Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-14 / 11. szám

VASÁRNAP, 1951. JANUÁR 14. 5 PELDRTLRN BOTRRNY? r „Példátlan botrány!" — jelentette ki a Textilkombinát egyik munkásnöje, mikor péntek délben a váltás előtt elolvasta a folyosó falitáblájára kifüggesztett újságból a washingtoni magyar követség lanácsosnője ellen elkövetett geng. sztertámadást. A többi lány — vagy kilencen álltak még ott — szintén felháborodottan tárgyalta az esetet. 1/' ülönősen az döbbentette meg a legtöbbjüket, hogy a gyilkos, mielőtt gyalázatos tettét elköveite, telefonon felhívta az egyik amerikai hírügynökséget, ahonnét egy Újságírót és egy fotóriportert küldtek ki. Ezekkel együtt felment a követségre és az esetről — alig egy órával a magyar tanácsosnő ellen elkövetett merénylet után — az amerikai rádió terjedelmes beszámolót adott anélkül, hogy egy elítélő szót is ejtett volna. Igaz, hogy a merénylőt letartóztatta a rendőrség, de nem vizsgálta meg, hogy a hírügynökségnek milyen szerepe van a gyilkosságban, A Textilkombinát munkáslánya — körülbelül 20 éves lehetett — ott a falitábla előtt felháborodottan jelentette ki: „Példátlan eset!" — Ott csak pár szóval mondhattuk, — mert kezdődött a délutáni műszak — de itt bővebben el kel! mondanunk: szó sincs arról, hogy ez — és az ehhez hasonló események — Amerikában példátlanok volnának. Számos példát statuált már a dühöngő amerikai imperializmus — a íegféktelenebb, a legvadállatibb terror véres példáit. |~ktt van a terrorszervezetek soro. ^ zata — a hírhedt „Ku-KluxKian'-tói az „Amerikaellenes Tevékenységeket Vizsgáló Bizottság" kinzóknmráin keresztül az amerikai rendőrségig. — amelyek becsületes munkásokat, farmereket, tudósokat és tisztviselőket börtönöznek be jogtalanul és kergetnek a halálba. Es ezek között az elvetemült gyilkos szervezetek között — nem utolsókként— ott vannak az amerikai hírügynökségek is. Ki ne hallott volna már a hírhedt A. P.-röl az Associated Pressről, az United Pressről, vagy arról a hírügynökségről, ahova az a Henry Gartner nevű washingtoni bandita szerdán azt telefonálta; „Jöjjön ki egy újságíró és -gy fényképész a magyar követség elé, mert ott valami érdekes dolog fog történni", — Ez a hírügynökség, az International News Service. Tulajdonosa a hírhedt Hearst a San-Simeoni palotájában szélkelő sajtógengezter, A sajtó nálunk tiazteletbená'ló fogalom. Mikor a Szabad Népről beszélünk — Pártunk, népünk szavát értjük rajta — és ennek megfelelő súllyal és szeretettel emlegetjük. 'A' szeretet ad lendületet annak a kampánynak is, amely most azért folyik, hogy a Párt iránymutatása újabb és újabb százezrekhez eljusson a Szabad Nép útján. A sajtó úgy tudott nálunk a mai tekintélyére emelkedni, hogy emberi hangon a dolgozók érdekeiért, az új társadalom felépítéséért szól, Rákosi elvtárs a Szabad Nép első legális számában, 1945 március 25-én a Szabad Népről szólva ezt frja: „Érezze minden híve, minién olvasója, hogy olyan Párt lapjával van dolga, melyre joggal büszke nemcsak a dolgozók osztálya, de a magyarság szine-java.. ." Az amerikai imperializmus sajtója a monopóliumok, a kizsákmányolás, az embertelen.ség. az emberhez nem méltó indulatok szócsöve Üzlet, minf minden a kizsákmányolók társadalmában és erkölcstelen — mint maga az imperializ nus. Az amerikai tőke három már emiitett „mamniut" hírügynöksége — a sokszáz napilapja és folyóirata között csak az a különbség, hogy az egyik „kulturáltabb' formában, szemlesütve gyártja napról-napra a legvadabb hazugságokat és szórja szét a tömegmérgező „sajtóbaktériumokat" — a másik pedig szemrebbenés nélkül, szinte habzó szájjal hazudik. 17 bbe a második kategóriába, a -®-1 szemérmetlen és leplezetlen hazugsággyárosok csoportjába tartozik a Hearst komplexum is, az „International News Service" hírügynökség és New-Yorkban, Csiicágóban, Washingtonban, Bostonban. San-Franciskóban, Baltimoreban és az Egyesült Államok többi nagyvárosában megjelenő tizennyolc lap. Ezek arról nevezetesek, hogy mig Scripps — Howardék, Gannették és a többi „ujságkirályok" lapjaikban a rágalmakat a Szovjetúnió, a népi demokráciák, a haladó, békéért harcoló emberiség ellen öt-hat centiméteres címbetükkel kürtölik szét, — addig Hcarsték tizenkét-tizenhárnm centis plakát-betűkkel mérgezik az amerikai milliókat. És Hearst pályafutása során nem gengszlertátoadíis. Számos hasonló fordult mák elli „praxisában", ötven évvel eyeMitt, amikor az Egye. sült Államok' naár imperialista harcot folytatott az akkor spanyol fennhatóság alatt lévő Kubáért, William Ranclolph Hearst elküldte Frederic Remi ngton nevű rajzolóját a szigetre, (akikor a fotóriportereket még rajzolók helyettesítették), hogy készítsen rajzí'kat a küszöbön álló háborúról. Remington egy ideig Kubában tartózkodva meggyőződölt arról, hogy ne m lesz háború, amit meg is táviratozott Hearstnek. Az újságírás történetében hírhedté vált válasriávirat a következő volt: „Maga gondoskodjak a rajzokról. A háborúról gondoSíkodom én''. Nem példátlan — és nem is véletlen. Az imperializmusnak a lé. nyege a gyilkolás. Csak gyilkossággal tarthatja fenn a hatalmát, történjék ez a gyilkosság akár késsel fegyverrel, atombombával, — akár szóval, betűvel, az emberek lelkiis méreti szabadságának megsemmisi tésével. Mikor ott a Textilkombinát folyosóján az a fiatal lány olvasta az újságban a híradást a felháborító esetről — nem tudott talán Hearstról, Mc Cormikról még ennyit sem. mint most, hogy elolvasta ezt a cikket, de érezni lehetett felindult hangjából is — hogy azt tudja: fék. telen, határtalan az imperialisták M

int a történelemből tudjuk a alj«ssága. Tudni kell azonban azt háború valóban kitört Ugvan- !?• .ne™ ^fékezhetetlen. .... ,.. . •. DJ MnCV ehet ós kel is hotir is „spanyolok" (értsd: Hearst em berei, vz ilyen Henry Gartner-félék) felrobbantották a „Main" nevű amerikai páncélost és ezért „volt kénytelen" az USA megtámadni a spanyol olkat. 'A'z amerikai Aajtó „történetében" szinte eg\vmást kjövetik az ilyen vagy hasonló véres lapok. De vájjon ez aj: amerikai sajtó története-e? Nem — hanem az amerikai imperializmus története! Van egy szerv Amerikában, a „Gyáriparosok Nemzeti Szövetsége', amely évente átlag 3 millió dollárt költ a sajtóira (értsd: a sajtó korrumpálására). Ezt a három milliót az ^Amerikai Újságkiadók Nemzeti Szpvetség*'-én keresztül juttatja el a Hearxtekhoz, Ganne. tekhez, a Schipps-Howardokhoz — a „fejesekhez" éppenúgv, mint a McCormik és hozzá hasonló másodés harmadvonalbeli gengszterekhez. De ebből a háxom millióból jut az olyan „hírmagyarázóknak" is. mint Éipmann, Merz, Levin, Lyons és a többiek. Idalakon oldalak százain — ^ lehetne még sorolni az amerikai imperializmus „rendszerének" gyalázatosságait, aminek csak egy része — de igen jellemző része — a sajtógengszterek „tevékenysége". De már ebből a pár sorból is láthatjuk, hogy nem példátlan a washingtoni magyar követségen lejátszódott merénylet, liogy lehet — és kell is — határt szabni az emberiség ellenségeinek. Határt szab, megfékezi ezt elsősorban a Szovjetúnió szilárdsága és ereje, határt szab az egyre erősödő