Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-07 / 284. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1950 DECEMBER 7. A Szeged Városi Békebizottság 1950 december 10-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Szegedi Állami Nemzeti Színházban a varsói Békevilágkongresszusról beszámológyüiést rendez. orbá» László z"Pl1%r'é" re siessen és élő kapcsolatot te­remtsen az üzemekkel. Ebben az esztendőben 55 millió forintot irányoztunk elő tudományos ku­A Páti vezet minket Munkaerőszükséglet biztosítá­sára továbbképző tanfolyamokat indítottunk, sztahánovista isko­lákat állítottunk feL Különféle szakmákban 7500 szakmunkás képzését végzik. Művezető tan­folyamokon 1700 dolgozó kikép­zését tettük lehefővé. 3250 vájárt képzünk ki. ötéves tervünk első évének eredményei alapján biztosra ve­hetjük, hogy a terv második esz­tendejét is maradék nélkül tel­jesítjük. Feladataink megoldásá­nál. terveink valóraváltásánál továbbra is támogat bennünket felszabadítónk, a nagy Szovjet­unió. A jövö költségvetési év­ben új gyözelmekie akarjuk ve­zetni nehéziparunkat és az új győzelmek elérésében ed­digi győzelmeink szervezője, nagy Pártunk vezet bennün­ket­— fejezte be nagy tapssal fo­gadott beszédét Zsofinyecz elv­tára. Az országgyűlés ezután a ne­hézipari tárca költségvetését részleteiben és általánosságában elfogadta. Ax orsxággyülés délutáni ülésén Molnár Imre alelnök elnökölt. Elsőnek a belkereskedelmi mi­nisztérium költségvetését tár­gyalták. A tárca költségvetését Nagy Dániel elvtárs, az Elnöki Tanács alelnöke ismertette. — Ma már — mondotta — ez év február 1-étől kizárólag az állami nagykereskedelem vég­zi az áruk szétosztását a kiske­reskedelmi vállalatok, a föld­n.üvesszövetkezetek és a magáa­lciskereskedők között. Az állami eiosztó nagykereskedelem for­galma lényegesen meghaladja a tavalyi forgalmat. 'A'z állami kiskereskedelmi és a !' övetkezeti hálózat a fogyasz­tók közvetlen ellátásában egyre na­gyobb is döutö szerepet játszik. Kiskereskedelmi szervezetünk eb­ben az évben a területi szervezési elv alapján átalakult és ma már vidéken mindenütt meg lehet talál­ni az önálló népbolt-vállalutokst. örvendetes, hogy a termény-begyűj­tés az előző évekhez képest állan­dó emelkedést nmlat. Eredményes voll a gabonabegvüjlés Legkedvezőbb az eredmény a ke­nyérgabonabegyüjtésnél, ' takar­mánygabonánál, az eredmények ki­elégítők a napraforgómagnál, bur­gonyánál, tlc különösen a kukori­cánál azonban még lemaradás ész­lelhető. Az elért eredményeket elsősor. baji annak lehet betudni, hogy dol-, gozó parasztságunk nagy többsége I megértette a haza, a nép állama iránti kötelességét és megértette, hogy mikor ez! a kötelességét tel­jesiti, önmagának szolgál, A továbbiakban megállapította Nagy Dániel, hogv a felvásárló szervezet a rábízott feladatokai ál­talában jól oldotta meg, lizutáp a hiányosságokról beszélt: Az éleinek minden területén még nagyobb figyelmet kell fordítanunk arra, hogv népi demokráciánk bel­ső ellenségeinek kártevő munkáját meggátoljuk, nz ellenséget leleplez­zük és ártalmatlanná legyük. A terménybegyüjtésnél és minden fontosabh feladat végrehajtásánál tapasztalhattuk az. osztályharc éle­sedését A kulákagitáció a termés­eredmények alábecsülésével, hábo­rús rémhírterjesztéssel és a 'ter­ménybeadással szemben való akna­munkának legkülönbözőbb formái­val próbált ártani a dolgozó nép­nek és a nép államának. A kor­"hiányznt erös kézzel teremtett ren­det. " Ennek az erős kéznek meg kell jelennie ezután Is mindenütt, ahol ellenség mutatkozik. De hibák történtek az igazgatási és forgalmi szervezetekben is, amit elsősorban az állami fegyelem meg­felelő mértékének hiányával lehet magyarázni. 