Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

Ellen Pártunk, dolgozó népünk bölcs taiíliia, szeretett vezére, Rákosi Mátyás! fejlődött párt iskolai I wedeeerfink fa, melyben most éren te 29 ezer elvtársunk tanmii. ftrtfakolén fanul állandóan több mint ötezer tagnnk. Létrehoztuk mz egy és kétéves pórtfői/ikalát, melyeken 260-an taimlnak. Ebben •x évben majdnem kétezer párttagunk végzi el a három és öthónapos pártiskolát Pártunk eilroéfetl folyóirata, a Társadalmi Szemlei, 44 ezer példányban jelenik nreg. A „Pártépífés" 176 ezer példányban* a „Nép. nevelő" 246 ezer példányban. Kiadtuk Marx-Engels válogatott műveinek két kötetét, azonkívül megjelent Lenin összes műveinek magyar kiadásából az első kötet. Sztálin elvtárs összegyűjtött műveinek hat kötele jeltent meg, pgyenként 100 ezer példányban, s ezzel Sztálin elvtárs majgyar nyelven kiadott könyvei 3 milliónál nagyobb példányszámban forognak közkézen. A marxizmus-leninizmus tani. sának további kiterjesztésére az állami egyetemeken és főiskolákon is bevezettük a marxizmus-leninizmus tanítását. Az eddigi eredményeik azt mutatják, hogy főiskolai hallgatóink ehhez a tantárgyhoz jól viszonyúinak és jó eredményeket érnek el. E hatalmas politikai nevelőjnunkánk eredményeképpen jelentékenyen megjavult Pártunk ideológiai színvonala. Amikor ezt így leszögezzük, egyben rá kell mutálni, hogy az eredmények mellett egy sor olyan komoly hiba is jelentkezelt e téren, melyekkel szem. ben Pártunk vezetőségének külön határozatban kellelt fellépnie. A pártoktatás gyakran inkább mennyiségre, a nstgy számra, mint minőségre törekedett, Pártiskoláinkon az elméletet netm egyszer a gyakorlattól elválasztva és elvonatkoztatva tanították. Elhanyagolták Sz agitációt, a tömegekre való közvetlen hatás és apellálás e nélkülözhetetlen módszerét. Az agitációt, a felmerülő aktuális kérdések népszerű, közérthető, helyi érvekkel való alátámasztását, az érvelés helyi viszonyokra való alkalmazását sokszor általános propagandával, vagy szervezéssel akarták pótolni. Ez a hiba azzal fa összefügg, hogy pártfnnkdonárinsalnk tekintélyes része nem Ismeri se knlturánk. se népgazdaságnnk konkrét kérdéseit, sem a saját területén, sem országosan. Nem ismeri és nem tanulmányozza a legfontosabb Párt és minisztertanácsi határozatokat, azokat sem. nraiyck a napi sajtóban jelennek meg. Emiatt munkájuk középpontijában gyakran nem e határozatok konkrét helyi alkalmazása és végj óhajtása áll, hanem valami elvont „mindenhol és mindenkor érvényes" agitáció, propaganda és szervező munka. 'Ahhoz, hogy funkcionáriusaink munkájukat jól tndják végezni, az általános elméleti Ismeretek mellett rendelkezniük kell funkciójukhoz mérten bizonyos minimális konkrét ismeretekkel és jártassággal a Párt és a kormány határozataiban, hogy a maguk területén végre tudják halj tani és ellenőrizhessék azokat. Amikor Pártunkban felmerült a szocializmus építése a falun, lépten-nyomon tapasztaltuk, hogy vidéki és falusi szervezeteink nem értik meg a kommunista parasztpolitikának azt a lenini-sztálini alapelvét, mely megköveteti, hogy minden erővel támaszkodjunk a szegényparasztságra, tegyük szövetségesünkké a középparasztságot és harcoljunk kíméletlenül a kulákok ellen. Nagyon sok falusi szervezetünk nem ezt a politikát folylatta, inkább az ellenkezőjét. Ahelyett, hogy a középparasztokat igyekezett volna elválasztani a kuláktól, vagy kivonni őket a kulákbefolyás alól, a választóvonalat a szegényparasztság és