Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-10 / 211. szám

DEL HAGYARORSZ AG r Jongcsont felszabadította a koreai néphadsereg • __ Lázító, izgató kulákok felett itélkexett I a Szegedi Hegyei Biróság "N J vn. ÉVF. 211. SZÁM. ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP 1950 SZEPTEMBER 10 Békeharcosok seregszemléje Irta: Holik Jáno» A Nemzetközi Szövetkezeti Szö­vetség 1949 júniusában Stockholm­ban határozatot hozott, hogy az idén szeptemberben megtartott Nem. ze'iközi Szövetkezeti Nap a béke­harc jegyében folyjon le. Ennek a határozatnak a.apján készültek a dolgozó milliók a nagy ünnepre, amelyből Csongrád megye vala­mennyi dolgozója is méltóan kivet­te a részét. Megyénk dolgozó népe ezen a na­pon a világ valamennyi haladó do.­gozójával együtt kifejezésre juttat­ja elszánt harcát a békéért, kifeje­lt szolidaritását a bős koreai dol­gozók és valamennyi imperialista el­nyomás alatt élő nép iránt. Az amerikai imperialisták min­den eszközt megragadnak arra, hogy megakadályozzák a dolgozó népnek ezt az ünnepét Kíméletlen harcot folytatnak azok ellen, akik a béke, az emberi haladás mellett küzdenek. Minden törekvésük arra irányul, hogy még továbbra is el­nyomás a.aít tartsák a dolgozó milliókat. Ezért nem riadnának visz­sza harmadik világháború kirobban­tásától sem. Ezeknek az aljas terveknek állják útját a dolgozók milliói a mai szö. vetkezeti nap alkalmával is a Szov­jetúnió vezetésével. A Szovjetúnió kemény harcot viv a békéért és nem egyszer leleplezte már Tru. man, 'A'cheson, Austin és a többi imperialista képviselők gazságait. Megyénk dolgozói a Szovjetúnió­nak ezt a békeharcát támogatják, mert világossá válik, hogy a békél nem e.ég óhajtani, hanem ke­mény harcot kell vívni érte Pár­tunk vezetésével a termelés front­ján is. Ebben a harcban megyénk dolgozói jól megálltak a helyüket. Szeptember 10, a Nemzetközi Szö­vetkezeti Nap seregszemle lesz Csőn. grád megyében Seregszemléje lesz a termelőszövetkezet f csoportokba tömörült dolgozó parasztoknak és minden olyan dolgozó parasztnak, akik az eddigi mezőgazdasági mun­kálatokkal, valamint a terménybe, gyűjtéssel vették ki részüket a bé­kéért vívott harcból. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmával 9 köz­ségben nagygyűlés lesz, alio. a ter­ménybegyüjlésben kitűnt községek vándorzászlót és egyéb jutalmat kapnak jó munkájukért. Megjutal­mrzzák azokat a dolgozó paraszto­kat is, akik egyénileg kiváló ered­ményt értek el. Ünnepélyes keretek között veszik át a megérdemelt ju­talmat. Pintér Ferenc (Ü.lés). Szél PA! (Ószentiván), Juhász Károly (Dorozsma), Dombi Gyula (Algyő), Szilbereisz András (Kübekházá), Ko. rom Mihály (Mindszent), Patai Jenő (Tömörkény). Kószó Péter (Csany­telek), és még más dolgozó parasz­tok, akik terménybeadási kötele­zettségük túlteljesitésévei járultak hozzá a népi demokrácia erősítésé­hez, a béke védelméhez. Nagy ün­nepe lesz a mai nap Algyő község dolgozó parasztságának is, akiket « tr rménvbegyüjtésben elért sikerei­kért vándorzászlóval tüntetnek ki. Jelentős eredményeket _ ünnepe­lünk ezen a napon. De súlyos hi­bát követnénk el, ha megelégednénk eddigi eredményeinkkel. Tisztában kell lennünk, hogy még jobb mun kával, az eredmények állandó nö­velésével kell újabb bizonyságot lenni arról, hogy továbbra is mél­tón akarjuk kivenni részünket a Szovjetúnió vezetle békeharcból, dolgozó népünk teljes felemelkedé­séért vívott küzdelemből A Nemzetközi Szövetkezeti Nap, a béke védelme, újabb feladatot lűz elénk, ami most elsősorban az őszi mezőgazdasági munká,atok pontos és gondos végrehajtásában nyilvá­nul meg dolgozó parasztságunk előtt. Ebben a munkában nemes kezdeményezés? mutalott a nagytö­kei állami gazdaság, amely verseny­re hívta a megye valamennyi állami gazdaságát, párosversenyre a kis. zombori állami gazdaságot a mi­nisztertanács határozatában e-.ö'T] mezőgazdasági munkálatok mielőbbi végrehajtása érdekében. Követté példáját a szentesi Arvai Bálint ter­melőszövetkezet, a székkutasi gép­állomás és Algyő község dolgozó pa­rasztsága, akik szintén megyei ver. senyen keresztül az őszi munkála­tok ponlos végrehajtásával ke.nek harcra a termelés fokozásáért, mert érzik, hogy ez elválaszthatatlan ré­sze napjaink békeharcának. 'A' ver. senykihívást követő napokon máris megindult a nagv versenv Szociális ta szektoraink és egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztjaink máris készülnek • versenykihívás elfoga dására, mert tudják, hogy a ver­sennyel a termelést fokozzuk. A termelés fokozása pedig elválasztha tatlan része a békéért vívott harc­nak. Bármily nagy is dolgozó paraszt, ságunk lendülete, amellyel az őszi munkálatokra készül, nem szabad szemelől tévesztenünk, hogy az osz tályellenség minden eszközt megra­gad arra, hogy ebben a törekvésé ben gála? emeljen. Az imperialisták nemcsak Koreában és a gyarmato kon, hanem nálunk is igyekeznek a dolgozók békés életét megzavar ni. Erre felhasználják a kuláksá­gol, a jobboldali szociáldemokrata kai és a klerikális reakciót. Minden eszközt megragadnak arra, hogy a magyarországi békeharc Iegfonto sabb fegyverét a termelés fokozásá­ra irányuló törekvést. ellenséges agilécióval, rémhírek terjesztéséve. csorbítsák ki. Ezért alaposan fel kell készülni a harcra, az őszi munkálatok elvég zésére. Pártszervezeteink alapos fel világosító és népnevelő munkává kapcsolódjanak be ebbe a harcba értessék meg minden dolgozó pa raszttal, ha idő előtt befejezzük és a legnagyobb gondossággal végezzük cl az őszi szántást és vetést, ez biz­tosítja jövö évi bö termésünket. Ni hallgassunk az osztályedenség, a ku Iákság hangjára, hanem vessük el a gabonát idejében, mig be nem jön nek az őszi esők. Végezzünk el minden mezőgazdasági munkát leg­alább arra az időpontra, amelyei a minisztertanács határozatában elő Irt. Mert csak ezzel tudjuk biztosi tani azokat a feladatokat, ame.yek ránk hárulnak a békeharc mai sza kaszában. Gépállomásaink is még fokozottabb gondossággal végezzék munkájukat A gépállomások mun­kájának nemcsak mennyiségileg, ha nem minőségileg is feliil keh mul nia a' tavalyi eredményekel. A harc igy lesz csak teljes, és így vezcl csak teljes győzelemre. Az őszi mezőgazdasági munkála­tok sikeres elvégzése mel.ett még egyéb feladatok is várnak ránk. ön­tudatos dolgozó parasztjaink döntő többsége a termelőszövetkezeti cso portok eddigi eredményeinek láttán megértette, hogv gazdasági és kul­turális felemelkedéséhez csak a nagyüzemű társasgazdálkodás veze1 Megértették, hogy példáu, 18 má zsás búzatermésátlag —, amit a kis­királysági Ifjú Gárda lermelőszövet kezet elért —, csakis az eddiginél jobb munkával, a gépek alapos ki használásával, nemesített vetőmag­gal és műtrágyával érhető e,. Vi­szont mindezekhez csak a nagyiize mű gazdálkodás keretein belül jut hat minden dolgozó paraszt. Mind ezeknek a megértése tette lehelövé. hogy június óta megyénkben több mint 3000 dolgozó paraszfcsalád lé­pett be a termelőszövetkezeti cso portokba. Az új belépők és az ú.i tszcsét a,akitók száma állandóan növekszik. Most már nemcsak a dolgozó kisparasztok, hanem a kö­zépparasztok áramlása is meginduil a szövetkezeti gazdálkodás felé Ezek a középparasztok belátták a dolgozó kisparasztokkal együtt, hogv az egyéni gazdálkodás nékik csak gondot és küzködést jelent, de a nagyüzemi gazdálkodás eddiginél sokká, könnyebb, derűsebb életi! hoz. Ezért lépett be a deszki Kos suth termelőszövetkezeti csoportb is Pósa Lajos 16 holdas és Minkó István 15 holdas középparaszt. ,.'A1 kalmunk volt összehasonlítani a ké gazdálkodási formát — mondották mikor kitöltötték a belépési nyilat kozatot. — Az összehason.ítás mér­lege a társas gazdálkodás javán billent. Könnyebb életet akarunk ezért lépünk a tszcsébe". Dolgozó parasztságunk hosszú évek küzdel mes tapasztalataiból, amit egvéni gazdálkodás idején szerzett, pvőzö. dött meg a nagyüzemi gazdálkodás igazáról. Dolgozó paraszlságunk nagyrészé ben még érlelődik az a gondolat, hogy rálépjen a társasgazdálkodás útjára Legtöbbjük azonban elhalá rozásra gyöngének érzi még magát Hozzájárul ehhez az, hogy a ku Iákság a falun még mindig kemény harcot folytat a Iszcsébe való ,é­pés ellen. Nem szabad magárahagy. ni ezeket a dolgozó parasztokat. Ál­landó meggyőző és felvilágosító munkával erősíteni kell őket a ku­.ákok elleni harcban. Itt főként pártszervezeteinkre és népnevelő inkre hárul a feladat, hogy az ön­kéntesség elvének szigorú betartású. Dolgozó parasztságunk jó munkájával erősiti szabad hazánkat, amelynek élén Rákosi Mátyás mutatatja a fejlődés útját Szombaton este rádióbeszédet mondott Dobi István, a minisztertanács elnöke Dobi István, a minisztertanács el_ nöke a dolgozó parasztságnak as őszi mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatos feladatairól szombaton este beszédet mondott a rádióban. Beszédében a következőket mon­dotta: Az előttünk álló ősszel, külö­nösen fontos időszak kezdődik mezőgazdaságiinkban. Most lé­pünk az első, csonkítatlan teljes a Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa meghozta ismere­tes határozatát a növénytermelés fejlesztéséről. Igy lehetővé válik, hogy ebben az évben már kezdet­től fogva, mind végig következe­tesen és tervszerűen kövesse dol­gozó parasztságunk e határozat útmutatásait, hogyan kell a föld­művelés megjavításával a nö­vénytermelésben magasabb szín­vonalat elérünk. gazdasági esztendőbe azóta, hogy Magasabb termés — magasabb életszínvonal A szóban lévő minisztertanácsi | lyeket éppen most, a gazdasági határozat az ötéves tervben ki. esztendő elején kell elvégez. tűzött cél megvalósítása érdeké­ben nem kisebb feladatot állít mezőgazdaságunk dolgozói elé, mint hogy 1951 végére az állami gazdaságokban 35 százalékkal, a termelőszövetkezeti csoportokban 25 százalékkal, az egyénileg dol­gozó parasztoknál 10 százalékkal uneljék fel a termésátlagokat, az 1949. évihez képest. A népi demo­krácia rendszerében a magasabb termés magasabb életszínvonalat s jelent azok részére, akik be­csülettel megdolgoznak érte. A mi viszonyaink úgy külön­böznek az imperialista világ kö­iilményeitől, mint a nappal az éjitszakától, a mi dolgozó pa­rasztjaink már most kiszámíthat, ák papírral és ceruzával a ke­mikben, hogy a magasabb ter­méshozam eredményeképpen mennyivel több ruhát, cipőt vá­sárolhatnak, mennyivel több könyvet olvashatnak, hányszor átogathatnak majd el színházba, moziba, hangversenyre, mennyi­mi több kerékpár kíméli majd okét a waloglás fáradalmaitól, hová kerül új rádió vagy kerítés, setleg új ház. hol tesznek szert hízókra, új tejelő tehénre? Tel­esen érthető, ha dolgozó paraszt­ragunk örömteljes várakozással réz az úi gazdasági esztendő elé. Melyek azok a feladatok, me- történő elvetése. A korai vetést harci feladat nünk, hogy nagy céljainkat va­lóra válthassuk? A legsürgősebb tennivalók Mindenekelőtt be kell fejez­nünk a kapások betakarítását. Gondoskodnunk kell arról, hogy a cukorrépa, a kukorica, a bur­gonya, a takarmányrépa, napra, forgó, ricinus kellő időben góré­ba, raktárba kerüljön. Gondoljuk meg jól, hogy min­den cső kukorica, minden darab répa. amiben fáradtságunk, gon­dosságunk é3 törődésünk ered. ménye testesül meg. értéket je­lent nemcsak magának a gazdá­nak. hanem az egész ország ré­szére is. Vegyük számításba, hogy ha a kukorica szárát ma leszedjük, akkor a szálastakar mány mellett ezt is felhasznál­hatjuk és országos viszonylat­ban több mint egymillió állat téli takarmányszükségletét biz­tosítjuk a segítségével. Nagy gazdasági Irdc-künk fű­ződik ahhoz, hogy a cukorrépa közvetlenül a főidről, kellő idő­ben, veszteség nédül mindjárt a gyárba kerüljön, A munkálatok mísifc nagy cso­portja, ams.yet el kell végez­nünk, az ősziek minél korábban Bizonyos, hogy a kulákok min­den eszközt megragadnak, hogy megakadályozzak a kellő időben történő vetési éó ezzel már az 'ndulásnál csapist mérjenek ter­veinkre és reményeinkre, ame­lyeket a követícező esztendőhöz 'üzünk. A növény későbbi fejlődésének nindenképpen csré hasznára van, ha minél korábban ksrül he a földbe. Általános szabályként fogad­hatjuk el, hogy nagyobb termést akar't be, aki korábban vet el. 1 A vetést azonban jól elő is 1 kell készíteni. A jo talajelőké­zitéshez elsősorban az tartozik néhány üszögös mag ahhoz, hogv a vetés nagy területeit megfer­tőzze. Ez ellen jó védekezést nyújt a rézgálicos nedves csá­vázás, amelynek eredményekép­pen mintegy 10—20 százalékkal növekedik a termés. A magok ri.STititására szelektorokat kell alkalmaznunk. Van elég szelek­torunk, járathatjuk őket éjjel, nappal. Gépállomásainkra és földművesszövetkezeteinkre naev feladat vár itt a szervezés terén. Egyébként meg kell itt említe­nem azt is, hogy ebben az eszten­dőben mintegy ötezer vagon nemesített rozs és búza vetőmagot osztunk szét -ózza, hogy ti-p^tn, rendesen p dotoozó parasztság körében e-szantsuk a fo.Jer, legyük por-1 föld művesszövetkereteink útján, anyossa, morzsavkossa. Vetes ami jelentős segítséget nvu.it •lőtt fogasoljunk is hadd legyen ? magnak megfelelő ágya. Ve'és itán is fogasoljunk és ott, ahol -zükséges, hengereljünk is. A vetőmagot a lehető legna­gyobb gonddal tisztítsuk meg és csávázzuk. A jó csávázás sokat TPír't Vpcrfík számba, bőre öten* Bizonyos mértékig megváltoz­tatjuk a vetésterületek arányát is. Jóval több őszi árpát szeret­nénk termeszteni, mint tavaly. A tapasztalati adatok ugyanis azt igazolják, hogy ennek a növény­fajtának termesztése gazdagabb errdménvpket biztosít, mint ami­I lyeneket a tavaszi árpával érünk 'el. Június végén, július elején ugyanis, amikor a tavaszi árpa kalászba szökken, már igen gyak. ran nagy hőség uralkodik, amely a szemet összehúzza, zsugorítja, az őszi árpát viszont már jóval e veszélyeket magában rejtő idő­szak előtt learathatjuk. Meg kell mondanom, hogy or­szágos méretekben a munka tö­megének elvégzése az egyénileg gazdálkodó kis. és középbirtokos parasztságra hárul, amely mező­gazdasági művelés alatt álló terü­letünk legnagyobb hányadát mun­kálja meg. Igy legfőképpen dol. gozó társadalmunk e szorgalmas, derék tagjainak a mezőgazdaság­ban szerzett tapasztalatain. lel­kiismeretességén és igyekezetén múlik a siker. A lakosság e nagy rétege egyre emelkedő hazafias öntudatról és ehhez képest az ál­dozat és munka növekvő készsé­géről tett tanúságot a felszaba­dúlás óta. Állandó támogatást nyújt a Pár % Az egyénileg dolgozó paraszt, ságnak ez a lelkes, harcos maga­tartása teljesen érthető, ha arra gondolunk, milyen nagy segítsé­get nyújt részére és jövőjének milyen fényes kilátásait tária fel előtte a Magyar Dolgozók Párt. ja és a Magyar Népköztársaság kormánya. Elég annyit megemlí­tenünk. hogy 1950-ben és 1951. ben a gépállomások száma 430-ra emelkedik. Többezer új traktor. 350 arató, és aratócséplőgép As többezer egyéb korszerű mező­gazdasági gép jut a mezőgazda­ságnak. Nagy mértékben emelke. d]k a műtrágya és a növényvé­dőszerek gyártása, a vetőmagvak nemesítése és el szaporítása, to­vábbá az öntözése3 és javított ta. lajú területek nagvsága. Széles körben fejlesztjük a mezőgazdasági szikoktatást. — Mindezt összevéve 1950-ben és 1951-ben több mint kétmilliárd forintot fordítunk mezőgazda?!, gunk fejlesztésére. A tényeit megcáfoltál: a kulákok rémhíreit Dolgozó parasztságunknak a munkásosztállyal • va'ó szilárd szövetségét — folytatta beszédét Dobi István — a rendszerbe és az államvezetésbe vetett rendít­hetetlen bizalmát azok az ellen­séges rémhírek sem tudták meg. ingatni, amelyeket a most le­folyt tagosítással kapcsolatban terjesztettek el a reakció ürenö­kei, főkénpen a kulákok. Ezt re. besgették, hogv azok a parasztok, akiknek a földjét a rendszabályok érintik, rossz cserét csinálnak, vagy éppenséggel nem is kapnak parcettát, sőt esetleg ki is telepí­tik őket falujukból. A tények azonban csattanós választ adtak erre az áskálódásra. A dolgozó parasztok minden alkalommal azonos értékű, sok­szor jebbminőségű csereföldet kaptak és sok esetben azzal is etónt-rtjov® vintv-oitiip vo-iittek vul. az ellenség leleplezésén keresz. tül győzzenek meg minden dolgozó parasztot, hogy ha jobb éietet ukar, csak egy út van számára: ez pedig a szocialista mezőgazdaság felé ha. ladó termelőszövetkezeti gazdálko­dás útja. „ A mai ünnepségek alkalmával a megyében a termelés frontján "Iért sikerekéri számos termelőcsoport ré szesül juta,ómban. A jutalmazási ünnepségeket használjuk fel az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rnsztság további meggyőzésére és felvilágosítására. Mondjuk el min­den dolgozó parasztnak, hogy szá nmkra is megvan a lehetősége, hogy elérjék azokat az eredményeket ameijeket a termelőcsoportok ér. tek el ebben az évben, ha követik a Párt iránymutatását és a társas­gazdálkodást választják Nagyok a feladatok. amelyek előttünk állanak. A mai Nemzetközi Szövetkezeti Napon a világ minden táján a dolgozók hatalmas tömegei fejezik ki tiltakozásukat az ameri­kai imperia.isták, a háborús uszítók ellen A dolgozók e hatalmas tábo­rához akkor tudunk csak szilárdan felsorakozni, ha becsülettel végre­hajtjuk azokat a feladatokat, nme. Iyek mind az őszi mezőgazdasági munkálatokban, mind termelőszövet­kezeti mozga.munk erősítésében ránk hárulnak E feladatok végre­hajtásáért vívott harc közös a béke­tábor nagy harcával. Győzelemre, jutásunkban segít a Párt és az egész béketábor, élén a hatalmas, legyőzhetetlen Szovjetunióval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom