Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-16 / 12. szám

4 ) KEDD, 1951. JANUAR 1«. A DEMA Cipőgyár dolgozói a jó gazda gondosságával használják fel a nyersanyagokat „Egy cipöro felhasznált felsőbőr és talpbőr mennyiségét öt százalékkal kell csökkenteni, s az így meg lakarílolt anyagból négyszázezer párral több cipőt kell előállítani" — rendeli el a Magyar Népköztár saság minisztertanácsának takarékosságról szóló határozata. A DÉMA Cipőgyár dolgozói kö*ött már a mult ev elején kibontakozott az anyagtakarékossági mozgalom. Az első eredmény 76 százaiékos anyagkihasználás volt. Ennél nz eredménynél azonban nem álltak meg, hanem állandóan fokozták az anyag kihasználását. Gondolkodtak, liogyan lehetne egy darab bőrből még többet kihozni. A dolgozók szakmailag képezték magukat, szovjet könyveket olvastak, ezekből tanulták meg a helyes anyagkalkulációt. Verseny indult n DÉMA Cipőgyár és a szegvári cipőgyár között a teljesítmény és az anyagkihasználús terén és ezt a versenyt megnyerték a DÉM'A' dolgozói. Már hat hónap óta náluk van a vándorzászló. Az üzemen belül a csáközó és a szabászat versenyez, kinek van jobb anyagkihasználása. A mult évben a felsőbőr szabászaton 82.67 százalékban használtak ki az anyagot, a talpbör szabászaton pedig 79.42 százalékos anyagkihasználást értek el. A minisztertanács határozata a Az 1950—51-es iskolaév nemcsak az általános iskolák, gimnáziumok, főiskolák és egyetemek életében hozott döntő változásokat, hanem ipari tanulóiak, munkaerőtartatékaink képzésében, ipari tanulóisikoláink életében is. ötéves népgazdasági tervünk maradéktalan végrehajtásának egyik igen döntő feltétele a megfele'ő, magaszsinvonalu szakmunkásképzés. Kormányzatunk, a Munkaerőtartalékok Hivatala, a Megyei Tanács, a Párt vezetésével mindent elkövetett és elkövet, hogy munka, takarékosságról újabb lendülete! j erőtartalékaink szakmai, politikai adott az üzemben a dolgozóknak és | és kulturális képzését elősegítse, még jobban igyekeznek nz anyagot szinvonalát a kivánt mértékben feljut kihasznulm, a selejtet csökkenteni. A Pártkongresszusra az üzem anyagkihasználása. „Míg az ember az egyik mintát vágja, addig gondolkodik. hogy a következő mintát hova helyezze' — mondja Tóth János. — Igen, igy lesz gyors és eredményes a munka. A szabászat dolgozóinak jó az anyagkihasználása. Felter István 82.99 százalékban, Gombkötő János pedig 84,66 százalékban használja ki az anyagot. A DÉM'A' Cipőgyár dolgozói tehát megértették a takarékosságról szóló rialistákra határozat nemzetgazdasági fontosságát és minden erejükkel azon vannak, hogy nemzetgazdaságunknak jelentős összegeket takarítsanak meg a bőr jó kihasználásával. És ami a jellemző ezekre a dolgozókra, nem állnak meg nz eddig elért eredményeiméi, hanem mind'g jobb és jobb eredményt akarnak elérni. Tudják, hogy tiemzelgazdaságunk erősítésével erősítik a béke hatalmas táborát és nagy csapást mérnek a háborúra spekuláló impeJó /eíríláoosííó munkával a Szabad Nép-kampány szegedi eredmenyeinek fokozásáért Pártunk népnevelői néhány nappal ezelőtt komoly feladatot vállaltak magukra. Vallatták, hogy újabb ezer és ezer munkást, dolgbtó parasztot és néphez hű értelmiségit sorakoztatna fel a Szabad Nép előfizetőinek sorába. Ehhez a munkához hozzá is kezdtek már, de eredményeik még sokkalta kisebbek, mint amilyet a Párt elvár tőlük. Szeged ipari tanulói harcban a magasabb