Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-13 / 213. szám

4 SZERDA, 1950. SZEPTEMBER 11 Pártunk megtartotta szavát A z orxaáff valamennyi dolgozója várakozással tekint a csütüriüki nup elé, amikor valamennyiünk ürömére, — de a Mlsft és belső ellenség bosszúságára Pártank és népi demokratikus kormányzatunk Ismét bebizonyítja, hogy mindenkor megtartja igéretét. A osUlörtökl nappal kezdődően megkezdik az ötéves tervkölcsön nyereménysorsolását. A magyar dolgozók egy évvel czelőlt, augusztusban becsületes dolgozókhoz Illően lettek elegei a felhívásnak és lőlilk trlhelően jegyeztek terv kölcsönt. Különösen a Jegyzés Idején, de azóta ls megszámlálhatatlan volt azoknak a rémhíreknek a száma, amelye, kel a jobboldalt szociáldemokraták, a klerikális reakció szórt el a nép között, azért, hogy meggátolja a tcrvkölesönjrgyzést, amely jelentős segítséget nyújt majd a magyar dolgozóknak a szocializmus mielőbbi felépítéséhez. Az elmúlt hónapok bizonyítják, hogy a reakció fegyvere a rémhír. Ili Is csütörtököt mondott. Nem érte el célját. A miigvar nép jóval túljegyezte az 500 millió forintot. Hitt a Pártnak, niert tudia, n Pártban nem csalódik É* nem volt hiábavaló ez a törhetetlen hit. Egy év óta számos gépállomás, kút, át, kultúrház, egészségház, könyvtár, mozi épült fel. Egy év óla számos községben gyulladt kl a villany és egészséges fényt áraszt a régi petróleumlámpák plslogása helyett. Mindezekhez nagy segítséget adott a dolgozók tervkölcsön jegyzése. Igy tehát közvetve, jórésze már vlsszn Is került a dolgozó néphez. Népi demokratikus kormányzatunk azonban még mindig nrm letl pontot a tervkölcsön jegyzés végére. Megígérte, hogy jelentős ösz szegő kisorsolás! hajt végre, ahol a tervkölcsön jegyzők jegyzett fo. rintjntk helyett öt. tíz, ötven, sőt százezer forintokat kapnak vissza. Ezeknek a nyereményeknek klsorsolását kezdik meg a holnapi nappal és három napon keresztül sokezer dolgozó jegyzett összegének sokszorosát kapja vissza az államtól, amely méltó csapás lesa Isméi •z Imperialistákra és azok csatlósaira Békevédelmi Bizottsági titkárok értekezlete A „Megvédjük a békét" szegedi Városi Bizottsága csütörtökön délután 7 órakor a Magyar- Szovjet Társaság Horváth Mihály utcai székházában értekezletet tart a Békevédelmi Bizottsági titkárok részére. Ezúton ís kéri a bizottság a titkárokat, hogy az értekezleten feltétlenül és pontosan jelenjenek meg. Amit a tervkölcsönkötvények sorsolásáról tudni kell Közelednek az ötéves tervkölcsönkötvények sorsolásának napjai. Az Országos Takarékpénztár gondosan ellenőrzi hogy a munkahelyiken ténylegesen kiosztották-e a kötvényeket a dolgozók között, rocrt az el nem számolt kötvények nem vehetnek részt a sorsolásban. Aki nrm tartózkodott a munka helyén u kötvény kiosztásakor, hol veheti azt át? A vállalatoknak a beteg, va$v zzabadságon lévő dolgozók kötvényeit az Országos Takarékpénztárnál letétbe kellett helyeznlök, hogy a szeptember 14-től 17-lg tartó sorsolásban valamennyi nyereménykötvény résztvegyen. A letétbehelve:e|t kötvények Budapesten az Országos Takarékpénztár központ, jában. v'déken a megyej fiókban átvehetők. Milyen nyereményeket sorsolnak kl? Egy darab százezerlorintos. 12 da_ rab ötvenezeríorlntos, 25 darab huszonötezerforintos, 63 darab tízezer, forintos, 187 darab ötczerfor'n'os, 4300 darab ezerforintos, 9400 darab ötszázforintos, 62.000 darab három, százforintos nyeremény keröl sorsolásra. Ml a sorsolási bizottság feladata? A sorsolási bizotisáé —. amelynek tagjai a SzOT, a DÉFOSz, a DISz, az MNDSz. a Budapest! Virosj Ta. nics. a pénzügyminisztérium cs az Ors-.ágos Takarékpénztár küldöttei — felelős, hogy a sorsolást a dolgozók érdekeinek megfelolőcn vezesse. Megvizsgálja az Országos Takarék, pénztár jelentését a kötvények kiadásáról fs megállapítja a nyeremények végleges mennyiségét. Gondoskodik a sorsolási kerekek elöké. szitáséról, vizsgálatáról s arról, Hogy a sorsolás lefolyása szabályzerü legyen Hogyan történik a sorsolás? A Zcncművézeti Főiskola nagytér, mében három sorsolási kereket állítanak fel. A sorsolási bizot|sig el. lenőrzésévcl ezek mellett három úttörő végzi majd a húzást. A nagyobb nyeremények sorsolása úgy történik, hogy az első kerekből kihúzzák a nyertes kötvények sorozatszámát, a második kerékből a nyertes kötvény sorszámá.t. a harmadikból pedig a nyertes kötvényre eső nyeremény, összeget, A kisebb nyereményeket so. rozatban búzzák ki. a nyeremények nagy 9zámára való tekintettel. (Pél. dául a 300 forintos nyereményekből több mint 60.000 darabot húznak kl.) A nagytömegű nyereményeket úgy sorsolják ki, hogy az elnök előre bemondja a nyeremény összegét. A kerekből kihúznak két számot: a sorozatszámot és a sorszámot. Mind. az a kötvény nyer. amelynek sorozatszáma a kihúzott sorszámmal egyezik és a sorszám utolsó számje_ gye azonos a kihúzott sorszám utolsó számjegyével. Ezzel a módszerrel egy húzással száz különböző sorszámú. más-más dolgozó birtokában lévő kötvény nyer. Hogyan értesülnek a dolgozók a sorsolás eredményéről? Az utolsó sorsolási napon a Takarékpénztár dolgozói elkészft'k a hivatalos nyereményllstát. amelyet a sorsolási bizottság is hitelesít. Ezt kinyomtatják és másnap már az or. szág összes postahlvatala'nál, vállalatoknál és hivataloknál megfelelő mennyiségű nyereményjegyzék ál' rendelkezésre. Természetesen a sajtó és a rádió is közli az eredményeket Hol fizetik kl n nyereményekel? Az Országos Takarékpénztár a hú. zás helyszínén pénztár-szolgála'of tart s a szerencsés nyerő már ott kézhez kaphafia nyereményét. Azok a nyertesek, akik nincsenek ott a sorsoláson, a Postatakarékpénztár fiókja'ban vehetik át nyereményei ket. Az ezar forintnál nagyobb nyeremények kifizetésére az Orr-.ágos Takarékpénztár közponija és 47 fiók és bctétgyüjtő-hely áll a dolgozók rendelkezésére. MI törléntk azokkal n kötvényekkel, amelyek nem nyer. nek? Természetesen ezeknek a kötvényeknek a névértékét; is visszaftae tik. 1951 október 1-től kezdve irira den félévben sorsolásra és kifizetés, re kerülnek azok a nycremánykö|. vények, amelyek csak a névértéket kapják viss:a. E sorsolás rendje egyébként rajta van a kötvénye! hátlapján. Mikor I.ezdlk meg a knmntozó kötvények kamatfizetéseit? Mivel a kamatozó kötvények nem vesznek részt a sorsolásban, a megfelelő szelvény alapján már október 1-én kifizetik az első kamatokat az Országos Takarékpénztár fiókja'ban vagy vidéken bármelyik postahivatalban. Minden erűvel fokozzuk az őszi árpa vetésütemét Szeptember 30-ra as egyénileg dolgozó parasztoknak is be kell fejezni az őszi árpa elvetését leket nem bírja és kifagy. Ez eddigi példák azt mutatják, alcí ma már nem áll fenn, mert egyszer géppel vetette árpáját, NEMESÍTETT VETŐ- nem próbálkozik többé a hosszaAz öszi árpavetés végső határidejét a minisztertanácsi határozat állapította meg. Eszerint az állami gazdaságoknál szeptember 15-ére, a termelőszövetkezetek gazdaságaiban szeptember 20-ra, az egyénileg dolgozó parasztoknak pedig szeptember 30-ra kell elvetni az őszi árpát. E végső határidőkön belül a vetés határideje a helyi ado'tságok szerint változik. Csongrád megyében két nap múlva elérjük az állami gazdaságokra előirányzott végső határidőt. Erre a napra valamenynyi állami gazdaságunkban be kell fejezni az őszi árpa vetését. Ugyanakkor szorosan felzárkózva az állami gazdaságok mögé MINÉL ELŐBB BE KELL FEJEZNI termelőszövetkezeti csoportjainknak, de az egyénileg dolgozó parasztoknak is az árpavetést. Arra keli törekedni, hogy az előirányzott területet 100 százalékig bevessük. Fontos ez elsősorban tervgazdálkodásunk szempontjából, de nagy segítséget jelent az őszi árpa termelése a tavaszi árpává] szemben maguknak a termelöknek. Sokévi gabonatermésünk bizonyította már be, hogy éghajlati viszonyaink mellett az ősziek nagyobb sikerrel termelhetek a tavasziaknál. Különösen vonatkozik ez az öszi árpára, amely eddig igen elhanyagolt növény volt Csongrád megyében, de mondhatni, az országban is. Termelésével kapcsolatosan igen sok ellenérvet hoztak fel a múltban, de most is hajlani, különösen a kulákok szájából hasonló áJszakvéleményeket. Igencsak azt hangoztatják, hogy a gyakran hótakaró nérkül maradt magyar teMAGOK ÁLLNAK RENDELKEZÉSÜNKBE, amelyek fagyállók, jól bokrosodnak, hosszú szalmájúak, koraérésűek és ellenállnak a növénybetegségeknek. Mindezeken felül bő termésíiek, tehát megvannak a jó tulajdonságaik, amelyek termésüket biztossá és jövedelmezővé teszik. Biztos jövedelmet jelentenek termelőcsoportjainknak, ugyanigy az egyénileg dolgozó parasztoknak. Bebizonyította ezt már nem egy termelőcsoportunk ebben az évben, ahol elérték a 16—18—20, sőt 21 mázsás termést is holdanként. Ezt a magas terméseredményt persze a jó talaj előkészítésnek, a jó vetőmagnak, az idejében vájó elvetésnek köszönhetik. Ezek a termelőcsoportok nem hallgattak már az elmúlt évben sem a kulákra és a hasonszőrűek álszaktanácsaira, mikor azt hangoztatták, hogy száraz a föld, ne vessetek. Idejében vetették el és mikor jött az őszi esős idő, akkor már földben találta a nedvesség a vetőmagot. Persze azok, akik azt híresztelték, hogy száraz a föld, ne vessetek, az eső után sem vetettek. Akkor pedig a sárra való hivatkozással, az esőre való hivatkozással szabotáltak el a vetést. Most is ezt a régi nótát fújják a falu dolgozóinak ellenségei, a kulákok, kupecek. A tavalyi jó példákat kell követni dolgozó parasztságunknak. Idejében, már A KÖZELI NAPÓKBAN kell elvetni az őszi árpát, a vetőmagot szelektorozva és csávázva. Törekedjen minden dolgozó paraszt arra, hogy az őszi árpát éppen úgy, mint a többi növényeket is, géppel vessék. Az dalmas, egyenetlen és pazarló kézi vetéssel. Jobb növekedés, egyenletes nvageloszlás, könynyebb gyomirtás: ez a gépi vetés eredménye. Ehhez ma már minden dolgozó paraszt hozzájuthat az állami gépállomások és a földművesszövetkezetek útján. A minisztertanács határozata előírja az őszi árpa vetési határidejét. Az elvetendő mag mennyiségét, annak tisztítását és csávázásit is. A községekben készen van a vetési terv. Nem elegendő azonban, hogy elkészültek a tervek, hanem azt végre is kell hajtanunk. A dolgozó nép ellenségei, kulákok és & fajúban meghúzódó egyéb reakciós elemek mindent elkövetnek, hogy különböző fondorlatokkal a dolgozó parasztságot megtévesszék, s a vetési terv végrehajtását akadályozzák. Ezért fokozottabban ELLENŐRIZNÜNK KELL A KÜLAKOKAT, hogy eleget tesznek-e kötelességüknek. Az időben való ellenőrzéssel időben ismerhetjük fel a hibákat és leplezhetjük le & terv szabó tálóit, azáltal biztosíthatjuk a vetésterv teljesítését. Falusi pártszervezeteinkre, tömegszervezeteinkre és a népnevelőkre most az a feladat vár, hogy a dolgozó parasztság előtt tudatosítsák az őszi szántásvetési kampány fontosságát, annak tervszerű teljesítését ezáltal előmozdítsák. Igy a vetésterv teljesítésével elősegítsék tervgazdaságunkat és újabb jelentős segítséget nyújtsanak ezáltal termelőszövetkezeti csoportjainknak, egyénileg dolgozó parasztságunknak. Ma reggel 8—este 8-lg pótfelvétel a választási névjegyzékbe Szeged dolgozói az elmúlt napokban tömegesen tekintették meg a kifüggesztett választói névjegyzékeket, hogy ellenőrizzék, vájjon oda fel vették.e őket? Számosan — akik valamilyen okból kifolyóan » névjegyzékből kimaradtak —. megtették észre vételüket és igv a Városi Tanács felvette őket a névjegyzékbe. Most a Városi Tanács végrehajtó bizottsága közli Szsecd dolgozóival, hogv a mai napon, síentfmber 13.án, lehetővé teszi a pótfelvételt azok számára1' akik eddig nem tették meg észrevételüket. Ezek jelentkezzenek ma reggel 8 órától este 8 óráig a városháza 19 cs sz&mú tanácstermében. — M/f bánom én, ha ahár az VNDSz-ben, akár a sóhivatalban mondták, engem akkor se érdekel. Nem lépek be és késs — vágott vissza az ember az asszonynak, aztán haragosan sarkonfordult é$ kisietett a konyhából. Kifelé menet még morgoft valamit, de csak ágy 3 foga kösölf. Az asszony csóválta a fejét és elszomorodott. Fájl neki, hogy az ember ilyen konok és nyakas. Meg aztán as ls, hogy ö már lopva meglátogatta Istváné kat, mikor as ember Pestre ment fel Ferenchez, a főhadnagy fiához, Lá'ta, hogy egy év alatt, amióta a csoportban vannak, mennyi mindent vettek. Julisnak delin kendője is van vagy hat. A kislány is úgy jár, hogy azelötf csak a gróf úr gyerekét ölfőzhették olyan szépen. Istvánnak hét ünneplő csizmája van, meg két pár ssép cipője — azelőtt meg aVg volt nekik valamijük. És 6 mindezt nem merte elmondani as embernek, mert ha megtudta volna, hogy ott volt, talán menten kitekerte volna a nyakát Pedig de sokszor otf volt -t nyelve végén, hogy megmondja, de nem merte, — Nem lehet ezzel az emberrel okosan beszélni — sirfa el magát 'élhangosan. — Mondhatok én akármit a csoportról, nem ér semmit. Csak éppen annyit, hogy iszonyatosan megmérgesedik. Isfvánt is, amikor belépett a csoportba, kitagadta a családból és azt mondta neki, hogy látni se akarja többé. Azóta 'tt se voltak, Persze a Zs(ros Tóthra nkább hallgat. Nyolcvan hold földdel bír a vén bolond, háf persze, hogy heccel) az embert a csoport vllen. Mi meg itt vagyunk a hat hold kapoft földdel és rövidesen a 'ene esz meg bennünket. Annyit gürcölünk, mint az állat és közel sincs olyan hasznunk, mint Istvánéinak Az ember közben visszajött. Látszotf rajta. hogy még mindig eszi j méreg, Az asszony nem merf szólni se hozzá. Némán szedte kj két •keiével a vizböl a megmosott, négyBICIKLI feli vágott krumplit és tette bele a lábasba. A forró zsir hangosan sercegett, a vizes krumplitól. Az ember megtömte a pipáját, rágyújtott. A dohány olcsó volt és büdös. De nem tellett jobbra. Az udvar végéből, mint a kilőtt puskagolyó, iramodott nekj a kutya a tanyebejárónak és olyan eszeveszetten csaholt, hogy ágy látszott, széttépi a hárman, vadonatúj biciklin érkezőket. As ember felugrik, hogy majd rászól a kutyára. Kinéz az ajtón és még mérgesebbre válik az arca. Szinte tajtékzik a dühtől. Isfvánék jöttek. Az öreg úgy érezte, hogy menten szétrobban. Apai telintélyét látHasárbatiporva most, amikor kit'llása ellenére is befőttek Islvánék. — Leütöm az anyja istenit — gondolta magában és keze már az ágasra akasztó'f kasza u;án nyúlf. Szinte pillanat müve volt as egész, — A törvény — villant keresztül as agyán aztán kezt visszaesett és csatlant kopott bársonynadrágján. Dühében nagyot köp a földre és anélkül, hogy csendre intette volna a kutyát, hátrament „ disznókhoz. — Fgye meg a fene a bolondjait — mormogta magában és aszal eltünf a (anya mögött. Amikor 0 kutya egészen jözei ért, István rászólt: — Csiba, te szamár, hát nem ismersz meg? — És a kutya megismerte őket. Visszcfordult, örömében vagy háromszor futotta körül a tanyaudvart ez egyszer még a tornácon ülő macskát se bántotta. — Gyerekek! — sikoltotta el boldogságában magát az asszony, amikor meglátta őket és ahogy azok leszálltak a bicikliről, sírva borult a nyakukba. Fsek boldogan ölelték, csókolták az asszonyt István ügy fett, mintha nem láffa volna a haragjában elvonuló apját, megkérdezte; — Hát édesapám hol van? Az asszony nagyon kínos helyzet, ben volt. Hebegett egy Metil, azt ári mégis kimondta; — Hátrament a jószághoz, — Haragszlk.e még? — adta fel az újabb kérdési István, anyjának. Ez még kínosabb volt, mint az előbbi. Nem szólt semmit. Közben bementek a konyhába. As asszony leültette őket és boldogan nézegette az új ruháikat. Kis idő múlva — miután nem kapott feleletet az előbb/ kérdésére — Isfván Ismét megszólalt. — No, majd megbékül. Eredj csak kislányom, keresd meg a nagyapát és mond meg, hogy itt vagyunk. A kislány mint a pille libbent kl az ajtón és szaladt a disznóól felé. A kutya közben ufolérte és játékosan fogta meg a ruhája aljái. A kislány megállt és megsimogatta a kutya fejét. A kutyán látszott, hogy jóles k neki ez a simogatás. Elengedte a ruha aljái és odadörzsölő, dött a kislányhoz. Er végigsimított néhányszor a kutyán, aztán sajnálkozva mondta neki; — De sovány vagy, Csuli. Biztos nincs mit enned- l Azzal folytatta útját és ps ólnál megtalálta nagyapját. Az hallotta a gyermek lépteit, de hátra ss né. zttf, még akkor sem. am kor az un®, kája köszönt. Konokul bámult fje, felé az ólba.' Juliska megismételte a köszönést, sőt még olyasmit is mondott, de tír. va, hogy „háf nem is akar látni, nagyaoa?" Az öreg amikor ezeket a szavakat hallotta, úgy érezte, hogy a hideg fuf rajta végig, Elmenekült előlük, most meg ez a k s nyavalyás is idejön bosszaoituti Ismét küszködött magával. Szerette volna ököllel arculütni a kislányt. Dühében megmarkolta az akoldeezkát hogy jz csak úgy recsegett belé. Erről is Je keltett mondania. Vájjon miért üssön egy // éves gyereket amikor egyáltalán nem lehet arról, hogy szülei (szerinte!) ilyen meggondolatlan cselekedefre vetemedtek. Megfordult, de csak ágy félig Ké. hányszor végignézeti a kislányon, akin gyönyörű rózsaszín selyem, ruha volt szép fekete cipő fehér zoknival. — Szerbusz — mondta rövidem.