Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-13 / 239. szám

AKI AZ ÖTÉVES TERVET AKARJA: A NÉPFRONTRA SZAVAZ! Tim nappal a tanáesválasztás előtt Befejezték az őszi szántás-vetési munkálatokat Gyálarét szocialista község dolgozó parasztjai r Pártunk célMtílzésemek megvalósításában hatalmas segítséget jelent népnevelőink jó agitációs munkája, amellyel mozgósítják a dolgozókat az előttük álló feladatok végrehajtására. A gyálaréti elvtársakat is ez a tudat vezette, amikor hozzáláttak az őszi munkák sikerének biztosítására. A község elfogadta Szőreg versenyfelhívását és pároeveraenyre hívta ki a szomszédos Röszke községet. A versenykihívás után a pártvezetőség a termelőcsoport és a tömegszervezetek vezetőivel megbeszélte a feladatokat, mindenekelőtt a népnevelő, agitációs munka megszervezését. Munkához láttak a pártszervezet, az MNDSz, a DISz népnevelői és a békebizottság tagjai. Házról-házra jártak és munkájuk nyomán egyre nőtt a felszántott, bevetett holdak száma. Tudatosították, miért szükséges az őszi munkák időbeni elvégzése, rámutattak az elmúlt esztendőben végzett jó munka eredményeire. Az elmúlt ősszel is október 31-re befejezték a vetést és amikor beállt az őszi esőzés, a mag már földben volt s hamarosan kikelt. Ez a jó munka ís hozzájárult népgazdaságunk erésltéséhsz, de mindenki sajátmaga is érezhette munkája előnyeit, hiszen annak, aki később vetett, kéthárom mázsával kevesebb gabona termett holdanként. Elmondották a népnevelők, hogy a földmüvesszövetkezet havi jövedelme például a tavalyi 10.000 forintról 40.000 forintra emelkedett. A szövetkezeti boltban bármflyen árut lehet kapni, nem kell mindenért a városba menniük. Elmondották a népnevelők azt is, hogy Szegeden a kibővített üzemekben s elsősorban az uj Textilkombinátban körülbelül négyszer annyian dolgoznak a község lakói közül, mint tavaly. Elmondották, hogy dolgozó parasztságunk azzal fejezheti ki leginkább háláját a tanácsok létrehozásáéért s azzal segítheti elő a tanácsválasztások sikerét, hogy határidő előtt befelezik az őszi munkát. Az agitációban a pártszervezet népnevelői mellett különösen a nők végeztek jó munkát. Papdi Feremcné, Terhes Edéné, Szabó Mihályné, az MNDSz aktivál, Palócz Erzsi, Almási Ilonka éa Kószó Erzsi, a DISz tagjai példamutatóan vették ki részül; a népnevelő munkából. A felvilágosító munkában olyan népnevelők is kitűntek, akik nemrégen kapcsolódtak be az agitációs munkába, mint például Ábrahám József és Molnár János termelőcsoporttagok. A gyálaréti népnevelőik elsősorban az egyéni agftációt használják fel. Emellett azonban esténként kisgyüléseket tartanak egy-egy háznál, mert künn már hűvös az idő. A kisgyüléseken 15—20 perc alatt ismerteti az előadó a tanáesválasztás és az őszi munkák jelentőségét, majd a résztvevők hozzászólnak, elmondják véleményüket, Javaslataikat. Egy-egy ilyen kisgyülést rOvfd kultúrműsorral vezetnek be. Az agitáció során leleplezik az ellenség kártevő szándékalt. A község ellenséges elemei például a Jugoszláviába szökött Szélpál Antal, volit csendőr fenyegetéseit akarták terjeszeni. A népnevelők azonban résen voltak és visszaverték az ellenséges agitációt. Komócsin Sándort, aki részegeskedésével rombolni akarta a termelőcsoport tekintélyét — leleplezték és eltávolították