szaktudásért és a műveltségért dolgozói azzal fejezik ki szeretelii. ket a Párt iránt, hogy 3 százalékkal növelik az anyag kihasználását. Körülbelül 4800 forintot takarítanak meg havonta ezzel az anyagkihasználással. A legkisebb hulladékot Is feldotgoaxáh. Nyári szandálok készülnek a hulladékanyagokból. Az ötéves terv első évében huMndékbú! ötezer pár cipőt gyártottak. Természetesen a hulladékok gazdaságos feldolgozásához nagyban hozzájárult az üzem dolgozóinak leleményessége. Most ezt az eredményt is tovább akarják fokozni és elhatározták, hogy az öléves terv második évében a hulladék még jobb felhasználásával havonta ezer pár cipőt gyártanak a huüadékanvágókból. És ezt meg is valósítják, mert az üzemben a legkisebb bőrt is a jó gazda szemével nézik meg, gondolkodnak, számítgatnak, mit lehetne ebből még kihozni. Hogy a hiiliadékanyagokat is feldolgozzák, nem jelenti azt, hogy nem törekednek a bőr leggazdaságosabb kihasználására. Mészáros István csákozó, akinek anyagkilinsználási átlaga 80.40 százalék, például a talpbőrök szabásánál jóformán milliméternyi csíkokat hagy ki a hatalmas darab bőrből. Mészáros elvtársnak ezelőtt 79 százalékos volt a bőrkihasználása, de meglátta, „milyen nagy hasznot jelent ez a jobb kalkuláció nemzetgazdaságunknak". Ebben az üzemrészben Mészáros elvtársnak van a legnagyobb teljesítménye. 'Az iizem falára kifüggesztett grafikonon élesen meghúzott vonal jelzi, hogy ő már február 2-i tervét teljesíti. Naponta ezer darabbal többet vág ki, mint munkatársai. A jó anyagkihasználás mellett tehát gyorsabb mozgással a termelékenység emelésére is ügyel. A felsőbőr szabászoknál is a legnagyobb gonddal ügyelnek az anyag teljes kihasználására, Szóráth András anyagkihasználása például 32 s/ázaléÁ Teljesítménye is igen szép, átlagban 140 százalékos eredményt ér el. Nagyon gyorsan dolgozik, mégis ügyel az anyag gazdaságos kihasználására. „Állandóan figyelemmel kisérem, milyen eredményt értem el" — mondja Szóráth András „nem lehet, hogy csökkenjen a teljesítményem". A Pártkongreszszusra 84 százalékos anyagkihasználást ajánlott fel és ezt a felajánlását eddig teljesítette. Szóráth András átadja munkamódszerét nz tizem dolgozóinak. Minden héten kedden és pénteken, munka ulán még két órahosszáig bent maradnak a dolgozók és Szóráth 'András elmagyarázza, hogyan lehet gyors munkával nz anyag legkisebb részét is kihasználni. A munkám,idsaeráladám eredménye, hogy Kádár Imre 87 százalékos anyagkihasználást ért el, Tóth Jánosnak 83 százalék az emelje. Minisztertanácsunk — mint isimé retes — már két izben hozott nagyjelentőségű határozatot e kérdésben. Első határozatának eredményeképpen, ipari tanulóiskoláinknak munkája javult meg. A tanmenetek nélküli, csaknem teljes mértékben tervszerűtlen oktatást és nevelést felszámolták. Ma már min. den egyes tantárgyra rendelkezésünkre állnak a Szovjetunió tapasztalatain, a technika és tudomány legújabb eredményein alapuló részletes tanmenetek. Minden ipari tanulóiskola előre meghatározott terv szerint végzi munkáját. Ezt az általános munkatervet felbontjuk egyéni munkatervekre. Az egyéni munkatervek végrehajtását havonként kiértékeljük és így az oktatás, nevelés munkájának termelékenysé gét, eredményességét hónaprólhónapra növelhetjük. Minden nevelő, oktató, az igazgató és az iskola valamennyi dolgozója pontosan ismeri legközelebbi feladatait, munká ját eszerint szervezheti meg. A második határozat megállapította, hogy az iskolák munkája mellett bizonyos mértékben az üzemek és tanműhelyek szakmai, gyakorlati oktató munkája mutatott elmaradást. A határozat végrehajtása, a hibák kiküszöbölése nyomán ipari tanulóink képzése ma már egyre inkább azon az úton halad, melyet népi demokráciánk fejlődése követel meg és melyet a Magyar Do! gozók Pártja jelölt ki az iparoktatás számára. Államunk még soha annyit nem fordított ipari tanulóképzésünkre mint most. Az iskolák, tanműhelyek, ipari tanulóotthonok felszerelését. szakmai és szépirodalmi könyvtárait megsokszorozta. Az októberi határozat kimondja, hogy az 1950—51-es tanévben minden ipari tanulót a munkaerőtartalékok egyenruhájával kell ellátni. Ebben az Iskolaévben vezették be először az ipari tanulóiskolában a testnevelést. Kormányzatunk és a Megyei Tanacs már ez iskolaév elején lehetővé tet'.e, hogy épületünk erre megfelelő részét tornateremmé alakítsuk át me y. nek segítségével biztositóni tudtuk tanulóink téli testnevelését. A múltban iskolánknak egyáltalán nem volt sportfelszerelése. Mos: — csaknem naponta kapja iskolánk az értékesebbnél értékesebb sportszereket. 14 sportágban szervezhetünk szakosztályokat tanulóink számára, mert kormányzatunk minden feltételt messzemenően biztosit tanulóink sportolásának ériekében. Ipari tanulóink mindazt, a kedvezményt, lehetőséget, melyet a Párt és népi demokratikus államunk biztosit számukra, magasabb tanulmányi és termelési eredményekkei. a munkafegyelem megszilárdításával hálálják meg. A szegedi ipari tanulóiskolában ez évben a késeseit és indokolatlan mulasztások i zárna csaknem teljes egészéb"n megszűnt. Nem egy osztályunk van, ahol a mai napig igazolatlan mulasztás nem volt és ahol a havi átlagos mulasztott órák száma mindössze 5—6. Késés csak a vidékről bejáró tanulóknál fordul elő — általában vonatkésések miatt. Iskolánk tavaly éliskola, „Jó tanulók iskolája'' lejt. A tavalyi 7 oszályzatról az idei 5 osztályzatra való átszámítás után is nagyarányú általános javulás mutatkozik tanulmányi vonalon Tavalyi átszámított iskola-átlagunk 3.1 volt, idei és jelenlegi Iskolaátlagunk 3.8 Fegyelmi téren is komoly fejlődés mutatható ki. A tavalyi átszámított 3.9 iskolaátlag jelenleg 4.5-re emelkedett. Ez a javulás mutatja ipari tanulóink öntudatának emelkedését, a munkához és a munkafegyelemhez való viszonyuk egészséges alakulását. Az iskola tantestülete is nagymértékben hozzájárul az eredmények emeléséhez. "A' hiányos előképzettségű tanulók részére délutáni tanfolyamokat szervezett, ahol a rászorulók elsajátíthatják azokat nz ismereteket, melyeknek hiánya gátolja őket lépést tartani a többi tanulóval. Minden lantárgyból rendszeres korrepetálás folyik egyegy szaktanár vezetésével. A nevelők rendszeresen látogatják az ipari tanulóotthonokat, ahol házifeladatafk megoldásában nyújtanak segítséget a tanulóknak és az otthonok vezetőivel cserélik ki egymás észrevételeit a jobb nevelés, oktatás érdekében. Ipari tanulóiskolai vonalon Csongrád megye volt az első országos viszonylatban is, ahol a pedagógusok megszervezték az iskolák közötti állandó munkamódszerátadást, tapasztalatcserét, melynek már most is igen szép eredményei, sikerei mutatkoznak. A tantestület minden tagja szervezetten résztvesz a Munkaerőtartalékok Hivatala által megindított kétéves egyéni pedagógiai tanulásban. Ezen keresztül tesznek szert marxista-leninista képzettségre, ideológiai felkészültségre. Itt sajátítják el és tanulmányozzák az élenjáró szovjet pedagógia tapasztala lomban és — követve munkásosztályunk példáját — szocialista munkaversennyel segítik elö nz ú j. kommunista ember kinevelésén keresztül a szocializmus építését, a béke megvédését. Iskolánk fizikai dolgozói is jó munkájukkal segítik elő a tanitás, nevelés eredményességét. A szénmegtnkarítá* terén érlek el különösen kiemelkedő teljesítményt. A tavalyi iskolaévhez viszonyítva a fűtött terület köbméterszámát 25 százalékkal növeltük, szénfogyasztásunk ezzel szemben a tavalyihoz viszonyítva 30 százalékos abszolút csökkenést mutat. Tantermeink és folyosóink tisztasága, rendje, ebben az évben ugrásszerűen megjavult December elején beindítottuk a tisztasági versenyt és ennek keretében elindítottuk „A hét legtisztább osztálya" felírású állandó vándorzászlót. Bátran elmondhatjuk, hogy a tisztasági verseny sikere a vártnál hason. Uthatatlanul jobb. Tanulóink nem csupán a zászló kedvéért, hanem növekvő öntudatukból kifolyólag, féltékenyen őrködnek tantermük tisztaságán és eredményeikért joggal ki is érdemlik a dfszes selyem-várldorzászlót. A Párt Kongresszusa, de feladataink sikeres megoldása is felvetette tanulóinkban az új, szé. lesebb alapokon nyugvó tanulmányi verseny beindítását. Iskolánk valamennyi tanulója értékes és konkrét felajánlást tett és ezeket a felajánlásokat a Párt Kongresszusa tiszteletére, a DISZ vezetésével, maradéktalanul végre is hajtja — túl is teljesíti. Ipari tanulóink tanulásukkal, üzemi munkájukkal, szakmájuk alapos elsajátításával, a munkafegyelem megszilárdításával, a tisztaság fokozásával harcolnak a Kongreszszus sikeréért, a szocializmus építéséért. a béke megvédéséért és ezzel fejezik ki. hálájukat a Párt és tait. A nevelőtestület tagjai részt- legnagyobb nevelőnk — Rákosi elvvesznek a „Nevelj jobban"-mozga- ' társ iránt. (k.f.) Kétségtelen, hogy mutatkoznak szép eredmények a Szabat. Nép új előfizetőinek gyűjtésében, de ezek a követésre méltó példák nem általánosak. Néhány hely van csupán, ahol a népnevelők jó felvilágosító munkával követésre méltó eredményt tudnak felmutatni. Ilyen például a. Vas- és Fémipari Szövetkezet, ahol a kampány megindulásakor mindössze csak 8 előfizető volt és most az előfizetők száma 3i-re em=lkeűett. Ezzel elérték, hogy a* iizem valamennyi dolgozója előfizetője lett a Szabad Népnek. Ugyancsak szép eredményt értek el a Szegedi Kiskereskedők Egyesületénél, ahol öt nap alatt 73 új előfizetőt szereztek. A Belkereskedelmi Minisztérium szakiskolájában 134 tanuló és dolgozó fizetett elő a Szabad Népre. De szép eredményt értek ei _ a Nemzeti Színház népnevelői is, akik elfogadták az igazságügyi dolgozók versenykihívását és rövid néhány nap alatt 27 százalékról 63 százalékra emeltél; az előfizetők számát. Ezek a példák bizonyítják, hogy ott, ahol a versenyt komolyan veszik és a népnevelök jó felvilágosító munkát végeznek, az eredmény nem marad e|. A Szabadságharcos Szövetség eddig mindössze csak két előfizetőt szerzett. Ugyanakkor gyenge az eredmény a DEFOSznál is, ahol mindezidég csák három dolgozó paraszt lépett be a Szabad Nép előfizetői sorába. Gyenge az eredmény még a Rókus n.-ben is, ahol eddig csak öten fizettek elő a Szabad Népre. Ezeken a helyeken jó lenne, ha maga a vezetőség is komolyan nyúlna a kérdéshez és segítséget nyújtana a népnevelőknek. Különösen meg kell javítani a munkát a Rókus II. pártszervezetben. Pártunk többet vár Rókus II. népnevelőitől, hiszen az 1948. évi Szabad Népkampányban szegedi viszonylatban ők érték el a legszebb eredményt. Nemcsak ők, hanem mindazok az üzemek, szervezetek és hivatalok, ahol erős lemaradás mutatkozik, mielőbb hozzák be a lemaradást. A Szabad Nép harcos segítőtársunk mindennapi életünkben és népnevelőinknek minden erejükkel és tudásukkal azon kell lenniclt, hogy ez a segítség minél több becsületes, békét akaró ember kezéhez eljusson. Állattenyésztő káderek politikai nevelése háborút követő években erősen fellendült az állattenyésztés a Türkmén Köztársaság kolhozaiban. A kolhoz állattenyésztői sikereket értek el az állatállomány növelésében és már 1950 nyarán majdnem megkétszereződött a szarvasmarhaállomány a háborúelctti időkhöz viszonyítva, a juhok, kecskék száma ped'g több mint másfélszerese a háborúelőttinek. Még ezek az eredmények is jéfentősebbek lehettek volna, ha a köztársaság párt-, szovjet- és mezőgazdasági szervei fokozottabb mértékben foglalkoztak volna az állattenyésztés fejlesztésének kérdésével, ha még szélesebb körben terjesztették volna az élenjáró tapasztalatokat. A Szovjetunió Minisztertanácsa é3 a SzK(b) Pártjának Központi Bizottsága határozatot hozott a kollektív állattenyésztés 3 éves fejlesztési tervének végrehajtására és ebben felemlítették azokat a hiányosságokat is, amelyek a Türk- 1 sejére túlteljesítette mén Köztársaságban előfordultak. A Párt és a kormány határozata harci programot jelentett Turkméria bolsevikjaira, A határozatokat megvitatták a pártgyűléseken és a kolhozok közgyűlésein is, ^nevelési munka területén ott értek el eddig is döntő sikereket, ahol jól megértették a politikai felvjágosító munka szerepét az állattenyésztés további fejlesztése érdekében. A mári terület Szagarcsagini körzete „December 12" kolhozának pártszervezete a kommunistákat az állattenyésztés döntő feladatainak megoldására irányította. A kommunisták beszédeket, beszámolókat tartottak a majorokban és a pásztorbrigádoknál és nagy figyelmet fordítottak arra, hogy meg'smertessék az állattenyésztőkkel a hároméves állattenyésztési fejlesztési tervől szóló határozatot. Minden állattenyésztő értesült arról, hogy kiegészít^ fizetésben részesül, ha túlteljesíti az állatállomány emelésére és növendékjószág gondozására irányuló tervet. Ennek eredményeképpen a kolhoz már május elaz 1950. évi fejlesztési tervet, mind a szarvasmarhák, mind a juhok, kecskék, lovak, tevék és a baromfiállomány tekintetében. A Csardzsou terület Dejnau körzetének „Vörös Október" kolhoza már második éve sikerrel teljesíti az állatállomány növelésének és az állattenyésztési termékek beszolgáltatásának tervét; A pártszervezet titkára, Dzsorajev, nagy figyelmet fordít az állattenyésztésre. A pártgyűlésen minden hónapban megvitatják azokat a déseket. amelyek az állattenyésztési fejlesztési tervekkel, a pásztorok kulturális életének, jólétének emelkedésével és a távolfekvő legelőkön a politikai lömegmunka megszervezésével kapcsolatosak. A „Vörös Október" kolhoz pásztor-szállásán a Kara-Kum sivatagban az agitátorok rendszeresen ismertetik a bel- és külpolitikai helyzetet, megmagyarázzák a Párt és a kormány határozatait. Elméleti szinvonalunk emelésé' <egit' elő finyasés Hdalszoigállalás rendszeres olvasása