Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-31 / 202. szám

CSÜTÖRTÖK 195(1 AUGUSZTUS 31 3 A Biztonsági Tanács keddi ülésén Malik elvtárs bejelentette, hogy amerikai repülőgépek támadási intéztet Kina polgári lakossága ellen 1 A Biztonsági Tanács augusztus 29-i ülésének előzetes napirend­jén két kérdés: A koreai kérdés és a kinai népi kormánynak az USA 2T>rmózai fegyveres betöré­se elleni tiltakozása szerepelt­Miután Malik elvtárs, a Szov­jetunió képviselője, a Biztonsági Tanács elnöke, kihirdetíe az elő­zetes napirendet. Austin, az Egyesült Államok képviselője szót kért és kijelentette, hogy fenntartva jogát további ellenve­tésekre, rövid nyilatkozatot kíván tenni. Javasolta, hogy a napi­rendnek „A Kinai Népköztársa­ság központi népi kormányának nyilatkozata az Amerikai Egye­sült Államok kormányának kinai területre történt fegyveres beha­tolásával és az Egyesült Nem­zetek Szervezete alapokmányának megszegésével kapcsolatban'' ci­mü pontját a következő szövege­zéssel cseréljék fel: „Panasz s formózai kérdéssel kapcsolat­ban". Ha Malik beleegyezi^ ennek a pontnak a napirendre tűzésébe, ilyen formában — mondta Aus­tin —, akkor az Egyestilt Álla­mok kész jóváhagyni a napiren­det. Malik elvtárs válaszában kije­lentette, hogy az előzetes napi­rendet a kinai népi kormány kí­vánságainak megfelelően állítot­ták össze és. hogy a kérdés meg­oldásának legjobb módja a sza­vazás' lenne. Csiang-Tin-Fu. a Kuomintang képviselője, ellenezte a kinai né­pi kormány sérelmének megtár­gyalását. Jebb. Anglia képviselő­je, támogatta a napirend szóban­forgó pontjának Austin által ja­vasolt módosított megszövegezé­sét. Malik elvtárs, mint a Szovjet­unió képviselője, szólalt fel és kiemelte, hogy a kinai népi kor­mány olyanirányú intézkedések meghozását, kérte a Biztonsági Tanácstól, hogy az Egyesült Államok vonja ki fegyveres erőit Taivan szi­f étéről, melyet az Egyesült llamok továbbra is Formó­zának nevez. Az ENSz alapokmánya megköve­teli, hogy az ENSz tagállamai tartózkodjanak az erőszak alkal­mazásától, bármiiven ország po­litikai függetlensége vei és terü­leti épségével szemben. Az USA miután haditengerészeti erővel megszállta Taivant. megszegte az alapokmány rendelkezéseit. Ezért — hangoztatta Malik elvtárs — a Biztonsági Tanácsnak meg kell vitatnia ezt a vádat. Malik elvtárs a továbbiak se­rán kijelentette, hogy Taivant » háború alatt és a háború után hozott határo­zatoknak megfelelően Riná­nak elidegeníthetetlen része­ként adták vissza é.s ezt a kérdést a német fasizmus é. a japán militarizmus ellen irá­nyuló háború általános problémá­jának részeként oldották meg. Hangsúlyozta, hogy a Bizton­sági Tanács az előtt a tény előtt áll, hogy erre a Kinai Népköztár­saság elidegeníthetetlen részét alkotó területre idegen fegyveres erők hatoltak be. Kiemelte, hogv az amerikai hetedik hadiflotta megaka­dályozza Iíina eevctlen törvé­nyes kormányát a sziget bir­tokbavételében. Ismételten hangoztatta, hogv az adott konkrét körülmények mel­lett ez nem „panasz Formózával kapcsolatban", hanem az Egye­sül: Államok fegyveres behato'A­sának kérdése a sziget meghedí-; tnsa céljából. Befejezésül Malik elvtárs kijelentette, hogy e té­nyek világánál a Szovjetunió kül­döttsége szerint ezt a napirendi pontot abban a formában kell megszövegezni, amilyenben a.zt a kinai népi kormány előterjesz­tette. Rau. indiai küldött kijelentet­te. hogy az előzetes napirend má­sodik pontja megszövegezésének rövidnek kell lennie és ezért ja­vasolta. hogy a megszövegezést a következő kifejezéssel cseréljék fel: „Panasz a Formózára tör­tént fegyveres behatolásról". — Austin, az USA képviselője bej­egyezett Rau javaslatába. A sza­vazás során India javaslatára hat szavazatot adtak, mégpedig Anglia, az Egyesült Államok. In­dia, Norvégia, Franciaország és Ecuador kéDviselője. A Szovjet­unió képviselője az előzetes na­pirendben idézett szövegezésre szavazott. A továbiakban Malik elvtárs, mint elnök bejelentette, hogy a Biztonsági Tanács táviratot ka­pott Csu-En-Lájtó] arról, hogy az amerikai repülőgépek tá­madást intéztek Ivina polgári lakossága ellep Megkapta továbbá az Egyesült Államok üzenetét, amely választ tartalmaz ezekre a vádakra. Ma­lik javasolta, hogy vegyék fel napirendre a kinai népi kormány­nak ezt a panaszát. Jebb, angol megbízott. tiltako: zást jelentett be azzal az indo­kolással, hogy nem látta az em­lített dokumentokat. Malik elvtárs erre azt javasolta, hogy a köveí­kező ülésre vegyék fel napirend­re a második kinai panaszt. A tanács elfogadta Malik elvtárs döntését. Ezután, mint a Szovjetunió megbízottja, javasolta Malik elv­társ. hogy a Biztonsági Tanács rendkívüli intézkedésként hala­déktalanul hag yja jóvá a kinai népi kormány számára küldendő meghívást, hogy küldje el megbízottait, akik vegyenek részt a tanács vi­tájában. amikor * napirend­nek ez a pontja kerül sző­nyegre. „Panasz a Taivan (Formóza) szigetére való fegyveres betörés miatt." — A Szovjetuniót — mondot­ta Malik elvtárs — az ENSz alap­okmányának azok a határozati vezetik, amelyek megkövetelik, hogy a kinai népi konrtánvuak. mint a viszályban résztvevő fél­nek, a képviselői jelen legyenek. A Szovjetuniót továbbá a ko­rábban követett gyakorlat is ve­zeti. amikor is a tanács ülésére meghívták a megvitatás tárgyát Képező viszályban résztvevő fe­leket. Igy történi például Indo­nézia. Palesztina és Kasmír ese tében. Austin ellenezte Malik elvtárs javaslatát. Sze. ::re ez idő előtti. Malik elvtárs elnóKi minőségében megmagyarázta hogy a Szovjetunió, amikor javas­latot tett liogy hívják meg most a kinai népi kormány képviselőit, nem sértette meg az ügyrendi szabályokat. Ezután Malik elvtárs iavasolta. hogy a Biztonsági Tanács tagjai szavazással döntsenek arról a kérdésről, támogatja-e a tanács az elnök határozatát, öt sz—­íot adtak le ellene — az Egve­sült Államok, a Kuomintang. Ku­ba, Norvégia és Ecuador részé­ről: két szavazató; mellette: a Szovjetunió és Jugoszlávia részé­ről: négyen tartózkodtak a sza­vazástól: Franciaország. India. Anglia és Egyiptom. Malik elvtárs rámutató*t r.rra. hogy határozata érvényben ma­rad, mert csak öt szavazatot ad­tak le ellene, viszont az elnöki határozat hatályon kívül helye­zésével hét ellenszavazatra van szükség. Ennél fogva a Szovjet­unió javaslatát szavazásra taszi fel. Malik a következő szöveget olvasta fel: „A Kinai Népköztársaság köz­ponti népi kormányának bejelen­tésével kapcsolatban hogv fegy­veres behatolás történt Taivasi (Formóza) szigetére, a Biztonsá­gi Tanács elhatározta hogv meg­hívja n Biztonsági Tanács ülésé­re a Kinai Népköztársaság l-jiz ponti népi kormányának képvise­lőjét." Jebb angol megbízott javasol­ta. vegyenek fel a szövegbe ki­egészítésül egy mondatot, amely hangsúlyozza, hogy a meghívás csak azokra az ülésekre szól, amelyeken a formozai kérdést vitatják meg. Malik elvtárs ki­jelentette, hogy ez a módosítás a szovjet küldöttség részére el­fogadható. Austin amerikai megbízott megpróbálta megakadályozni a szavazást. „Öva inltette" a ta­nács tagjait „attól a veszélytől", amelyet állítólag az „elhamarko­dott" cselekvés vonna maga után. Malik elvtárs megjegyezte, hogy a kérdés már eldőlt é3 az elnök haitározata érvényben van, majd kifejezte csodálkozásét a® amerikai megbízott magatartása felett. Az amerikai megbizott ma­gatartása durván sérti az ügyrendi szabályokat, mert a szavazás idején kisérti meg nyomást gyakorolni a ta­nács tagjaira. Kevedő, Ecuador képviselője kijelentette, hogy jelenleg nem támogatja a kinai népi kormány képviselőjének meghivása mellett felhozott érveket, de ezzel nem szándékozik előre kifejezni Ecua­dor küldöttségének végleges vé­leményét. Sunde norvég megbizott kér­te, olvassák fel a javaslat szö­vegét. Ezután a javaslat mellett leaditak négy szavazatot: a Szov­jetunió, Norvégia, India és Ju­g szlávia részéről, négyen sza vaztak ellene: az Egyesült Álla­mok, Kuba, Ecuador és a KUQ mintang képviselője: Hárman tartózkodtak: Franciaország. Egyiptom és Anglia. Ezután Malik elvtárs kijelen­tette, hogy a javaslat nem menlt keresztül, a Szovjetunió azonban fenntartja magának a jogot, hogy újból javaslatot terjesszen elő a kinai népi kormány megbízottjá­nak meghívásáról, amikor a taj­vani kérdést lényegében vitatják meg. Merénylet a béke ellen A világ minden dolgozója határtalan felháborodással ét­tesült arról az újabb merény­letről, amelyet az imperialista háborús gynjfogatók követtek el a békés emberiség ellen. Ezúttal — amintalapok már hírül adták — a Kínai Nép­köztársaságra emelték kezü­ket és a kínai határ mentén hajtottak végre több repülő­támadást s nemcsak anyagi kárt okoztak, de békés dolgo­zókat is meggyilkoltak. Jellemző ez az újabb aljas támadás az imperialisták ma­gatartására és világos fényt vet arra a banditapolitikáro. amelyet a* Északamerikai Egyesült Államok kormánya folytat. Ezzé] az újabb táma­dással az imperialisták ismít bebizonyították, hogy nem a békét, nem az emberiség fej­lődését tartják szemelőtt, ha­nem újabb és újabb agresz­sziókkal, á dolgozók, a béke­tábor elleni támadásokkal igyekeznek érdekeiket, a nagy­tőkések érdekeit e\ösegít<:n'.. Ezért indihtták meg aljas támadásukat a koreai nép el­len, ezért gyilkolják a békés dolgozókat, ezért perzselnek fel falvakat, döntik romokba a fáradságos alkotó munka eredményeit. Az imperialista urakat nem érdekli, sem a ko­reai nép pusztulása, sem az évek nehéz munkája alkotá­sainak rombadőlése, de még saját népük szenvedése sem. Ezért hajtják könyörtelen há­borúba az amerikai katonákat s nem fáj nekik az emberi életek pusztulása, nem hatja meg őket az anyák sírása, ha profitjuk növeléséről, piszkos üzleti érdekeikről van szó. A népek azonban nem nyu­godnak bele az imperialista urak garázdálkodásaiba, fíi zakodással fordrdnak a nagy Szovjetunió felé, mely a béke­tábor élén biztosítja minden dolgozó népnek a békés fejlő­dés lehetőségét. A koreai há­ború jó lecke az imperialis­táknak és vereségsorozataik hói megtanulhatták, hogy pó­ridjár. aki a békés népekre emel kezet. McQsem tanultak úgylátszik eléggé a koreai eseményekből és mint a sa­rokbaszorított fenevad, újabb támadással kísérleteznek. A többszázmilliós kínai nép azonban nem tűri el az ame­rikaiak újabb bűnös támadá­sait, éppen úgy. mint ahogy nem tűrte el Korea népesem, s mint ahogy a világ minden békeszerető, becsületes dolgo­zója tiltakozik ez ellen a tá­madás ellen. Joggal követel a kínai nép elégtételt a jogtalan, durva és igazságtalan táma­dással szemben, amely Kína területét és határmenti lako­sait érte. Joggal követeli Csu En Láj elvtárs, kínai külügy­miniszter az ENSz-hcz és az Egyesült Államok külügymi­niszteréhez intézett távratá­ban, hogy vonják ki azonnal az amerikai támadó haderőidet Koreából, mert a helyzet sú­lyosbodását csak ezzel lehef megakadályozni és ezzel egy­úttal könnyebbé válik a ko­reai kérdés békés rendezése is. Egyetért a világ minden bé­keszerető dolgozója a kínai nép tiltakozásával és egyet­ért azzal, amit a többi között a Kínai Demokratikus Liga fejezett ki tiltakozásában, liogy „nem lehet üres nyilat kozatokkal és hazugságokkal leplezni ezeket a támadáso­kat". Véget kell vemi végre az imperialista támadók ga­rázdálkodásainak, mert a népek békére vágynak. Ezek az újabb támadások csak mind­jobban erősítik a Szovjetunió által vezetett béketábor erejét, mert a világ dolgozói mind. nagyobb tömegben ébrednek tudatára annak, hogy boldo­gulásukat, békés, nyugodt ele­tüket a Szovjetunió békepali­tik á ja biztosítja. Ezért erősö­dik napról-napra a Szovjet­unió által vezetett béketábor, ezért fordulnak minden nap­pal többen és többen szembe az imperialista háborús gynj­fogatokkal, békénk, emberi életünk ellenségeivel. Az ápierikai imperialisták merénylete a béke ellen, me­rénylete az emberiség boldo­gulása ellen- nem maradhat megtorlatlanul s máris szá­molhatnak a dolgozó, becsüle­tes emberek százmillióinak megvetésével és gyűlöletével. Tapasztalatcsere a bukaresti békebizottságok között A román főváros békevédelmi bizottsága tanácskozásra hivta össze a vállalatok, intézmények és kerületek békebizottságainak elnökeit és ez alkalommal ta­pasztalatcsere zajlotit le közöt­tük. Gusetoiu Constantin kifejtet­te, hogy a román vasutak igaz­gatóságának békevédelmi bizott­sága háromhónapos munkaitervet készített és a munkaterv részle­te't is megtárgyalták. A bizott­ság havonta békegyülést ren­dez, ahol a dolgozók előtt ismer­Itetik a világ népeinek békehar­cát. Ezenkívül a békevédelmi bizottság röpgyüléseket is rendez és a folyamatos agitációs munká­nak tulajdonítható, hogy rövid időn belül 372 előfizetőt sze­reztek a „Béke Hivei" folyóirat­ra. A békevédelmi b'zotitság gon­doskodik arról, hogy a faliújsá­gokon állandóan ismertessék a fontos nemzetközi eseményeket. A legutóbbi időkben kifüggesz­tették Korea térképét, amelyen a dolgozók naponként figyelemmel kisérhetik a koreai néphadsereg