Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

fidrözlet az Imperialista támadók ellen szabadságáért és függetlenségéért győzelmesen küzdő hős koreai népnek és a kínai önkénteseknek! r

lthrtfli* a mely mint a motor, bennünket előre, a jobb jövö Ei kovácsolja szerves, törhetetlen egységbe a mi hazafiságunkat, és nemzetköziségünket. A marshaltgrszágok burzsoá politikusai ChurfhilW az élükön, egyre azt hirdetik, bogy lejárt « nemzetek függetlenségének és önállóságának kora, hogy imperialista „közös célokért" íe kell mondani az államok szuveréipitAsának, függetlenségének jórészéről. Hirdetik ezt az „elméletet" gz Amerikai Egyesült Államok, mert az egész fecsegés a lemondásról és a nemzeti függetlenség korlátozásáról az amerikai imperialisták előtti behódoló*, az amerikai gyarmatosítás megkönnyítésére szolgál. Ebben a kérdésben is homlokegyenest ellenkező a két tábor álláspontja A békét védő, a szocializmust építő népeknek ugyanakkor, amikor nviltan és büszkén hirdetik a proletárnemzelköziségot, nincs szükségük arra. hogy korlátozzák nemzetük önállóságát, íőt erőteljesen építik, erősítik nemzeti függetlenségüket és önállóságukat. Nem egy közülük évszázados elnyomás utón először élvezd újra a szabadságot és a nemzeti függetlenséget. A mi hazánkban ls ez a helyzet, 'A'z elnyomás idején nem válhatott népünk közkincsévé az a tény, hogy a török hódítás, a német elnyomás ellen vívott évszázados küzdelme, fényes szabadságharcaiinaik sorozató egybeesett a nemzetközi haladás ügyével. A Habsburgidők, Horthy ellenforradalmi évii*edel mindent megtettek, hogy eltakarják, elfelejtessék és eltemessék töriénelmünk e legjobb, — mert haladó — hagyományait. Most, amikor visszanyertük nemzeti függetlenségünket, most érkezett el az ideje, hogy visszanyúljunk Hunyadi, Rákóczi, Kossuth, Petőfi éltető, és eröt adó hagyományaihoz. E hagyományok azt hirdetik hogy hazánk akkor volt erős, megbecsült és filgyetlen, amikor sorsát' a nemsetkőzi haladással kötötte össze. Mi jogos örökösei, egyenes folytatói vagyunk mindannak. ami eeerévM történelmünkben haladó, életképes és a jövőbe mutató. Ezért ünnepelhettük meg bensőségesen és egységesen az 1848-as forradalom centenáriumát, Vörösmarty ízületé, sét, Petőfi és a szabadságharcos Bem tábornok halálának évfordulóját. Ezért fejleszthetjük tovább és vihetjük diadalra a magyar haladás nagy eszméit. Ez a történelmi hagyaték kötelez minden magyar kommunistát, hogy küzdjön még jobban, na kímélje erőit aokat szenvedett népe boldogulásáért és felvirágoztatásáért. Legyen a jó kommunista egyben a legjobb hazafi, akinek példamutatását le'ke»en, egységcsen követi az egész ma_ gyár nép. Minél jobban teljesítjük dolgozó népünk javára hazafias kötelességünket, annál jobban szolgáljuk az emberi haladás nagy ügyét és egyben annál hívebb katonái vagyunk a proletárnemzetköziség, a béke legyőzhetetlen táborának. A hazafiság és nemzetköziség így fonódik össze nálunk elválaszthatatlan egységbe s így lesz új erők forrása, új győzelmek serkentője. Befejezésül megismétlem: A Magyar Dolgozók Pártjának I. kongresszusa népi demokráciánk és szocialista építésünk sok sikerének volt kiindulópontja. Most új, nehéz feladatoknak gyürkőzünk nekiMinden lehetőségünk megvan arra, hogy a II. kongresszusunk nyomán még több eredmény fakadjon. Mi, magyar kommunisták rajta leszünk, hogy a lehetőségekkel jól éljünk