Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-12 / 84. szám

rsüTORTí*. mr. IPRFÍÜ m SOKAT 1ANULTAK EGYMÁSTÓL A NÉPNEVELÖK a Rókus II. népnevelő értekezletén Vasárnap indultuk el először a Párt, a tömegszervezclek és a bók"-: bizottságok népnevelői, hogy elvi. gyék a békeiveket 111 nden házba, i Azóta minden nap megbeszélik. | ki merre járt, hogyan fogadták őket |a dolgozók. Uj és új tapasztalatok kai indulnak azután minden dél. ulán aláírásgyűjtő kőrútjukra. A Rókus II. pártszervezet népne­velői kedden este értekezletet tar­tottak. Kiértékelték az, aláírásgyűj­tés eddigi eredményeit, a munka­közben tupaszlalt hibákat, hiányos. Ságokat, liogv a tanulságok felhasz­nálásával folytassák munkájukat. Sárvári Mihály elvlárs, párttitkár elmondotta, hogy a vasárnapi agi. táción 302 elvtárs vett reszt s így 151 nepnevelőpárt indítottak útnak. Helytelen a gyors agitáció — A tői népnevelőpár 906 alá­írást gyűjtött — mondotta. — Ez mutatja, hogy az elvtársak gyors agitációt végeztek. Ennek nem sza­bad előfordulni. Felhívta a népne­velők figyelmét arra, hogy beszél­gessenek el minden családnál akkor is. ha már az első percekben alá­írták az ivet. Sok helyen megkér­dezik, most miért kell újból aláírni a békefvel. hiszen már tavaly alá­írták egyszer. Ilyen esetben a nép­nevelőknek részletesen meg kell magyarázniok. hogy tavalyi aláírá­sunkkal az atombomba alkalmazá­sa. a fegyverkezés ellen tiltakoztunk és nem eredménytelenül, mert az amerikai agresszorok nem merlek bevetni Koreában az atombombát. • Most a népek milliói azt követelik a nagyhatalmaktól, hojjy kössenek tartós békeegyezményt. Sárvári elvtárs kérte a népneve­lőket. hogy mielőtt elindulnak alá­írásgyűjtő körútjukra, olvassák el a Szabad Népet, a helyi párlsajtól. mert ezek olvasása nélkül nem le­hel jó munkát végezni. Mohai elvtársoő munkafeiajánlásra serkenti a dolgozókat Mohai Edéné felszólalásában el­mondotta, hogy a Zákány-utcában Szűcs Islvánné már nagyon várta őket. Elmondotta. hogy két fiát vesztette el a háborúban. Ké( . kis unokája van, s neui akarja, bogy­ók is a háborúban haljanak meg. vagy a honiba nyomorékká tegye őket. Ez az idős néni a házban minden lakót meglátogat, s az ulób­bi időben mindig a békéről beszél az embereknek. Mohai elvtársnő el. mondotta azt is, hogy felvilágosító munkája közben eljutott a Vasas Szent Péter-utcában lakó Császár István vasutashoz. Megkérdezte tőle, ajánlott-e fel valamit a békeharc erősítésére. Császár István olt mind­járt a helyszínen leli felajánlást: szakvizsgái lesz. meri több tudással Joliban eleget tehet a békehare kö­vetelményeinek. Mohai elvlársnő elmondotta a/l is. hogy felvilágosító munka közben kérdezzük meg a dolgozóktól, ho­gyan végzik termelő munkájukat. Meg kell magyarázni, hogy a több­termelés a béke megvédésének Ieg. fontosabb eszköze. Hogyan védhetjük meg aláírásunkkal a békét ? Gyémánt Imre DISZ-fialal, a Vegyipari Technikum tanulója is rcsztvesz az aláírásgyűjtésben. El­látogattak egy öreg házaspárhoz. Nagyon várták már őket. Elnézem sokszor a Rákosi Mátyás-hidat, vagy a Textilkombi­nátot s megborzadok arra a gondo. latra, hogy ezeket újból romba akar ják dönteni — mondotta «z asz­szony. — De mi ezt nem engedjük, A fiatalok önfeláldozó harccal, s mi öregek, ha mással nem is, alá­írásunkkal erősítjük a békét. Kovács József elmdndotta, hogy ilyen kijelentéssel találkozott: llo. gyan védhetjük meg aláírásunkkal a békét? — Megmagyaráztuk — mondotta —, hogv a béke megvédése rajtunk múlik. Sztálin elvtárs is azt mon­dotta: a béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek veszik kezükbe a béke megvédésének ügyét. Az impe, rialisla országok elnyomott dolgo­zói figyelik a nvi eredményeinket, s ezeket látva, ők is jobban tudnak harcolni kizsákmányolóik pllen. A sok millió aláírás tárgyalóasztalhoz kényszeríti az imperialistákat. Még igen sokan mondották el ta­pasztalataikul. Sokat tanultak egy­mástól a népnevelők, s így sokkal jobban végzik maid munkájukat az aláírásgyűjtés munkájában. A képen Csepregi Gyijú> Kocsis Ernő főművezetővel beszéli meg l termelési feladatokat. •n t-s most a tőkés halálgyárosok— akik megirigyelték függetlensé­günket —. újból nyakunkba akarják tenni a tőkés rabigát — egy ujabb háborút akarnak kirobbantani." De megfeledkeztek a dolgozók­ról, megfeledkeztek a békéért küzdő milliókról, akik nem akarnak újabb vértengert, akik békét, szabadságot akarnak. Megfeledkeztek az imperialista rablók arról, hogy mi most már magunknak építünk, magunknak dolgozunk és a magunkét minden erőnkkel meg is védjük. Most, mikor a békeharc fokozottabb mértékben megindult, vilá­gosan látom, hogy rám, mint műszaki értelmiségre is komoly és nagy munka vár. Az üzemben a dolgozók zöme fiatal munkaerő és állandó szakmai tanulásra van szükségük. Nekem és munkatársaimnak kell megteremteni a jó munkához szükséges műszaki előfeltételeket és az új szakmunkások képzését. A szakmunkásképzés biztosítására igen nagy segítségét jelentének a szovjet szakkönyvek, amelyek a Szakmai segítség mellett helyes üzemszervezési és nevelői útmutatá­sokat nyújtanak. Csak az a legnagyobb hiba, hogy aránylag kevés szakmai fordítást kapunk és igy nem tudjuk kellő mértékben követ­ni a Szovjetunió tapasztalatait. Igen fontos még véleményem seerint, hogy a műszaki érteimi. ség — főleg a mesterek és művezetők —, személyszerint foglalkozza­nak minden dolgozóval. Nemcsak azt kell meglátni, hogy egy dolgo­zó a szakmai munkában lemarad, de meg kell némi azt is — mi az oka ennek a lemaradásnak. A másik szintén igen fontos feladat, hogy minőeui dolgozót képességének és készségének megfelelő munkakörbe helyezzünk. Én azon leszek, hogy minden téren segítségére legyek a fiatal dolgozóinknak és további jó munkával mutatom meg, hogy nem volt hiábavaló a Párt bizalma akkor, amikor itt a Kombinátban igen fe­lelős munkakör betöltését bízta rám és netn érdemtelenül tüntetett ki dicséretével Népköztársaságunk. Csepregi Gyózft. gyártás vezető főmérnök. Békeharcra indultak a Dózsa-tszcs DISz-fiataljai sammal együtt nem engedem és ha kell, nemcsak aláírásunkkal, de fegyverrel is megvédjük szabadsá­gunkat, épülő gyárainlkat, zöldelő földjeinket. A Dózsa DISZ-fiataljait, ifjú. gárdistáit mindenütt nagy szerelet­ii-1 fogadták a dolgozó parasztok. Szerelik és megbecsülik őket. mert nem ritka náhik a százszálakékon felül termelő fiatul. Gémes Fran­ciilka elvlársnő 250—300 százalé­kot teljesít, de az aláírásgyűjtés alatt még fokozni akarja teljesít­ményét. Az a több. mint 100 aláírás, ami eddig a Dózsa-tszcs fiataljainak bé­keívein sorakozik, bizonyítja, hogy a szervezet fiataljai a Párt útmu­tatásával az első sorokban akarnak küzdeni szocialista fejlődésünkért és a bekéért. A'agyvári László DISz szegedi sajtóvezelő Szovjet katonák és magyar dolgozó parasztok a „Felszabadult föld" c. filmben. „Nekünk, fiataloknak legdrágább a béke, a mi eleiünkre, jövőnkre spekulálnak a nyugati tőkések — gondolta Kócsó elvtárs, a Dózsa­tszcs DISz-tilkára, amikor vasár­nap kora reggel elindult, hogy ö is kivegye részéi az egész világon folyó hatalmas békemozgalomból s aláírásgyűjtéssel, jó agitációs mun­kával segítse meghiúsítani az im­perialista háborús gyújtogatok vé­res szándékait. Először Juhász Imre dolgozó pa­raiszthoz ment. Juhász Imre már 70 éves, kél háborút ért meg pusz­tításával. nyomorával együtt. Nem akarja újból a háború pusztításai!,' ezért leüzd ellene: — Tudom — mondja —, hogy az amerikai háborús uszítók hábo­rút akarnak, rommá akarják, me­gint változtatni országunkat, el akarják pusztítani földjeinket. Én eat a többi becsületes panasz) ár­Tíznapos békeműszakot tartanak a Szegedi Szabóipari Szövetkezet dolgozói munkafelajánlásokkal A Szegedi Szahóipnri Szövelke zet dolgozói is méltóképpen kive­szik részüket a béke megvédéséből és a szocializmus építésiből. Alá­írásukkal bizonyították csatlakozá­sukat .a Héke Világtanács berlini határozatához 6 egyben április 10­tol 20-ig békemüszakol tartanak, amelyhez az üaem minden dolgozó­ja újabb c.-tit lakozott.,' Célul tűzték ki a szövetkezeti mozgalom további erősítését is. Jó népnevelő munkával igyekeznek a szövetkezeti mozgalomba bevonni a még kívülálló öntudatos kisiparo­sokat, hogy ezáltal tovább erősítsék szocialista iparunkat. A film a „Talpalatnyi föld"! folytatása, de uzért mégis önálló, önmagában is érthető alko­tás. A „Talpalatnyi föld" a kupita. lista Magyarország elnyomott és kl. zsákmányolt szegény-parasztságának helyzetét tárja elénk. A film végső jelenetei (a harmincas evek végén) Góz Jóska hehörlönzését mutatja be. A „Felszabadult föld".ben Góz Jóska és félesége éleiéi Ismerjük meg a felszabadulás előtti nehéz években és a felszabadulás uiáu. 1944 szeptemberében vagyunk. \ Gőz Jóska már évek óta a szegedi Csillagbörtönben sínylődik. Most töltötte le éppen 21 napi magánzár. kaját s miután Ismét munkába ál­lítják. alkalma van néhány szót váltania egyik fognlytársávui, Ko­vács Gábor munkással. Kovács meg­mondja neki, hogy a közeli napok, han kiszabadul és Góz Jóska fal'i. jábau akarja bevárni a felszabadító szovjet esapalokal. Ez alatt a szovjet csapatok ellen­állhatatlanul nyomulnak előre ma. gyár területen s maguk előtt hajt­ják a magyar és német fasiszta csapatokat. Felszabadítják Szegedet lS' és kiszabadítják Góz Jóskát a börtönből. Ez alatt a faluban SS-rk és nyilasok gar>" -dálkodaak. A t'a'u szegényparasztjai a nádasokba me­nekülnek. ahol megrongálják a hálókat, liogy az uradalom ae küld. hessrn halat a náciknak. Az urak: a földbirtokos, a főjegyző, n pap. a körorvos cs társat sietve menekül, nek a szovjet csapatok közeledésé­nek hírére, akik csakhamar be Is vonulnak a fa'ubu. IV éhány nap mulva Góz Jóska i-™ is hazajön. A szegényparasz­tok örömmel fogadják. Tudják, hogy Góz Jóska kezébe veszi a falu vezetését. De tudják ezt a kulákok Is és mindjárt elhatározzák, hogy a másnapi bíróválasztáson Tóth Ferkó kulákot javasolják bírónak. A szrgényparasztok azonban mégis Szilasl Andrást választják meg bí­rónak Góz Jóska javaslatára. A fa­luban most éles bűre kezdődik a kulákok, a vclüktartö középparasz­tok és a szegény parasztok között. I Góz Jóska mindjárt látja, hogy amíg nem alakítanak kommunista pártszervezetei, addig nem tudnak eredményesen küzdeni. Megérkezik a faluba a szovjet parancsnokság Is és a szovjet katonák mindenben se. giienek a falu dolgozóinak. Együtt dolgoznak velük akknr is, amikor a l'árlházra felszögezik a táblát: „Magyar Kommunista Párt", de ott vannak mint segítőtársuk az újjá. építőmunkában is. A falu dolgozói izgatottan látják a földosztási, miit. d<n nap azt kérdezik Jóskától: ..VII lesz a földdel?" A föld a népé lesz —. válaszolja mindannyiszor Góz Jóska. d ' -<akhamar megérkezik a faluba Kovács Gábor is, mint a Drb. reeenben megalakul! Ideiglenes Ma. gyár Kormány megbízottja. És más. nap búzával, hallal megrakott sze­kerek Indulnak a városba, liogy sót, ekét, kapát hozzanak onnan, ami a falu dolgozóinak kell. Jóska ntnga megy a szállítmánnyal. Amíg Jóska távol van, a kulákok arra törek. szenek, hogy megrendítsék a falu népének Jóskába, vele együtt pedig a Pártba vetett bizalmát. Azt lií. resztellk, hogv -lóska saját hasznára vitte a városba nz élelmet. Arról l» beszélnek, hogy nemsokára airgfor. dul a korka és ..aki most földet fo. gnd el, az majd lóg"­l>e a kulákok initsl is vereséget szenvednek. Jóska meghozza a vá. rosból mindazt, amire a falu né­pének szüksége van és hozza a leg­fontosabbat, a földosztásról szóló rendeletet. És most elkövetkezik a legszebb nap a fnlu dolgozó paraszt, jalnak életében: azé lett a föld. aki megműveli. A „Felszabadalt föld" a felszaba. dúlás filmje, az rlső magyar film, amely a Szovjet Hadsereg harcának, a szovjet katonák és a magyar dol­gozók közötti kapcsolat bemutatá­sával, felszabadulásunk téuyének hatalmas jelentőségét közvetlenül kifejezésre juttatja. A film földosz­tással fejeződik be, de végső jelene­idben már a szocialista mezőgazda­ságot, a távo'ahhi rélt tárja elénk. A filmet csütörtökön mulatja he a Szabadság-filmszínház és két hétig tartja műsorán. Góz Jóska és családja a „Felszabadult föld" c. filmben. Versenyt indítottak a szegedi járási tanács illetékügyi dolgozói A szegedi járási tanács pénzügyi osztályának illutckügyi csoportja versenyre hívta ki az ország összes illetékügyi csoportjait. 'A' verseny célja, hogy az illetékbevételek keze. lése és behajtása terén ^biztosítsa a munkaverseny fokozásának folyto­nosságát s ezzel erősítse nemzetgaz­daságunkat, gyorsítsa a szocializmus építését és fokozza a békehare ere­ját. A verseny az illetékkiszabási és a tárgyalási iratok feldolgozására, va­lamint a bevételi eredmény alaku­lására vonatkozik. A pénzügymi­nisztérium illetékügyi osztályát ké. rik fel, liogy vállalja a versenyfel­tételek negyedévenkénti kiértékelé­sét és a verseny eredményéi min­den negyedév után a Pénzügyi Köz­lönyben hirdesse ki. A FELSZABADULT FÖLD További jó munkámmal mutatom meg, liogv nem volt hiábavaló a Párt bizalma Április harmadikán munkám megbecsüléseként a Munka Érdem­rend ezüst fokozatával tüntetett ki Népköztársaságunk. Hosszú, de szop út vezetett el a kitüntetésig. Amikor Átadták a kitüntetést .* nem irható meghatottság fogott et. Előtör szinte el sem akartam'hin pl. hi.v/ou hatómban én vagyok a legfiatalabb műszaki vezető. Ugv hogy nem volt hiábavaló jól dolgozni. Nem mintha csak őzért dolgosnak. hogy megjutalmazzanak — de most ismét világosan mgcláttam, hogy népünk nem feledkezik meg a hozzá hü értelmiségről. E nagy kitüntetés alkatmával ismét, mint jnár annyiszor, elgon. dnlUim. milyen jövőm lett volna a múltban, amikor mint fiatal mér­nöknek hosszas kilinc- élések és szaladgálások után sikerült volna csak «,. helyezkednem havi 20 pengős fizetéssel. És ha a dicsőséges Vörös Hadsereg nem szabadítja fel az országot a tőkés iga alól, még ma is technikus lennék valamelyik üzemiben, de ae is könnyen lehet, hogy hólanáítolaseal, vagy uíeasepréssel keresném kenyereim, mint ezt a múltban igen sok műszaki értelmiségi is tette. A felszabadulás hozta n*g számomra is a továbbfejlődés lehetőségét és azt- hogy meglát­hassam: csak zawbaid é® békés hazában, a tőkésektől függetlenül le. het boldogan élni és jól dolgozni. t Csak végig kell tekintenem gyönyörűen felépített új üzemünkön, ymri* egy gigászi munka bontakozik ki előttem. Az állandóan nap. fényes, paiikettás fonoda a legmodernebb 4m mégis egyszerű, könv­nyen kezdhető szovjet gépeik _ és a gépek mellett dolgozó vidám, hjjldog emberek, mind a felszabadult épitő élet himnuszát zengik fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom