Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-13 / 239. szám

6 PÉNTEK, 1950. OKTÓBER 18. P Magyar Kender dolgozóinak ielöliiei: élenjárnak a termelésben, a mozgalmi munkában egyaránt Az ujszegedi Magyar Kenderben is sokat változott a világ a felszabadulás óta eltelt évek aljatt. Azelőtt sötét, piszkos műhelyekben a tőkéseknek dolgoztak itt. Egyáltalán nem voltak egészségügyi berendezések, nem Volt az üzemnek kullturterme, Sokszor életüket veszélyeztetve, porba, piszokba kellett végezniük a munkát a dolgozóknak. Ma már megujult az üzem, — de megujultak a dolgozók is. Teljesen uj, szociális, kulturális berendezésekkel látták el az üzemet, sokezer forintos költséggel profilírozták a gyárat. A gépek jelentős részét eddig már a szövődében alsó meghajtásra szerelték át. az életveszélyes transzmissziókat eltávolították. Ezek a munkálatok ugyan még most Is tartanak, de már sokkal egészségesebb, tisztább az üzem, nincs por, ami ártana a dolgozók egészségének. Ebben az üzemben dolgozik többek között Sebők Magdolna is, akit munkatársai jelöltek a megválasztandó Városi Tanácsba. Sebők Magdolna mint fiatal ifjumunkáslány 1942-ben még a tőkések idejében került az üzembe. Része volt neki is abból a kegyetlen elnyomásból, melyben akkor az itteni dolgozók is éltek. Fizetése csak annyi volt, hogy szűkösen meg tudott belőle élni. Szó sem lehetett arról, hogy a végzett munkájáért megfelelő bért kapott volna ugy, mint ma. Tehát Sebők Magdolnának is volt oka, hogy elhatározza, hogy népi demokráciánktól kapott megbecsülését és jólétét jó munkával és a termelés állandó emelésével köszönje meg. így lett Sebők Magdolna az üzem egyik legjobb tervteljesitője. Az elmúlt napok folyamán már az 1951. évi január 27-i tervét is teljesítette. Most már a február havi munkájának végzéséhez lát hozzá. Sebők Magdolna, a fiatal ifjumunkásnő a kopszoló gépek zúgása közben mondja: „A jövőben már nemcsak a- termelés emelésével, hanem, a dolgozó társaim által rámbizott hatalom gyakorlásával is akarom építeni a szocializmust. így akarom még jobban meggyorsítani ötéves tervünk teljesítését, ha erre a* választások napján alkalmasnak találnak dolgozó társsaim." A Magyar Kender dolgozóinak második jelöltje Magyar Béiáné szövőnö. Magyar elvtársnő három héttel ezelőtt lett Pártunk tagjelölt, je. Ezt a nagy kitüntetést jó népnevelő. felvilágosító munkájával, a termelésben elért jó eredményével érdemelte ki. Példát mutatott a Békekölcsön jegyzésében is. Átlagos 160—170 forint hetifizetése mellett 600 forintot jegyzett Magyar elvtársnő kissé szégyenlős arccal mondja el; — „Betegségem miatt most egy kissé lemaradtam a termelésben. Hónapokon keresztül munktvképtelen voltam, de igérem, hogy lemaradásomat a lehetőséghez mérten a legrövidebb időn belül behozom. Magyar elvtársnő elhatározását tettek igazolják. A betegsége előtt "»ág a régi normában dolgozott utoljára. Most az új normáját máris átlagos 118 százalékra teljesíti. — Köszönöm a bizalmat dolgozó társaimnak, Ígérem, hogy ha beválasztanak a tanácsba, méltó leszek ehhez a bizalomhoz. Laktam külvárosi munkásnegyedekben, tudom, hogyan kell cselekedni a dolgozó nép érdekében. magamról, a saját családomról s a velem együtt dolgozó munkástársaim életéből tudom ezt." Berki Jánós pártonkívüli dolgozó a Rost NV-ben dolgozik, ö is a Városi Tanács egy'k jelöltje. „Fiatalabb éveimben napszámból, csak néha adódó alkalmi munkából tengettem magamat. Apám, aki a MAV-nál dolgozott, ha éjt-nappalt eggyé tett, akkor sem tudott annyit keresni, hogy csak szűkösen is megéljünk belőle. A felszabadulás óta a mi életünk ig alaposan megváltozott. Én nemcsak az üzemben, a gép mellett, hanem a tanácsban ia harcolni fogok azért, hogy az imperialisták legnagyobb akarata ellenére soha meg ne ismétlődjék az a ..zsiványélet", amibe a felszabadulás előtt olyan nagy részem volt nekem is."" Lukács Sándornó elvtársnő neve is szerepel a Városi Tanács jelöltjeinek