Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-13 / 239. szám

AKI ERŐS MAGYARORSZÁGOT AKAR: A NÉPFRONTRA SZAYAZ! Vasárnap választási nagygyűléseket rendeznek a szegedi dolgozó A tömeg újra felzúdult, r.öpködtík a hangok — ezer. ezerszáz .. í'zerszázö ven . .. Közbekiáltott a cigány Tóth Pali: — ezerkettöszáz. A ködmönös újra ismételt — czerke tőszáz először . . , cz°rkettőszáz másodszor .. már harmadszor akart ülni fakclcpáesával, amikor a villongások közepette újra hangok hallatszottak — ezerháromszáz .. . ezernégyszáz, Többet nem Ígér senki A ködmönös végül fennhangon mondotta• ..Az öt hold földbirtok. valamint a rajta található ingatlan Tó h Pál gazda tulajdonát képezi. Felszólítom cz ing it'.an volt tulajdonosát, 24 óra elteltével köteles elfogyni Tóth Pál 'ulajdonát képező Íiríokot, mert ellenekező cseteben törvényes, illetve karhatalmi bec.va kóróst Ijszünk kénytelenek eszközölni." Cigány Tóth ezután egy nagy csomó papírpénzt adott át a ködmönösnek. — A kocsi máris fordult. ment tovább. Amit a kapubál láttam, ugyanez a jelenet ismétlődött meg minden másodikharmadik szomszédunk földje serkan. A tömeg is indult tovább, cepk egyedül Cigány Tóith maradt ott, kövér öklével hadonászott " levegőben cpám előtt. Egyre csak cz! haiio-iaita: — Hallottad, mit mondott? Huszonnégy óra . . — A szót kettéharap a, nem mondhatta ki c.mit akart, m'rt apám közbevágott• — Hallottam, te mocskos• . . — nem folyta ta tovább, hanem cson/os öklével, ahogy tőle telhetett, Cigány Tót h dagadt képére Utalt. Ez elesett Érthetetlen hangon bömbölni kezdett, mint egy Lika, melynek legelés közben darázs mászik n torkába. Rióid 'dő "tán felkelt s kiszaladt a kát'g s onnan kezdeft kiabálni: Most gyere ide te kuidus — fenyegetőzött görbe botjával, Apám nem mondott semmit, érezte. hogy most már úgyis m'ndcgy, rohant a kút felé és egy következő csapással újra a pocakos nótájába ülőt', akinek szája széléről kis vértócsa cstirgoti ruhája elejére, — Itt vagyok, akarsz-e még többe'.? — kérdezte apám — A kövér, alacsony kulák újra elesett. Vörös-barna csizmanadrágja — még most is jól emlékszem rá — csupa vértolt és sár volt. Apámat azelőtt soha sem ló tara ilyen állapotban, a kulák botja ttfán kepadozntt. s ilyesmit sziszege t Tóth felé: Agyonütlek, disznó. Innen nem mész el élve Anyám rémülten kapaszkodott apám karjába csillapítani, próbálta. végül is sikerült becipelni a konyhába. Kétségbeeset en kérdezte apámtól• — Tudod-e, mit leltél? Végképp tönkre'.ettél bennünket. — Nem hat, de azt tt disznói még úgyis agyonverem máma. — Míg az öklével hadonászott a levegőben, két lovcscsendör érkezett hozzánk. Kis ide múlva mór csak az' láthattuk. amint a dülóút túlsó végén a kél csendőr elkanya odik apámmal. Elvitlék, * Körülbelül két két múlva iött haza. Akkor már nem a régi házban laktunk. Uj helyre, egy lakatlan, nyáron istállónak használt épülebe költöztünk. Kezdődd' t eleiről minden. Azután még sokat lá tam új „házunk" előtt elmenni a tömeget. s a fekete hintó', de hozz'nk többeft nem jöttek Az is álló mellett apám azon a nyáron cselédtársai segi ségével agyagból meg nádból uj lakóházat épített. Kölcsönkért olcifavesszőböl udvart és kertet csinál'.. Anyám sokat mondogatta neki: — Hagyd a fenébe! Azért csinálod, hogy újra elárverezzék; úgy sem lesz a tiéd soha, — Ö csak legyintett, mosolygott: — Dehogy is nem lesz, tudod, „majd ötvenben' Ekkor már értettem, mit jeleni Cz. Arra szokta ezt mondani t, vám, ami szerinte előrelátha'ócn sohasem következik be. vagyis soha : sem lesz az övé az új i'áz, a kert, ; meg a föld Dehát veréb.-n él a munka, igy kát csinálja. * — És most ö'ven van. 1950. Több, mint 13 éve, fogy lezajlott ez az emlékezetes esrt. Több, mint bt éve annak, hogy ez a szó, ,.majd öivenben' új értelmet öltött. Azelőtt cpám szerint a lehetetlenséget jelentette és most ezt jelenti, amit senki sem remélt; az ötéves tervet, a budapcsi új földalatti gyorsvasútat. új gépállomások tömegét, termelőszövetkezeteket, hidakat s a lakóházak, a munkásbérházak tömegét. Hát még amiről nem is tudsz te odahaza, apám! Még egy pár hónappal ezelőtt mégis ezt mondtad: — Nem megyek a termelőcsoportba, megélek én „ nekem tutitr tot[ 15 es fél hold földön is. Hagyjanak békén élni, — Azt mondtad, hogy dolgozzon a csoportban cz, aki akar. Éljen mindenki a maga szeme jén. Rám is haragudtál, amikor mondogattam neked hogy nincs igazad Egyszer még azt is mondtad, hogy már én is a te ellenséged vagyok. Mindezért én nem haragszom rád. Értelek téged, tudom, hogy miért mondtad ezt. Ha talán an-akidején cn lettem i volna a te helyedben, most én sem tennék mást. De tudod, apám, 1 mos' már többet akarunk, mint \ saját kertet, udvart, vagy kis Iái zat, többet, sokkal tökbe'. Virágzó ! nagyüzemi mezőgazdaságot, szociaparasztok Szeged dolgozói — köztük dolgozó parasztságunk is — nagy érdeklődéssel tekint az október 22-1 tancgáválasztások elé. Dolgozó parasztságunk tudja, hogy a tanácsokban helyet foglalnak majd a dolgozó parasztok legjobbjai, akik az ó érdekeiket képviselik majd. A tanácsválasztás kérdéseivel, a Népfront programjával ismerkedhetnek meg a szegcdi dolgozók a vasárnapi választási nagygyűléseken. A nagygyűéseket szines kultúrműsorral kapcsolják össze. Vasárnap a kővetkező helyeken számára és Időpontokban tartanak választási nagygyűlést a dolgozó parasztok számára; Külső-Baktóban az iskolánál délután 3 órakor, Baktóban délelőtt 10 órakor az iskolánál. Az előadó mindkét helyen Makra Mihály elvtárs. Alsóvároson délután i órakor a földművesutcai földművesszövetkezet helyiségében tartják meg a nagygyűlést, amelynek előadója Tombácz Imre elvtárs. Ugyancsak délután 4 órakor kerül sor • nagygyűlésre Újszegeden, a Szitárféle vendéglőben. Előadó Bán Béla elvtárs. KÉRDÉS - felelet A TANÁCSOKRÓL Csórja István, a Magyar Kender dolgozója kérdezi: — Szeged területén hány tarács lesz? Az országban csak két olyan város van. abcl több tanács, vagyis kerületi tanácsok működnek. Budapest és Miskolc. A töb. bi városokban csuk egv tanács lesz. így Szegeden is. A budapesti városi kerületi tanácsok működési köre egy-egy igazgatási kerületre, a járási tanács működési köre a járás területéhez tartozó, az alábbiakban leisorolt valamennyi városra és községre. a városi tanács működési köre a város területére terjed. A megyék székhelyei, továbbá Baja. Nagykanizsa. Sopron és Szeged városok, valamint átmenetileg Karcag, és Kisújszállás közvetlenül a megyei tanácshoz tartoznak. Ezeknek a városoknak tanácsai ugyanolyan hatáskörrel rendelkeznek, mint a járási tanácsok. A tnn/tpo Iröl-Áho t"-t"T)k-e tói* c-kftfTi h'k+P^et SZabítélkezik? A végrehajtó bizottság feladata, hogy ellenőrizze a kereskedelmet, az áruelosztást, hogy a külvárosok és falvak is megkapjanak minden olyan árut, amely a belvárosi áruházakban, népboitokban kapható Azonkívül ellenőrzi, nehogy feketézés, árukapcsolás, árdrágítás, vagy egyéb Október 19-én érkezik Budapestre az ifjúsági békeváltó Á II. Világbéke Kongresszusra a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség váltófutást rendez, hogy a fiatalok ezzel is kifejezzék harcos békevágyukat. A váltó a Román Népköztársaságból érkezik magyar földre és a román-magyar határnál kapcsolódnak a békeváltóba a magyar fiatalok. A váltófutás magyarországi szakaszának utvonala: Artand— Berettyóújfalu, Derecske—Debrecen — Hajdúszoboszló — Püspökladány — Karcag — TörökEzentmiklós — Szolnok — Cegléd — PHismonor — Vecsés — Budapest — Piliscsaba — Dorog — Nyergesujfalu — Szőny — Komárom — Győr — Mosonmagyaróvár. A magyar fiatalok Hegyeshalomnál adják át a váltóbotot az osztrák fiataloknak. A nagyvárosokban az ünnepség színhelyére egy-egy fiatal tanácstagjelölt fut be, igy köti össze a váltó a tanácsválasztásokat a béke nagy ügyével. A váltófutókat a városok, községek és falvak ünnepélyesen fogadjál;. A béke váltó tagjai zászlót visznek magukkal, erre erősitik az alapszervezetek üdvözlő béketagjait. A békeváltó október 17-én érkezik Artándra a román fiatalok fcarco3 békeüzenetével, október 19-én fut be a fővárosba, végül október 21. én Hegyeshalomnál hagyja el az ország területét csalás előforduljon mind a nemzeti vállalatoknál, mind a magánkereskedőknél. Ha a végrehajtó bizottság hibát észlel, erre felhívja az illetékes hatóság figyelmét. Természetesen a kihágási, vagy csalási és egyéb ügyekben továbbra is a bíróság ítélkezik. Szeleg Károly kérdezi: — HónV főből állhat a tanács? Nézzük meg először országosan; A budapesti Városi Tanács tagjainak száma 251. a megyei tanácsoké legalább 61 és legfeljebb 91. A járási tanácsoké legalább 41 és legfeljebb 81. A Városi Tanács legalább 51 és legfeljebb 101. A budapesti városi kerületi tanácsoké legalább 51 és legfeljebb 101. A községi tanácsoké legalább 21 és legfeljebb 101. Minden tanácsba a tagokon kívül póttagokat is kell választani. A póttagok száma legalább félannyi, és legfeljebb ugyanannyi, mint a tagoké, A szegedi tanácsnak 101 rendes tagja és 51 póttagja van. Sorozatos lopásokat követeit el a Népbolt árudákban dr Maros Tibor fogorvos Mindenben követi a Párt útmutatásait VIDÁCS FERENC AZ ALGYŐI DOLGOZÓ PARASZTOK PÁRTONKÍVÜLI TANÁCSTAG-JELÖLTJE Népi demokráciánk alattomos ellenségei a legfondorlatosabb eszközökkel igyekszenek ártani népgazdaságunknak- Igy például dr. Maros Tibor ismert szegedi fogorvos sorozatosan elkövetett csalásokkal és lopásokkal többezer forinttal károsította meg a Népbolt árudáka-t. Dr. Maros úgy követte el a sorozatos Kapásokat és csalásokat, hogy olyankor vásárolt a Népboltokban, amikor nagy volt a forgatárhoz, ahol cigarettát vásároltAmikor a cigarettát kifizette, azt a látszatot keltette, mintha az árut is kifizette volna. Igy a Népbolt személyzetének éberségét kijátszva a vásárolt árut fizetés nélkül vitte ki a boltból. A Népboltokban a hiányt esetenként észrevették és a rendőrségnél feljelentést tettek. A rendőrhaóság közegei többszöri megfigyelés után leplezték le dr. Maros Tibor üzelmeit. A tolvajt lom. A fizetésnél mint ismert sze- I őrizetbe vették és átadták az állammély az árut magával vitte a pénz- ' ügyészségnek. Elszabotálta cukorrépatermését az őszeszéki kulák Dolgozó népünk ellenségeimin- sze és olyan területbe vetette. den eszközt magragadnak, hogy veszélyeztessék a közellátás zavartalanságát. Nemcsak a kész. legyártott cukrot lopják el a spekulánsek. áruhalmozóik a dolgozó néptől, henem ezaknek a kebelbarátja, a kulákság már a cukorrépa termelésénél igyekszik tönkretenni, ellopni az értékes cukorrépát. Ezt tette Veszelka Dezső ötvenholdas, őszesrék 191. szám alatt lakó kulák is. A cukorrépa vetőmagot takarmányrépamarrsral keverte ösz. amely alkalmatlan cukorrépa ter melésre. Így a cukorrépa vetőmagot elpazarolta, a bevetett területet úgyszólván elsikkasztotta. Cukorrépáját pedig a jószággal etette meg. A kulák gazsága azonban napfényre került. mert Vékes Sándor mezőőr felismerte a takarmányrépa közé vetett cukorrépát és igv a kulák rajtavesztett gálád tervén. Igy a dolgozó nép bírósága ítélkezik maid felette. Vidács Ferenc ott lakik az algyői tanyák között. A tanyája körül példás rend és tisztaság. Ez a rendszeretet Icihat Vidács Ferenc munkájára, ő volt az első. aki az idén is elvégezte az árpavetést. de a búra alá a vetőszántással is elkészült már és még ezen a héten el akarja vetni a búzát. Vidács Ferenc mindenben példaképül áll dolgozó paraszttársai előtt. Tizenkét hold földjén gazdálkodik már hosszú évek óta. 57 évet ért meg idáig nehéz, küzdelmes munkában. A felszabadulás előtt nem becsülték meg munkáját de még őt sem. A feleségének még szavazati jogot sem adtak s bizony az egész családnak nagyc szorgalmasan kellett dolgoznia. hogv földjükön megélje, nek. Most azonban mádként áll a helyzet, nagyot ferdült a világ kereke. Vidács Ferenc pártonkívüli. mégis mindenlben hallgat a Párt szavára és igyekszik is támogatni fejlődő népi demokrácián ka . Ezt már a nváron is bebizonyította. mert 14 mázsa eabona helyett 28 mázsát adott be az államnak s igv 200 százatókra teljesítette tei ménybeadási kötelezettségét. Ki is irták a nevét a dicsérőtáblára. De nemcsak ez a nagv kitüntetés érte. Jó munkájáért megbecsülik dolgozó társai s ezért jelölték a tanácsiba. Először el sem akarta hinni, hogy őt. az egyszerű. dolgozó parasztot, ilyen lista falut, olyanokat mint amilyenek a Szovjetunióban vannak, Meg akarjuk és meg is védjük a békét, mert emlékszel még a csendőrökre, emlékszel még a Cigány Tóthra, azok még most is élnek. sőt nem messze élnek tőlünk. Most még /vbben acsarkodnak rád is, meg rám is. Háborút akarnak e,lenünk, de jól tudod, hogy mi nem féliink. Te annakidején csak egy ököllel csaptál a Cigány Tót c.rcába, de most la kell. ezer, meg százezer ököllel is odacsapunk. ha kell, százszor súlyosabban, mint te akkor. A csapásainkat irányítja a Párf, melynek te is tagja vagy, az a Párt, melyről régen te is nagy titokban iartottad, hogy 1919-ben tagja voltál és hcrcoltál érte, — Végre ezeket megértctíed, $ most már csoportfeg vagy te is. Büszke vagyok rád Kissé még haragos vagy, ha c-ekröl besezélünk elölted, szégyeled bevallani, hogy mos. nem volt igazed. Ezt tudom azért (eszed mert a múltban mindig igazad volt és mégsem bizonyíthat lad be soha, s a te akkori igazságod most már a Pert és a dolgozók igazsága. n legszebb igazság, amit csak el tudunk képzelni. Mos! még arra kérlek, soha sem l.cgyd cserben, de még százszor jobban 'ámogasd ezt cz igazságot, mint eddig, mert csak így épiiílwt rólunk a szocializmus, igy telje tithe'jük az ötéves tervet így győzhetnek most a koreai dolgozó paraszttok is, akiknek egész eddig ugyanaz volt a sorsuk, mint a tiéd a felszabadulás elő'l. Azért sem haragszom meg, ha most azt mondod r.ekcm. fogy re oktassalak téged. A termelőszövetkezetben belátod majd. hogy erre rz oktetásra szülsé'ed tolt, s azt fogod mondani, f ogy igazad "olf, fiam, — jó dolog cz a szocializmus építése. Csépi József na°y megtisztelő-' érheti. Nem i* hit+e el addig, amíg be nem ment a községházára és ott személye-, sen mev npm kérdezte. Az algyői dolgozó parasztok nem választottak rosszul, amikor Vidács Ferencet jelölték a tanácsba, mert mind a gazdasági munkában, mind a felvilágosító munkában élenjár. A békekölcsönjegyzéskor is alaposan kivette részét a felvilágosító munkóból. Huszonhat dolgozó parasztot látogatott meg, megmagyarázva nekik a békekölcsönjegyzés hatalmas jelentőségét. De nem is ment hiába. Mind a huszonhat dolgozó paraszttársát felvilágosította és nem volt egyetlen hely sem, ahol ne jegyeztek volna Békekölcsönt. Igaz, az ellenség, a Mákok és azok szekértolói próbálták ijesztgetni Vidács Ferencet és azt híresztelték: „Aki Bókeköl-i csönt megy jegyeztetni, azt felakasztják, ha jönnek az amerikaiak." Csák István is azzal fenyegette meg Vidács Ferencet, ha beteszi hozzá a lábát Békekölcsönt jegyeztetni, hát bottal veri ki a tanyájából. Ezek az ijesztgetések és rémhírek nem tudják meggátolni se Vidács Ferencet, se más becsületes dolgozó parasztot abban, hogy munkáját becsülettel végezze a dolgozó nép érdekében. Vidács Ferencet nem lehet megijeszteni mesékkel, ö tudja mi volt a múltban, mi van most és mit akarunk a jövőben. A múltban éppen azok, akik most rémhíresztgetik, nem nézték semminek. Most becsületes munkájáért megkapta a legnagyobb jutalmat, dolgozó paraszttársaitól, tanácstagnak jelölték. — Azt is tudja, mi lesz a jövőben. Ott van a családja. Egyik fia rendőr, a másik éltanuló. Olyan lehetőségek állnak előttük, amilyenről még álmodni sem mertek volna a múltban. Mire ő maga is igyekszik tanulni nemcsak a saját érdekében, hanem azért is, hogy még jobb felvilágosító munkát tudjon végezni dolgozó na-aszttársai között, még odaadóbban tudja ügyüket képviselni a tanácsban. Ezt tartja szem előtt Vidács Fe-enc akkor is, amikor élenjár a fe-ménybeadásban, a terménybetakarításban, a termelésben. Ez a cél ve-eti. amikor tanul és tanulásra buz<ít másokat, amikor népnevelömun kát végez. Ö mindenben követi a Pártol, a Párt útmutatásait. — Én pártonkívüli vagyok, de nemcsak helyeslem a Párt politikáját, hanem, mint pártonkívüli, minién erőmmel harcolok is a megvalósításáért — mondja Vidács Ferenc, — mert feliszabadulásunk óta bebizonyosodott, hogy amit a Párt mond, a Párt tesz, az mind helyes, — Vi iács Ferenc szeretné, ha minden dolgozó paraszttársa így gondolkodna. El is határozta: felvilágosító munkájával járul ahhoz, hogy minden dolgozó paraszt így vélekedjék és így i6 cselekedjék.