a csoportból. Komócsin a kulák Peregi Imre jó embere volt, szabotálni akart, de a dolgozó parasztok ébersége megakadályozta a rombolást. N A jó felvilágosító munkának meg van az eredménye. Farkas Dezső elvtárs, a „Komszomol" termelőcsoport elnöke október 12-én örömmel jelentette be, hogy az őszi szántás-vetési munkákat a tanácsválasztás előtt tiz nappal — százszázalékig befejezték. A munkában élenjárt Cipak András, Bózsó Szilveszter, Faikas Mihály és Kiss Lajos. Napi teljesitményátLaguk 170 százalék volt. A mélyszántás befejezésének határideje november 10, de november elsejére azt is elvégzik. Jól megszervezték a vetési előkészületek ellenőrzését és ennek köszönhető, hogy csávázás és tisztítás nélkül vetőmag nem került a földbe. A vetésterületből a kormányzat által előirt 35 százalékot kenyérgabonával vetették be. i' i Gyálarét szocialista község, fis a gyálaréti dolgozó parasztok példát mutatnak az őszi munkák végzésében. Bebizonyították, hogy az őszi munkák sikeres elvégzésével is harcolnak a tanácsválasztás sikeréért, ötéves tervünkért s a békéért NÉPNEVELŐK J a tanácsválasztás győzelméért Csongrád Megyében számot olyan kOeség van, amely OndUdsdgdt a* utóbbi hónapokban nyerte el. Ezek. ben a községekben népnevelőink ha. tdsos agitációs fegyvere, amikor arról beszélnek, hogy a múltban 8 —10 kilométert kellett gyalogolMok a legkisebb ügy miatt is a legközelebbi községbe. A baksi népnevelő elvtársak a keddi népnevelő irt* keeleten szintén est hangsúlyozták ki, de egyben arra is rdmutaftak, hogy a tanócsvdlasztdssal a közigazgatásban, a helyi hatalom gyo. korldsdban ténylegesen részt ii vesznek a dolgozók, megválasztott képviselőiken, a tanácstagokon keresztül. A Szabad Nép felhívta a pártszervezetek flgytfcnéf ama, hogy szükséges a vonatagitáció megszervezése, mert ezen a k" rületen viszonylag még zavartalanul dolgozik a reakció. Különö* sen fontos ez a Szeged—hódmezővásárhelyi és Szentes—hódmezővásárhelyi vonalon, ahoj többszáz munkás és tisztviselő utazik a reggeli és esti vonatokon. A vonat-agitátorok beszélgessenek el a megválasztandó helyi tanácsokról. Növeljék ezzel is a dolgozó tömegek érdeklőlését az október 22-én tartandó választásokkal kapcsolatban. j ;A választási agitáció 'döntően a lakóterületeken folyik. Ezért a népnevelőknek alapos helyi ismere. tekét kell szerezni arról a területről, ahol felvilágosító munkájukat végzik, hogy a dolgozók minden kérdésére világos választ adhassanak. A dolgozókkal való beszélgetéseik alkalmából döntó figyelmet szenteljenek népnevelőink a Párt szerepének tudatosítására. Hangsu. A pitvarost pártszervezet átcsoportosította a népnevelő portot. A legjobb népnevelőket most arra a területre küldik, ahol a békekölcsönjegyzés alkalmával kevésbbé jó eredményt értek eL Ezeken a helyeken sűrűbben tartanak röpgyűléseket ls, hogy a dolgozók mindegyike megismerkedjen at előttünk álló feladatokkal. lyozzdk ki, hogy a felszabadulás óta elért eredmények annak köszönhetők, hogy Pártunk sikeresen valósította meg a dolgozó nép aka. rátát, a dolgozókat a feladatok megoldására mozgósítani tudta, A tandcsvátasztásndl tehát a dolgozóknak Isméteken fel kell sorakozniok a Pdrt-vezette Népfront mögé, hogy építésünk további feladatait is sikerrel hajthassuk végre. ! Az