is is példásan eleget tett vállalt hazafias kötelezettségének. A vas„, színesfém, és a papírhul­ladékok többozer mázsái hazafias érzésüknek, egyben pedig harcos békeakaratuknak is tanújelei. Az elmúlt hét nagyszerű eredményei újabb további, még jobb teljesít­ményekre serkentették, lelkesítet­ték az ifjúságot. Ezért tart most még egy héttel tovább a DISz kérésére ez a széleskörű országos fémgyüjtő munka, amely már az eiső napjától kezdve mindjobban fómgyiijtési versennyé alakult át. A mai vasárnapi nap ezért külö­nösen fontos állomása a fémgyüj­tési versenynek. Az eredeti terv szerint ugyanis ezen a napon, mint a fémgyüjtő hét zárónapján csú­csosodott volna ki a már eddig is sikeres munka. Most viszont a fémgyüjtő hét meghosszabbításá­val nemcsal; az eddigi munka csúcsa lehet a mai fémgyüjtő nap, hanem újabb sikerek elindítója. A mai napon az ifjúság reggettől_ estig járja majd a várost, felkel resa a családokat is, hogy felku­tassa az itt-ott kallódó fémeket, vasakat, papírhulladékokat. A fa­lusi földművesszövetkezetek is a mai napot különösen felhasznál­hatják arra, hogy a családoknál, a gazdaságokban szanaszét heverő ér­tékes hulldékanyagot összegyűjt, sék. Minden dolgozó kötelessége, hogy segítsen a nieghosszabitott lém­gyűjtő hét célkitűzéseinek megva­lósításúban, segítsen a szorgalmas fémgyüjtőknek, sőt ő maga is le­hetőségeihez mérten kapcsolódjék be a fémgyűjtésbe. Sokan nem is gondolják, hogy otthon a,pincében, padláson, vagy a kamrákban meny­nyi használatianul heverő, rozsdá­sodó kincs fekszik, amelyért pedig pénzt kaphatnak, s ugyanakkor né­pünk államának is nagy segítséget nyújtanak. 'A' meghosszabbított fémgyüjlési héten*nemcsak újabb nagymennyi­ségű fémnek, vasnak kell Össze­gyűlnie, hanem egyúttal el kell mélyítenie egész dolgozó népünké­ben azt a tudatot, hogy a fémre, vasra milyen nagy szüksége van népgazdaságunknak. A fémgyűjtés a fémgyüjtő hét befejezésével is to­vábbi fontos feladata lesz minden dolgozónak és ezzel erélyes harcnak kell együttjárnia mindenfajta fém­pazarlással szemben. A fémgyüjtő hét anyagi eredményei meliett egyik legnagyobb sikere tesz, ha elmélyíti dolgozó népünkben a tár­sadalmi tulajdonhoz való szocialis­ta viszonyt azáltal is, hogy nép­gazdaságunk minden aprónak lát­szó értékét megbecsülik és előse­gítik vele tervgazdálkodásunk, a nép állama építésének munkáját. Csongrád megye minden dolgo­zóját is lelkesítse az a tudat, hogy minden darab fémmel. minden kiló vassal erősebb lesz a magyar nép bástyája, amellyel a Szovjetunió által vezetett békefront hatalmas arcvonalán áll őrt. A Szegedi Falemezgyár dolgozóinak válasza a Csongrádi Bútorüzem dolgozóinak üzenetére: Fokozzátok termeléseteket, mert nem lesz könnyű dolgotok, ha meg akarjátok nyerni a versenyt! A Szegedi Faiemezgyór és a Csongrád Bútorüzem közötti pá­rosverseny serkenti a dolgozókat elért eredményeik továbbfokozásá­ra. Mindkét üzemben nagy harc folyik a jobb anyagkihasználásért selejtcsökkentésért és a minőség megjavításáért. Öt napot dolgoztunk megtakarított anyagból! A Szegedi Falemezgyár dolgo­zói szép eredményeket értek el a május l-t versenyben. Az április hónapban az üzem átlagteljesít­ménye 115,4%-os