Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-07 / 284. szám
/ Határozati gavaslatot fogadott el az Egyetem kibővített tanácsának ülése a békeharc támogatásáról Nagyszabású békematiné vasárnap a Szabadság Moziban Vn. ÉVF. 284. SZÁM. ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1950 DECEMBER 7. A NÉPNEVELŐK FELADATAI Illés Béla elvtárs előadása a tarsoi Békevilágkongressxusról Illés Béla elvtárs író a budapesti Városi Színházban „A népnevelők feladatai" címmel tartott előadást. Az alábbiakban részleteket közlünk a beszédből, melyeiket népnevelőink hasznosítsanak munkájukban. Beszámolva a varsói Békekongreisszusról, többek között a következőket mondotta Illés Béla elvtárs: A Békekongresszus egyik résztvevője, a nagy szovjet író, Alexander Fagyejev nyíltan világgá kiáltotta: Az emberiséget új háború fenyegeti. A másik szovjet delegátus, Ilja Ehrenburg ezt a megállapítást így egészítette ki: A háború nem földrengés. A háborút emberek csinálják és emberek akadályozhatják meg. Az egész tárgyaláson végighúzódott az a gondolat, hogy nem szavakkal, de határozott konkrét cselekedetekkel, e cselekedetek határozott irányelveinek kidolgozásával leltet és kell a háborút megakadályozni, a békét megmenteni. Ilyen határozott, félreérthetetlen cselekedet például az agresszornak, a támadó fogalmának pontos és félreérthetetlen meghatározása. A világtörténelemben a háborúk körül ebben a kérdésben követték el a legtöbb szélhámosságot és csalást. Második Frigyes porosz király, akit Nagy Frigyesnek is szokás nevezni, ezt mondotta: „En mindenesetre megkezdem a háborút: a jogtudósaim majd bebizonyítják, hogy igazam volt és nem én vagyok a háború kezdeményezője". Ha nem is ilyen cinikus nyíltsággal beszéltek, de ugyanígy gondolkoztak és főleg ugyanígy cselekedtek a hódító háború szervezői és irányítói mindig és mindenütt. Ennek az elterjedt és mindennél veszélyesebb csalásnak lett vége az agresszornak, a támadó fogalmának becsületes, világos, félreérthetetlen és félremagyarázhatatlan megfogalmazásával. £z így hangzik: „Fontosnak tartjuk leleplezni a támadók azirányú kísérleteit, hogy elködösítsék az agresszió igazi értelmét — valamilyen ürügygyei külföldi erők beavatkozását más országok belső ügyeibe. Semmiféle politikai, stratégiai, vagy gazdasági meggondolás, vagy egyes államok belső viszályából eredő semmiféle ok nem igazolhatja a bármely oldalon történő fegyveres beavatkozást valamely más állam belső ügyeibe. Agresszió bűncselekményét követi el az az állam, amely bármilyen ürüggyel, bármely más állani ellen elsőnek vesz igénybe fgyveres erőt. Ezután néhány példával világította meg Illés Béla elvtárs, milyen fékevesztetten uszít az imperialista sajtó egy új háborúra. — Egy sianfranciskói magazin — szépirodalmi folyóirat — márciusi száma ,,Brown őrmester" címen bizonyos Morrison tollából elbeszélést közöl a Malájában folyó partizánvadászokról. Brown őrmester a következő „csodálatos" módszert eszelte ki. A partizánok feleségének és gyerekeinek fejét egyetlen kardvágással lenyiszálja és a karóra tűzött fejeket a partizánok lakta erdőségek és mocsarak olyan helyeire szállítja, hogy azokat — ahogy a novella mondja — az „érdekeltek" feltétlenül megtalálják. Brown őrmester a novellában a következő módon szellemeskedik: gzabadság kell a bitangoknak", hát én megszerzem nekik a szabadságot, megszabadítom őket feleségeik papucsától és attól, hogy gondjuk legyer. gyerekeik felruházására és élelmezésére. Ha, ha, ha! Tőlem megtanulják, mi az a szabadság, amiről olyan sokat papolnak..." — A New-York Herald Tribu-* ne egyik „tudományos munkatársa" egy pittsburgi orvos, tanulmányt írt arról, hogy átlagban hány liter vére van egy egyesztendős gyermeknek, egy ötesztendős gyermeknek és egy tízesztendősnek. Továbbá arról, hogy mennyi vére van egy húszéves