dolgozó népünk javára és igy szolgáljuk legjobban a béke, a szocializmus ügyét. Azt az ügyet, mellyé a biztos jövő, melynek 800 milliós tábora élén ott halad győzedelmesen felszabaditónk, a hatalmas Szovjetunió s mindnyájunk szeretett, bölcs vezére, a nagy Sztálini Szinte még be sem fejezhette Rákosi elvtárs beszéde utolsó szavait — felcsattant, s mint vihar dübörgött végig a termen a taps, éljenzés, a lelkes ováció, Ki tudna itt ülve maradni — már állnak a küldöttek 8 a vendégek, tapsolnak és integetnek, aztán Sztálin, majd Rákosi nevét kiáltja valaki, s harsogva felel rá a hurrá. Aztán ismét Sztálin, Rákosi és ismét éljen, hurrá. Már-már elülne a terem egyik sarleában a néhány perce tartó ünneplés, de újra és újra kezdik másutt s tőlük ismét átveszik, megint elönti a termet a lelkesedés. Rákosi elvtárs szinte már leülne — de a folyton kitörő éljenzésre is tapsra állva marad, s mosolyog, 6 is tapsol, együtt a Pártat, győzelmeink szervezőjét és lelkesítőjét éljenző hallgatósággal. Ügy látszik, soha sem lesz vége a szeretet és hála ex áradó megnyilvánulásának s a tanácskozások szünete is csak rövid időre akaszthatta meg. Amikor szünet után Ratkó Anna elvtársnő vette át az clnöklést, s bejelentette, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának, küldötte, Jugyin elvtárs kíván a kongresszushoz szólni — mintha el sem ült volna az előbbi lelkesedés, úgy fngett át ismét, taps és éljen közepette a termen száz és szóz torokból a világ első Kommunista Pártjának s a béke legfőbb őrének, a magyar nép legnagyobb barátjának, a szeretett, a bölcs Sztálinnak neve. Ebben a forró, határtalanul lelkes, tesvéri, elvtársi, légkörben lépett a mikrofonhoz jugyin elvtárs. P. F. Jugyin elviárs átadja a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának üdvözletét Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának küldöttei! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága azzai bízta meg küldöttségünket hogy átadjuk a következő üdvözletet: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága testvéri üdvözletét küldi a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának. A munkások, parasztok és értelmiségiek a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével nagy sikereket értek el a népi demokratikus állam megszilárdítása terén és megteremtették Magyarországon a szocializmus építésének szilárd alapjait. Nem kétséges számunkra, hogy a Magyar Dolgozók Pártja űjalb sikereket fog elérni a népgazdaság további fellendüléséért, a nemzeti kultúra felvirágzásáért és a békéért demokráciáért és szocializmusért kiizdő népek barátságának megszilárdításáért folyó harcban. Éljen a Magyar Dolgozók Pártja' Éljen a Szovjetunió és Magyarország népeinek barátsága! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága." Ezután Zsidi Gyula, a békésmegyei pártbizottság titkára szólalt fel. Elmondotta, hogy Rákosi elvtár bírálata és a Központi Vezetőség határozala után előbbre vitték pártszervezeteink munkájút. Emelkedett a női funkcionáriusok száma. Ugyanakkor jelentős helyet kapnak a vezetőségekben a fiatalok. A pártdemokrácia megerősödött, megjavult a pártmunka s ezt bizonyítja, hogy Békés-megye a kenyérgabonabegyűjtésben az elsők között volt. Amíg pártszervezeteinkben — mondotta — a bírálatot és önbirálatot elnyomták, szervezett népnevelőmunka néni igen folyt. A tanáesváIasziásoknál már 10 ezer népnevelő működött, ebből hétezer pártonkívüli. Az ő érdemük is, hogy Békés megye lakossága 96.4 százalékban szavazott a Függetlenségi Népfrontra. Beszámolt a kongresszusi verseny eredményeiről és egyes hiányosságokról. Megállapította, hogy még mindig előfordul a párldemokrácia megsértése és meg kell javítani a tag- és tagjelöltfelvételt, különösen az egyénileg gazdálkodó parasztok köréből. A Magyar Függetlenségi Népfront nevében Dobi István, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke üdvözölte a kongresszust. Dobi Ivtván: 4 nemzet mintlen hazafias, becsületes tag ja szívesen követi a Magyar Dolgozók Pártjának iránymutatását és bőid vezetője, a magyarok Igaz barátja, a nagy Sztálin Iránt. Nemzeti egységünk kialakulására emellett a magyar kommunisták felszabadulás óla folytatott következetes, bátor harca vezetett, negyedszázados küzdelmük a Horthyrenkció sötét erői ellen. A kommunisták nemcsak irányt mutálták, hanem elsősorban hoztak áldozatokat is azokért a győzelmekért, ame_ lyeket eddig kivívtunk népünk szabadságának és függetlenségének biztosítása, jólétének és kultúrájának emelése, védelmi képességének növelése terén. Harcuk mindvégig a nemzet legfőbb érdekeiéri folyt. 'A magyar nemzeii egység megteremtésében külön kiemelkedő jelen tősége van Rákosi Mátyás személyes tevékenységének. Rákosi Mátyás már az ellenforradalom sötét évtizedeiben sem csupán egy párt, a föld alá kényszerftett Kommunista Párt harcát vezetts az önkény és a kizsákmányolás elilen: már akkor is mosszehangzott a szava, amelyre bizalommal és Töménységgel figyeltek fel a dolgozók széles rétegei. A bíróság előtt, a börtönben a bá. torságnak és az elvekhez való hű ségnek, a törhetetlen hazaszerele:, nck olyan kimagasló példáját nyújtotta, amely még ellenségeiben is csodálatot váltott ki, a népben pedig mély szeretetet és ragaszkodást, lelkesedést és erkölcsi erőt ébresztett fel. Amikor a züllött Horlhy rend. szer a második világháború szenvedéseibe döntötte hazánkat, népünk Rákosi Mátyás rádiószózatából merített eröt és reménységet, harci elszántságot az ellenáDásra a fasiszta megszállókkal szemben. Felszabadulásunk után ő lelkesített ax újjáépítésre, ö mntalla meg, hogyan kell ezt az országot ma. gunknuk, a nép számúra építenünk. az ő ébersége leplezte le nz árulókat, az ő szava gynjtott munkára és meg nem alkuvó küzdésre a felemelkedésért. Előrehaladásunk minden nagyeredménye az ő nevéhez fűződik Ezérl van az, hogy nagy emberi, államférfiúi egyéniségét mélyen tiszteljük és forrón szeretjük, hogy vezetőnket és nagy tanítónkat becsüljük benne, hogy szavát ajkán és szívében hordja népünk. Kiépült valamennyi dolgozó osztály és réteg tömörülése az egységessé vált munkásosztály és annak egyetlen pártja, a Magyar Dolgozók Pártja körül. Ma már nyoma sincs az átkos pártversengésnek. Ma már a nemzet minden hazafias, becsületes dolgozó tagja önként, szívesen követi a Magyar Dolgozók Parijának iránymutatását. Ma már az egész dolgozó nép egy irányban menetel: a szocializmus felé. Külön ki szerelném emelni, hogy mind nagyobb tömegeiben választja ezt az utat, a társas gazdálkodás útját a középparasztság is, csakúgy, mint többi dolgozó paraszt társaik. Országunkban ma már olyan termelőszövetkezeti, szocialista falvak és városok alakultak, mint Kistormás, Turkeve és mások. Ezeken a területeken az egész dolgozó