Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-20 / 219. szám

SZERDA, 1930. SZEPTEMBER 20. 3 Nagy sikerrel mutatkozott be Szegeden a plovdivi kórus A bolgár-magyar barátság jegyében fogadták az énekegyüttest a szegedi dolgozók Szeged dolgozói már napok óta Érdeklődéssel várták a bolgár népi demokrácia Magyarországon tar­tózkodó énekegyüttesének szegedi látogatását és szereplését. A száz­tagú plovdivi kórus, amely Buda­pesten és az ország több városá­ban hatalmas sikert aratott s megismertette a magyar dolgo­zókkal a bolgár nép kultúráüs éle­tét, művészetét, kedden délelőtt érkezett meg Szegedre. A bolgár vendégeket a Hungária nagytermében ünnepélyes keretek között fogadták a Párt, a Városi Tanács, a tömegszervezetek kép­viselői. A rendőrzenekar a szovjet, bolgár és magyar himnuszt ját­szotta, majd a Magyar Dolgozók Pártja Szegedi Pártbizottsága ne­vében Kelemen Ferenc elvtárs üd­vözölte a bolgár vendégeket — Nagy örömünkre szolgál, bogy a baráti bolgár nép művé­szetével megismerkedhetnek a sze­gedi dolgozók — mondotta. — Mi, e bolgár néppel együtt a szcializmust építő népek nagy táborához tartozunk, amelynek élén a nagy Szovjet­unió áll. Ez az előadás nagyban hozzájárul majd a bolgár és magyar nép ba­rátságának elmélyítéséhez. — Ez az előadás is azt bizo­nyítja — folytatta Kelemen elv­társ —, hogy a szocializmust épí­tő népi demokratikus országokban tovább fejlesztik a szocialista kul­túrát. A szocialista kultúra való­ban a társadalom demokratikus törekvéseit fejezi ki. — Kelemen elvtárs végül kérte a bolgár ven­dégeket, hogy vigyék magukkal a magyar nép szeretetét, amely magyar­országi útjukon is végigkíséri őket. A jelenlévők Kelemen elvtárs beszéde után nagy lelkesedéssel éltették Sztálin elvtársat, Rákosi és Cservenkov elvtársakat, éltet­ték a magyar és bolgár nép bar rátságát. A bolgár vendégek nevében Pe/t­rov Iván válaszolt az üdvözlésire. — Nehéz leírni azt felemelő ér­zést, amely mindannyiunkat eltöl­tött, amikor ideérkeztünk Szeszed­re. Itt valóban úgy érezzük ma­gunkat, mintha otthon volnánk. Újból felzúgott a taps s a. je­lenlévők lelkesen tettek hitet a bolgár és magyar nép barátsága mellett. Az ünnepség az Interna­cionálé hangjaival ért véget. A plovdivi kórus kedden este mutatkozott be a szegedi dolgo­zóknak a Magyar-Szovjet Társa­ság központi székháza nagytermé­ben. Az előadásról, amely osztatlan sikert aratott a sze­gedi dolgozók körében, lapunk holnapi számában részle­tesen beszámolunk. A plovdivi kórus tagjai ma dél­előtt a Textilkombinátot, a Le­mezgyárat és a Gyufagyárat lá­togatják meg, majd este búcsút­vesznek Szegedtől. A magyar parasztkiildöttség látogatása Ukrajnában A Szovjetunióban járt parasztküldöttség tagjai nap-mint nap be. számolnak mindazokról az értékes tapasztalatokról, amelyeket szovjet, unióbel) látogatásuk során gyűjtöttek, s amelyek még inkább meggyőz­ték őket arról. hogy a dolgozó parasztság felemelkedésének egyedüli biztosítéka a nagyüzemi fársasgazdálkodás. Sok-sok könyvet lehelne irni a gazdag tanulságokról. amelyek mindegyike egy-egy láncszem lesz majd termelőcsoportjaink fejlődésében. Az alábbi képek is, amelyek a küldöttség láfogatását mutatják be, betekintést nyujanak a Szovjeunió fejlett mezőgazdaságába. fi Szegedi Kenderfonógyár dolgozói örömmé! fogadták a minisztertanács határozatát az uj normák megváltoztatásának tilalmáról Iparunk jelentós részében, (gy a fzegedj üzemekben is jórészt befe­jeződtek már az alapbéremeléssel és a normarendezéssel kapcsolatos munkák. A szegedi üzemi dolgozók túlnyomó többsége is már a terme­lékenység emelését még fokozottabb mértékben elősegítő új normákkal dolgozik. Ez azt jelenti, hogy lénye­gében már Szegeden is végrehajtót fuk a minisztertanács július 20-i határozatát. Ennek a jó munkának az eredményei máris megmutatkoz­nak. A Szeged! Kender fonógyám dolgozói Is. mint a többi üzemek dolgozói, túlteljesítik új normáikat. Sőt többen vannalk olyanok, mint például Csóti Gyapjas Miklósné, Bóta Ilona, Gulicska Ilona és még mások, akik már nem egyszer a 130 százalékot is elérték, sót több eset­ben túl fs haladták. Az ebben az üzemben meghúzódó jobboldali szociáldemokraták és a különböző ellenséges elemek ezeket az eredményeket megelőzően még arról suttogtak ú|on. útfélen, hogy az új normát nem lehet teljesíteni. Nem érdemes azért a pénzért dol­gozni, amit az új normák teljesíté­sével keresnek a dolgozók. De ak­kor, amikor az ellenség látta ezeket a kiváló eredményeket, állást vál­toztatott. s már arról kezdett be­szélni, hogy nem érdemes túlteljesí­teni az új normákat, mert néhány hét múlva a legnagyobb teljesít­ményt elérők normáját újra rende­zik. S meg kell mondanunk, hogy b'zony voltak egyes esetek, amikor fiz ellenségnek ez a fajta agitációja Bem i; maradt eredmény nélkül. ltjest, amikor megjelent a minisz­tertanács határozata az u] normált megváltoztatásának tilalmáról, az ellenség döntő — de nem végle­ges — vereséget szenvedett ezen a téren ls. Bürgés Mihályné elvtársnö, a Kenderfonógyár vizcsfonó osztá­lyának egy'k dolgozója így mondja el: — A minisztertanács mostani ha­tározata után még a legkevésbbé felvilágosult dolgozók sem hiszik el a jobboldali szociáldemokraták egyetlen szavát sem. Az új normák, és az alapbéremelés ellen folytatott aknamunka már csak arra lesz jó az ellenség részéről, hogy azzal sajátmagát leplezze le. Ugy, mint nálunk Szeles Andrásné jobboldali szociáldemokrata, akj azt bizonygat­ta. hogy az új normákkal keresett pénzért, nem érdemes dolgozni. Strassinszki Erzsébet, az előfonó osztály egyik pártonkívüli dolgozó­ja így beszél a határozatról: — Most. bogy a minisztertanács­nak ez a határozata nyilvánosságra került, mi, pártonkívüli dolgozók is még jóban megtanultuk szeretni a Pártot, amely éppen olyan szeretettel har­col értünk is. mint saját tagjaiért. Ezalkalommal is megvédett bennün­ket. nagy segítséget nyújtott nekünk az ellenséggel szemben vívott harc­ban és a termelés emelése érdeké­ben. Az üzem lakatos- és kovácsmű­helyében — mivel ez a. részleg ja­vító jellegű — még nem vezették be az új normákat, de az üzem műsza­ki vezetősége mindent megtesz, hogy itt is minél előbb az új egyéni norma szerint pegyék ki részüket a dolgozók a termelésből. Az új normáik bevezetése az Itt található különböző szakmák között is egy­séges sorrendet alakít kt, s meg­szűnik ezen a helyen is az eddig már sokszor tapasztalt bérfeszült­ség és a különböző villongások. Nem fél itt senlki sem az új, egyéni normáktól, mert a minisztertanács határozata világosan kimondja, hogy az új normákat megváltoztatni nem szabad. Semmj esetre sem sza­bad megváltoztatni még az újítók normáját sem, az újítás bevezetésé­től számított hat hónapig, ugyan­csak nem szabad megváltoztatni az újítást önként átvevők normáját sem, az újítás átvételétol számított három hónapig. Amint Nagy Lajos, Fodor József és Ábrahám István elvtársak elmondják, ez a határozat egészséges és megbonthatatlan munkaszellemet alakít ki itt is. öt­éves tervünk követelményeinek meg­felelően a minden eddigi eredmé­nyeinknél nagyobb sikereket érhe­tünk el a termelésben. A magyar parasztküldöttség szovjetunióbeli látogatása során a küldötted egyik csoportja Ukrajnában felkereste az odesszai terület Budjönnij. kolhozát. Képünkön a kolhoz elnöke, Poszmitnij, a szocialista mur.ka hőse, bemutatja a magyar paraszt küldöttség tagjainak a kolhozparasztok házait és háztáji gazdaságát. •*lTf ' | Az ukrajnai ,'Aszkania Wopa" állaltenyésztési és tfkklímatizáló tudo­mányos kísérleti intézetben bemutatják a küldöttség tagjainak az ir.tézet egyik büszkeségét, az aszkánaí merinói juhot. A tanácsok megrálasxtásával Á szegedi MÁV igazgatóság forgalmi és kereskedelmi dolgozói feljesitették ezévi részlettervüket A Magyar Államvasutak Igazgatósága Szeged, üzemi titkársága je. lenti: „Közöljük, hogy a szegedi MÁV Igazgatóság forgalmi és kereske­delmi dolgozóinak jó munkája, valamint a szocialista munkaverseny eredményeképpen 1950. évi tervünket az irányvonat képzésben 1950 szeptember 19-re 'teljes mértékben teljesítettük. Örömmel önt el minden vasutas dolgozót ez az eredmény annál Is inkább, mert ezt a kimagasló teljesítményt az egész országban elő­ször a szegedi Igazgatóság érte el." Szeged. 1950 szeptember 19. Kompi József Molnár János •zakszervezet területi titkára. üzemi titkársági veze'tö. Fekeievágókai veit őrizetbe a szegedi rendőrség tesmester és egyben bérháztulaj­donos, egy disznót vágott feke­tén, Jójárt Sándor, Tisza Lijos­utca 102 szám alatti lakos p.;dig két disznót hágott le engedély nélkül. 1 Mindkettőjüket tettenért'! a rendőrség, őrizetbe vette eket és átadja az ügyészségnek, hegy rövidesen bíróság előtt pyetjek el büntetésüket. X rendőrség bűnügyi osztálya Széleskörű nyomozást indított annak érdekében, hogy Llep­lezze a feketevágókat, árurejte­getőket, akik bűnös módon ve­szélyeztetik a dolgozók élelmi­szerellátását. Legújabban két feketevágót lepleztek le és vet­tek őrizetbe. Császár József, Felsőt iszap,ut ti szám alanti lakos, volt hon­llia Mihály tápai dolgozó paraszt is közelebb kerül az ország vezetéséhez Közeledik október 22-e. a ta. nácsválasztás napja. Az ország minden dolgozója sokat vár et. töl a naptól, amikor ietezámoiva a bürokratikus, feudális közigaz. gatási rendszer utolsó maradvá­nyait, saját sorsa intézését nem­csak az építés, de a közigazgatás terén is saját kezébe veszi. Az eddig elért eredmények, amelye­ket a felszabadulás óta elértünk, arra engednek következtetni min. den becsületes dolgozót, hogy a jövőben a tanácsrendszer meg­valósulása után még nagyobb eredményeket, jobb életet és bol­dogabb jövőt biztosítunk az or. szág összes dolgozója számára. A falvak dolgozó parasztjai is készülnek t A TANÁCSVÁLASZTÁSRA. Minden kis- és középparaszt érzi és tudja, hogy életünk, fejlődé, sünk a tanácsválasztással eev új szakaszához érkezik. Ezért te­kintenek bizakodva a falvak, ta­nyák dolgozó parasztjai a ta. nácsválasztás napja elé. A tápéi dolgozó parasztok mi. közben a tápéi rét felőli oldalon kocsijaikkal várakoznak a komp­ra megvitatják, megtárgyalják, bogy a községi tanács megalaku­lása után mi lenne az első kéré­sük, ami úgyszólván kivétel nél. kül minden tápéi dolgozó paraszt kérése volna. Ott van a csoportban Hia Mi hály is. Öt hold juttatott földjét ről most viszá a kutaxricaszárat haza a kocsival, hogy legyen , a tehénnek otthon télirevalója. Öt már a Párt és a nép bizalma fon­tos posztri ádította, a járási ta­nács póttagja. Nagy megtisztel, tetés ez számára, hiszen a fel. szabadulás előtt még csak SZAVAZATI JOGA SEM VOLT. se neki. se a feleségének. Feles­leges kérdezni, miért? Azért, mert nincstelen volt, csak pár lánc bérföldön nyűglődött, a ja­va hasznot a kulák húzta, ő meg csak dolgozott. Igy volt 45-ig, de azóta másképp van. Juttatott földjén elgazdálkodik. A komp lassan közeleg, sok munkaidőt vesz el a dolgozó pa­rasztoktól a várakozás. Ilia Mi. hály már fel is vetette, hogy ha a tanács megalakul, szóváte3zi, hogy legalább pontonhidat épít­senek a Tisza két partja között. Igy nagy. betakarodási időben nem kell három-négy órát várni, amíg a Tisza egyik oldaláról a másikra átjutnak. A község dol­gozóinak több mint ötezer hold földje van túl a Tiszán és bizony jó volna valami megoldást talál, ni, hogy ne kelljen olyan sokat várni a kompra. Hia Mihály és a többi dolgozó paraszt BIZALOMMAL TEKINT * tanácsok működése elé. Dia Mihály egyénileg is sokat vár a tanácsrendszertől. Egy 15 éves fia és 13 éves lánya van. Szá­mukra már biztosítva van a ta­nulás. A fia már két gimnáziu. mot végzett — nem úgy. mint az anja, három elemit —. de még tovább akar tanulni. Nem tudja még, mi lesz, de tanul. Majd olyan pályára lép, ahol legtöbbet tud használni épülő, szépülő or. szágunknak. I De Ilia Mihály azért is bízik a tanácsokban, mert ahogv ő mond. ja — „a tanácsokon keresztül, sokkal közelebb kerülünk AZ ORSZÁG VEZETÉSÉHEZ. márpedig ha közelebb leszünk, akkor csakis a dolgozók érdeké­ben teszünk továbbra is. épp úgy, mint eddig a felszabadulás óta. Legtöbb dolgozó paraszt így gondolkodik és igv érez. mert tudják, hogy a tanácsok falun, városon egyaránt a dolgozó nép érdekét, jólétét, felemelkedését szolgálják. , Végre kikötött a komp a tápéi réti oldalon. A beszélgető csopor­tok szétszélednek, megy ki.ki a maga dolgára. Ilia Mihály is pattint ostora, val, szépen leereszkedik a kocsi, val a kompra és megy haza. mert a delet már jó régen elharangoz­tojeg

Next

/
Oldalképek
Tartalom