Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-23 / 222. szám

2 SZOMBAT, 19M. SZEPT. M. Félmillió kiló hunt vont el a dolgozók asztaláról a „Húsért" feketéző bandája A Budapesti Államügyészség vádirata elrettentő büntetés kiszabását kéri a Husér tékesitő NV bűnös vezetőire Ma tárgyalja ügyüket a munkásbiróság A Budapesti Államügyészség az alábbi vádiratot küldte meg a mun­kásbiróság elnökének: Munkásbiróság elnökénrk Buda. pest. A nyomozás iratait a közellátás ellen elkövetett bűntett miatt Szita Pál és társai elleni bűnügyben a következő Vádirat benyújtása mellett küldőm meg. Vá. dolom az 1950 szeptember hó 17-1 napjától előzetes letartóztatásban lévő 1. SZITA PÁLT, aki Nemestörde­micen 1908 november 21. napján született, nős, XV kar. Ady Endre­utca 41 szám alatti lakos. KÖZÉRT vállalatvezető, havi jövedelme 2901 forint, 1 IMKEH JÁNOS, nős, Rákoscsa­bán Aba-u'tca 110 sz. lakos, KÖZ­ÉRT osztályvezető, képesítése kán­tortanító, a 8800/1946. ME. rendelet 17. pa­ragrafusában meghatározott és az első bekezdés második 'télele szerint minősülő közellátás elleni bűntett miatt. 3. HIZSNYAI PÁLT, aki Budapes­ten 1907 december 20 napján sztf­letett. nős, Budapest XX. ker. Ma. rót-uica 52. sz. a. lakos, KÖZÉRT fiókvezető 4. SOI.Tl ISTVÁNT, ki Cinkotán 1912 január 14. napján született, nős. Budapest XI. ker. Ugron-u. 16 szám alatti lakos. üzletvezető, volt nagvvágó 5. KONC JÓZSEFET, aki Buda­pesten 1907 december 5 napján szü­letett. nős, budapesti, XIV. ker. Gvarmat-utca 101 sz. alal'ti lakos, KÖZÉRT fiókvezető, volt hentes­iizem tulajdonos 6 SIPOS JÓZSEFET, aki Debre­cenben 1902 augusztus 21. napján született, nős. Budapest V. ker. Tol­Imrhin-körút 14 szám alatti lakos, KÖZÉRT fiókvezető. 7 MARTA ANDRÁST, aki Kis­kundorozsmún 1922 augusztus 21. napján született, nős. Budapest, Már­tirok-útja 26/b. sz. a. lakos, KÖZ­ÉRT üzletvezető, árdrágítás büntette miatt büntetett előéletű. 8 DRASKOCZKY LÁSZLÓT. aki Bélyén. 1907 június 7. napján szü­lelett, nős, Budapest XVI. ker. Csö­möri-utca 95. sz. a. lakos, KÖZÉRT üzle'tvezető, volt kereskedő. mindannyiukat a 8800/1946. ME. rendelet 1. § 5. pontjába ütköző és a 9. § második bekezdés 2, pontja szerint minősülő közellátás elleni bűntett és a BTK. 462. §_ába ütkö­ző és a 463. § szerint minősülő közhivatali sikkasztás bűntetteinek halmazatával, mert a vádolt bűnszövetkezet Buda­pest dolgozói elől az alább bt. zonyitolt lényállás szerint több mint ötezer métermázsa húsárut elvont. Ehhez a félmillió kiló­granimot meghaladó mennyisé­gű húshoz úgy jutottak hozzá, hogy a vásárló dolgozó közön, séget a legkülönfélébb módon becsapva, megkárosították, ré­szére kevesebb húst mértek. Ezzel a bűncselekménnyel a Nép­köztársaság gazdasági és közellátási érdekeit súlyosan sértették. Saját­maguk részére a négy milliót meg­haladó hasznot húztak. Ezt az ősz­szeget is a vásárló dolgozók zsebéből húzták ki. A vádlottak abban a nemzetközi politikai helyzetben, amelyet az jel­lemez, hogy az imperialisták és különböző csatlósaik a háborús uszításról és pánikkeltésről n köz. vetlen támadás és a htjború kiprovo­kálásának útjára léptek, azt a célt szolgálták és tűzték maguk elé, hogy a béke frontját erősítő dolgo­zó nép épilő munkáját a közellátás megzavarásával súlyosan akadálvoz. Iák vállala'c romboló elzüllesztéséért fe­lelősségét beismerte. Szita Pál vád­lott a dolgozó nép ellensége, amire rávilágít múltja és az is, hogy só­gorát. Csizmazia Lajos volt csend­őrnvomzó őrmestert a HÚSÉRT szállítási osztályára csempészte be. mA ni lány hun in Jó len a proliknak!" II. Imreh János vádlott: a HÚSÉRT értékesítési osztályának vezetője vol't, akinek feladatköréhez tartozott a személyzet politikai, szakmai ne. velése és az ellenőrzés központi irá­nyítása. Egész tevékenysége arra irányult, hogy az ellenőrzést formá­lissá tegye és meghiúsítsa. Elsősor­ban saját példamutatásával züllesz­tette az ellenőr hálózatot. A nyomo­zás sorún beismerte, bogy többek között Draskóczy, Márta, Konc, Hizsnyay, Vékony és több más áru­da vezetőtől csak 1950 májusától, mintegy 4000 forint vesztegetési pénzt fogadott el. azt mondhatom, hogy kővetelöleg lépett fel atekinte'iben, hogy az el­feketézett zsákmány egy részét zzá­mukra leadjuk", Imreh János és Szita Pál vádlot­tak egész tevékenységük arra irá­nyult, hogy bűnös'üzelmekkel a hús eífeketézését lehetővé tegyék. Az államrendörségeii beismer­te tevékenységéről: „A vállalati vezető és az ellen­őrzés, amelyet irányítottam, tud­ta a hús elfeketezését, de az ellenőrzés teljesen formális volt, mert a bűncselekmények elköve. tését a vezetőség tudomásul­vette." Osztályvezetői kinevezése előtt, mint főintéző állott alkalmazás­ban. Vallomásában az ÁFOSz üzleti irányításáról az állam ügyészségen beismerte: „A vállalatnál fl kültelki áru. dákba negyedrendű félsertc­sek kerültek és fiilányminő­ségű marha- és borjúhúsok. Azt hangoztatták: Jó lesz cz a proliknak." Szita Pál és Imreh János vád. lotiaknak ezt a tevékenységét a Közért vezetői több alkalommal kifogásolták. Mindketten, mint a munkásosztály elvetemült ellen ségei. romboló tevékenységüket különösen a munkáslakta kerü­Az ellenőrök és intézők követték letek ellátásúnak akadályozására Szita Pál és Imreh János példáját és irányították. jelen'cős részükben nemcsak elfogad tak korrupciós pénzeket, de egye­nesen megkövetelték, hogy megvesz­tegessék őket. Hizsnyay Pál vádlott a nyomozás sorún erről Igv vallott: húselvonás't nagymértékben fo­kozta az a körülmény, hogy a ve­zetőség egészen a vezérigazgatóig, Szita Pál és Imreh János vád. íoftak. mint közhivatalnokok köz. o'láOási feladataikat elszabotál­ták. munkájuk tudatosan rombol­ta a fővárosi dolgozók közellájá­sát. ami a gazdasági rend érde. keit súlyosan sértette, | Házakat, ékszereket hozott a feketézem Nagy vágók, spekulánsok, jobboldali szociáldemokraták A HÚSÉRT NV legfelső vezetésé­be a dolgozó nép ellenségei, nagy­vágók. spekulánsok, jobboldali szo­ciáldemokraták és más ellenséges elemek furakodtak be. Szita Pál radlott a felszabadulás előtt a pe­yerisla vezetés alatt működött AFOSZ keretén belül Böhm Arthur, Vészi Sándor és Bechtlcr Péter klikkjéhez tartozó Reisz Móricz körnveze'tének volt tagja. 'A' legfon­tosabb HÚSÉRT árudák élére, ami­kor igazgató lett. az AFOSZ több jellegzetes jobboldali szociáldemo­kratáját, nagyvágókat, rovotimultú spekulánsokat és más ellenségeket helyezett. Azért, hogy a húsellátás szerveseiét rombolják, Szila Pál vádlott irányítása mellett tudatosan bevezették azt a rottindt, megveszte­getésre alapított rendszert, amellyel a jobboldali szociáldemokraták az AFOSZ-t elzüllesz'iették. Szita Pál és Imreh János, a HÚSÉRT vezetői, rendszeressé tették, hogy az ellen­őrök, intézők egy jelentős része az általuk mutatott rossz példa szerint rendszeresen vesztegetési illetményt követelt meg az általuk ellenőrizen­dő árudák vezetőitől, Igy az ellenőrzés teljes csődöt mondott és a dolgozó vásárlók megkárosításával elvont hús rendkívül nagy mennyiségben a dolgozók asztala helyett az es. pressók, kocsmák tuladjonosai é.s olyan spekuláns árusok kezére jutott, akik azt fekete áron pén­zes elemeknek árusították. Ezzel együtt mindent megtettek arra, hogy a jóminőségű árut elvonják a munkáslakta kerületekből. Uta­sításuk az volt, hogy íHren ke­rületekbe csak negyedrendű árut szabad küldeni. Rendszeresen becsapták a vásárlókat I. Szita Pál vádlott a Húsért vezérigazgatója volt. Vállalatve. z.etői pozícióját arrg használta fel, hogy a vállalat szervezetét (udatosan rombolja. Elsősorban az ellenőrzés rendszerének a sza. boíálását tűzte ki célul, hogv bű­nös tevékenységét a lelepleztetés veszélye nélkül folytathassa. En­nek érdekében az ÁFOSz.ban meghonosodott korrupt, jobbol­dali szociáldemokrata rendszert vezette be. Szita Pál vádlott ma­ga mutatott példát különösen az ellenöröknek és intézőknek, hogy váljanak korruptakká. Weinaoht főintézőtől a Gellértben, imreh Jánostól a „Déli" espressóban. Vékony. Hizsnyay. Koncz és más .Irodavezetőktől többezer forint vesztsgetési pénzt fogadott el. Tlymódon a Húsért több veze. tőjének és ellenőrének mutatott példát, akik azután követték is. Az ái'amügyészségen kihallgat.V ci alkalmával beismerje: , A vállalatnál „ fiókvezetők 1950.ben véleményem sze­rint négymillió forint érték­]»en feketéztek el húst. Bá. torságukat növelte az, hogy az ellenőrök is korruptok vol­tak." Tisztában volt. azzal, hogv az árudák vezetőinek jelentős része blokkolás nélkül feketepiacra juttatja az árut, amit a dolgozók­tól úgy vontak el. hogv a vá­sárlóközönséget a méréssel, a csont többszörös belevágásával és más csalásokkal becsapták. A vezetőség értekezletein több al­kalommal napirenden volt, hogy az árudákból nagymennyiségű húst juttatnak spekulánsok ke­zére. Mindent elkövetett ennek leplezésére, sőt igazolására. A legforgalmasabb árudák élére számára megbízható és ba­ráti köréhez tartozó ellenséges elemeket, naevvágókat. rovott­multú spekulánsokat állított. Amennyiben előfordult, hogy ezeknek a feketézését leleplezték, megakadályozta azt, hogy eze. ket az ellenségeket eltávolítsák. Imreh János vallomása szerint: , Ha Szita baráti köréhez, a ré­gi AFOSZ-lstákhoz tartozók el­len bejelentés érkezett, azt ki­vizsgálásra nnn adta kl, vagy maga vizsgálta, de ezeknél bttn­letés sohasem volt." Üldözte azokat, akik kifogásolni merték, hogy a baráti köréhez tar­tozó árudaveze'tők eifeketézik a húst. Többek között Fischer Ernő­nél, aki egy gyűlésen szemébe mnndta. hogy az árudában, ahol mint pénztáros van hepsztva, es­pressóknak, kocsmáknak nagy téte­lekben szfnhúst adnak fekete áron, nmit a közellátásból vontak cl. — emiatt büntetésből 'löbbször áthe­lyeztette, Mint vállalati igazgató, a ül. HLzsnyai Pál vádlott: az egyik legnagyobb forgalmat le­bonyolító áruda vezetője volt. Mint a 122. sz. Húsért.fiók veze­tője a vásárlóközönség hecsapá. sára, az általa vezetett árudában, következetesen több csontot, na­gyobbmennyiségű papírt stb. mé­retett a kis tételekben vásárló dolgozók árujába. Az ezzel el­vont színhúst Pilis, Gutmanné, Vida, Práger, Kóbor, Bagi csar. neki henteseknek, öiv. Blau Ap­dorné volt Teleki-téri árusnak, a , Bclero" Kossuth.utcai espres. sónak, a ..Búsuló juhász" ven­déglő tulajdonosának és még szá­mos más hasonló elemnek szol. gZJta ki fekete áron a fiókja előtt nagyszámban sorbanállók kijátszásával. Az általa elfeketézett hús mennyiségére az vet világot, hogy » harácsolt pénzből töbhe7er forintot fordított a Húsért.vezetök és egyes el­lenőrök megvesztegetésére, de saját magának Kispesten 1918 ban 23.000 forintért. Pesterzsébeten a MarótLutca 52 szám alatt 20.000 forin­tért házat vásárolt. Ugyancsak a feketézéssel hará­csolt pénzen leányával 5000 ío rintos stafirungot adott. magá. nak 5000 forintért BMV motor, kerékpárt, 24 személyes ezüst evőkészleteit és nagymennyiségű arany ékszert vásárolt, amivel üzérkedett is. Beismerése szerint a feketézés. sel 8000 forint havi jövedelmet szerzett. A Húsért legfelsőbb ve­zetői Szita Pál és Imre János vádlottak személyzeti politikájá. ra rámutat az is, hogy Hizsnyay Pált annak ellenére állították az egyik legfontosabb áruda élére, hogy köztudott volt fasiszta gon. dolkodása és az is, hogy nyila­sokkal együtt Németországba szökött. Állandó ItOxohlralhamlnllán IV. Solti István vádlott a 34. sz. Húsért üzletvezetője Újpes­ten jómenetelű üzletét 1947-ben nagyvágó üzemmé fejlesztette, majd eladta. 1949 októberében Szita Pál üzletvezetőnek alkal­mazta. Az üzletbe került húsárut olyan módon feketézte el, mint az államrendőrségen a nyomozás során beismerte: „Megfigyeltem azokat a vevő ket, akik rendszeresen és nagy mennyiségben vásároltak húst. Miután ezekkel szemben bizal­mam volt, a vásárolt árukat nem blokkoltam, hanem a rénzt ma. gam részére eltettem. Igy heten­te átlag ötszáz forint hasznom volt." Bűnös tevékenységet folyta­tott a kassza közokirati könyve, lésének állandó meghamisításá­val, valamint az ellenőrök meg­vesztegetésével. A nyomozás so­rán erről beismerte: „Az ellenőrök, illetve intézők lefizetésével az volt a célom, ho<"*' az üzletben történő ellen, őrzés során semi1 ven körülmé­nyek között ne találjanak hibát." Vesztegetések sorozata V. Koncz József vádlott a Hú­sért 55. sz. árudájának vezetője, Wesselényi-utca 24. szám alatti hentesüzamót, ahol több alkal. mázott dolgozott, 17.000 forin­tért eladta az ÁFOSz-nak, 1948 júniusában felvették a Húsért­hez, ahol árudavezető lett. Az árudában az érkezett húsárukat úgy mérette ki, hogy silányabb minőségű húsokat, drágább mi. nőségű húsokhoz vágott és a szakértői véleményben részlete­zett más módokon becsapta a fogyasztó közönséget. Az így nyert színhúst a könyvelés meg. hamisításával feketézőkön ke­resztül a közellátás elől elvonta. Ezt a bűncselekményt 1949 vé. gétől letartóztatásáig folytatta. Az általa elfeketézett hús mennyisége jóval meghalad­ja n 10.0C0 forintot. A veszteségekről a nyomozás so. rán így vallott: „Abból a célból, hogy a közönség megkárosításá­ból bajom ne legyen, az ellenőrö. ket pénzzel birtam hallgatásTa." Az ellenőrökön kívül vesztegeté­si pénzt adott Szita Pál. Imreh János Húsért-vezetőknek, Wei­nacht Imre főellenőrnek és má­soknak. VI. Sipos József vádlott: a Hűsért 25. számú árudájának vezetője, felszabadulás előtt A volt „Fleischer húsüzem" tSkéa tulajdonosainak bizalmát élvezte, A tőkések értékelve szolgálatait, üzletvezetőnek tették meg. A fel­szabadulás után érdekből a azo. ciáldemokrata pártba lépett, amelynek jobboldalához tartó, zot.t. Amikor 1949-ben a Húsért, nél lett üzletvezető, a tőkéseknél megtanult módszerrel arra kény. szerítette a pénztárost, hogv te. kintsen el a vásárlók meglopá­sával elvont hús könyvelésétől és blokkolásától, hogy azt elfeketéz, hesse. A vásárló közönség becsa. pasával állandó jövedelemre tett szert. A nyomozás során tett be. ismerő vallomásából: „Hozzávetőleges számításom sze­rint az elfeketézett hús értéke körülbelül nyolcvanezer forintot tett kl. amely összegből 1949 márciusa óla magamnak har­mincnyolc—negyvenezer forln. tot megtakarítottam". Sipos József a kicsalt pénz egyré­szével az ellenőröket vesztegette meg, akik nyomozati vallomása sze. rint a pénz átvételekor kijelentet­ték: ..nem féltem én magát, hogy ráfizet". Az elfeketézett hús árán beismerése szerin't lakásába perzsa­szőnyegeket, vitrint, nagyértékű por. cellánt, fényűző ólomkristálykészle­teket vásárolt, amit a házkutatás során lefoglallak. VII. Márta András vádlott. Már­tirok-útja 25/b. sz a. lakos, a HÚ­SÉRT 133 sz. árudájának veze'iöje. Miután fűszeriizletébcn elkövetett árdrágítás miatt 1947-ben elitélték, iparát elvesztette. 'A' IIUSÉRT bűnös vezetőinek személyzeti politikája folytán ennek ellenére árudavezető, ként felvették. Ebben a minőségbea folytatta a fekelézést akként, hogy a mérésnél a vásárlóközönséget kö­vclkczetesen becsapta. A nyomozás során beismerte: „Megfelel a valóságnak, hogy a több csont, papír, stb. beméré­se által a vásárló az általa ki. fizetett árunál mindenkor keve­sebbet kapott." Az így kicsalt húsmennyiségekH feketéző árusoknak, üzem'tulajdono. soknak úgy hozta forgalomba, hogy a közirati könyvelést meghamisítot­ta. Az általa feketézéssel elvont áru értéke meghaladja a 25 ezer forin­lot. A többi vádlottal megegyezőleg résztvett a vesztegetésekben. Imreh János részére 'löbbször 500 forintot, Mózer intézőnek 700 forintot, Pala­tínus intézőnek 200 forintot jutta­tóit általában havonta s ezen kivül több ellenőrt alkalomszerűleg vesz­tegetett meg VIII. Draskóczky László vádlott: a HÚSÉRT 225. sz. áruda vezetője a felszabadulás előtt a Dob-utcában volt kereskedő, majd a nyilasokkal Németországba szökött. 1947-től kezdve mint árudavezető a szakér, tői véleményben kimutatott hamis vágással rendszeresen becsapta és a mérlegelésnél csalással megkárosí­totta a dolgozó vásárló közönséget, amelyik kis tételekben vásárott. Ami színbúst így szerzett, azt a kasszal blokkolás meghamisításával nagy té. telekben mérte el spekulánsok kö­zött. Részlvett az ellenőrök rendsze­res megvesztegetésében, akinek általában havi kétszáz forintot adott. Imreh János vádlottnak nyolcszáz forint vesztegetési pénzt fizetett kl. Az árudáknak megvádolt bűnös vezetői, akiket az államügyészség a már letartóztatottak közül most vá. dol, üzletszerűen becsapták a vásár­ló közönséget, mert a közellá'iást szolgáló húsárút jogszabályban til­tott módon elfeketézték és közok­irati könyvelésüket meghamisítot­ták. 'A' vádlottak bűncselekményének a tárgyalására a munkásbiróság taná. csa az illetékes. (23.300/1950. IM. rendelet 2. 5), A dolgozó nép tudatos és gálád megkárosítása A megidézendők jegyzékét mellé­kelem, Megokolás: A vádlottak a legsúlyosabb bűn­cselekményt követték el. A dolgozó kisemberek tömegeit alávaló fur­fanggal megcsalták és a főváros minden hústvásárló dolgozóját meg­károsították. Az elfekctézelt hús mennyisége igen nagy, több mint félmillió kilogram. Ez a húslömeg a dol. gozó százezrek asztaláról a Nép­köztársaság szigorú törvényei kijátszásával, elfekelézéssel, spe. kulánsok, árdrágító hiénák ke­sére jutott. A dolgozó népnek ezek az ellensé­gei a feketézéssel ellopott árut készségesen szolgálták ki a „pult alatt", hogyha azt busásan túlfizet­ték 'A' dolgozó népnek a tudatos és gálád megkárosítása miatt az állam, ügyészség legszigorúbb és elrettentő büntetés kiszabása végett a vádlot­takat a munkásbiróság tanácsa elé állítja. Budapest, 1950 szeptember 20. Dr Gönczy György sk. államügyész. Dr Alapy Gyula sk ügyészségi elnök. A Husértékesítő NV spekuláns ve. zetöi ügyében a 'tárgyalást ma, .szombaton tartják me$.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom