Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-15 / 241. szám

YASÁRNAP, t»50 OKTÓBEB IS, > UJITÓMOZGALMUNK HÍREI A legutóbb össxevont ujitőértekexlet tanulságai Tanulságos értekezletet tartot­tak a szegedi üzemek ujitási megbízottai. Az a közel harminc résztvevő, aki megjelent ezen az értekezleten, gazdag tapasztala­tokat szerezhetett Az értekezle­ten Sajó Gyula elvtárs tartott beszédet, Méltatta a tanácsvá­Jasztások jelentőségét, ismertet­te a II. országos ujitókiállitást és vázolta a szegedi újítómozga­lom elölt álló állandó jellegű és időszerű feladatokat. — A tanácsválasztásoknál megfigyelhetjük — mondotta többek között -- hogy a jelöltek között szép számban vannak újí­tók, élmunkás ok. Ez egyrészt is­mételten azt bizonyítja, hogy megbecsülik, értékelik munkán­kat, másrészt pedig arra köte­lez, hogy a legnagyobb aktivi­tással vegyük ki részünket mi. ujitók is a választási agitációból. Igen nagyszámú hozzászólás hangzott el az értekezleten s ezekből a szép eredmények, dte a komoly fogyatékosságok is ki­tűntek. Tombácz Ferenc elvtárs, a Szőrme- és Bőrruhaüzem ujitási megbízottja elmondotta, hogy igen nagy eredményeket értek el a selejtcsökkentés terén, de emel­lett még külön lei kell emelni azt a javaslatot, mely szerint az ed­dig veszendöbemenő hulladékot értékes nyersanyagként másik üzemben fel tudják hasz­nálni. Kovácsné elvtársnő, a Ru­házati ÁV-ből előadta, hogy ná­luk bizony vannak egyes nehéz­ségek az újítómozgalom előtt. Igy például megtörténik az, hogy a kalkulációs iroda nem dolgozza fel kellő ütemben és időben a javaslatokat s ez ké­sedelmet okoz egyes újítások be­vezetésénél. A Piák szalámigyár újítási megbízott-- arról számolt be. miképpen készítette elő a leg­közelebbi ötletnapot — s ebből tanulhattak a többiek is. Már több héttel az ötletnap előtt megkezdte az üzemrészek leláto­gatását. ahol személyesen meg­beszélte -t-i"'V71ókkal az üzem­ben. a termelésben mutatkozó sziik keresztmetszeteket. Igy készítette elő a dolgozókat, ho~- azok az ötlelnapra valóban jó ötletekkel javaslatokkal je­lenjenek meg. Ugvancsak példa­mutató a Piok szalámigyár dol­gozóinak "»• az aktivitása, amely egy hét alatt 29 kéi és 25 szó. beii értékes ötletet eredményezett a termelés megjavítására és fo­kozására. A Textilkombinát újítási meg­bízottja. :e elvtárs rámuta­tott ~-ra, milyen hasznos^ volt számukra a bid"^2Sti újítókiállí­t'ás megtekintése s az ezzel kap­csolatos ta --'.talntcsere a fővá­rosi testvérüzemekben. A Textil­kombinát újítói nyolc értékes munkamódszerre' ismerkedtek mez. amelyek az itteni munká­jukat is nagvban megjavítják. Kisebb-nagyobb eredmények­ről számoltak be még többen a szegedi üzemek újítási megbí­zottai közül, de komoly hibák is felszínre kerültek. Igy például a Ker_mit téglagyár­ban már hosszú hetek óta semmi eredmény nem mutatkozik az újítások terén, az agitáció hiá­nyosságai miatt. A Késárugyár­ban az újítók nem kapják meg a kellő támogatást a vállalatve­zetéséitől: például a nagyjelen­tőségű országos úűtókiáliításra a meghívott három dolgozó helyett csak kettő elutazását engedélyez­ték s ezt is csak két napra. Fel­vetették még az újítási megbí­zottak. hogy s-eretnek, ha foko­zottabban ellenőriznék és figyé. lemmel kísérnék munkájukat. Összefoglalva az értekezlet ta­pasztalatait. elmondhatjuk, hogv vannak szép eredmények üzeme inkben az újítások terén. Ezek úgv következtek be. hogv az újí­tások kérdését ál'-ndóan napi­renden tartiák. az agitációt erre a területre is alkalmazzák. Az eredmények elérését a pártszer­vezet vezetésével az üzemi há­romszög irárrútás • és támogatá­sa biztosította. A jó eredmények­nél rendszerint az is kitűnt, hopy a műszaki értelmiségi és admi­nisztratív dolgozók jól együttműködtek a fizikai dolgozókkal és segítették őket munkájúkban. A siker ..titkához" az is hozzá­tartozik. hogv az újítások nem ..titck"-ban. hanem a nyilvános­ság előtt folynak, faliújságon, hangos híradáson keresztül is­mertetik az újításokat és nép­szerűsítik a legjobb eredményt elérő dolgozókat. A hibák eseté­ben rendszerint a fentiek hiánya áll fenn FEL A BÉKE VÉDELMÉRE Békefalaf avatott a Magyar Kender er6mütelepén»k békebizottsága Misfél hét óta készültek a Ma­gyar Kender Erőtelepének dolgo­zói október 13-1 békenapjukra- Az üzem valamennyi dolgozója részt­vett az előkészítő munkában, min­den dolgozónak volt valami öt­lete, javaslata, hogy minél szebbé, ünnepélyesebbé tegyék ezt a na­pot. Az asztalosok, kőművesek, festők, bádogosok a munkaidő le­telte után b reggel a munka meg­kezdése előtt szorgalmasan dol­goztak a békefal és a béke fali­újság elkészítésén, hogy ezzel is bebizonyítsák harcos békeakaratu­kat. Pénteken reggel már Jóval a munka megkezdése előtt az üzem­be érkezett minden dolgozó, hogy jól felkészülhessenek a nagy ese. ményre. Délután, amikor az Erő­telep zenekara megnyitotta az ün. népségét, a jelenlevők boldogan te­kintettek a békefaliujságra és a gyönyörűen feldlsmttett békefalra Kardos Miklós békebizottsági tit­kár beszédében a tanácsválasztá­sok és a közelgő Országos Béke­kongresszus jelentőségéről beszélt. Az értekezlet a maga ta.pa.sz- Ezután Bálint János Szamuil talataival és tanulságaival igen i Marsa: „A választás napjára" cí n n o t —. ^ r, yrri.1 í a apva 1 ini + QCT s f i_ 11- -i jj - J_1 hasznos volt a szegedi újítási megbízottak részére, okulhattak egvmás eredményeiből és hibái­ból. | Szocialista építészetünk legszebb alkotásai lesznek a földalatti gyorsvasút állomásai Az állomások egy-egy mozgólépcsője óránként tízezer utast szállíthat A budapesti földalatti gyors­vasút állomásai művészi kikép­zésükkel is kifejezésre juttatják, hogy a földalatti gyorsvasút szocializmust építő népünk egyik reprezentatív műve. Az állandó szellőztetésről kor­szerű berendezések gondoskod­nak. A levegő óránként ötször teljesen kicserélődik. Az állomá­sok világítása a Moszkvai Metró példája nyomán teljesen árnyék­mentes lesz. A földalatti vasút egy-eev ál­lomását három úgynevezett cső alkotja. A két szélső csőben lesz­nek az átmenő vágányc.k a száz­húsz méter hosszú peronokkal, a harmadik, nyolc és félméter át­mérőjű csőben a mozgólépcsők. A lépcsők mozgatását láncke­rékkel hajtott húzóláncok végzik. A lépcső mindkét oldalát korlát­tal látják el. ezenkívül üzemi és mű versét szavalta el, majd a dol­gozók közül számosan hozzászól­tak az előadáshoz. Bódi László elvtárs hozzászólásában a követke­zőket mondotta: — A tanácsválasztás napja a szocializmus építésének jelentős ál­lomása lesz. A tanácsválasztások után sokkal nagyobb ütemben ha. ladunk majd az építőmunkában, keményebben, szilárdabban állunk _ _t helyt a béketábor ránkeső szaka- indulót játszotta. Elitélem a háborún uszítókat Rókus T. bókcblzottsága pénteken ! zeleldő Országos Békekongresszuí este a dolgozók nagy érdeklődése jelentőségéről. A kisgyűléjen dn szán. A tanácsválasztás nektbk, dolgozóknak a békéit, boldogságot, gondtalan életet Jelent, ígérte, hogy az Erőtelep dolgozy egyemberként sorakoznak októbej 15-én a választók soraiban. , Kakuszi János hozzászólásában , következőket mondotta: A tanácsválasztás sikeréért folytatott felvilágosító munkából is kivesszük részünket. Minden dol. gozónák megmagyarázzuk, milyen hatalmas jelentősége van a tani, csok megválasztásának, ötévei tervünk megvalósításában, « ^ lenséggel szembeni harcban. Kanalas Sándor ifjúmunkás ket mondotta: — Ifjúságunk előtt Itt megnöve­kedett feladatok állanak. E felada­tok elvégzéséhez nagy segítséget kapunk majd a tanácsoktól. Sok if­júmunkást Jelöltek a tanácsokba^ eddig végzett Jó munkájuk biztoi siték arra, hogy Jól képviselik majd aa l/Juság érdekelt. Az Erőtelep ifjúmunkásai nevében ígérem, hogy a tanácsválasrtál napján szavazatunkkal mi is kiál­lunk a béke, Jólét, az ötéves tery sikeres befejezése mellett. Kovács Oyörgy csőszerelő tí Erőtelep dolgozóinak legutóbbi munkafelajánlásáról, a 34 hosszú­lejáratú versenyszerződésról be. szélt. A hozzászólások után film­bemutató következett, majd ezuláa ünnepélyesen felavatták a békefa, lat. Az avatás közben békegakan. bok röppentek fel, a zenekar pedig a „Béketábor legyőzhetetlen" cimíj vészféket is szerelnek fel rájuk, mellett kultúrműsorral egybekö- Hcnni Ferenc, rókusi plébános is Egy-egy mozgólépcső óránként kényelmesen szállíthat tízezer utast. tött kisgyülést rendezett. Az elő adás után számos hozzászóló bc_ ' s^élt n tanácsválasztások és a kö­HsEoti zpja részére raktározta et a fejadagot egy öszeszéki ka'.ák Takács József őszeszéki 33 1 szádjánál rejtette el. A nyomo­höiűas és 800 négyszögöl szőlő- j zás során lakásán 120 kilogram tulajdonos kulák ravasz fondor- zsizsikes búzát is találtak, lattal károsította meg népgaz-1 Dobó István királyhalmi 26 daságunkat, tudniillik elhalt holdas kulák a padlásán 5 má­édesapja után is felvette a fej-' zsa csöveskukoricát rejtegetett, adagot. Persze, tisztában volt [ A szegedi rendőrség Takács azzal, hogy törvényellenesen cse- Józsefet és Dobó Istvánt is őri­lekszik, mert elhalt édesapja ré-1 zetbe vette, átadta őket az ál­szére felvett fejadagot szom-1 lamügyészségnek. felszólalt. — Már két világháborút átéltem — mondotta. Igy láttáén azok ször. nyű pusztításait, de láttam azt is, hogy a dolgozó nép milyen elnyo­másban, nyomorban, nélkülözésben tengette életét az elmúlt rend­szerben. Én i« csatlakozom a békét akarók táborához, én sem akarok újabb, szörnyű háborút, hanem a békés építést, fejlődést. A felszaba­dulás óta egymásután épülnek az új gyárak, hidak. Én is azt aka rom, hogy tovább folytassuk az épitő munkát. Elítélem a háborús uszítókat, akik romba akarják dón. teni elért eredményeinket. CflLtti a szovjet nép diadaláról f^siaarelli hatalmas filmalkotása a Szovjetunió békeharcának, a sztálini békepolitikának egyik leg­mélyebbértelnrű, legnagyszerűbb mű. vészi dokumentuma. Csak a szovjet társadalomban, a teremtő, alkotó munka országában születhetett meg ez a film. Valóban, csak a szocia­lista társadalom emelheti olyan ma­gasra az embert, hogy a nép szere­tett vezére, nagy tanítómestere és az egyszerű acélöntő oly közvetlen, baráti, szinte atya-fiúi közelségbe kerüljenek egymással, mint a ,,Ber­lin eleste'' cimű filmben Sztálin és Alexej Ivanov. Csakis a szocialista társadalomban juthatott kifejezésre ily megragadóan nagyszerű művészi formában napjaink valósága, amely egyúttal rámutat jövő feladatainkra is. A film végigvezet bennünket a Szovjet Hadsereg győzelmes útján, Moszkvától Sztálingrádon, a Krim­iéiszigeten át Berlinig, az elpusztí­tott szovjet városok üszkös romjai­tól a Reichstag palotájáig, a hitleri fasizmus őrjöngésétől a megsemmisí­téséig. A film ragyogóan bizonyítja a szovjet nép mélységes békeakara­tát, Szemkápráztatóan gazdag, gyö­nyörű, pezsgő élet tárul elénk a film elején. Napsugaras nyár, vi­rágok gazdag színpompában díszle­nek a kertekben, zöldelő, dús pázsit hullámzik a környéken. A pázsit kö­zött szivetderjtő, zsibongó nevetés: pirosnyakkendős szovjet pionír le­ánykák játszadoznak Hl. Köztük egy kedves, szelíd tanítónő. Kissé távo­labb, a kisváros peremén, hatalmas vaskombinát füstölög. Bent a gyár­ban vakítóan izzik a vas. A kemen­cék ontják a sistergő, sűrűsödő fé­met, Ebben a gyárban dolgozik Alexej jvanov acélöntő: a szovjet ember, egy az új emberek milliói kö­zül. aki harcol a régi ellen, meg­dönti a régi normákat s mindig új, nagy eredményekkel erősíti szeretett hazáját és az egész emberiség kö­zös nagy ügyét; a béke ügyét. Min­den a békét hirdeti, a békés alkotó munkát dicsőíti itt. Alexej jvanovot Sztálin elvtárs magához hívatja Moszkvába, hogy megjutalmazza kimagasló teljesítmé­nyéért. Mélységesen megindító, ma­gávalragadó az a jelenet, amely most lejátszódik előttünk. A jele­net minden egyes mozzanata, mint a békének egy-egy magasztos, dicső. Itő képe, jelenik meg előttünk a fil­men. Sztálin elvtárs, a kommunizmust épitő szovjet nép nagy vezére, száz és százmilliók reménysége, a Kreml virágágyai között kertészkedik. S ekkor érkezik meg Jvanov, az acél­öntő, Amikor a hadsegéd levezeti őt a kertbe s bejelenti Sztálinnak, ez a nagydarab ember, a félénk elfogó­dottságtól szinte tehetetlennek érzi magát és futni szeretne. Ebben a pillanatban megszólítja, üdvözli őt Sztálin elvtárs. És ime, eltűnik Iva­nov magatartásából a félénkség, fel­váltja azt a mélységes szeretet, a nagy tisztelet, a megilletődöttség. Sztálin elvtárs megérti Ivanov zava­rát és átsegilf a nehéz kérdéseken. Otthonába vezeti, ahol az acélöntő Molotov, Kalinin, Vorosilov, Malen­kov elvtársakkal, a Bolsevik Párt vezetőivel tulálkozik. Qztálin elvtárs• mint melegszívű, ^ közvetlen házigazda, figyel­mességével a legközvetlenebb baráti légkört teremti meg csakhamar Alexej és sajátmaga, illetve környe­zete között. Megoldódik Ivanov nyel­ve: Lelkes szavakkal beszél a gyár­ról, amelyben do'gozik, a termelés kérdéseiről• magánéletéről és arról, hogy szeret egy leányt, de nem tud­ja, hogy a leány szereti-e őt. Tréfá­san megemlíti azt is, hogy a leány sűrűn idéz versekből és tőle is ezt kívánja. Sztálin elvtárs erre szintén verset idéz, mire az acélöntő moso­lyogva rázza a fejét és igy válaszol; „Hát Sztálin elvtárs is versekkel foglalkozik?" Leírhatatlanul szép pillanat ez, A szovjet rendszer demokratizmusa nyilvánul meg ebben a gyermekiesen bizalmas, tréfás kérdésben. Az igazi demokácia, a szovjet demokrácia szólal meg Ivanov hangjában. Mert az acélöntőben az egész szovjet nép jelent meg Sztálin elvtárs előtt. Ivanovot, miután mindenkitől el' búcsúzik, az ajtóból, mintha valami leküzdhetetlen érzés vonzaná, visz­szalép Sztálin elvtárshoz, megragad­ja kezét, becsületes acélöntő mód­jára megrázza azt és a következőket mondja; '.Köszönöm Sztálin elv­társi" Vájjon mit köszön meg Sztálin elvtársnak? Úgyszólván az egész életét. Azt, hogy a sztálini ötéves tervek idején növekedett emberré, igazi, teljes emberré, a szovjet tár­sadalom hősévé. És hogy békében élhet, mert a szovjet rendszer le­győzhetetlen ereje megvédelmezi őt és alkotásait — még a háborúban is. Mert ekkor már a háború viharfelle­gei tornyosultak a Szovjetunió hatá­rain. És a vihar csakhamar rá is tör a Szovjetunióra. ^ német rabló fasiszta hordák támadása kettévágja Alexej Ivanov és Natasa Rumianceva verő­fényes, napsugarakban kinyílt tzerel. mi kettősét. De szétrombolja a szov­jet emberek százezreinek békés la­kóhelyét, az ötéves tervek gyárainak, alkotásainak egy részét is. A szov­jet emberek azonban, a Szovjetunió sokféle népei. mindannyian össze­fognak, egyetlen szilárd egységbe a hitleri fenevadak ellen. Magasra emelik a vörös zászlót ebben a há­borúban s elviszik a szovjet embe­rek Moszkva és Sztálingrád alól a Reichstag tornyára. Közöttük harcol mindenütt az el­ső sorben Alexej is, barátaival, munkatársaival. Akik előljártak a békés termelőmunkában, most is az első sorokban küzdenek. amikor fegyverrel kell megvédeniük hazája, kat és a békét, A szovjet emberek, miközben vé­gigszenvedik a legbarbárabb ellen­ség legembertelenebb háborús go­nosztetteit, a háború első pillanatá­tól szilárdan hittek a szovjet fegy­verek végső diadalában. Ott érezték «r« maguk között mindig Sztálin előtár tat, tudták, mily drága, mily becset az, amit védenek; a szocialista ha­za, a boldog otthon, az emberi halr dás minden előfeltétele. Felbecsülhetetlen erényt a nek, hogy a sztálini hadvezetés és a szovjet milliók teljes egységét ma­tatja meg, azt a viszonyt, amely " hadvezérhez köti a népet, azt a mozgató erőt, amit a haza szereiéi1, a Sztálin elvtárs, a Bolsevik Párt iránti szeretet jeleni, rje ugyanekkor megmutatja « ^ ellenséget is. Tökéletesen M jellemrajzban áll előttünk Hitler, a tébolyodott fenevad. Csiaurelli arra törekedett, hogy e 'szörnyeteg arcat teljes valóságában mulassa meg. A .fierlin eleste" színes ­nezése a szovjet filmtechnika tőke r tességét dicséri. Gyönyörű, élénk szí­nek lágyabb színárnyalatokkal vál­takoznak S ez teszi oly életleljes ki­fejezővé az egyes képeket. A magyar szinkronizálás jól sikerült, különösen meglelem Alexej zamatos, magyar beszed?. ^ Igen jelentós alkotás 0 hlm.. békéért folytatott harc sampon" ból. Hirdeti, hogy a béke védik* tek megszervezésében minden ^ csületes embernek követnie kelt Szovjetuniót és Sztálin elvtársa­Hozzájárul a film ahhoz, hogy amikor az imperialisták a nyílt , * u át arm borús agresszióba csapias « . ^ kor az emberek s~áz és szaim^ csatlakoznak aláírásukkal a s holmi határozathoz, mégjobban* erősödjék és kiszélesedjék a ért folyó harc oihfgmotg

Next

/
Oldalképek
Tartalom