országos versenyben a székkutasi gépállomás az elsők közé került az őszi talajmunkák végzésében Csongrád megye gépállomásainak Iraktoristál versenyben végzik az őszi szántás-vetési munkákat, A versenyben főszempontnak tekintik az erőgépek és a munkaidő százszázalékos kihasználását, az üzem járat csökkentését. Céljuk: a minőségi és mennyiségi munka fokozásával biztosítani jővőévi bőségesebb kenyerünket. A gépállomások dolgozóit munkájukban lelkesíti az a tudat, hogy okótber 22-re, a tanáesválasztás napjának tiszteletére a megye minden községében bele jezzék az őszi munkákat. Az őszi szántás vetési terv teljesítésének egyik előfeltétele az őszi és tavaszi talajmüvelési szerződéskötés. A megye gépállomásai országos viszonylatban ötödik helyre kerültek a talajmüvelési* szerzdéskötésben a 38. hét végéig elért 80.6 százalékos eredményükkel. Az elő irányzott tervet az őszi munkák te rén megyénk gépállomásai 27.3. míg a 38. hét végéig beütemezett tervet 111.9 százalékig teljesítették. A gépállomások traktoristáinak tovább kell fokozni munkájukat, ha utói akarják érni Szolnok, Békés és Hajdú megyék gépállomásait. Annál is inkább fokozni kell a munka ütemét, mert Baranya megye gépállomásai mindössze csak kéttized szó. zalékkal maradnak le a csongrádmegyeiek mögött, Csongrád megye gépállomásai közül az őszi munkák versenyében az első helyre a székkutasi gépállomás került. A 38. hét végéig őszi talaj 160 vagon burgonyát kap Csongrád megye A belkereskedelmi minisztérium arról értesítette Csongrád Megyei Tanácsa végrehajtó bizottságát. hogv a burgonvaellá itáfl biztosítása céljából 160 vagon burgonyát kap a körnve-.megyéktől. A burgonyaszállítás yövid időn belül megkezdődik. munkatervét 52 százalékra teljesítette. Nem sokkal marad mögötte azonban a mindszenti, cserebökényi és a deszki gépállomás sem, A hát ramaradottabb gépállomásoknak pél. dát kell venniök a székkutaaiakrŐl, hogy ők is megközelítsék, sőt túlteljesítsék a kutaslak eredményét. Követendő példa valamennyi csongrádmegyeí traktorista előtt 'Átveri János székkutasi traktorista munkája. Árvái János már a 38. hét vé. gére 106 százaékra teljesítette őszi tálajmunkatervét. Jól végzi munkáját még Fejei Rózsi székkutasi traktorista leány is, aki már 71 százalékban teljesítette ószi talajmtmkáját. Nagyp'éó Sétndorné népnevent igy érvel, igy mutatja be a takács gyors, büTokrdciamentes ügyintézését: „Hónapokig jártam a városházára, hogy az Oncsa.telep egyik utcasarkára szereljenek villanyt, mert az esti órákban hazaigyekvók legtöbbje az árokban köt ki. Nem vok a kérésnek foganatja. Mikor megdlakult a tanács, bementem és mindjárt intézkedtek. Az éfedmtnyi hdrom nap alatt jelszerelték a vülanyt az emiitett sarokra." Népnevelőink saját községükből, városuk, bél hozzanak fel hasonló példákat annak bemutatására, hogy már. az ideiglenes tanácsok is mennyivel jobban szolgálják a dolgozó népet, mint a mult rendszer, bürokráUkut közigazgatása. •{ A békekölcsönJegyzésnél népnevelőink elkövették azf a hibát, hogy a körretet az első napon less aiadták, így nem végezhettek ered. ményes, meggyőző munkát. Népnév élőink a körzetükbe beosztott választókkal hosszabb Ideig foglalkozzanak, hogy azok megismerjék a tanácsok lényegét, megismerjék, hogy mit jelent majd számukra * megválasztandó tanács. Már most mozgósítani kell arra, hogy a vá_ lasztópolgárok mindegyike éljen Alkotmányadta jogával és résztvegyen a választáson. Tehát népnevelőinknek magyarázni kell a dolgozók felé, az Alkotmányban lefektetett jogokat és kötelességeket is. Falusi népnevelőink ne csak azt mondják a dolgozó parasztoknak, hogy az ószi yetószántdst és védési október 22-re végezzék el, hanem igyekezzenek elérni azt, hogy a versenymozgalom kiszélesítésével ezt a munkát már a tanáesválasztás előtt végezze el minden dolgozó paraszt. Népnevelóink mutassák be a szabotáló kuldkokat, de ugyanakkor. mutassanak rá a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok élenjárására, amelyek már épnek a munkának végefelé közelednek. „Majd ötvenben4 — Apám akkori elbeszéléséből tudom, hogy azelőtt js Igy lehetett. Most is így volt, — Azután, hogy a „szent Mihály dere" lecsípte az árkok partját és a legelőkön maradt sárguló füvet, egy napon hosszú szekér érkezett hozzánk, derekában néhány mázsányi kukoricát hozott. Lerakták a földre, s aztán elment a szekér, nem is jött újra csak egy év múlva. Én nem tulajdonitoltam különösebb jelentőséget ennek a látványnak, roppant egyszerűnek, közönségesnek tartottam, de azt láttam, hogy -pám mindig nagyon nehezen várta ezt a napot. Megtudtam iőle aztán a várakozás okát is. — Ez a szekér hozta egész nyári keresetét. Ezért a néhány mázsányi kukoricáért kelt egész nyáron kora hajnalban. ezért dolgozott a százholdas Dckány Sándoréknál, ez termett neki a negyedes kukoric.aföldön. Amint elmondotta, tavaly sokkal több jutott neki, most az egész nyári munkájának ára csak néhány nagy kasra való kukorica volt. A szomszéddal bírálgatták a kis rakást. Még most is emlékszem rá, apám akkor még előttem érthetetlen keserűséggel jegyezte meg. mi az istent csináljon a szegény ember, ha egyszer nem termett több, s még háromnegyed részét ennek a szűk termésnek is oda kell adni. Cudar tavasz vár ránk — mondotta apám, s aztán nagyot káromkodott. földhözcsapta a kezében lévő kukoricacsövei Csak annyit mondott még utána, „no majd — majd ötvenben" — Ezt máskor is hallottam már föle, de sose értetlem. vájjon mit akar ezzel mondani. Ha megkérdez'em tőle, mi az, hogy ,,majd ötvenben", mindig csak ennyit mondott; — Minek magyarázzam, úgyse erted még meg. Nem is mzrtcm tovább érdeklőd-, ni. Ebben a mondásában valami rendkívül félelmeteset, nyomasztót éreztem. Ez különben arcáról is látszott. Elbcn az időben még itthon töltölt néhány napot, egyszer aztán kora reggel elment hazulról, csak kcsö ejseaki jött haza, Igy ment ez hosszú időn keresztül. Később aztán már éjszakára is csak 'éha jött haza. Később tudtam meg, hogy hónapos cselédnek szegődött a Halmádi-birtokra, Így egész téten — még vasárnap is — csak néha jött haza, akkor is csak nagyon keveset foglalkozott velünk. — Valami bankról, végrehajtókról beszélgettek anyámmal. Néha hangos káromkodásba tört ki. Ilyenkor kiment a szobából, csak kintről hallatszott be: „Én már többet nem tehetek. Hát ha akarják, üssék el a fejünk felől est a viskót is." Ilyenkor, ha aközelébe mentem, mindig megbékült, mosolyogni próbált, valamit mesélt. A mesének a vége mindig ez lett: „Majd ötvenben" — s még megtoldotta egy-két mély sóhajtással * Már tavasz volt A nap dél felé egyre melegebben kezdett sütni, a tanya mqgöfti vályogos gödör szélén a térdigérö vizböl itt-ott kibújtak a leheltctfinomságú idei fű- és csatakszálak. Ezek jelezték, hogy vége a télnek. Ahogy láttam az emberek arcán, ennek mindenki örült, de nálunk mégis mintha semmi sem történt- volna. Követkteeft, hogy egy váratlan napon apám itthonmaradt. Ennek a napnak a dátumát már csak azután tudtam meg, mikor iskolába kezdtem járni, $ el tudtam olvasni a régi papírokról. 