Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-12 / 238. szám

(CSÜTÖRTÖK, 1950. OKTÓBER 1? AZ OTEVES TERVERT A Kiskundorozsmai Pamufszövő dolgozói elfogadták a Textilkombínát versenyfelhívását ' 'Á Kiskundorozsmai Pamut­yaövö dolgozói is megvitatták & Textilkombinát versenyfelhí­vását és lelkes gyűlés keretében egyhangúan magukévá tették azt. Tudják, hogy a verseny el­fogadásával és sikerrevitelével a szocializmus építését gyorsít­ják meg s az ötéves terv sike­res végrehajtását segitik elő. A kollektív versenyelfoga­dás mellett több dolgozó igen értékes felajánlást is tett. Szi­lágyi Júlia szövőnő például fel­ajámloltta, hogy további 6 szá­zalékkal javítja a minőséget s ernek a felajánlásnak teljesíté­sében párosversenyre hívja Kó­nya Erzsébet szövőnőt. Kónya Jánosné és Soós Mária között szintén minőségi verseny indult. Csonika János művezető mennyi­ségi és huliadókcsökkentési Versenyre hívta ki a Szabados­Éaittit. Varga Rozália felaján­lotta, hogy normáját még 2 szá­zalékkal túlteljesíti. Farkas Já­nos a minőségi ellenőrző cso­port nevében vállalta, hogy a fonalvizsgálást 100 százalékig elvégzik, hogy a szövők elérhes­sék célkitűzésűket, azt, hogy 93 százalék elsőosztályu árut gyártsanak. Igen értékesek a Kiskundo­rozsmai Pamutszövő dolgozói­nak minőségi felajánlásai. Min­den hozzászólás amellett tett hiltet, hogy az ötéves tervet csak ugy tudják igazán teljesí­teni, illetve túlteljesíteni, ha nemcsak azt nézik meg, hogy mennyit gyártanak, hanem azt, is, hoigy milyen árut gyártanak. Az egyre emelkedő életszínvo­nal alaposan megnövelte a dol­gozók igényeit is és a dolgozók ma már nagyon is megnézik, mi­lyen minőségű árut vásárolnak meg. A Kiskundorozsmai Pamut­fonó dolgozóinak célja: jó árut, több elsőrendű árut gyártani a dolgozóknak. Feilödlk a munkemódszeritsdásl mozgalom a Jutafonögvárban A munkaverseny igen lényeges eleme a jól megszervezett munka, módszerátadás• A munkamódszer, átadás a többtermelést segíti elő, célja az, hogy minél több dolgozó Végezhesse könnyebben, eredmé­tiyesebbCn munkáját. Ezt a tényt ismerték fel a Szegedi Jutafonó­gyárban is és arra törekednek, hogy a munkamódszerátadási mozgalmat minél jobban kifejlesszék. Csányt Józsefné elvtdrsnő, az özem. egyik kh'dló dolgozója a fonógépek időben való leállításával, a gépdllások ki­küszöbölésével elérte azt, hogy napi 20 kilogrammal többet tudott ter. melni. Csdnyi elvtdrsnő most mun­komódszerét havonta 8 dolgozó tár. sdnak átadja. Szövődd viszonylatban Márta Károlyné elytársnö adja át munka, módszerét ez év végéig minden 1 gépes szövőnőnek. Ez a munkamód­szer abban áll. hogy Mártaná elv­társnő a hulladék copsvégeket tiira felköti és felcsavarja, ami dlfal kö­rülbelül 90—95 százalék hulladék­megtakarítást lehet elérni. fl Mawr Kenderben kiadták a [elszá!: „llrcca! a minő?íg leié!" A Magyar Kender a nemrégi­ben végrehajtott profilirozás kő. vetkrztében az ország egyik leg­jelentősebb műszaki textiliákat gyártó üzemévé fejlődött. Éppen ezért különös fontossága van an­nak a mozgalomnak, melyet a Magyar Kender dolgozói a minő­ség megjavítása érdekében indí­tottak el. A dolgozók elhatároz­ták. hogy a terv negyedik ne­gyedévében 85 százalék elsőosz­tályu minőségi árut gyártanak Ennek a tervnek végrehajtása Igen komoly feladat. A legelső tennivaló bevezetni a minőség Vonalán is az egyéni felelősséget. Minden gépi munkásnak liiba­lapja van. amelven kimutatják a napi teljesítményben mutatko­zó hulladékot, felesleges anyag­pazarlást. valamint a piszkos áruk gyártását is hibapontok formájában. Minden üzemrészben berende­zik a selejtkiállítást, melynek ke. rétén belül szemléltetően bemu­tatják. mit jelent népgazdasá­gunk szempontjából a selejt. A dolgozók saját életükből vett példákon keresztül győződhetnek meg. milyen kárt okoz az ország valamennyi dolgozójának, aki se­lejtet. hibás árut gyárt. A minőség megjavítása érde­kében a legjobb minőségi dolgo­zók rendszeresen átadják ta­pasztalataikat a gyengébb mun­kát végző dolgozóknak. A dolgo­zók között minőségi párosverseny indul meg s a munka vonalán mindenütt érvényesítik az ötéves terv sikeres túlteljesítése érde. kében kiadott ;elszót: ..Arccal a minőség felé!" 47 jól berendezett UdUIÜ vária a textilipari dolgozúkat Az ötéves terv első évében ál. lamunk jelentős összegeket fordí­tott a textilipar szociális és kul­túrális jellegű beruházásaira. A Szegedi Textflkombinátnál rövide­sen hozzáfognak az új, modern napköziotthon felépítéséhez. Kor. szerűen felszerelt orvosi rendelőt kapott a Pápai Textilgyár, az El­ső Magyar Cérnagyár és a Fe­hérneműipari NV. Az egész or­szágban az üzemi fürdők, konyhák, napközi és csecsemőotthonok, böl. csődék és üdülők sokasága épült. Országosan az 52 textilgyári nap­köziotthonban közel 3000 gyermek kap kitűnő élelmezést orvosi fel­ügyeletet és nevelést. A textilipari | dolgozók részére 47 jólfelszerelt 'üdülő biztosít pihenést. Ma mutatják be a Belvárosi Moziban a „Berlin eleste" cimü szovjet filmet Aía este mutastjdk be a Belvárosi Moziban díszelőadás kereté­ben a Berlin eleste cimü szovjet filmet, amely a szovjet filmművé­szet egyik legkiválóbb alkotása. A filmet már nagy érdeklődéssel vár. fák a szegedi dolgozók. A díszelőadás ma este 6 órakor kezdődik. A film második részét október 25-től mutatja be a „Fáklya" mozi. A rémhír terjesztők a dolgozó nép ádáz ellenségei Az utóbbi hetekben a dolgozó nép sorai között bujkáló reak­ciósok és háborús uszítók aljas munkája következtében megsza­porodtak a sorbanállások. Elő­ször cukorért aztán krumpliért. ,.Nem lesz a télen krumpli" — indították el a bomlasztó hírt a reakdiósok és rémhírterjesztők. Én. mint párttag, állandóan küzdöttem ezek ellen a rémhír­terjesztők ellen. Dolgozótársaim­nak megmagyaráztam, ne higy­jenek ezeknek a rémhíreknek. Pártunk nem engedi meg. hogy a dolgozók valóban hiányt szen­vedjenek. Néhány nappal ezelőtt min­denki olvashatta a lapokban kor­mányzatunk intézkedését a dol­gozók burgonya- és hagymaellá­tásáról. Ezzel újabb vereséget szenvedett a reakció. Ismét nem vált valóra a reakció terve. Min­den becsületes dolgozó látja, nem érdemes felülni a reakció rémhíreinek, mert a rémhírter­jesztők a dolgozó nép ellenségei. Vida Miklósné dohánygyári dolgozó. Szöuli menekültek beszámolnak zi amerikai és Li-Szin-Man-féle katonák állati kegyetlenkedéseiről Az amerikaiak és a Li-Szin­Man-klikk. miután nagy veszte­ségek árán elfoglalták Szöult, vad kegyetlenségeket visznek véghez a városban. Gyilkolják a lakosságot, fosztogatnak és erő­szakoskodnak az asszonyokkal és lányokkal. A phenjani rádió közölte a Szöulból menekült Piak En-Dlu beszámolóját az agresszorok ál­lati kegyetlenkedéseiről: Október másodikán este két amerikai és három Li-Szin-Man­féle katona elvezette Li-Men­Bokot. az ismert hazafit és csa­ládjának három tagját. A lakos­ságnak azt a részét, amelynek nem sikerült elmenekülnie, arra kényszerítették:, hogy szemtanú­ja legyen az állati kegyetlenség­nek. A hóhérok Li-Men-Bokot egy telefonoszlopra felakasztot­ták és ugyancsak felakasztották mellé 10 éves kisfiát és 6 éves kislányát. Ezután az amerikai katonák egy mellékutcába vezet­ték Li-Men-Bok feleségét és ott végeztek vele. Lim-Pak-Szent. terhessége nyolcadik hónapjában lévő asz­szonyt, azért ölték meg. mert férje elrejtőzött. 30 fiatal kore­ait egy magaslaton agyonlőttek. Az agresszorok Csenjanni körze­tében 20 asszonyt- állati kegyet­lenséggel megölték. Szedajmuk körzetében, 1.000 békés lakost gyilkoltak le. Asszonyok o békéért A lepu'abb koreai hadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti októ­ber li-én reggel: A néphadsereg egységei va­lamennyi arcvonalon folytatják kemény védelmi harcaikat. Ok­tóber 9-én az amerikai csapatok a Keszontól (Iíaidzio) nyugatra fekvő körzetben harckocsik tá­mogatásával támadást kíséreltek ineg észak felé. A néphadsereg ellentámadásainak eredménye­képpen azonban vissza kellett vnnulniok dél? iránvhan. miköz­ben egv harckocsit és nagyszá­mú egyéb technikai eszközt ve­szítettek. Október 10-én ugyanebben a körzetben az amerikai csapatok a légierők és harckocsik támo­gatásával újabb támadást indí­tottak A néphadsereg egvségei súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek és feltartózatták a támadást. Október 10 én a néphadsereg légvédelmi tüzérsége Szericon (Sziariin) körzetében lelőtt agv amerikai vadászgépet. A gép pi­lótáia fogságba esett. Szocialista jövőnkéri való harcünkhoz az MffK-mozgaloiri erős, egészséges és edzett embereket nevel! Vegyél Te is részi benne ! Az egész világon egyre na­gyobb, méreteket ölt a harc, melynek célja a béke biztosítása, az új háború gyujtogatóinak megfékezése. Ennek a küzdelem­nek mindenütt élvonalbeli har­cosai a dolgozó nők. Kínától Né­metországig. Franciországtól In­diáig mindenütt felemelik tüta­kozó szavukat a dolgozó asszo­nyok milliói. Nemcsak szavak­kal. hanem tettekkel is nap, mint nap ragadják meg azt a kezet, amely rá akarja dobni az új há­ború csóváját a békét akaró vi­lágra. Ott állanak az asszonyok a tiltakozó mozgalmak élén. mii. liószámra láthatunk aláírásukat a stockholmi békefelhivás szö­vege alatt, ott harcolnak a béké­ért — vállvetve a férfiakkal a munkapadok mellett s számtalan­szor kinyilatkoztatták: ha kell. ot lesznek akkor is. amikor fegy­verrel kel1 „megállj"-t kiáltani. Hogy ez mennyire így van: bizonyítja a koreai asszonyok példája. Ott védik a hazát férje­ikkel. apáikkal, gyermekeikkel egy sorban. A' legbarbárabb bombázások, kínzások, tömegmé­szárlások sem tudják megtörni erejüket, mert az az ügy. ame­lyért harcolnak: igazságos ügy. Velük van ebben a harcban a világ valamennyi dolgozója, mö­göttük áll a Szovjetunió-vezette 800 milliós béketábor. Hiába tört rájuk a világ minden rendű­rangú banditája, hiába az ENSz lobogója mögé bujt gyilkosok minden erőfeszítése, az ügy. me­lyért harcolnak, győzni fog. Nehéz a koreai hazafiak har­ca, nehéz a koreai asszonyok küzdelme. A terhek nagy részét azonban leveszi a vállukról az a tudat, hogy ezt a harcot velük együtt vívja mindenki, aki békét akar. Velük együtt vívják a har­cot a szovjet asszonyok az üze­mekben, kolhozföldeken, velük együt harcol a kínai nő. aki oly hosszú rabsác után végre része­se lett a szabad életnek, egy sor­ban küzd velük az amerikai dol­gozó nő, akinek eltökélt szándé­ka. hogy lerázza a tőkés igát, A világ minden dolgozójának sze­me Koreára vi yáz. arra az or­szágra. ahol gyalázatos kaland­ba kezdtek az amerikai banditák, arra az országra, mélyből uj Dan­zigot szeretett volna csinálni az USA. Koreára vigyáz a mi szemünk is. a mi dolgos karunk is. Mikor ezt kijelentjük, azt mondjuk: a békére vigyázunk. Koreában a fegyverek adják tudtára az ag­resszor oknak: állj! Ne tovább! Itt a mi országunkban pedig a győzelmes, békés alkotó munka harsogja ugyanezt a mondatot feléjük. A szocializmus építésé­ben elért eredményeink, az új hi­dak. gyárak, üzemek, az épülő földalatti, mind egy-egy üzenet azoknak, akik a világot újra lángba szeretnék borítani. Üze­net, amely elmondja, hogy erő­sek vagyunk. Erősek vagyunk, mert szabadok vagyunk, mert vezet bennünket a Párt. mert abba a táborba tartozunk, mely­nek élén a Szovjetunió áll. Sokak számára talán apróság­nak tűnne az. amiből a mi erőnk összetevődik. Egyesek talán azt kérdeznék: ugyan mit tudnának tenni a ..gyönge nők?" Mi az. amire felépítik harcukat? — Ezeknek érdemes szétnézni a bé. kéért vívott harc frontszakaszán. Nem szükséges ehhez világvi­szonylat. sőt még országos vi­szonylat sem, elég megnézni a saját portánkat, azt. hogv itt Szegeden hogyan folytatják a dolgozó nők a békeharcot. Harcukat három szóban lehet­ne összefoglalni: dolgoznak, ne­velnek. példát mutatnak. Dol­goznak. Többet, még jobban, mint eddig. A DÉMA Cipőgyár­ban az MNDSz-asszonyok 120— 140 százalékos eredményeket ér­nek el. Az ő kezdeményezésükre alakult meg az üzem egyik 10-es brigádja is. A Villamosvasút MNDSz szervezete versenyre hív­ta az üzem DISz szervezetét. A cél: többtermelés. Az ötéves terv első évének mielőbbi befeje­zése érdekében igen jelentős munkafelajánlásokat tettek a dolgozó nők a Gyufagyárban, a Magyar Kenderben, a Dohány­gyárban. a Szegedi Kenderfonó­gyárban. a Ruházati NV-ben.. a Szegedi Cipőgyárban, a Szabó Kisipari Termelőszövetkezetijén: és a többi szegedi üzemben. Nevelnek a dolgozó nők. Tud­ják azt. hogy a nevelés, a felvi­lágosító munka milyen erős fegy­ver a békéért vívott küzdelem­ben. Hasonlóan az ország többi asszonyaihoz. Szegeden is meg­magyarázzák a dolgozó nők ön­tudatlanabb társaiknak, mennyi­re az ellenséget szolgálja az. ha sorbaállunk olyan árukért, me­lyekből esetleg kevesebbet lehet kapni pillanatnyilag, mint egv héttel ezelőtt s amelyekből két hét múlva kétszerannyit lehet ismét kapni. A szegedi kerületi MNDSz-asszonyok kisgyűléseket szerveznek, családokat látogat­nak. Igen jó eredményeket értek el ezen a vonalon a Petőfi-telep és az Alsóváros MNDSz asszo­nyai. Meglátogatták a családokat, megbeszélték problémáikat, meg­magyarázták azokat a kérdése­ket. melyek nem állanak tisztán egyes dolgozók előtt. Mindenütt megmagyarázzák például a ta­nácsválasztás hatalmas jelentő, ségét, azt. hogv a tanácsok rend­szere erősíti államunkat, megszi­lárdítja a munkásosztály vezető­szerepét. hatalmas alapot te­remtve a munkás—paraszt szö­vetség számára. A tanácsok meg­alakulása röviden annyit jelent, hogy hazánk még az eddiginél ia erősebb bástya lesz a béke front­ján. S hogy ezt a dolgozók leg­szélesebb tömegei megértik, ma­gukévá tesz&, abban nagy szerep jutott annak a felvilágosító munkának, melvet az asszonyok végeztek és végeznek. Felvilágosító, nevelő munkát azonban csak akkor lehet ered­ményesen végezni, ha a saját példámon keresztül igazolom, hogy helyes az az út. melynek követőjeként meg akarom nverni társamat. A szegedi asszonyok igen komoly mértékben kiveszik a részüket a példamutatásból is. Szép példája volt ennek a most lezajlott békekölcsönjegyzés. Ugv viszonyultak ehhez a kérdéshez — mint az egyik gyufagyári dol­gozó nő meg is jegyezte — hogy .,mi ez a mi áldozatunk ahhoz képest, amit a koreai asszonyok áldoznak a békéért, ök az életü­ket, férjüket, gyermekeiket, csa­ládi életüket áldozzák fel a bé­kéért. mi pedig csak a megtaka­rított forintjainkat" Ez a han­gulat meg is látszott a ^ gyufa­gyári dolgozó nők iegyzésén. A jegyzés első napján reggel 7 órá­ra már valamennyien lejegyezték a kölcsönt. Csak egy példa ebből az üzemből: Major Józsefné dol­gozó asszony 1500 forint Béke­kölcsönt jegyzett. A Magyar Kenderben Kiss Ferencné 1000 forintot jegyzett s lehetne hosz­szan sorolni a neveket összege­ket. melyek bizonyítják: a sze­gedi dolgozó nők készek minden áldozatot meghozni a békéért. A felszabadulás előtt az volt a jelszó: a nő maradjon a főző­kanál mellett. Ez a jelszó felelt meg a burzsoáziának, mely félt a dolgozó nő egyre öntudatosodó tömegeitől, mely így akarta a munkásosztály egyre erősbödő nyomását gyöngíteni. A szovjet fegyverek kettős felszabadulást hoztak a nők számára s az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy a nők akarnak és tudnak is élni ezzel a szabadsággal. Pártunk az illegalitásban is a nők és férfiak egyenjogúságáért harcolt s a fel. szabadulás óta is ezernyi formá­ban és alkalommal szállt síkra ennek az elvnek a gyakorlati megvalósulásáéért. Vanak már női kőművesek, ácsok, mozdony­vezetők. fűtők, de miniszter is került ki a nők soraiból. Az élet minden területe megnyílt a dolgozó nők előtt, megvan az al­kalom. hogy a férfiakkal egy sorban küzdjenek a békéért, az ötéves terv sikeréért, a szocia­lizmus építéséért. Koreában. Vietnámban puská. val. golyószóróval védik a békét a dolgozó nők. Nálunk ugyan­ezért folyik a harc. de a szövő­gépek mellett, az építőállványo­kon. mozdonyokon, a műtőasztal mellett, az irodában és kint a földeken. A békéért folytatott harc jelszava: még többet, még jobbat termelni, mint eddig. Egyenruha nélküli katonák a dolgozó nők. a béke katonái. És hozzátehetjük: erős katonái,

Next

/
Oldalképek
Tartalom