győzelmét. Ianculescu Ilié, a XVn. kör­zet békebizottságának munkájáról számolt be. A XVH. kerületben a békevédelmi bizottság lakógyű­léseket tart, ahol megmagyaráz­zák a békeharc fontosságát és tanácsokkal látják el a dolgozó­kat, hogy a maga működési te­rületén ki-ki hogyan járulhat hozzá a békeharchoz. A Colentina városnegyed bé­kevédelmi bizottsága részéről Du­mitrescu Lenuta kifejtette, hogy ta a városnegyed szépítésének különböző akcióiba. Felvilágosí­tották a dolgozókat, hogy ez is a békeharc egyik konkrét meg­nyilatkozási formája. A Colen­tina városnegyed lakói 700 gyü­mölcsfát ültelttek a városnegyed utcáin és ezenkívül több kertet és parkot létesítettek. A bizott­ság művészi estét is rendezett, melynek jövedelméből kis könyv­tárat állítottak fel, amely min­den déiután a dolgozók rendel­kezésére áll. Dumitrescu Lenuta rámutatott arra, hogy a bizotlt­megtagadták a békefelhivás alá­írását és másokat is meg akar­tak az aláírásban akadályozni. Ezeknek a száma csekély, de ezeket is le kell leplezni. A Co­lentina városnegyed lakosa nak Itulnyomó többsége megvetéssel fordul el ezektől az eíemektől és fokozott munkával, a béke­harcban való még aktívabb részt­vétellel erősitik a nemzetközi bé­kemozgalom sorait. A tanácskozás résztvevői a többi felszólalások után megala­pították, hogy a békebizottságok általában jó munkát végeztek, de a jövőben még szorosabban kell együttmüködniök az egyes bi­zottságoknak és rendszeressé ság leleplezi azokat az elemeket, I kell tenni a bizottságok közti akik a béke ellen vannak, akik I tapasztalatcserét. A Víz és Csatornaművek KV három 25 éves szolgálattal rendelkező dolgozója magas jutalomban részesült jó munkájáért (Tudósítónktól). A legutóbbi ter­melési értekezletünk keretében üze­münk három 25 éves szolgálattal rendelkező dolgozóját jutalomban ré­szesítette vállalatunk. Matkó Gyula műszaki technikus. Matók Márton vízvezeték és hálózati csoportvezető és Nemere József raktárnok, mikor átvették jutalmukat eddigi becsü­letes jó munkájuk kitüntetéseként, boldogan tettek Ígéretet arra, hogy továbbra is megállják helyüket, igyekeznek mind jobb és több munkát végezni, s az ellenség el­len még fokozottabb harcot vív. nak, hogy ezáltal is hozzájárulja­nak a világ dolgozóinak békéért folytatott harcához Halasiné. Víz. és Csatornaművek. Két évet kopott a kulák jobbo'dali szocdem cimborád Nóvák Nándor az újszentiváni Mezőgazdasági Gépállomás aikal. muzottja volt. Bejutott az újszent­iváni termelőszövetkezeti csoport pártszervezetébe, ahol vezető tiszt­ségbe is sikerült befurakodnia. Be­folyását arra használta fel. liogy összejátszott a falu kulákjaival Igy Biró Béla kulákka' megegyezett ab. Kiró Béla ez'ért nem fogadolt csép­lőgépet, s míg az ő földjét aratta a mezőgazdasági gépállomás aratógé. pe. a falu dolgozó parasztjainak aratása késedelmet szenvedett Az ügy természetesen kiderült. Nóvák Nándort és Biró Bélát a rendőrség letartóztatta. A Szegedi Megyei Bíróság most Cétkezett " " , , . . . .... ., , , felettük s Nóvák Nán. ban, hogy búzáját a mezőgazdaság., ,)ort kétévi, Biró Bélát hathúnapi 11 • a bizottság a lakosságot bevon- , gépállomás aratógépével learatja.1 börtönre ítélte'

Next

/
Oldalképek
Tartalom