listáján. Lukács elvtársnő, mint fiatal ifjúmunkáslány, 1947-ben került a Magyar Kenderbe s ezzel egyidőben belépett a Magyar Kommunista Pártba. Magas termelési eredményeivel és dolgozótársaihoz való hűségével csakhamar kiérdemelte azt a megtiszteltetést és feladatot, hogy az egyik üzemi párt alapszervezet titkárává választották. Mint szövőnőt, üzemi laboratóriumi dolgozóvá ké. pezték át s ma is Itt dolgozik. Édesanyja ugyancsak a Magyar Kender munkásnöje. apja pedig a gázgyárban dolgozik. „A tanácsban Is éppen olyan jó munkát akarok végezni, mint alapszervezetemben és a termelésben" — mondja Lukács elvtársnő. így jelöltek a Magyar Kender dolgozói. így akarják elérni azt, hogy húsukból és vérükből való kép. viselőiken keresztül alkotó és cselekvő erővé váljék az az elszánt bébeakarat, melyet a termelés emelkedésén, a Tervkölcsön és a Békekölcsön jegyzésén keresztül és ezenkívül is már olyan sokszor kinyilvánítottak. Ujabb győzelemre készülnek Topolya-soron A szürkületben messzire feketéllik a Topolya-sor 7. szárpú ház előtt összegyűlt tömeg. Már idehallatszik az előadó elvtárs hangja. Nem régen kezdték el az előadást. Egymásután érkeznek az érdeklődők, akik tapasztalták már, hogy a kisr gyűléseken fontos útmutatásokat kapnak munkájuk végzésében. Vannak, akik még most érnek vissza a felszabadulási ünnepségről, mások a munkából jövet sietnek végig az utcán. Még olyanok is megállnak, akik nem ebben az utcában laknak. Érdekes témáról a tanácsválasztás problémáiról tart eladást Széli Sándor elvtárs, az Alsóváros I. pártszervezet népnevelője. Közvetlen beszélgetés keretében ismerteti a tanácsok jelentőségét, ötéves tervünk eddigi eredményeit. Itt a Topolya-soron sokan vannak olyanok, akik évekig is munka nélkül voltak — mondja Széli elvtárs. — Pár évvel ezelőtt is többször hallottam a panaszt, hogy nincs munkaalkalom. Most megelégedett arcok mutatják, hogy mindenkinek van munkája. Különösen a tanácsválasztások érdeklik az egybegyűlt dolgozókat. Az asszonyok nagy érdeklődéssel figyelik az előadást. Az elvtárs már elmondta, hogy a tanácsban munkások és parasztok lesznek. Az egyik asszony arra is kíváncsi, vájjon a nőknek milyen szerepük lesz a tanácsban. — A dolgozó nők élenjárnak a termelésben is — mondja Széli elvtárs —, éppúgy megtudják állni helyüket a tanácsban is. Éppen ezért a tanácsban helyet foglalnak majd a dolgozó nók is. A kisgyűlés végén a jelenlévők megbeszélik, hogy együtt mennek szavazni. Amikor hazafelé indulnak, mindenki megelégedett és örömmel gondol egy újabb győzelemre, a tanácsválasztásra. SZTÁLIN, AKIT LEGJOBBAN SZERETÜNK Sztálin elvtárs hetvenedik születésnapját Franciaország haladó filmszakemberei, a munkásokkal és parasztokkal együtt munkafelajdnlássál ünnepelték. Elkészítették a „Sztálin, akit legjobban szeretünk' cjmű filmet, amely bemutatja mindazokat a megmozdulásokat, amelyeket a francia dolgozó nép a szeretett Sztálin hetvenedik születésnapja alkalmából rendezeit. A film Pórison keresztül elvezet bennünket a Sztálin elvtársnak készttett ajándékok kiállítására, ahol jelen van Thorez elvtárs is. Az ajándékok ezer és ezerfélék. Az egyik falu parasztjai a francia nép mártírjainak vérével öntözött földből küldenek egy kis rögöt, Elküldik Fabien ezredes revolveréi, amellyel elsőnek lőtt meg egy megszálló németet, Jacques Decuor hősi halált halt partizán édesanyja azt az érmét küldi el, amif fia haláláig nyakában hordott. Picasso, n világhírű, festő ,,Egészségedre, Sztálin!'' című képével üdvözli. A: üzemek dolgozói szabadidejükben készítik munkadarabjaikat, szeretetteljes gonddal munkálják meg a miniatűr esztergapadokat, Valrmenyien aláírják az üdvözlő levelet, mert tudják, hogy az aláírás kötelez; kötelez a békéért folytatott harcra, azok nevében, akik előttük jártak s akik utánuk jöttek. Hatalmas erőt jelent ez a film. Kézzelfoghatóan fejezi ki a béketábor legyőzhetetlen erejét. A reakció is hamar felismerte a filmben rejlő erőt és a francia cenzúra sietve betiltotta még a film zártkörű vetítését is. Azzal indolokta ezt az intézkedését, hogy a film megzavarja a rendet és erkölcsileg káros hatású, A film betiltását a marshallizált Franciaország akkori belügyminisztere, a munkásgyilkos „szocialista" Moch foganatosította. A magyar dolgozók ebből a 'űmböl is meggyőződhetnek arról, hogy a munkásosztály mindenütt erős, minden országban vezeti a békéért folytatott harcot. A dolgozók tudják, hogy a Szovjetunió harcol a békefront élén az ő békéjükért is, ezért követelik, ezért szeretik a Szovjetuniót ég Sztálint, ezért nem fognak ellene sohase fegyvert. A Hímet ma, pénetken mutatja be a Fáklya Mozi és vasárnapig tartja műsorán. Csütörtökön este díszelőadás keretében, zsúfolásig megtelt né. zőtér előtt mutatták be a szovjet filmművészet kiváló alkotását, a „Berlin eleste" című film első részét. A díszelőadást a rendőrzene. kar nyitotta meg a magyar és szovjet himnusz eljátszásával. Ezután Szoó György, a Szegedi Állami Nemzeti Színház művésze Acél Tamás: Sztálin című versét szavalta el nagy sikerrel. Az ünnepi beszédet Salamon Ferenc elvtárs, a szegedi Magyar. Szovjet Társaság titkára tartotta meg. Ezután a közönség hatalmas-érdeklődése mellett mutatták be a filmet, amely osztat. Ián sikert aratott a jelenlévő dol. gozók körében. A film főhőse Alexej ívanov. a szovjet munkás, a szovjet nép. A követendő példa áll előttünk; a hősiesen dolgozó és, ha szükség van rá, szabadságáért és 0 békéért fegyver_ rel küzdő szovjet nép. Az a nép, mely vezetőjével, Sztálin elvtárssal egybeforrva tette meg a győzelmes utat Moszkvától Berlinig, ma pedig a dolgozó milliók békeharcának élén áll. Ennek tudatosítása és elmélyíti, se a magyar dolgozókban, a választási hetek egyik legfontosabb munkája — és ehhez járul hozzá eszmei mondanivalójával, kifejező művészi erejével a „Berlin eleste." A film végigvezet bennünket a Nagy Honvédő Háború eseményein, Ezerkilencszázncgyvenegy nyara, ban vagyunk. A Szovjetunió nyugati részén fekvő ipari város egyik mun_ kanepja elevenedik meg előttünk, Megismerkedünk a film főhősével, Alexej Ivanov acélöntővel és Natasával. a fiatal tanítónővel, Ivanov nagyszerű munkájával megdönti az acélöntés eddigi legjobb eredményeit, büszkesége gyárának, városának és az egész országnak. Boldogan olvassák nevét munkatársai a Pravda hasábjain a Vörös Zászló_ renddel kitüntetettek között. Másnap bensőséges ünnepséget rendeznek tiszteletére, amelyre szónoknak Nc.tasát kérik fel, Natasa a szónoki emelvényen Alexej Ivanovról beszél és arról a férfiúról, akinek az egész nép az ilyen szovjet embereket, ezeket a hatalmas eredményeket és boldog életét köszönheti — Sztálinról, így kezdődik két fiatal szovjet em. ber, egy tanítónő és egy ecélöntó szerelmi története, amelyet megismerkedésük napjától a háború győzelmes befejezéséig elevenít meg a film. Ivanov egyike a szovjet munkásoknak, akik állandóan új eredmények elérésére törekednek. munkájukat hazájuk, népük szolgálatába állítják. Sztálin elvtárs magához hívatja Ivanovot, vendégül látja. Látjuk a Politbüró tagjait, amint barátságosan beszélgetnek fvanovval. A szovjet nép és vezetőjének közvetlen kapcsolata, egyszerűsége és emberi magatartása — ez jellemzi Sztálin elvtárs és Ivanov találkozását, Ivanov lelkes szavakkal beszél munkájáról, beszél crról, hogy soha nem elégszik meg az elért eredményekkel. De elmondja azt is, hogy szeret egy leányt, de nem tadja, hogy a leány szereii-e őt. Hazatérve Sztálinról mesél Natasának. Sztálin elvtársról beszélnek az üzemekben, a földeken a szovjet nép milliói. Aranyló búzatáblákban, fiezta kék ég alatt mesél Alexej Natasának élete legnagyobb eredményről és itt vallják meg egymásnak szerelmüket is. Ekkor hirtelen elsötétül az ég és lángtengerré válik a mező: A német fasiszták megtámadták a Szovjetuniót, Ivanov és az egész szovjet nép fegyvert fog• hogy megvédje szabadságát, függetlenségét. Natasát elhurcolják a németek — a két fiatal elszakad egymástól. Minden szovjet, ember Moszkva, Sztálin elvtárs felé tekint. A népnek és vezetőjének szoros kapcsolata még erösebbé vált ezekben a napokban. De a film nemcsak ezt mutatja meg, nemcsak a szovjet nép hősi küzdelmét tárja elénk, hanem megvilágítja a két ellenséges stratégiai terv, a két világ közti éles különbséget. Fasiszta „ideológia" és fajgyűlölet az egyik oldalon — szovjet ideológia, fajok BERLIN ELESTE és nemzetek egyenjogúsága a másik oldalon. Az egyik oldalon oft van Hitler, aki még saját erejének mennyiségével és minőségével sincs tisztában, egy öntelt kalandor. Látjuk Hitlert a Reichstag parádés fogadásán, amikor közli, hogy Moszkva a lábainál hever, majd megkérdezi Jodlt, milyen hírei vannak a frontról, Jodl tábornagy azt válaszolja, hogy most a támadás előtt egy kis szünetet kell tartani. „Bolondságokat beszél — szakítja félbe Hitler —, az orosz hadsereg már nem létezik, én semmisítettem meg. Hiszen megparancsoltam, hogy november T-re foglalják el Moszkvát." — Gőring és Hitler a rádiólesége! Előre a győzelem felé Lenin zászlaja alatt!" Hitler kérdésére, hogy a rádióban ki beszél, megszólal Gőring: ,.Ez Sztálin, azt hiszem a Vörös-téren most díszszemle van." És ebben a pillanatban hatalmas erővel hangzik fel a szovjet harcosok ,.Hurrá!" kiáltása. Hitler dühében kiadja a parancsot, hogy küldjenek Moszkva fölé ezer revülőgépet. A következő képeken légicsaták, elhárító harcok sora tárul elénk.. . Egyetlen egy német repülőgép se jutott el Moszkva fölé. .. Egyetlen német katona se jutott el Moszkvába. Látjuk a Moszkva alatti havas mezőket, a szétvert német hadsereg maradványait. A másik oldalon ott látjuk Sztálin elvtársat, a szovjet állam vezető, ját, a front legfőbb parancsnokát, aki tökéletesen tisztában van az ellenség erejével és nyugodt biztonnál állnak, amikor felhangzik Sztálin nyugodt hangja; ,,A német rablók teljes megsemmisítésére! Halál a német megszállókra! Éljen a mi dicső hazánk, annak szabadsága és függet. sággal értékeli ki a mindenkori adotl helyzetet. Moszkvánál érte a német fasiszta hadakat az első csapás ég ezt követte a második Sztálingrádnál, a harmadik pedig Krímnél, Mindenütt az első vonalban, ott, ahol a legsúlyosabbak a harcok, látjuk Ivanovot és társait, amint gyözelemesen nyomulnak előre. Eközben Berlin utcáin szovjet foglyokat terelnek. Köztük van Natasa is, Hitler őrjöngve fogadja a moszkvai vereségről érkező híreket. Gőring angolszász tőkésekkel keres kapcsolatot, hogy szövetségre lépjenek velük a Szovjetunió ellen. Tárgyalásaik során már látjuk az imperialista hatalmak elkövetkezendő népellenes, szovjetell&ncs politiká. ját. Sztálingrád hós harcosai között ts ott van Ivanov, akit Csujkov tábornok ,.Vörös Zászlórend"-del tüntet ki. Csapatuk viszafoglalja Alexej szülővárosát. Az üzemet, ahol dolgozott, az iskolát, szülőházát mind ro. mohban találja. Anyja és Natasa el. vesztek. Miközben a szovjet hadsereg nyugat felé vonul, Jaltában lezajlik a szövetséges hatalamak konferenciája. Itt már egyre világosabban bontaicr zik ki az angolszászok hitszegő politikája. Churchill hazug érvekkel azt igyekszik elérni, hogy a háború minél tovább tartson, hogy a szovjet csapatok elvérezzenek. Sztálin elvtárs azonban átlát ezen a ravaszságon, megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy minél hamarabb vége legyen a dolgozó milliók számú, ra oly sok szenvedést jelentő háborúnak. Ezzel fejeződik be a fifm első része, A második részt október 25-től mutatják be a Korzó Moziban. H * A Magyar-Szovjet Társaság a csütörtöki bemutató előtt — szerdán este — díszbemutató keretében meg. hívott közönség előtt vetítette le Budapesten a ,,Berlin eleste" első és második részét, Andics Erzsébet elvtársnő• Kossutk-dijas egyetemi tanár, a „Megvédjük a békét" Mozgalom Országos Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet.