Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

a kiaOt), 1951. FEBRUÁR *é. végső fokon a háborús gyújtogatok végérvényes vereségével, a béke­front történelmi jelentőségű győzel­mével fog végződni 1 (Nagy taps.) Merőben más a helyzet azért is, mert Ázsia leghatalmasabb birodal­ma, n közel ötszáz milliós Kíno kiszakadt az imperializmus rendsze­réből. Ma a Kínai Népköztársaság Mao Ce Tung elvtárs vezetése alatt a demokrácia, az emberi haladás és a béke egyik legdöntőbb tényezője. (Taps.) Merőben más a helyzet továbbá azért is, mert kialakultak és meg­erősödtek a fiatal népi demokrati­kus országok, amelyek a hatalmas kínai birodalommal együtt a Szov­jetunió körül csoportosulva közös erővel viszik a harcot » háború el­len, a békéért, l)e merőben más a mai világ­helyzet, amelyben az imperialis­ták egy újabb háború kirobbantá­sa ra készülnek azért is, mert az emberiség történelmében először lépnek szervezetten a világ po­fondjára maguk a népek, hogy fel­vegyék a harcot az imperializmus fllcn, hogy biztosítsák a tartós bé­két, a haladást, az alkotó munka feltételeit. Mindezek a tényezők korlátok közé szorítják a háborús uszítók ( ondorkodásait és ha jól harcolunk, a jól megszervezzük a békéért fo­lyó harcunkat, megakadályozhat­juk, hogy az imperialisták kirob­bantsák a harmadik világháborút. „A béke fennmarad és tartós lesz, |ia a népek kezükbe veszik a béke piegőrzésének ügyét és végig kitar­tanak mellette — mint Sztálin givtárs mondotta, * Pravda tudósí­tójának adott válaszaiban. Semmi kétség nem fér ahhoz — tisztelt Elvtársak — hogyha ezek a tényezők nem léteznének és nem itatnának, úgy ma már lángban állna a világ. Ma nem azért van béke, mert az imperialisták még pem akarnak háborúi, hanem azért, mert erős a Szovjetunió és erős a világ békefrontja. Az imperialisták azonban mind­fnnek ellenére nem mondanak le gonosz háborús terveikről. Ellen­kezőleg! A koreai provokáció óta soha nem látott és nem tapasztalt méretű eszeveszett fegyverkezésbe kezdtek. 'A'z imperialisták azóta meggyorsították n háborúm való készülésük ütemét. Ez azt jelenti, hogy a népek sikeres békcharcá­nak ellenére a háborús veszély nem Csökken, hanem tovább nő. Bennünket, magyarokat a nem­zetközi helyzet ilyetén való alaku­lása közvetlenül azért is érint, mert déli határainkon ott ólálkodik az imperialisták elvetemült, sötét, gyilkos provokátora, Tito és ban­dája. Amerikai módra a fasiszta Tito is ,,békc bajnokának" csapott fel. Mindez természetesen ködösí­tés, a népek megtévesztését céloz­za. Keresi a naiv embereket, akik lépre mennének neki. rsak nem találja őket. Ma Jugoszláviában kö­rei 700—750 ezer ember van fegy­verben. F.z a szám azt jelenti,hogy Tito a Jugoszlávia által mozgósít­ható haderő több mint 50 százalé­kát már békében fegyverben tartja. Ilyen fegyveres erőt csak olyan kor­mány tart fenn békeidőben, mely­nek támadó szándéka van. Mi ismer­jük Tito terveit, mi tudjuk az áru­ló Rajk peréből, hogy Tito már 1947-licn, 1948-ban Rajk és ban­dája segítségével he akart törni hazánkba. Terve azonban kudarcot vallott, mert Pártunk, Rákosi elv­tárnunk vezetése alalt leleplezte Ilujkot is és gazdáját, Titot is. (Taps.) Titonak támadó lervét azok n számok is bizonyítják, amelyek a magyar halár megsértéséről szá­molnak be. 1950. év folyamán a titoisták államhatárunk ellen az alábbi határsértéseket követték el: Szárazföldön 709 esetben, vizén 1 esetben, levegőben 25 esetben, ösz­szesen 1950-ben 795 esetben sértet­ték meg a titoisták hazánk állam­határait. Tito Is Csnn Kaj Srk ionéra fog jutni A határsértések száma állandóan növekszik. Hankovics janicsárjai a kémek cs diverzánsok százait dob­ják át határainkon. Azonban Ál­lamvédelmi Hatóságunk, államvé­delmi határőreink éberen őrzik ha­zánk szent határait és tömegesen teszik ártalmatlanná az átdobott titoisla kémeket és provokátorokat. (Nagy taps.) Világos, hogy Pártunk és kor­mányzatunk ho'yesen intézkedett, amikor gondoskodott arról, liogy ilyen körülmények között jobban kell biztosítani határaink sérthetet­lenségét mindenféle iiloista provo­kációval szemben. Mi, népünk szá­múra nyugalmat és békét akarunk és ezt minden eszközzel biztosítani Is fogjuk! Tito felduzzasztott, de rosszul el­látott és silányan felszerelt hadse­sr.gít most Trumanék vették kézbe. Truman sietve amerikai élelmet, henna sok rossz pótanyagot, tojás­port, szárított halat, dohos szárí­tott tésztát, babot küldött Titonak, hogy azzal biztosítsa hadserege élelmezését, tojásporért, szárított halért, babért adja el Tito az ame­rikai imperialistáknak a jugoszláv nép fiainak százezreit ágyútöltelék­ként. De semmi kétség, hogy Tito el­számítja magát és végső fokon ö is Csang Kai Sek sorsára fog jutni. Erről beszél az a kis epizód is. ami nemrég a határ mentén játszódott le. Az egyik AV határőrünk be­szédbe elegyedett a jugoszláv ha­lárőrség járőrével és arra a kér­désre, hogy meddig fogjátok még nyakatokon tűrni az áruló Titót, a jugoszláv járőr tagjai előbb körül­néztek és amikor meggyőződtek, hogy senki sincs a közeliikben, nyugodt hangon kijelentették: „Le­gyetek nyugodtak, már nem soká­ig." (Hosszantartó nagy taps.) Ezek az ismeretlen jugoszláv határőrök nemcsak a saját, de sok tízezer ju­goszláv katona legbensőbb érzését juttatták kifejezésre. Ezt az érzést a jugoszláv nép fiaiban sem Tito, sem Rankovics janicsárjai semmifé. Ie eszközzel nem fogják tudni el­fojtani. Az amerikai fegyveres erők ve­zérkara már elkezdte a jugoszláv hadsereg felfegyverzését. De semmi kétség afelől, hogy a Jugoszláviá­ban basáskodó amerikai vezérkari tisztek és az amerikai fegyverek csak még jobban kinyitják a jugo­szláv hazafiak, a katonák és tisztek szemét és növelni fogják a Tito-el­lenes elkeseredést a hadseregben is. Tisztelt Elvtársaki A háborús veszély fokozódása komolyan fel­veti népünk számára a honvédelem kérdéseit is és az ezzel kapcsolatos tennivalók helyes és időben való megoldását. Mi továbbra is és még fokozottabb erővel, mint: eddig, harcolni fogunk a békéért, de a bé­ke megvédése a mai nemzetközi helyzetben éppen a következetes békepolitikát folytató állam számú, ra kötelezővé teszi, hogy komolyan gondot fordítson a honvédelemre, az ország függetlenségének, a nép szabadságának megőrzésére. *A' bé­keszerződés Magyarországnak lehe­tőséget adott, hogy hadsereget tartson. Mi éltünk ezzel a Lehető­séggel, figyelembe véve ennéi a fe­szült nemzetközi helyzetet. Elvégzett munkánk eredménye­ként kijelenthetjük, hogy a had­sereg. amelyet létrehoztunk, lét­számában teljes egészében megfelel a békeszerződés áltat meghatáro­zott keretnek és nem lépi túl, de helyénvaló arról beszélni, hogy hogyan szegik meg a békeszerző­dést nap mint nap az imperialis­ták. Ismertette Farkas Mihály Nyugat­Németország felfegyverzésének té­nyeit és utalt arra, hogy Japán felfegyverzését is elkezdték az amerikai imperialisták. Majd így folylatía: A mi luraiáaynnli békrpollllkái folytat Es nézzük csak meg, clvlársak, hogy őrködik az amerikai imperia­lizmus afelett, hogy például Olasz­ország betartja-e a békeszerződést. Olaszország számára a békeszerző­dés összesen 300.000 főnyi haderőt engedélyezett, amint látják, ez nem kis szám és mégis az amerikai ve­zérkar egyenes követelésére komo­lyan felemelték Olaszország enge­délyezett haderejének állományát. Olaszország fegyveres ereje ma a következőképpen tevődik össze: A szárazföldi haderő 300.000, az en. gedélyezett 250.000 helyett. A légi haderő személyi állománya 00.000 az engedélyezett 20.000 ezer helyett. A haditengerészet személyi állomá. nya 40.000 az engedélyezett 25.000 helyett. De még ez a felemelt létszám sem elégíti ki az amerikai vezér­kart. Eisenhower tábornok legutób­bi nyugateurópai körútján Rómába is ellátogatott és — mint tudjuk — elégedetlenségét fejezte ki Pacciar­di oiasz hadügyminiszternél afölött, hogy az olasz hadsereg sem minő­ségileg, sem mennyiségileg nem fejlődik kielégítően. Ezek a tények — enyhén szólva — azt látszanak igazolni, hogy az amerikai imperia­listák semmibe sem veszik az ál­taluk aláírt békeszerződést. Ez az igazság elvtársak arról, hogy ki tartja be és ki szegi meg a békeszerződést. A békeszerződés megszegése az imperialista hatalmak részéről egy bizonyítékkal több amellett, hogy minden nemzetközi megállapodást felrúgva, az imperialisták gyors ütemben dolgoznak a harmadik világháború előkészítésén. Mindezt elvtársak figyelembe keli vennünk, ha eredményesen helyt akarunk áll­ni n nemzetközi békefront magyar arcvonalán. Egyesek érthetetlenül ellentmon­dást látnak a békéért folyó har­cunk cs honvédelmünk biztosítása között. Nincs itt elvtársak semmiféle cl. lentmondás! A mi kormányunk békepolitikát folytat és a békét akarja biztosíta­ni nemcsak saját népünk, dc az egész emberiség számára Dc mi­után az imperialista hatalmak min­den erővel egy harmadik világhábo­rú kirobbantására vettek irányt, kormányunk kénytelen országunk, saját népünk védelmének biztosítá­sára intézkedni. Tudatában kell len­nünk annak elvtársak, hogy nálunk a munkásosztály, a dolgozó nép a hatalom birtokosa, az ország gaz­dája. Felel ezért az országért, fe­lel határaink sérthetetlenségéért és felel nemzete függetlenségének meg­óvásáért. A hatalomra jutott mun­kásosztálynak, dolgozó népünknek, a szocializmus építésével párhuza­mosan ezért kötelessége különösen a jelenlegi nemzetközi helyzetben a honvédelemről való gondoskodás is. Tehát a béke megvédése és a hon­védelemről való gondoskodás elvá­laszthatatlanok egymástól, kiegészí­tik egymást. Nem tudnánk a békét eredményesen megvédeni elvtársak, ha elhanyagolnánk a honvédelmet. Hivatkozna akarok itt Rákosi elv­társra, aki egyik beszédében félre­érthetetlen világossággal megmutat, la. hogy a béke védelme és a hon­védelem erősítése egy ugyanazon kérdés két oldala. Nálnnk szeretik, tisztelik a hadsereget Farkas elvtárs beszélt arról, hogy Pártunk magatartása a hadsereg szervezésével kapcsolatban a felsza­badulás után nem volt mindig ugyanaz, 'A'mig a munkásosztály vég­érvényesen nem hódította meg a po­litikai hatalmat, nem fejlesztettük a hadsereget, mert a belső reakció fel. használhatta volna a hatalomért kiizdő munkásosztály ellen. Pártunk — folytatta — Rákosi elvtárs kezdeményezésére akkor tért rá hadseregünk építésére, amikor egyrészt a politikai halalom szilár­dan a munkásosztály vezette né­pünk kezébe ment át és másTészt, amikor az imperialisták fokozott háborús politikája világossá tette számunkra, hogy gondoskodnunk kell hazánk védelméről is. Itt elvtársak, nagy tanítómes­terünkre. Leninre szeretnék hivat, kőzni, aki az; orosz bolsevikok vi­szonyát a haza védelméhez a kö­vetkezőképpen határozta meg: „Amikor mi az elnyomott osz­tály képviselői voltunk, nem vi­szonylottunk könnyelműen a haza védelméhez az imperialista háború idején, mi elvileg elutasítottuk az ilyen véde'met. Amikor azonban annak az uralkodóosztálynak kép­viselői leltünk, amely elkezdte a szocializmus építését, mi megköve. teljük mindenkitől, hogy komolyan viszonyuljon az ország védelmé­hez." Erre a lenini útra tértünk rá mi is, magyar kommunisták, amikor már annak az uralkodó osztálynak lettünk képviselői, amely megkezd­te Magyarországon a szocializmus építését. Most mi is megkövetel­jük mindenkitől — és azt hiszem joggal —, hogy komolyan viszo­nyuljon az ország védelméhez. — (Nagy taps.) Népi demokratikus államunik jel­lege, elvtársak azt követelte meg Pártunktól és kormányunktól, hogy újtipusu hadsereget szervezzünk. E.en a téren is kitaposott úton ha. ladunik már, mert hiszen előttünk lebeg a dicső szovjet hadsereg ra­gyogó példája (taps.) Sztálin elvtárs a Vörös Hadsereg fenállásának 10. évfordulója alkal­mából tartott beszédében rámuta­tott arra, hogy miben különbözik a Vörös Hadsereg a kapitalista országok hadseregeitől és ennek alapján miben á!-l a Vörös Hadse­reg ereje? Erről többek között Sztálin elvtárs a következőket mondotta: ..Nálunk szeretik; tiszteik a hadsereget, gondoskodnak róla. Miért?. Mert a világon először a munkások és parasztok megterem­tették saját hadseregüket, amely nem az urakat, hanem a volt rab­szolgáikat, a felszabadított munká­sokat és parasztokat szolgálja. Ez a Vörös Hadseregünk erejének forrása." Ná'unle. Magyarországon a fel­szabadulás utáai Pártunk vezetése alatt szintén a munkásosztály, a dolgozó parasztság teremtette meg a néphadsereget. Nézzük meg elvársak, mit mon­danak erről a számok? Új tartalmat és áj értelmet kapott a magyar hazafiság, mintán njjászfiletett maga népünk is 1949, január 1.ém a magyar had­sereg tisztikarában 5.5 százalél: munkás- és parasztszármazású tiszt volt. 1950 január elsején a munkás, ós parasztszármazású tisztek ará­nya elérte már tisztikarunk 56.5 százalékát. 1951 januárjában tisztikarunkban munkás-paraszt származású tiszt már 80.7 százalék volt. 1949 január 1-én a hadsereg tá­bornokai között egyetlen egy sem vo't munkás- és parasztszármazású. 1951 január 1-én a tábornokok között már 68 százalékot tesz ki a munkások ós parasztok soraiból kikerült tábornokok száma. Tisztikarunk Szociális összetétele származás szerint a következőkép­pen oszl'ik meg: Iparimunkás 38.1, mezőgazdasá­gi munkás 20.5, dolgozó paraszt 13.5. kisiparos, kiskereskedő 7.4, értelmiségi, hivatalnok 20.5 száza­lék. Ezek a számok azt igazolják, hogy néphadseregünk fej édesében az 1950.es év a fordulat éve volt és ennek következtében most tisz­tikarunk összetétele megfelel népi demokratikus rendszerünk jellegé­nek. Ma már nyugodt lelkiismeret­tel jelenthetjük ki- hogy a nép fiai vezetik a magyar nép hadseregét. (Taps.) Több, miint száz év után először van újra a magyar népnek, a magyar munkásosztálynak és doi­gozó parasztságnak olyan hadse. rege, amely ezer és ezer szállal össze vain forrva magával a néppel, amely hadsereg legszentebb köteles, ségének népe ügyének szolgálatát tekinti. Népünk azért érzi és tud­ja, hogy fiatal, fejlődő néphadse­regünk hús az ő húsából, vér az ő véréből. Ezután arról szólott Farkas elv­társ. hogy milyen meleg büszike. ségol zárja szivébe népünk katona fiait, az egész hadsereget. Idézte Varga Béla hajdúnánási cs Vita­risz Jánosaié komárommegyei Ivó­dé községbeli lakosok leveleit. Idé­zett Szakái Mariska dunaszentbe­nedeki úttörő leveléből. Ezek a le. velek a honvédeink iránti szerete­tet tükrözik. Néphadseregünknek munkásosz­tályunkkal. dolgozó népünkkel való öszseforrottságát széttörhetetlenné teszi az is, hogy a gyárak és üze­mek dolgozói ajándékozzák ezre­deink és tiszti iskoláink számára a csapatzászlókat. Honvédségünk, elvtársak — foly­tatta — azért is valóban a nép hadserege, mert olyan szellem hat­ja át, és olyan szellemben nevelő­dik, amelynek alapját a szabad magyar haza, népünk, nagy Pár­tunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs iránti határtalan és meg­ingathatatlan hűség képezi. (Lel­kes taps.) Újjászületett újjáéledt, új tar. talmat és új értelmet kapott a ma­gyar hazafiság, miután újjászüle­tett maga népünk is. Népünk jól (ui?ja, hogv csak szoros benső barátságban a Szovjetunióval, erősödhet a magyar szabadiság és a magyar függetlenség Népünk újjászületése, szabad nemzetté való formálása a felsza­badulás eredménye. A dicső Szov­jet Hadsereg győzelmes harcai tü­zében lett rab nemzetből Szabad nemzetté népünk. A szabadság ata. kitotta foró érzületté a magyar dolgozó emberek szivében a haza iránti szeretetet.. Ott parázslott ez az érzés a Szörnyű elnyomatás év­századai alatt is népünkben, de lágra lobbant, hatalmas erővé vált azután, hogy népünk az ország gazdája lett. Ma már népünk szá­mára semmi sem idegen, a magyar hazában. A mi hazánk minden szépsége, mindaz a jó. amit a ma­gyar dolgozók keze és szellemi al­kotó ereje teremt, népünk életét teszi boldoggá, tartalmassá. Ez ad új értelmet és magasztos célt az életnek, A szabadság talajából nő ki az új hazafiság, amely egy nagy családba tömöriti a magyar dolgo zók millióit és ezért mondhatjuk joggal, hogy soha sem volt o yan egységes, olyan egybeforrot a ma­gyar nép, mint éppen most. Ennek az új magyar hazafiság­nak egyik alapvető éltető eleme a nép szeretete nagy Pártunk, Rá­kosi elvtárs iránt. (Hosszam tartó, lelkes taps.) Munkásosztályunk, népünk tudja, hogy a felszabadulás után csak azért tudott a boldog szocialista élet útjára lépni, mert az ország ügyét helyes úton és bölcsen vezette a Párt, Rákosi elv­társ. Az újjászületett magyar hasa. fiság elidegeníthetetlen alkotó ele­me a felszabadító Szovjetunió, a nagy Sztálin iránt érzett szere­tet és hűség is. Magyar hazafiság a Szovjetunió szeretete nélkül nincs és nem is lehet! (Hosszan tartó, nagy taps.) Népünk jól tudja, hogy szabadságát a Szovjetunió nagy népei kezéből kapta, hogy minden eredményüket és sikerüket az új élet épitése terén a Szovjetunió, Sztálin elvtárs támogatásával ér­tük el. Népünk jól tudja, hogy csak szoros, benső barátságban a Szovjetunióval erősödhet és izmo­sodhat a magyar függetlenség, a magyar szabadság. Ezért él — és örök időkön át élmi fog — a ma. gyar népben a Szovjetunió iránti tisztelet és szeretet. (Hosszan tar. tói. lelkes taps.) Ml tndjnlc, hogy Igás »gyet képviselünk Honvédségünk, elvtársak népi de­mokráciánk egyik legjobb iskolája, ahol a nép fiai megismerkednek a katonai oktatáson túl a magyar kulturával, irodalommal, a ma­gyar történelemmel. Pártunk har­caival. Harcosaink, tisztjeink és tá­bornokaink néphadseregünkben meg ismerkednek a Szovjetunió dicső harcaival, nagymultú történetével, a szovjet embertípus nemes jellem, vonásaival. Ezt a nevelő munkát néphadseregünkben a politikai tisz­tek vezetése alatt a párt- és DISZ­szervezeteink végzik. A Párt nevotő munkája formál vújtipusú embere­ket néphadseregünkben. Olyan em. bereket, akik nemcsak napsütéses időben állnak a nép oldalán, hanem akkor is. amikor veszély fenye­geti hazánkat s amikor minden tu­dásukkal és erejükkel, agyukkal és szivükkel az első sorokban fognak küzdeni azért, hogy szeretett né­pünk becsületén ne essen csorba! Hadseregünk és az egész magyar ifjúság hazafias nevelésének egyik legfontosabb eszköze kell hogy le­gyen a magyar katonai erények, nek és a haladó magyar hadvezé­rek dicső « tének, harcainak és katonai tanításainak ismerete — mondotta Farkas elvtárs — és nemzeti multunk hősei soraiból ki­emelte Hunyadi Jánost, a dunai népek közös hősét, a legendás hirű Dugovics Tituszt, a magyar tör­ténelem egyik legkiemelke­dőbb államférfiát és haladó szellemű hadvezérünket. Zrínyi Miklóst, II. Rákóczi Ferencet, a habsburgok ellen folytatott igaz. ságofc háború katonai és politikai vezetőjét cs harcos segítőtársait. Vak Bottyánt. Esze Tamást, majd így folytatta:' az 1848—49-es sza­badságharcunk Kossuth, Petőfi, Bem, Perczel hős harcainak, va­lamint a dicső Magyar Tanácsköz­társaság vörös hadserege és ki­váló vezetője, Stromfeld harcának népszerűsítésével párhuzamosain fel. tétlenül meg kell ismertetnünk néphadseregünk katonáit, tisztjeit, tábornokait, de az egész magyar fiatalságot a török és habsburg elnyomás idején vivott igazságos háborúink és szabadságharcaink hadvezéreinek, nagyszerű harcosai­nak életével és vitéz katonai tet­teikkel. Az új magyar hazafiság kibonta­kozásáról szólott befejezésül: A magyar nép már tudja, hogy van hazája és ezért van mit védenie. Nálunk a nép és a hadsereg egy nagy családot képez. Ez a magyar milliók egységbe forrott nagy csa­ládja Pártunk és Rákosi elvtárs vezetése alatt, Lenin és Sztálin igaz útján biztos léptekkel menetel előre. Mi, — telve optimizmussal — nézünk elébe a jövőnek. Mi tud­juk, hogy igaz ügyet képviselünk és tudjuk azt is, hogy az igazság ereje ma már olyan hatalmas, hogy senki semilyen eszközzel legyőz­ni többé már n«m képes! Előre elvtársak, nagy Pártunk és Rákosi elvtárs' irányításával Marx, En­gels, Lenin, Sztálin dicső zászlaja alatt újabb sikerek felé. Farkas Mihály elvtárs beszédét többször szakította félbe a hallga­tóság lelkes tapsa. Beszéde végén hosszan éltették a Pártot, sokáig zú­gott az éljen „Sztálin—Rákosi, Sztálin—Rákosi!'" Lelkesen éltették a kongresszus résztvevői a néphad­sereget. Ezzel a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusa elsönnpi tanácsko­zása végetért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom