Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-15 / 241. szám

ylS.tHNAP. »950 OKTÓBER 15. 5 PLAKÁTOK az utcán Szeged uitaáin megjelent • Megyei és Városi Tanács je­löltjeinek névsora. A terme­lés. a tudományos élet legki­válóbb dolgozódnak nevei visszatükrözik a jelszó igaz­ságát: „A tanács: minden hatalom a dolgozó népé." Va­lóban. minden dolgozó réteg képviselve van a jelöltek kö­zött és minden foglalkozási ág legjobbjai a jelöltek. A névsorok előtt egész nap ki­sebb. nagyobb csoportok áll­nak. Mindenki saját jelölt­jét. elvtársait, ismerőseit keresi. A JÓkaí-utoa eflején né­gyen szemlélik a névsort. Az egyik fiatal, szemüveges, fia­tal orvos, vagv tanár lehet. Ujját lassan húzza lefelé a papíron, keze egyszerre meg­áll és kis vonalat karcol egy név alá: dr. Levendel László orvos. Megelégedett mosoly­lyal néz mögötte álló társá­ra. az is elmosolyodik. Nem szólnak, de arcukról leolvas­ható. hogy érdekeik képvise­letét biztosítva látják. A főposta előtt két ifjú­munkás nézi a névsort. Kiss Imre és Csonka István, a Seprőkészítő ÁV dolgozói. Felcsillan a szemük, amikor megtalálják: Reszta Miklós léd agyár i munkás nevét. Reszta elvtárs a szegedi fia­talok vezetője és most. jel­löltje. Kiss Imre körmével vonalat húz a név alá. Amint nézegetjük a kira­gasztott névsorokat, itt ott is megtaláljuk a nevek alatt ezeket a vonalakat. A Széchenyi -téren fiatal alhadnagy húzza alá a nevet: Tatai István ÁVH-őrnagv. A Korzó-Mozinál apró ceruza­jelek a nevek mellett: Csö­mör Lajosné villamoskalauz. Kassai Tibor nvomdász. A Püspök-utca sarkán közép­korú házaspár nézi a név­sort: — Á Mison Gusztit sehol nem találom — mondja a férj és újra tanulmányozni kezdi a neveket. — Pedig rajta van a Ma­son Guszti — szól közibe egv férfi. •— Biztos? i — Biztos, hiszen láttam! 1 Mostmár az ujját húzza végig a névsoron a férfi. — A Komócsinok megvannak — jelenti ki elégedetten —, de hol a Mison? — Felesége is türelmetlenül keresi a ne­vet. — Megvan — mondja a férfi és újra kis vonal a név alá. Mosolyognak, elé­gedettek mindketten. Most­már a szavazási körzetet ke­resik. — 26-os. Csongrádi-sugár­úti általános iskola — álla­pítják meg. Egymásba karolnák, ma­gabiztosan mennek tovább — megvan az ő képviselőjük is. A Marx-tér környékén a vonalkák a parasztjelöltek nevei alatt vannak: Vajas Ferenc földműves. Gera And­rás termelőcsoporttag, meg a többiek. Munkások diákok, parasz­tok. asszonyok, értelmiségi dolgozók, fiatalok nézegetik a névsorokat. Mind elégedett és arra gondol, hogy ezekre a jelöltekre nyugodtan le­het szavazni, ezek a jelöltek hús a nép húsából, vér a nép Véréből. (f. d.) Felhívás a békebigottságok titkáraihoz! Október 17-én, kedden délután G órakor az MSZT székházában (Horváth Mihály.utca 3. szám) tit­kári értekezhet tartunk. Az értekezlet fontosságára való tekintettel valamennyi titkár mun­katárs feltétlen jelenjen meg. „Megvédjük a Békét mozgalom" Városi Bizottsága. Dolgozók a tanácsTálasztásról Boldogan tekintek október 22.-e elé Emlékszem még azokra az idők­re, amikor a napi munkaidő 16 óra volt és szombaton reggel 6-tól éjfélig kellett dolgozni. A hosszú munkaidő igen kimerített bennünket és elhatároztuk, hogy végetvetünk ennek az áldatlan állapotnak és szombaton este hét órakor leállunk. Elhatározásunkat tett követte. Este hétkor leáll­tunk, A gyár akkori igazgaója, Wimmer Fülöp heti fizetésünk felét azonnal kivétette a boríték­ból, büntetésképpen. Ez három héten keresztül minden szombaton igy történt. Az urak, az akkori közigazgatás uraival megállapod­va száz rendőrből álló csoportot küldtek ki és amikor néhányan bizalmiak bementünk Wimmerhez, hogy viszakérjük a büntetéskép­pen levonf összeget, akkor ,,Mars ki! k"ss ki. kutyákIV ordítással dobatott ki bennünket az irodá­ból. A dolgozók ezalatt kint álltak az udvaron ég miután követelé­, tünket nem adták meg, bevertük az ablakokat. Erre a rendőrség nekünkrontott és kardlappal agyba-főbe vert bennünket. Más­I nap a rendőrség a gyári dolgo­l sókból 100—150 személyt zára­tott bt a Csíllagbörtönbe. Tizen­hét napi sztrájk után vettük fel a munkát, de megfenyegettek bennünket azzal, ha nem dolgo­zunk rendesen, akkor majd tesz­nek arról, hogy annyi fizetésért dolgozzunk, mint amennyit a ka­tonák kapnak zsoldként. Most, hogy a tanácsváfasztások felé közeledünk, boldogan tekin­tek október 22-e elé. Tudom, mit jelent a magyar dolgozók érdeké­ben a tanácsválasztás és fel tu­dom mérni annak jelentőségét. A mi fiaink intézik ezután a mi ügyeinket é$ biztos vagyok benne, hogy helyüket úgy állják majd meg a Tanácsokban, ahogyan azt a mi érdekünk megkívánja. Itt a ml üzemünkben is — a Szegedi Kenderfonóban — dolgozik elv­társ, szaktárs, aki tanácstagjelölt, Ismerem őket. Becsületesek, jó munkások ég éppen ezért biztos vagyok abban, hogy erős kézzel irányíthatják a magyar dolgozófi sorsát és éberen őrködnek, hogy soha többet ne térjen vissza a múlt és minden akadályt leküzd­ve haladjunk tovább azon at úton, amelyet számunkra Pártunk felemelkedésünk érdekében meg. jelölt. PÉTER LAJOSNÉ a Szegedi Kender dolgozója. I tanácsok elősegítik kulturális é!etiink fejlődését is A dolgozók életszínvonalának emeléséhez szorosan hozzátartozik a kulturális életszínvonal emelése Is. A kultúra régebben csak az ural­kodó osztályok kiváltsága volt. így érthető, hogy kulturális téren elma­radt a magyar dolgozó nép, A régi uraknak az volt a céljuk, hogy a dolgozók távol maradjanak a kultúrától. Tudták, hogy a kultúra az a terület, ahol félrevezethetik a dolgozókat A múltban ki törődött velünk? A tőkéseknek nem volt érdekük, hogy a dolgozók kulturális színvonalát fejlesszék. A felszabadulás azonban döntő változást hozott a dolgozók éle­tében. Kultúrtermeket építettünk az üzemekben, ahol a dolgozók ki. elégíthetik kulturális Igényeiket. Népi táncokat, népdalokat és színda­rabokat tannlnak be és azokat előadják a faln dolgozó parasztjai előtt la. A népművelést tanács gondoskodott arról, hogy a dolgozók kulturális életszínvonala ts emelkedjék. üzemünkben gyönyörű kultúrterem áll rendelkezésünkre. Szín­házbérletet vásárolhatunk s megismerhetjük a szocialista realista szín­játszást. A Zenekonzervatórium is a jövő művészeit és mestereit neveli kl a nép gyermekei közUL A művészek a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok művészetével is megismertetnek bennünket. A múlt­ban a nyngat giccses „kultúrája" jutott csak el hozzánk. A tanácsok megválasztásával még fokozottabb fejlődés nyílik meg kulturális téren is. Azok a dolgozó társaim, akiket a tanácsba válasz­tunk be. valóban a ml érdekeinket szolgálják majd kultúrális téren Is. Ezzel is békénket biztosítjuk és elősegítjük a szocializmus építését. Hodászi László a Tiszamenti Fűrészek NV dolgozója Csak egyszer kértünk kutat s máris megkaptuk Szentmihálytelek dolgozó pa­rasztsága — köztük én is — nagy örömmel tekintünk az október 22-i tanácsválasztások elé. Érzem ég tu­dom, hogy a tanácsok megválasz­tása hatalmas lépéssel viszi majd előre az egész magyar dolgozó nép ügyét. Megszűnik a {tözigazgatás­ban az aktatologatás, a kérelmek halogatása, j . ji i ! 1 . 1 A felszabadulás előtt Ábrahám K. Imre volt itt nálunk Szentmihály­teleken az előljáró, akit nem mi, ha­nem az urak választottak meg arra, hogy helyi viszonylatban „képvi­selje'1 a község lakóit és intézze azok ügyes-bajos dolgait. Sok mindent kértünk Ábrahámtól ég ö mindig kedvesen fogadott bennünket. Meghallgatta a panaszt és készségesen megígérte: ,.Rend­ben van, majd viszem az ügyet.1' És ezeket az ügyeket sohasem in­tézték el. 1936-ban villanyt kértünk, mert esős, vagy téli időben este nem volt egy rendes kutunk, amf jó ivóvizet adott volna. Járdát kértünk, de egyik kérésünket sem teljesítették. Ugyan kinek volt ér­deke akkor, hogy gegítsen a sze­gény emberek helyzetén? A felszabadulás után azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, A hároméves tervben egyszer kér­tünk 'kutat s már is megkaptuk. Rövidesen ömlesztő medencét is kap a község. Villany ég az utcá­kon ég a házakban. Postát kap­tunk. Rövidesen közigazgatást is, Érezzük, hogy demokratikus kor­mányzatunk Pártunk irányításával valóban a mi érdekeinket szolgálja, 1951-ben már meglesz a gyalog­járónk is. A tanácsokban a mj embereink, ipari dolgozók, dolgozó parasztok és a néphez hű értelmiségiek lesz­nek, akik még fokozottabban kép­viselik majd a mi ügyünket, így egészen biztos, hogy még gyorsab­ban haladunk majd a szocializmus életveszélyes volt a közlekedés a | megvalósítása felé. sáros utcákon. Kutat kértünk, mert A Szovjetunió javaslata az ENSz-ben a béke és a biztonság megszilárdítását szolgálja A Politikai Bizottság: pénteki ülésén Izrael képviselője _ támo ­gatta a Szovjetunió határozati javaslatát, majd több módosítást terjesztett be a héthatalmi ter­vezethez. Az USA képviselője. John For­stér Dulles. beszéde a szovjet küldöttség által felhozott Jogi érveik meorvitatása helyett a. szokott szovjetellenes kirohaná­sokat tartalmazta. Támadta az egyhangúság elvét, indítványoz­ta. hogv a Biztonsági Tanács hét bármelv tavi- összehívhassa a közgyűlés rendkívüli ülésszakát­ta: azokat a javaslatokat, ame­lyeket. a Szovjetunió támogatott, a béke és biztonság megszilárdí­tásának ügyét szolgálják. Akili az Ev^sült Nemzetek Szerveze­te feladatait és célját az új há­ború elhárításában és a béke megszilárdításában látják, nem ok nélkül nyugta" ankodnak az ..egyesült akci a béke védelmé­re" című kérdés megvitatásával kapcsolatban. A Szovjetunió küldöttségének vezetője fe'hívta a Politikai B ­zottságot. hogv a vitatott kér­dést az ENSz alapelveinek meg­Vitrnszkij elvtárs összegezte , felelően, az alapokmány .szellemé­a vita eredményeit. Hangsúlyoz- I ben oldja meg. Tanácstagjelöltjeink Iporic% András , szegedi Textilkombinát egyik fiatal művezetője. Mint Ifjúmunkás szereld kezdettől fogva résztvett az üzem felépítésében, kiváló szor­galmával és a termelésben elért jó eredményeivel kiérdemelte dol­gozótársai bizalmát. Ezért jelölték a Városi Tanácsba. Kiváló mun­kájáért több dolgozótársával együtt nemrégen ezerforintos pénzjuta. lomban is részesült. Példát mutatott a békekölcsön jegyzésben is. — Most, hogy a munkám folytán azt a megtiszteltető felada­tot kaptam, hogy dolgozótársaimat képviseljem a tanácsban, megfo­gadom, hogy termelő munkámat még sokkal nagyobb szorgalommal, nagyobb odaadással végzem — m ondja. — Nemcsak a termelésben, hanem a tanácsban is kiváló mun kát akarok végezni. Fodor Ferene Csórván született, szüle! kisbérlök voltak, akikkel együtt 5 te keserves munkával tengette életét a sivár homokon. Évről-évre a legnagyobb bizonytalanságban éltek és már egy gyengébb esz­tendő is teljesen felborította a család gazdasági egyensúlyát. Fodor Ferencnek is a felszabadulás hozta meg az emberi életet. A földreform során földet kapott. De ő megragadta azt az ujabb lehetőséget, amit a nép állama a dolgozó parasztságunk­nak nyújt. 1949 őszén tizenheted magával termelőcsoportot alakított Ruzsajáráson. Most ennek a ruzsajárási „Uj Elet" cso­portnak elnöke. Mindenhol ott van, ahol csak munka van a cso­port területén. De nem szakadt el a községétől sem. Résztvesz Ruzsajárás vezetésében, a földmüvesszővetkezet igazgatósági tagja. Markos Károly fJ-bcn született. Szegeden. Apját, ki hosszú időn keresztül , a Szege­> Villamosvasútnál dolgozott, mi-ben elbocsátották állásúból, mert syikot vezetett és harcosan kiállt a munkásság érdekeiért. A felsza. 7"!<ís után Markos Károly elölt is megnyílt a tanulási lehetőség. * fakói gimnáziumban le is érettségizett. Mint diákszövetségi tag a ^Zárdával sokat járta a környező falvakat, hogy a dolgozó pa­^a'g körében is terjessze a kid túrát. 1950-ben került a szegedi pos­m°z, ahol DlSk-ifjúhoz méltóan megállja helyét a munkában. ~~ Mint tanácstag is jó munkát akarok végezni — mondja —. y valóban kiérdemeljem a dolgozó társaim bizalmát, akik azért 7ienek a tanácsba, hogy képviseljem érdekeiket. De ki akarom ér­%elni azt u, hogy a Magyar Dolgozók Pártja tagja lehessek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom