Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-08 / 81. szám

A SZEGEDI KENDERFONÓGYÁR DOLGOZÓI PÁROSVERSENYRE HÍVTAK 'AZ UJSZEGEDI KENDERSZÖVO DOLGOZÓIT. MA: A KULTURV ERSENYEK KÖRZETI DÖNTŐJÉNEK MÁSODIK NAPJA SZEGEDEN VIII. ÉVF. 81. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. VASÁRNAP, 1051. ÁPRILIS 8. A MAGYAR NÉP ELSZÁNTAN HARCOL A BÉKÉÉRT Az Országos Béketanács szombati nagygyűlésén egész népűnk nevében tettek hitet a felszólalók a Szovjetunió-vezette béketábor mellett Szombaton délután, az Országos Péketanács a Sportcsarnokban békenagygyűlést rendezett. Már a kora délutáni óráikban sűrű Borok haladtak a nagygyűlés színhelye felé, hogy egész dolgozó népünk ^evében hitet tegyenek a népek legszentebb ügye, a béke mellett. A Sportcsarnokban az emelvény "fölött a béike első harcosa, a nagy Sztálin útmutató szavai olvoshatók. Három óra után pár perccel foglalja el helyét a nagygyűlés el. pöksége. Ott ül az elnöki asztalnál Dobi István, a minisztertanács elnöke és Rónai Sándor, az Elnöki Tanács elnöke, Szabó Isrtván altábornagy, honvédelmi miniszter, helyettes, Apró Antal, a SZOT főtitkára, Harustyák József, a SZOT elnöke, Andics Erzsébet, az Országos Béketanács elnöke, Lukács György Koasuth-dijas professzor. Péter János református püspök. Az elnökség soraiban ül Mihályfi Er. nő, miniszterhelyettes, az Országos Béketanács főtitkára. Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára, Dénes István, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége főtitkára, Vass Istvánná, az MNDSZ főtitkára, Kenéz István, a Szabadságharcos Szövetség főtitkára, Horváth Richárd. a Katolikus Papok Országos Békebizottságának titkára. Bereczky Albert református, Dezsé. ry Gyula evangélikus püspökök, Bflibocsa Endre plébános, kiváló munkások, tudósok, irók, művészek, Kossuth-dijosok. I ^TN 'ip 4taZh*crt/íi2JZ>.' , ^ % ( nJ Ithx tizZ^tra ict f^o nwMXiXk™. OK Jbvwdhcct AjyjüM.Waw**,, a A/ivieu. OA/iaa/'' MA, etátcjtrzMzjj A3IMtJ, "Ctí VtUMfUMJtA Ilyen •^vvs, -ntrov' ce* u w/ c, /— JJJ P OJULUÓauaíAMCJ i, -kkffviycfyiAs, ZAcMaJt^cutcA' ^ Cv tnljízfptcűuxM MtA^A^ti Aa£ewicaJ~aÁcTj>• | sajátkészítésű békél vek ezrei indulnak ma útnak harcos békeakaratunk kifejezésére. foglalt helyet Az elnökségben Rákosi Mátyásné. A nagygyűlést Mészáros Agi, a Magyar Népköztársaság Kossuthdíjjal kitüntett művésze nyitotta meg. Háborút csak a halálgyárosok akarnak Mindenki előtt világos — tnondotta többek között —, hogy kik akarják a háborút: akiknek hasznuk van ebből. Az amerikai milliárdosok, a fegyvergyárosok, a halálkereskedflk. «s ugyanennyire világos az is. hogy kik akarják a békét: akiknek az válik hasznukra, a népek, az egyszerű emberek, akik élni, épiteni, teremteni akarnak. Az anyák, és apák, akik fel akarják nevelni gyermekeiket, s művészek, tudóSok, irók és más alkotók, akik hir. detni akarják éa meg akarják őrizni az élet szépségét. Mi vagyunk az az erő, amely ba összefog az egész világon, megsemmisíti á véreskezű Imperialisták minden gyilkos tervét. — Ez az erő, amely gyözedel. meskedni fog a háborús uszítók véres vágyálmai fölött megmozdul az egész világon. Ezekben a napok, ban a jóakaratú, becsületes embe. rek száz. és százmilliói irják alá a Béke Világtanács berlini határozatát és követelik az öt nagyhatalom békeegyezményét. Nálunk, a dolgozó magyar nép szabad országában most kezdődik a békeivek aláírása. Azért jöttünk itt össze, hogy az aláírások előestéjén üzenetet küldjünk a magyar békeharcosok mii. liós tömegeinek. Azoknak a dolgozó testvéreinknek, akik mindennapos munkájukkal erősitik, áttörhetetlenebbá teszik a békefront magyar bástyáját. A nagy tetszéssel fogadott meg. nyitó beszéd után Bozsóki Ferenc, az Európai Munkásbizottság tagja, a berlini munkásértekezleten résztvett magyar küldöttség vezetője tartott beszámolót. Valamennyien, a nagy Sztálin népével együtt békét akarunk Mi szenvedélyesen szeretjük és akarjuk a békét — mondotta —, nekünk a béke tartalmas életet, munkát felemelkedést jelent. A mi hazánktól keletre és északra a Szovjetunió végtelen térségein a világ első népe. a kommunizmust építő szovjet nép a történelem legdicsőbb, legnagyobb győzelmeket igérő harcát folytatja: a természet átalakításáért küzd. Azért harcol, hegv a természet ott is édesanyja legyen az embernek, ahol azelőtt mostohája volt, hogy a sivatag kenyeret, gyümölcsöt és ruhát adjon az embereknek. Azért küzd. hogy az anyagban rej. lő erő> az atomenergia az alkotó munkát, az ember boldogságát szol. gólja. Hogyne akarná hát a békét Sztálin népe, hogyne akarná a békét a magyar nép és mind a többi felszabadult népek: kinaiak. lengyelek, csehszlovákok, és románok, albánok, bulgárok, i Német Demokratikus Köztársaság dolgozói. — Ebben a feszült nemzetközi helyzetiben ülésezett néhány héttel ezelőtt Berlinben a Béke Világta nács. Töténelmi jelentőségű felhívásában követeli hogy az öt nagyhatalom: a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság, Nagybritannia és Franciaország kössön békeegyezményt. — A béke hiveinek az a soron. következő feladatuk, hogy a Világ, tanács felhívásának aláírására mozgósítsák az emberek százmillióit, a földkerekség minden becsületes. békét akaró emberét. Az aláírások százmilliói figyelmeztessék az imperialistákat: ha háborút merészelnek kirobbantani, olyan legyőzhetetlen erőt hivnak ki maguk ellen, amely képes megsemmisi. teni őket. — Kevés nép van, amely az elinni t 40 esztendőben többet szenvedett volna a háborútól, mint ml. Kevés nép van, amelynek több oka volna szerelni a békét, az épitő munkában születő szabad és boldog életet, mint a magyar népnek. — Rossz magyarok, népünk árulói, rossz apák és anyák, rossz férjek és feleségek lennénk, ha nem larlanánk a béke védelmét a legszentebb kötelességünknek. Nemcsak arról van szó, hogy az amerikai imperializmus általában fenyegeti a békét, hanem arról, hogy aljas tervei közvetlenül fenyegetnek bennünket Déli határainkon a Wall Street dé'kclctcurópai rohamcsapatn, a Tito.banda garázdálkodik. ökölbe szorul minden becsületes magyar ember s velük együtt szerte a világon minden békét akaró ember keze, ha arra gondol, hogy mekkora elvetemültségge], a diplomácia történetében példanélkül álló gálád módon támadtak fegyveres banditák, a Ti to-klikk hivatalos közegei a Magyar Népköztársaság külügyi képviselőjére. S hiába próbálja Titó egész háborús gyújtogató propagandista gépezetét megmozdítani, hiába hazudoznak Gyilasz bértollnolcai, nam lehet megtéveszteni a világ népeit, nem tudják meghamisítani a tényeket a jugoszláv nép szemében sem. A jugoszláv nép is nagyon jól tudja, hogy nem „véletlen incidensről" van szó, hanem a háborús gyújtogatok érdekében végrehajtott aljas merényletről. A tények leleplezik a belgrádi fasiszta bandákat. Hrabecz István, belgrádi magyar ügyvivő felesége, miután kiutazási engedélye lejárt, már a merénylet előtt a jugoszláv külügyminisztériumtól kiutazási vízumot kért. A titóista külügyminsztérium azonban sem akkor, sem azóta nem adta meg ezt a kiutazási vizumot és ezzel a nemzetközi