Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-30 / 100. szám
4 HÉTFŐ, 1951. ÁPRILIS 30. ~~*> V ''• Ennek a Sztálin-díjas, színes, tyagyivrül beszélő filmnek a cselekménye a Nagy Honvédő Háború Idején játszódik Távol-Keleten, hő•sei az olajvezeték-építkezés mérnökén, munkásai. A film Azsajev Sztálin-díjas regénye nyomán készült. A győzelem szempontjából hatalmas jelentőségű építkezés élére új Vezetőt Aliit a • szovjet kormány, hogy teljesíteni tudják az egyéves Távol Moszkvától csikorgó hidegben a befagyott folyón végeznek A munka szeretetét, a munka lendületéi, gyors ütemét érezzük a film minden jelenetében. Száz meg száz hőse van ennek a filmnek: Umara Mahomet, a sztahánovista hegesztő, Tanja, a komszomolisták vezetője, a hős komszomolisták, akih-ot a mi fiataljaink is példaképüknek tekintenek. Az építkezés nagy ütközetre emlékeztet. Az időjárás viszontagsága sem képes BerUfao (Kvaosadze) és m „Távol Moszkvától" 'Építkezési határidőt. A tapasztalt bolsevik vezetővel, Batmanovval együtt érkezilt két fiatal mérnök, Kovsov és Beridze is. Erős kézzel látnak munkához. A párttitkár, lalkind segítségével és az építkezés nagyszerű kollektívájára támaszkodva, új tervet dolgoznak ki. mely lehetővé teszi az olajvezeték •gyév alatti felépítését. A film gyönyörű tájon játszódik és visszatükrözi ennek a vidéknek minden szépségét. Színeivel is érzékelteti azt a hősi munkát, amit az építkezés dolgozói hóviharban, Kovsov (Kadoosnyihow) oímű filmben, feltartóztatni a hős szovjet embereket munkájuk teljesítésében. Olyanok, mint a fronton harcoló katonák: tudják, végre kell hajtaniok a tervet. És a film befejező képeiben látjuk Távol-Kelet új olajkútjait, a hatalmas ipartelepeket, az új városokat — a Szovjet emberek hazaszeretetének, hősies munkájának eredményeit, A filmet holnap, május 1-én mutatja be a Vörös Csillag filmszínház és két hétig tartja műsorán. A „PILLANGÓKISASSZONY" a Szegedi Nemzeti Színház műsorán Gsocttílista zenekultúránk meg. becsüli Puccininak, az operazene. klasszikus nagyságának művészetét. Ez a megbecsülés Izifejezésre jutott a tavalyi Puccini-emlékoperaesteken, amikor halálának $5. évfordulójára emlékeztek zenei intézményeink és a zenekedvelők tábora. Puccini színpadai, operatárgyai a maga korában élettel teli, haladó szempontú, társadalomkrililcai kér. éléseket vetettek fel: a ,.Tosca" az olasz forradalmár köztársasági mozgalmak és a feudális reakció küzdelmét ábrázolja. A „Bohémélet" rokonszenves figurái a Lajos Fülöp korabeli Párizs társadalmának kitaszítottjai. A furfangos Gianni Schicchi, hasonlócimű remek kisoperájának hőse, túljár a vagyongyüjlő, pénzsóvár nagypolgári család eszén. T cgnépszerűbb operája, a „Pü^ langókisasszony", a kis japán gésa tragédiája, tárgyánál és rendkívüli dallamos zenéjénél fogva is méltán csatlakozik az előbbi művekhez. Az imperialista embertípus felsőbbrendűségi tetszelgését, felelőtlenségét, élvezethajhászó és érzelem kizsákm ányoló t endenciáját mutatja ennek a dalműnek a tárgya. Pinkerton, a könnyelmű USAtengerésztiszt számára csak futó kalandot, szórakozást. Iwsznol jelen a szinesbörű nő. Puccini csodálatos llraisággal szólaltatja meg a kis japán gésa fájdalmát, az opera zenéje a realizmus lenyűgöző hatásosságával ábrázolja a Cso-Cso Szán drámáját, aki áldozata lett az USA-tiszt könnyelmű kalandvágyának. A Szegedi Nemzeti Szinház operaegyütlese komoly, alapos munkával készítette elő a bemutatót. A múltkori Traviata-elöadás óta sokat fejlődött az együttes s ebből az újabb bemutatóból kitűnt, hogy a szegedi szinház saját erejéből jó operaelőadásokat produkál. A régi díszlelek bizonyos átalakítása, szinezési tompítása előnyére vált a bemutatónak, Látszottak ugyan kisebb rendezési zökkenők, ezek azonban fokozatosan eltűntek a további előadásokon. A szereplők jói megálltak helyüket. Iván Margit (Cso-Cso Szán) hangja és játéka sokat fejlődött a Traviata óta. Énekmódja fokozatosan alkalmazkodik az operaszinpad követelményeihez, stílus szempontjából is fejlődölt. Fokozottan kell azonban szerepére koncentrálnia és I£ jf'jUtflffi MP- wcteysc^et és líraiságot alkalmaz, kifogástalan Puccini-énekes lesz. A címszerepel egyébként kettős szereposztásban láthatjuk. A Szegeden jólismert Papp Júlia, a rutinos énekművész az opera drámai részeiben, különösen a S. felvonásban túlszárnyalja Iván Margitot. Az első felvonásban azonban, a lány CsoCso Szán alakításában Iván Margit a jobb, Igen számotlevő K enéz Ernő (Pinkerton) fejlődése is, különösen muzikalitás tekintetében. Nem nyújtott azonban megfelelő hangerőt, egyes jelenetekben éneke nem tudta áttörni a zenei kíséretet. A Pinkerlon-szerep másik énekese, Köles Zoltán nagy biztonságot mutat, jól alakította a felelőtlen USA-tiszt szerepét. Hangja, különösen a középfekvésekben igen szép. Mindkét énekes további állandó munkával és tanulással biztató ígéret tenor vonalon o magyar operaszinpad számára. G a ál József kifogástalan, ügyes, rutinos buffo-énekes, játékmódja közelítette meg leginkább a keleti stílust, a japán atmoszférát, Gornalakítása az előadás legjobb szinészteljesítménye volt. Teleki Irma (Suzuki) fejlődőképes énekes, játéka elég jó. de stílus tekintetében még tanulnia kell. Horváth József (Sharpless) nagy biztonságával és operai rutinjával tünt fel. B eck György (Bonzo) nem birla hangerővel szerepét, hangját nem. hallottuk az átok-jelenetben. Játéka, kosztümje sem volt szerencsés. Nagy Béla (Ywmadori) muzikális, de hangja még sok csiszolásra szond az operai szereplésekhez. A zenekar P a u lusz Elemér kese alatt szépen látta el a kíséretet. Puccini ra.qyqgó Uraiát igen finoman, tisztán szólaltatta meg. S epedi színházunk munkásságában igen jelentős lépés előre az újabb operabemulatS. Jelentős nz önálló operaegyütles a kulturális tömegmozgalom számára is, mert az eguüttes a körnuék dolgozói, üzemek és tszcsk munkásai elé viszi Puccini klasszikus operáját. A következő színházi szezonban bemutatásra kerülő szovjet operettbemutalók és a további operaelőadások sikere érdekében is erősíteni kellene az együttest néhány kifogástalan szólistával s ezzel Szeged és a környék operahiánya megoldódna. _ te. u - - Kollár Pál emlékhangverseny a Zenekonzervatóriumban Szombaton este magasszinvonalp növendékhangversenyt rendezett a szegedi Zenekonzervatórium. Ennek keretében emlékezett meg az intézet tavaly el. hunyt kitűnő művész-pedagógusáról: Kollár Pálról. Kollár Pál 1928-ban jött Szegedre az akkori városi zeneiskolába, Az évek folyamán pedagógiai készsége mellett kialakult Kollár .Pálnak az a mester-iskolája, amelynek növendékei ma már szerte az országban kiváló muzsikusokként állnak helyt. Kollár Pál mesteriskolája egymásután nevelte a jobbnál-jobb növendékeket s ez az iskola egyre szélesebb ívben fejlődött. Nem is lehetett ez másként Kollár Pálnál, aki maga is az emberi haladás, a történelmi fejlődés híve volt. Ezért sok megaláztatásban, üldözésben Volt része a Horthyfasizmusban, de ez nem törte meg, ellenkezőleg: nagy lelkesedéssel vette át 19ü novemberében, Szeged felszabadulása után a zeneiskola vezetését, ahová akkor új szellem költözött be. Azóta ismét új, fiatal generációt nevelt s ezek a növendékek a mám államosított zenekonzervatóriumban bontogatták képességeiket mesterük művészi iránymutatása mellett, mikor Kollár Pál hirtelen meghalt. A szombat esti hangverseny méltó volt Kollár Pál emlékéhez. A növendélcek egytől-egyig bebizonyították, hogy megszívlelték volt mesterük tanítását, Meghatottan, de szerény öntudattal léptek dobogóra, hogy fejlődésükről tegyenek bizonyságot s így áldozzanak Kollár Pál' emlékének. A közönség is meghatott elragadtatással hallgatta a növendékek szombat esti zenei megnyilatkozásait. Antal Imre magávalragadó, temperamentumos, mégis el mélyült játéka szinte már a kész művész teljesítménye. Figyelemre méltó Dobó László finom billentése, formáló készsége, a fiatal Illy József férfias egyénisége, Ábrahám Éva meleg átérzése, Steindl Rudolf szépen pergő technikája. De a többiek: Gyarmati Zsuzsa, Somfai László, Krizsán Margit, Kolláth Márta, Rózsa Marianna, Simlcó Teréz is mind képességük legjavát tárlóik a közönség elé. A hangverseny művészi szin. vonaláért és sikeréért a legnagyobb elismerés illeti Zempléni Kornél művész-tanárt, aki kitűnő mesterségbeli tudását úgy adta át a növendékeknek, hogy azok továbbfejlődését biztosítsa a megkezdett úton. Zuckcr Hilda. A lengyel filmhét újabb erőt adott a békeharchoz A Szegeden járt lengyel művészek nyilatkozatai Vasárnap befejeződölt a lengyel filmhét Szegeden. A filmhét alkalmával Szeged dolgozói megismerkedtek a lestvéri lengyel nép kultúrájával, filmművészetével. Több. ezer dolgozó nézte meg a lengyel filmművészet alkotásait, azét a lengyei népét, amely mérhetetlenül sekat szenvedett a fasiszta iga alatt, A fasiszta megszállók több mint 5 millió lengyel dolgozó! pusztítottak el, Varsót földig rombo'iták s lakóinak nagyrészét kiirtották. Sohase felejtt el egyetlen ember sem a „Legyőzhetetlen város" című filmnek azt a megrendítő jelenelét, amikor egy kőfalról sorra csúsznak le a meggyilkolt ártalianok kezei, miközben az egyik SS-tiszt áhítatosan Chopin sok világa, akik vérfürdőt rendeínek Koreában és miként a náci hordák, ők is ártatlanok millióit pusztítják el. — Filmművészetünk a világ leghaladóbb filmművészetének, a szovjet filmművészetnek útján halad — mondotta LesVow Woytyga a lengyel delegáció vezetője egy beszélgetés során szegedi tartózkodása alkalmával — és minden egyes alkotással a békél, a népek szebb életét, # lengyel népi demokrácia építését akarjuk szolgálni. Danuta Szaflarszka lengyel filmművésznő ugyanekkor kijelentette, szerepeinek szocialista-realista alakításával segíti elő, hogy a művészet a nép közkincsévé váljon. — Hatéves tervünk végére 3300 —, —,330 A lengyel filmhét ünnepélyes szegedi megnyitásán a „Szabadság" -moziban, Az elnöki emelvényen a lengyel művészek a Szegedi Pártbizottság és a városi tanács képviselőivel a himnuszt hallgatják. melódiákat zongorázik. Karácsonyi gyertyául pedig az égő Varsó szolgált a német rablóknak. A földig rombolt Varsó azonban ezer és ezer szovjet s lengyel katona vére hullatása árán feVszabadult, a lengyel nép áldozatos újjáépítése nyomán pedig feltámadt. A feltámadt, újjászületett Varsóból a Béke Világkongresszus alkalmával a 800 milliós béketábor követei harsogták az új háborút akaró imperialista agresszorok felé: „Békét a világnak". Ugyanez a eíme a filmhét alkalmából Szegeden bemutatott másik lengvéi. filmnek, A filmen két világ elevenedett meg előttünk: a békét, jólétet árasztó Szovjetúnió, a szocializmust építő népi demokratikus államok és ezzel el'ientétben az imperialista gyi'koálüandó falusi, 2000 kultúrotthon nokban elhelyezett és 1000 nyiVvános városi filmszínház lesz Len* gyelországban. Filmművészetünk] célja az, hogy minél több népművészeti alkotást tolmácsoljunk —* tette hozzá Jerzy Duszynski filmművész, aki a filmhét megnyitása alkalmával szintén ellátogatott Szegedre. Valóban a lengyel fiilmmü. vészeli főiskola hádgatóinak túlnyomó része munkás- és parasztszármazású. Most a filmhét elmultával meg. állapíthatjuk, hogy ismét szorosabb és elmélyültebb lelt a baráti kap. cso'cat a lengyel és magyar nép között. Ezt a forró barátságot tovább fokozza majd a Lengyelországban augusztus végén megtartandó magyar filmfesztivál. Vidám látogatás a vásárhelyi pirósszalagosoknál A szegedi főiskolások lelkesen harcolnak a beiskolázás sikeréért A ,/nyílt hét" a Szovjetunió egyetemeinek példáján nálunk is meghonosodott. Ez alatt azok. akik tanulmányaikat felsőbb iskolákban akarják folytatni, szabadon meg. tekinthetik az egyetemek és főiskolák oktatási módszerét és tananyagát, az órákon tanulmányozhatják az egyetem és főiskola életét. „A nyílt hét" időszaka alatt azonban az iskolák sem csupán tárt karokkal várják a látogatókat, hanem az iskola vezetői és hallgatói egyaránt min_ dánt megtesznek, hogy minél több fiatal válassza a továbbtanulás ra. gyogó lehetőségeit. A szegedi pedagógiai főiskola nemcsak Szegedről, de a környékről is toboroz hallgatókat. Ezt a célt szolgálta a hódmezővásárhelyi tanitónőképzőnél tett látogatás is. Szombaton délután négy teherkocsin" 160 jókedvű főiskolás indult el Vásárhelyre. A tanítónőképző tornatermében vörös drapéria s felirat fogadott: „Tanuljunk tovább a Pedagógiai Főiskolán!" A műsor megkezdéséig a jellegzetes „műsor előtti" jelenetek: kot táva] szaladgáló, hangszórót cipelő, csizmát húzó szereplök, vagy rendezők. De mire a műsor kezdődik minden s mindenki a helyén van. A főiskolások „letáboroznak" az egyik tanteremben, s máris kezdődik az ismerkedés. Az iskola ódon, bolthajtásos ab. lalkmélydéseiben s aa otrgofiayirágos udvaron főiskolások és tanítóképzősök sétálgatnak beszélgetve. Kissé már ismerik egymást, hiszem a vásárhelyiek' már voltak a főiskolán látogatóban. Közben megtelik a nézőtér. A most érettségizők kabátgallérján piros szalag, rajta a tudományt jelképező könyv éa fáklya. Mégegy csöngetés s a szétnyitó függöny előtt Tövisháti Mária üldvözli a megyei pártbizottságot képviselő Lö. vő Ferenc elvtársat, valamint a megyei tanács és a Szülői Munkaközösség küldötteit s az újonnan érettségizőket. A műsort a főiskola büszkesége, az énekkar kezdi. „Győzelmes ifjú hadsereg a hősök útját járd..— magabiztos optimizmussal zeng az ének, a boldog jövő tudatában, mosolyogva, ragyogó szemmel énekelnek a fiatalok. A tánccsoport tréfás bábtánca után a kultúresoport „Az utolsó ablak" cimű jelenetet adja elő. amely az imperialisták Amerikáját ábrázolja. De az amerikai nép jövőbevetett hite csendül ki Sipka Ferenc főiskolás szavaiból: „Élni kell Chnriey és élni is fogunk!" Fekete Amália és Mison Ilona népdalokat énekelnek s vé_ gül a várvavárt műsorszám következik: Dunajevszkij „Szabad szél" című dalműve. A vásárhelyiek iz. gafottan súgnak össze, várakozóan csillannak fel a Szemek. A kis színpadon alig fér el a 120 tagú énekkar. S felzúg a Szabad szél hang-jaiban az elnyomott francia munkások vágya: „... szél, szél szá'ij keletről hozzánk..." Kirobbanó taps, s per&ze ismétel, ni kelt. „Elölről, élőiről!" — Ha. bálnak a sorok közül, s a kóru9 boldogan tesz eleget a közönség kívánságának. A tánc megkezdése előtt Ágoston György elvtárs a tanulás gyönyörű lehetőségeiről, az ötéves terv nagy céljairól, aj ifjúság kötelességeiről beszél az érettségizőknek. — Tudjuk, hogy a hódmezővásárhelyi öntudatos fiatalok megértik mit vár tőlük a nép — fejezi be beszédét Ágoston elvtárs. A IV. osztályosok nevében Nikolin Éva köszöni meg a főiskola látogatását és tesz Ígéretet a tanítóképzősök nevében. A műsor után jókedvűen táncolnak fiúk.lányok egészen éjfélig. S közben fel-feltünik egy.egy „régi" arc. A mult évben, vagy azelőtt végzett főiskolások, akik hírül vették. hogy a főiskola Vásárhelyen van összejöttek ide, vonzotta őket az a kollektív szellem, amely jellemzi a főiskola közösségét. Róth Imre az egyetem természettudományi karán dolgozik, Koskóczi Ferenc Algyön, Herbály András, Valentini Klára. Rózsa Lajos. Tóth Klára, mg a többiek a környéken tanítanak. Éjfélkor indul a négy teherautó vissza Szegedre. Gyorsan tűnnek el a reflek. torok fényei az éjtszakában, de a diákok szivében szép élményként marad meg ez az est. Olyan él. mányiként, amely nagyobb, igazabb tettekre, továbbtanulásra lelkesít, (f. d-i J