1937 április negyedikén volt. — Le s fel járkált a szobában, negyedóránként félrehajtotta az ablakon a függönyt, kinézett a dülőúlra. Mindig csak ezt szaporázta;, — Talán nem ig jönnek. Látszott, hogy egyre idegesebbé válik arca. Éreztem ezt abból, hogy később már nem szólt, semmit. Egyszer anyám is az ablakhoz lépett, rémülten mondotta; — végünk van. A kíváncsiság hajtott — felkapaszkodtam az ablakra én is. — A dülőút végén egy lovasfogat közeledett, A kocsi után rengeteg biciklis, gyalogos nő és férfi jött. Apám rémülten nézett körül a szobában, mondani akart valamit, de aztán csak csapott egyet a kezével. Mielőtiünk nem mert szólni, mert hát a gyerekek, azok mindent kikotyognak, de anyám értette, hogy mit akar mondani, sőt válaszolt is rá: — Pont te akarod, hogy kegyelmezzenek, hisz a világ is tudja rólad, hogy vörös katona voltál. Azt is tudják, hogy ültei is érte. Hadd tudják' mind a gyerekek is, most már úgyis mindegy. A félelmetes nyomás most még erősödött a szobában. — Az úton mozgó tarka „hadsereg" egyre közelebb ért. A fogat megkerülte a házat, az istálló mögött állt meg. A tömeg körülfogta a kocsit. Az emberek arcán különös kajánság mosolygott, valamennyien a zsebüket tapogatták, papírpénzeket számláltak. Az ablakon keresztül láttam, hogy irigyen néznek egymásra. meg hogy valami nagy dologra készülnek. Lsktttik vagy, százötvenen. Apám eléjük se ment, csak at ablakból nézte 6 is. micsoda fen* „lakdalom" készül itt. A tömeg nem győzte kivárni, végül is két vörösképű, birgericsizmás úr jött érte. Törtettek befelé a szobába, kopogás nélkül lökték be az ajtót. Az egy'k egy hosszú pálcával csapkodta birgerijét, köszönés nélkül förmedt apámra; — Mi az, szomszéd .•ári', de *a* vcmyú képe van. Azt hiszem, tudja, hogy miérf jöttünk. Hol a pénz, fizet vagy nem fizet, vagy elárverezzük ezt a kalyibát, meg a földjét. Néma csend támadt a szobában, apám. nem szólt semmit, arcáról fájdalmas gyűlölet és méreg tükröződött, szája szélét erősen harapta, bizonyára azért, nehogy valami „rosszat" mondjon. Végül is anyám kérdezte: — Aztán mennyi pénz kellene áz uraknak? Markában öri vagy hat darab fizpengőst és egy csomó rézfillérl szorongatott, A vörösképű anyám kérdésére nem szólt semmit, gúnyosan röhögött, valami ilyesmit sziszegett a foga között; . — Koldus fajzat, az anyjuk , ., — aztán sarkonfordult, kifejé igyekezett. A nyitott ajtón keresztül behajlott a tömegből, amint egy börködmönös ember a kocsin állva fakalapáccsal az ülés szegőjét ütőgeteve hangosan kiáltotta; — Hétszáz pengő először,,, hétszáz pengő másodszor.,, Utána hangos felkiál ások hallatszottak a tömegből — nyolcszáz — nyolcszázötven, kilencszáz. — A ködmönös kezdte előröl — kilencszáz először . . , egy felkiáltásra hozzátette — k'dencszázötvcn másodszor,