érintkezés legelemibb szabálynál megsértette. Mi az oka ennek a viselkedésnek? A későbbiekben kiderült. Titóék előre készüllök a merényletre és nem akarták, hogy Hrabecz Istvánné sebesült férjét a merénylet után hazakísérhesse Magyarországra. S a koronát az aljas gaztettre azzal tették fel Titóék, hogy április 6án egyenesem megtagadták a kiutazási engedélyt, Az UDB, Titóék minden aljasságra kész rendőrkopóinak gárdája ebben az esetben is, mint máskor sokszor bebizonyosodott, a jugoszláv külügyminisztériummal együttműködve ké. szítét le elő az" aljas provokációt. A belgrádi ügyvivő a mi képviselőnk volt: a magyar dolgogozóké, a Magyar Népköztársaságé. A hitvány támadás bennünket is ért. a mi vérünk is ömlött a belgrádi utcán. Ezért mi is hallatjuk szavunkat. Tudja meg Tito és tudják meg a Tito-féle provokációk sugalmazol, a háborús gyújtogatok, hogy a magyar nép egyömbérként sorakozik fel a Magyar Népköztársaság kormánya mögött, amikor azt köve leli, hogy gazságukljoz méltóan büntessék meg a provokátorokat, a banditákat. S a magyar nép törhetetlen békeaknra. tát, minden provokációval szemben, álló nyugodt, szilárd elhatározottságát aláírásaival is ki fogja fe,r jezni. , — Közvetlenül fenyegetnek bennünket az amerikai imperialisták nyugalnémetországi tervei is. Lét. érdekünk követeli, hogy Nvugat-Né. metország felfegyverzése ellen, a békéért harcoljunk. — Éppen ezért a magyar dolgozók rendkívüli érdeklődéssel követték annak az értekezletnek a tanácskozásait, amely a nyugatnémet, országi és franciaországi munkások kezdeményezésére ülésezett a közelmúltban Berlinben. — Az európai munkáskonferencia kifejezte a munkások szilárd békeakaratát és megalapozta Európa munkásainak akcióegységét Nyu. gat-Némelország ujrafelf egy vérzése ellen. A konferencia elhatározta, hogy május 1-ét Nyugat-Németország felfegyverzése elleni harci nap. pá nyilvánítja. A konferencia határozatait támogatni: a magyar nép kötelessége és nemzeti érdeke, At európai munkáséríekezlet azon. ban csak egy része a békéért folyó világméretű harcnak. 'A' magyar békemozgalom főfeladata. békénk védelmének cgvik legfontosabb fegyvere most nz aláírásgyűjtés megszervezése és végrehajtása. Az Országos Béketanács március 13-án határozatot hozott arról, hogy magáévá teszi a Béke Világtanács felhívását, április 8-án megkezdődik az aláírások gyűjtése hazánkban. „Elfogadjuk s az ntolsó betűig magunkévá tesszük a Béke Világtanács berlini ülésének határozatait" — állapította meg az Országos Béketanács határozata. Az egész magyar nép elszánt, határozott kívánságaként követeljük, hogy az öt nagyhatalom kössön békeegyezményl. Ezt a követelést minden magyar békeharcos erősítse meg aláírásával. — Az a hatalmas mozgalom, amely már egy egész sor európai országban folyik, a mi hazánkban a mai nappal kezdődik meg. Az aláírásgyűjtési kampánynak sokkal többnek kell lennie, mint egyszerű aláírások gyűjtésének. Az aláírásgyűjtésnek kiterjedt felvilágosító munkával kr!l párosulnia. Ne legyen olyan ember Magyarországon, aki nem ismeri és nem érti Sztálin elvtárs hatalmas, erőt adó szavait: ..A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette". Merítsünk mindannyian erőt, a győzelem biztonságát ezekből a szavakból, de érezzük át azt is, bogv milyen felelősséget rónak ezek a szavak mindannyiunkra. Minden egyes ember, minden munkás, dolgozó paraszt. értelmiségi felelős azért, hogv megvédje a békét. Az aláírás a békeíven ne csak a béke. akarat egyszerű kifejezése tegyen, hanem kötelességvál'alás, Ígéret arra, hogy az aláiró a nap minden óráiában, ez élet minden helyzetében a béke ügyét fogja szolgálni. A mi hazánkban, a mi viszo- tak bennünket, azokat a hősöket. nvaink közölt a béke védelme mindenki előtt a termelőmunkában való helytállást, az ötéves terv végrehajtásáért vívott fokozott küzdel. met jelenti. Minél erősebb a magyar népi demokrácia, annál hatba, tósabban tud hozzájárulni a béka védelméhez, — és kivétel nélkül mindenki hozzá tud járulni ahhoz, liogv a magyar népi deuiokrác'a erősebb legyen, jobban, termelékenyebben dolgozni, mint azelőtt, újítani, lelkesen résztvenni a munkaversenyben, anyaggal, energiával, munkaerővel. lelkesen takarékoskodni, idejében elvégezni a tavaszi munkál a földeken, ez mind a béke védelmét jelenti. Az értelmiségi munka, a tudományos és művészeti munka minden jó eredménye: a béke védelmét jelenti. A jó munka: ez adja meg min- , dcnekelőtt uz aláírások arany. , fedezetét. A békét védi a szülő, aki becsüle. lesnek, szorgalmasnak, hazájához és népéhez hűnek neveli gyermekét. 'A' békét védi a jóltanuló diák. Mindennek még világosabbá kell válni népünkben az aláírásgyűjtési kampány során. Nem lehet a béke hfve az. aki rosszul dolgozik, aki nem teljesíti kötelezettségeit az állammal szem. ben, aki ahelyett, hogy erősítené, — gyengíti hazánkat, Az aláírásgyűjtés során le kell lepleznünk, ' gyűlöletessé kell tennünk azokat, akik az Imperialista ellenség ügynökeiként sorainkat bomlasztják: szabotálnak és akadályozzák a munkát, le kell lepleznünk népünk ellenségeit: a régi rendszert háború árán is visszakívánó tőkés elemeket, kulákokat, jobboldali szociáidemokratákat. a munkások soraiba befurakodó reakciósokat. — Az aláírásgyűjtés során meg kell magyaráznunk azoknak a dolgozóknak. akik az ellenség befolyása alá kerültek, és megsértik a mun„ kafegyelmet vagv nem teljesitik beadási kötelezettségükéi, hogy ezzel a háza ellenségeinek, a béke ellenségeinek táborába kerülnek. A béke hívének igazi hazafinak kell lennie. Az aláírásgyűjtési kampány során váljék még szélesebbé és szilárdabbá a magyar dolgozók egysége Pártunk kürtil. A béke ügyének legnagyobb védelmezője, a békemozgalom legfőbb láma. sza a mi felszabadítónk, a békénk és függetlenségünk őre. a Szovjetunió. A békealáírásgyüjtés során váljék még mélyebbé, nyilvánuljon meg még jelentősebben lettekben a magyar nép barátsága, szeretete és hűsége a nagy Szovjelűnió és a békél védelmező bölcs Sztálin iránt. Bozsóki Ferenc beszéde alatt szinte percenként zúgott fel a taps. Forró szeretettel, egy szívvel kiáltották a világ dolgozói vezérének. Sztálin elvtárnak nevét és ünnepelték szeretett vezérünket, Rákosi Mátyás elvtársat. Füttyorkán zúgott fel, amikor Bozsóki Ferenc az imperialisták aljas ügynökei, a titóisták ellenünk elkövetett újabb merényletét bélyegezte meg. „Vesszen Tito" — hangzott a kiáltás percekig. Bozsóki Ferenc hatalmas tapssal fogadott beszéde után Csobán Anna, a Dunapentclei Vasmű ifjúmunkása mondott beszédet: A tásslól soha nem engedjük hl a kémünkből — Én a múltban csak egyszerű háztartási csetéd lehettem. Él voltam zárva mindattól, ami szép és ami nekem örömet adott volna, — De azután Sztálin elvtárs katonái elhozták a szabadságot. — Ezelőtt néhány hónappal, novemberben Pártunk és a IX. kerületi DISz-szerrezet azzal tüntetett ki, hogy a Dunai Vasműhöz mehettem dolgozni. — Ekkor megkérdeztem magamtól, szeretem-e hazámat? Igen. Szeretem-e dolgozó társaimat? Igen, Szerelem-e u Pártot? Igen, És szeretem-e azokat, akik felszabadítót.