parasztság, ennek keretében az egész középparasztság a szo. cializmus felé fordult. A Szovjetúnió példája, a népi demokrácia támogatása, saját állami gazdaságaink és gépállomásaink eredményei és segítsége, termelőszövetkezeteink és I termelőszövetkezeti csoportjaink! gyarapodása nyomán. I felismerte dolgozó parasztságunk, hogy a falu jólétének és ktillurájának megteremtése felé csak egyetlen út vezet: n föld társas megművelése. A nagy birtoktesteken hasznosíthatjuk a mezőgazdasági tudó. mány minden vívmányát. Minden más út csak visszafelé vezet a régi rendbe, amelyben a falu kupeckedő elemei meggazdagodtak, a nagy többség részére pedig a munkanélküliség, a szegénység, a nyomor, a gazdasági bizonytalanság jutott osztályrészül. A mi dolgozó paraszlságunk örökre szakított ezzel az úttal, amely a lejtőn lefelé visz és a falemelkedés útját választotta. A nagy összefogáson csak a volt földesurak és kapitalisták, megátalkodott ügynökeik és az embertelen kizsákmányolók, a kulákok maradnak kívül. Nem nyugszunk addig, amfg a kulúkokat vissza nem szoritolluk, amfg a földműves lakosság és egész népünk napfényes, boldog jövője elől minden akadályt el nem hárítottunk. 'A' magyar dolgozó nép soha még olyan egységes és erős nem voll, mint napjainkban. De most arra van szükség, hogy ez az egység még leijesebbé és szilárdabbá váljék, Erre kötelez bennünket a feszült nemzetközi helyzet is. Ugyanez a feltétele annak is, hogy ötéves tervünk országépítő, nagy feladatait teljesíthessük. Amikor a kongresszust a Magyar Függetlenségi Népfront nevében üdvözlöm, hadd hívjam fel innen is az egész magyar dolgozó népet: a békéért, az ötéves tervért, a hazánk felemeléséért, a szocializmus megvalósításáért folyó harcban kövessük még hívőbben és még szilár. dabb egységben az élenjáró munkásosztályt, a Magyar Dolgozók Pártját és a legelső magyar embert, boldog jövőnk kovácsolóját, a mi drága Rákosi Mátyásunkat! — fejezte be üdvözlő szavait Dobi Rstván. Dobi István beszéde után Kovács Rudolf elvtárs, vasmegyei titkár Rákosi elviárs beszámolójának azzal a részével foglalkozott, ahol a politikai felvilágosító munka fokozottabb jelentőségére hívta fel a figyelmet. 'A' népnevelő munka hiányosságaira példákat hozott fel. Elmondotta, hogy a halastói népnevelök ismertetik ugyan az imperialisták koreai gazletteit, a Titoéknál sínylődő parasztok helyzetét, de arról nem beszélnek, hogy mit kell tenni a béke védelmére. Rákosi elvtárs útmutatása nyomán megindult Vas megyében is a termelőszövetkezeti csoportok fejlődése. Az utolsó hét folyamán a meglévő hároni termelőszövetkezeti község mellé hat termelőszövetkezeti község sorakozott fel. Nagy Józsefné, a kőbányai pártszervezet titkára elmondta, hogy a kerület dolgozóinak száma 1950-hen tízezerre! növekedett, ugyanakkor ezidő alatt a kerület termelése száz százalékkal nőit meg. Ezzel a nagyarányú fejlődéssel — mondotta — a kerületi pártbizottság nem tudott lépést tartani, nem tudlunk az elvtársaknak kellő segítséget adni polilikai 'és szakmai/ szempontból Beszélt a kritikához és önkritikához való helytelen viszonyról a hiányos és rendszertelen ellenőrzésrö', amelyre a Budapesti Pártbizottság legutóbbi vizsgálata hfvta fel fik I gvelmüket. A kommunista példamutatás terén nálunk is sok volt a hiányosság. Ennek megváltoztatásét —• mondotta — csak a kritika után tudtuk munkánk állandó, központi kérdésévé tenni. Ennek egyik eredménye, hogy a kongresszusi verseny során a kerület ősszdolgozóinak először 50 százaléka volt versenyben, de február 15-én már a dolgozók 73 százaléka és a kommunisták 76 százaléka versenyzett. Ezt az eredményt elvtársaink úgy élhették el, hogy megértették: a párttagságnak és az aktivistáinak a példamutatásban és elvtársi segítségben a pártonkívüliek előtt kell jarniok, így lehet eredményes a felvilágosító munka. A verseny lendületét a Kongreszszusi Hét alatt fokozta a jó poii* tikai agitációs munka, a munkaver-! seny eredményeinek gyors tudatosítása és széleskörű elterjesztése. A pártbizottság az utóbbi kampány során azzal segített a dolgozóknak, hogy a hibákra és eredményekre gyorsan felhívta az elvtársak fi* gyeimét. Továbbiakban Nagy elvtártnő kitért a tag- és tagjelöltfflvételre. Elmondotta, hogy a küldöttválasztó taggyűléseken a felvettek száma a múlttal szemben emelkedett és, hogy a felvettek túlnyomó nagy többsége az ifjúságból került ki. Javasolla, hogy az ipari üzemeknél a pártbizottság tagjai szakmai oktatásban is részesüljenek, hogy ne legyenek csak a szakemberei véleményére utalva. Ezután Talár Kiss Lajos, a Haj*. du-biharmegyci tanács elnöke, az állami fegyelem kérdésével foglal* kozolt. Beszámolt a kenyérgabona begyűjtési terv több mint 120 százalékos teljesítéséről. Az őszi szántás-vetési munkálatokat határidőre befejezték, jó eredményeket ér, tek el az adóbefizetésnél és a békekölcsönjcgyzésnél is. Ezek mellett az eredmények mellett azonban mutatkoztak a járási, megyei és községi tanácsok munkájában hiányosságok is. Ezek abból is adódtak, hogy a régi tisztviselők megszokták a parancsolgatáson, a hivatalvizsgálatokon alapuló fegyelmei. Nem voltak hozzászokva az elvtúrsias, segítő és bírálaton alapuló fegyelemhez. Ezeknek a hibáknak, mint ahogyan azt már Rákosi elvtárs is megállapította, — alapja elsősorban az, hogy a tanácsok megalakulásával egyidöben nem tisztázódott a helyi pártszervezetek vezetőszerepe, nem tudták azt a kellő segítséget megadni a tanácsoknak, amely a munkában az eredményeket bizlosl_ totla volna. Mi most ahhoz, hogy munkánkat megjavítsuk, tervbevellük — mondotta Tatár Kiss Lajos, —, hogy a lanács minden dolgozójával, az összes tanácstagokkal megismertetjük az élenjáró szovjetek munkáját. a szovjet munkamódszereit. Hajdu-llihar megye összes tanácsa nevében megfogadta a Pártnak, Rákosi elvtársnak, hogy n még meglévő hibáikat kiküszöbölik, munkamódszereiket megjavítják és minden körülmények közölt a legkeményebben fognak helytállni a békéért és a szocializmusért vívott harcban. Több Ifelszóla'iás után Ratkó Anna elvtársnö ezután 10 perc szünetet jelentett be. Szünet után Farkas Mihály elvtárs, vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Párt főtitkárhelyettese szó'alt fel. Amint mikrofonhoz lépett, a kongresszus küldöttei a néphadsereget éltették. Farkas Mihály elvtárs felszólalása Tisztelt Kongresszus! A magyar nemzetnek nagy erőssége az a politikai és erkölcsi egység, amelynek megteremtésére legjobbjaink hiába tettek erőfeszítéseket századok hosszú során át, amely most soha eddig nem ismert mértékben létrejött, egyre inkább kiteljesedik és megszilárdul. Miinek az egységnek a kialakulására mindenekelőtt az nyi. totta meg a lehetőséget, hogy n Szovjetunió dicsőséges hadserege hősies áldozataival és győzelmeivel felszabadította hazánkat és igy népünk maga vehette kezébe sorsának Intézését: továbbá, hogy a Szovjetunió czl követően is mindenben segilel. te országunkat, szilárd támasza maradt függetlenségünknek és szabadságunknak. Népünk ezért soha cl nem múló hálát érez n felszabadító nagy szovjet nép Tisztelt Kongresszusi Kedves Elvtársak és Elvlársnők! Pártunk II. kongresszusa a nemzetközi helyzet olyan időszakában tartja tanácskozásait, amelyre a béke és háború erőinek gigászi küzdelme nyomja rá bélyegét. Az amerikai imperialisták sodorják a világot egy újabb háború felé. Velük egy követ fújnak az angol, francia imperialisták. A háborús uszítók táborához tartozik Tito és bandája is. Jugoszlávia Tito aljas árulása következtében a háborús gyújtogatás egyik legveszedelmesebb tűzfészkévé vált Európában. Farkas Mihály elvtárs ezután az amerikai imperialisták Korea népe elleni rablótámadásáról beszélt, ismertette a népek szabadsága ellen a harmadik világháború kirobbantá sára irányuló terveiket. Azonban — folytalta — a történelmi helyzet, amelyben az imperialisták háborús terveiket valóra akarják váltani, merőben más, mint mondjuk a második világháború előtti helyzet volt. Rákosi elvtárs beszámolójában már rámutatott arra, hogy ma a szocializmus, a demokrácia, a béke erői nagyobbak, mint a kapitalizmus, a háború erői. 'A háború erői mind jobban elszigetelődnek a széles néplömegcktől, a béke, a szabadság erői pedig gyarapodnak. A jJSvő a szocializmusé, a kommunizmusé Az emberiség nagy szerencséje, hogy az 1917-es Nagy Oklóbcri Szocialista Forradalom eredményeként, a nagy Sztálin bölcs vezetése alatt a Szovjetúnió a világ leghaladottabb, legszervezetteb, legszilárdabb és leghatalmasabb birodalmává fejlődött. Az emberiség nagy szerencséje, hogy a Szovjetunióban kialakult az a legyőzhetetlen erű, amely a kommunizmust győzelmesen építve, nap mint nap bizonyltja, hogy a kapitalizmus fölött eljárt az idő, hogy a jövő a szocializmusé, a kommunizmusé. Ma már mind erőteljesebben a szocializmus és a béke erői határozzák meg az emberiség fejlődésének útját és irányát. 'Az emberiség nagy szerencséje, hogy a Szovjetunióban kialakult az a tapasztalt, harcokban megacélosodott élcsapat, amely a világ békefrontját vezeti. Az emberiség külön nagy szerencséje, hogy ennek a kipróbált élcsapatnak az élén ott áll a mi szeretett Sztálin elvtársunk, aki t'yőzclemről-győzclemre vezeti a békéért folyó nagy világcsatét. (A küldöttek felállnak, ütemes taps, éljen Sztálini) Ilyen élcsapattal és ilyen kipróbált vezérrel, csak mi, a béketábor harcosai büszké'kedhclünk, ezért vagyunk erősek és legyőzhetetlenek. (Taps.) Ezulűn Farkas Mihály elvtárs be. széli a Szovjelunió több mint három évlizedes következetes harcáról a békéért, ismertette azokat a javaslatokat, amelyeket a második világháború után a béke megszilárdítására tett. Ha jól megszervezzük a béliéért folyó karcunkat, megakadályozhatjuk, hogy az Imperialisták kirobbantsák a harmadik világháborút A Szovjetunió kormányának javaslatait a béke biztosítására — mondotta — az amerikai imperialisták, akik Hitler babéraira vágynak, szakadatlanul elutasítják. Ugyanezt teszik angol, francia csatlósaik is. Mindennek dacára azonban a Szovjetunió vezetése alatt a világ békefrontja lankadatlan erővel tovább viszi a harcot a háborús gyújtogatok ellen. Semmi kélség elvtársak, hogy ez a mi harcunk