béketábor ellenállhatatlan bástyafala, amelynek a mi országunk is egy szilárd része. De határt szab ő, az újságot olvasó lány is, amikor a gépe mellett egy másik újságcikkre gondol, arra a levélre, amit üzeme, — amit ő is írt Rákosi elvtársnak: „ígérjük, hogy vállalásunkat Pártunk Kongresszusára maradéktalanul végrehajtjuk, ezzel is meggyorsítjuk hazánkban a szocializmus építését és a béketábor megerősödését!" _ Ezt írták a Textilkombinát dolgozói csütörtökön. Hozzájuk hasonlóan Szeged sokszáz, sokezer és tízezer dolgozója tett éa tesz felajánlásokat, vállalásokat a februári Pártkongresszus tiszteletére. Hatalmas erőt jelent ez — a Párt iránti bizalom és ragaszkodás erejét, a szocializmus építésének megtörhetetlen akaratát. Ezt az erót kell nekünk naprólnapra, óráról-órára növelni, hogy megfékezzük, hogy határt szabjunk és hogy végleg megsemmisítsük a washingtoni Morganok, Trumanok a San Simeoni Hearstek — és az itteni ügynökeik napról-napra meg újuló gengsztertámadásait, gyilkos merényleteit. (B. pj A földművelésügyi minisztérium közleménye a termelőszövetkezetekbe bevitt állatok értékének visszafizetéséről és az állatbeszerzési hitelről Termelőszövetkezeteink és termelőcsoportjaink elmúlt évi jó eredményei és a tagok jó felvilágosító munkája következtében újabb és újabb egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt kérj felvételét a már működő termelőszövetkezetekbe (csoportokba) vagy újabb termelőszövetkezeteket. vagy csoportokat alakítanak. Az alapszabályzat rendelkezése szerint az újonnan belépő tagok a háztáji gazdálkodás mértékét meghaladó jószágállományukat beviszik a közös gazdálkodásba. A földművelésügyi minisztérium azt javasolja a termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak, hogy azoknak a dolgozó parasztoknak, akik a termelőszövetkezetek, illetve csoportok közös gazdálkodásába tehenet, vagy tenyészkocát vittek be, a tehenekért és tenyészkocákért járó összeget a közös vagyon gyarapítására szolgáló 15 százalék levonása után egy éven belül fizessék kl. Kormányzatunk ezért, hogy a termelőszövetkezeteknek, illetve csoportoknak könnyebbé tegye ezen összegek kifizetését, kedvezményes hitelt biztosít A termelőszövetkezeti, illetve termelőcsoporttagok háztáji gazdaságának fejlesztése érdekében a kormányzat lehetőséget ad arra, hogy a tehénnel és tenyészkocával eddig még nem rendelkező tagok is előnyös feltételű hitelt vehessenek igénybe tehén, vagy tenyészkoca beszerzésére. A háztáji gazdaság számára tehenet vásárló termelőszövetkezeti (termelőcsoport) tagok 1500 forintos hitelt kaphatnak. A tenyészkocát vásárló tagok pedig 300 forin'. hitelt vehetnek igénybe. Az ál'atvásárlási hitelek igénybevételének ügyében a járási tanácsok mezőgazdasági osztályához kell fordulni A Köilisitasógi Vállalat dolqoiói is sara a Szegedi Köztisztasági Vállalat dolgozói is nagy lelkesedéssel és jobb munkával készülnek. A dolgozók üzemi értekezleten elhatározták, hogy a Pártkongresszus tiszteletére, január 15-e és 30-a között tisztasági hetet rendeznek. Az értekezleten a vállalat valamennyi dolgozója felajánlást tett. Az egyénileg dolgozó úttisztítók és kocsisok egymást hívták ki párosversenyre, a brigádok pedig brigádversenyre hívták ki egymást. Ezek a versenyek és munkafelajánlások a közegészségügy védelmének fokozottabb biztosítását segítik elő. A hosszúlejáratú versenyszerződések megkötésével egyidejűleg a dolgozók irányt vettek a verseny kampányszerűségének a kiküszöböléBz első eset a szerdai washingtoni sót© is. jobb munkával készülnek a Pártkongresszusra Pártunk Országos Kongresszu-( Hogy a Szegedi Köztisztasági Vállalat dolgozói felajánlásaikat, és a hosszúlejáratú versenyszerződésekben vállalt kötelezettségeket teljesiteni tudják szükség van a város dolgozóinak támogatására is, hogy az utcán ne szórjanak szét hulladékokat azonkívül a házmestereknek is a Köztisztasági Vállalat dolgozóinak segítségére kell sietni, hegy a felajánlásokat teljesíteni, sőt túlteljesíteni tudják. Csehszlovák filmbemutató Moszkvában A Szojetunió filmügyi minisztériumában levetítették a „Kelepce'' című új, csehszlovák játékfilmet. A film a csehszlovák hazafiak illegális küzdelméről szól a német fasiszta megszállás idejéből. A film a napokban a szovjet filmszínházak műsorára kerül. Többgépesek a Pártkongresszusért Gyorsan megy egyik géptől a másikhoz Dooály Erzsébet ifjúmunkást a Magyar Kender szövőnő je s ujjai fürgén igazítják meg a hófehér szálakat. Egy pillanatra, leállítja gépét, megigazítja a rakoncátlan szálakat Máris csattog ismét a gép s ontja magából a szép abrosznak. lepedőnek való anyagot, Négy gépem, négy szeretett gyermekem van pár hónap óta mondja. — Valamikor nem is mertem arra gondolni, hogy négy gép munkáját tudom majd ellenőrizni, irányítani s ma már örömmel látom, hogy a napi 113 ezer vetés tervelőirányzatomat nemcsak száz, de 104—110 százalékra is teljesítem. Dovdly elvtársnő a termelésből, párt- is DISz-munkából példásan kiveszi részét. — Egy hónapja kaptam meg a párttagkönyvemet — meséli boldogan mikor először kezembe vettem a piros tagkönyvet, éreztem, ez a könyv nekem is drága kincsem és t"dtam azt is, hogy most már, mint párttag, még nagyobb szorgalommal és odaadással kell végeznem munkámat. A taggyűlésen megfogadtam munkatársaimnak, hogy ezután még fokozottabb mértékben kiveszem részem mind a termelő, mind a társadalmi munkából. — Fogadalmat tettem a héten a béke gyűlésünkön js. Felajánlottam is egyben vállaltam, hogy Pártunk Kongresszusának tiszteletére napi tervelőirányzatomat 10 ezer vetéssel növelem Mint népnevelő• a családlátogatás alkalmával megmagyarázom a dolgozóknak Kongreszszusunk jelentőségét és tudásom szerint még szélesebbkörű felvilágosító munkát végzek. Fiatal, örökké jókedvű Balogh 'erencné elvtársnő, a Textilkombiíát kétgépes sztahánovista előfolója. Mindig száz százalékosan kt. íasználja munkaidejét és ennek következtében noTmúját is átlag 40—152 százalékra teljesíti. Egy íónapja példaadó, jó munkájáértnegkapta a Munka-érdemrend züst fokozatát is. — Mint pártcsoport »zet" cs i épeve lő vállalom Pártunk kongresszusának méltó megünneplésére — mondotta a röpgyülésen —, hogy ermelésemet 478 kilóról 483 kilóra anelem, a hulladékot 1.20-ról 1 :ilóra szorítom le. Munkamódszeremet átadom a gyengébben ternelőknek. Február 24-e tisztete. lére még fokozottabb mértékben répzem magam mind szakmai, j .nind politikai t®reDHajdú Józsefné elvtársnő, a Szegedi Kendet cérnázó osztályán elsőnek vezette be a kétgépes termelést. — Sokat gondolkodtam, anikor még egy gépen dolgoztam, hű. gyan tudnék még többet, még jobbat termelni, s arra az elhatáro. zásra jutottam, hogy helyes munkamódszerrel két gép irányítását. « termelésének ellenőrzését elvállalom. Az elhatározást .ett követte s hamarosan bebizonyosodott, hogy nem is megerőltetés számomra ez a termelési módszer. Hajdú elvtársnő jó munkamódszerét átadja dolgozó társainak is. Kongresszusi felajánlásában is vállala. hogy 1951. évi tervét má. jus l-re befejezi és a cérnázó osztály több dolgozójá nk aládi.t munkamódszerét.