Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-31 / 202. szám

2 CSÜTÖRTÖK 1050 AUGUSZTUS St gjngazdálkodást Nem tudtam nz­e'ött, hogy hogyan biztosítják az 6regek megélhetéséi a kollektív gaz­daságokban. Most azonban Farkas Dezső felvilágosítása után már ezt is tudom. Még egy jó darabig dolgoz, ni akarok, és tudom, hogy a cso­portban megtalálom a magúmnak való munkát, annál is inkább, hi­szen a felszabadulás óta már nem egy házati építettem fel Gyálaréten. I'.izlos vagyok benne, hogv egész lövid időn belül megérem, hogy bevezetik a villanyt is n községbe, ami már igen régi vágyam. Erdödl elvtárs unokája bólógat R« öreg saivára, ő a szegedi ker. tószcli technikum második oszályá­ba jár. Mire befejezi tanulmányait, várja a munka szülőfalujában- Min­dennél szebb munka ez, a szocia­lizmus építése Ott van azután Vásárhelyi Antal is, aki nagyon sokat gondolkozott, töp'rengett, amig rászánta magát a belépésre. — Rájöttem, hogy az egyéni gaz­dálkodás nem biztosítja a megélhe­tésemet — mondja — A termelő­csoportban a munkám után biztos jövő elé nézek- ötvennégy éves vagyok, még nagyon sokáig aka­rok dolgozni, s minden munkát ölömmel elvégzek. A ragyogó jövö A községházán a tagosíló bizott­ság tagjaival a ragyogó lövőről be­szélgetünk pedig az eddigi fejlő­dés eredményeire h méltán büszke lehet a falu A felszabadulás óta el­telt idő alatt többet fejlődött a község, mint azelőtt 25 éven át. Egész sor új ház épült, három ma­jor területén. Az ötéves tervben- azonban még többet akar építeni a szocialista fa­la. Már szeptember folyamán meg­kezdik a kultúrház építését. Az enyag nagy része megvan hozzá, a telket is kijelölték a község főte­rén, Mellé napközi otthont tervez­nek- A kultúrház építését roham­munkával végzi el a csoport. — Most, hogy az egész falu be­lépett a szövetkezetbe — mondja Gémes elvtárs — az állattenyésztés terén is fokozottan rátérünk a mi­nőségi munkára. Kiépítjük az üzem­ágakat. A három üzemág egyikében a szarvasmarha és sertés törzste­nyészet. a másikban az anyakocá­kat. a harmadikban a baromfiakat. ' Ebben a munkában sokat várunk Molnár Dezső elvtárstól, a Kom­szomol tszcs állatfelelösétől. Az öntözéses gazdálkodásnak is igen nagy lehetőségei vannak Gyá­laréten. A falu határában folyik a Tisza, itt van a Holt-Tisza. Ezek­nek és egy bővizű ártézi kútnak a segítségével csodákat lehet művel­ni ezen a földön­— El van itt ásva az arany — mondja Gémes elvtárs — csak jó munka kell hozzá, hogy elővará­zsoljuk a földből- Mi már a Szov­jetunió tapasztalatai nyomán gyor­sabban építhetjük a szocializmust. Soha nem volt olyan magas az életszínvonal Gyálaréten mint ma, pedig ez csak a kezdet. Nem sok idö múlva mi is autón járhatunk majd, mint a Szovjetunió kolhozparaszt­jai. — A Pártnak köszönhetjük, hogy eljutottunk idáig — mondja bucsu­zóul Farkas elvtárs. — ígérjük a Pártnak, hogy ezután még jobban dolgozunk. Gyálarét területileg közvetlenül a jugoszláv határon fekszik. De a valóságban nagyon messze van tő­le. A szocialista építés előretolt bástyája itt, a kapitalista világ közvetlen szomszédságában. Pósa Péter. A kOREAt HÉT NYOMÁN Frontáttörés született az egyetemi munkaversenyben is A korca hét döntő fordulatot ho. zoft Szegeden az