'A helyi szervek dolgo­zóinak meg kell érteniük, hogy nem elég a megye, a járás, vagy a község elszigetelt érdekeit nézni és rászolgálni, hanem az állami ter­vek jó teljesítésével egész dolgozó tépünk, szolgálatára kell irányt tatások céljára, a Jövő évi költ­ségvetés erre a célra már 85 millió forintot kíván biztosítani, további győzelmekre venniük, Természetesen akadtak hi­bák a bcgyüjíőszervezet vonalán is. Szervezési hibákbói erednek a köze latast zavarok Az áruelosztó szervek nem ki­sérték kellő figyelemmel a vidék iparosodását, megtörtént, hogy nem vették idejében észre a szükségle­tek, az igények növekedését és ez helyenkiri't, időnkint zavarokat okozott. Meg lehet állapítani, hogy a jelentkező nehézségek ellenére — amelyek főleg országunk fejlődésé­nek, dolgozó népünk igényei növe­kedésének következményei — köz­ellátásunk egészséges és állandó fejlődést mutat. Felvilágosító munkára, a párt­szervezetek, a helyi tanácsok jó munkájára van szükség, hogy fi­gyelmeztessék a dolgozókat a más területeken megvert el'enség támadásaira és aknamunkájára 3 közellátásban is. Nagy Dániel elvtárs elmondot­ta. hogy kormányzatunk tovább­la is szerepet kíván biztosítani a magánkereskedelemnek, azon­ban elvárja tőle, hogy minden tekintetben teljesítse kötelezett­ségét a dolgozó nép állama iránt. Az osztályharc kiéleződést szükségessé teszi, hogy a ke reskedelem munkáját szervezel tebhé tegyük A keresKedelen dolgozói fokozzák éberségüket az eddiginél jobban nasználjá fel és alkalmazzák a fagy Szov jetunió kereskedelmi tapasztal? tait. mindennapi munkájukban Kádár Róbertné felszólalás: után az országgyűlés tagjai belkereskedelmi tárca költségve lését általánosságban és részié ueiben is elfogadták. Ezután megkezdték a külke­reskedelmi tárca költségvetésének tárgyalását. Scalai Béta elő­adó hangsúlyozta, hogy külke­reskedelmünk alapját a Szovjet­unióval és a népi demokráciák­kal való árucsereforgalom ké­pezi. Ez a kereskedelmi kapcso­lat alapvetően más jellegű, mint a tőkés országok közötti kapcso­lat. Legfőbb jellemzője a Szov­jetunió szüntelen és önzetlen ba­ráti segítsége, az egymás kö­zötti bizalom és a kölcsönös se­gítség.. A tőkés országok kö­zölt nem is alakulhatott ki ilyen kapcsolat, mert a tőkés országok egymásközötti kereskedelmi kap­csolatát a gyengébbnek az erő­%ebb által való kifosztása, kirab­A tárca költségvetéséhez Ká- lása, leigázása jellemzi. dúr Róbertné szólt hozzá. A gyorsan növekvő igények nagy feladatok elé állították ál­nmi kereskedelmünket — mon­dotta —, s az itt-ott mutatkozó átmeneti nehézségeket népünk el­lenségei zavartkeltésre igyekez­nek felhasználni. A zsrvartkel­tök ellen és a dolgozók életének további megjavítására hathatós intézkedéseket teszünk a jövő­ben is. Meg kell javítani az el­osztás eddigi rendjét és tovább kell fejleszteni ipari gócaink, bányavidékeink munkáslakta te­rületeinek és dolgozó parasztsá­A külkereskedelmi tárca, ami­kor szem előtt tartja, hogy nép­gazdaságunk gyors és zökkenő­mentes fejlődésének alapfeltéte­le a Szovjetunióval és a népi de­mokráciákkal való külkereske­delmi kapcsolataink kiszélesíté­se, arra is törekszik, hogy az egyenjogúság elve alapján több kapitalista országgal keresked­jünk, mint eddig. Ezzel van ösz­szefüggésben. hogy a miniszté­rium 25-ről 34-re kívánja emel­ni a külföldi országokban lévő külkereskedelmi kirendeltségek számát. (Folytatás az 1. oldalról.) -következésében rendületlenül iisz, egész világrészeket perzsel­en fel és emberek százmülioit yötörhesse halálra. Hozzáképest Hitler pribékje, Keitel, a gyilkosságnak és rab­ásnak csak egy kis üzemét ve­ette. Később így folytatta szavait: Amerika a béketábort mindin­ább fegyvercsörrentéssel akarja negrémíteni és hátrálásra kény­szeríteni. Bulganyin marsall no­vember 7-én megmondotta, hogy i szovjet nép nem ijedős. No­'cmber 7-én a Vörös-téren négy­millió moszkvaj tett fogadalmat, iogy következetesen, bátran, hő­siesen fog harcolni a békéért, a szovjetunió bókéjéért és a világ .ekéjéért. De a Szovjetunióval szövetséges népi demokráciák em ijedősek. Mi is ismerjük erő­inket, mi is tudjuk, hogy ero­-t'bbek vagyunk azoknál, akik bennünket fenyegetnek, hisz a mi erőink napról-napra nőnek, az övéik napról-napra csökken­ack. A mi életszínvonalunk, a mi -zocialista öntudatunk, a mi ha­zaszeretetünk egyre erősödik, te­rebélyesedik. Az övék? Ugyan!, micsoda öntudatról, micsoda ha­zaszeretetről lehet beszélni, k:z­nopolista spekulánsoknál ? A magyar népet Rákosi Má­yás vezeti, ö irányítja a mi bé­keharcunkat. Az a Rákosi, aki egész életével kiérdemelte nem­csak népének szeretetét és hálá­ját, de azt a meggyőződést is, hogy a harcot, amelyet. Ö vezet; meg kell nyernünk; megnyerjük, ^z imperializmusnak ma még 9 jelentős, de egyre ha­I cyatló erejével szemben egyre *iő a béketáhr ereje. A béketábor magva, szíve, agya és ökle legszüár­dabb bázisa a Sztálin-vezette nagy Szovjetunió. A Szovjetunió, amely történelmi győzelmével megsemmisítette a világ népeit fenyegető és az egész Európát rabságba tartó hitlerista impe­rializmust, ma is folytatja kö­vetkezetes békepolitikáját, de a békepolitika mögött a világ leg­nagyobb ereje áll: a legszaba­dabb és leghaladóbb, hazájához törhetetlenül hű 200 milliós nép hazaszeretete. A béke harc élén a nagy Sztálin áll, aki immár 2 esztendő előtt megmondta, hogy az imperializmusnak nem lesz könnyű feladata, ha a népeket új háborúra akarja hajszolni. Sztálin ma éppoly erővel és éppoly zseniálisan védi a békét, ahogy védte 1941--ben Moszkvát és 1942-ben Sztálingrádot. Magyarország s valamennyi né­pi demokrácia szilárdan áll a békét védelmező Szovjetunió-ve­zette táborban. S nekünk is van már mivel büszkélkedni, van mi­re hivatkoznunk, amikor erőnket kell lemérni. A magyar nép újjá­építette a rombadőlt Magyaror­szágot és meghódította sajátina­ga számára. Es az a magyar nép, amelyik felépíti Dunapente­lét, elég erős arra is, hogy meg­védelmezze ezt a Dunapentelét. A békéért folyó harcban — mon­dotta befejezésül Illés Béla — győzelem minden új gyár, min­den új termelőszövetkezet, min­den új iskola és győzelem min­den egyes ember meggyőzése és aktivizálása. gunk áruval való ellátásúi'. Tervgazdaságunkat a Szovjetunió segítségével hoztuk lendületbe A külkereskedelmi tárca költ­ségvetéséhez Szita János elvtárs szólt hozzá. Szita elvtárs a külkereskedel­mi minisztérium költségvetését ismertetve, hangsúlyozta, hogy a. költségvetés számai mögött né­pi demokráciánk gyors ütemben fejlődő külkereskedelmének ada­tai állanak. A felszabadulás óta, emelkedő külkereskedelmünk az idén közel 20 százalékkal halad­ja meg a mult év forgalmát. Tervünk megvalósításának szempontjából fontos nyersanya­gokért jelentős mennyiségű me­zőgazdasági terméket exportá­lunk. Emellett azonban fokozó­dik a félkész és kész ipari ter­mékek kivitelének jelentősége. A háború előtli 35 százalékot kitevő ipari exportunk most úgyhogy összkiviteiünkből na­gyobb hányad esik az ipari szek­torra. Tervgazdaságunkat és külke­reskedelmi forgalmunkat a Szov­jetunió segítségével hoztuk len­dületbe. A Szovjetunió felé irá­nyuló külkereskedelmünk forgal­ma 1947 óta hatszorosára nőtt, 1950. évi összes forgalmunknak körülbelül 23.5 százalékát teszi ki. A külkereskedelem vonalán, de különösen a Szovjetunióval való kapcsolataink terén igen fontos kérdés az áruk jó minő­sége. A Szovjetunióból szárma­zó importunk (az onnan beho­zott gépek, berendezések, vető­magvak) kiváló minősége hatal­mas előnyt jelent népgazdasá­December 18 és 22 között kapják meg a dolgozók a részfizetést A havi bérelszámolás rendsze-, böző napokon, a dolgozók érde­rére való áttérés következtében keit szolgálja, mert így egy-egy az egyes vállalatok minden hó- napon kisebb összegek kerülnek nap 23. és 27-e között adják ki a dolgozók havi teljesítményé­nek részfizetését, mégpedig ipar­áganként más-más időpontban. A végleges elszámolás eredményét a következő hónap 8. és 12-e kö­zött kapják meg a dolgozók. Ez nem vonatkozik a bánya­üzemekre és a közlekedési mi­nisztérium hatáskörébe tartozó vállalat? kra, ahol minden hónap 29-én és 30-án, illetve 14-én és 15-én folyósítják a fizetéseket. forgalomba és ez lehetővé teszi az áruellátás egyenletesebb, jobb és tervszerűbb megszervezését. Decemberben a részfizetési na­pok a karácsonyi ünnepekre es­nének. Ezért a dolgozók mé/t ka­rácsony előtt, december 18-a és 22-e között kézhez kapják részfizetésüket, hogy a kará­csonyi vásárlásokat időben lebo­nyolíthassák. A havi teljesítmény végleges elszámolásának kifize­tése változatlanul a következő hónap, tehát január 8. és 12-e A bérfizetés elosztása külön- között történik meg. A román sportolók lelkesedve vettek részt a választásokon már 57 százalékra emelkedett,'gunk számára. Költségvetésünk segítség ahhoz, hogy csökkentsük a behozatalt a tőkés országokból Jelentősen fejlődött külkereske delmünk a tervgazdálkodást foly­tató népi demokráciákkal is. Kapcsolataink kiszélesítésénél fontos szerepet játszik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a népgazdasági tervekre támaszkodó hosszúlejáratú kereskedelmi szerző­dések is. A Szovjetunió . ós a népi demokráciák felé irá­nyuló külkereskedelmi forgal­munkban jelentőséggel bir elvi álláspontunk, hogy szívesen foly­tatunk külkereskedelmet minden állammal, ha ez a kapcsolat nem sérti függetlenségünket ék ha egv. más érdekeinek kölcsönös figye­lembevételével alakul. Jószándékainkat bizonyltja, hogy 25 külkereskedelmi kép. viseletünk közül 17 tőkés or­szágokban működik. A legfontosabb feladatok a terv­szerűség fokozása és a tervfegye­lem megszilárdítása. Nagy súlyt kell helyezni a kivitelre kerülő termékek minőségére. Az ötéves terv szükségleteinek biztosítására néha jelentős meny­| nyiségben kell olyan cikket expor­1 tálnunk. amelynek itthon is meg I lenne a piaca. Az átmenetileg hozott áldoza. tok biztosították a betongömh­vasat építkezéseinkhez, szer­számgépeket az autógyárba és a nyersanyagot emelkedő ko­hászati termelésünk számára. Most fokozottabban kell töreked­nünk arra, hogy a tőkés országok­ból származó behozatalunkat csök­kentsük hazai nyersanyagok széle­sebb alkalmazásával . Előttünk fekvő költségvetés le­hetővé teszi ezeknek a feladatok­nak végrehajtását. Ezért a költ­ségvetést a Magyar Dolgozók Párt­ja és a magam nevében elfogadom fejezte be beszédét Szita elv­társ. A nagy tapssal fogadott beszéd után az országgyűlés a külkeres­kedelmi tárca költségvetését álta­lánosságban és részleteiben is el­fogadta. Ezzel a szerdai ülés végei, ért. Az országgyűlés csütörtök dél­előtt 10 órakor folytatja a költség, vetés tárgyalását. A napirenden a földművelésügyi, a közlekedés- és postaügyi. a vallás- és közoktatás­ügyi, valamint a népmüve!ésügyi minisztériumok költségvetésének tárgyalása szerepel. A Román Népköztársaság sportolói is nagy lelkesedéssel vettek részt a tanácsválasztáso­kon. Az Országos Szakszerveze­ti Tanács sportoktatási iskolá­jának tanulói zászlók alatt, éne­kelve vonultak a si ad ionba, hogy leadják szavazataikat a Népfront jelöltjeire. A választások napján a | mán Népköztársaság egész terű Bukarestben a kolozsvári tu­dományegyetem labdarugó csa­pata a bukaresti Lokomotívval mérte össze erejét. A vasutas­csapat 2:1, (1:1) arányban győ­zött. A mérkőzés bevételét a szabadságáért, függetlenségéért küzdő hős koreai nép megsegíté­sére ajánlották fel. Cél lövésben a ..december 3" létén sportbemutalókat tak. tartet- 'kupaverseny Ikerült lebonyolí­tásra. l'j vaaúti moannlom t 160 ezer kilométert főjavítás nélkül A celldömölki fűtőházban dol­gozó Polgár József és Varga Fe­renc mozdonyvezetők fűtőikkel értekezletükön bejelentették, hogy a növekvő forgalom zavar­talan lebonyolítása érdekében, új vasútas-mozgalmat indítanak. Az új mozgalom célja, hogy a mozdonyvezetők mozdonyukat úgy tartsák karban, hogy az csak 160 ezer kilométer futás után kerüljön főjavításra. A „160 ezer kilométeres moz­galom" megindítói versenyre hívták ki az ország valamennyi mozdonyvezetőját, hogy csatla­kozzanak a mozgalomhoz. 1200 alapfokú mezí gatdas'gi szaktanfolyam indult meg December 1-én Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter rádióbe­szédével megkezdődtek a mezőgaz­dasági alapfokú szaktanfolyamok. A télen több mim 2000 alapfokú szaktanfolyamot rendeznek, ezek közül mintegy 1200 tíz hétig tarló növénytermelési, állattenyésztési és kertészed tanfolyam. Tankönyvül a legújabb szovjet tapasztalatok alapján megírt „Me_ zőgazdasági kiskönyvtár"-sorozat köteteit használják. 'A'z állattenyésztési 'tanfolyamok hozzájárulnak majd a miniszterta­nácsnak az állattenyésztésre vonat­kozó határozata megvalósításához. December 15-én további 900 tan­folyam indul meg, ezeken a 'trakto­rok és más mezőgazdasági gépek kezelőit képezik tovább.

Next

/
Oldalképek
Tartalom