volt. Anyag­megtakarítás terén is kiemelke. dő eredményt értek el: a panel­üzem három napig, a lemez-üzem két napig dolgozott az április hó_ napban megtakarított anyagból. Ez azt jelenti, hogy ct napig dol­goztak megtakarításból. Az üzem dolgozóinak 3.5 százaléka teljesí­tett ebben a hónapban 100 száza­lékon alul. Ezt az eredményt úgy tudták elérni, úgy tudták a 100 százalékon aluliak számát csök­kenteni, hogy az üzem sztaháaio. vistái rendszeresen átadják mun­kamódszereiket a 100 százalékon i alul teljesítő társaiknak, Kormo3 Ilona vékony éiragasztó csoportja sem érte el a 100 százalékos tel­jesítményt. Harkányi Józsefné sztahánovista éiragasztó átadta munkamódszerét a csoport tagjai, nak és azóta már elérték a 120 [ százalékos teljesítményt. Am üzem átlagteljesítménye 122 százalék A lemezgyári dolgozók május 1-i verseny után nem álltak meg. Tovább fokozták munkájuk ter­melékenységét és igy május 10-ig az üzemátlag teljesítménye 122 százalékra emelkedett. Ezt »z eredményt a dolgozók kezdemé­nyezésével és új munkamódszerek bevezetésével érték el. — Meg akarjuk nyerni a Csong­rádi Bútorüzemmel foiytatott ver­senyt — mondja Magyar Gyula, aki a kis bútorlapprésnél dolgo­zik, Ezért elvállaltuk Oláh Pálné­val május l-e után, hogy azt a munkát, amit eddig hároman esi, náltunk, most kelten elvégezzük. Termelésünket ebben a 10 napban emeltük, mert május 1. óta napi 23 préselés helyett napi 24 pré­selést végzünk. Átlagteljesítmé. nyünk 169 százalék. Oh alt Pál üzenete Az iizem egyik büszkesége Ohalt Pál sztahánovista. aki országo­viszonylatban megnyerte a „szak­ma legjobb dolgozója" címet. Bri­gádja párosversenyben do'gozits Orovec János présbrigád jávai. He. ves küzdelem folyik a két brigád közt az elsőségért. Szerdán az Ohatt-brigád volt az első 126 szá­zalékos teljesítménnyel az Orovec. brigád 123 százalékos teljesítmé­nyével szambeu, Ohatt Pál azt üzeni a Csongrádi Bútorüzem dol, gozóinak, hogy fokozzák termelé­süket, mert nem lesz könnyű dol­guk. ha meg akarják nyerni a velük folytatott versenyt, mert a Szegedi Lemezgyár dolgozói sem hagyják magukat és igyekeznem jól dolgozni, termelésüket állandó­an emelni, hogy ebben a verseny­ben is elsők lehessenek. Az üzem másik büszkesége Du. ra József segédmunkás, aki két­szeres sztahánovista. Országos vi­szonylatban a faipari szakma leg. jobb segédmunkása címért folyta, tott versenyben a második lett. Átlag-teljesítménye 172 százalék, de gyakran eléri a 200 százalékos teljesítményt is. Hellán JánnsnS színfunérillesztő is jó munkájával átlag 150—154 százalékos telje, sítményt ér el. Szabó János él­ollós dolgozó is fokozta a május 1-i verseny óta munkáját. A má­jus elsejei versenyben elért 123 százalékát 130 százalékra emelts és azt mondta: igyekszik terme, lését tovább emelni, mert tudja, hogy csak úgy nyerhetik meg a versenyt, ha az iizem minden dol­gozója túlteljesíti az eddig e.ért eredményeit. Ezek a nevek és számok is bi­zonyítják, hogy a Szegedi Letrez. gyár dolgozói komo.y versenytár­sai a Csongrádi Bútorüzem dol. gozóinak. Jó munkájukkal harcol­nak az elsőbbségért, ezért fokoz, zák teljesítményeiket, ezért fordí­tanak nagy gondot az anyag jobb kihasználására. Tudják, hogy ez a verseny nemcsak az elsőbbség­ért folyik, hanem elsősorban ct_ éves tervünk sikeres befejezé:-é:rtt Miért nem küldik el Csongrádról a kiértékelést T A Szegedi Lemezgyár dolgozoi üzenik a Csongrádi Bútorüzím dolgozóinak, hogy Szegedről máe kétszer elküldték tíznapi munká­jukról a kiértékelést és ott ki­tűzhették a versenytáb'.éra. Ide. a Szegedi Lemezgyáifca azonban eddig még egy kiértékelés s.nn érkezett A Bútnrüzem dolgozói­nak eddig elért eredményeiről csak az újságból értesültek. Nagy várakozással tekintenek a jövő, heti kiértékelés elé, amikor majd msiglétják, melyik üzem gazdá'ko­dott jobban az anynggal és me­lyik üzem dolgozói ertek ei jobb eredményt a munkavers;ny c ő hónapjában. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a termelésben résztvevő nők számának emeléséről As olasz külkereskedelmi minisztérium nagyarányú panamaügye a képviselőház előtt Róma, (MTI.) Asrc.a'.o, kom. munista és Nasi, pártonkívüli kép­viselő pénteken interpellációt ter­jesztett elő az olasz képviselőház­ban az olasz külkereskede.mi mi­nisztérium nagyarányú panama, botránya ügyében. A több mint 150 milliárd lira értékű síbolés úgy történt, hogy a külkereske­delmi minisztérium nem létező tar. saságnak adott behozatali en.-" délyt nagymennyiségű külföldi áru behozatalára. Az ügyletek kereté­ben az Olasz Nemzeti Baink a kül. kereskedelmi minisztérium jav;:' tára valutát utalt át külföldre, de ennek ellenében nem jött be az országba az engedélyben fe; tűnte, tett áru. Assanato képviselő hangsúlyozt hogy a jobboldali szoc'álista Lom­bardo miniszter sok tízezer dollárt utaltatott át egy olyan társaság külföldi számlájára, amelynek ő maga volt egyik vezetője. Az egyre növekvő munkaerősziik­séglet fedezése, a nők életkörülmé­nyeinek megjavítása, technikai és kulturális felemelkedésük előmoz­dítása érdekében a Magyar Népköz­társaság minisztertanácsa nagyje­lentőségű határozatot hozott a ter­melésben résztvevő nök számának emeléséről. A határozat intézkedik a feltételeknek biztosításáról, ame­lyek lehetővé teszik a nők lénye­gesen nagyobb számban való elhe­lyezkedését olyan szakmákban, ame­lyekben eddig kevés volt a női munkavállaló. Ennek előmozdítása érdekében: a minisztertanács előírta, hogy a népgazdaság és az államigazgatás minden területén a felmerülő új munkaerőszükséglet jelentős ré­szét, általában 5(1 százalékát női munkaerők­kel kelt fedezni. Az arány magasabb a közlekedés, valamint a kereskedelem és a szol­gáltató vállalatok területén, ahol az adminisztratív é.s előadói munkakörükben új felvételkor mintggy 80 .százalékban kelt nőket alkalmazni. Erőteljesen fokozni kell a nők bevonását a szakmunkásképzésbe. A szakmunkásképző tanfolyamokon általában 30—50 százalékos, a me­zőgazdasági gép- és traktorvezetői tanfolyamokon 50 százalékos arány­ban kell a nök részvételét lehetővé tenni. Az értelmiségi pályákon ugyancsak javítani kell a nők ará­nyát. Ezért gondoskodni kell ar­ról, hogy a középiskolákat végző lá­nyok közül a főiskolákon tovább­tanuló lányok aránya ugyanolyan legyen, mint a fiuké. A technikumok első osztályai­ban 30—35 száza'ékra, a mű­egyetemen és agráregyetemen 20 Százalékra, a közgazdasági egyetemen és főiskolán pedig 30 százalékra kell emelni sz e'sőéves leány hallgatók arányát. 'Á minisztertanács intézkedett ar­ról is, hogy a dolgozó nők szak­mai fejlődését minden Vonalon elő­segítsék. Az üzemekben, vállalatok­nál különös gonddal támogassák az új munkakörbe kerülő nőket mun­kájuk megfelelő elvégzésében, szak­májuk elsajátításában. Az arra ér­demes, a szaktudásukat fokozó nő­ket megfelelő arányban elő kell léptetnj. A minisztertanács elrendelte, hogy a családos asszonyokat álta­lában a lakóhelyükhöz közel fekvő munkahelyre kell beosztani, a há­zaspárok áthelyezésénél pedig ügyelni kc'l arra, hogy a férj és feleség hosszabb időre ne szakadjanak el egymástól. Abból a célból, hogy a nők fo­kozottabb munkavállalását lehetővé 1 tegye, a minisztertanács elrcndel­' te, hogy n felemelt ötéves tervnek megfelelően jelentősen emelni kell a bölcsődei férőhelyek számát, és minden olvan üzemben, ahol 250 főnél több nő dolgozik, kisbölcső­déket kell létesíteni. Azokon a területeken, ahol a böl­csődék és óvodák féröhelyszámában hiány van, a bölcsődékben és óvo­dákban csak olyan gyermekeket le­het elhelyezni, akiknek mindkét szülője dolgozik A bölcsődékben, óvodákban, is­kola, napközi otthonokban az élel­mezést meg kell javítani és az el­látósért egységes térítési rendszert kell bevezetni. — 'A'z említett intézmények nyil­vatartását úgy kelt szabályozni, hogy a szülők gyermekeiket min­den műszak tortamára elhelyez­hessék. Elrendelte végül a miniszterta­nács, hogy a munkában álló nök háztnrtási munkájának megkönnyí­tésére külön tervet kell kidolgozni, nmelv foglalkozik a közétkeztetés kiterjesztésével, a mosodák munká­jának megjavításával, a háztartási kisgépek és eszközük fokozott gyár­tásával és forgalombahozatalával s más hasonló intézkedésekkel. Fog­lalkozik az üzletek nyitvatartási idejének olyan szabályozásával is, amely lehetővé teszi, hogy a dol­gozó nök munkájuk után elvégez­hessék bevásárlásaikat. „Teljesít\ük emberi, szocialista és írói kötelességünket Korea iráni" A magyar írók A magyar írók és költök pénte­ken este békegyűlést tartottak, amelyen részlvelt több külfödi író és újságíró vendég is: Ralph Par. ker, Moszkvában élő angol újság­író, Desmond Buckle délafrikai új­ságíró és Armas Aikiae finn író és újságíró. Veres Péter Kossuth-díjas író nyitola meg a békegyűlést. — Emberi, szocialista és írói kö­telességet teljesítünk akkor —mon­dotta —, ha a magunk erejével, írásainkkal és forintjainkkal is egyaránt hozzájárulunk a koreai asrzonyok és gyermekek szenvedő, seinek enyhítéséhez addig is, amig kivívják a végső győzelmet. békegyűiése Kónya Lajos Kossuth-dijas köl­tő. az írószövetség titkára felszó. lalása után a Magyar írók Szövet­sége határozati javaslatot hozoit. Ebben a többi közöti ezt mondják az írók: „Mi, magyar írók. fogadjuk, hogy írásainkkal visszhangozzuk a ko­reai hősök dicsőségét, fokozzuk harcos tevékenységünket a béke százszor szent ügyéért. Felétek for­dulunk Korea népe, harcolok ahar. cunk, célotok a célunk. Szeretetünk és tehetségünk javát küldjük felé. fek. kik mindannyiunkért viviátok napjaink legigazságosabb háború. ját, a népek szabadságának har, CÚrt,"

Next

/
Oldalképek
Tartalom