Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-12 / 238. szám

BE KE BIZOTTSÁGAINK Á TANÁCSVÁLASZTÁS SIKERÉÉRT CSÜTÖRTÖK, 1980. OKTÓBER 16 I " • ' ' - ­Nép k öztársaságunk államszervezete Ha végigtekintünk a békéért vívwtt harc győzelmi állomásain mésállapMiatjwk, hogy ez a harc szegedi viszonylatban is je­lentős eredményeket hozott Megállapíthatjuk, hogy a szegedi dolgozók is egyöntetűen, szilárd elsaántAáogal sorakoztak fel azoknak a feladatoknak tnegva­lóAítására. amelvek dolgozó né­pünk békéjének biztosítását szol­gálják. A stockholmi békefelhí­vás aláírásgyűjtő mozgalmában, a hős koreai nép megsegítésében, a termelő munka napi feladatai, nak megvalósításában s most legutóbb a békekölcsön jegyzés­ben is bebizonyították a szegedi dolgozók, hogy elszánt harcosai a béke ügyének. Az elért eredmé­nyekre visszatekintve nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Pártunk vezetésével vívott hatalmas hé­keharcban nem kis szerepét, töl­tenek bé békehizot.tsáraink, ame­lyek konkrét feladatok megoMá* sán keresztül segítik, támovmtiáfc és szer­mik „ szegedi dolgozók bő. kéért folytatott harcát. Békebizottsévaink munkájának két új, nagyjelentőségű állomé, su következik most. Október 22-én választjuk meg a helyi ta­nácsokat, november 4—5-én pe­dig megtartjuk az Országos Bé­kekongresszust. Békevédelmi bi­zottságainknak eddiginél fo­koíobtabb lendülettél kell mun­kához látniuk. hogy jelentős se­gítséget. tudjanak nyújtani a két feladat sikeres megoldásához. A szegedi dolgoaék számtalan­szor meggyőződtek már árról, hogy a békéért folytatott harc­nak ki kell domborodnia a tér­meid munkában éppúgy, mint a népnevelő, felvilágosító munká­ban. Száz és r'áz lehetőség áll békevédelmi bizottságaink előtt, hogy dolgozó népünk áldozat­készségét. amely a béke megvé­désére irányul. szilárd, céltudatos egységbe I kovácsolják a békéimre slkc. re érdekében. Már eddig is számos példát hoz­hatunk fel arra. hogv békebi* zobtf.ágaink meg tudják oldani ezt* a feladatot. Békebizottsága­ink eddig is Sikerrel mozgósítot­ták az Uzemtk dolgoaé-'t ai öt­éves terv rhegva'ósítáSáéM foly­tatott harcra. A Magyar Kender erőtelepének dolgozói például 34 hosszúlejáratú vernenyszerződést i kötöttel., ho"' ezíel is boibizo­' ftyítsák. megértették, milyen eszközökkel kell harcolni a bé­ke ügyéért. A Gázműveknél a bekébizottság tagjai élenjárnak a termelő munká­ban. Varga István és Hladók János szerelők a békebizottság tagjai pél. dául 125.6 százalékot teljesítenek. Több szegedi ütemben a békebizott­Ságófe békeműszákot szerveztek. Nem elégednek meg azzal, hogy fcsupén kiegyűléscken foglalkoznak a békéért folytatott harc kérdései­Vei, hanem felhasználják munkátokban az agitáció egyéb eszközeit is. RékebizoMságaink arra töreked­nek, hogy mindinkább kiszélesítsék az agitációs munkát, minél agyobb tömegeket vonjanak be a kisgyülft. tekbé. Békekbizottságaink egyik lcgtoöto­tabb feladata, ag ellenséggel szemben vívott harc, az imperialisták belső ügynökei hazugságainak, rá­galmainak leleplezése. Felismerte ezt például a Délma­gyarorsZág ítostkiftószitő NV bé­kébizottsága iS, ahol a röpgyii­hésen a dolgozók élesen elitélték ázokat, akik sorbanálCással, rém­hírek terjesztésével igyekeznék hangulatot kelteni. A röpgyülé1 sen résztvevők megfogadták, hogy nem támogatják sorbanál­lásukkal az ellenség aknamunka­ját. Békebizottságakik kivették ré­tjüket most legutóbb a bskeköl­csohjegyzés sikeréért folytatott harcból is. Tudatosították a bé­keitölcsöhjegyzés jelentőségét, megmagyarázták, hogy a béké­li öjosönjegyzés a béketábor erő­sítését szolgálja. A dohánygyári békebizottság tagjai például élenjártak a Békekölcsön jegyzésében, de a jegyzés­gyiijíésöen is. Mtaden eddiginél fokozottabb se­gítséget kell nyujtaüiók békebizott­ságainknak a tanáesválasztás si­keréért folytatott harcban. Békebi­eottságainknak lendületes, széles­körű felvilágosító munkát kell foly­tatótok a tanács választások előké­szítésében, a jelűitek népszerűsíté­sében. Étnek azonban igen fontos előfeltétele, hogy békebizottságaink felszámolják a munkájukban meg­mutatkozó hiányosságokat. Nem egy helyen tapasztalhatjuk például, hogy a békebizottságok titkárai nem aktivizálják kellőképpen a békebizöttság tagjait, így a munka zömét lílnguk végzik el. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmé­nyek között nem is végCzbetrek eredményes munkát. Békebizpttsá­gi titkáraink egy részénél igen nagy lazaság tapasztalható. Nem járnak el azokra a fontos megbeszélésekre, amelyek elősegítenék munkájukat és megszabnák a megoldásra váró feladatokat. Békebizottságainknak sZorosabb­fa kell fűzni a kapcsolatot a helyi pártszervezetekkel. Ugyanakkor pártszervezeteinknek is fokozott mértékben kell támogatni munká­jukat, mert csakis ebbeii aZ esetben tudnak békebizottságaink eredmé­nyes munkát végezhi. Az eddigi jelek is azt mutatják, hogy békebizottságaink megértették a tan ács választás jelentőségéi, meg értették, hogy ez a békéért folyta­tott harc újabb, jelentós állomása lesz. Bizonylja ezt á Belváros V. területén működő 26 békebizottság versenyfelhívása. Ez a 26 békebi­zottság versenyre hívta az összes sze­gedi békebizottságokat a ta. nácsválasztások sikerének biz­tosítása érdekében. Megfáradták, hovv felvilágosító munkájukkal elérik, hogy a kerü­let minden egyes dolgozója lesza­vazzon. Számos szegedi békebizott­ság csatlakozott már ehhez a ver­senyfelhíváshoz. A „Dózsa" ter. melócsoport békebizottsága ugyan­akkor, amikor elfogadta a ver­senyfelhívást. versenyre hívta ki a „Táncsics" termelőcsoport békebi­zottságát. A Szegedi Cipőgyár bé­kebizottsága Ugyanakkor, amikor elfogadta a vefsenyfelhívást, vál­lalta, hogy a békebizottság tagjai a falun is arra törekednek, högy a dolgozó parasztok kivétel nélkül le­adják szavazataikat. fia igy sorolhatnánk tovább a példákat, amelyek mind azt bizo­nyítják. hogy hékebizottságaink fo­kozott jó munkával készülnék a ta­nácsválasztásiakra, c Pártunk irány mutatásával méltóképpen veséik ki részüket ebből a harcból, amely a dolgozó náo hatalmának, békéjének megszilárdítását jelenti. ^ felszabadulás előtti Magyar­országon ii — mint minden burzsoá államban — a hatalmi és államigazgatási szervek az uralko­dó osztály, a burzsoázia érdekeit védelmezték és képviseltek. A par­lament soha nem Volt és nem is lehetett a tiép szerve. A helyi ha­talmat a kormány által kínevezett hivatalnokok