középparasztság kö. zöit vonták meg. Ez természetlesen gyengítette a munkás-paraszt szövetséget, u munkások és dolgozó parasztok összefogását és megnehezítette a kulákok elleni harcot. Központi Vezetőségünk ezért a falu szocialista át_ építésének egyik fontos előfeltételeként 1949 márciusában tartott ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel s ráirányította Pártunk figyelmét falusi politikánk hibáira. Amikor a szocialista szektor a falun növekedésnek indult, újabb zavarok jelentkeztek. Pártszervezeteink jelentékeny része kezdte elhanyagolni a parasztságnak a szocialista szektorban nem dolgozó részét, azzal az indokolással, hogy most a szocialista rész a legfontosabb. Ezzel elterelték figyelmüket a 85—90 százalékot kitevő egyénileg dolgozó parasztokról, •ml végeredményben odaveretett, hogy az egyénileg dolgozó parasztok közt nem folyt megfelelő felvilágosító munka a termelőszövetkezetek kérdésé, ben. Pártunk és a népi demokrácia sikereinek, hatása alatt, sok szervezetünkben kezdett elsikkadni a pártdemokrácia, ez azzal is összefüggött, hogy az ellenséget megvertük. kiszorítottuk a nyílt porondról. A pártdemokrácia, az egészséges párté/let hiánya és vele kapcsolatban az egészséges pártkritika elnyomása csakhamar egy sor olyan jelenséget eredményezett, mellyel szemben fel kotlett lépnünk. E jelenségek láttára Pártunk Központi Vezetősége múlt év február 10-i teljes ülésén felfedte ezeket a hibákat és kiküszöbölésükre elhatározta, hogy országszerte újraválasztatja a vezetőségeket. A határozat célul most azt tűzte ki, hogy a vezetőségi választások folyamán a pártdemokrácia és a kritika teljes érvényesülésével eltávolítsák a vezetőségekből az oda nem való párttagokat és helyükbe új, friss, fiatal erők kerüljenek. Ezt a célkütűzé.vt jelentékeny részben el is tudtuk érni, mert a párttagság széles tömegeinek aktív részvételével megválasztott alapszervezeti vezetőségekbe és pártválasztmányokba nagy számmal kerüllek új, fiatal, fejlődőképes erők. 'Az összes alapszervi vezetőségi tagok 55-9 százalékát újonnan választották. Egy részük már azon ifjak és nők közül kerültek ki, akik az utolsó esztendőkben jó munkájukkal kitűntek. Az alapszerv! vezetőségek felfrissülése az egész pártmunkás éreztette jó hatását. A Központi Vezetőség határozata a vezetőségek újraválasztására azt is célul tűzte ki, hogy a vezetőségek összetételét megjavítsák, hogy a bennük lévő kispolgári elemek számaránya csőkkenjen. A határozatnak ez a része már nem került megfelelően végrehajtásra. Részben ennek tudható be, hogy az utóbbi hónapokban újra gyakran tapasztaljuk a pártdamokrácia megsértését. a tagsághoz való formális, bürokratikus viszonyt. Néhány héttel ezelőtti például Borsod megyéiben megállapítottuk, hogy 360 párttagfelvételi lap fekszik a járási pártbizottságoknál, amelyekkel hónapok óta senki sem törődött. A miskolci járási pártbizottságnál az ellenőrzés több mint száz darab régi keltezésű felbontatlan levelet talált. Nem egy vidéki pártfunkcionáriusunk ajtaján ott lóg a figyelmeztetés: „Csak hivatali ügyben lehet belépni", A pártdcmobráela biztosítása és a bürokrácia elleni harc nem olyan kérdés, mini az egyszeri konkrét feladat végrehajtása, hanem állandó szerves része pártéletünknrk és különös jelentőséget nyer most, amikor l'árlunk nekigyürkőzik annak a nehéz feladatnak, hogy a mezőgazdaságban, a falun is felépítse a szocializmust. Rátérek most Pártunk számszerű adatainak ismertetésére. Ez év január 2-án statisztikai felvételt eszközöltünk, melynek alapján megállapítottuk. hogy Pártunk jelenleg 13.751 alapszerv eset ben 862.114 taggal és tagjelöttel rendelkezik. Ehhez a számhoz hozzá kell venni még kb. 20 ezer olyan tagot és 'ágjelöltet, akik egyik szervezetből a másikba való átigazolás alatt állnak. Ezekkel együtt Pártunkban valamivel 880 ezren felüli tag és tagjelölt van. A statisztikai felvételben szereplők közül párttag 609.688, tagjelölt 162.426, A tagságnak körülbelül 40 százaléka Budapesten van. Ez azzal függ össze, hogy Budapesten van összpontosítva a magyar ipari dolgozóknak körülbelül fele. A tagság nemek szerinti megoszlása: 71.3 százalék férfi, 28.7 szásalék nő. A tagjelöltek között valamivel magasabb a nők aránya, országosan 30.4 százalék, Budapesten 37.8 százalék. Ebben már bizonyos fokig kifejezésre jut az az irányzat, mely az eddiginél jobban akarja a nö dolgosókat Pártunkba bevonni, A korcsoportok szerinti megoszlás: a tagság 12.9 százalélca. számszerint 111.493 huszonnégyévnél fiatalabb. 28.3 százaléka, számszerint 243.646 huszonöt és harmincöt között van, harminchat-ötven év között van a tagság 37.2 százaléka,, ötven éven felüli 180.362, azar. 21.6 százalék. Ezek a számok azt mutatták,, hogy tagjaink között még mindig nincs eléggé képviselve az ifjúság. Ezzel szemben egészen más képel mutat a tagjelöltek aránya. A tagjelöltek 30.2 százaléka, huszonnégy éven aluli. Ez az arány majdnem két és félszer akkora, mint a tagoknál. Ez a szám azt mutatja, hogy a tagjelöltek között már megfelelően szerepelnek a fiatalok. Ami a tagság származás szerinti összetételé1 illeti, 447.323 munkásszármazású: ez tagságunk 51.9 százaiéiul, 242 ezer 177 dolgozó parasztf ez 28J százalék, értelmiségi 21.066, azaz 2.4 százalék. A többi alkalmazótt, kispolgári származású és egyéb. A tagság eredeti foglalkozás szerinti megoszlása a következő: munkás 56.9 százalék, 490.046, dolgozó paraszt 15.4 százalék 132.187. Ez a két kategória együ't 72.3 százalék. Értelmiségi négy százalék. A többi allcalmazott és egyéb. A tagság jelenlegi foglalkozása szerint a következő összetételű: ipari munkás 848.630, azaz 40.5 százalék, paraszt 100.585, azaz 11.7 százalék, alkalmazott 226.760, azaz 26.3 százalék, a többi értelmiségi, háztartásbeli, nyugdíjas és egyéb. Ezekre a számokra érdemes felfigyelni, mert azt mutatják, hogy Pártunkban több mint százezer olyan munkás és paraszt van, aki a felszabadulás óta államapparátusba, a gazdasági apparátusba ment á,1. Ez a szám egyik mutatója annak, hogy hogyan vette birtokába a dolgozó nép az államot. Rá kell mutatnunk arra is, hogy az alkalmazottak közül 112.000, tehát tagságunk 13.1 százaléka eredetileg is alkalmazót' volt, ami ennek a, rétegnek bizonyos túltengését jelenti a párton belül. A tagság száma a lakosság létszámához viszonyítva természetesen legnagyobb Budapesten, ahcl 20.7 százalék, a legkisebb Bács-Kiskun megyében, ahol 3,8 százalék. Országos átlagban a lakosság 9.4 százaléka van a Pártban. A tagság növekedése lassú. Az elmúlt év folyamán valamivel több, mint 30.000-el nőtt, Ez a szám azt mutatja, hogy pártszervezeteink még mindig nem tartják fontosnak az új tagok felvételét. Mutatja azt is, hogy a szocialista termelés terén kitűnt ifjak, nők, bányászok, építőmunkások, egyéni parasztok, technikai értelmiség Pártunkba való fokozottabb felvételének kérdését változatlanul napirenden kell tartanunk. Pártsajtónk fejlődésére vonatkozólag megemlítem, hogy a Szabad Nép éppen a II. Kongresszusunkkal kapcsolatban sikeres Icampányt vitt előfizetőinek felemelésére. Egyetlen hónap alatt több, mint 200 ezer új előfizetőt gyűjtöttünk és most a Szabad Nép hétköznaponként 800.000 példányban jelenik meg. Napilapjaink összes példányszáma 1,228.000. Ami tömegszervezeteink létszámát illeti, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, mely a múlt év júniusában alakult, jelenleg 620 ezer taggal rendelkezik. A szalcszervezeteíc száma 19, taglétszámuk 1,430.000. amelyben nem foglaltatik a DÉFOSZ-nak körülbelül 300 ezret meghaladó munkástagozata. A Magyar Nők Demokratilcus Szövetsége a múlt év decemberében 647 ezer tagot, tartott nyilván. A Magyar-Szovjet Társaság taglétszáma 798 ezer. Ez a szervezet az elmúlt év folyamán megháromszorozódott. A Dolgozó parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége 766 ezer tagot tart nyilván, E számok mutatják, hogy nagy és összeségükben egész dolgozó népünket átfogó tömegszervezetekkel IV. rendelkezünk. Közülük itt esak « Dolgozó Ifjúság Szövetségének kér. dését akarom érinteni. A DISZ alakulása óta eltelt háromnegyed év fejlődése még nem volt elég arra, hogy nálunk is Pártunk mellett azt a szerepet tudja betölteni, amelyet példaképe, a Komszomol jáks szik a Szovjetunióban. Ehhei nemcsak az keH, hogy a DISz maga tudatában legyen ennek a feladatnak, hanem •) Is, hogy Pártunkban nöjjün a megértés a DISs szerepével szemben. Végül, de nem utolsó sorban, említést kelt tennem a magyar békemozgalomról, mely országszerte mintegy 27 ezer békebizotlságot fog össze. 'A' béke megvédése a legközelebbi esztendők központi kérdése és a magyar békemozgalomra, mint a béke hívei világmozgalmának magyar osztagára, ezen a téren rendkívül fontos és felelős munka vár. A stockholmi békenyilatkozat aláírásával kapcsolatban tapasztalhattuk. hogy ez a kérdés, melyben a magyar nép töretlen egységgel áll mögöttünk — pártszervezeteinknek ezért az eljövendő esztendőkben változatlanul egyik legfontosabb feladata a l>ékemozgalom támogatása, erősítése és fejlesztései Az itt felsorolt adatok és számok azt bizonyítják, hogy Pártunk, * magyar dolgozó nép egészséges, erős, mély gyökerekkel rendelkező szervezete és, hogy tömegszervezeteivel együtt átfogja és vezeti ara egész dolgozó népet. Pártunk feladatai Attéirek most Pártunk legfontosabb feladataira. Munkánk középpontjában az előttünk átló esztendőkben gazdasági téren ötéves tervünknek jó végrehajtása áll. Az új, megemelt ötéves tervünknek egyik legnehezebben, megoldható része a munkaerő. A 670—680 ezer új munkás és alkalmazott beállítása a termelésbe szervezett munkaerőtoborzást kövelel meg. Az űj szakmunkások zömét átképzés útján nyerjük. Tervbevesszük a nőknek az eddiginél fokozottabb bevonását a termelésbe, A kisiparban foglalkoztatott munkások is átmennek a gyáriparba. Végül előre látjuk, hogy a mezőgazdaság, az építőipar gépesítése is megfelelő számú munkaerőt szabadít fel. Tervünk a termelékenység további növekedését is számbaveszi. Lehetőleg minden területen be. vezetjük a termelést ösztönző darabbért. Műszaki kádereink kiképzését minden módon elősegítjük. Fokozzuk a felelős, egyszemélyes vezetést, tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet, az ellenőrzést és az ellenőrzésbe bevonjuk a széles dolgozó tömegeket, 'A'z ötéves terv magában foglalja a mezőgazdaság szocialista építésének az eddiginél fokozottabb fejlesztését. Ez az ötéves terv egyik legfontosabb kérdése, melyet a legközelebbi esztendőkben kell megoldanunk, s melynek jó megoldásától függ sokban egész szocialista építésünk további menete. Mi a jelenlegi helyzet? Több mint egymillió gazdaságban dolgozó parasztságunk zömének földje egykét holdas, vagy még ennél is kisebb parcellákból áll. Az ilyen kis darabokat a modern nagyüzemi gazdálkodás eszközeivel és gépeivel megművelni szinte lehetetlen, vagy rendkívül drága. A traktor, mely a mélyszántást végezné, a mi nadrágszíj-parcelláinkon alig tud megfordulni. Még kevésbbé lehet használni az arató-csép'.őgépeket és egyéb modern gépeket. Mezőgazdaságunk további fejlődését a régi módszerekkel megnehezíti az egyéni kisparaszt kettőssége is. 1919-ben éppen a magyar munkásokhoz írt levelében Lenin hívta fel a figyelmet erre a kettősségre. Saját tapasztalatunkból is tudjuk, hogy a paraszt, mint dolgozó, az ipart munkás szövetségese, de amikor a piacon mint árutermelő, illetve árúeladó lép fel, akkor kereskedő. A piacon megjelenő dolgozó parasztnak az a jelszava, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. Ebből folyik, hogy nem mindig azt termeli, amire az országnak szüksége van, hanem azt, amiről feltételezi, hogy neki a legnagyobb hasznot hajtja. Ezt mi tapasztalhattuk 1947-ben, amikor annyi paradicsomot termeltek, hogy nagyon leesett az ára. 1948-ban ennek következtében alig termettek paradicsomot. ellenben annyi lett a káposzta, hogy akkor meg ennek esett le az ára. 1949-ben emialt úgy a káposztában, mint a paradicsomban hiánv volt. Ugyanez ismétlődik meg kétévenként a hagymával. Mindez különösen akkor érezteti hatását, amikor a rossz termés miatt úgyis hiány van. Nálunk például tavaly a rossz takarmánytermés miatt fekete árak keletkeztek a kukoricában és az árpában. Emiatt sok paraszt előnyösehbnek találta a takarmányt nem az állaj taival feletetni, hanem elfeketézni, vagy az emelkedő árak reményében elraktározni. Ez viszont odavezet, hogy csökken a piacra kerülő hús, zsír, tej. Nem szorul magyarázatra, hogy az mennyire zavarja a közellátást és mennyire megnebeztíi az élelmezési helyzetek Tetézi ezt a helyzete* a knUV munkája. A legjobb szántóföldeik 13 százaléka még a kulák kezén van, aki természetes, hogy igyekszik a népi demokrácia egészséges fejlődéséit megzavarni. Tudatosan, politikai okokból zavarja a közellátás és a begyűjtés menetét. Zavarja két oldatról. egyrészt igyekszik a legkevesebb élelmet és ipari nyersanyagot adni az államnak, másrészt igyekszik a meglevő közszükségleti cikkekből a lehető legnagyobb mennyiséget felvásárolni, elraktározni, hogy árúhiányt okozzon. Nyugodtan elmondhatjuk, hogyha mezőgazdaságunk már most szövetkezeti nagyüzem volna, az olyan aszályos esztendő, mint a tavalyi, nem okozott volna nagyobb zökkenőt közellátásunkban. Ebben a helyzetben tűztük na. pirendre a falu szocialista szektorának fokozott növelését. A mezőgazdaságban a szocializmus építését az állami mezőgazdasági gépállomások, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek segítségével kezdtük meg. Gépállomásaink száma jelenleg 361, gépeik között 1950 végén 6895 traktor volt, dolgozóik száma 29 ezer. — A mezőgazdasági gépállomások fejlődése még csak részben váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Itt még rengeteg a tennivaló, a politikai színvonal emelése, a munkafegyelem, a jobb szervezés, az anyagtakarékosság, felelős egyéni vezetés, stb., terén. E kérdésekben kell gyorsan javítanunk, hogy az átlan-.l mezőgazdasági gépállomások különösen az átmenet esztendeiben. a falu szocialista építésének megfelelő emelői lehessenek. "A'z állami gazdaságok tavaly 53 százalékkal nőttek, szántóterületük 570 ezer hold. Helyzetük hasonló a gépállomásokéhoz: tele vannak gyermekbetegségekkel és esak lassan birkóznak meg a kezdet nehézségeivel. Gyengeségük csak úgy, mint a gépállomások*':, hasonlít azokhoz, amelyekkel az ipar államosításának kezdetén küzdöttünkMég sok erőfeszítésre van szükség, hogy az állami gazdaságok beváltsák a hozzájuk fűzött reményeket, fik lesznek a szocialista mező. gazdaság legjobb árúlermelömtntabtrtokai, me'yek nemes'tett vetőmaggal, fajá'latokkal is támogatják a mezőgazdaságot, új kultúrák, új terme'ési módok kikísérletezésével, meghonosításával és elterjesztésével gyorsítják mezőgazdaságunk további fej* lödését. A termelőszövetkezetek kérdéséi napirendre tűzte szocialista fejlődésünk, mely parancsolóan megköveteli. hogy mlncl előbb szűnjön meg a jelenlegi állapot, amikor egyik lábunkkal az iparban már szocialista talajon állunk, a másik lábunkkal a falun a sokszázezer egyénileg müveit paraszti gazdaságon nyugszik. Ennek a helyzetnek nyilvánvaló nehézségei egyre inkább érezhetők. Tisztában beit lennünk ázzak hogy az elaprózott, több mint egymillió gazdaságban élő falu szocialista építése nehezebb, bonyohiltabb és hosszabb feladat lesz, mint az, amit néhány száz vagy legfeljebb két-háromezer nagy. és középüzem államosításával és a szocialista építésbe való beállításával végeztünk. Dolgozó parasztságunk, egyre növekvő része megértette hogy ez az egyetlen út életszínvonaluk és kulturájuk további emelésére. Látja, hogy ezt az utait járja egyre fokozódó sikerrel a Szovjetunió parasztsága és erre az útra lép rá egyre nagyobb tömegekben, a népi demokráciák eddig egyénileg dolgozó parasztsága is. Az elmúlt esztendő folyamán a termelőszövetkezetekbe lépő parasztok száma megkétszereződött és a legújabb adatok szerint termelőszövetkezetbe ez év február 20-ig 118 ezer parasztcsalád, több mint 160 ezer taggal, 826-500 hold szántón gazdálkodik. Ezen kívül 559 előkészítő bizottság működik, 11 ezer családdal 60 ezer hold szántóval. Az állami birtokok és szövetkezetek, a mezőgazdaság szocialista szektorának terjedelme szántóterületünknek most már körülbelül egyhetedét foglalja magában és éppen az ntolsó hetekben újra gyors növekedésnek induit. A termclőcsoportok és szövetkezelek mostani növekedésének egyik oka az, hogy a parasztság most szánja el magát a belépésre, miután a régi szövetkezetek novemberi, decemberi elszámolásaiból, meggyőződött a szövetkezeti termelés nagy fölényéről, erre mutat a szövetkezetbe belépő középparasztok egyre növekvő száma is. A termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődése következtében szaporodnak azok a községek és fnlvak, melyekben a földműves lakosság többsége már a tcrmelőszövebkezetekben, vagy az állami gazdaságokon dolgozik. Az élre Türkévé város ugrott, ahol a 3200 földműves csa'ádból 3177 tagja már a termelőszövctkezcieknek és a 34 ezer holdas turkevet határ több mini 96 százaléka a szocia'ista szek. torhoz tartozikVannak már olyan járásaink is, ahol a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kezében van a szánttőterület több mint ötven százaléka. 'A'z első ilyen járás a vil. 'ányi vo t, ahol a szántóterület 52 százaléka tartozik a szocialista «zek'orhoz és a járás dolgozó parasztcsaládjainak több mint 50 százaléka van a termelőszövetkezetekben.