férfinek, egy 25 évesnek, és egy 30 évesnek. Pontos számadatoka közöl, s adatait azzal támasztja alá, hogy ezek a számok Vietnámban folytatott „tudományos kísérletek" eredményei. Szerinte francia tábori csendőrök; illetve tábori csendőrség orvosai vietnámi gyermekeken és férfiakon végeztek ilyenirányú kísérleteket. „Olyan sok ellenőrző kísérletet végeztek; — írja a pittsburgi orvos —, hogy az eredmény immár • pontos és ezzel a pontos eredménnyel francia orvoskollégái nagy szolgálatot tettek a tudománynak." Tehát foglyokon kísérleteket végeznek olyképpen hogy utolsó cseppig kieresztik vérüket, férfiaknak, gyerekeknek és el lehet képzelni, hogy milyen az a tudomány, amelyiknek ilyen kísérletekre van szüksége, amelyiknek ilyen kísérletekkel lehet szolgálatot tenni. Megjegyzem, sogy hasonló „kísérleteket" végeztek a volt Lengyelországban és Ukrajnában Hitler hadseregének elvetemült orvosai is. ^ harmadik hírt egy Németországban megjelenő németnyelvű amerikai katonai újságból vettem. Ez a hír arról számol be, hogy San Franci skóban egy veterán egyesület, tehát leszerelt katonák egyesülete, kiállításit rendezett régi koreai képekből, szobrokból és fegyverekből. A kiállításnak — közli a lap — nagy sikere volt. A legtöbb kiállítási tárgy jó áron kelt el Itt természetesen arról van szó. hogy San Franciakéban áruba bocsátották azokat a műremekeket, amelyeket amerikai katonák Koreában raboltak. Ezzel a kiállítással kettős üzletet kötöttek. Egyrészt pénzzé tették a rabolt tárgyakat, másrészt még magasabbra szították a rablási ösztönt. a gyilkosság vágyát azokban, akikben a detektívregények és hollywoodi filmek azt a vágyat már* úgyis elég maga3 színvonalra emelték. Ezek természetcsen csak cseppek a háborúra uszító sajtó terjesztette szenny gyalázat, vérszomj, zsákmányszomj tengeréből, óceánjából. Ezt a mérget, az ellenség fegyverét olyan jól, alaposan kell ismerni a népnevelőknek, ahogy az orvosnak ismernie kell a tífusz, a kolera ós a pestis bacil'usát, hogy sikeresen harcolhasson ellene. Ezután összevetette a hitleristák módszereit a mai háborús bűnösök módszereivel, ezeket mondotta: N kétféle vadállat között, a német imperializmus és a7 amerikai imperializmus zsoldosai között csak mennyiségi különbség van. MacArthur veszedelme sebb vadállat, vagy ha úgy tetszik. a nagyobbszabású ellensége az emberiségnek, ö millió ember kiirtását csak előjátéknak tekinti, milliós városoknak és koreai falvak ezreinek a felperzselését csak előtanulmánynak ahhoz, hogyha üt az ő órája, aminek {Folytatás a 2. oldalon.)/ Szerdán az igazságügyi, könnyűipari, nehézipari, belkereskedelmi és a külkereskedelmi minisztérium költségvetését fogadta el az országgyűlés A tudományos kutatást nagyban \ millióval többet irányoztunk elő az ipari és földtani kutatásokra, mint ebben az esztendőben. Hatalmas növekedés mutatkozik a nehézipar beruházásainak terén is. A magyar nehézipar az elkövetkezendő évben még az eddiginél is nagyobb fejlődés elé néz. A minisztérium költségvetésében szereplő minden egyes tétel ezt a fejlődést s az ötéves terv célkitűzéseit szolgálja. Ezután Mekis József, a Rákosi Mátyás-művek vezérigazgatója szólt a nehézipari minisztérium költségvetéséhez. Hangsúlyozna, hogy az ötéves terv első tíz hónapi nehézipari eredményei biztosítékot nyújtanak arra hogy a nehézipar 28.8 százalékkal nagyobb jövő évi tervét is teljesíti. Mekis elvtárs beszéde után Zsófinyecz Mihály elvtárs, nehézipari miniszter emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a nehézipari minisztérium főfelügyelete a'.á tartozó vállalatok termeiése ez év első tíz hónapjában 37.8 száAz országgyűlés szerdán folytatta a költségvetés tárcánkinti tárgyalását. Az országgyűlés ülésén megjelent Rákosi elvtárs miniszterelnökhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára, Rónai Sándor elv. társ. az Elnöki Tanács elnöke. Dobi István, a minisztertanács elnöke és a kormány többi tagja. Drahos Lajos elvtárs, elnök nyitotta meg az ülést, majd Molnár Erik elvtárs, igazságügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be a béke védelméről. Ezután az országgyűlés megkezdte a könnyűipari minisztérium költségvetésének tárgyalását. Kakuk Józsefné előadó hangsúlyozta, hogy a minisztérium megvalósította az ötéves terv első évének programját, majd részletesei^ ismertette a jövő évi előirányzatot. A minisztérium vezetése alatt álló iparágak termelési értéke 1950-röl 1951-re 25 százalékos emelkedést mutat. A könnyűipar legdöntőbb ágának, a textiliparnak emelkedési ndexe 119 százalék. Ismertette ezután a minisztérium költségvetési adatait. Az új költ-égvetésben jelentős összeget for. megkönnyiti, hogy ezen a területen is támaszkodhatunk a nagy Szovjetunió segítségére. A kutatóintézetek eddigi munkájuk eredményeképpen már jelentős megtakarításokat értek el. A könnyűipari tárca költségvetéséhez hozzászólva Kovács Imre elmondotta, hogy nemcsak a természet fejlődött, de jelentékenyen változtak a könnyűipari dolgozóknak a munkalehetőségei. Ezután Kiss Árpád elvtárs, köny. nyűipari miniszter szólalt fel. Kiss Árpád elvtárs tárcájának költségvetésével kapcsolatban megállapította. hogy a kapitalistáktól átvett könnyűipari üzemek műszaki színvonala alacsony fokon áll. Ezeket a hiányosságokat még eddig nem sikerült teljesen felszámolni. A könnyűiparban különösen az élelmezési ipar területén, a gépesítés kezdetleges éskomolv hiány mutatkozik jó szakmunkásokban ég műszaki káderekben is. A könnyűipari tárca felügyelete alá tartozó vállalatok teljesítették. sőt túlteljesítették • • I tervüket. lítanak az ipari kutatások meg- A miniszter beszéde során bejelen. szervezésére. A tudományos kuta-l tette, hogy a minisztérium komoly, , u '.ások céljaira a költségvetésben a . lépéseket tett. hogy a szakmun- ré:ekkal haladta meg az elmúlt tavalyi 9 millió 536 ezer forinttal i kásképzés fejlesztésével a könnyűbemben 11,361.000 forintot fordi- | ipar előtt álló többi feladatot is tanak. 'helyesen tudjuk megoldani. A könnyűipar legszilárdabb alapja: 1174 sztahánovista Ezt a célt szolgálja a hathónapos súlyozta, hogy a nehézipar a vezetőkáderképző iskola, a gazdasági és műszaki akadémián jelenleg tanuló 36 könnyűipari hallgató szintén komoly segítséget fog jelenteni. 'A'z Akadémia jövő évi tagozatára előreláthatóan 156 hallgatót fogunk küldeni — mondotta Kiss Árpád. A könnyűiparnak 1174 sztahánovistája van. Vezetőinknek elsőrendű feladata, hogy a sztahánovista mozgalmat mégjobban kiszélesítsék. A továbbiakban példákkal bizonyította, hogy a sztahánovista-mozgalom és a Kovaljov-féle mozgalom komoly eredményeket hoztak már. A cipőipar 1950-ben 110.000 pár cipőt, összértékben 3,500.000 forint értéket termelt megtakarított anyagból. A konfekcióiparban szintén igen jelentősek a megtakarítások. A könnyűipar területén a tudományos kutatómunka teljes hiánya a kapitalistáktól örökölt alacsony műszaki színvonal velejárója volt. Kormányzatunk ennek a hiánynak pótlására döntő intézkedéseket tett: A könnyűiparban ma már 13 kutatóintézet működik. 'A' költségvetés ezeknek a fenntartására 11 millió 361.300 forintot fordít. Tudunk már nádbál papírt gyártani A papírgyártás területén a hazai nád felhasználásával komoly sikert ériünk el. A bőriparban hasonló eredményekről számolhatunk be. A fa és cukorgyártás területén is vannak sikereink. összefoglalóban elmondotta Kiss elvtárs, hogy a termelékenység emelkedése kedvező képe'i mutat. Az egy órára eső termelési érték 1949 decemberéhez viszonyítva 1950 októberében a textiliparban 112, a bőriparban 151, a faiparban 135, a ruházati iparban 137 százalék volt. A könnyűipari minisztérium költségvetése azt célozza, hogy bizto. sítsa az anyagi alapoka'i a további fejlődés számára, hogy a tudományos kutatás, az oktatás és vezetés magasabb színvonalra emelését segítse, Ezért kérem a költségvetés elfogadását — fejezte be beszédéi Kiss elvtárs. A nagy tapssal fogadott beszéd után az országgyűlés a könnyűipari minisztérium költségvetését. részleteiben és általánosságban elfogadta, majd áttért a nehézipari minisztérium költségvetésének tárgyalására. Havran István előadó hangfolyó év első 10 hónapjában 41.5 százalékkal nagyobb termelési eredményt ért el, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. A szovjet sztahanovisták nagy segítsége A nehézipar gyorsiramú fejlődése egyre több dolgozó részére tette lehetővé az elhelyezkedést. 90.000 dolgozó került újonnan munkába a nehézipar különböző ágaiban. ötéves tervünk legnagyobb alkotása, a Dunai Vasmű, amely hatalmas mértékben járul majd hozzá népgazdaságunk kohászali termelőképességének fejlesztéséhez. Havrán István ezután arról szólt, hogy a Szovjetunió segítsége a nehézipar területén éreztette legjobban a hatását. A Szovjetunió által rendelkezésünkre bocsátott termelőeszközök, a szovjet sztahanovisták látogatása segítették nehéziparunk munkáját. A nehézipar fejlődését mutatja az is, hogy a magyar szénbányászat, amely minden eddigit felülmúló termelési eredményeket ért el, ezzel a termelési színvonalával nem biztosítja a nehézipar megfelelő szénsziikségletét. Az aránytalan fejlődés veszélyeire a Párt és Rákosi elvtárs hívta fel a figyelmet és mutatta meg a továbbhaladás útját. Az 1951. évre szóló nehézipar költségvétésében csaknem 30 évben október végéig elért szinvonalat. Amíg a munka termelékenysége az első félév végén a januári szint 105.6 százalékkal érte el, addig a harmadik negyedév végére már 114 7 százalékra emelkedett. A nehézipar számára előirt önköltségcsökkentésj- tervét 100 százalékig teljcsíli. Figyelemreméltó eredményeket hozott az anyagtakarékossági mozgalom is. Hangsúlyozta ezután, hogy ezeket az eredményeket elsősorban a nagy Szovjetunió segítségének köszönhetjük. A nehézipar dolgozói által benyújtott újítási javaslatok száma ez év első tíz hónapjában 67 százalékkal több volt, mint a mult esztendő azonos időszakában. Az október végéig benyújtott újítási javaslatok révén elért megtakarítás évi viszonylatra kivetítve megközelíti a 300 milliót. — Jelenthetem — folytatta beszédét —, hogy a nehézipar 1950. évi tervét november 30-án globálisan teljesítette. Egyes iparágak és azokon belül egyes clcnjáró vállalatok már korábban teljesítették éves tervüket. Lemaradás mutatkozik azonban a szerszámgépgyártásunk és acélcsőgyártásunk vonalán. Az érintett üzemeknek az év hátralévő időszakában kimagasló teljesítményeket kell nyujtaniok, hogy a lemaradást behozzák. Pártunk Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak a szénbányászat termelésének emelése érdekében hozott nagyjelentőségű határozata megnyitja a szénbányászathoz kapcsolódó íparagak nagyarányú fejlődésének lehetőségét is. Rákosi elvtárs messzehangzó felhívása nyomán dolgozó ifjúságunk érdeklődése is mindinkább a bányák felé fordult. Hős bányászaink a november 28-án megtartott ünnepi műszakon tanúbizonyságot tettek lenyűgöző erejű munkaiendületükröl A nehézipar már sok olyan I t.uk rendeltetésének a mintarépiparcikket gyárt, amelyet eddig gy4rat> a lőrinci hengerművet és nem állítottunk elő és behozatalukra nagyösszegű valutát kellett fordítanunk. Eredményeink eléréséhez hozzájárultak a nagyarányú beruházások is, melyeket ebben az esztendőben végrehajtottunk. Nemrégen adtuk át rendeltetésének a dunavölgyi timföldgyárat, átada Ganz áramerőgyárat. Uj létesítmények mellett nagy gondot fordítottunk 1950-ben gépparkunk kiegészítésére és felújítására. A hatalmas iramú fejlődés megköveteli, hogy műszaki tudományunk üzemeink segítségé-