Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-23 / 222. szám

SZOMBAT. 1950. SZEPT 25. „Biztos vagyok benne, hogy községünk ügyét is rendben tartaná" A kisteleki dolgozó parasztok a község legjobbjait jelölik a hely i tanácsba Az éjszaka Jó eső voL Ugylátszlk fokát ihatott a kisteleki határban a kiszáradt homok a frissen hul­lott esővízből, mert az utak szélein a barázdákban, az árkokban még most is apró tócsák csillognak, in­cselkednek a járókelőkkel. A kissé szokatlan hűvös őszi szél beléjük­nyal, azután továbbfut a frissen szántott földek és rozsvetések fe­lett. kergeti a „ballangókat". — Szinte szórakozást jelent nézni ilyenkor a határt. — Amerre a szem ellát, mindenütt szorgalmas munka folyik. A szőlőkben javában szüretelik a nehézfürtű szőlőt, szán­tanak. napraforgót, kukoricaszárat hordanak, krumplit szednek — ki tudná hirtelen felsorolni, hogy az őszi, mezőgazdasági munkáknak hány fajtája folyik itt egyszerre. — Érthető is ez a lázas munka •-» magyarázza Kátai József 6 és fél holdas paraszt —. hiszen rend­kívül kedvez ez az időjárás a ve­tésre is, meg mindenre. Mulasztás volna tőlünk, ha éppen most ha­nyagolnánk a munkát. Tudjuk mindannyian, hogy ettől függ a jövő évi búzatermésünk sikere. A környék egyik legszorgalmasabb embere Erről esíénként a különböző megbeszélések alkalmával sok szó esik a kisteleki tanyákon, amikor vetőgépkölcsönzés és egyéb ügyes­bajos dolgok miatt összejönnek a dolgor.ó parasztok valamelyik szomszédban. De amint Kátai Jó­zsef kisparaszt beszédéből kitűnik, nemcsak erről tárgyalnak ök az utóbbi estéken, hanem sok szó esik arról ls, kiket s miért szeretnének a tanácsba választani. Meghányják­vetlk a dolgokat, kicserélik véle­ményeiket. Igy vetődött felKátai­éknál a napokban, hogy a környék­beliek többen szeretnék, ha annak­idején majd Kovács István 11 hol­das középparaszttársuk nevét ol­vashatnák a listán. — A környék egyik legszorgal­masabb embere L- beszéli róla Kátai Jószef. Meg lehet nézni an­nak a veteményét, soha sincs ab­ban egy szál gaz sem, mindig élen­jár a mezőgazdasági munkák vég­zésében, jó példát mutatott a ter­ménybegyiijtésben is. Nézzük meg a tanyája környékét, a gazdasági épületeket, az udvart, a kertet. — Olyan ott minden, mint a pinty, rendbetart Kovács szomszéd min­denét. Én biztos vagyok benne a magam részéről, hogy a községünk ügyét is igy rendbertattaná. Annak ellenére, hogy nagyon elfoglalt ember. Utólag még ennyit mond róla Kátai József: — Még azért is hízom ebben az emberben, mert amióta ismerem, sohasem hallottam róla, hogy amit maga elé tűzött ki célul, akármi­lyen nehezen is. ne hajtotta volna végre. Ugy megfogja a munka vé­gét, hogy csak párját kell keresni. Jól megnézem a listát özv. Géczi Vincénééknél is sok szó esett már a helyi tanács meg­választásáról. Géczi néni, aki leg­jobban tudja a családban, ml tör­ténik manapság, ebéd közben igy beszél a kérdésről: — Bizony, jó dolog ez a demo­krácia. Mikor volt ez igy, hogy miközülünk választanák az elöljá­róságot is. Hát még soha! A múlt­ban mindig ügy jártuk, ahogy fúj­ták. Olyanok ültek az íróasztal mögött, akik még távolról sem lát hirből ismerték a paraszti munka nehézségeit. özvegy Géczi Vincéné fiastól, menyestől készül a választásra. — Kissé már gyengék a szemeim, de azért jól megnézem a listát. Nem szeretuiém, ha a vezetőségbe kerülne olyara, mint például a Ka­pás, aki az utolsó garasát is meg­issza. Tudjuk, hogy kutyából soha­sem lesz szalonna s igy az ilyen ember csak kárt okozna nekünk, pedig elég volt már az ilyenekből — beszéli Gé'Cziné. Krizsán elvtársnak ls a tanácsban a helye Igen népszerű, ember ezen a kör­nyéken még Krizsán Mihály elv­társ, a Felszabadulás termelőcso­port párttitkára is. Nemcsak a csoporttajrok, de ha kell, a csopor­ton kívülálló dolgozó paraszttársai érdekében is mindent elkövet. Jó­részt neki köszönheti a Felszaba­dulás terme'Jőcsoport, ' hogy eddig már 20 hold. őszi vetése van és a csoport példáját követve a kör­nyékbeli kis- és középparasztok is jelentős részben már elvégezték az őszi vetőszántófit s a vetéssel is szépen haladnak. Krizsán elvtárs éberen figyeli a környékbeli ku­lákokat. Ahol (fezreveszi aknamun­káinkat, azonnsil odamegy, népne­velő munkát véjgez, megmagyaráz­za paraszttársaibak. hogy tulajdon­képpen ki is a kulák, mit akar el­PÁRTÉLET A pártmunka módszereinek megjavításával készüljünk a választásokra tak kaszanyelet s hajtottak, aak- |érni akkor, amikor le akarja be_ szélni a parasztokat az ószi mun­1 attak minket. Hát, ehhez az elől járósághoz nekiink nem volt sem­mi közünk. Az én részemről a Köz­ségi Tanácsba szeretném Sisák Sándort. Az az ember még pária a Kovács Istvánnak. Ugy elgazdál­kodik kilenc hold földjén, hogy abban még az irigy sem találhat hibát. Igaz, aratásban sokszor a napfelkelte is, meg a naplemente is a tarlóban éri. Sokkal jobban tud­ja ő hogyan kell gazdálkodni, ho­gyan kell a község életét irányíta­ni, mint a Tó»h PáLféle főjegyzők, akik csak ünnepnaponként kocsi­káztak ki erre, mifelénk s csak EGY ÖNKRITIKA — ÉS AMI KIMARADT BELŐLE Lapunk szeptember 12-i számá­ban egyik cikkünkben említést tet­tünk Csóti Józsefről és Németh Károlyról, a Szegedi Kenderfonó­gyár két munkásáról. A cikkben, melynek ez a része . illetékes hely­ről kapott jelentés alapján íródott, úgy állítottuk be ezt a két dolgo­zót, mint normacsalókat. Ezzel kapcsolatban az alábbi levelet kaptuk a Szegedi Kenderfonógyár­ból: „Én, mint a Szegedi Kenderfonógyár egyik alkalmazottja, igen komoly hibát követtem el Csóti József és Németh Károly elvtár­sakkal szemben. Én, mint ifjúmunkás még nem vagyok a marxista­leninista elmélettel felvértezve és így történt az meg, hogy meg­kerülve a normaosztály vezetőjét, felsőbb fórumnál jelentettem hi­bás észrevételemet, amivel igen komoly kárt okoztam a két elv­társ munkájában. Nemrég dolgozom a normaosztályon és lent az osztályon — nem ismerve a munkafolyamatot — két pártmunkát végző jó kádert az ügy kivizsgálása nélkül „normalazítónak" nyil­vánítottam. Kérem az elvtársakat, hogy az eddig végzett jó munkájukat továbbra is olyan lendülettel és odaadással végezzék, mint eddig, hogy a szocializmus útján haladva még szebbé és boldogabbá tegyük minden dolgozó életét." Eddig a levél, melyet a Szegedi Kenderfonógyár pártbizottságának kérésére leközlünk lapunkban. Annyit azonban elöljáróban sze­retnénk hozzáfűzni, hogy véle­ményünk szerint az ügy ilyen for­mában nem nyert elintézést. Ha a két becsületében megtámadott elvtárs ezzel a se hideg, se meleg bocsánatkérésfélével megelégszik: az ő dolguk. Ott kezdődik azon­ban az ügy súlyossága, hogy Ré­kasi Gizella ugyanakkor, amikor két elvtárs becsületébe belegázolt, felelőtlenül félrevezetett jelentős és felelős szerveket is. Ezt nem lehet elintézni egy olyan „mosa­kodással", aminek az a fejléce, hogy: „önbírálat". Mert, mit mond ez el? Elmondja azt, hogy ő még nincs marxista-leninista elmélettel felfegyverezve. Tehát: INDOKOLT ez a ballépés. Elmondja, hogy nem régen dolgozik a normaosztályon, nem ismeri a viszonyokat. Tehát: ismét INDOKOLT a ballépés. Biz­tatja a megtámadott