Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-01 / 50. szám

CSÜTÖRTÖK, 1951. MAiu.it/a I. A számítások azt mutatják, hogy iparunknak — a ezt Rákosi elvtárs már említette — az ötéves tervidöseakban ténylegesen körülbelül 600—650 ezer új munkásra és alIcalmaaottra lesz szüksége. A hatalmas változást meiyet új, módosított ötéves tervünk jelent népgazdaságunk fejlődésében, az ?gyes fontosabb termelési ágak fejlődésén keresztül is világosan érzékelhetjük. Igy pl. nyersvaster. mélésünknek az 1940. évi 898 ezer tonnáról 1954-ben mintegy egymillió 300 ezer tonnára kell növekednie, acéltermelésünknek pejig megfelelően 860 ezer tonnáról tözel kétnrilliő 200 ezer tonnára )evl emelkednie. Vas é• acél országa 1988-han az ország minden la. kosára évi termelésből átlagojan 70 kilogram aeél jutott. 1954!>en pedig 236 kilogram acél fog jutni. Az új ötéves terv. eredményeként hazánk a v- <•« z acél or. Mágává, Ipari orr- :ggá, a gé. pek országává válik. Nehéziparunk termelési értékesek 1954-ben el keli érnie az 55 —60 milliárd forintot, vagyis kereken kétszer akkora értéket, mint amekkorát eredeti ötéves tervünk erre az évre előirányoz, ötéves tervünk szerint 1964-ben 18.5 millió tonna szenet kellelt volna termelnünk. Az új, ' módosított ötéves tervben azt javasoljuk, hogy 1954re 27.5 millió tonna szén termelését irányozzuk elő. Ami n villamoeenergia termelését illeti. öteves tervünk azt a feladatot tűzi ki, hogy 1964-re 4.2 milliárd kilowattóra energiát termeljünk. Mi pedig most azt javasoljuk, hogy az ötéves tervidőszak utolsó évére villamosenergiatermelésünket 6— 6.5 milliárd kilowattórában állapitauk meg, ami azt jelenti, hogy viltamosenergiatermelésünCcet 1949hez képest csaknem megháromszorozzuk. A vegyipar termeCési értékét az ötéves tervben meghatározott színvonalhoz képest mintegy I 70 százalékkal javasoljuk növelni, ami 1949-hez képest azt jelenti, hogy öt év alatt vegyipari termeiésünkel megnégyszerezzük. A tömcgcikktparnak, a finommacha,likai iparnak, az erősáramú villamosiparnak és a híradástechnikai iparnak, 1954-ben új tervünk szerint meg kell közelit.nie a 12 milliárd forint termelési értüket, vagyis háromszor akkora értéket, mint amekkorát ötéves tervtörvényürk megállapít és ötször akkorát, mint ezek aa iparágai: 1949ben termeltek. Ugyar.esak igen jelentős • mértékben fog emelkedni épitőanyagiparunk termetese is: Az 1949 évinek közel négyszeresére. A mezőgazdaságnak nyújtandó siegitségrül némi képet ad, ha megemlítjük, hogy az ötéves tervtörvényben előirányzott 22.800 traktor helyett a mezőgazdaságnak 26 —28 ezer traktort kívánunk juttatni és # az öntözött területet, a szovjet tapasztalatok felhasználásával, nem 118.000 kat. holddal akarjuk megnövelni, mint a liogy ezt az öléves tervről szóló törvény megállapítja, ha. nem 323.000 kat. holddal, aminek folytán egész öntözött területünk mintegy372.000k.it. holdra növekszik, az 1949-ben öntözött terület nyolcszorosára. Mig 1939-ben egy kat. hold szántóterületre mind. össze hat kilogram műtrágya jutott és a hároméves tervünk utolsó évében, 1949-ben 12 kilogram. addig ötéves tervünk utolsó évében, 1954-ben, minden kat. hold szántóterületre 73 kilogram műtrágya fog jutni. Az ötéves tervről Szóló törvény azt a feladatot tűzte ki, hogy nemzeti jövedelmünk öt év alatt elérje az 1949. évi nemzeti jövedelem 163 száaalékát. Azt javasoljuk, hogy 1964-re nemzeti jövedelmünket mintegy 120—140 százalékkal magasabbra tervezzük az 1949 évinél. Emellett az ipar részesedés? a nemzeti jövedelemben az 1949 évi 51 százalékról 64—65 százalék, ra emelkedik. A tőkés-szektor részesedése pedig a nemzeti jövedelemben az 1949 évi 20 százalékról egy-két százalékra zsugorodik össze. I'Jf ötéves tervünk eredményeként emelkedik a* életszínvonal, népünk műveltebb, egészségesebb less „Őrsegünk nemzeti jövedelrniérek Ilyen szerkezeti megváltozása pgyrészt azt tükrözi, hogy ipari fejlődésünk jelentékeny mértékben meggyorsul, másrészt pedig azt mutatja, hogy az ötéves terv vé. gére hazánkban lényegileg megszűnik az embernek ember által való kizsákmányolása a népgazdaság minden területén. Uj, felemelt ötéves tervünk eredményeként népünk életszínvonala sokkal nagyobb mértékben fog emelkedni, mint ezt eredeti ötéves tervünk megállapítja. Módosított, új ötéves tervünkben népünk életszínvonalának emelkedését mintegy 50—55 százalékkal javasoljuk megállapítani. Ez azt jelenti, hogy az ötéves terv. időszak alatt népünk életszínvonala legalább a másfél szeresére emelkedik. Igy az 1950 évi fogyasztásihoz viozonyitva az egy fő re jutó átlagos fogyasztás 1954-re tejben 45 szár:.lékkai, cukorban 30—36 százalékkal, zsírban 25 százalékkal, ci.tó ben 50—60 százalékkal lesz ma. gasabb. Az egy főre jutó köinyvfogyasztás ugyanezen idő alatt a kétszeresére emelkedik, (taps.) Óriási mértékben fog fejlődni hazánkban új ötéves tervünk eredményeként a szociális biztosítás és a népegészségügy. A biztosításba bevontak száma több, mint megduplázódik. Ez azt jelenti hogy országunk lakosságának mintegy 70 százaléka fogja élvezni a szociális biztosítás előnyeit. A mezőgazdasággal foglalkozók aránya a szociális biztosításba bevontak között az 1949 évi 3 szá. zalékról 87 százalékra növekszik. A biztosításba bevontak számának hatalmas megnövekedése megköveteli, hogy a rendelőintézeti hálózatot is igen nagymértékben fejlesszük. Itt 1954-re 1949-hez képest mintegy 90—95 százalékos emelkedést irányzunk elő. A mezőgazdasági lakosság egészségügyi ellátásának javitására mintegy 350 —360 új falusi orvosi szakrendelőintézetet épitünk. Az üzemi mosdók, zuhanyozók, öltözők és egyéb üzemi egészségügyi létesítmények teljesítőképességét az 1949 évinél: a kétszeresére emeljük. A bölcsődei férőhelyek száma 1954-ben kereken as ötszöröse lesc annak, mint ami volt 1949-ben. Kulturális felemelkedésünk ütemének meggyorsítására jellemző, hogy új, módosított ötéves tervünk értelmében egyetemek, főiskolák, ipari és mezőgazdasági technikumok, középiskolák és ipari tanulóintézmények építésére és fejlesztésére ötéves tervidőszak alatt 1.7 milliárd forintot ruházunk be. Négy új műegyetem mellett új nagy mezőgazdasági egyetemet is építünk Gödöllőn. Tudományos kutatásra öt év alatt összesen 1.7 milliárd forintot fordí'ünk, ebből csaknem 800 millió forint beruházás. Az ötéves tervidőszak végiére hazánkban kereken 2.500 kultúrotthon fog működni, vagyis körülbelül ötszöröse annak, amivel 1950-ben rendelkeztünk. A falusi lakosság számára rendkívül fontos úthálózatunk gyökeres megjavítása, hatalmas útépítési programunk megvalósítása. Uj, módosított ötéves tervünk értelmében a tervidőszak aliati 2600 kilométer hosszúságú új úthálózatot építünk. Gazdasági vasutninkat az új ötéves terv szerint országosan egységes hálózattá építjük ki és szervesen összekapcsoljuk a nagyvasúti hálózattal. Mindez lehetővé teszi, hogy a falusi lakosság nz év bármely időszakában könnyen eljuthasson a városokba és meg fogja könnyíteni a város és a falu közötti áruforgalmat is. Az ötéves tervről szóló törvényünk 180 ezer új lakás építését írja elő, melyből 90 ezer a városokra és 90 ezer a falvakra juk Uj, módositotl ötéves tervünkben 220 ezer új lakás építését javasoljuk azzal, hogy a város és a falu között az arány változatlan maradjon. De talán a nagy, az egész ország fejlődésére vonatkozó számoknál is kézzelfoghatóbban mutatják, milyen hatalmas átalakuláson megy át hazánk nz új ötéves terv alapján, ha többé-kevósbbé találomra kiragadunk néhány községeit és várost, kisebb városokat, s megnézzük, mit kapnak ezek az ötéves tervidőszaltiban. Nézzük csak: Salgótarján kap 800 új lakást, egy új, 4Ó0 ágyas kórházat. 2 általános iskolát és egy kultúrházat Gödöllő kap a már említett új Mezőgazdasági Egyetemen kivül 200 új lakást, egy új gimnáziumok, egy Új kultúrházat, új orvosi rendelőt, új s randfürdőt és sportuszodát, Szigetszantmiklós kap 1900 új lakást, 500 személyes munkásszállót, három új, általános iskolát, egy új mentőállomást, 2 új cseesamaott. hont, 4 új ovódát, 1 új kultúrházat, egy új .szülőotthont, egy új s irandfürdőt, egy új népfürdőt, új sportpályát és új gyógyszertárat. Várpalota kap, a többi között 1450 új lakást, 1 új szülőotthont, egy napközis ovódát. egy új bölcsődét, egy új mentőállomást, egy új iskolát, egy új kultúrházat. T&tahánya kap 1630 új lakást, egy új szakorvosi rendelőintézetet, három új ovódát, négy új bókáidét, egy új kultúrházat, egy új szakiskolát, két új általános iskolát, egy új sportpályát, egy új népfürdőt, gyógyszertárat, stb. és ezt így lehetne, elvtársak, felsorolni órákon és órákon keresztül az orszáj* minden városára, minden községére vona kozóan. S a felsorolásból szándékosan kihagytam hazánk gyönyörű fővárosát, Budapestet, melyről eddig sem feledkeztünk mieg, kihagytam máris hatalmas ütemben fejlődő második ipari és kulturális központunkat, Miskolcot és általában nagyobb városainkat, mert idő hiányában egyszerűen lehetetlen felsorolni mindazt, amit új, felemelt ötéves tervünk hazánk fővárosának és nagy vidéki városainak juttat. És nem ./síitám új, szocialista városainkral sem, melyeknek egyikét, Dunapentelét, mint ismeretes, már teljes gőzzel építjük. Az elmondottak, azt hiszem, kézzelfoghatóan mutatják, hogy új, módosított ötéves tervünk hazánkat gazdagabbá és eresebbé. népünket iúmódubbá és műveltebbé, országunkat fejlett ipari országgá és ugyanakkor a virágzó mezőgazdaság országává a'akttja át. De az eimondottak azt is mutatják, hogy új, módosítóit ötéves tervünk. még fokozottabb mértékben, mint eddig ötéve3 tervünk volt. a béke építésének a terve, a békefront magyarországi szakasza megszilárdításának a terve. Az új, ra Hasított ö'éves tervünkbúi mi.y'iatározoU nagyszerű célokért, e magasztos. egész népünk gyorsabb fclome'ikedését, a béke erősítését szolgáló hatalmas feladatok megvalósításáért érdemes megfeszített erővel dolgozni, küzdeni és áldozni is. Ezért biztosak vagyunk _ benne, hogy kongresszusunk jóváhagyja új, felemelt ötéves' tervünket. És biztosak vagyunk abban is. hogy az új ötéves terv mogvalósí'ásában munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk még nagyobb odaadással fog résztvenni, mint amilyen szorgalommal és odaadással vett feszt eddig az országépítő munkában. Meg vagyunk győződve erről azért is, mert ahogyan Sztáin elviárs mondatta: „A terv mi vagyunk" A munkások, dolgozó parasztok, népünk milliós tömegei, akik a tervet magukénak vallják, Pártunk vezetésével, Rákosi elr'árs vezetésével biztosítani fogják új ötéves tervünk maradéktalan megvalósítását. Az ötéves tervidőszak második évére, tehát a folyó évre megállapított >erv megvalósítása sokkal nagyobb erőfeszítést, magasabb fokú szervezettségei, az összes rendelkezésünkre álló eszkö. zök céltudatosabb, tervszerűbb /«/használását követeli meg, mint amit az elmúlt évben teljesítettünk. Megköveteli a szocialista munkaverseny, az úiító-, a Sztahánov-mozgalom további kifejlesztését, megköveteli, hogy a mi nagy Pártunk, Pártunk szervezetei az eddiginél is határozottabban forduljanak a termelés felé. S az 195l-re kitűzött népgazdasági terv teljesítésének és túlteljesítésének motorjai legyenek. Módosított, felfelé javított ötéves népgazdasági tervünket sok tekintetben új fel'ételek között kell megvalósítanunk. Tervsserii munkaerőgazdálkodást! Hároméves tervünk idején, <&J még ötéves tervünk első félévében is, az volt a kérdés számunkra, miként foglalkoztassuk teljes mértékben a rendelkezésre álló munkaerőt. Jelenleg pedig és a 'ováhbi években nz lesz egyik legnehezebben megoldható kérdésünk, hogy miképpen biztosítsuk ipari üzeme, ink, építkezéseink, közlekedésünk és az idénymunkák torlódásakor mezőgazdaságunk számára a szükséges munkaerőt. Ötéves tervünk kezdetekor még alig volt kérdés a munkaerővel való tervszerű gazdálkodás, mert magától jelentkezett. Jelenleg azonban és a további éveidben szervezett, tervszerű, céltudatos munkaerőgazdálkodás nélkül nem tudjuk megvalósítani az előttünk álló, megnövekedett feladatokat. mert visszavonhatatlanul megszüntettük országunkban a tőkés rendszer átkos örökségét, a munkanélküliséget, 'A'z új helyzetben tehát át kell térnünk a szervezett munkaerőtoborzásra és a munkaerő tervszerű elosztására. Már ebben az évben mintegy negyedmillió új munkaerőt kel! biztosítanunk népgazdaságunk számára. A munkaerő szervezett toborzása mellett fokozott gondot kell fordítanunk a szakmunkásképzésre résziül fiatalokból — részint azonban átképzés és a technikai minimumok rendszerének bevezetése utján. Ami a fiatalokból való szakmunkásképzést illeti, 1951-I>en már 57 ezer ipari tanulónk lesz, valamennyit el. láijuk egyenruhával s ebből 22 ezer tanuiúműhelyben és mintegy 20 ezer tanulóolthonban nyer elhelyezést. Sikereink mellett nem szabad elhallgatnunk egy komoly hiányosságot: ipari tanulóink között kevés a leánytanuló. Segédmunkások és a betanított munkások átképzése szakmunkásokká, viszonylag jelentős mértékl>en indult meg országunkban. A baj azonban az, hogy termelő minisztériumaink nem fordítanak kelJő gondot erre a kérdésre. A technikai minimumok rendszerét ezévben kezdjük bevezetni. Ennek lényege az, hogy aki a szakmai ismeretek bizo. nyos meghatározott minimumából vizsgát tesz, az jogot szerez a magasabb besorolásra, léhát u magasabb keresetre is. Arra is ügyelnünk kell, hogy a szakmunkás létszám gyorsabban emelkedjék, mint az összmunkás létszám. Fokozott figyelmet kell fordítanunk újonnan épülő üzemeinknek a szükséges munkaerővel való ellátássára. Népgazdaságunk niivekvő nmn. kaerűsziikségletének biztosítására lényegileg a következő források ál'nak rendelkezésünkre: 1. a termelésben lévő fiatalok, 2. a falu munkaerőtartalékai, 3. a nőknek a termelésbe való lő. nirges bevonása, 4. a munkaerő átirányítása a magánkisiparból és a magánkereskedelemből a szocialista iparba, 5. a már foglalkoztatott munkaerővel való helyesebb gazdálkodás, 6. a különösen munkaigényes termelő folyamatok fokozott gépesítése. Jóllehet különösnek látszik, ds való, hogy ugyanakkor, amikor munkaerőhiányról beszélünk, számos üzemünkben, vállalaiunkná! még elég jelentős számban van kihasználatlan munkaerő. A vállalatok igazgatói ezt a lailaléko-t arra az cselre tartogatják, hogv hátha később majd egyszer szükség lesz rá, s akkor nehezen fogják tudni megszerezni a szükséges munkaerőtöbbletet. Ez a magatartás szocializmust építő népgazdaságunkban megengedhetetlen, .államellenes, a népgazdaság, a szocializmus érdekeit sértő dolog. Ezért ezt a káros jelenséget meg kell szüntetnünk, s a felszabaduló munkaerőt oda kell irányítani, ahol erre szükség van. 'A' munkaerőszükséglet fedezésében igen komoly segítséget jelent az is, hogy az eredeti ötéves terv. ben előirányzottnál sokkal fokozottabb mértékben fogjuk gépesíteni népgazdaságunkban az erősen munkaigényes munkafolyamatokat. A földmunkákat, a bányászatban a fejtést, a rakodást, a száilitást, s általában egész népgazdaságunkban a szállító folyamatukat, valamint a mezőgazdaságban az aratást, a terményeknek a földből való kiszedését és erdőgazdaságunkat is. meri ilymódon a dolgozók tízezreit szabadítjuk fel más munkára s egyben a gépeknél magasabb, nagyobb szakképzettséget igénylő munkára állítjuk be őket. Bár ez nem kizáróan munkasrögazdálkodási kérdés, itt kell megemlítenünk, hogy a kizsákmányoló osztályok kiszorítása és részbeni felszámolása városainkban, nem utolsó sorban Budapesten, létrehozott bizonyos rétegei, amely nem akar becsületes munkával bekapcsolódni a termelésbe, a népgazdaság szocialista építésébe. Ezek az ele. mek spekulációjukkal zavarják népgazdaságunk egészséges fejlődését, aknamunkát folytatnak közellátásunk ellen, terjesztik az imperialisták különféle rágalmait és hazugságait népi demokráciánk ellen. Nyilvánvaló, hogy ennek az állapotnak határozóit Intézkedésekkel véget (keil vetnünk és biztosítanunk kell, hogy az említeti elemek a spekuláció tercről a termelő munkába kerüljenek- (Lelkes laps), A termelésben hiányzó munkaerő fedezetének kiapadhatatlan forrása a munka termelékenységének terv. szerű emelkedése, a mi szocializmust épitő népi demokráciánk állandóan ható törvénye. A munhabér A másik fontos kérdés, amelyre a népgazdaság fejlődését jellemző új feltételek szempontjából rá kell irányítani a figyelmet a munkabér kérdésére. Ez a kérdés szorosan összefügg az előbbivel, a mnnkaerö kérdésével! Pártunk kezdeményezésére már az elmúlt évben jelentős reformokat valósítottunk meg a munkabér kérdésében. Bevezettük a könnyebben áttekinthető, a termelést jobban ösztönző darabbér-rendszert. Normarendezést és egyúttal alapbéremelést hajlottunk végre. Megváltoztattuk az egyes iparágakban dolgozók bérszínvonala között addig fennállott egészségleien és igazságtalan arányt. Tovább kell haladnunk a megkezcicit úlon, meg kell szüntetnünk a jelenleg még érvényben lévő kettős időbéres rendszert, melyek közül az egyiket nálunk „mutatúszánios" rendszernek nevezik. A muiatószámos repdszer tulajdonképpen szinlén időbéres rendszer, csak burkolt formában. A inutalószámos rendszerben dolgozók közül mindazokat, akiket munkájuk alapján ál lehet vinni a darabbéres teljesítményi rendszerbe, át kell vinnünk Ide. Azokat pedig, kiknek munkája ezt nem teszi lehetővé, át kell vjnni az időbéres rendszerbe, s ilyniódpn egységes ifiéi— béres rendszert kell létrehoznunk. Ezzel egyidejűleg az időbéres dolgozók számára, a termelést ösztönző prémiumrendszert kell bevezetnünk. Az említettek mellett: tovább keil fokoznunk .a bérek terén a szakmunka és a ngm szakképzett munka díjazása közötti különbséget, fel kejl száino'nuuk bérrendszerünkben az cgyenlősdi minden maradványát. Jelenleg és az elkövetkező évükben döntően az a feladat, hogy új, hatalmas üzemeket hozzunk léire, ezeket munkába állítsuk, a bennül: rejlő műszaki lehetőségeket teljes mertekben felhasználjuk, s emelteti újjáalakítsuk nagyüzemcink, első. sorban kohászati üzemeink, gépgyáraink, villamos erőműveink, bányáink egész sorát, hogy a részben még most is kézművesjellegíl* építőipar helyett igazi nagyipari jellegű, gépesített, leljesen kqrszcrü építőipart hozzunk léire. Ezeknek az új feladatoknak a megoldása megköveteli, hogy újmódon vessük fel a műszaki és gazdasági káderek kérdését műszaki és gazdasági kádereink tudásának, színvonalának és létszámának a kérdését is. Uj kádereink, munkáskádereink azt a feladatot, amelyet azelőtt a burzsoázia végzett, jól mego'dották, sőt ennél sokkal többet lettek. Most azonban és az elkövelkező években 1 munkáskádereinknek olyan felada. lókat kell és fog kelleni megoidaniok, amilyenek a burzsoázia élűit sosem állottak. Egyéb intézkedések melleit bérrendszerünk, illetve bérpolitikánk segítségével is oda kell hulniiuk, hngv megszüntessük, vagy legulábh a minimumra csökkentsük n munkaerő ide-oda vándorlását, hogy üzemeinknek, építési és egyéb vállalatainknak állandó törzsgárdája alakuljon ki olyan dolgozókból, ukik szerelik üzemüket, váüalatu. kat, ragaszkodnak hozzá és soha semuii körülmények között jószánlukból, saját kezdeményezésükre el hein hagyják. Ugyanilyen irányban kell hntniok a különféle szociúJis kedvezményeknek és juttatásoknak, valamint a lakásépítkezésnek is, Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell gondoskodnunk arról, hogy főkénl azok az üzenteink, amelyekben nagyszámban foglalkoztatnak női munkaerőt, cl legyenek látva a gyermekintézmények széles hálózatával. Az ilyen célokra az eredelj ötéves tervben előirányzott összeget igen jelentős mértékben fel kell emelnünk.