egyetemi munka, versenyben is. A koreai nép szabad­ságáért vívott harca nemcsak az űze. mek dolgozóit lelkesítette új nagy eredmények elérésére, hanem magá­val ragadta az egyetem dolgozóit is. Azelőtt a munkaverseny sok eső ben n-cchanikus és színtelen volt, de mosi eddig nem tapasztalt lendülettel és lelkesedéssel kapcsolódtak az egye. trm; dolgozók a versenybe, s a fel­ajánlások teljesítésével lehetőség nyíl: a kutató és oktatómunka helye* megszervezésére, az észszerűtlensé. gek é$ kellő szervezettség hiánva miatt meglévő akadályok elhárttá. sára, és a kórhíz kultúrszínvonalá. rak emelésére. JELLEM7Ö volt a lelkesedésre, hogy ionan szabadságukat szakí'ot. ták féibe, nehogy a koreai hét mun. kajából kimaradjanak, mint például Jenei Pá], a kísérleti íiz'kai intézet dolgozója, vagy Kestlják Adorjáo főiskolai tanár, de még többen má­sok is Azok az észszerüsftések pe­dig atr.elvek a koreai hét alatt szü­lettek, lelentős megtakarításokat je. leniének az Intézetek s (gy népgaz­daságunk számára. A Szervet Ké. rr.iai Intézet ozónizáJó készülékének elkészítésével — amit teljes egészé­ben az Intézet tagjai készítettek — háromezer forint megtakarítást ér ek el. A Szervetjen Kimián pedig K ss litván hivatalsegéd, aki szabadságát szaki olta meg és így kapcsolódót! ke a munkába. 603 gramm, fémezüst regenerálásával ezer forintot takarf. tot< meg. A koreai hét alatt elkészült jegv­zetek biztosítják, hogy az oktatási év kezdetén a hallgatók jó jegyze. lekből azonnal megkezdhessék a ta­nulást. Eddig az év megkezdése után ci re néha hónapok'g is várni kellett é-s ez a tanulás rovására ment. Külön ki kell emelni a Gyógyszerész Vegy. tani Inttze'et, amely eddig a ver­senyken hátul kullogott, most pedig a legjobbak közé került. Jó munkát s.'g.ret az intézetben a Kőszegi, Snl. gané, Teri-brigád 150 oldalas jegyzet tejjes elkészítésével. TUDÓSAINK, pedagógusaink is tevékenyen résrtve'tiek a koreai hét munkájában. Tetlamantt professzor elvtárs Király Józseftel az ,,Uj ma. gyar pedagógia" cimü folyóirat ha­táridő előiti elkészítésén dolgozott. Ez a folyóját annál is Inkább jelen, tös. mert a vallás és közoktatásügyi minisztériumban leleplezett reakció, Méreyék aknamunkája nyomán ke­letkezett nehézségeket s?git leküz­deni. Búza jogász professzor a ko­reai viszály nemzetközi jogi vonat, kozisiit dolgozta fel. A Pedagógiai FőisloWn dr. Eperjesi Kálmán ta­nár „Korea az ázsiai népek történe. téfcer." cimü tanulmányát készttette el. A fizikai tanszék tanárai vállal­ták, hogy a jelenleg folyó tanítót szakosító tanfolyamon — amely a tanítók szakmai továbbképzését szol. gálja — a hallgatókkal egyénenként foglalkoznak. Kövesdi Pál megtaní­totta a tanfolyam hallgatóit, hogyan kell egyszerű fizikai eszkőzök készí­tésével szertárat berendezni: 800 fo. rinlos beruházással 5600 forint ér. tékű fizikai eszközt késztteti. Maga a tanfolyam 320 hallgatója kétezer munkaórát ajánlod (el a koreai hét. re, de négyezer munkaórát teljesí. tettek. ORVOSAINK felajánlásai az or­vosok és egészségügyi kőzépkáderek továbbképzését segfiik elő. Dr Kahán Ágoston szemklinikái adjunktus fel. ajánlotta, hogy új műszer használa­tát, elméletet és kiértékelését tanítja meg a klinika orvosainak. Dr, Geréb Tibor elvtárs idegklinikai adjunk, tus beszámolókat tart az orvosoknak az érdekesebb beteganyagokból. Nem maradnak el a fizikai dolgozók sem, akik az orvosokkal, ápolónőkkel együtt hadatüzentek minden piszok­nak és rendetlenségnek. A bclgyó. gyászati klinika konyhája tisztasági versenyre hívta kl a sebészed klinika konyháját, a sebészeten László lm­réné elvtársnő szabadságát megsza. kitva szervezte a takarítási mun. kákái. Szép eredmények születtek a Gazdasági Igazgatóság műhelyében is: Tornyos Elemér lakatos 102 órás munkáját 95 óra alatt teljesítette, de hasonló eredményeket értek el a fc* ők, villanyszerelők és varrónők. A FEL A.TANT, ASOKBAN és ezek teljesítésében jó példát mutattak a párttagok. Fodor (láb or elvlárs, az egyetemi Pártbizottság elnöke, a Szerves Kémia vezetője, a munka jó megszervezésével segite'te az intézc' munkáját. Fenyvesi Imrené elvtársnő a III. számú alapszervezet aglt, prop felelőse 200 órára eső munká­ját 114 óra alatt végezite el, Dr. Ke. II koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijeientése nyeres Ferenc elvárs, a II. alapszer­vezet titkára válalta, hogy tudomá. r.yos dolgozatot készít, öreg Margit elvtársnő, népnevelő, a belklinikán vállalta az ebédlő könyvtárának át. rendezését és portalanítását. AZ EREDMÉNYEK melleit azon. ban látnunk kell a hiányosságokat is. Meglátszott egyes helyeken a felvi­lágosítómunka hiánya, így például az Általános Kémiai Intézetben cs kezdetben a sebészetben. Hiányosság volt a klinikákon a szakszervezeti bizalmiak munkája, de ugyanez vo. natkozik a Gyakorló Iskolára ls. Hiba volt az la, hogy az egészség­ügyi iib. nem fordított elég gondot elméleti intézeteire és (gy például az Anatómián csak késve és kevés len. dülettel indult a verseny Több akti. vitásra let/ volna szükség a békebi. zottságok részéről is. Egyes helyeken pedig, mint a szabászaton, hiányzott az eredmények állandó közlése és a hibákra való figyelmeztetés villá­mon vagy versenytáblán. MEGÁLLAPÍTHATJUK mégis; o koreai hét meghozta a frontáttörést az egyetemi munkaversenyben is. A dolgozók lelkesedése. számtalan egyéni kezdeményezése további len. dületet ad a versenynek. Bebizonyo. sodott: ha jó a pártszervezet éj a szakszervezej kapcsolata, féllendiil a munkaverseny. Ha jó az egyénekig lehatoló aigtáció: a dolgozók lelke, sen folynak be a versenybe. Sikerült megszüntetni a kampányszerűséget is, A verseny nagy nevelő hatása — bár nem jelentkezik azonnal — még. is mutatkozik már. Fokozott, jó fel. világosító munkával a Párt és szak­szervezet helyes kapcsolatával kell megszilárdítani a koreai kél eredmé. nyeit s a h bák kiküszöbölésével to­vább lendüljön a verseny a Szegedi Egyetemen. B. 1. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága közölte augusz­tus 29-én este: A néphadsereg egységei vala­mennyi fronton visszaverik az amerikai és Li-Szin-Man-féle csa­patok elkeseredett ellentámadá­sait, csapásokat mernek az ellen­ségre, kemény harcokat vívtak. A néphadsereg azon egységei, amelyek Jihint (Giko) szabadí­tották fel. kemény harcokban ember- és anyagveszteségeket okoztak az ellenségnek és tovább nyomulnak előre dél felé. A nép­hadseregnek Jihin (Giko)-tói délre fekvő körzetében működő egységei az ellenségnek több mint 1200 katonáját és tisztjét semmi­sítették és sebesítették meg. 200­at foglyul ejtettek. Zsákmányol­tak 35 löveget, ötven nehézgép­fegyvert, 500 puskát és sok más felszerelést. A néphadsereg egy­ségei tovább zúzzák az ellensé­get és dél felé nyomulnak előre. Az amerikai repülőgépek még dühödtebben, barbár módon bom­bázzák a békés várasokat és fal­vakat. Augusztus 29-én három amerikai repülőgép támadást in­tézett Diunhva (Ciuva) kerület ellen. A gépek barbár módon bombázták a vöröskereszt tábori kórházát, amelyen világosan lát­ható volt az ismertető jel. A bombázásnak emberáldozatai vannak. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága közölte augusz­tus 30-án reggel, hogy a nép­hadsereg egységei valamennyi fronlton folytatták kemény har­caikat az ellenség ellen. Az ame­rikai és Li-Szin-Man féle csapa­tok légierők, harckocsik és gé­pesített osztagok támogatásával sok helyen ellentámadásokat in­dítottak, de a néphadsereg egy­ségei visszaveritek az ellentáma­dásokat és folytatták támadásai­kat. Az amerikai repülőgépek to­vábbra is is barbár módon bom­bázzák és lövik a 38. szélességi körtől északra ég délre fekvő va­rosokat és falvakat. Augusztus 27-én a néphadsereg tüzérsége Vonszan (Genzan) város körze­tében 3 amerikai vadászgépet lelőltt. Foglyul ejtettek egy amerikai repülőt, aki Vonszan közelében kényszerleszállást haj­tott végre. Kím-Du-Bon és Pak-Hen-En válaszfávírata Rónai Sándorhoz és Kállai Gyulához Kim-Du-Bon, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság elnöki ta­nácsának elnöke meleghangú táv­iratban mondott köszönetet Rónai Sándornak, az Elnöki Tanács elnö­kének azokért a jókívánságokért, amelyeket a koreai népnek a Szov­jetunió által történt felszabadítása ötödik évfordulója alkalmával kül­dött, „Legszívélyesebb köszönete­met fejezem ki — mondja a távirat — azon mély együttérzésért és Jó­kívánságokért, amelyeket a polgár, háborút kirobbantó Li-Sz1n-Man banda és az amerikai katonai ag­resszorok ellen hősiesen harcoló koreai népnek küldött," Ugyancsak szívélyes vátasztáv­iratban fejezte ki köszönetét Pak­Hen-En, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság külügyminiszter® a koreai nép legnagyobb nemzeti ünnepe alkalmából küldött üdvöz­letekért. Kállai Gyula külügymi­niszternek- Táviratát ezekkel a sza­vakkal fejezte be: „Éljen a szabad­ságszerető népek táborában küzdő koreai és magyar nép tartós barát­sága-" A gyorsbeadási jutalom kiterjesztése a szénabeadásra A belkereskedelmi miniszter rendelkezése éritelmében a gaz­dálkodókat az 1950. évi szeptem­ber hó 15. napjáig „B" vagy „C" jélü vételi jegyre beadott réti széna, lucernaszéna, lóhere­széna, baltacimszéna és zabos­bükköny után métermázsánkint két forint, a később, de októ­ber 15-ig beadotlt réti széna, lu­cernaszéna, lóhereszéna, balta­cimszéna és zabosbükköny után pedig métermázsánkint egy fo­rint jutalomban kell részesíteni. A jutalmat az állami termény­gyűjtő a vételárral együtlt a termémyfelvásárlási utalvánnyal köteles a gazdálkodónak kifizet­ni. A métermázsánként két forint jutalmat az 1950. julius l-től kezdve „B" vagy ,,C" jelű vé­teli jegyre beadott rétiszéna, lu­cerna, lóhereszéna, baltacimszé­na és zabosbükköny után visz­szamenőleg is ki kell fizetniük az állami terménybegyüjtőknek készpénzben. A kifizetés megtör­téntét a vételi jegynek az ál­lami terménybegyüj tőnél maradt példányán a gazdálkodóval el kel] ismertetni. A román ltormány tiltakozása az ENSz-né® az USA koreai agressziója ellen Groza, a román minisztertanács | elnöke a Román Népköztársaság kormányának nevében felkérte Malikot, a Biztonsági Tanács el­nökét, hogy a következő táviratot továbbítsa az ENSz-hez: „A román kormánynak ax a véleménye, hogv az amerikai csa­patok által kiprovokált koreai iiáború komolv támadást jelent Kelet-Ázsia népeinek békéje és szabadsága ellen és veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonsá­got. Kifejezve a román nép akara­tát. amelv követeli az amerikai agresszió azonnali megszünteté­sét. a román kormány kijelenti, hogv teljes egészében támogatja Maliknak a Szovjetunió képvise­lőjének augusztus 4-én. a Bizton­sági Tanács ülésén tett javasla­tait: hívják meg a Kinai Nép­köztársaság képviselőit a Bizton­sági Tanácsba, hallgassák meg a koreai nép képviselőit, szüntes­sék meg a hadműveleteket és egyidejűleg vonjanak lti minden idegen csapatot Koreából. A román kormány úgv véli, hogy a szovjet képviselő javas­latainak elfogadásával a Bizton­sági Tanács — amelynek legfőbb feladata a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása — az egész világ békeszerető népeinek aka­rata szerint fog cselekedni ame­lyek követelik az amerikai impe­rializmus agressziójának azonnali megszüntetését. Koreában.'' Magyar Iciállitás Mukdenben Mukdenben magyar dokumen­tációs fényképkiállítást mutattak be. A kiállítás nagy sikert ara­tott. 12 nap alatt 27.000-en tekin­tették meg. A kanadai kormány törvényjavaslata a sztrájkoló vasutasok eílen A kanadai vasutasok nagy­szabású sztrájkjától megriadt reakciós kanadai kormány ked­den törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, melynek ér­telmében „megparancsolják a sztrájkoló vasutasoknak, hogy 48 órán belül álljanak munká­ba." A javaslat ugyanakkor „indítványt" tesz a vasutasok és a munkáltatók közötti ellentét „rendezésére". A kormány ja­vaslata ugyanazokat a feltéte­leket tartalmazza, amelyet a sztrájkbaálló itöbb mint kétszáz­ezer vasutas néhány nappal ez­előtt már elutasított. A vasutasok felháborodással fogadták a kormány nagytőkét­védő javaslatát és folytatják sztrájkjukat. Nagy számban szoknék meg az amerikai katonák Japánban és Koreában állomásozó hadtestüktől Tokióból Manilába érkező amerikai tisztek beszámoltak arról, hogy milyen „eredménye­sen" működik MacArthur cenzú­rahivatala Tokióban. A cenzúra megakadályozza a sajtót abban, hogy közölje az állandóan emel­kedő szökések számát a Japán­ban és Koreában állomásozó amerikai csapatok körében. Tokióban már köztudomásu, hogy az amerikai nyolcadik had­sereg létszáma julius és augusz­tus folyamán szökések következ­tében 400 fővel csökkent. Augusztus elején 125 ameri­kai katona szökött meg Fukuoka japán város amerikai katonai táborából arra a hirre, hogy csapaJttestüket Koreába irányít­ják. A MacArthur utas'tására végrehajtott razzia után 17 szö­kevényt elfogtak és haditör., vényszék elé állítottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom