Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-16 / 12. szám
KEDD. 1951. JANUAR 1«. 3 i—— PÁRTÉLET A szegedi pártértekesleten a Pártkongresszus előkészületeinek jegyében számoltak be munkánkról és feladatainkról a szegedi kommunistáik küldöttei Szeged legiobb kommunistái ülnek MUNKAMŐDSZERÁT ADÁSI MOZGALMUNKRÓL a teremben. Az alapszervezetek titkárai, aktiv pártmunkások, azok, akiket a párttagság elküldött a szegedi pártértekezletre, hogy Pártunk februári Országos Kongreszszusa előtt beszámoljanak munkájukról, beszámoljanak a párttagság észrevételeiről, javaslatairól. Ezen a napon nemcsak a párttagság fordult jára. szervezéséiben előttünk álló feladatokról, az újítómozgaloiji problémáiról és üzemeinkben működő szakszervetzetek és tömegsizervezetek teendőiről. A mezőgazdaság kérdését elemezve rámutatott a Pártbizottság és az alapszervezetek e téren elért eredményeire és egynéhány hiányosság kiküszöbölésének móda szegcdi pártértekezlet tanácskozása felé, hanem Szeged minden dolgozója, a dolgozók minden rétege is. Ezt bizonyították azok a küldöttségek. amelyek elhozták a partonlkivüliek, a nők, a fiatalok, a Magyar-Szovjet Társaság- és néphadseregünk tagjainak szeretetét és ragaszkodását a pártértekezlet, — Pártunk iránt. ,,Mi, a "ép hadseregének katonái forró szeretettel köszöntjük a szegedi pártértekezletet és itt is megfogadjuk, hogy Pártunk Kongresszusára még fokozottabb mértékben növeljük politikai és szakmai tudásunkat, hogy a Szovjelunió-vczette béketábor ránkesö szakaszán úgy állhassunk helyt, ahogy azt tőlünk elvárja a népek nagy vezére. Sztálin elvtárs. Pártunk és szeretett tanítómesterünk, Rákosi elvtárs." Zúgó lelkes tapssal, „Sztálin-Rákosi'' kiáltásokkal hosszasan ünnepelték a küldöttek és meghívottak néphadseregünket. — Ütemes tapssal fogadták a jelenlévők a DlSz-fiatalság küldötteit is- akik Szeged ifjúságának háláját tolmácsolták a Párt felé és kérték Szeged kommunistáit, hogy továbbra is segítsék, támogassák őket munkájukban. Harsány dobpergéssel. katonás léptekkel jött az úttörők szines csoportja. Forró szavakkal adták át az elnökségnek a szépen hímzett vörös zászlót A nagytermet, az emberek szivét átjárta az egyik úttörő csengő, vékony hangja: „Arra kérjük a pajtásokat, úgy harcoljanak a békéért, hogy mi tanaihassunk, hogy a szocialista társadalom hasznos építő tagjai lehessünk. A békeharcból mi sem maradunk ki, Ígérjük, hogy ezután meg többet és még jobban tanulunk." — A Magyar-Szovjet Társaság küldöttsége ígéretet tett a Pártértekezletnek, hogy Pártunk Kongresszusának tiszteletére taglétszámát tovább növeli és fokozott mértékben kiveszi részét a Szabad Nép-kampányból. Az MNDSz küldöttei megfogadták, hogy a Pártkongresszus t'szteletére soraikból még több ós még odaadóbb békeharcost nevelnek. „Mi. pártonkivüliek tudjuk" — mondotta Szeged pártonkívüli dolgozói küldöttségének vezetője, — „hogy a Párt a miénk is, a Párt a mi ügyünket is képviseli és a Párt a mi vágyainkat is valóra váltja, ígérjük, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Kongresszusa tiszteletére az eddiginél is fokozottabb, odaadó munkával zárkózunk fel a Párt mögé, a béketábor magyarországi frontjának vezetője és lelkesítője mögé.'' A küldöttek és meghívottak feszült figyelme közepette emelkedett szólásra a szegedi Pártbizottság iitkára, Zombori János elvtárs. Beszéde jelentés volt a Pártbizottság, az alapszervezetek, a párttagság végzett munkájáról, az elért eredményekről és a kiküszöbölendő hiányosságokról. Mikor a nemzetközi helyzetről beszélt, mikor az imperialisták aljas, háborús cselekedeteiről szólott, a teremben átforrósodott a levegő, a gyűlölettől szinte ökölbe szorultak a kezek. „Pártunk soronkövetkező kongresszusa — mondotta — olyan időkben ül össze, amikor a nemzetközi helyzet kiéleződött, amikor egyre élesebb és élesebb az osztályharc nemcsak nálunk, hanem nemzetközi méretekben is. Mindent el kell követnünk, minden erőt mozgósítanunk kell, hogy megfékezzük a háborús uszítókat és háborús agresszorokat, hogy alaposan felkészüljünk a béke megvédésére." Ezután Zombori elvtárs részletesen foglalkozott a pártépítés terén elért szegedi eredményekkel és hiányosságokkal. Beszélt a Pártbizottság munkájának pozitívumai mellett a fogyatékosságokról, szólott alapszervezeteink vezetőségeinek és aktiv pártmunkásainak munkájáról, beszélt a bírálat és önbírálat gyakorlatáról mindennapi pártmunkánkban. Részletesen elemezte az agiátciós és oktatási munkánk megjavításának feltételeit és módjait, kihangsúlyozva a pártszerű ellenőrzés döntő fontosságát. Beszélt Zombori elvtárs ipari termelésünk kérdéseiről, a munkaversenymozgalom Zombori elvtárs a Párt és állami életünk jóformán minden területét érintette beszédében, A kiértékelés alapján részletesen felsorolta az előttünk álló feladatokat. Felhívta a pártértekezlet figyelmét, hogy a pártépítés terén mutatkozó egyes hiányosságok kiküszöbölésére fokozott mértékben szem előtt kell tartanunk mindennapi púrtmuiikánkban Központi Vezetőségünk határozatait különösképpen Rákosi elvtárs február 10-1 és október 27.1 beszédének ií1mu tatásait, amelyek hosszú időre megszabják teendőinkel. Ezeknek az iránytmutató határozatoknak és beszédeknek fokozott szem előtt tartásával kell nekünk Pártunk Kongresszusára készülnünk. A feladatainkról szólva kihangsúlyozta Zombori elvtárs a Szabad Nép-kampány fontosságát. „Arra kell vennöuk az irányt — mondotta beszámolója végén Zombori elvtárs —, liogy bátorságra, szilárdságra, helytállásra és pártfeg.velcmre neveljük azokat, akik párlfunkcióhaii vannak, a vezető, ség tagjai vagy. akik gazdasági területen dolgoznak, Arra kell vennünk az irányt, liogv a pártszervezeteink most a mindennapi kérdéseknél, a mindennapi élet harcaiban tanúsítsanak bátorságot és elvi szilárdságot. Arra keli törekednünk, hogy olyan kádereket neveljünk, akik minden nehézség ellenére bátran harcolnak a párthatározatok végrehajtásáért. a Párt politikájának érvényrejnttatásáért. Olyan kádereket kell nevelnünk, akik becsülettel harcol, nak a terv végrehajtásáért, akik nemcsak maguk viselkednek példamutatóan, hanem leleplezik a megalkuvást, kik a munkaversenymozgalom szervezésében és a liiunkaverseny mozgalomban maguk is élenjárnak". Zombori elvtárs átfogó és min den részletre kiterjedő jelentését a pártértekezlet lelkes tapssal fogadta. Ezután megkezdődött a vi. ta. Alapszervezeti titkárok. tömegszervezeti funkcionáriusok, pártmunkások és egyszerű párttá, gok szólaltak fel a küldöttek é3 meghívottak közül. A saját munkaterületükről, a saját tapasztala, taikból vett példák alapján támasztották alá a beszámoló egyes megállapításait. A felszólalásokból nem hiányzott az Önkritika, azonban mint Zombori elvtárs is meg állapította az összefoglaláskor — bár hangzott el kritikai felszóla.ás a Pártbizottság munkájával kapcsolatban —, de nem elég. Sokkal több és sokkal többoldalúbb kritikát vár a Pártbizottság a tagság részéről, mert csak igy tudja munkáját egyre javítani, csak így tud megfelelni azoknnk a feladatoknak, amelyeket a mostani körülmények eléje állítanak. A pártértekezleten elhangzott fe szólalásokat lapunk következő szá maiban a „Pártélel" rovatban részletesen közöljük. így lehetőség nyílik arra — mive, a jelen cikk keretei ezt korlátoznák —. hogy az elhangzott jó szempontokat és javaslatokat széles sízegedi párttagságunk és pártonkívüli dolgozóink is ismerjék. A felszólalásokra Zombori elvtárs válaszolt. Ezután került sor a választásra. A szegedi pártértekezlet küldöttei titkos szavazással megválasztották a megyei pártér tekezlet küldötteit. Az eredményt a szavazatszedő bizottság elnöke hirdette 1d. A pártértekezlet résztvevői az Internacionálé hangja, mellett zárták be nagyjelentőségű tanácskozásukat. A Német Kommunista Párt parlamenti frakciója erélyesen követeli a választ Grotewohl elvtárs javaslataira A Német Kommunista Párt | tanúsítandó állásfoglalásukat. E bonni parlamenti frakciója követelte, hogy Adenauer azonnal válaszoljon Ottó Grotewohlnak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének levelére. Ezzel egyidejűleg felhívja Adenauert, ismertesse a parlamentben a kormány álláspontját Grotewohl miniszterelnök levelével kapcsolatban. Adenauer immár hét hete halasztja Grotewohl levelének megválaszolását. A Német Kommunista Párt parlamenti frakciójának nyilatkozata a többi között megállapítja: 1951. január 9-én Adenauer kancellár összehívta a minisztertanácsot és a parlamenti frakciók elnökeit, hogy megvitassák Ottó Grotewohl miniszterelnök levelével kapcsolatban tárgyaláson való részvételből egyedül a Német Kommunista | Pártot kapcsolták ki. A Német Kommunista Párt parlamenti frakciója nagy megütközéssel veszi tudomásul, hogy a kancellár az össznémet és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, valamint a nyugatnémet szövetségi kormány közöti tárgyalások kérdését a titkos diplomácia ügyévé szándékozik tenni. A Német Kommunista Párt parlamenti frakciója erélyesen tiltakozik Adenauer eljárása ellen és követeli, hogy a kormány és a parlament haladéktalanul tegyen eleget népünk nagy többsége világosari felismerhető akaratának, amely össznémet tárgyalások létrehozására irányul. Az olasz kormány büntető intézkedésekkel fenyegette meg azokat, akik tüntetni mernek Eisenhower ellen Az olasz kormány hétfőn dclben rendkívüli minisztertanácsot tartott. A minisztertanács kizárólag azokkal a rendőri és büntető intézkedésekkel foglalkozott, amelyekkel a kormány az Eisenhower olaszországi látogatása ellen tüntető olasz tömegeket akiarja megfélemlíteni. A hétfői rendkívüli minisztertanácson Scelba belügyminiszter „drámai hangú" beszámolót tartott a háborúellenes tüntetések „aggasztó arányairól.1' Bejelentette: utasította a rendfenntartó közegeket* hogy a legerélyesebb eszközökkel törjék le a tüntetéseket, tekintet nélkül arra, hogy azok az alkotmány által biztosított keretek között mozognak-e vagy sem A minisztertanács után megfélemlítő célzatú hivatalos közleményt adtak ki, amelyben a kormány fegyelmi, illetve bűnvádi eljárással fenyegeti meg a tiltakozó megmozdulások résztvevőit, elsősorban az állami tisztviselőket, a helyi hatósági szerveket, a köz- és magánüzemek vezetőit* felszabadulásunk óta, de különősen az utóbbi időben igen sok szó esett arról, hogy az élenjáró dolgozók adják át tapasztalataikat, munkamódszerüket azoknak, akik a termelésben gyengébben állják meg a helyüket, akik még nem rendelkeznek olyan szakmai képzettséggel, hogy felzárkózzanak a legjobbak mögé. Egy-egy nekibuzdulás után el is kezdődött a munkamódszerátadás, de ahogy megkezdődött, igen sok helyen ugyanúgy abba is maradt. Vagy a munkamódszerátadó unta meg a tanítást, vagy a munknmódszerátvevő a tanulást, vagy nem kapta meg ez a mozgalom a megfelelő támogatást az üzem pártszervezetétől, vállalat vezetőségétől. szakszervezetétől. Hallatszottak olyan hangok is az élenjárók részéről; ,.M;t adjak én át, hiszen nincs is munkamódszerem. Jó eredményeimet azzal érem el, hogy gyorsan dolgozom és kiküszöbölöm a felesleges munkamozdulatokat." Ezek elfelejtették azt, hogy éppen az az érdekes: hogyan dolgozik gyorsan. Hogyan kötözi össze az elszakadt szálakat, hogyan cseréli a vetélőt, hogyan indítja el a gépet, hogyan fogia meg a téglát, stb. 17 zekén a hiányosságokon segített, ezeket a hibákat számolta fel gyökeresen az a mozgalom, melyet a Szovjetunió példája nyomd11 egyre jobban felhasználnak a mi üzemj nk is a munkamódszerátadás fellenditéfiére. Kova'.ov mérnök nagyszerű kezdeményezése kimozdította a mi munkamódszerátadási mozgalmunkat is az egyhelyben topogásból. lehetővé t®tfe, hogy hamarosan 100 százalékig kiaknázhassuk azt a felbecsülhetetlen tartalékol, mely az élenjárók munkamódszerében rejlik Az idei tervek feszítettsége nyomán egyre töbh üzem kezdi belátni, hogy a tervet csak úgy lehet teljesíteni, ha a dolgozók széles tömegei válnak élenjárókká. ha az új sztahanovisták fizázait, ezreit neveliük ki üzemeinkben. Az üzemek elkezdték tanulmányozni saját területükre vonatkoztatva a Kovalov-mozgalom kérdéseit és rájöttek; nincs olyan jó munkamódszer, aminél még jobb ne lehetne, nincs olyan élenjáró, akinek munkamódszere hibanélküli. Hibanélküli munkamódszert csak tudományos,.és aprólékos vizsgálat, tanulmányozás után lehet kialakítani. Szükséges, hogy feltérképezzék élenjáró dolgozóik munkamódszerét, megvizsgálják a legk sebb mozdulatot is. s így ennek a vizsgálatnak az alapián ki lehet kísérletezni az egységes, hiba nélküli; a legjobb munkamódszert. Ezt a munkamódszert az arra legalkalmasabb dolgozók megtanulják és hivatásszerűen átadják az iizem többi dolgozó nak. Szegeden három üzemben kezdtek hozzá ilyenmódon a Kovalov-mozgalom elindításához: az Ujszegedi Kendergyárban, a Textilkombinálban és a Szegedi Kenderfonógyárban. A fentebb elmondottak alapján megszervezték a mozgalmat és az Ujszegedi Kendergyárban már el is indult a Kovalov-féle munkamódszerátadás. A Textilkombinátban is meglehetősen előrehaladott állapotban van ez a munka s rövidesen ott is teljes erővel megindul a mozgalom. 'A' Szegedi Kenderfonógyárbau is megtörtént az élenjárók munkamódszerének felvételezése, s hamarosan ebben az üzemben is gyakorlatilag meg lehet látni, milyen munkát végeztek az üzem terhnikusai. A z Ujszegedi Kendergyárból már az első napok után igen jó eredményekről leltet beszámolni. Igen helyes volt az, liogy az üzem vezetősége nemcsak azt nézte meg, hogy a munkamódszerátvevő dolgozók mennyiségileg mennyit termelnek, hanem azt is, liogy minőségileg hogyan dolgoznak. Az első munkamódszerátvevök között több olyan dolgozót találunk, akinél a minőség terén mutatkoztak hiányok, s a helyes munkamódszer átvélcle ulán dönlően megjavult minnőségi termelésük. De mennyiségi javulás is beállt úgyszólván minden munkamódszerátvevőnél. Kiss Istvánné például 10.000 vetéssel termel többet, mint a munkamódszerátvevés előtt. Makracsck Istvánnénak 5000 vetéssel. Malinovszkij Ilonának 10.000 vetéssel emelkedett a termelése egy-két nap alatt. Szabados Györgyné a munkamódszeré tvevés "előtt" 28.000 vetést teljesített naponta, most 45,000 vetés a teljesítménye. Hosszan lehetne sorolni ezeket a tényeket, melyek mind azt bizonyítják, hogy a munkamódszerátadás vonalán döntő és ugrásszerű fejlődés küvelkezett be. És hasonló fejlődésről lehet beszámolni majd a másik két üzemből is, ha a Kovalov-mozgalom szervezése gyakorlattá érik. tt zükséges azonban megvizsgálni azt is, hogy a gyakorlat kezdetén miiyen hiányosságok mutatkoztak. így tudják a többi üzemek már a kezdetben kiküszöbölni a hiányosságokat. Az újsze'gedi Kendergyárban az mutatkozott meg, hogy a Kovalom-mozgalmat egyszerű technikai feladatnak fogták fel. Olyan feladatnak, melynek végrehajtása a technikai szakemberek dolga, olyan „csodaszernek", mely egycsapásra mfegoldja azokat a problémákat, melyek a munkamódszerátadás terén jelentkeztek. így állhatott elő olyan eset, hogy egyes öntudatlan dolgozók nyíltan kijelentették: „ha hozzám is eljön a munkamódszer, átadó: itthagyom a gépemi" így fordulhatott elő, hogy egyesek valósággal ellenségesen álltak szembe a munkamódszerátadókkal, „ingyen élőknek" nevezve őket. így adódhatot az, hogy maga a munkamódszeré t vevő sem tudta mira' van szó. Amikor odament hozzá a munkamódszerátadó azzal, hogy tanítani akarja, elkezdett sirni, hogy ilyen rossz munkás volnék én?" A munkamódszerátadó alig tudta meggyőzni arról, hogy egyáltalán nem erről van szó, hanem arról, hogy élenjáró munkamód. szerálvevéssel döntő mértékben emelkedjék termelése. Az történt tehát — mint már irtuk —, hogy az újszegedi Kendergyárban a Kovalov-mozgafmat egyszerűen technikai feladatnak tekintették. Nem tartották szükségesnek, hogy a technikusok, műszaki szakemberek ;'ó munkáját megfelelően alátámasszák politikailag, nem tartották szükségesnek, hogy a dolgozóknak megmagyarázzák, milyen hatalmas jelentőségű mozgalom indult el az üzemben, mi ennek a mozgalomnak lényege, célkitűzése. Pedig lett volna rá mód és lehetőség, hogy szovjet példák nyomán bizonyítsák a többtermelés, minőségi termelés szempontjából milyen hatcimas jelentőségű ez a munkamódszerátadási mozgalom, hogyan lehet ennek segítségével a sztahanovisták százait, ezreit nevelni az üzemekben. Meg kellett volna magyarázni a népnevelöknek, hogy a Kovalov-mozgalom azt jelenti, hogy eredményesebb építőivé válhatnak a szocializmusnak, fellendíthetik a békéért foltyatott har cukat s a többtermelésen keresztül állandóan emelkedik életszínvonaluk is. J^zek a hibák és ezeknek felismerése egyszersmind megjelölik a követendő utat is. Az a feladata az újszegedi Kendergyár pártszervezetének éppúgy, mint a többi üzem pártszervezetének: szakítson azzal a'felfogással, hogy a Kovalov-mozgalom technikai kér, dés. Bizonyítsa be a mozgalom sikere érdekében végzett jó politikai felvilágosító munkával, hogy felszámolta ezt a hibás nézetét. Eeősorban a népnevelők között ke:l tndatositani a mozgalommal kapcsolatos problémákat, vázolni kell előttük mik a hiányosságok, hogy aztán mozgósítani tudják a dolgo. zó tömegekei a hibák kijavítására Ebbe a felvilágosító munkába be kell vonni a tömegszervezeteket, elsősorban a szakszervezetet. A szakszervezeti aktívákat a mutatkozó hibák feltárásával kelj mozgósítani. Arra kell törekedni Szegeden, hogy a Kovalov-mozgalom ne legyen elszigetelt jelenség, két-há, rom üzem ügye. A többi üzemek is tanulmányozzák ezt a munkamódszerátadási formát, alakitsák át a textilüzemek tapasztalatát saját munkájuk szerint ég indítsák el a mozgalmat. A szakszervezet nézzen szét a szegedi üzemekben, liatároza meg, hol lehet alkalmani ezt a módszert, s ahol erre mód van. kezdjék meg a mozgatom alkalmazását, használják fel és forgassák jól azt a fegyvert, amit a mun, kamódszerátadás jelent a szocializmusért vivott harcban. A hivatali és kerületi népnevelő és agitációs felelősök rés/ére 17-én délután fél 6 órakor fontos előadást tartunk a Pártoktatás Házában. Kérjük az elvtársak feltétlen és pontos megjelenését.