gyakorolták. Ami pe­szervre egyaránt kötelezőek. Az or­szággyűlés ál-apitja meg az állami költségvetést, a népgazdasági ter­vét. Az 'országgyűlés t&gjsi — a dolgozók közül választott képviselők saját soraikból megválasztják a népköztársaság elnöki tanácsát és a minisztertanácsot. Az elnöki tanács gyakorolja az államfői feladatokat és az ország­ORSZÁGGYŰLÉS Népközt. Elnöki Tanács* il i i'T i>* »• MEGYEI TANACS Végrehajtő bizottság Osztályok BUDAPESTI VÁROSI TANÁCS Végrehajtó bizottság Osztályok \ VÁROSI KERÜLETI TANÁCS Végrehajtó bizottság Osztályok JÁRÁSI TANÁCS Végrehajtó Bizottság Osfctátyok VÁROSI TANÁCS megyéitek köfevetlfinöl alárendelt városok VB Osztályok A HATÁRON INNEN ÉS TUL KÖZSÉGI TANÁCS jfégrehaitó Bizottság Nagyobb hözsegeküen csoportok VÁROSI TANÁCS végrehajtó bizottság Osztályok -NMjr Egyfes városokban Városi Kerületi Tanács »8y»lóri csók Mltkoleen VB OlUdjyok Az őszi nap fényesén süt le A vidékre, sugarával bearanyozza a tájat,. Megcsillan a frissen ki­kélt árpavetés gyenge skálám, á jó eső hatására újjáéledt, lucer­na és fű tetején. A 35-ös HofheVr traktor éles ekéje felfelé fordí­totta a fekete termékeny földet » most ott fekszenek egymás .mellett megszámlálhatatlan soka­ságban a felszántott, barázdák. Ilyen csendes, napsütéses dél­utánon messzire ellátni, túl a határön. Gondolkodóba ejti az embert, amit odaát, Jugoszláviában lát és az. amit itt a röszikei földe­ken. Itt mindenütt, élénk sürgés­forgás, a kukoricaszár utolsó ké­véjét most viszi kocsiián ez egyik dolgozó paraszt. Több ku­koricastórat nem is látni az egész környékén. Az utölSó ké­véig betakarították a dolgozó parasztok, högy helyét árpával, búzával vessék be. még pedig sürgőién. Távolabb asszonyok lányok szedi,; az érett pirospap­rikát, szorgalmasan hajlong a nak és a paprikaföld szélén minden­felé telt paprikászsákók látha­tók. Mindenki dolgozik, minden dolgos kéz azon igyekszik, hogy ezévi termésünket a hideg idő beállta előtt betakarítsa és a magot a földbe vess*. A csendet távoli traktorzúgás töri meg. Nem is látni mind­egyiket. de monoton súgásuk el­árulja. hegy vannak, dolgoznak, szántják, vetik a földet, mögöt­tük eCTvra szaporodnak a fel­szántott és bevetett földterüle­tek. A határön innen már alig látni fel nem szántott földet. Szép világoszöld bársonyszőtiyeg­fcónt terülnek el az arányosan kikelt árpa vetéseket. Minden büs2ke. boldog örtamel tölti el az embert. Láthatjuk, hogy dol­gozó népünk vas»2orgalommal. buzgó igyekezettel siet elvégezni az őszi munkát, A dolgozó pa­rasztok síorgos munkája is bi­zonyítja. követik Pártunkat, he­lyesnek tartják útmutatásait, de bizonyltja azt is, hogy a röszkei és gyálai dolgozó parasztok tel­jesítik vállalásukat.: a tanács­választások előtt elvégzik az őszi szántást-vetést. Tekintetünk átsiklik a hatá­ron túlra. Az ember úgy érzi. mintha a senki földjén túl egy másik viltotasz lenne. Pedig csak egv keskeny földsáv a senki földje és a hátár válaBztja el a két országot. A magyar dolgozó parasztok az utolsó kéve Szárat is betaka­rították már. de odaát még s'in. te hiánytalanul, minden szárkúp felismerhető, künn vannak még a kukorleaföldön. Olyanforma a két földterület egymás mellett, mintha a mi időszámításunk egv hónappál előbb lenne. Nálunk felszántott földek, vetések zöldéi­nek. odaát pedig még csak moz­gást is alig észlelni. Jugoszláviá­ban a dolgozó parasztok nem lát­ják értelmét a munkának. —Mi. ért is ? — Talán elnyomóiknak, a Tito klikknek é* azok gazdái­nak, az amerikai imperialisták­nak termeljenek? Azoknak igye­kezzenek az őszi munkák időbeni elvégzésével? Ők meg éhezhet, nek. vagv éppén éhén is halhat­nak. mert úgyis elveszik tűlük terményeiket. Ezért nem igye­keznek az őszi betakartíási és áíántásS-vetési munkákkal. Igy volt ez a hyáron is. Nálunk már csak szalmakazlakat lehetett lát­ni. amikor odaát még keresztek­ben volt a gabena. Titó népelnyomó rendszere így is megbosszulja magát. Nálunk vidáman zúgnak a traktorok, olajosruhájú fiatal traktoristák irányítják a gépeket és minden kis időt gazdaságosan, jól ki­használnak. hogy minél előbb földbe kerüljön a mag, dolgozó néjünk jövcéVi kenyere. Uj, mo­dern vetőgépet húznak a lovak, dolgozó parasztjaink szinté el is felejtették azt az időt. amikor kézel szárogatták a magot. Igy jobb. gyorsabb, több és biztosabb a termés. De lássuk, mi van odaát a há­táron. Nem iá, kell túlságosan megerőltetni a szemet; egyetlen embert lehet csak látni. Fárad­tan megy az eke után. A hatá­ron is áthallatsz-'k a mi trakto­raink zúgása. De számára csak ábránd a aépi segítség. A jugo­szláv dolgozó parasztok számára r.em készítenek traktort, vetőgé­péí. csak fegvvert. Azt, is elnyo. másukra és Titóék háborús ter­veire. Távolról is láthatni, a s2ántás után rögtön elvégzik a vetést — kézzel. Ugy, ahogy ré­gen nálunk is vetettek a dolgozó parasztok. A két határ összehasonlítása vhlóság és éz a valóság minden­nél ékesebben bizonyítja, abban az Országban, ahol a dolgozó nép a hatalom birtokosa, gazda­gabb az élét. a dolgozó paraszt­ság is a felemelkedés útján jár. Abban az országban pedig, ahol a dolgozó nép elnyomói a háta­lom birtokosai, kizsákmányolás, elnyomás a dolgozók osztályrészé. (m.U dig A „választható" községi „ön­kormányzatokat" illeti, ézek sen' voltak mások, mint a kormány hi­vatalnokainak ellenőrzésével erőtlen nyúlványai a bürokrat'kus á'.lamgépezelnek. . _ Népköztársaságunk a dolgozó nép állama. Alapvető feladata a szocia­lizmus építése, a bíké védelmé az imperializmus kű'-ső és belső ügy­nökéivel szemben. Ahogy feladataink különböznek, úgy kcil különbözn e államunk szer­vezetének is a kizsákmányoló ál­lam szervezetétől. A felszabadulás óta hatalmas váhozásokoh ment át a régi állami szervezet, de a ftl» építés formája megmaradt a helyi igazgatásban. Ez a régi forma ab kalmatlan arra, hogy a« előttünk álló négy feladatok megoldását se­gítse. Ezért — mint- alkotmányunk ku mondja — Párttink vezetésével, a SiftVjéhihió támogatásával, a Szov-* jctunió több mint 30 eSZtendös szo­cialista építésének tapasztalataira támaszkodva létre kell hozni azt az államszervezetet, mely biztosítja a dolgozók tevékeny részvételét az államhatalom gyakorlásában. Ez az államförma a tanácsrendszer. „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó bépé". Valamennyi hatalmi szervet — országgyűléstől a községi tanácsig — a legdemokratikusabb választó­jog aLpján a dolgozók közül maguk a dolgozók választják. Mhdéti ha­talmi szerv a választóknak fé'e'-ős. Államhatalmi szerveink — mint a Szovjetunióban — a demokra­tikus centralizmus a'apján épii'hek fel. Ez azt jelenti, hogy köz­ponti iránvitással biztosítjuk a* állam feladatainak teljesítését, Államszervezetünk é'-én az or­szággyűlés népköztársaságunk leg­felsőbb államhatalmi szervé áll. Az országgyűlés alkotja a töévériveket, amelyek minden állampolgárra, minden államhatalmi és igazgatási gyűlést megillető jogkört akkor, amikor az országgyűlés nem ül együtt. Áz elnöki tanács munkájá­ért az országgyűlésnek felelős. A minisztertanács összefogja és irányítja nz egyes minisztereket, a közvetlenül alája rendelt országos szervek, Valamint az összes helyi tanáes munkáját. A miniszterta­nács az országgyűlés végrehajtó, intézkedő szerve. A hetyi tanácsok megválasztásá­val megszűnik államhatalmunk fel­ső éé alsó szervei között fennállt kettősség: mint a legfelsőbb ál. íamhatalmi szervekben, a legalsób­bakban is a dolgozó nép választóit és a népnek felelős küldöttei útján gyakorolja a hátalmát. Az országgyűléshez és az elnöki tanácshoz á minisztértáhácsort ké. resztül kapésolódnak áz államha­talom helyi szervei, a megyei já­rási, városi, községi és váfosi ké. rületi tanácsok. A tariáésok mflkö. dését a minisztertanács irányítja és közvetlenül felügyet a budapesti városi .s a 19 megyei tahács mürt-i kájára. A Fővárosi Tanéck irányítja és segíti Budapest 22 kerületének ta­nácsait. A megyei tanácsok a játár sok és a megyei tanács alá tartöző városok tanácsának munkáját irá­nyítják, a járási tanácsok pedig áz alájuk tartozó városok és a terüle­tükön léVő Valamennyi község niuni. káját. A tanácsok szervezete egységes. A tanácstagok saját soraikböl megválasztják a végrébajtöbizótt. ságot, a végrehajtóbizottság ugvancsak saját soraiból ní elnököt, elnökhelyettest, éá titkárt. Abban az időben, amikor a tanács nem ül együtt, a tanács jogait á végrehaj­tőbizottság gyakorolja. A helyi tanácsok végrehajtó­bizottságai mellett a tniPdehnapi ügyintézést hivatali szérvúzét vég­zi, tagjai állami alkalmazottak. A hivatali szervétet a feladatoknak megfelelően osztályokra tagozódik. Az, osztályok méllett a dolgozók­ból alakült állandó és ideiglenes bizottságok 6egítik, ellenőrzik a munkát. A lanácKválasTiásnk síkeréért versenyre hívjuk Szeged összes bék ebizottgágait A Belváros V. pártszervezet te­rületén működő huszonhat béke­Uzottság pár nappal eZelött ösZ­zevont békebizottsági értekezletet tartott^ amelyén kiértékélték ed­digi .munkájukat s megbeszélték az elkövetkező feladatokat. A bókebizetosjg tagjai :tz érte­kezleten na"" lelkesedő-"*' fogad­fák él az alábbi vétsényfelhívást. „A Belváros V. pártszervezet területén működő huszonhat béke­bizóttsái tagjai magunkévá tértük a Nép/ront Célkitűzéseit és étért a hnáOsválasztásóklg terjedő idő­szakban még fokozottabb felvilágo­sító munkát végzünk a választási győzelem érdekében. Felvilágosító nturtkánkkal él akarjuk étni. hógy területinkön mindén választójog­gal rendelkező dolgozó lssíovaz­ioh: A tnnűtsrélasztí s p-kerés megvalósításáért Versenyre hívjuk Szeged ösezéS békcbiíóttságait."

Next

/
Oldalképek
Tartalom