elvtársakat, hogy végezzék csak nyugodtan to­vábbra is jól a munkát és egy árva kukkot sem szól arról, hogy R. G. ő hogyan akarja a jövőben vé­gezni a munkáját. Mindezek tete­jébe még alá sem írja levelét, hanem nagy szemérmesen oda­biggyeszti nevének kezdőbetűit s úgy kell külön kinyomozni, ki az, aki csak ennyire becsüli dolgozó­társai becsületét, ki az, aki talán még most is hallgatna „tájékozat­lansága" babérain, ha az ügy vé­letlen folytán nyilvánosságra nem kerül, nyugodtan tűrve, hogy két jó munkát végző dolgozóról, illeté­kesek, mint normacsalókról véle­kedjenek. Leközöltük az önkritikát a Sze­gedi Kenderfonógyár pártbizottsá­gának kérésére és a két becsületé­ben megtámadott dolgozó iránti elégtételképpen. Szeretnénk azon­ban, ha Rekási Gizella megszív­lelné bírálatunkat és illetékes he­lyen elmondaná azt, ami kimaradt leveléből, mosakodásmentesen ön­kritikát gyakorolna s a jövőbeni munkájából kiküszöbölné az ilyen és ehhez hasonló felelőtlenségeket. Délmagyarország szerkesztősége kák végzéséről. — Hát az ilyén embernek, mint Krizsán elvtárs — mondják a cso­port tagjai —. a tanácsban a he_ lye. De ezt mondják róla Csajka Lajoséknál is. Közülünk valók A dolgozó parasztok közös kí­vánsága a® is, hOgy Farkas Má. tyásné, MNDSz-atsszony és Korom Mária földművesszövetkezeti dol­gózó neve is szerepeljen majd a listán. Hogy máért, erre Géczi Illés adja meg a választ: — Közülünk valók, eddig ís ír­tünk dolgoztak. Most megadjuk ne­kik a lehetőséget, hogy még töb­bet tegyenek értünk. Igy készül Kistelek község a ta­nácsválasztásra. Ez a község is sokat kapott már a népi demokrá­ciától, nagy fejlődésen ment ke­resztül s mosit ezt a fejlődést akar­ják tervszerűen továbbvinni a dol­gozó parasztok azzal, hogy a leg­szorgalmasabb, legbecsületesebb párttagokat és pártonkívüli társai­kat válasszák majd a helyi ta­nácsba. Csépi Jó?sef. 1 szocialista munkaverseny élharcosai leszünk Szinte gombamódra nőnek" egy­másután a termelőszövetkezeti cso­portok. Az elmúlt nyáron még sok helyen egyénileg, küzdve az időjá­rással és egyéb nehézségekkel dol­goztak parasztjaink, de most, az ősz beálltával csoportot alakítanak, vagy már a régebben meglévő ter­melőcsoportba lépnek be. Legutóbb Újszegeden, az Alsó­tiszaparton alakult „ötéves terv" néven egy termelőcsoport, amely­nek 18 tagja van és 50 hold földön kezdik meg a csoportos gazdálko­dást. Területük nagyobb részét konyhakerti növények termeszté­sére használják, de lesz virágkerté­szetiik is. A csoport tagjai a megalakulás alkalmából táviratban fejezték ki hálájukat és szeretetüket Pártunk nagy vezére, Rákosi Mátyás elv­társ Iránt. A táviratban a követ­kezőket irták: „Újszeged, Alsótiszaparton ah. kuU „Ötéves terv" termelőesoport tagjai alakulásunk alkalmával meg. köszönjük Rákosi elvtársnak, hogy lehetővé tette a nagyüzemi, társas, gazdálkodásra való áttérést• Fo­gadjuk, hogy a szocialista munka­verseny élharcosai leszünk és ez. zel erősítjük népi demokráciánkat és a béketdbort. „ötéves terv" termelőesoport tagjai. Csongrád megyében elvtársaink közöd vannak olyanok, akik lebe­csülik a választással kapcsolatos munkát. „Fog az menni, elvtársi" — így válaszolnak könnyedén, ha kér­dezzük. hogyan állnak az előkészü­letek, Ezeket az elvtársakat fel kell ébresztenünk, még mielőtt önelé­gültségük komoly károkat okozna. 'A' választási munka igen nagy fel­adat. A népnevelöknek az egész néppel, minden egyes dolgozóval be­szélgetniük kell a következő hetek­ben, meg kell ismertetni velük a ta­nácsok jelentőségét az ország fel­emelkedéséért, a békéért folytatott harcban A választásoka'i úgy kell megszerveznünk, liogy az az egész magyar nép hatalmaserejű, egységes kiállása legyen a népfront, a béke ügye mellett. Megyei pártbizottságunk feladatai ebben a munkában igen nagyok. Hogy jól megálljuk helyünket —, először is meg kell javfiani munka­módszereinket. Megvizsgáltuk mun­kánkat, s számos olyan hibát fed. tünk fel, melyeket a legsürgősebben fel kell számolnunk, hogy ne gátol­ják pártszervezeteinket a munkában. Feliétlenül meg kell változtatni eddigi munkamódszerünket a káderek felhasználása terén. Egyes esetekben minden mér­legelés nélkül, szűklátókörűén vont el az MB egyes funkcionáriusokat munkaterületükről. A tagosításnál mezőgazdasági osztályunk egyszerű aktívának állította bé a SZÖVOSZ megyei titkárát. Igy a SZÖVOSZ — éppen, amikor a legnagyobb mun­kát kellett volna végeznie — veze'iő nélkül maradt. A termelőcsoportok fejlesztéséért megindítót? kampány kezdetén a Szegedi JB egy hét alatt kétszer hívta össze a járás termelő­csoportjainak párttitkárait, kommu nista elnökeit és a gépállomások párttitkárait. Valamennyien a legnagyobb munka közben két napot vesztettek, a felsőbb szervek hibája miatt. De most. a választási munka előkészítésénél is találkozunk hasonló esettel. A járási, városi pártbizottságok többnyire nem az alapszervezetek legjobb aktiváit, ha­nem egyszerűen titkárait küldték az agitációs tanfolyamra. Ez a munka kilenc napig leköti az elvtársakat — s ezalatt szervezetükben meggyengül a vezetés. Hasonló hibát az MB agit.-prop. osztálya is elkövetett — figyelmeztetés ellenére. Sok a hiba instruktoraink munkájában, s ez nem egyszer súlyosan megne­hezíti az alsóbb szervek, s ezen ke­resztül az alapszervezetek munkáját is. Nemrég még egymást érték a já­rási és városi pártbizottságokon az MB instruktorai. Valamennyien a titkárral beszéltek, anélkül, hogy az illetékes reszortfelelőst is odahívták volna. Eltartott — mondjuk egy óra hosszat, amig a titkárnak meg­adták az agit.-prop.-munka szem­pontjait. A titkárnak újabb óráját vette igénybe, amig ezt továbbadta az agit.-prop.-titkárnak, 'A' csongrá­di városi pártbizottság legutóbb ép­pen ülést tartott, amikor instrukto­rok jöttek az MB-tóI. Egy óráig tár. gyaltak a titkárral, s a pártbizott­ság tagjai addig vártak. Alig kezd­ték el a munkát újra, amikor az MB három alosztálya hfvta egymás­után telefonhoz a titkárt. .Ujabb bá­romnegyed órára megszakadt az ülés. Nemrég az MB határozata ér­telmében az instruktorok megnéz­ték, hogyan hajtolták végre az al­sóbb szervek az elmúlt hónapban hozott határozatokat Az MB egyik politikai munkatársa Makóra ment összehívta a városi pártbizottságot és reggel 10 órától este fél 11-ig kérdezgette őket (azért csak eddig és nem tovább, mert az MB egvik tagja odaérkezett és azonnal leállí­tatta ezt az ..ellenőrzést"), hogy mit, hogyan hajtottak végre a terület­re nem nient ki ellenőrizni. Nemcsak az istriiktorok munká­jában, hanem általában as instrukciók adása körül vannak komoly hiányosságok a megyében. Az MB a múltban el­hanyagolta a titkárokkal való egyé­ni foglalkozást, nevelésüket. Az al­sóbb szerveket nagyrészt levélben „irányították". A csongrádi városi pártbizottságnál az is megtörtént, hogy egy napon hat levelet kaptak az MB-iől Az alsóbb szervek álta­lában 60—80 levelet kaplak havon­ta az MB-tőI — s persze a bennük lévő irányelvek megvalósításáról kü­lön-külön jelentéseket is kellett visszaküldeni. Eke elvtárs, a cson­grádi városi pártbizottság titkára joggal mondotta: „Elvtárs, mi ket­ten vagyunk itt függetlenítve. Én végzem a munkát amennyire tu­dom —, a másik elvtárs pedig irja a jelentéseket." 'A' jelentések körüli szervezetlen, ség, sokszor bűnös felelőtlenség, ren­geteg időt, erőt. rabol cl elvtársa­inktól. A szegedi JB titkára elmond, ta, hogy a begyűjtés idején ugyan­arról a kérdésről minden osztálynak külön-külön küldtek be jelentése­ket. Most hétfőn a Csongrádi JB te. lefonon megadott egy névsort Más­nap reggel nz MB újra kérte telefo­non és levélben. Délután instrukto­rok érkeztek a JB.hez újra kér­ték a listát. A megyei agit.-prop. osztály a napokban azt kérte az al­sóbb szervektől, hogy állítsák össze és küldjék be neki a választási agi. tációban résztvevő pártbeli népne­velők névsorát, hogy ellenőrizhesse azt. Ez azt jelentette volna (szeren­csére idejében sikerült a végrehaj­tást megakadályozni), hogy a megye legtöbb funkcionáriusa napokig lel. jcsen feleslegesen ezt a listát kdizí. telte volna — sokezer népnevelő adatairól van szó Ennyi embert az MB agit.-prop. osztálya úgysem tud ellenőrizni, s ez nem is az ő felada­ta, hanem az alapszervezeteké. Különösen sok hiba történt S múltban — és történik ma is _ a gyűlések szervezése körűi. Nem rif. kaság az, hogy az utolsó órában ér­tesítjük az alapszervezeteket egy-egy gyűlés időpontjáról. A szegedi já­rásban megtörtént, hogy Pusztamér­gesre — ahol nem szerveztek gyű­lést __. küldött az MB előadót. Ugyanakkor Ószentivánra 400 dolgozó paraszt várta itt az előadót —. nem ment ki senki. Mire vezetnek az ilyen munkamódszerek? Először is arra, hogy az alsóbb szer­vek ugyanígy fognak dolgozni, ugyanígy fogják irányítani az alap­szervezeteket. A munka lélektelen­né, mechanikussá válik, az elvtár­sak nem szoknak rá arra. hogy ér­tékeljék a helyi eseményeket, ha­nem gépiesen végrehajtják a kapott utasitást. És nem utolsósorban arra vezet, nek az ilyen módszerek, hogy elv­társainkat túlterheljük munkával —1 felesleges munkával. Ilyen módsze­rek azt eredményezik, hogy Pár­tunk, államunk aranyalapja: káde­reink kimerülnek, és ha nem vigyá­zunk. kidőlnek a sorból. Vagy be­tegségben, vagy úgy, hogy elmarad­nak, nem tudnak tanulni, együtt fejlődni, együtt nőni a Párttal. Elvtársaink a megyei pártbizott­ságban és az alsóbb pártszervekben is kénytelenek a rossz munkamód­szerek. a sok felesleges munka mi­att gyakran éjszakázni, s a tanulás­ra nem jut idő. Vezető elvtársaink arra tanítanak — példákkal is —, hogy nagyon vigyázzunk kádereink­re, egészségükre is. 'A' rossz munka­módszerek, az állandó kapkodás közben ezt könnyű elfelejteni. Gu­lyás Teréz elvlársnő például, aki járási adminisztrátor, hajlamos a tüdőbajra, gyenge fizikumú és a JB, ahol dolgozik, mégsem gondosko­dott arról, hogy pihenhessen, szana­tóriumba mehessen. Moziba, szín­házba ritkán járnak elvtársaink, szépirodalmat alig olvasnak, mert „sok a munka". Ezt a tarthatatlan állapotot meg kell szüntetnünk. Elvtársainkát kímélnünk kell, vigyáznunk kell rá­juk. Vaskézzel kell felszámolni munkamódszerünk hibáit. melyek végsösoron a túlterheltségre vezet­nek. Az MB-osztályainak össze kell hangolni munkájukat, javítani kell az instruálás módszerein, megszün­tetni a felesleges jelentéseket, a tervszerűtlen, kapkodó szervezést egyszóval rendet kell teremleni. pártszerű munkamódszereket kel! meghonosítani Sürgetően követeli ezt a választás hatalmas munkája is, az előttünk álló feladatok jó meg­oldása, elvtársaink fejlődésének biz­tosítása. Jcgyinák János, a csopgrádmegyei pártbizottság titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom